Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Jackson Square •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belphegor


Jackson Square - Page 2 GadHg7Q
Jackson Square - Page 2 Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
942
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Ápr. 24, 2020 6:15 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


Nem hiszem el hogy nekem ezzel kell foglalkozni. Évezredekkel ez előtti probléma az életemből, mégis megtalál. Mivel bátyám nem akar részt venni a játékban magam indulok Tunridát elintézni. Tévedés ne essék, vártam ezt a dolgot, már nagyon régóta, de mégsincs ínyemre ekkora tömegben lerenzedni ezt. De ha már elindultam nincs vissza út. Egymásnak ugruk, adok és kapok is, s mikor hátamba bele áll az üveg fájdalmasan kapom oda a kezem és felüvöltök.
-Szuka!-dörrenek rá egy úttal, és kissé ellehetetlenedik a helyzet ahogy először segítségére indulnak. Mégsem ér oda a démon, az üveg a hátamból arcába áll. Megrökönyödve figyelem egyetlen pillanatra, de nem foglalkozom azzal hogy ki segített, figyelmem ismét Tunridát kíséri ahogy vissza roppantja a kezét a helyére. Vérszomjas mosollyal indulnék neki újra, hogy feltárjam végre mellkasát, de mozdulatomat megakasztják hajamat hátra rántva tántorodok meg és rettegve jövök rá milyen fegyver kerül riválisom kezébe. Az énoki írás halványan olvasható csak a pengén... Ez fájni fog. Tunrida keze lendül és talán már szúrna is, vagy vágna, mikor kirepül kezéből az angyalpenge és enyémbe kerül. Milyen könnyű kis szépség. A démonnő bátyámra kapja tekintetét, az enyém is oda kerül, az az aljas mosoly mindent elárul. Komolyan beleszóltál, azt mondtad hogy kimaradsz, oldjam meg én! Pillanatokkal később enged a hajamba markoló ujj rengeteg én pedig előre lendülve vágok a megrökönyödött démonnő felé. Nem tudom mit néz a hátam mögött. A lendületem mindkettőnket a földre visz, bele térdelek a gyomrába és becsúsztatom a saját és új tőrömet is a bokám mellé. Őrült módjára harsan a nevetésem, még fejemet is hátra vetem, aztán elkapom Tunrida karját mellyel felém kap olyan erővel szorítva hogy tenyerem alatt roppannak csontjai. Megingatom a fejem ahogy alattam ficánkolva próbál kiutat találni. Baszottul fáj a hátam. Sötét vérem már átáztatta az ingemet, érzem ahogy rám tapad ragacsosan az anyag. Egy pillanatra nézek csak hátra, bátyám ekkor ejti le a kezében tartott levágott fejet. Elismerem hatásos példa statulálás hogy hagyják meg nekünk a harcunkat, még füttyentek is egyet miközben ismét rászorítok a törött karra. Tunrida ismét üvölt, valami olyasmit hogy megöl. Na bumm, hallottam már ezt tőle, nem nagy cucc. Beleth a mosdó felé indul, vállat vonok és mint a vipera kapom vissza a fejem a nőstényre. Újra felizzik szemem, szeretném befejezni, szabad kezemmel ütést mérek mellkasára, a csont beszakad, a szövetek szakadnak, egy pillanattal később ujjaimmal karistolom a szívet. A vér már arcomon folyik le, de cseppet sem érdekel. Marokra fogom a szívet és kitépem a helyéről. Még egy utolsó gurgulázó üvöltés jut el hallójárataimba, aztán elcsendesedik. Kezemben a szívével állok fel, még összehúzódik ujjaim közt kétszer és vége van. Ujjammal rámutatok a hullára és egy pillanattal később pici tűzgolyót indítok felé.
-Jó éjszakát kívánok.-közlöm fújtatva és vissza tántorgok a boxhoz. Remélve hogy testvéremet már ott találom. Leharcoltan ülök be az asztalra borulok. Szétszakad a hátam. Elveszem testvérem elől a tőrt és bele iszok. Ködös tekintettel nézek szemeibe.
-Köszönöm!-talán még sosem hallott ennyire őszintének, a fejem egyre nehezebb, a vágást próbálom kitapogatni. Felszisszenek, ez mocsok mély, nem most fog begyógyulni.
-Miért szóltál bele mégis? Végig te segítettél?-ujjaim a sebet piszkálják, jó három ujjnyi hosszú és mélységre is ér annyit.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Ápr. 23, 2020 1:07 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


My deartwin brother

Beleth & Belphegor


 - Igen, itt vagy te, de veled nem játszhatok úgy el, mint vele. - Megemelem a kezem, megadva magam az igazának, tényleg vannak jobbak, mint Tunrida, de azokkal nem idegesítem fel őt ennyire, szeretem, hogy ennyire szúrósan néz, ő haragszik rám, pedig nekem sokkal több okom lenne őrá. 
- Talán közölhetnéd vele, hogy hallgasson el örökre az esküvőtökön majd. - Csak nem bírom ki és ráteszek még egy lapáttal, amit feltehetőleg nem rajtam vezet le, én csak jól járok, ha ő tapossa el és nem nekem kell a mocskos talpnyaló ribanccal foglalkoznom. Rohadtul élvezem, ahogy táplálom a haragot Belphiben, még a poharat is kettétöri a kezében mérgében, ő ezt a tüzet szeretem és ki nem hagynám ezt a cica harcot. Hosszában helyezkedem a boxban, hogy szemből láthassak mindent, a falnak támasztva a fejem, a számhoz emelve a sörös üveget és a lábaim keresztbe téve felhelyezve az ülésre. Egy jobbos itt, egy balos ott, meg sem érzik szinte, a tömeg hátrál, hogy lerendezhessék ezt egymás között. Gyakori az ilyesmi, még páran a szórakozást is abbahagyják, hogy megnézzék mi zajlik a hely kellős közepén szinte. Egymás torkának esnek és persze hajba kapnak, elég nevetséges látvány, magamban jót nevetek, hogy ez aztán kegyetlenség, mintha embereket látnék verekedni, rég csinálhattak már ilyet. A harapásnál már alakul valami, de nem az igazi, egy kis karcolás és feláll a testvérem, játszadozni akar, az ostoba némber támad és elég szerencsétlen alakul a helyzete, kitekert eltörött kézzel sikolt, amíg testvérem felém pillant, megemelem neki az üvegem, hogy minden elismerésem. Ekkor az átkozott nőszemély magához vonzza az üveget és Belphegor hátába állítja bele, ez fájhatott, elhúzom a számat és látom, ahogy Tundrida segítségért int és van olyan ostoba démon, aki megy is, hogy lefogja az ellenfelét. A faszért kell elrontani a szórakozásukat? A kezemmel az asztal alatt csettintek és kirántom az üveget az ikrem hátából és a felé érkező démon arcába állítom bele az egyik szemét kiszúrva és az orrát is érintve, az arcához kapva kezeit áll meg és hátrál ki onnan. Szeretem, hogy a hely sötét, így nem lehet tudni ki avatkozott bele az egészbe, a kezem visszateszem az asztalra és dobolni kezdek. A démonszuka visszatördeli a kezét és vérszomjas mosollyal néz ismét szembe Belphivel. Senki sem mer segíteni neki, nem tudják ki segített a másik démonnak, kiről nem tudják annyian ki lehet, itt nem látták még, ez nem a magafajták szórakozóhelye.
- Na mi lesz aranyom? - Ismételten folytatódik a cicaharc, most már ikrem riválisa is jobban belead mindent, úgy fest döntetlen meccsnek nézünk elébe, amikor valaki ismét beleavatkozik. Az átkozott nőszemély egyik szeretője lehet, aki hátulról kapja el  a hajánál hátrarántva testvérem fejét. Ezek a mocskos szukák, már három nő van és mindenki élvezni akarja a kivégzést, előkerül egy angyalpenge. Haragosan kúszik össze a szemöldököm és amint felemeli a tőrt Tunrida, ki is repül a kezéből, amire felkapja a fejét és kérdőn néz, hogy mi a fasz történik, gyorsan felém kapja a fejét, aljas, sötét vigyorom nem lehet letörölni sem. Belphi kezébe érkezik a penge, hogy használja csak egészséggel, én a sajátommal koncolom fel a mögötte lévő kis szeretőt a fenekéről felfelé a gerince mellett, a sikolya megtölti a helyet és a földre borul, látom az ikrem riválisának a fején, hogy ez nem tetszik neki, de csatlakozhat hozzá, bár ez nem rajtam múlik már. Lenyesem a fejét is annak, akit megkezdtem és felemelem, hogy körbemutassam, hogy jár az, aki még egyszer közbeavatkozik. A belei és szervei ráfolynak a cipőmre, ahogy lepillantok. Talán örülnöm kéne, de most inkább bosszant a dolog, nem akartam közbeavatkozni, de ki nem állhatom, ha csalnak, aki erősebbel kezd ki, az viselje a következményeket. Sokkal kegyetlenebb küzdelmet is megnéztem volna, csak a helyszín miatt úgy fest ennyire futotta.
- A faszomba már. - A fejet a földhöz vágom és elindulok a mosdó felé, mintha csak az lenne a legnagyobb baj, hogy összekoszoltam magam. Mindenki félreáll az utamból, alap esetben már a tulaj jönne, hogy az efféle vérengzésnek nincs itt a helye, mégsem történik semmi. Remélem a testvérem befejezi, amit elkezdett és nem fog sokat kérdezősködni utána. 

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belphegor


Jackson Square - Page 2 GadHg7Q
Jackson Square - Page 2 Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
942
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Ápr. 22, 2020 6:45 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next



Beleth & Belphegor


M
ég szinte be sem értünk, nekem már forr a vérem. Csupán azért, mert régi riválisom a bátyám körül sündörög. Ezt nem fogom hagyni! Itt ma még lesz egy szép vérengzés és egy csúnya halott. Repül is tőröm a bátyám felé, aki meg sem rezdül, bár nem volt célom hogy megijesszem vagy ilyenek. A boxhoz érve már bele is kezdek problémám feltárásába. Beleth azonnal rámar szavaimra én pedig elhúzom a számat kényesen.
-Vannak jobb démonok is, mint Tunrida.-közlöm nyersen, nem tudom elhinni, hogy tényleg még mindig ezen bosszankodom. Bátyám felnevet én pedig szúrósan nézek rá, miért kell velem ezt csinálnia? Aztán, hogy olajat öntsön a tűzre még beközli velem, hogy a démon engem akart idegesíteni. Hát majd mndjárt megidegesítem én az fix....
-Hát... Oda aztán próbálkozhat.-jegyzem meg egy egészen sejtelmes fél mosollyal a dolgot. Nem minden arany ami fénylik, de ha fénylik akkor értékes is lehet. Felállok az asztaltól miután szemeim kiszúrják hogy merre találom bosszúságom okozóját, még egy kérdést intézek Beleth felé, de ő lemond a buliról. Arra kér mutassam meg mit tennék vele. Vállat vonok, visszanyúlok az italomért, megiszom húzóra. Kezemben roppantom szét a poharat, majd lerázva a szilánkokat a tőrért nyúlok. Vissza csúsztatom a bokám mellé és megindulok. Lépteim ütemesek, sötét szemeimet végig a nőn tartom, már látja nem menekülhet, inkább ő is felém indul. Kiroppantom a nyakam, az ujjaimat és mikor a közelébe érek ütésre emelem a kezem. A bal egyenes betalál, ahogy az ő jobbos üdvözlése is. Megrándul az arcom, de én nem tántorodom meg, vele ellentétben.
-Jó újra látni aranyom.-sziszegem miközben felé lépek, már nyúlok is a torka után, páran szétrebbennek azok közül akik körülvesznek minket. A lendülettel együtt ha sikerül emelek egyet rajta és a földre vágom, miközben mellé térdelek. Torkát még mindig fogom, ő pedig vércse módjára rikácsol. Egyre többen pillantanak felénk.
-Nem kell ez a cirkusz. Végezzünk gyorsan kedvesem.-sötét mosolyra húzódik szám, szemem semmi jót nem ígér. Tunrida kap az alkalmon és kezével a hajamba kap. Hát ezt ki nem állhatom. Csillan a fogamon a vöröses fény, nem sokkal ezután a démonnő fájdalomtól torzult hangon sikolt fel ahogy fordítom a fejem és beleharapok a karjába olyan erővel, hogy szakad a bőr, a szövet, megrántom a fejem és egy véres üreg keletkezik karján harapásom nyomán. Köpök egyet, a falat a számban nem kell. Viszont a hatást elértem, elengedte a hajam. Ki nem állhatom ha hozzá nyúlnak. Előkapom a tőrt a szabad kezemmel, rászorítok a torkára még jobban, majd a pengét végig húzom arc élén. Fröccsen a vér én pedig betegen vigyorgok Tunrida arcába. Hogy én mennyire utálom ezt a r!bancot. Elengedem és felállok, hagyom had szedje kicsit össze magát. Ingem ujjában megtörlöm vértől ragacsos tőrömet, ismét elteszem, már nem lesz rá szükségem. Eközben a démonnő feltápászkodik. Olyan ádázul néz, de ez engem annyira nem érdekel. Már ugrik is, fél kézzel kapom el karját, belemarva a friss sebbe, de óvatlan vagyok, egyetlen pillanatra, másik keze törött üveget talált a földön, azzal vág felém, arcomat célozza, de a pillanatnyi fájdalom miatt a vállamat találja el. Felkiáltok és mellbe rúgom, csavarodik a karja ujjaim között, reccsen a csont újabb üvöltés szökik ki száján én pedig élvezem. Megtekerem karját és a háta mögé lépek oda csavarom. Ekkor találkozik Ikrem pillantása az enyémmel. Arcomat düh torzítja el, szemeim még talán sosem voltak ilyen feketék, arra készülök, hogy kitépjem a nő szívét.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Ápr. 22, 2020 12:02 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


My deartwin brother

Beleth & Belphegor


Mire elérünk a szórakozóhelyhez én már rég túl lépek azon, amit mondtam az ikremnek, ám ő most érzi úgy, hogy nem hagyja ezt szó nélkül és felém fordulva megjegyzi, hogy tévedek és ő se nem mohó, se nem türelmetlen, jót mosolygok a mondandóján, nem fogok ellenkezni, nincs értelme. Befelé menet, mivel én megyek elől csak akkor állok meg, amikor Tunrida megállít és az ő pillantását követve jutok el a pulthoz, ahol Belphi minket néz, nem is akárhogyan. Nem gondoltam volna, hogy ez még mindig ekkora szívfájdalma, de mindenesetre jól szórakozom a haragos tekintetén, szinte ölni tudna vele. Látom, hogy szorongatja a tőrt a kezében, nem lep meg, amikor az asztal lapjában látom viszont a sörösüveg mellett nem sokkal. Ha eltalálta volna sem érdekelt volna különösebben.
- Én? Ugyan már, csak szórakoztam egy kicsit, sokkal finomabb és rangosabb falat, mint az a pincérnő volt a kajáldában! - Persze az embernél bokán is rúgott, most meg itt puffog, csak mert olyannal szórakoztam, akit ő nem kedvel. Akaratlan is felröhögök az egészen, ha én áruló vagyok, akkor ő is az, mert Belialt választotta helyettem.
- Téged akart bosszantani. - A sörért nyúlok és mielőtt a számhoz emelem felé megdöntöm kicsit a nyakát egy vállrándítással, ebbe nehezen köthet bele, ő is a lovasán lógna, ha meglátná a közelében ezt a ribancot. Felvonom a szemöldököm és egy korty után le is teszem a sört.
- Szerintem jobban aggódj amiatt, hogy Viszály közelébe akar férkőzni ismét - jegyzem meg álnok mód és aljas félvigyorra húzom a számat. Tetszik, hogy ennyire felhúzta magát, ahogy a harag forr a vérében, ahogyan nagyokat szív a dohányból és már nyomja is el, a tekintetével keresi a nyomorultat, aki felénk sem mer fordulni.
- Ezt meghagyom neked, elvégre téged zavar láthatóan a jelenléte, nem engem, kérlek mutasd meg, mit tennél vele. - Belphi feláll az asztaltól, én felemelem az üveget és az asztal lapján végigvezetem a kezem, hogy  szabad a terep, hozza csak ide, látni akarom mennyi maradt meg kegyetlenségéből a hülye emberei szokások mellett.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belphegor


Jackson Square - Page 2 GadHg7Q
Jackson Square - Page 2 Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
942
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Ápr. 22, 2020 6:26 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


Nem hagy nyugodni a gondolat, hogy Beleth mit akart attól a fazontól, mégsem firtatom tovább a dolgot, válaszát egy fejbiccentéssel nyugtázom csak. A szórakozóhely elé érve még egy mondatig megállok, mert út közben olyat vágott a fejemhez ami mellett nem tudok szó nélkül elmenni.
-Nem vagyok sem mohó sem pedig türelmetlen. És nem miattad vedelem így az üveg tartalmát. De előbb üt ha nem csak kortyolgatom, mint a nagyvilági dámák.-jegyzem meg egy fél mosollyal. Belépünk és én megtámadom a bárpultot, fél szemmel azért testvéremet figyelem, egy félre eső boxhoz indul, ám megállítják. Szemeim felizzanak ahogy az archoz kapcsolom a nevet. Élesen szívom be a levegőt, szemeim feketére válltanak, rá csapok a pultra is. Mi az ördögszekeret akar ez a démonnő a testvéremtől... Tunrida direkt cicázik velem, az a mosoly sem kerülte el a figyelmem amit nekem vágott. Megrándul arcomon az izom. Na ezt nem fogja velem csinálni! Figyelem ahogy ikrem megharapja a nyakát és szentségelek egyet. Áruló! Megvárom míg elhajtja a nőstényt de már villan kezembe a tőröm is. Beleth épp mikor leül akkor hajítom el kis fegyverem, nem rá célzok, ahogy koppan az asztalon a sörös palack úgy áll az asztal lapjába centikkel mellette a tőröm. Felkapom italomat a pultról és pár lépéssel átszelem a köztünk lévő teret.
-Áruló vagy!-sziszegem fogaim között. Megrázom a fejem, a pohárban lévő szívószállal játszom. Kérdésére nem is válaszolok. Tekintetem körbe futtatom a termen. Keresem az eltűnt riválisomat. Kattog az agyam, ezt be kell fejeznem.
-Mit akart tőled?-kérdezek mégis és előkapom a cigimet. Beleth jól tudja ki volt a nő. Ezt a sztorit ismeri. A bizalmasi állás sem életre szóló élmény. Minket is kilökhetnek a presztízsből. Viharosak a gondolataim.
-Megölöm ha még egyszer a közeledbe jön!-közlöm és a harag úgy árad szét bennem, mint annak idején. Még mindig a tömeget nézem, figyelmemet semmi nem kerüli el. Legszívesebben az asztalt is felborítanám. Rágyújtok és nem egész öt slukk után már nyomom is el a cigit. Ekkor látom meg a tömegben. Elhúzódik a szám, végig nyalok ínyemen és felnevetek.
-Ő kell nekem!-mutatok riválisomra, tekintetemmel testvéremét keresve. Megborzongok és kortyolok párat. Kihúzom az asztalból tőrömet és magam elé teszem. Várok még egy kicsit, de már tudom mit fogok tenni. Szemeim előtt felvillanó képek mosolygásra késztetnek.
-Szeretnél segíteni, vagy csak végig nézed?-kérdezek rá miközben felállok.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Ápr. 21, 2020 9:33 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


My deartwin brother

Beleth & Belphegor


Egy pillanatig kissé sötétebben nézek Belphegorra, amikor azt mondja, hogy az egész élete egy buli és ezért nem jár el ilyen helyekre. Türtőztetnem kell magam, hogy ne szóljak vissza neki, ma már kapott elég jeges vizet a nyakába, nem kellene ezt még fokozni is, nem akarom, hogy úgy érezze, hogy ő annyival felettem jár, bár... talán oda kéne helyeznie magát és amikor kiderül, hogy én jóval többet érek, mint ő. Nem, nem teszek semmit, elvigyorodom és elfordulok, látom hogy húzza a száját, nem tetszik neki az ötlet, de jobbal sem áll elő. Azért megmondtam volna, hogy ha az egész élete buli, miért nem hívott meg egyszer sem? Szégyell engem vagy mi a fasz? Elmegy a boltba, én meg végre lepasszolhatom azt a ronda barna táskát, ami nem az én stílusom, de nem válogathattam ugye, mibe hozzam el a koponyáim. Az alak elmegy, én meg visszasétálok Belphihez.
- Nem, csak jó ötletnek tűnt neki adni a koponyákat - megvonom a vállam, egy pillanatig teljes komolysággal nézem még rá, aztán félkörívet rajzolok le a szememmel és felsóhajtok, nem tudom eldönteni, hogy rájátszik vagy tényleg ennyire hebrencs. Annyira emberi és ez valahol bosszantó, jobb lenne kiszakadni ebből, talán egy kis démoni buli segíthet.
- Milyen mohó vagy és türelmetlen vagy csak nem tudod elviselni a társaságom enélkül? - Úgy nyeli a bort, mintha víz lenne, vele sem fogok versenyt inni, ki bírja jobban, mert azt lehet bebuknám, nem szoktam ilyenekhez, megvagy ital nélkül. A sör nem elég erős, azzal elvagyok meg el is leszek még jó darabig, annyian járnak ki-be a helyen, hogy fel sem fog tűnni a kezemben az üveg, meg a tulaj amúgy sem merne velem szórakozni, hogy ne engedjen be.
- Remek, ha bármi van szólj és távozunk, jó? - Nem akarok semmit erőltetni, de ha együtt jöttünk, akkor együtt is távozzunk úgy gondolom, most megmutatom neki, hogy nekem is van egy életem azért, még ha nem is olyan bulis, mint neki. Befelé menet jó pár démon néz felénk és köszön hol nekem, hol neki, én csak biccentek és haladok befelé, egy box felé, útközben megállva Tunrida mellett, aki szinte rám tapad és a testvérem felé fordul, követem a tekintetét és elvigyorodom, úgy fest a legjobb démoni nőszemélyt talált be engem, nem is véletlenül, az ikremet akarná idegesíteni és persze nekem is akar kedveskedni, mert fáj a foga, hogy egy lovas tanácsadója legyen. Visszafordulok a nőstényördög felé és a fülébe súgok, majd a nyakába harapok és a kiserkent vérét a nyelvemmel megízlelem. A seggére csapva hagyom továbbállni, tudtára adtam, hogyha Belphi megtudja, ki vagyok, akkor biztosra veheti, hogy nem tanácsadóm nem lesz, de az élők sorait sem fogja gyarapítani. Külső szemlélőnek csak egy szenvedélyes gesztus volt csupán tőlem, azonban számomra csak egy idegesítő kullancs, amit minél előbb el kell majd taposnom. A kis boxba veszem az irányt, ahol éppen nincs senki és az asztalra leteszem a sörömet, rágyújtok és várom, hogy a bárpulttól megjöjjön a társaságom. A szemem végigfuttatom a felhozatalon, elég csekély ruhában táncolnak démonok és démonnők, arra várva, hogy valaki magához szólítsa őt vagy őket és eljátszadozzanak az ilyen kisebb kialakított helyen, talán egy nőstény nem lenne ellenére Belphinek sem, ha idejön kiderül, addig iszok is, hogy teljen az idő.
- Tetszik valaki neked? - kérdezem meg, mikor csatlakozik és valami elég pokoli zenét kezdenek el játszani, a fények is vörösen villannak fel, amúgy sötétség uralkodik, csak pár mécses ég a főbb folyosók mentén, hogy a közlekedésben ne okozzon ez gondot. Körülöttünk már élvezkednek páran, a kéjdémonok tudják kinek mi kell, vannak elég beteg alakok is itt, akik szétszaggatják a kiválasztottat vagy megölik véglegesen, ez már csak ilyen, van aki csak a hely rabja és feláldozható portéka, semmi több.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belphegor


Jackson Square - Page 2 GadHg7Q
Jackson Square - Page 2 Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
942
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Ápr. 21, 2020 3:15 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next



Beleth & Belphegor


N
os ha nem akarja nem kell játszani a pincérnővel, vállat is vonok, pedig elnéztem volna. Max nevetek egy jót. De ezt a szórakozást is lőhetem. Érintjük Lucót és közlöm vele manapság sminkelésnek hívják a kikenést a nők. Végül felfigyelünk arra is, hogy a kis tüzes mutatvány révbe ért. Nem akarok vissza menni, ilyen távolról is jól látni a lángokat. Bulizni hív a tesóm, nem is monodok rá nemet, meg is kérdezem, hogy tud-e erre jó helyet, kérdésére elvigyorodom.
-Nekem az egész életem egy buli. Nem szoktam külön eljárni, ha nem muszáj.-vállat vonok és megtudom mire is gondolt a tesóm. Démoni buli. Na olyanon tényleg régen voltam. El is húzom a szám, de kimentem magam a gondolataim alól, meglátok egy üzletet és úgy döntök veszek piát előtte. Beleth sört kér, ám nem tart velem a boltba, így egy magam vásárolok. Jófejségem révén meglepem magam egy doboz piros Lucky Strike-al, ha már lúd legyen kövér, pia és cigi. Kilépve azt látom, hogy a tesóm beszélget valakivel, mi a szösszenet?! Nem zavartatva magam elindulok felé, a másik elmegy, így nyújtom a sört egy kérdéssel együtt.
-Ismerted a fazont?-érdeklődve tekintek szemeibe és felnevetek mikor azt mondja ahová tartunk ott is van pia.
-Ez oké, de nekem most kell.-ujjammal nyomom be a palackba a dugót, a kibuggyanó bort pedig lenyalom.
-Finom.-vigyorodom el és nagy kortyokban nyelni kezdem az üvegből. Kell az alapozás, mert nem biztos, hogy én fel vagyok erre készülve. De még elválik. Beleth elindul, de mielőtt utána mennék kibontom a cigimet és rá gyújtok. Vígan pöfékelek az épületig a bejárat előtt hallgatom a hangokat. Megborzongok, de nem ijedősen, inkább jól esően. Vérmes éveimet idézi fel bennem, amikor még tényleg nem számított semmi és senki, kivéve fivéremet és Belialt. Ikrem kérdésére pimasz mosoly kúszik ajkaimra. Még egy utolsót szívok a koporsó szegből és elpöckölöm. A bort benyakalom, majd az üveget az ablakpárkányra teszem.
-Mehetünk.-biztosítom róla, majd hagyom őt előre menni, s csak utána lépek be. Bent a zene azonnal beúszik a fülembe, végig fut rajtam a régi vad remegés. Elnyomom a késztetést, hogy a tömegbe vessem magam, először a pultot célzom meg. Közben az arcokat figyelem, nem-e találok valaki ismerőst a tömegben. Akad pár démon, némelyekkel dolgom is volt, apró-cseprő, vagy épp nagy ügyek miatt. Van akin látszik, hogy ma nem akar velem találkozni, és ott van ő... A démonnő aki egyszer megpróbálta megdönteni Viszály melletti pozíciómat. Felmorranok, mély torokhang tör elő belőlem. Nyelvemet végig húzom ínyemen, az a meccs sosem lett befejezve, de életre szóló lecke volt. Tunrida... Mintha megérezné hogy nézem, felém kapja a fejét, felizzik szemem s nem kiváltképp az övé.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Ápr. 21, 2020 7:21 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


My deartwin brother

Beleth & Belphegor


A pincérnőt elküldöm, ami a drágalátos testvéremnek nem tetszik, bokán rúg azt asztal alatt, mire mérgesen fordulok felé, jobban is használhatná a fejét, nem értem mi ez a viselkedés és persze nem vagyok hozzá szokva, hogy bárkinek is hagyjam az ilyen megmozdulásokat. Kicsit ingerültebb a hangom is, mikor válaszolok neki.
- Ha ennyire tetszik szórakozz vele te! - A mondat végén megingatom a képem és egy nagyobb sóhajjal engedem el a dolgot. Az emberek törékenyek én meg nem vagyok a finomkodás híve, ez alól Belphegor kivétel, jó lenne ha észrevenné.
- Ha fontos úgy is szólni fog - rántom meg a vállam én is, bár jobban örültem volna, ha tud róla valamit, hogy mennek-e vagy sem, nekem ott a helyem, ez nem kérdés. Annak mondjuk örülök, hogy tényleg gyorsan végez a kajálással, bár tudnám, hogy lehet ezeket olyan jóízűen megenni, nem valami ínycsiklandozó a kinézete sem.
- Áú. - A mellkasomhoz kapok, mintha fájna amit hozzám vág, még hogy én kőkorszaki ősember! Tény, hogy megéltem már jó sok évet, de nem is azért kaptam most ezt a jelzőt. Nekem aztán mindegy minek hívják, akkor is csak kikeni a fejét mindenféle szarral. Odakint viszont gyűlnek az emberek, hogy tűz van, meg menni kell oltani, mert leég a templom. Milyen örömteli pillanat, hogy ennyire felbolygattuk a kedélyeket, pedig a káosz keltés nem is az én asztalom. Szerencsére nem akar visszamenni, így hátat is fordítok a nyomorultaknak és magammal húzom ikrem is, egy kis pörgetéssel közelebb vonva magamhoz. 
- Van pár a városban, te nem szoktál kimozdulni néha? - Lenézek rá kicsit vonakodva, mert ő a pörgősebb, azt hinném jár szórakozni is. Ahogy haladunk lassítok kicsit, mert amíg én kényelmesen lépegetek, ő szinte szedi a lábait, hogy tartsa velem a lépést, szólhatott volna, hogy lassítsak, nem célom állandóan szívózni vele.
- Olyan démoni bulira, vérengzés, pia, tánc - álnok mosolyra húzom a számat, ahogy felé fordulok, ő is ezt akarta, de inkább szedek szét egy démont, aki felépül belőle, mint embereket öljek, ez legalább tovább tart. Én tudom is, hová menjünk, nem terveztem megállni sehol, de Belphi mindent felül ír, nem is ő lenne, elengedem és nézem, ahogy vásárolgatni támad kedve, nők...
- Nekem a sör megfelel, de azt tudok ott is inni - Nem megyek utána, nagy lány, megoldja egyedül is, inkább rágyújtok addig egy szál cigire. Kiszúrok nem messze egy démont, aki hozzám tartozik és intek neki, hogy jöjjön közelebb, én is megindulok felé és lebeszélem vele, hogy mi legyen a templomban majdnem megégett emberrel, a nyomorult, a fasznak ment be oda. Mikor látom közeledni a testvérem, akkor lepacsizok, átadom neki a barna táskát és visszasétálok Belphegorhoz, megnézem mit hozott ki magával a boltból.
- Tudod, ott is lehet kapni üveg piát, ahová megyünk. - Ha hozott volna sört, azt átveszem tőle és az ujjammal pattintom le a tetejét. Elszívom az utolsó slukkot, azt elpöccintem a csikket, az üveg nyakával koccintok vele, utána a számhoz emelem azt és kortyolok párat.
- Vagy, ha van más ötleted, mint a buli, hallgatlak. - Nem akarom én erőltetni, de nehéz olyan szórakozást találni, amiben nem hal meg ember és ahol nem feltétlen kell beszélgetni egymással. Addig is a szórakozóhely felé indulok meg, még a bejáratnál is meggondolhatja magát vagy akár odabent is. Egy lepukkantabb helyre érünk, láthatóan démonok szállingóznak befelé, az épület nincs kívülről sem feliratozva, sem kivilágítva, sejtetve, hogy ki oda belép, semmi jóra ne számítson, az emberek kerülik az ilyen helyeket, aki idetévedne, az könnyen egy vacsoraasztalon találná magát. Az épület előtt megállok, hogy a testvéremre nézzek, bentről fájdalmas és kéjes sikolyok hallatszódnak ki a zenét is túlharsogva.
- Mehetünk? - kérdem felvonva a szemöldökömet.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belphegor


Jackson Square - Page 2 GadHg7Q
Jackson Square - Page 2 Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
942
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Ápr. 21, 2020 12:20 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next



Beleth & Belphegor


E
mésztem magamban a temetőben átbeszélt dolgokat, utolsó kérdéseire már nem is felelek, megéhezek de kell is valami utánpótlás, mert totál lenulláztam magam. Ez van, sajnálom. Megmondtam hogy nem lesz jobb, hiába is várták. Hamar odaértünk a kifőzdéhez és biztosítottam róla a tesót, hogy igyekszem elpusztítani amit rendelek. Látom, hogy a pincérnő flörtölne vele, de Beleth elhajtja, így bokán rúgom.
-Miért nem szórakozol?-kérdezek rá, mert egyszerűen nem értem őt. Csak egy nő, az csak nem lehet gond. De mindegy, nem szólok bele az ő dolga. Míg várjuk az ételemet beszélgetni kezdünk, mert a dicséretet hagyjuk is, se az idő se a hely nem volt opcionális. Attól, hogy nem mondja ki, még valamennyire érzem, ezt dobhatom a levesbe úgy ahogy van. Köszönöm ide vagy oda, ő nem volt őszinte. A kínos csendet egy kérdéssel töröm meg végül, kíváncsi vagyok hogy a tesó tud-e valamit a nagyfőnökről. De a felelet kb ugyan az, mint amire számítok.
-Levelet? Belial még nem szólt róla.-vonok vállat és eltüntetem tányéromról a csirke maradékát a krumplival. Eztán eltolom a tányért az asztalon kezdek dobolni. Bátyám szép igényesen leolt mint a kislámpát szokás. Utolsó mondatát hallva mélyet sóhatok, aztán elkezdek nevetni.
-Te kőkorszaki ősember, felénk már sminkelésnek hívják ám.-vágom vissza úgy hogy szinte még be sem fejezi mondandóját, nem sokkal később az utcán mozgolódni kezd a tömeg, kiabálnak hogy tűz van, ég a templom, na legalább elért valamit. Mert ugyebár ez a tesó ötlete volt és nem az enyém. Így csak pislogok rá, majd nem sokkal később már a kifőzde bejáratában ácsorgok, hogy megtaláljam szememmel amerre nézni kell. Nem is kell sokáig kutatnom a kis utca ahová betértünk, milyen világos lett. Mosolyogtam, mint a napos csibe, amúgy nem tudom, hogy a csibe tud-e mosolyogni, de jó így ez a mondat, az én mondtatom és kész! A palacsintával a kezemben ácsorgok és igyekszem kitalálni, hogy ki az aki a templomban ragadt. Mire Beleth mellém sétál már az a pletyka, hogy kimentették. Unottan vonok vállat, majd bekapom az utolsó falat palacsintát és a tányért egy közeli asztalra helyezem. Bátyám kérdésére csak megrázom a fejem. Vissza nem megyek én oda, elég volt egyszer látni, innen is tökéletesen látok mindent, a rengeteg ember meg egyszerűen hihetetlen. Belethre nézek, hogy lássam mennyire nyugtázza a történéseket, aztán amikor elindul én lépek is utána, megpörget ismét vigyor kúszik arcomra, azt mondj Ő inkább egy bulit keresne. Nem tudom, hogy van-e errefelé olyan hely. Bizonytalanul kémlelek körbe, miközben igyekszem lépést tartani vele. Olyan hosszúakat tud lépni, hogy egyszerűen csak kapkodom utána a lábaimat.
-Ismersz is valami jó helyet?-teszem fel a kérdést és elvigyorodom, a mindig antiszoc tömegutáló tesóm bulizni akar. Igen ám, de nekem meg ahhoz kell pia, szóval előbb fel kell tankolnunk valahol, legalább egyegy üveg alkoholt.
-Egyébként mire is gondolsz pontosan a szórakozás alatt? Úgy hiszem az én ötletemet erre elvetetted, pedig régen szeretted, hogy ilyet művelünk.-szóval szerény a véleményem, hogy ezt biza szintén nem fogjuk kimaxolni. Egy éjjel nappali bolt mellett haladunk el, így kicsusszanok Beleth karjai alól.
-Mit innál szívesebben? Whiskey-t vagy valami mást?-teszem fel a kérdést, de fél lábbal már a boltban vagyok, hogy vásároljak. Nem tudom, hogy utánam jön-e vagy sem, de az tuti, hogy én egy üveg borral fogok távozni a magam részéről.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Ápr. 20, 2020 6:02 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


My deartwin brother

Beleth & Belphegor


 A padon ülve kicsit élvezem a csendet, miközben várok, hogy kitalálja mihez kezdjek így vele, hogy túlhasználta az erejét és lemerült. Egy alvás segítene rajta, az mindenkinek jól jön ilyenkor, ám ő előbb holmi lecseszést kér tőlem, amiért ilyen felelőtlen volt és azért, hogy ennyire gyenge, nem fejlődött semmit. A véleményem, hogy ez rá és Belialra tartozik, én harmadrangú vagyok hozzá képest, csak azért, mert a testvére vagyok, nem fogom lebaszni, hiába is szeretné annyira. Tény, hogy már nem vagyok annyival alatta, de ezt még nem kell tudnia, az sem izgatta, hogy Harag lettem, egyike a főbűnöknek. Nem kérdezte, milyen lehet, én meg nem kérdezhettem őt a munkájáról, mert bizalmasként nem adja ki a főnökét nyilván. Mindig titokzatoskodott, én meg nem erőltettem a dolgot, könnyen átsiklok a kis nézeteltérések felett, nem pazarlom veszekedésre és vitára csekély időnket, amit együtt tölthetünk.
- Mikor láttál te engem okkult tudást használni? - kérdem felsóhajtva és a kezem a pad hátlapján széttárom. Csak a cigaretta meggyújtására használtam egyszer, rossz megszokás miatt, de talán nem tűnt fel neki, mert van gyújtóm is és azt használtam inkább.
- Mégis hogy gyújtottam volna fel a templomot hm? Egy kis szikra nem fogja lángba borítani. - Kis tereléssel, de nincs hazugság a kérdésemben, mindig is igyekeztem választékosan beszélni, az utóbbi időben sikerült is valamelyest tökélyre fejlesztenem ezt a képességet is, a többi mellett természetesen. A templomot figyelem még csak a füst sem kezdett el szállingózni az épületből, kell egy kis idő még neki.
- Mennyi emberi szokást vettél még át? - Kérdem meg kicsit aggodalmasan fürkészve a szememmel, nem csoda, hogy nem fejlődött semmit, ha ilyen szarságokra pazarolja az idejét, nem is értem, mitől lesz ez jobb? Megszokni itt fent és a Pokolba és levinni a hülye emberi szokásokat, már most borsózik a hátam a gondolatra is.
- Finomat. - Felvont szemöldökkel mosolyogva ismétlem a szót és a szám szélénél lévő piercinggel kezdek el babrálni, eszembe jut, mikor éreztem utoljára ilyesmit, kellemes emlék a múltból, egy kéjdémonnal marcangoltuk egymást foggal, elég véres játszma volt, szinte érzem is a démoni vért a számban. Nem véletlen, kicsit erősebben húztam meg a piercinget és vérezni kezdett a szám, de pár cseppnél többre nem futotta, begyógyult egyből.
Megérkezünk a kifőzdébe, helyet foglalunk, ő megmosolyogja a cigarettás dobozomat, ahogy észreveszi, de erről ő is tehet, ketten lapítottuk ki a padon.
- Rendben. - Egyre többet ígérget ma, mintha ez valami szállóige lenne részéről, kezdem azt hinni, hogy ez is egy átvett szokás és azt hiszi, ha ezt mondja, azzal úgy is lesz minden, pedig ez nem olyan egyszerű. mindig elszakítanak egymástól minket, nem tud a közelemben maradni örökké, csak ha mellém szegődne tanácsadónak, de abból én nem kérek, van erre megfelelő démonom már. A pincérnő jön is, hogy felvegye a rendelést és amint felém fordul még kelletni is kezdi magát, amire én elfordítom a fejem és a kezemmel elhessegetem, hogy felejtsen el, nem rendelek semmit és ha más is megfordult volna a fejében, azt is felejtse el nyugodtan.
- Köszönöm. - Bármennyire is vágytam erre, egyáltalán nem érzem elismerésnek a részéről most ezt, nem telt egy óra sem, hogy lebasztam ezzel és csak egy alkalmat várt, hogy kimondja, talán azt hitte ez a megfelelő. Elhúzom a szám egy félmosolyra, várnám, hogy hozzáfűt még valamit, de nem teszi, inkább Luciferről kérdez, amire felhorkanok és körbefuttatom a tekintetem a bent lévőkön.
- Úgy tudom, hogy meghívókat küldött szét a rangosabb démonoknak, valami gyűlés miatt. - Válaszolok és közben megvonom a vállam, mert ez csak egy pletyka, semmi több, biztos az ő Belialja is kapott meghívót, csak még nem találkoztak azóta. A tekintetem a kezére vándorol, amivel az asztalon dobol türelmetlenül. Remélem mások előtt nem mutatja ki ennyire az érzelmeit, csak most mellettem engedett le ennyire.
- Nem éppen úgy nézel ki, mint egy démon, néztél mostanában tükörbe? Tényleg, mondd, hogy kimázolni nem szoktad magad. - Ütöm el poénnal a kis megjegyzését, tudom én, hogy nyűgös, de ezek nem csak neki kacsintgatnak meg bólogatnak, milyen kis önző, azt hiszi minden körülötte forog. Csak nézem, ahogy jóízűen táplálkozik egy darabig, majd elfordulok, mert nem tudom megérteni és nem is akarom.
Hallom, ahogy kint már tüzet kiáltanak és a háttámlára támaszkodva hátrafordulok, mintha úgy jobban hallanám a kétségbeesett embereket, valójában csak szeretem látni a képüket, mikor kétségbe esnek.
- Megnézhetjük - fordulok vissza és fel is állok az asztaltól, kimért türelmes mozdulatokkal pakolom el a cigarettás dobozom és akasztom a vállamra a táskát. A fülem ekkor üti meg a mondat, hogy valaki a templomban ragadt. Biztos ment oltani a tüzet. Amíg Belphi a palacsintájával szemez, hogy mi legyen vele, addig intek mögötte egy démonnak, hogy menjen dolgára, nem szeretném hogy bárki is bent égjen, én meg nem rohanhatok oda. Pont akkor nézek le mosolyogva a testvéremre, amikor ő is rám pillant a kint kapott cigarettára rágyújtva. Az evés tényleg visszahozta az erejét.
- Csak utánad - legyintek a kezemmel magam elé engedve őt és pár démon kap egy-két rosszalló pillantást még kifelé menet tőlem. Kiérve nem is kell messzire menni, hogy lássuk a lángoló templomot, amire szerveződik az oltó brigád.
- Szeretnél közelebb menni vagy jó innen is? - Oldalra billentett fejjel fordulok felé mosolyogva, miközben ő azt a szart eszi, amit bent kért még és magával hozta kifelé. Nem is kell sokat várni, mire jönnek a hírek, hogy a bent ragadt embert megmenekült, hála Istennek. Na persze meg egy nagy lófaszt neki, kissé mérgesen sóhajtok fel, mintha elrontották volna a bulinkat ezzel a hírrel. Igazából engem pont a hálaadás része az, ami bosszant, de inkább elengedem, nem ér annyit a dolog.
- Azt hiszem a templom felgyújtását kipipálhatjuk, még ha el is oltják, már mindegy neki. - Közlöm nemes egyszerűséggel és részemről a távozás mezejére is lépnék valami más mókát keresve, amiben nem szerepelnek emberek lehetőleg, ami a várost elnézve, amit leginkább csak démonok laknak, talán sikerül is.
- Mit szólnál, ha elmennénk valahová szórakozni, régen buliztam már. - Kinyújtom a kezem felé és ha elkapja, akkor meg is pörgetem és a kezét fogva átkarolom a vállánál. Nem rajongok annyira az ötletemért, van menne némi rizikó, hogy sokat iszunk és bebaszok tőle, nem vagyok annyira ellenálló, mint a legtöbb démon, de csak tartani kell a mértéket és nem árt táncolni vagy pogózni keményen, hogy kiizzadjam az alkoholos szarságokat.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belphegor


Jackson Square - Page 2 GadHg7Q
Jackson Square - Page 2 Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
942
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Ápr. 20, 2020 3:50 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next



Beleth & Belphegor


M
egértem őt, igaza van. Egy jó szót nem szóltam ahhoz, hogy ő is előre lépett, megfogan a fejemben, hogy most kellene kimondani, de szavai után rájövök, hogy már késő lenne, változni attól nem fog neheztelése felém. De talán... Talán majd egy megfelelőbb időpontban. Lepattintja a kezem magáról, egyértelmű jele annak, hogy a témát elkezdettnek sem tekinti. Elhúzom a számat, megint megcsináltam. A templomba érve már mintha nem is történt volna közjáték. Valahol zavar ez, de nem mutatom. Ismét ugratni kezd, csak megrázom a fejem, pillanatnyilag ennyire futja tőlem, sajnálom. De tényleg. Jobban foglalkoztat jelenleg, hogy lebőgtem és az energiám közel azonos az anyaföldhöz. Míg a testvérem azzal foglalatoskodik, hogy a templomot felgyújtásra készítse elő én körbe kémlelek az oltáron ücsörögve, hogy nem sokkal később Beleth segítségével elhagyjam a helyszínt. Kint egy padra vetődik le velem, szótlan vagyok még mindig, össze akarom szedni a gondolataimat, olyat mondani ami érdekes lehet mármint, ami engem zavar. Vagy már nem is tudom. Azt mondja nem az ő tisztje engem leb@szni. Hümmögök, pedig nyugodtan megtehetné.
-Rendben van.-felelek csendben, aztán eszembe jut egy másik gondolat, melyet kérdése szül, de előtte azért még megkérdezem, hogy ő miért nem akar igazából démonkodni. Válasza nyomán elneveti magát, megrázom a fejem.
-Nem a sírokra gondoltam. A templomra!-jegyzem meg mellékesen, nem is értem miért gondolja, hogy én még egy sírt akarok meglátni felnyitva. Bolond duma. Mégsem mutat semmit, annyiban hagyom a dolgot, térek a következő témára, hogy tovább tudjam folytatni az estét, úgy gondolom eszek egyet, mert hát miért ne? Úgy tűnik ez Belethnek mintha elhanyagolható lenne, felsóhajtok.
-Aha kajálni, aztán folytathatom az estét.-biztosítom igazamban. Elfogadom a cigit, de nem gyújtok rá, csak a fülem mögé gyűröm. Szerencsére nem sokkal később elindulunk, nem kell sokat könyörögjek neki. Kérdésére hogy mit fogok enni, sejtelmes mosoly lesz a válasz.
-Finomat.-közlöm sejtemesen és út közben igyekszem arra figyelni, hogy nehogy orra essek. Most sanszos a balf@szság. Olykor felsandítok rá, mintha most látná először a környiéket, furcsa. Vajon mit csinált olyan hosszú ideig? Én miért nem figyeltem rá kicsit jobban? Zavarnak a saját gondolataim, de közbeszól a kis kifőzde, megérkeztünk. A szokásoshoz képest, ma mintha többen lennének bent. Beleth előre enged, egy üres asztalhoz vonulok, ahol egymással szemben foglalunk helyet. Cigis dobozát az asztalra teszi, jól kinyírta a kis papír tákolmányt. Halovány mosoly fut végig arcomon erre.
-Sietek, ígérem.-milyen mehetnékje van, mi zavarja ennyire? Már az étlapot bújja, mire én is magam elé veszem valami klasszikust szeretnék, de mintha most nem találnám a megfelelő ételt. Perceken belül kiérkezik a pincérnő és érdeklődik választottunk-e már valamit. Egy pohár vörösbort kérek, mellé pedig rántott csirkemellet hasábburgonyával, illetve kettő darab túrós palacsintát. A lányka még vár egy kicsit, hátha Beleth is választ, majd elvonul azzal, hogy hamarosan hozza amit kértünk. Eltolom az étlapot magamtól és testvéremre szegezem tekintetem.
-Büszke vagyok rád, hogy elérted a főbűnök egyikét.-enyhén oldalra billentem fejemet és pislogok párat. Még ha késő is, kimondtam, úgy gondoltam tényleg eleget várt és most itt vagyok csak vele és örülök annak, hogy vele lehetek. Örülnék, ha többet találkozhatnék vele, ha lenne időnk együtt bandázni.
-Hallottál mostanában Luciferről? Mintha a föld nyelte volna el.-kezeimet az asztal lapjára fektetem, ütemesen kezdek dobolni rajta. Mondjuk annyira nem érdekel a dolog, de kell valami amivel elüthetem az időt, míg várom a vacsorámat. Körbe pillantok, néhányan felénk kacsintgatnak, feltűnik és ez nagyon kezd zavarni. De nem teszem szóvá, csak felmorranok. Vagyis nem tenném, de olyan nincsen hogy én ne jegyezzek meg valamit.
-Ezek nem láttak még női démont, vagy mi van?-hangom viszont elhalkul ahogy a pincér csaj megérkezik a rendeléssel. Még talán a nyál is összefut a számban. De előbb a borból kortyolok párat, hogy aztán evőeszközeimet felvéve nekilássak az ételnek. Míg eszem azon gondolkozok mit is kellene csinálni ma még. Egyik falat a másik után tűnik el a tányéromról, már nem sok van hátra, mikor az utcán kiáltás hallattszik, miszerint ég a templom.
-Megnézzük mit alkottál?-nyúlok poharamért és pereme fölött vizslatom tervéremet, míg válaszol ismét iszok, aztán elfogyasztoma maradék húst és krumplit. A palacsintát unottan nézegetem, lenne kedvem megenni, de odakinn egyre nagyobb a lárma. Fél füllel elkapom, hogy valaki a templomban ragadt. Na ez érdekesen hangzik, nekem úgy tűnt üres volt. Mégis csak lesz koponyám ami friss? Érdeklődve tekintek bátyámra, és kihúzom a cigit a fülem mögül. Csettintek egyet mire mutatóujjamon apró láng kezd pislákolni. Alakul ez. Talán még hasznomat is veheti Beleth az este további részére. Vígan pöfékelek még, és pusztítom el maradék italomat, majd elnyomva a cigit felpattanok, kezembe veszem a palacsintás tányért és elsétálok az ajtóig. Idáig ellátszanak a lángok. Szép! Határozottan tetszik. Megfogom az első kis tekercset és harapok egy nagyot belőle. Az utcán úgy nyűzögnek, mintha világháború lenne. Az egyik vizet kiált, a másik hogy gyertek már segíteni... No még ilyet. De ki lehet aki a tűzben rekedt?
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Ápr. 20, 2020 10:12 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


My deartwin brother

Beleth & Belphegor


 Belphi sértettem felhúzza az orrát, ami rátesz még egy lapáttal, hogy kiröhögöm az ostobasága miatt, amihez nincs hozzáfűznivalója, azt hiszem sikerült valamibe pont beletenyerelnem, amivel még sokági húzni fogom, alig várom, hogy elsüssem a poént, hogy így legalább én is családtagnak érezhetem magam a régi lovasok közt, hála neki. Mindent majd a maga idejében, addig is türelmesen várom a megfelelő alkalmat.
- Most is csak azt kérdezel és nem mondod ki, nem gratuláltál, amikor megtudtad, hogy Harag lettem és elhanyagolsz, nem ez az első alkalom, hogy egy helyen vagyunk, te mégsem veszel észre, de sok a munkád, megértem. - Ezzel remélem most boldog, hogy kimondtam, pedig nem akartam, kerültem a témát. Amúgy meg faszt nem zavar, emiatt gurulok be rohadt gyorsan és engem ez táplál, talán ezért sem neheztelek rá annyira, mint amennyire megérdemelné, meg persze ikrek vagyunk, ő az egyetlen, akihez valami érzelem köt. Meg is indulok a templom felé, ha kell, akkor lelököm magamról a kezét, hogy erről most nagyon nincs kedvem beszélni. Mire beérek úgy viselkedek, mintha meg sem történt volna az a kis beszélgetés a síroknál, nem szeretem felhánytorgatni a múltat, mert az nem visz előre és jobb sem lesz tőle, inkább játszok új lapokkal és a jelenre fókuszálok.
- Hogy mondhatsz olyan, hogy ne haragudjak, a lelkembe tiporsz! - Kérdezek vissza ugratva őt, mert ez olyan, mintha megtagadnám önmagamat, lévén, hogy én vagyok Harag az ő jelenlegi szemléletében, olyan mintha egy kéjdémonnak megtiltanák a szexet.
Mikor mellém sétál és felültetem az oltárra, úgy pislog rám, mintha legalább egy mázsát emeltem volna fel, tény szikár alakom van, de attól még démon vagyon emberfeletti erővel. Felvonom a szemöldököm kicsit értetlenül, hogy mire fel pislog és a kérdésem után lohasztom csak le. Elmegyek a gyújtogatást intézni, ha már ez a fő attrakció a szórakozásunk tekintve, mára nem reménykedek semmiben, látva mennyire legyengült a testvérem. Ahogy végzek kicipelem és levágódok vele együtt a padra, nem is tudom mikor ült utoljára bárki is az ölemben, talán több évszázada is van, nem szerettem soha, ha valaki rám akart mászni. Amikor a mellkasomhoz bújik, akkor is inkább csak nézek, fogalmam sincs, mit kezdjek vele, így a kezeim maradnak a testem mellett a pad ülőlapján. A kérdésemre felül és a szemembe néz, amiből semmit sem lehet kiolvasni, nem vagyok az érzelmek mestere, így annak kimutatással se foglalkoztam soha.
- Ez nem az én tisztem, ha a főnöködnek jó így és neked is jó így... - megvonom a vállamat, nem fejezem be a mondatot, de ez az ő dolguk innentől, amíg csak ketten voltunk, akkor még foglalkoztunk ezzel, jobban mondva őt érdekelte én meg csak utánoztam, már akkor is éreztem, hogy erősebb is lehetnék, de annyira örült, hogy ő anyáskodik felettem. Én meg csak élveztem a helyzetet, hogy beérte apróságokkal, mint a megszállás és telekinézis, azokon kívül mást nem is gyakoroltam.
- Mit szeretnél mit csináljak? Nyissak fel még egy sírt minden erőmet beleadva? - Felröhögök, számára úgy tűnhet a helyzeten nevetek, magam részéről az elképzelésen, hogyha tényleg minden erőm beleadnám egy sír feltárásába, akkor az hogyan is nézne ki.
- Kajálni? - Megvakarom a kobakom és kissé oldalra fordított fejjel nézek rá, hogy mire is gondol pontosan, mert mondtam, hogy nem akarok embereket ölni, meg nem vagyok éhes sem, nem is szoktam enni, inni is csak ritkán. Nagy sóhaj keretében állok fel és veszek elő a farmzsebemből két összenyomódott cigarettát, amit az ujjaim közt kicsit helyrepofázok, majd egyet átadok Belphinek.
- Menjünk, ha enned kell, nem szeretném, hogy éhen maradj. - Nem tetszik ez nekem, elhúzom a számat is, de elindulok visszafelé vele. Nem terveztem közösségbe menni, magányos farkasként értem el jóformán mindent. Természetesen azért vannak kapcsolataim, de nem bízok én meg egy másik démonban sem, a kivétel a testvérem, aki erősíti a szabályt.
- Már tudod mit fogsz enni? - Sandítok rá oldalról, én nem foglalkoztam még emberi étellel, mikor megszálltam valakit, az csak rövid időre szólt mindig, jobban szeretem a saját testemet, mint másét, hogy abba maradjak, tőlem éhen is halhatna a test, még jó, hogy van sajátom, aminek nincs ilyen igénye. Nézem, milyen épületek mellett megyünk el, ami nem érdekel, az legtöbbször rejtve is maradt előttem, de most kiszúrom a bisztrót, a fényáradat, a bent ülő vegyes társaság, akadnak ismerősök is, ez pont nem hiányzott. Előreengedem Belphit és én mögötte lépkedek egy-egy bólintással üdvözölve pár démont, akiket remélem nem ismer, páran a légióm tagjai. A testvéremmel szemben foglalok helyet és a táskámat a szék karfája akasztom, az asztalra dobom a cigarettás dobozt, már lehet mindegy neki, de nem akarom még jobban agyon lapítani. 
- Remélem hamar végzel. - A kezembe veszem az étlapot, nem mintha rendelni akarnék, csak unottan nézegetem, mit írnak benne, de semmi hasznos vagy olyan nincs benne, amit lekötné a figyelmem, nincs emberhús az étlapon, le is dobom vissza az asztalra.

Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 1 Bot

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
7/6
Angyal
1
Démon
14
Bukott Angyal
4
Ember
4
Félvér
4
Harcos Angyal
4
Vadász
5
Nephilim
7