Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Jackson Square •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Hell or Heaven


Jackson Square VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1022
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Május 01, 2020 5:02 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


***
Szabad a játéktér
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Beleth


Jackson Square Tumblr_mxpwquPpsy1r0tytoo1_400
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
56
☩ Rang :
Halál lovasa
☩ Play by :
Andy Biersack
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Ápr. 30, 2020 11:27 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


My deartwin brother

Beleth & Belphegor


 Jó ugratni kicsit Belphit még a múlttal, de nem akarok nagyon ezen lovagolni, mert ha leragadok az ottani sérelmeimben, akkor az elterelheti a figyelmem más, fontosabb dolgokról. Nem lennék Halál, ha nem zártam volna le ezeket magamban már egyszer, ám az új információ kissé sokkolt és a beszélgetésünk is, mennyi mindent hallgathattunk még el egymás elől? Lényegtelen, tényleg hagyni akarom valójában a dolgot, tudni kell, hol vannak a határok, amikor még vicces minden és azt is, hogy mikor süllyed el előttem az ikrem, hogy így felé telepedek, ám nem ez a célom. Több időt szeretnék együtt tölteni vele és mindemellett szeretem az új feladatköreimet is. Az ünneplés elől sem zárkózom el, talán többen jobban szórakozunk majd, főleg, ha Balialt is ott lesz, mellette nem unatkozik a démon.
- Nem mondtam, hogy hölgy és ha nőnemű is, akkor sem számít semmit. - Megvonom a vállam, nemtörődöm mód, még ha tetszik is Nieven, akkor sem kötődöm hozzá túl sok ideje, hogy bármit is eláruljak róla vagy a kapcsolatunkról, viszont teljesítem a vágyát, találkozhat egy lovassal és a tanácsadójával, megismerheti őket és utána bármikor fel is keresheti, ha szeretné bármelyiküket. Nem tudom hová tenni őt magamban, így jobb semlegesként gondolnom rá jelenleg, főleg egy ilyen démoni nőszemély mellett, aki már túlgondolná a dolgot, szinte látom a szeme csillogásában. Inkább válaszolok, hogy miből is sejtem, hogy ő irányít egy kicsit a Viszály mellett, amit erősen tagad, legyen úgy.
- Szóval csak úgy, mint régen is, csatlakozol a mókához és ennyi. - Elmosolyodom, mert akkor nem sok változott, de még mindig hiszem, hogy hatással van a lovasra valamilyen szinten, talán személyesen jobban tanulmányozhatom majd őket.
- Legyen úgy, bár Gressil nem volt gyenge és nem a figyelmetlenségét használtam ki, egyszerűen csak erősebb voltam és a meglepetés ereje velem volt. - Ettől többet nem vagyok hajlandó elmondani, így is jóval több, mint amennyit közöltem volna bárkivel is, nem akarom megosztani a csata részleteit, jobb, ha csak én tudom és magammal viszem az öröklét múlásával, ha úgy adódna.
A szilánkokat kihúzom a testéből, jó nem lehet túl kellemes, mert valamennyire már begyógyult körülöttük a seb, de csak egyszerre érez nagyobb fájdalmat, utána már jobb lesz, amennyire tudtam, kíméletes voltam, tőlem ennyi telik csak.
- Négy szilánk, egy nagyobb és három kisebb mellette. -
Válaszolok, bár szerintem ez teljesen felesleges kérdés, amire válaszolnom sem kellene, mégis megtettem.
- Rendben, bár biztos híre megy, hogy ölted meg a riválisodat ma. - Vigyorgok rá, majd mutatom az utat, merre induljunk el a viskó felé, még a tenyeremben egy kis tűzlabdát is idézek, hogy lássa merre lép, errefelé már vannak kavicsok és fadarabok is a homokba, elég szerencsétlen lenne, ha pofára esne valamiben, mert nem veszi észre. A házba érve a gyertyákat egy csettintéssel meggyújtom és a kanapéágy felé mutatok, hogy ott tud lepihenni. Mivel szinte a fal mentén csúszik lefelé, átlépve a küszöböt, így az ölembe veszem és leteszem az ágyra, amit mutattam neki. Én nem messze attól a fotelba zuhanok bele és döntöm hátra a fejem. Nem fogok aludni, gondolkozni fogok és megvárom, hogy Belphi kipihenje magát.
- Veled maradok, pihenj nyugodtan ameddig úgy érzed, hogy szükséges. - Itt nem fog zavarni senki sem minket és amint virrad, akkor mehet is haza, én is azt teszem, elég hamar elválnak útjaink, nem akarom az orrára kötni hol találhat meg, a kis bunkerem titokban szeretném tartani mindenki előtt, aki nem engem szolgál.



//Köszönöm szépen a játékot//
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belphegor


Jackson Square GadHg7Q
Jackson Square Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
783
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Ápr. 28, 2020 9:43 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next



Beleth & Belphegor


A
zt hiszem ha lehetne se tudnék már lejjebb süllyedni Beleth előtt, úgy érzem még nagyon sokáig fogom ezt kapni tőle, ilyen olyan formában. De lényegében elengedjük a témát, legalábbis nagyon remélem ha nem válaszolok akkor most elül kicsit, mert jó lenne ha már nem kellene ezen görcsölnöm. Végül tényleg ugrunk, legalábbis elhiszem és ebben ringatom magam.v Beleth azt mondja hogy hagyja hogy jobb testvér legyek, ezen elmosolyodok, tudom hogy bizonyítanom kell és most sokat. De ha ő lett Halál lovasa, akkor talán több esélyem is van. Ráveszem hogy ünnepeljük meg ezt a nagy ugrását, egyetlen kikötése van, hogy bele szólhasson a vendéglistába, szinte azonnal rávágom hogy persze, és már elő is áll az ötletével. Fondorlatos kis mosolyra húzódik a szám.
-No lám csak... Ki a szerencsés hölgy?-engem aztán igazán nem fog át rázni, minden idegvégződésem azt súgja, itt biza nő van a dologban, még talán lökök is egyet a vállán ha elérem közben, de csak játékosan és tekintetem azt súgja; Ki vele, ki az? Jó lenne ha neki is kijutna már valami jó is, ha én eddig elbasztam az életét. Aztán olyanra terelődik a téma ami cseppnyi érdeklődést vált ki belőle, méghozzá Belial "irányítása", én meg persze naná hogy nem értem miről beszél az Ikrem... Való igaz lehet külső szemlélő talán jobban értelmezi a helyzetet, mint az aki benne van. Így rákérdezek hogyan is érti ezt az egészet. Nem azért mert full hülye vagyok, hanem mert én icipicit máshogy gondolom. A tesóm meg csak magyaráz és magyaráz és teljesen elveszek a mondatban. Kicsit meg is rázom a fejem, mielőtt válaszolnék neki.
-Nem igazán szólok bele a dolgokba. Valójában mindenbe fejest ugrok, úgyhogy...-simán igent mondok mindenre, nem érdekel a dolog veszély része sem, csak menni és csinálni. Ugyanakkor a múltkori álom miatt már máshogyan látom a dolgokat. De ezt nem tudom hogy elmondjam-e Belethnek. Talán egy legközelebbi találkozó alkalmával.
-Nem hiszem hogy őt irányítani kellene vagy lehetne a biztonságom pedig megint egy másik kérdés, de láthatod, még igazán egyben vagyok. Ha gond lenne a paradicsomban már tudom kinek szóljak.-biztosítom mindenről, s áttérhetünk végre az én ígéreteimre is. Nyugtázom hogy csak azt várja el amit tényleg elmondhatok és érintjük a lovas témát is, bár eléggé felületesen, jobb lenne ha Belial avatná be ebbe és nem én. Hiszen jó magam csak egy bizalmas volnék, vagy micsoda.
-Nem hiszem, hogy ebből rendszer lenne Beleth. Ha valaki meggyengül az bukik csak szerintem.-már megint a hülye gondolataim, gyorsan el is hessegetem, hiszen erről sem akarnék beszélni még, hogy milyen félelmeim vannak, egyszerre túl gyors lenne ez az egész. Viszont ekkor érzem meg azt a szúró fájdalmat a hátamban, így egy kis segítséget kérek testvéremtől, fene megette, de a hátamra nem kaptam szemet. Egy kis szitkozódás után Beleth felhúzza a felsőmet és a következő pillanatban már érzem is ahogy megszabadulok, nem túl finomkodva a szúró érzéstől. Felszisszenek, de rögtön be is harapom a számat, nem akarok felkiáltani, csak kellemetlen volt, nem fájt... Mantrálom, nagyon nagyon, de nem érek el vele sokat sajnos. Mikor a bátyám közli hogy mind kint van, vissza húzva a hátamra a felsőt szembe fordulok vele.
-Mennyi volt?-azt azért még hozzá teszem, hogy ha lehet ne legyen majd orvos, mert ebben nem a legjobb, de még az is lehet hogy kicsit élvezte hogy megszadizhat. Kérdésére csak nemet intek fejemmel, legszívesebben itt nyomban kiterülnék a homokban, de még nagyon tartom magam.
-Nem biztos hogy Belial örülne ha így esnék be, szóval inkább az alvás, és majd ha össze szedtem magam haza megyek. Nem akarok neki magyarázkodni.-elhúzom a szám és mély levegőt veszek.
-Ha lehet inkább veled maradnék, feltéve ha nem zavarlak meg semmiben.-mosolygok rá és ha mutatja az utat akkor követem. Az említett viskóhoz érve belépünk én pedig már nem bírom magam tovább tartani, az ajtó mellett a falnak támaszkodva csúszok le a földre és ott helyben álomba merülök.


//Köszönöm a játékot, várom a következőt//
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Beleth


Jackson Square Tumblr_mxpwquPpsy1r0tytoo1_400
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
56
☩ Rang :
Halál lovasa
☩ Play by :
Andy Biersack
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Ápr. 28, 2020 10:41 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


My deartwin brother

Beleth & Belphegor


 Amilyen nyugodt voltam Belphi pörgése mellett, elhiszem, hogy nem pont Haragra gondolt volna, hogy az lesz belőlem, a lustaság jobban illett volna az akkori énemhez, ha nem hagy magamra és nem hanyagol el engem. A köteléket köztünk úgy éreztem csak én érzem, mert nekem nem volt senkim, neki meg ott volt Belial, aki átvette a helyem, sőt, még erős is adott neki, hogy rosszalkodhasson és meg se érezze, nem gondoltam volna, hogy ilyen kis energiavámpír.
- Én nem is akarnám visszacsinálni, mert ezért vagyunk most itt, így. - Szárazon jegyzem meg, a múlton én már túlléptem, szeretem felemlegetni, mert nem kitöröltem az emlékeim közül, csak rájöttem, hogy vannak nagyobb és égetőbb problémák is, mint mondjuk Amara és a Pokol kapujának a kinyitása ismét, hogy lelkeket ragadhassak magammal.
- Én meg hagyom, hogy jobb testvér legyél, mint én. - Vigyorgok vissza és elengedem a haját, ebben lehet jobb, mint én, elvégre nem akarom mindenben lekörözni és eljött az ideje, hogy ő is tegyen valamit azért, hogy tényleg több időt töltsünk együtt, nem feltétlen kettesben, én beérem, ha a közelemben van és találkozik a tekintetünk. Beletelik egy kis időbe, amíg ismét tudni fog olvasni a pillantásomból, kissé eltávolodtunk, de nem gondolom, hogy ezzel problémánk adódik.
- Hm... Nem tudom - elhúzom a számat, mintha nem rajonganék a dologért, de még pár személy felkerülhetne arra a listára vagy csak egy bizonyos, de erről még őt is meg kell kérdezzem.
- Legyen, de számolj plusz egy fővel, lehet viszek magammal én is valakit! - Vigyorodom el, kivételesen nem úgy, mintha valami szívatós dologra gondolnék, ünnepelni fogunk, ráadásul engem, szóval akkor már olyan személyt viszek, akit közel engedek magamhoz, abból nincs sok, ezt Belphi tudja a legjobban. A szövetkezés és jó pofizás egy dolog, ám a bizalom, azt nem osztogatom csak  úgy és még ő is vesztett belőle sokat, egy kicsit talán most visszakap, meglátjuk mihez kezd vele.
- Egy nőstény ördög vagy! Ne mond, hogy nem jöttél rá, hogy tereld arra, ami neked is kedvező és nem tekerted az ujjad köré annyira, hogy úgy védjen meg téged, ahogy én is tenném, a bizalmasa vagy, biztos van némi beleszólásod a dolgokba, még ha nem is látszódik. - Ha a gyűrűre rá tudta venni játékból, akkor biztosan tud valamit, amit más nem, de lehet nem is kellene erről beszélnünk, mert nem tartozik rám, hogy mit művelnek ezek ketten, jobban izgatja a fantáziám, hogy mi az ikremmel miket fogunk csinálni.
- Amit szabad! - Erősítem meg benne, nem akarok én mindenről tudni, de amiről csak lehet, arról igen, több szem többet lát, több fül többet hall. Érzem, hogy mennyire tetszik neki az ölelés, szinte összeroppantana, engem viszont nem erre terveztek, kezdem úgy érezni, hogy minden érzelmet Belphi kapott, mikor kettéválasztottak minket vagy csak ez az emberi világ hatása.
- Azért annyira nem jönnek mennek, ez a második ilyen eset és évezredek óta csak most történt ilyesmi, ami eléggé megkérdőjelezi a másik két lovas pozícióját is, nem árt odafigyelni, nem szeretném, ha részben miattam ebből rendszer lenne. - Nem tudok másik iker párosról, akiket a pokol szült volna, jobban mondta Lucifer teremtett, mostanában nem is tesz ilyet, elég lélek kerül a pokolba, akikből démon válhat sok-sok évnyi szenvedés után. Eldobom a cigarettám és hátrafordulok felvont szemöldökkel, mit segítsek.
- Bassza meg. - Sóhajtok fel és odasétálok, hogy megnézzem, hogy is állunk, Az fekete ingét alulról felhúzom, hogy rendesen lássam a hátát, majd telekinézis képességemmel ki is veszem a fránya üvegszilánkokat, mert nem csak egyet látok a sebben. Egyszerre az összesen szakítom ki a hátából, sanszos, hogy fájni fog, nem szólok előre miatta. A tengerbe hajítom az üvegmaradványokat, elengedem a felsőrészét, hogy ismét eltakarhassa vele magát.
- Mind eltávolítva. - Szólalok meg, meg sem kottyant a dolog, elég tragikus is lenne, ha ennyitől elfáradok.
- Hazakísérjelek vagy vigyelek? - Pihennie kellene, eléggé legyengült és szüksége van a Belialból elszívott energiára, amit én nem tudok neki megadni.
- Vagy pihenhetünk itt is, van egy viskó, amit már kezdek belakni lassan. - Én nem fogok aludni, de Belphire ráférne és nem hagyom egyedül az is biztos, van min agyalnom, amivel elütöm az estét és itt még a kutya se talál ránk. Kissé tanácstalan nézek rá az egyik szemöldököm felvonva, meghagyom neki a döntést, nekem mind a két eset megfelel.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belphegor


Jackson Square GadHg7Q
Jackson Square Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
783
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Ápr. 28, 2020 6:14 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


-Szó sincs arról hogy nem akartam hogy megtörténjen! Mondjuk jobban örültem volna ha nem pont Harag válik belőled először. De mivel tudom hogy én tehetek róla... Nos, van amit nem lehet vissza csinálni.-foglalom össze gondolat menetem, Beleth csak pislog azon hogy nem ütöttem meg, nem is akartam igazából csak hirtelen fogalmam sem volt hogy mit csináljak. Eztán kijelentek egy apró dolgot amolyan megemlítésképpen, de ahogy én kimondom Ikrem úgy passzolja vissza nekem a labdát. Elmosolyodom ahogy közelebb lép, szavai nagyon jól esnek, de én tudom hogy itt kicsit többről van szó, mint egyszerű szövetségről. De nem akarom elrontani a pillanatot, így sem az arcom nem rezdül sem pedig rajtam nem látszik hogy hozzá fűznék még valamit a mondandójához. Ujjai közé csippenti hajtincsemet és azzal szórakozik.
-Igyekszem jobb testvér lenni.-nézem az arcát, teljesen bele merül a hajam piszkálásába, mégsem szólok rá, pedig nagyon utálom. Felötlik bennem hogy akár meg is ünnepelhetnénk az előre lépését, mert hát miért ne, számomra akkor is csodálatos hír az pedig mégjobban tetszik, hogy most egyáltalán nem hagyott ki a dologból. Elmondta és nem tudok elég hálás lenni érte.
-Akkor a gyűlés után. Arra gondoltam hogy elmehetnénk valahová hármasban. Ha megfelel így a vendégek listája, te, Belial és én. Legalább megismered. -fogom rövidre a dolgot, nem akar nagy felhajtást, én meg még úgysem a mai után. Hallgatom amit ez után mond és nem térek napirendre felette. Össze ráncolom a homlokom és kérdőn pislogok fel szemeiben.
-Bocsi... De ezt elmagyarázhatnád. Miből is gondolod hogy Belialt én irányítom? Ez képtelenség.-ráncolom a szemöldököm. Nekem eszembe sem jutott ez a gondolat ezzel kapcsolatban. Viszályt senki sem irányíthatja. Talán még Lucó sem, pont ezért okoz mindig neki fejfájást. A Káosz a saját feje után megy. De nem tudom megállni, Beleth vigyora átragad rám is, nekem is felfelé görbül a szám. Ígéretet kapok tőle, hogy nem fog elhagyni, és kedvem lenne a nyakába ugrani, csillogó szemekkel pislogok rá egészen addig míg nem kéri hogy ezután én is mindent mondjak el neki. Hiszen van amiről akkor sem tudhat! Mégis szinte azonnal rá bólintok.
-Rendben van. Amit szabad!-teszek nyomatékot a végére, hogy értse van amit akkor sem mondhatok majd el. Vagyis elmondanám de ehhez először Beliallal kell majd értekeznem. Átölel én pedig jólesőn bújok hozzá. Az kicsit csalódottá tesz hogy azt mondja nem sok ilyen pillanatunk lesz, pedig én nagyon díjaznám, de mit akarunk, démonok vagyunk, ez van. És így is több dolgot kaptam az este folyamán, mint kellett volna. Még egy puszit is kapok fejem tetejére, bele vigyorgok testvérem mellkasába, kicsit szorítok az ölelésen, jelezve hogy ez most nagyon tetszik nekem. Aztán megköszörüli a torkát és tudom itt a pillanat vége. Kissé nehezen de elengedem én is. Hagyom hogy hátat fordítson nekem, de a vigyor ott marad képes felemen. Rágyújt. Igazi pasi, nem kell az érzelgősség. Két kérdést intéz felém, gondolkodóba ejt vele egy kicsit.
-Tudod... A lovasok jönnek mennek. Ha valaki nem elég erős akkor kihúzzák alóla a lovát. Ezen nincs mit szépíteni. De az ő kötelékük nem hiszem hogy olyan erős lenne, mint a miénk. Mi tényleg testvérek vagyunk. És talán az egyetlen igazi testvér pár a pokolban.-motyogom, nem hiszem hogy nagyobb információval tudnék szolgálni. Megindulok hogy csatlakozzal hozzá, de a hirtelen mozdulattól felszisszenek, éles szúró fájdalmat érzek a hátamban. B@ssza meg üvegszilánk...
-Segítenél?-lépek mellé és hátat fordítok.
-Azt hiszem beletört egy szilánk.-nyúlok a seb felé, de sehogyan sem érem el és még mindig folydogál a vérem. Nem kellene hogy így gyógyuljak meg, mert akkor cseszhetem.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Beleth


Jackson Square Tumblr_mxpwquPpsy1r0tytoo1_400
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
56
☩ Rang :
Halál lovasa
☩ Play by :
Andy Biersack
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Ápr. 27, 2020 7:22 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


My deartwin brother

Beleth & Belphegor


 Ahogy Belphit nézem, nem tudom eldönteni milyen kedve van, egy hullámvasútra ültettem fel ami olykor felfelé visz, majd jön a zuhanás és persze ismét haladunk felfelé, fokozva az izgalmakat. A legrosszabb, amit én is érzek egy ideje, hogy annyira eltávolodtunk egymástól, hogy szinte mindig szükségtelennek éreztünk bármit is megosztani egymás közt. A titkok úgy hálóznak be minket, a pókok az elhagyatott helyeket, majd vastag fehér hálóval választanak el minket egymástól. Az, hogy bevallotta, honnan meríti az erejét, annak köszönheti csak, hogy én is nyitok felé és felfedem a legnagyobb hírt előtte, ami velem történt, mindent azért még nem kötök az orrára, nem kapja vissza olyan könnyen a bizalmam, ez csak egy apró lépés afféle semmi több. A hír, ami elhagyja a szám szinte sokkolja, nagy szemekkel pislog és némi elismerést látok az arcán, nem vagyok benne biztos. A kezét dühösen emeli, nem teszek ellene semmit, ha meg akar ütni csak tessék, ám erő nem volt benne, csak a mellkasomhoz érinti szinte. Én lehajtom a fejem a keze felé, majd vissza felemelve megemelem a szemöldököm, hogy na ez mi a fasz volt, legszívesebben kiröhögném, hogy még ennyi erő sem szökött vissza belé, hogy tomboljon egy kicsit rajtam.
- Tudtad, de nem akartad, hogy megtörténjen. - Felelek higgadtan és a kezemmel megsimogatom a fejét, végigsiklok a haján is végig hátrafelé és megveregetem a hátát, amikor kuncogni kezd. Most vagy megőrült vagy nem tudom mi történik, megvakarom a fejem és egyik szemöldököm felvonva nézek le rá.
- Csak akkor, ha valami nagyon nagy őrültség! - Felelem és azt hiszem, az első gondolatom, hogy valami nincs rendjén kicsit beigazolódni látszik, mikor előttem elkezd fel-alá járni, a száját ütögetve ujjával, gondolkozva valamin. Nem igazodom ki a nőkön és az agymenésükön, így csak várok, hogy na most mi lesz. Kicsit még melengetem a sötét szívem, hogy minden elismerése felém, majd megáll és felém fordul. Komolyan nézek rá, erre ő valami olyannal áll elő, hogy utálnom kell a fivéremet. Dobok egy hátast tőle, komolyan mondom, a hajamba túrok és oldalasan rángatom a fejem, miközben röhögök ezen a kijelentésén. Attól, hogy lovas lettem, nem lesz a fivérem a többi, lovasok ide vagy oda, az összetartástól többet ne várjanak tőlem. Egy testvérem van, egy ikertestvérem és ennyinél meg is húzom a vonalat, nem kell nekem senki más.
- Nem tekintem őket egyébnek, mint három másik lovasnak, akikkel együtt kell dolgoznom, mintha valami elcseszett szövetség lennénk, amire rangunk kötelez. Van, amit nem engedek el és nem is adhatok meg másnak, testvérem csak te vagy és te is maradsz Belphi. - Közelebb lépek hozzá és a haját az ujjaim közé veszem az arca mellett és hüvelyk és mutatóujjam közé fogva kicsit dörzsölgetni kezdem, a tekintetem is oda fókuszál.
- Hogyan ünnepeljük meg? - Kérdezek vissza és fordítom felé a tekintetem is, ahogy itt hintázik előttem, annyira gyerekes, azaz önmaga és talán megbarátkozott a hirtelen jött információval is végre.
- Nem szeretném még nagydobra verni, majd kiderül a gyűlésen, amit Lucifer összehívott, de utána ha ez téged boldoggá tesz, akkor hajrá, de a vendéglistába legyen beleszólásom! - Annyira nem rajongok az ötletért, elvégre ez hencegés, azt meg nem akartam, de talán elég kevesen leszünk és elfajul a dolog olyan irányba, ami eltereli rólam a figyelmet e téren.
- Jól esik, hogy büszke vagy rám, de ne akarj más lenni, te így vagy jó, ahogy vagy és bár az erőd másból meríted, de azt a másik felet te irányítod valamennyire, ebbe biztos vagyok. - Szélesen vigyorodom el, mert az a szaros gyűrű is erről árulkodik, csak ne menjen híre, mert még rajta keresztül akarnának ártani Belialnak, akinek bizonyára jelent valamit ikrem, különben nem ment volna bele ebbe. Bármennyire van benne a mókában, azért elég komoly maradt, már ha a Viszályra lehet ilyen mondani.
- Nem foglak elhagyni, a közeledben leszek most már! - Nem gondoltam volna, hogy ennyire érzelmesre húzódik ez a beszélgetés, hogy ennyire büszke lesz rám és hálás, amiért elmondtam neki ezt, most az elsők között van, kik tudják az új Halál kilétét.
- Belphi, ígérd meg, hogy te is mindent elmondasz majd, amit megoszthatsz velem, nem akarok több titkot és jól élvezd ki ezt a pillanatot, mert nem sok lesz belőle. - Tényleg jobb lenne, ha ismét beszélgetnénk és most több lehetősége lesz erre. Magamhoz ölelem szorosan, kicsit megenyhültem azt hiszem, azok a nagy barna őzike szemek meg ahogy billegette magát és a szavai is. Jól esik tényleg magamhoz közel érezni őt, már nem testileg, de az sem elhanyagolható, hagyom, hogy hosszan kiélvezze a pillanatot, a feje búbjára még egy csókot is lehelek.
- Khm... - Köszörülöm meg a torkom egyszer csak és engedem el, elég volt ennyi érzelgősség egy jó pár évre azt hiszem, ki is hátrálok és a tenger felé fordulok a hajam oldalra fésülve a kezemmel, majd előveszek egy cigarettát és egy csettintéssel meggyújtom.
- A többi lovas szerinted mit fog szólni hozzá, hogy egy magamfajta tiporta el az öccsüket? Egyáltalán az ő testvéri szeretetük van olyan erős, mint a miénk? - Kérdőn billentem oldalra a fejem, ő él köztük több ideje, csak tudja kihez hogyan viszonyulnak és ugye már csak két eredeti lovas maradt meg, mert a háborút is leváltották.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belphegor


Jackson Square GadHg7Q
Jackson Square Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
783
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Ápr. 25, 2020 10:04 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next



Beleth & Belphegor


H
ihetetlen mennyi minden történt velünk ebben a pár órában, teljesen leharcoltnak érzem magam. Már nem is reagálok Belethnek, de megjegyzem szavait, próbáljam ki az angyalpengét magamon?! Nem vagyok öngyikos hajlamban, nekem erre jobb ötletem van. De nem osztom meg vele. Viszont akkor lett egy angyalpengém. Zsír király. Beleth azt mondja elvisz egy nyugodt helyre, nem zárkózom el a dolog elől, jól eső érzés fut végig rajtam mikor átkarol és úgy indulunk ki a városból. Minden bizalmam az övé, akár a szemem is becsukhatnám, tudom hogy vigyáz rám. Csak hamar a tenger partra érünk ott pedig testvérem bele kezd a történetébe, ami nagyon érdekel, de olyan érzéseket vált ki belőlem, hogy magam is meglepődöm, nem tudom hirtelen, hogy ismét sírni fogok, vagy nagyon dühös leszek, képtelen vagyok ellavírozni az érzések útveztőjében, tekintetem viharos és nem értem ezt, felfogom, hogy elveszíthettem volna a testvérem és ez annyira maga alá temet, hogy testem önként cselekszik, két apró kezem közé fogom markáns arcát úgy pillantunk egymás szemébe. De ő mégis elpillant közben. Mi a baj testvérem? Hisz tudhatnád, hogy nem néznélek le azért mert már nem vagy főbűn, főleg nem azután, hogy elmondtam egyik legféltettebb titkom végre. Rá kérdezek, tudni akarom mi történt, annyi dolog jár most a fejemben, hogy nem is tudom mire gondoljak hirtelen. Aztán meghallom, szemembe nézve közli velem a kész tényeket. Titkolózott... Mondandója közben elveszi kezeimet az arcától és mellkasához húzza, feszülten várom mondandója további részét, ha eddig nem volt elég kerek szép barna őzike szemem, hát most hatalmasra nyitom. Elengedi a kezem én pedig nem tudok szóhoz jutni. Elismerés suhan át arcomon, hosszú percekig némán bámulom őt. Ezt elrejteni előlem, nem szólni róla... Pillanatnyi düh csap át rajtam, emelem a bal kezem de erő nincs benne, csak mellkasának ütöm finoman.
-Tudtam, hogy sokkal többre születtél, mint én.-szólalok meg végül csendesen, leengedem a fejem. Hát legyőzött a testvérem. Megrázkódik a vállam, kuncogok.
-Minden elismerésem. De remélem ezután közlöd ha hülyeséget akarsz csinálni.-közlöm komolyan. Nem akarom elveszíteni őt. Aztán újabb gondolat fogan meg csinos kis buksimban. Elsétálok előle, fel alá járkálok, ujjammal ajkaimat ütögetem. Megállok és újra szembe fordulok vele.
-Ugye azt tudod, hogy most akkor utálatod tárgya a fivéred. Tudod, ez ilyen Lovas dolog!-vonom meg a vállam, de mosolygok. Mikor fogja elfogadni vajon, hogy Viszály így már mindkettőnk életének a része valamilyen szinten?! Tudom hogy utálja őt, talán valahol engem is csak nem vallja be magának, de így már minden más lesz.
-Meg kell ünnepelnünk ezt...-lépek vissza hozzá és kicsit hintázok a sarkamon.
-Mit szólnál ahhoz, ha megszerveznék valamit erre az alkalomra? Annyira büszke vagyok rád... Bárcsak olyan lehetnék mint te. Erős és önálló! De most már nem fogsz elhagyni ugye?-oldalra billentett fejjel beszélek hozzá, apró mosoly ragadt szám szélében, szemeim elismerően csillognak, mindenre képes démon az én másik felem. nem gyűzök ámulni rajta.
-Nem gondoltam volna soha, hogy egyszer ennyire fel fogok nézni rád, ne érts félre, mindig is felnéztem, de most még nagyobbá nőttél a szememben. Köszönöm, hogy elmondtad ezt nekem.-egy hirtelen ötlettől vezérelve ölelem meg, és húzom magamhoz kissé, bár a temetőben elég passzív volt ez ügyben, így most hamar el is engedem.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Beleth


Jackson Square Tumblr_mxpwquPpsy1r0tytoo1_400
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
56
☩ Rang :
Halál lovasa
☩ Play by :
Andy Biersack
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Ápr. 25, 2020 8:15 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


My deartwin brother

Beleth & Belphegor


 Egy darabig rá sem nézek Belphire, nagyon haragszom rá, igazán mondhatta volna, mert én csak azért küzdöttem, hogy a nyomába érhessek, több időnk legyen egymásra, többet találkozhassunk munka ügyben. Erre sohasem került sor, ezért is határoztam el, hogy megugrok egy nagyobb lépcsőfokot, amibe beletörhet a bicskám, de ha nem kapkodok és kellően felkészülök, akkor nyernem kell. Mindenkit áttapostam, nem esett nehezemre, élveztem is, amikor az erőmet kiengedhettem és nem sokan maradtak élve, hogy elmondhassák másoknak, hogy a Harag démona egyre erősebb és oda kellene rá figyelni. Nem rejtem véka alá a véleményemet, hogy ő sem volt annyira őszinte velem, ne csodálkozzon, hogyha nem számoltam be neki mindenről. A válasza meglep és felvonom a szemöldököm. Ő nem akarta magát kevesebbnek érezni tőlem, ezért alakult ki bennem, hogy a testvérem az erősebb és én csak másodpályás vagyok valószínűleg. Nem is akartam tőle jobb lenni, bár most, hogy tudom, nem több, mint egy pióca a lovasán és nélküle nem annyira erős.
- Ez tényleg elég szarul hangzik, szóval ezért hagytad, hogy kevesebbnek érezzem magam? - Összehúzom a számat és bólintok kettőt, hogy ez igen Belphi, nem semmi húzás, ha most nem én lennék a Halál lovasa, akkor biztos átkozódnék egy sort, hogy ezt nem érzi kicsit önzőnek, elvégre kitudja ki lehettem volna, félt, hogy lekörözöm egy másik lovas tanácsadójaként? Fasz tudja, de már mindegy, mert kevesebbnek érezheti magát és ezért saját magának mondhat köszönetet, mert miatta kezdtem bele, ám magam miatt csinálom és nem szándékozom megválni ettől a poszttól.
- Szerintem örülj neki és ha megvan még a penge, akkor tedd el és otthon a lordod mellett próbáld ki milyen, csak egy apró vágás is napokig gyógyul, mintha ember lennél. A legtöbben szeretjük a fájdalmat, de nem az állandót és egy komolyabb seb jobban fáj, lassabban gyógyul. - Nem is tudom mennyi napig voltam ott a kis viskóban a parton, a sebem beégetése segített valamelyest, hogy gyorsabban begyógyuljon, de napokra ki lehettem ütve mégis. Innen is vettem az ötletet, hogy ő is beégethetné a sebet, megtettem volna én is szívesen, de ha nem szeretné, hogy nyoma maradjon, azt tiszteletben tartom.
A szórakozóhelyet elhagyva rövidre zárom az angyalpengém történetét, nem kell fejest ugrani mindenbe egyből, előbb még kiélvezném a nyugalmat, hulla csend van, csak a kisebb hullámok hangját lehet hallani, amint a partot mossák. Szép sötét éjjelünk van, a hold a legvékonyabb alakjában alig ad fényt, a csillagok is haloványan pislákolnak, de a vízfelszínről szépen tükröződik. Annyi mindenről beszélhetnénk, de ideje tiszta lapokkal játszani azt hiszem, ha ő elmondta a titkát, akkor én is elárulhatom azt, aminek hamarosan híre fog menni, a találkozón biztosan kiderül a pontos kilétem és híre megy. Szeretem, hogy az ikremmel mennyire nem hasonlítunk, még magasságra sem, tulajdonságokban sem, külsőről meg ne is beszéljünk. Mikor belekezdek, már a legelső mondatomnál meg kell állnom, a tekintetében tisztán érződik, hogy aggódik, talán most először érzi úgy, hogy el is veszíthetett volna és semmit sem tehetett ellene, mert eltávolodtunk egymástól és kerültem is őt, nem akartam, hogy lebeszéljen. Válasz helyett, csak közlöm, hogy már nem vagyok Harag többé, amire lefagy és mikor keresem a tekintetét, látom mennyire feldúlja a dolog és a kezét az arcomra helyezni. Kissé mérgesen húzódik a szemem, mert nem szoktam hozzá, hogy sajnáljanak, hogy gyengéden érintsen bárki is. Ezt akartam elérni, talán ezt akartam érezni is, sóhajtok és lesütöm a szemem, sóhajtok egyet. A másik kezét is az arcomra helyezi, arra nézek csak fel és én is utánozom az egyik kezemmel ezt a mozdulatot.
- Nem a riválisom volt, én támadtam meg valakit és csináltam ki. Évekig készültem ellene és amikor eljött az idő, lecsaptam rá. Tény, megsérültem, de nem az volt a legnagyobb gondom, hanem az hogy valaki ezt akarja meglovagolni és elvenni, ami engem illet meg. - Ördögi vigyorra húzom a számat, miközben beszélek és megfogom a kezeit, hogy levegyem az arcomról és csak a két kezem között tartsam az ő apró, nőies kacsóit a mellkasom előtt.
- A közeledbe akartam érni, én hülye fasz! Fejlesztettem az okkult tudásomat is, a legtöbbet hoztam ki magamból és mikor megízleltem, hogy mire vagyok képes, már magam miatt csináltam tovább. Megöltem Gressilt és átvettem a helyét, én vagyok egy ideje már a Halál lovasa. - Elengedem a kezét és felvonom a szemöldökömet is párszor, ehhez mit szól az én drága testvérem.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belphegor


Jackson Square GadHg7Q
Jackson Square Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
783
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Ápr. 25, 2020 7:10 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next



Beleth & Belphegor


C
sak nézem fivérem arcát mikor elmondom neki hogy az én energiám honnan van, nem tudok rájönni, hogy most mit érez, el is távolodik tőlem, kicsit megrémülök, mégsem kész rá hogy befogadja ezt az információt? Hátra dőlök és Beleth-et figyelem, nem tudom mire gondoljak, főleg hogy elsőre nem is mond szinte semmit. Nem tudja mit mondjon? Pedig valamit kellene! Ez nem egy olyan téma, hogy hagyjuk a levegőben lógni. Hagyjom kicsit, had eméssze a dolgokat, de amit eztán mond... Akaratlanul is magasba szökik szemöldököm. Nem is tudom magamban tartani a gondolataimat.
-Ha elmondtam volna... Annyira kevesebbnek éreztem tőled magam. Neked mindig volt megfelelő energiaszinted, én meg mint egy pióca csak csüngök egy Lordon. Tudod milyen gáz?-vallom be az igazat, hiszen tudtam sötét szíven mélyén, hogy a testvérem nagyobb dolgokra termett, mint én, ő mindig megtalálta a módját, hogy teljes gőzzel pörögjön, bár az okát sosem tudtam, nem is kérdeztem.
-Sosem találkoztam még angyalpengével egyébként... Vagyis ha sikerült is, a támadás mégsem engem ért.-pillantok sokatmondóan testvérem szemébe, Belial mindig bevédett a nagyobb bajok elől, aki ilyennel próbálkozott azonnal a porba tiporta. Testileg sosem esett bántódásom kisebb karcolásokon és néhány törésen kívül. Vigyorgok mikor vissza kérdez arra amit mondok, de már csak bólintok, simán kinézem magamból a balf@szságot, így az égetés gondolatát elzárom egy másik szekrénybe, talomnak, ötletnek tényleg jó, de túl hiú vagyok, nem csúfítanám el a testem. Az üveg sör hamar gazdátlan marad az aztalon ahogy végül elhagyjuk a szórakozóhelyet. De az ajtón kívül még megállítom Beleth-et és egy kérdést intézek felé. Érdekel, honnan van a saját pengéje. Futólag érinti a sztorit, nem itt kíván róla beszélni, hát bólintok kérésére és hagyom hogy megmutassa azt a nyugodt helyet amit említett. Átkarol s én kissé neki dőlök magas testének. Csendesen haladunk ki a városból, nem is igazán tudnék megszólalni, próbálok nem felbukni a saját lábamban. Az utat nézem magam előtt, míg nem a távolban megcsillan a tenger a csillagok halovány fénye alatt. Nem is jártam még erre. Már éppen rá kérdeznék, hogy mikor talált erre a helyre, mikor meghallom a hangját. A sztori megrémít egy pillanatra és szinte azonnal vissza kérdezek felé kapva pillantásomat, melyben annyi aggodalom csillog.
-A riválisod volt? Hogyan történt?-nem tudok mire gondolni, csupán erre. Nem is tudom hogy el tudnám-e viselni ha Beleth többé nem lenne. Bizonyára beleroppannék, attól hogy elszakadtam tőle, nem telt el nap, hogy ne gondoltam volna rá. Hiszen a bátyám! Azt hiszem, hogy ennél többet nem mond majd, pedig érzem hogy a történetnek nincsen vége, latolgatásom be is igazolódik amikor ismét megszólal. Mondata nyomán megfeszülök, lecövekelek a homokba, még levegőt venni is elfelejtek egy pillanatra. Beleth is megáll velem szembe, megfogja vállaimat és tekintetem keresi. Viharos pillantással tekintek szemeibe és megremeg a szám. Már megint az a hülye érzés.
-Meséld el hogyan történt. Ki tette ezt veled?-bal kezemmel nyúlok arca felé, vajon mit kellett átélnie ezért? Ki foszthatta meg erejétől? Mihez fog így kezdeni? Temérdek gondolat suhan át elmémen, talán még szemeimen is látszik, hogy nem tudom hirtelen mit kellene mondjak neki, de segíteni szeretnék.
-Mit tegyek érted?-most már két kézzel fogom közre arcát, félre billentett fejjel nézek rá kissé talán meg is remegek. Annyira lehangolóan fejezte be, nem hiszem el, hogy ez történt vele. Ő annyira talpra esett, miért? Miért vele történt? Én pedig nem voltam mellette...
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Beleth


Jackson Square Tumblr_mxpwquPpsy1r0tytoo1_400
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
56
☩ Rang :
Halál lovasa
☩ Play by :
Andy Biersack
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Ápr. 25, 2020 2:59 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


My deartwin brother

Beleth & Belphegor


Visszaérve még mindig tombolhatnékom van egy kicsit, túlteng bennem az erő, szinte kicsattanok olyan jól érzem magam, ahogy belém áramlik a halál negédes energiája az égő hullából is. Belphi még sincs olyan jól, pedig nyert, nem is akárhogyan, kivívta pár démon tiszteletét, hogy nem angyalpengével esett neki az ellenfelének, hiába kapta azt kézbe. A tulajdonosa már vissza sem merte kérni, hogy miattam vagy miatta, azt nem tudom, nem is érdekel. Rágyújt és a söröm szorongatva komolyan néz rám, érzem, hogy valami olyat mond, ami bizalmas és kissé összeszűkítem a tekintetem és közelebb hajolok hozzá, szinte összeér a homlokunk és az asztallap felé nézek. Ahogy meghallom, hogy honnan van ereje és kiből gyűjtik hátralököm magam és a homlokom ráncolom, ez kurvára meglepett és nevetni kezdek. Így már minden világos, miért választja őt és miért nem engem, de miért nem tudta ezt hamarabb az orromra kötni?
- Nem tudom mit mondjak. - Nemleges ingatom a fejem és a fal felé fordulok, erősen ökölbe szorítom a kezem, majd kiengedem és az asztalra csapok. Legszívesebben felborítanám az asztalt, amiért ezt elhallgatta és hagyta, hogy Harag váljon belőlem. Bassza meg, mélyen magamba szívom a cigifüstjét és igyekszem lenyugodni. 
- Te titkolózol és engem gyanúsítasz, hogy nem számolok be mindenről, szépen vagyunk. - Jegyzem meg mélyről jövő sóhajjal, talán pontot tehetnénk ennek a végére, de még nem most, jelenleg nem érzem magam készen, hogy beközöljem vele, hogy én vagyok Halál, meg bírom Belialt is, aki egy csapnivaló sofőr, jobb ha megmarad a lovaknál.
- Te nem csaltál, viszont a ribancnál egy kibaszott angyalpenge volt, szerinted végignéztem volna, ahogy azzal kicsinál? Az sokkal lassabban gyógyul ám be, már ha nem olyan helyet ér, amibe behalsz. - Rettentő szar érzés aggódni valakiért, nem sokszor tapasztaltam ezt és remélem nem is kell többször, nem kell megtudnia mindenkinek, hogy van gyenge pontom, még ha az meg is tudja magát védeni. Csak Belial legyen mellette.
- Szerinted tényleg felgyújtanád magadat? - Szelídebben húzom mosolyra a számat, kezdek lenyugodni, ahogy a felesleges érzéseket elkezdem kizárni. Nevetségesnek találom, hogy a cigarettát meg tudja gyújtani, ugyanazt a mozdulatot a hátán meg nem ismételné meg. A sebhelyes részt megértem, az ő makulátlan ki angyali testéhez az illik, én meg tetoválásokkal tüntetem el a nyomokat.
- Tőlem megihatod, én elvagyok nélküle. - Nincs szükségem alkoholra, nem szoktam inni, lehet ezért sem bírom olyan jól, körülbelül tíz üveg felett már látható jelei lennének. Ha nem kéri, itt is hagyhatjuk, majd megissza más. Szóba hozom, hogy nem maradnék itt, inkább lépjünk, amit magára vesz, egész kicsire összehúzza magát, amire felvonom a szemöldököm és elvigyorodom. A körülmények áldozatai lettünk, valahogy már kinőttük a szórakozást, ideje lehet komolyan beszélgetnünk, őszintén egymással, talán sikerülhet a megfelelő helyen.
- Csak a következőt ne rontsuk el. - Minden kettőn múlik, így többesszámban beszélek és követem, amikor feláll, előre engedem és mögötte távozom a helyről. Odakint rá is gyújtok és egy pillanatra megállok lefelé sandítva Belphire, hogy mit szeretne tőlem.
- Megöltem az előző tulajdonosát, ez egy elég hosszú történet, nem itt mesélném el. - Szélesen elvigyorodom, Gressil ereje mellett a kardját is elvettem, ami megsebzett egy kicsit, de túléltem legalább, ami róla nem mondható el.
- Nem teljesen a városhoz tartozik, de van egy. - Bólintok és átkarolva közelebb vonom magamhoz, hogy menjünk, mutatom az utat, kifelé haladunk a városból, a tenger felé, a partra, ide tényleg nem jönnek ki sokan, túl nyugodt, nincs itt semmi és távolodva már csak a csillagok enyhe fénye csillan meg a vízen.
- Akkor jöttem ide, amikor nemrég majdnem otthagytam a fogam egy küzdelemben, onnan van a penge is, itt regenerálódtam és nyertem vissza az erőmet. - Mielőtt még nagyon ráhangolódna, hogy mennyire idilli a hely és elolvadna tőle, megtöröm a csendet, annyira adja magát, hogy folytassam a történetet, de nem megy, nem úgy, ahogy azt ő várná.
- Már nem vagyok Harag, nem vagyok többé fő bűn. - Sóhajtok fel a földet nézve, ahogy lépkedünk a homokban, megállok és szembe fordulok vele, látni akarom, hogy mit szól ehhez, nemrég megdicsért olyanért, ami már nem vagyok. Fürkészve nézem az arcát és  a vállaira teszem a kezem is.   Csalódott? Visszaszívja, hogy büszke rám? A történetem kicsit lehangolóan fejeztem be direkt, mintha rangot zuhannék, húzni akarom az agyát, érdekel a reakciója, minden kis zendülése és az érzelmei, amit a szavaim kiváltanak belőle. Ehhez kötöm, elmondjam-e neki a dolgot vagy hagyjam meglepetésnek.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belphegor


Jackson Square GadHg7Q
Jackson Square Zy5ntJX
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
783
☩ Rang :
Viszály Tanácsadója
☩ Play by :
Jenna Coleman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Ápr. 25, 2020 1:04 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next



Beleth & Belphegor


S
zar dolog mikor kiegyenlítetlen a küzdelem, sosem szerettem, az elején csak úgy tudtam előre haladni, ha úgy hívtam ki valakit, hogy senki nem volt az adott helyen, aztán ahogy erősödtem, egyre több lelket gyűjtöttem úgy lettem mind jobb és határozottabb egy-egy harcban, kétezer éves alig múltam mikor bekerültem Viszály mellé, most pedig lassan a hétezredik évet taposom mellette, volt mit tanulnom, de ma valamiért figyelmetlen voltam annyira, hogy Beleth úgy érezze nekem segíteni kell. Lényegében nem bánom, de kíváncsi lettem volna, hogy valójában meddig bírom. Attól függetlenül mocskos módon megrémültem mikor előkerült az angyalpenge, hallottam már róla, annyi féle fajta van, de mégis nagyon keveseknek van birtokukba, ennek fejében pedig még sosem sebesítettek meg ilyennel, de tudom vigyázni kell vele. Veszélyben lettem volna? Valószínűleg. Tunrida már nem sokáig él miután Beleth leszedi rólam a segítségét, hiába kaptam meg az ellenem irányuló fegyvert, a saját eszközeimmel akartam végre pontot tenni életem ezen részének. Visszavánszorgok a boxunkhoz és ott várom meg a testvéremet, hogy vissza érjen a mosdóból. Lassan úszik be orromba az égett hús szaga miközben a bátyám sörét eltulajdonítom. Ahogy vissza ér beszélgetni kezdünk. Rögtön az első kérdése arcul csap. Ez is egy olyan dolog amit sosem osztottam meg vele, úgy gondoltam ez túl bizalmas ahhoz, hogy akár a testvérem tudhasson róla. Kevesebbnek éreztem magam tőle, hogy nem találtam megfelelő forrást az energiáim visszaállításához. Elővadászok egy szál cigarettát és miután meggyújtom Beleth szemeibe nézek, de olyan komolysággal, hogy felismerje most olyat mondok kérdésére ami elég bizalmas. Úgy érzem megért arra a testvéri kapcsolatunk, hogy végre elmondhassam. Talán majd így megérti, elfogadja miért kell Vele lennem. Mélyen letüdőzöm a cigit és miután kifújom a füstöt szólalok csak meg.
-Azért nem gyógyulok rögtön, mert én Viszálytól kapom az energiát. De ahhoz a közelében kell lennem.-kezdek bele és a cigifüst mögül pislogok rá, megvonom a vállam.
-Nyilván ez nem rögtön történt, kellett hozzá, hogy bízzon bennem, így erősebb vagyok, de mint látod van hátulütője is. Akkor töltődöm mikor kicsit bosszanthatom is.-vigyorgok, hiszen ahol tudok ott okozok fejfájást Belialnak. Mielőtt mellé kerültem, olyan voltam, mint akinek félig mindig tele van a pohara, de se előre sem pedig hátra. De mióta a Káosz bizalmasa vagyok folyamatosan fullos az energiaszintem, amíg mellette vagyok. De erről ennyit, ha a testvérem valamit még tudni szeretne, majd rákérdezek, hogy valójában miért segített nekem, megoldottam volna, több kevesebb sikerrel biztosan. Beleth válasza megnyugtatna, ha nem lenne ott az a HA amit kiérzek. De elnyomom az újabb kérdésemet, szívok a cigimből és hümmögök egy aprót.
-Szóval ha csalnak, akkor nekem is lehet?-vonom fel mégis szemöldökömet és kicsit megrázom a fejem. Mégis elmosolyodom, mert valóban jól esett, hogy figyelt rám. Simán itt hagyhattam volna a fogamat. Tanácsa meglep és ennek látható jelei is mutatkoznak arcomon.
-Ha sikerülne, mondom HA, előhívni a kis belső tüzemet, akkor sanda gyanúm, hogy nem tudnám kontrollálni és saját magam gyújtanám fel.-mosolyodom el, de nem bántóan, az ötlet jó, csak a kivitelezés nem menne.
-Egyébként sem szeretném ha helye maradna.-teszem még hozzá halkan. Ha elégetem a sebet az nem a legjobb dolog, akkor már nem úgy gyógyulnak a szövetek ahogy kellene. Az italról kérdez mikor elnyomom a csikket a hamusban, elszégyenlem magam, hogy még mindig előttem van a sör és vissza tolom az asztal lapján az üveget.
-Ne haragudj. Azt hiszem mára elég volt az alkoholból.-kuncogok és elrakom a cigisdobozt. Beleth hisztizni kezd, nem akar már bulizni. Kétszeresen is elrontottam az estéjét. Szuper testvér vagyok, de tényleg... Szemeimet forgatom és elkapom a tekintetem róla.
-Sajnálom, még egy sztorit elbasztam az estében.-húzom össze magam kicsire, tényleg nem vagyok már olyan bulis mint régen. Ikrem lépni akar, nem akadályozom meg, annyi kikötésem van felé, hogy ne cincáljon úgy, mint a templomból kifelé, megyek én a saját lábamon utána, maximum lassabban. Fel is állok az asztaltól, ha csatlakozik akkor mellette hagyom el a helyet. Odakint viszont felnézek rá és vállát megfogva veszem rá hogy megálljon.
-Te hol szereztél angyalpengét?-érdeklődöm és nagyon hihető sztorival kell előállnia, mert hát nem nő minden bokorban ilyen fegyver. Aztán ha reagált kérdésemre, újabb bukkan elő elmém rejtekéből.
-Van ebben a városban gyáltalán nyugis hely?-kérdezek rá kissé hitetlenkedve. Mert nem igazán tudok róla, hogy New Orleans elbír ilyet. Hiszen ez a démonok városa.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Beleth


Jackson Square Tumblr_mxpwquPpsy1r0tytoo1_400
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
56
☩ Rang :
Halál lovasa
☩ Play by :
Andy Biersack
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Ápr. 24, 2020 9:31 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


My deartwin brother

Beleth & Belphegor


 Biztos nem hozom ide magammal Belphit, ha tudom, hogy ez lesz belőle. A hely nem neki kedvez, nem ismerte, nem is járt ide és bár páran ismerik, mégsem annyira, mint a rivális ribancot. Mondjuk szerencséjére én itt vagyok, hogy segítsek neki, amikor a tömeg az ismertebb Tunridát támogatja inkább. Az üveg vándorlását figyelemmel kíséri mind a két cicaharcos démon, nem tart soká és ismét egymásnak esnek. Valaki nem tanult az esetből, hogy nem kellene beleavatkoznia, feladva kényelmes helyem állok fel és érkezem meg elég gyorsan. Na azt lesheti bárki, hogy az én testvérem a szemem láttára hagyom, hogy megöljék vagy megsebezzék egy olyan pengével, ráadásul segítséggel. Az ikrem előreveti magát a saját ellenfelére, nem használja a csaló fegyverét sem, hiába adtam oda neki. Az ő dolga, én jól elszórakozom a másik démonnal, akinek a teste holtan fekszik a földön és a halálából úgy érzem, hogy áramlik belém vissza az erő, minden, amit kiengedtem, vissza is tölt. Kicsit különös érzés, mérgesen összevont szemöldökkel távozom a mosdó felé, hallom Belphi őrült nevetését és Tunrida utolsó sikolyát is, ahogy végeznek vele. Szélesen elvigyorodom és a tömeg is oszlani kezd, ahogy a holtest felgyullad, jó lesz hangulatvilágításnak, páran még körbe is táncolják, mert mekkora buli egy halott körül ugrálni. A mosdóba érve a tükör előtt megtámaszkodom a mosdótál szélén, egy mély sóhaj után felnézek a tükörbe. Még nem szoktam meg az új erőm elnyerését, már nem a harag az, ami felvillanyoz, hanem a halál. Nem lep meg, gondoltam, hogy a képességeimhez ez társul majd, de belül mégis forrongok, legszívesebben darabokra szaggattam volna azt a ribancot, az ujjperceivel kezdve, a nyelvét kitépve és utána egyre több apró részétől fosztottam volna meg, csak ő nem az én prédám. Beverem a tükröt és valaki pont rosszkor lép mellém, hogy beszélni akar velem. A torkánál kapom el és szinte összeroppantom olyan erősen szorítom. Tényleg nem ért volna rá később? A kezét felemeli, hogy ráér és megadja magát, a falhoz vágom, aminek vakolata lepereg annak háta nyomán. A torkához kapva kapkodja a levegőt én meg elindulok kifelé, útközben valakiben megtörölve a kezemet, hogy ne legyen véres, a seb, mit a tükör betörése okozott már beforrt, mintha meg sem történt volna. Látom az égő hullát, elismerően biccentek testvérem felé, aki az asztalra borulva vár rám, senki sem mer a közelébe se menni, pedig eléggé nem is tudom, elfáradt? Leülök vele szembe, nézem, ahogy a sört issza, amibe még van jócskán, nem sokat ittam belőle, csak a szám előtt tartottam, mintha innék belőle.
- Nincs mit. Miért ilyen lassú a regenerációd? - Kicsit gyanakvóan méregetem, miközben néha a lángoló hulla felé pillantok, érzem, ahogy a halál körbelengi és áramlik felém az a láthatatlan energia. Bár át tudnék neki adni.
- Mert egy az egy ellen álltatok ki, nem egy a kettő ellen. Szerencsére a telekinézis még mindig elég jól megy, a többihez meg nem kellett külön képesség. - Megvonom a vállam, hogy ez semmiség volt részemről, még le sem fárasztott, nem kellett hozzá annyi erő, mint neki a riválisának a testének a felgyújtásához. A pólóm aljából szakítok egy darabot és Belphi arcához emelem, hogy letöröljem róla a ribanc vérét, nem szívesen engedném el a mosdóba így egyedül, amíg nem szerzi vissza az erejét.
- Mi lenne, ha elégetnéd a sebet, hogy ne vérezzen, úgy hamarabb meggyógyul szerintem. - Javaslom, elég sok bunyóban volt már részem, a legutóbbi nagy csatámban pedig elég sokáig tartott lábadozni, de a sebek jobban gyógyultak égés után.
- Kérsz valami mást inni vagy jó lesz a söröm? - Mosolygok felé mondhatni kedvesebben, mint eddig, kezdek lehiggadni a történtek miatt, az erőm is szinte úgy érzem, szinte túlcsordul bennem, kezdem megszokni ezt az érzést. Az egyik lábam kissé nyugtalan mozog azért az asztal alatt.
- Már nincs kedvem itt szórakozni, faszom. - A szám egyik szegletét oldalra rántom, hogy is szórakozzak, amikor Belphi ilyen állapotban van? Egy helyre tudnám csak vinni, ahová én is pihenni járok, az egyetlen olyan része a város külterületének, ahol soha senki nem zavarna.
- Lelépjünk valami nyugis helyre?

Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 13 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 12 vendég :: 2 Bots

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
8/5
Angyal
2
Démon
15
Bukott Angyal
3
Ember
3
Félvér
2
Harcos Angyal
5
Vadász
6
Nephilim
5