Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Szalon •
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 16, 2019 11:10 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


Ruby Athan
Új nap Új arcok  • Credit:

- Nem tudom pontosan, nem sokat árultak el, küldetés közben meghalt ennyi árultak el, de a teste sem kerül elő, csak egy üres koporsót temettünk el, talán egyszer majd hozzáférek az anyagához és megtudom mi végzett vele. Válaszolom és persze úgy is gondolom, hogy majd utánanézek, mert engem nagyon is érdekel, mi végzett vele és ha megtudom, akkor biztos megbosszulom majd. Persze nyilván mindenkinek egyértelmű ez a tény, ezért sem árulják el, hiszen mi vagyok én anyámhoz képest még? Semmi jóformán.
- Rossz lehetett felnőtt nélkül maradni, én azt sem tudom, hogy mihez kezdjek, kiben bízzak vagy kiben nem kéne. Elég zavaros, mert attól, hogy valaki a rokonom, de még életemben nem beszéltem vele, nem fogok egyből megbízni benne. Ki kell derítenie, hogy miként reagálnának a nephilim létére, de ez nem olyan egyszerű dolog. Lehet akkor az apját sem emlegetnék fel, hogy megkeresik, ha tudnák, hogy egy angyalról van szó.
- Igyekszem, de most már terepen kellene bizonyítanom, oda meg elkélne egy társ, amit szintén nem akasztasz le egy fogadról. Próbálom kicsit elviccelni, de valójában ettől félek a legjobban. Zagar szerint edzhetnék Williammel, talán még társak is lehetnénk, de nem tudom mit gondol rólam, mert valahogy kezd olyan lenni, mint aki nem gondol semmire, mintha kikapcsolt volna és csak beszélgetnénk. Lehet kizárt volna az elméje legbelsőbb zugából? Nem tudom, de van benne valami különleges az biztos.
- Sajnálom, de nem tűnsz olyan elveszettnek, mint aki beletörődött a sorsába, ami viszont jó, mert így tudsz fejlődni és majd megmutathatod nekik, hogy mennyivel jobb lettél, már ha találkozol velük. Te mondhatnád nekik, hogy  jaj hagyd csak, már megcsináltam! Persze egy legyintéssel könnyen lehet terelni a témát, de jobb nem lesz, ezért megpróbálom kicsit pozitívan lezárni a dolgot. Egy kis bátorítás és önbizalomépítés mindig jól jön és jól esik mindenkinek.
- Sokan a belektől már lefagynak, vagy ha hullát látnak, nos én nem, mert boncoltam is már holtakat. A másik meg, hogy jaj démon vagy jaj angyal, igen veszélyes ellenfelek és igen, ott ha lefagysz az életedbe kerülhet, néha hasznos a futás és ha észnél vagy akkor csapdákat is tudsz magad után hagyni. Tényleg elég bátor vagyok, talán majd éles bevetés után ez megváltozik. Sokat álmodoztam már, hogy mire hogyan reagálnék, az elmém fel van készítve és a testem sem ijed meg olyan könnyen. Az egyetlen gondot az okozná, ha egy helyes pasi kikezdene velem, mert abban az izgatott állapotban elvesztem a fejem és a szárnyaim is könnyen előjönnek.
- Igazad van, rosszat sose kívánjunk magunknak, bár átélhetném valahogy, hogy milyen lehetett azoknak, akik nem így nőttek fel a biztonságos falak között. Érdekel erre mit reagál, mert hát van elképzelésem, milyen a kinti világ és nem biztos, hogy át akarnám élni, de ha tegyük fel tudom, hogy az csak egy emlék látomás, amit meg tudunk valósítani, akkor miért is ne?
- Igen, van akinek megvan ez a vele született vadász képesség, de ez is csak akkor derül ki, ha végre terepre megyek. Válaszolom, majd elnevetem magam, tényleg nem mindenkinek ez az első gondolata, mikor meglát, pedig nem vagyok ám annyira angyali.
- Kedves tőled,  mindenki ártatlannak tart, csak hát soha ne ítélj külső alapján, mert nem tudhatod mi van belül valójában! Emelem meg intő jellel az ujjam, nem tudom magára veszi-e de most jobban megpróbálok a fejébe látni. Lehet észre sem vettem és csak kijöttem a fejéből, nem tudom, talán most megint látok majd valamit.
- Amúgy nem tudom miért, lehet csak mert fiatalok vagyunk és azért mondja. Igazából nem csinált semmi rosszat, amikor elmentek a motelba, szóval tényleg nem érti a dolgot.
- Én iskolaelső voltam máshol és már nem találtam méltó ellenfelet magamnak, szóval egy kicsit megragadtam egy szinten, pedig úgy érzem, hogy van még hová fejlődnöm, de ahhoz nem ártana erősebb ellenfél, ami lehet odakint vár rám. Nem értem, hogy nem talált még senkit, aki nem csak eltűrné őt, hanem barátja lenne. Én mondjuk nagyon szívesen lógok vele, bár jó lenne tudni miféle és aszerint folytatni tovább. Lehetne egy közös titkunk, ami összeköt, de mégis barátok lennénk, akik nem árulják el egymást. Szép kis ábránd, ki is verem a fejemből, mert félek, ilyen nem létezik.
- Mármint csak megnézték vagy el is küldték laborba? Érdeklődöm, mert valami biztos nem stimmel vele és hát ha a vére jó, akkor lehet tud valami olyasmit, amit mi még nem és ha ő beszivárgott, akkor mások is be tudnak könnyedén.
- Remélem. Sóhajtok, nem hiszek benne annyira, pedig tudom, hogy ez nem jó hozzáállás, de az iskolában sem sikerült senkit sem találnom, miért pont itt sikerülne?
- Akkor nem vagy sokkal idősebb tőlem, tök jó! Eddig mindenki idősebb volt, akikkel találkoztam. Kivéve Freyát és Willt, de az mindegy is, elvégre ők rokonok.
- Nekem a motelszobám volt a kedvenc helyem, de most már oda nem mehetek vissza, szóval még keresem. Messze laksz innen? Érdeklődöm, kimászok a fejéből is, mert lehet csak túlgondoltam az egészet és csak félreértettem amit gondolt.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Athan


Szalon - Page 2 Jack's_Eyes_1301
☩ Történetem :
☩ Reagok :
291
☩ Rang :
☠ "vadászpalánta"
☩ Play by :
Alexander Calvert
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 16, 2019 8:55 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


☽ új nap új arcok

Ruby & "William"
• szószám: 808 • Credit:

 
Egy kicsit csendben marad, bólintva, hogy igen. Veszteség mindig volt, van és lesz is, csak körbe kell nézni azokon, akik maradtak. Akik ebbe születtek, talán másképp ismerik meg, de a lényeg ugyanaz. A fájdalom ott mélyen, még ha le is van takarva.
- Sajnos. Mi... mi történt vele? - érdeklődik finoman, nem olyan hangsúllyal, hogy köteles elmondani. De úgy érzi, könnyedén beszél róla, nem lát könnyeket, remegést, hogy ez olyan rossz. Talán ez egy terápia neki, vagy másképp érzett eleve anyja iránt, ezt nem tudhatja. Csak beszélteti, abból meg sok minden derül ki. Persze, nem mondja azt, hogy totálisan semmisnek veszi, de a tapasztalatok mást mondanak, legtöbben ilyenkor már sírtak. De nem  is ismer mindenkit.
- Ugyan, ne köszönd! Ez a természetes ezek után – legyinti el, nem akarja, hogy hálálkodjon, hiszen nincs miért. Már az alap illem is hasonló kifejezést mutat, nincs ebben semmi különös, az empátia jó dolog. - Nem, nem. Sosem áll meg. Amikor apám lelépett, akkor én is megtorpantam, aztán mentem tovább. Igaz, a tömeg után, meg hát a kutyának számított egy taknyos, de nem akartam olyan csontváz lenni, amit a legtöbb házban láttunk, ha bementünk... - húzza el a száját, mert ebből is akad bőven, főleg ott, amit el is hagytak még melegében és nem rendezgették egy ideig sem. Látott olyat, ahol voltak sírok, tákolt keresztekkel, de élet már nem volt benne. - Na ja, eszetlenségből aztán kellemetlen marad csak. Bár itt szerintem nem leszel az, elvégre figyelnek is rád és mindig kicsivel jobb leszel. Nekem is ez jutott eszembe, amikor hallottam a dolgokról – ki ne akarna biztonságot, ételt és egy ágyat, amibe bedőlhet? Még ha előtte nem is ismerte, könnyen megszokhatja. Azok a rugók... Reméli, kitüntetett helye volt a feltalálójának, akárhova került.
- Bennem, csak azt mondták, olyan mélyen, hogy kár belém. Vagyis nem mondták, de éreztették. Fát akartam vágni, akkor inkább finoman elküldtek, hogy keressek apró gallyakat a gyújtóshoz. Ételt kerestem, mászni akartam és ja. Mindig a: jaj hagyd csak. Pedig... na mindegy is – legyint egyet. Elnyomás. Mert ők a jobbak. Aztán már azért is volt, hogy magába tömte amit talált és csak az övé volt. Dacból. A kamaszok ilyenek, nem?
- Ne mondj ilyet! Lefagyni bármikor lehet. Mármint nem becsüllek le, csak inkább arra is legyen vészterv vagy épp valaki, aki ott van melletted. De ja, amúgy szerintem is simán menni fog neked, talán még az előbbiekre is rácáfolsz és akkor majd jöhet az, hogy te bizony megmondtad – villant egy mosolyt felé, hiszen ki tudja, tényleg milyen pontosan. Különleges, ez biztos, de tényleg olyan bátor? Jó kérdés. Amúgy sincs kint sok gyomorforgató dolog, egész békés. Általában. Aztán kinek mi, valaki a férgektől is kiakad. Pedig akkor nem is láttak férgeket sebben nyüzsögni. Na az...
- Nem jó. Nem irigykedem, azt elnőttem már és nem is tudtam sokáig, hogy van jobb is, mint amit én láttam – von vállat, elvégre nem tudhatta, ha kint volt. Gyalog, tömegesen nehezebb a mozgás, kisebbek a távok, az autók meg hát rohadtak tovább. Maradt az. - Szerintem vadászként meglesz kicsit az érzés, mert úgymond ha gond van, akkor azonnal kell menni és az ugye nincs előre eltervezve, mint egy gyakorlat – nyugtatja meg a kedélyeket, hogy hasonlót fog kapni, ha nem is biztosan azt. Persze, ez még odébb és nem is ugyanaz, de elvileg elégnek kell lennie.
- Ördögfióka? Ugyan miért? Az utolsó dolog, ami eszembe jut rólad – pillant rá ismét jobban, hogy mégis hol látja ezt, de aztán persze, Zagar másképp látja az embereket és másképp gondolkodik. Így talán neki az simán elmegy annak, ami másnak mondjuk aranyos. De az igaz, hogy ártatlannak néz ki, de mint tudjuk, az nem minden.
- Ohh, hogy ilyen friss a dolog. Értem, értem – bólogat, hát így nincs sok dolog, ami még kialakult. Nem tudja amúgy sem, mennyire állandó. - Mmmm.. nem tudom. Én nem akarok már védett lenni, hanem az erősebb, kerül amibe kerül. Sokat voltam így, megtűrt vagy csak valami. Így inkább nem kockáztatok – hisz ki tudja, mi van a másik oldal végén. Lehet rosszabb, mint aminek lefesti és amit vágyik. Azonban ez az ő élete, ő dönti el, mit és kit enged be.
- Nem, valóban nem. Engem is átvizsgáltak mindenre, ami létezik. Még a vérem is megnézték – borzong meg kicsit, a tenyerét érő vágás már aligha látszik, a lényeg az volt, hogy mit látnak, a vöröslő tengert odabentről. - Biztosan lesz társad, aki még ha ember is, megfelel a dolgoknak – a tapasztaltabbakra ez már igaz, így nem is kell nagyon keresnie. Aztán beleegyezve indulnak kifelé, a szabadba, jobb is alapon. Idebent nyirkos kicsit a levegő.
- 24 után, próbálom jól számolgatni. Nehezebb követni odakint a heteket – lépked mellette, kifelé haladva, a friss levegő felé. A könyv marad, így csak ketten vágynak a frissre.
- Aaaa... lakásom? Nem tudom, még annyira nem jártam körbe. És neked?

Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 12, 2019 7:16 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


Ruby Athan
Új nap Új arcok  • Credit:

Különös gondolatokat látok William fejében, amivel jobbnak látom nem foglalkozni, talán később értelmet nyer, miért akar éhes meg szomjas lenni és ilyenek.
- Szomorú, de ilyen az élet. Megvonom a vállam, de azért érezhető, hogy ez a veszteség számomra nagyobb, mint azoknak, akiknek vannak még testvérei vagy apukája. Az, hogy nem lehet gyereke, viszont érdekesebbé teszi a dolgot, már Ruby számára. Apró kis információmorzsa, amivel már kezdhet valamit.
- Köszönöm, jól esik, hogy így gondolod, igyekszem erős maradni, mert az élet nem állt meg számomra. Igaz új ajtók nyíltak meg, de eszetlenül nem futnék be egyiken sem, csak mert most már megtehetem. Válaszolok és igyekszem boldog maradni a kissé kellemetlen téma után, amit magam hoztam fel, elég ostoba módon.
- Hiszen még csak most tanulsz vadásszá válni, de eddig is túléltél valahogyan, szóval a túlélés gondolom benned van valahol. Én már szinte mindent tudok, csak terepre kellene kijutnom, hogy bizonyíthassak, lefagyni nem fogok az biztos, kevés olyan dolog van, ami felforgatná a gyomrom. Mosolyodom el, inkább nem részletezem, hogy boncolást is tanultam, szóval a belsőségek és a vér nem taszít engem, sőt néha még érdekes is. A sérülésekből annyi mindenre rá lehet jönni.
- Nem lehetett könnyű életed, nekem a kényelmem úgymond mindig megvolt, de azért néha úgy érzem átéltem volna, milyen lehet úgy élni, hogy ugrása kész vagy. Érdekes meglátás, mintha csak be lenne programozva mit csináljon, bár ilyen az élet az embereknél. Minden el van tervezve és úgy mennek a dolgukra általában.
- Én biztos fogom neki mondani a bácsit, de csak mert ördögfiókának tart, pedig szerintem ha bárki is rám néz, inkább néznek ártatlannak és jónak. De hát a becenevekhez fel kell nőni és alkalmazkodni kell, rajtam nem múlik. El is mosolyodom szélesen, mert az idegeire megyek ezzel biztosan és a gondolatai is mindig viccesek olyankor.
- Nem tudok nyilatkozni, pár napja vagyok náluk és ritkán futok össze vele, mert javarészt a szobámban vagyok vagy az edzőteremben. Vonom meg a vállam, annyira kerülök mindenkit, amennyire lehet, hogy a titkom még véletlen se derüljön ki.
- Ugyan, ha jóban vagy vele, pont az a jó, hogy ő veszélyes és ezáltal te védettebb vagy. Amúgy meg, amíg nem derül ki, hogy valaki nem az, aminek mutatja magát, addig minek aggódni, hogy ki mit gondolna? Ha megismerik és megszeretik biztos nem fogják kidobni szerintem. Nem tetszik, hogy gondolatban gyanakszik rám, de nem érzem gyanúsnak, ha kicsit jobban megmagyarázom neki ezt a kis dolgot.
- Ugye a nagy vadászoknak vannak társai, szóval az egyetlen esélyem, hogy kifogok valakit, aki erősebb tőlem és megvéd ha úgy van, cserébe meg fedezhetem őt. Persze ez csak az én beteges álmom, mert úgysem engednek be ide senki olyat. Sóhajtok kicsit lemondóan, mintha tényleg elszomorítana a dolog. Megpróbálom vele érzékeltetni, hogy én mennyire örülnék valakinek, ami más és nem csak egy ember.
- Akkor elég jó összhangban vagytok, az jó. Hagyom annyiban a dolgot, ha nem akar róla beszélni, hát nem kell. Azonban a kérdésemre nem felelt, amit én bármennyire is szeretné, hogy ne vegyem észre, de feltűnt nekem és nem vagyok az a fajta, aki könnyen feladja.
- Menjünk ki, egy kis frissebb levegő sosem árt. Átveszem a könyvet, majd kifelé menet leteszem oda, ahonnan elvettem, nem szándékoztam magammal vinni, máskor is tudom nézegetni.
- Szóval eléggé belemerültél a rúnákba, de most hogy nem oda figyelsz, mondd hány éves is vagy? Nálatok fiúknál nehéz belőni az ilyesmit. Mosolygok kedvesen rá és persze remélem, hogy megtudok többet is, mint amit hazudik. Egy harminc éves nem érzi magát vénségnek és annyi helyen sem gondolnám, hogy járt, mint amit felidézett.
- Van kedvenc helyed kint az épület körül? Valami kis átlagos kérdés, de talán hasznos lehet, ha ismét a nyomára szeretnék bukkanni valami miatt.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Athan


Szalon - Page 2 Jack's_Eyes_1301
☩ Történetem :
☩ Reagok :
291
☩ Rang :
☠ "vadászpalánta"
☩ Play by :
Alexander Calvert
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Szept. 11, 2019 8:11 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


☽ új nap új arcok

Ruby & "William"
• szószám: 666 • Credit:

 
És akkor teljesen általános dolgokra vinni mindent. Éhes, ezt tukmálja elméjébe és kissé szomjas. Fáj a válla és hasonlók. Aztán meg ő, ahogy kitölti a figyelmét és ahogy fordítja rá a sajátját. Ha ő így, akkor maga is. Egy sunyi dög, ezt nem kell gondolni, ez tény, ha ismerné bárki. De itt ő William, aki lelkes és akinek vágya, hogy vadász lehessen és jobbá tegye a világot és aki csendben szenvedő fél, mert mindig egyedül volt, mióta családja eltűnt vagy épp meghalt.
- Áhh! Értem. Az én anyám már régen meghalt, nem tudom, ő engedné-e, hogy ilyeneket műveljek – abban biztos, hogy nem. Senki nem akarná ezt még talán most sem a gyerekének. Neki nincs, nem tudhatja. Soha nem is lesz, ez már csak ilyen. - Részvétem amúgy, nem akartam tapintatlan lenni. De milyen erős vagy, hogy máris erre koncentrálsz! Biztos nagyon büszke lenne – bólogat párat, hogy megerősítse benne.
- Egeeen... tudom milyen. Engem se engednek ki és nem is nagyon visznek. Talán komolyan sem vesznek, ahogy mondjuk téged sem. De ne aggódj, kicsi idő, bizonyítasz és kapkodnak majd érted, meg minden. Én már sétáltam ameddig el lehet menni, a környéktől égnek áll a hátamon a szőr, de közben meg kíváncsi vagyok, milyen – amerről jött, ott ennyire nem volt nagy mozgás, érthető, itt van élet, emberek, ezek is ideszoktak. Vagy a csapás, ami érte a várost, az hozta igazán magával. Fene se tudja, mikor és hogyan, a lényeg vadász-szemmel, hogy eltakarodjon minden ilyen innen. Elvonatkoztat magáról, a kellemetlen érzéstől, a város azon pontjaira gondol, ahol járt és ami szomszédos a lezárt területekkel. Nem ment be, csak bekukucskált, de mint tudjuk, látványra minden békés, ha bement volna, lehet nem lennének kedves emlékei.
- Sokáig nem volt rá alkalmam. Tudod, amikor mindig menni kell, kint kellemetlenebb úgy aludni, hogy közben légy ugrásra készen – húzza el a száját és a fejét rázza. Figyelni, figyelni, pár óra pihenés, minden kezdődik előröl. Mint egy rossz, beakadt lemez, gyilkos muzsikával a háttérben. Most meg amire van idő, van ismét napirend, de nem kellemetlen.
- Óóóó! Hogy így! - rémlik neki, hogy miféle ismertetőt kapott a családról még az első edzés előtt, hogy nagyjából be tudja határolni a dolgokat. Áhhá. Hogy innen fúj a szél, ezért volt óvva és ezért van most itt. A másik végleg, míg ő betolakodott, a lány beleszületett.
- Zagar bácsi? Hú, ha ezt mondanám neki, leharapná a fejem, érzem – nevetni kezd, ahogy elképzeli, odafagyna arra az arca minden ami csak létezik. Nem, nem húzogat bajszot. - És milyen? Mármint együtt élni vele – neki csak az edzések alatt jut közös idő, bár nem hiszi, hogy olyan vészes lehet, maximum azt tudja elképzelni, ahogy rámorrannak, ha mezítláb mászkál mindenhová. De hát ő maga egyedül él, megtagadhatja a zoknit és a korai villanyoltást is.
- De nem veszélyes? Mármint a félvérek, meg az, hogy vele. A többiek nem örülnének és nem annyira legális dolog ez – ráncolja a homlokát, ó, mire megy itt ki a játék? Nem tudja. Kikapcsol, most azon kattog, miért akar ennyire valójában félvért, vagy akármit. Mit rejt? Talán ő maga is az? Meglehet, az sok mindent magyarázna. - Mindegy is, azért kérlek óvatosan, ki tudja, ha találsz is, mit akar valójában! - inti óva, hiszen a félvérek nem mindig békések. Aztán ennyi elég is, a többi az ő döntése és szerencséje, hogy kit és mikor talál. Ugye?
- Nem éppen, de nem is gáz. Ő így jó, én beszélek közben helyette is, de szerintem ezt már megtanulta. Mindegy, elég kalandos és hirtelen jelentem meg, bevallom – von vállat, elvégre nem minden nap ugrik senki nyakába egy újonc. Persze, ehhez kellett a szerencse, amire csak akkor jött rá, amikor lábadozás közben beszélgettek. Közben persze lapozgatja a könyvet is, elnézi a feltöltő, erősítő rúnákat, vagy épp azokat, amikkel viccesebb dolgokat lehet művelni. Akaratlan mosolyog egyet, aztán rápillantva csukja össze a könyvet.
- De, menjünk csak. Kint vagy itt bent? - áll fel és nyújtja vissza  könyvet, elvégre nem tudja, vinni akarja, vagy épp nem.

Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 09, 2019 8:53 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


Ruby Athan
Új nap Új arcok  • Credit:

Érez engem, vagyis a mágiámat, szóval most már biztos, hogy nem ember, de ha nem az, akkor mi lehet? Mivel azt nem tudja, hogy a fejében vájkálok, legalábbis csak remélem, hogy így van, ezért nem szállok még ki onnan. Felkeltettem az érdeklődését és persze ezt ki is kell használnom, elvégre nem sok férfit érdeklek.
- Húsz vagyok és vélhetően anyám nem engedte, hogy kivigyenek, de most, hogy meghalt, nincs ami megakadályoz, csak az, hogy még nincs tapasztalatom terepről. Már alig várom, hogy kimehessek, de ahhoz még társat kellene találnom, ami nem olyan könnyű. Tudod senki sem szeret mondjuk úgy zöldfülűekkel kimenni éles bevetésre. A gondolataiba meredve kicsit elveszem a tekintetem róla és a fotelom karfáját kezdem el az ujjaimmal simogatni. Milyen korban volt még, amikor a nőket nem engedték harcolni? Jó régen. Arra gyanakodnék, hogy démon, de Zagarnak csak feltűnt volna, ha az lenne és nem hozta volna ide. Vajon tudja, hogy William nem az, aminek mindenki hiszi? Biztos vagyok benne, hogy titkolja ki és mi is valójában.
- Irigyellek, hogy csak úgy el tudsz szundikálni, én örülök, ha este időben elalszom és másnap időben ébredek. Mosolyodom el kedvesen és a fülem mögé hajtok egy kósza tincset.
- Igen, anyám Crusader, szóval most egy helyen lakok Zagar bácsival. Valahogy olyan jó kiejteni a neve mögött azt, hogy bácsi, ezért biztos megszólna, ha itt lenne. Megpróbálom terelni a témát olyasmire, amitől okosabb lehetek, elvégre sok ártatlan kérdés van, amit feltehetek és ki tudja, valamelyik a végén még megmutatja, hogy ki is ő valójában. Kíváncsi vagyok rá, bár tudom, hogy a tűzzel játszom lehet, de akkor is.
- Igen, félvér meg ilyenekre gondolok, elvégre gondolj bele, nem mindenki mondhatja el, hogy a társa más fajú. Úgy érzem jobban kijövök másokkal, mint az emberekkel néha, hiába tartozom közéjük. Megcsóválom a fejem is hozzá és sóhajtok egy halványat, miközben William szemeibe nézek.
- Zagar típusú vadászokból nincs sok, nem hiába küldik őt meg Natot a legveszélyesebb feladatokra. Kétlem, hogy velük mehetnénk valaha is, hacsak nincs valami nagyon szuper titkos képességünk, amit kétlek. Felnevetek a dolgon, mert elég viccesnek tartom. Persze tudom, hogy érzi, hogy nem vagyok egyszerű ember, de akkor is annak kell adnom magam. Annyi előnyöm van, hogy ő valószínű nem lát az én fejembe. Amikor megkérdezem honnan jött, rengeteg romos város képe jelenik meg, nem is gondoltam volna, hogy ennyi helyet be lehet járni.
- Nem azt nem mesélte, nem beszélgettünk valami sokat és nem is az a bőbeszédű ugye. Én is a combja felé nézek, de szerencsére nincs semmi baja, csak egy emlékkép lehetett.
- Te hány éves vagy? Ha már én elárultam, akkor most már kíváncsi vagyok a tiédre is. Azt hogy honnan jött elengedem, de talán ha megtudom hány éves valójában, akkor utánanézhetnék, mi is ő. Valami rosszabbra tippelnék, mint egy démon, de a végén még az is meglehet, hogy csak egy félvérrel van dolgom.
- Nincs kedved sétálni egyet velem William? Felállok a fotelból és onnan nézem őt, jobb szeretek mozogni, az felélénkít és persze a koncentrálás is jobban megy, hogy a fejében maradjak.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Athan


Szalon - Page 2 Jack's_Eyes_1301
☩ Történetem :
☩ Reagok :
291
☩ Rang :
☠ "vadászpalánta"
☩ Play by :
Alexander Calvert
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 09, 2019 7:44 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


☽ új nap új arcok

Ruby & "William"
• szószám: 508 • Credit:

 
Érzi. Szinte meg lehet tapintani, még ha nem akaratosan is, de megtörténik. Érzi őt, pontosabban ami belőle árad. De ennek nem adja jelét, elsőnek ő sem fogta fel, olyan régen tapogatózott ilyen formában, hogy lassan elszokott tőle. Úgy néz ki, hiba volt. De mindegy, egy kis módosítás. Őt fürkészi, a szőke tincseket, az ártatlan arcokat. Mit rejt még vajon? Kíváncsi, ha valóban jó a sejtése, akkor azt érzi majd a másik, hogy kíváncsi, tudna akar róla.
- Há... tudom, hölgytől ilyet nem illik, de hány éves vagy? Vélhetően azért nem vittek még ki. Még engem sem engednek, vagy nem tudom, viszont én nem olyan régen érkeztem ugye. De legalább van rajtam kívül is olyan, aki tanonc, vagy hogy nevezitek pontosan – bizonyára féltik, vagy ügyetlen, de egyiket sem tudja pontosra, így bármi lehet, rengeteg okkal. Az mondjuk biztosan nem, hogy mert nő, mert az manapság már nem olyan ok, amely miatt mehet a kispadra ücsörögni. Mindenkire ugyanúgy szükség van ez tény, másképp ő sem lehetne itt, bizonyára csak az kizáró ok, ha valaki halott, vak, vagy járásképtelen. Érdekes megoldások, mindenesetre, neki még mindig túl szokatlan.
- Nyugodtan, éjjel kell aludni. Lehet amúgy is dolgom lenne és legalább nem kések el – aztán Zagar végképp harapós kedvében lesz. Ki tudja, hogy miért lesz, ha lesz, nem akarja nagyon kihozni a sodrából, nincs kedve ezekhez a körökhöz, de nem fogja megúszni. A zsigereiben érzi.
- Óóóó! Olyan korán? Akkor te bizonyára vadászcsaládba születtél bele – dől előrébb, ezzel sok mindent megmagyarázott. Csak ott tudja elképzelni, hogy ilyen korán kapcsolatba került ezekkel. Vagy persze, találhatták is csecsemőként és ők nevelték, de az majdnem ugyan az. Érdekes, így már érdekesebb valóban. Ő csak az utcáról jött, befogadott valaki, de neki tényleg az életét jelenti.
- Ha olyan rég rajzolgatod, akkor biztosan nem – még mindig néha megérzi az egészet és aprót sóhajt, leginkább úgy, mint aki még kicsit kómás. Nyújtózkodik is mellé, aztán karjait leeresztve pillant vissza rá.
- Nem egyszerű ember...? Azaz félvér meg ilyenek? - ó, úgy néz ki, most jön az érdekesebb téma. Persze, továbbra is marad a kíváncsiság medrében. Eléggé. - És miért nem jó erre egy ember? Zagar is az és rengeteg dolgot tud, ott vannak a fegyverek, a tudás meg minden. Gondolom mások is, így nem értem. Elvégre, erre nemigen vannak. Vagy tévedek? - miért ne. Ha ő is más módszerekkel, akkor maga is, de nem idiótán. Fejében most ezernyi miért?, majd aztán betölti a romos városok képe, amiket valaha látott. Mivel termékeny volt, ment eleget.
- Vacak. Folyamatosan mozgásban voltunk, ha nem, akkor meg boldogultunk, ahogy tudtunk. Igazából nem tudom megmondani pontosan hol, gyerek voltam mikor felfogtam már, hogy mi van, aztán meg nem mindig láttunk táblákat. De ővele San Francisco-ban találkoztam. Azt is mesélte, hogyan? - gondol vissza az ominózus ugrásra, akaratlan a felhasadt combjára fogva. Nem fáj már, de néha szinte érzi, hogy bizsereg. Mindegy is azonban, nem kérdez többet, csupán a könyvért nyúl és kinyitja azt. Lassan lapozgat, ráérősen elidőzik a rúnákon, de közben figyel is rá.
- Igen, ezek a hasznosabbak.

Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Szept. 03, 2019 7:36 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


Ruby Athan
Új nap Új arcok • Credit:

Csak bólintok a remekre, tényleg az, bár elég furcsák a gondolatai, fogalmam sincs mire gondol, elvégre teljesen fiatalnak tűnik és a zsémbes vénséget másokra szokták használni. Persze lehet ez ilyen öregedési pánik és nem tudja kezelni.
- Még nem gondolom, de majd az leszel, én egész életemben tanultam, de még nem voltam éles bevetésen, csak remélem, hogy hasznos tagja leszek a csapatnak, már ha bekerülök. Ha nem, hát nem fogok sírni, majd megoldom máshogyan, hogy kijuthassak terepre, elvégre biztos lehet barátkozni másokkal is, akik kijárna mondjuk tilalom ellenére is kicsit a veszéllyel játszva. A kézfogás után úgy fest a mágiája elárulta, de ember azt nem érezheti meg. Kicsit izgatottabb leszek egyből, hogy mifélével van dolgom. talán megtudhatok többet is, csak jól kell csűrni csavarni a kérdéseket.
- Szeretnéd ha felkeltenélek? Érdeklődöm, mert általában ha valaki alszik, elsunnyogok mellette, nem felkeltem, de ahogy a gondolataiba belenézek úgy fest, hogy valamiért jó arcnak akar tűnni, ami azt jelenti megjátssza magát. milyen lehet valójában akkor?
- Ismerem mindegyiket többnyire, de nem árt átnézni őket időnként és leellenőrizni, hogy tényleg megy-e. Még olvasni sem tudtam, de már ezeket tanultam és rajzolgattam papírra. Elmosolyodom a kedves emléken, amikor ketten voltunk a világ ellen anyámmal, milyen szép is volt.
- Reméljük nem megy szét a fejem tőlük! Nevetek fel és egyre jobban érdekel, hogy miféle lehet, hogy ismeri a tiltott dolgokat, amiről hallgatni akar mint a sír.
- Nekem nincs mentorom, kicsit azért vagyok ilyen elveszett itt talán, néha abban reménykedem, hogy találkozok valakivel, aki nem egy egyszerű ember, aki a társam lesz és mellette felemelkedhetek és kitűnhetek majd. Nem tudom rá fog-e harapni, de próba szerencse és lassan ki kellene már másznom a fejéből, de így sokkal könnyebb tényleges információkat megtudni.
- Mesélte, hogy másfelé voltál és ő hozott ide, előtte milyen életed volt és hol? Egész ártatlan kérdés, de mégis ilyenkor mindenki az otthonára gondol általában, még ha elmondani nem is fogja.
- Tessék. Átnyújtom a könyvet, nézegesse csak tőlem, nekem nem sok újdonság van benne.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Athan


Szalon - Page 2 Jack's_Eyes_1301
☩ Történetem :
☩ Reagok :
291
☩ Rang :
☠ "vadászpalánta"
☩ Play by :
Alexander Calvert
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 02, 2019 8:20 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


☽ új nap új arcok

Ruby & "William"
• szószám: 466 • Credit:

 
- Remek! - mert nem lenne okos dolog mindenkit magára haragítania, akár érdekli, akár nem. Akármennyire is furcsa tény, hogy egyre többet és többeket ismer meg és jegyez meg valahol elméjében, kezd kicsit ismét olyan lenni minden, mint régen. Megy ez neki, nem kell mindig lélekben zsémbes vénségnek lennie, úgy néz ki. Vagy csak kicsit. A tekintetben nem lel furát, ahogy elsőre azzal sem, hogy akaratán kívül kutatnak fejében, egyelőre nem vél ilyesmit, ugyanolyan emberlánynak tekinti őt, mint akármelyiket, hiszen Zagar is mondta, a legtöbben azok, persze, tudjuk, a statisztika mindig is csalt.
- Igazándiból én még nemigen számítok vadásznak, de na. Jó ha látsz valakit, értem én. Sok a dolog – bólogat, mert hát ez köztudott, itt mindenki csinálja a dolgát, nem lébecolnak, nagyok őt sem, csak szünetek vannak egyik-másik fajta oktatás között. Kicsit valóban zsúfolt ez számára, fene se gondolt rá, majd lesz valami. Egyelőre legalább esténként szabad, olyankor nem kell elszámolnia semmivel sem. Kivéve ha meglepik. Ez nagyon nagy divat erre.
A rövid kézfogásba ő sem ad erőt, mert nem csontokat akar ropogtatni, így aztán ahogy elengedi, ujjai biztosan működőképesek.
És akkor egy apró pillanatra érzi csak meg. Gerincén fut végig fel, tarkóját bizsergető érzés jön felőle. Igen, érzékeny a mágiára, de ez egész gyengéd, egyelőre nem is tudja behatárolni jobban, mint valami kósza, rossz érzést. Homlokra haloványan ráncolódik, hunyorogva pillant rá, de hamar el is tünteti. Ha sejt is valamit, elveti. Biztos hogy nem, talán van az épületben olyasvalaki, aki bír valamivel és az cirógatta meg. Mindenesetre ezen még nem töri a fejét, elengedi a gondolatot, de kissé libabőrös marad.
- Akkor jó. Máskor is gyere, ha mondjuk annyira kifáradok, hogy itt alszom sunyiban – nem mintha tervezné, de a megnyugtatás jó módszer, ha könnyen kezelhetőnek adja el magát. Igaz, kicsit billentette a mérleg oldalát a rosszabbik félre, és inkább szánni kell néha, de így egyelőre legalább minden oké. Vagy ki tudja. A könyvre pillant ismét, így már láthatóan jobban köti le.
- Ó, a rúnák! Azokat tanulmányozom otthon én is, vagy itt. Egész jól mennek. És neked? - érdeklődve tekint vissza rá. Ugyan már neki másabb rutin van ujjaiban, itt bizony a kezdőlépcsőn kell állnia.
- Vannak, ami könyvet kikölcsönöztem innen, akad benne pár, amit inkább ki sem mondok. De mindegy is, eleget fogunk megtanulni így is, szét fog menni a fejed a végére, mire megérted – bólogat, hogy mennyire biztos ő ebben, bár ami tiltott, az neki vagy ismert, vagy nagyon tetszik. Csak erről hallgat, mint a sír. Minek a bonyodalom.
- Nem, nem keversz össze. Tényleg ő a mentorom. Neked más? - vakarja meg a tarkóját. Aztán megérti, kicsi sejtése akad. Lehunyt szemekkel szusszan, ismét érzi azt a valamit. A fejét csóválja és a háttámlának dől.
Vékony a határ ahhoz, hogy itt most bármit tegyen.
- Megmutatod a könyvet?

Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Szept. 01, 2019 5:16 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


Ruby Athan
Új nap Új arcok  • Credit:

- Ugyan, semmi baj, nem haragszom. Mosolyodom el kedvesen és persze  az arcom így meg is marad, úgy nézek bele William elméjébe, hogy mire is gondol. Már a megszólalása óta ott alkalmatlankodik és még ha furcsa is, de nem foglalkozik még azzal, hogy miért is akarna valaki ellenséges nézés ellen tenni. Persze nem túl barátságos gesztus, az tény.
- Én is örülök, kevés vadásszal találkozok, akik nincsenek elfoglalva valamivel. Én is nyújtom a kezem, igyekszem határozottságot sugallni, így beleadok egy kis erőt, de nem fogok nekiesni, mert ugye ha viszonozzák az ilyesmit, az fájdalmas is lehet számomra. Jobbommal utána meg is simogatom a bal könyökömet, miközben lenézek a könyvemre. A rúnák könyve elég fontos a vadászok számára, nem értem milyen komolyabb olvasmányra gondolhat, de az engem is érdekel az már biztos.
- Huh, megnyugodtam! A szívemre helyezem szabad kezem. ~Milyen pokolról beszél?~ Kicsit elbizonytalanodom, majd mikor üres fecsegni akar csak velem, akkor felsóhajtok. Hát legyen így, talán sikerül meggyőznöm, hogy én nem csak egy kis fruska vagyok, akit el kell viselni.
- Ebben vannak a vadászrúnák, a legtöbb ismert legalábbis, mert szerintem lehetne újakat kitalálni vagy lehet vannak tiltottak, amikről nem beszélnek nekünk. Vágok egyből valami érdekesebb témára, talán ő is benne lenne egy kis rosszalkodásba, hogy kiderítsük mi van az elzárt részen. Ketten bármi izgalmasabb, mint egyedül és nem árt tudatni már most, hogy nem vagyok olyan kis ártatlan, mint amilyennek kinézek.
- Zagar téged tanít vagy összekeverlek valakivel? Kérdezem a szemébe nézve és persze nem másztam még ki a fejéből, mert valami azt súgja, hogy fura szerzet és valami nem stimmel vele.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Athan


Szalon - Page 2 Jack's_Eyes_1301
☩ Történetem :
☩ Reagok :
291
☩ Rang :
☠ "vadászpalánta"
☩ Play by :
Alexander Calvert
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Szept. 01, 2019 4:48 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


☽ új nap új arcok

Ruby & "William"
• szószám: 460• Credit:

 
Hát persze. Nem kellene a vészvillogót ebben a helyzetben fent hagyni, elvégre, most aztán mindenki megmondhatja, hogy a légynek sem árt. Vagyis annak igen, ugyanis amint térdére száll egy, laza mozdulattal ítéli halálra, morzsolja szét ujjai között és pöcköli távolabbra. Ujját a kárpitba törli és mintha mi sem történt volna alapon kényelmeskedik. Egyik lábát a másikra pakolva éri őt az, hogy annyira nem üres a hely, mint általában hiszi, persze, vannak újak, ezt az órákon is láthatta, de mintha eltűnnének a föld alá, nem is léteznének. Persze, ki-ki megy a maga dolgára, de akkor is. Fura. Vagy csak neki. Az lepné meg, ha egyszer egyik családtagja állítana be az ajtón, akár úgy, mint ő, akár bármi más szándékkal. Lehet ott köpné ki a vizet, amit a szájába venne, vagy saját nyelvét nyelné le, csakhogy ne legyen semmi sem egyszerű. Erre sincs jel, semmire sem.
Végtére is a könyv mellett dönt, még ha moccanni is kellene, viszont mintha a döntései, gondolatai mágnesek lennének, mindig akkor történik valami, amikor ő készül. Persze, már a hangja is elárulja, hogy sikerült úgy vakkantania, mintha a territóriumába hatoltak volna be, ha pedig vette volna eddig a fáradtságot, láthatná, hogy nem vészes alak az. Sőt. Szőke tincsek, bájos arc, az elsők között van, hogy nőt is lát itt, ilyen fiatalt, a többi mindig elfoglalt és máshol jár, ő viszont még az órákról sem ismerős számára. Nahát. Csak köp még ki a föld olyanokat, akik még nála is frissebbek. Nem gond, legalább ő beljebb haldhat.
Arcára azonban nem ültet ki ellenséges pillantást, békés ábrázata kissé szánakozó, hogy így rászólt, hogy azonosítsa magát, végül az ő képe is válaszol a mosolyra, az előbbinél kellemes tónusban szólal fel.
- Ne haragudj, kicsit elbambultam és váratlanul értél – csóválja meg a fejét, inkább magának és végigdörzsöli saját arcát, mintha nemrég szundított volna és abból kelt fel.
- Én William vagyok, örülök a találkozásnak – áll fel és nyújt kezet felé, a könyvre is rápillant, azonban nem látja, hogy számára érdekes. Semmi szemszögből sem, így nem kell megerőltetnie magát. Túlesik rajta és majd maximum visszamegy a lakásba, vagy kikér valami komolyabb olvasmányt és átrágja rajta magát. Elvégre, a necces terepeket most inkább illik kerülnie.
- Dehogy kell! - szabadkozik, hát felőle ugrálhat is, felverheti a kiürült poklot – Nem a te hibád. Mindegy is. Félig-meddig én is az vagyok, nekem is tanulnom kell még ezt-azt arról, mi hogyan megy erre. Többek között, hogy mások is vannak és közlekednek. De ülj csak le, látom hoztál könyvet is – bök a kezében pihent felé. Legalább valami téma kell, ő nem kiképző, nem valami felettes, ideje az üres fecsegést is valamelyest elővenni.
- Miről szól? - mivel van még fotel, ő vissza is huppan abba, amiben eddig ül, de immáron felé fordul, amennyire engedi.

Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Aug. 25, 2019 10:35 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


Ruby Athan
Új nap Új arcok  • Credit:

Miután jártam a bázison Zagarral és tudom mit hol találok, elég nagy késztetést éreztem, hogy eljöjjek ide edzeni és tanulni, elvégre nincs jobb dolgom egyelőre. Csak az iskola, a tanulás és a gyakorlás. Ez legalább segít elterelni a csapongó gondolataimat. Mostanában gyakran elkalandozom és elmerengek dolgokon. Eddig anya mellett nem mertem még csal álmodozni sem, most meg, hogy már nincs, nos megtehetem. Szeretek más fejébe is belenézni, ki mit gondol rólam. Elég neves a családom, mégis csak most bukkanok itt fel ennyi év után úgy komolyabban. Az edzőtermet magamévá is teszem. A bokszolni való falnak esek neki, ütöm-vágom, nem kímélem, néha még bele is rúgok. Lehet egy kicsit feszült voltam, de egy jó fél óra püfölés, az kiviszi általában, na meg az utána lévő kellemes fürdő. Szeretek adni magamra, elvégre nőből vagyok. A hajam is megmosom és hiába törlöm meg, valamennyire még vizes marad. Így indulok meg a szalonba, ahol egy vaskos könyvet veszek a kezembe, hogy átnézzem a rúnákat, amiket már ismerek, de sosem árt egy kis emlékeztető. A fotelok felé veszem az irányt, nem közlekedem túl hangosan, de úgy fest valakit még ez is zavar. A csípőmön megtámasztva a jobbom állok meg, amíg a balban a könyvet szorongatom.
- Szia, bocs, ha megzavartalak, Ruby vagyok. Mosolygok kedvesen és megpróbálok a fejébe nézni, mit gondol rólam. A fekete felsőm és a kopottas sötétszürke farmerom nem biztos, hogy túl vidám képet fest le rólam, de egyelőre még gyászolok vagyis úgy teszek.
- Még új vagyok itt és nem tudtam, hogy csendesebben kell közlekedni. Teszem hozzá, nem tudom miért, de mondjuk ebben az esetben lehet még rúnát is rajzolok majd legközelebb, hogy csendesek legyenek a lépteim, nem szeretnék senkit, semmiben megzavarni.

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Athan


Szalon - Page 2 Jack's_Eyes_1301
☩ Történetem :
☩ Reagok :
291
☩ Rang :
☠ "vadászpalánta"
☩ Play by :
Alexander Calvert
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Aug. 25, 2019 9:55 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


☽ új nap új arcok

Ruby & "William"
• szószám: 472• Credit:

 
Az utolsó ládát emelte a platóra fel, majd beletörölte kezét a nadrágjába, jól végeztem a dolgom pillantással. Nem volt sok, valami ellátmány lehet, vagy egyszerűen csak jól esik ide-oda furikázni vele, fogalma sincs, nem kérdezte, csak befele menet látta meg és lépett oda, hogy segítsen. Nem lett szamaritánus még mindig, csak az egész kedvéért és látszatáért tette, no meg a mondatok a múltból, hogy azt fogja kapni, amit ad, még ettől a tagtól is akár. Int egyet, miután a motor felbúg a gépszörny belsejében és pöfékelve elindul, ő pedig ellegyezve a füstöt, megindul befelé. Nem áll le mindenkivel azonban, és ma már járt erre, elvégre órák is vannak, ahol okosodnia kell, ő most viszont csak visszajött, jó dolgában nem tudja, mit akar, Zagar még nem jelentkezett, városnézésre meg nincs kedve. Tegnap bejárta az egyik részét, megnézte a rozoga magas épületeket vagy csak az embereket, kik mentek a dolgokra, vagy csak egyszerűen lézengtek. Elképzelte a tömeget, majd el is vetette, leül és csak bámult, csendes és eseménytelen nap, olyan, ami a ládában is körbevette és mégis annyira más volt, mintha a napot akarná összehasonlítani egy villanykörtével. De nem panaszkodik, a család túl csendben van, amely kicsit aggasztja, de nem fél túlságosan, csak nem kerülnek akkora bajba, hogy az végzetes legyen vagy épp csak kellemetlen. Ha igen, majd ő maga földeli el, még kérdés, hogy a mellékes dolgokkal mi a fene lesz. Ezen is kattogott eleget, hogy ne húzza ki a gyufát túlságosan és ne járjon senki se a nyakára, hogy nem akar semmit sem tenni. Nem lenne túl kellemes, hogyha egyszer csak megint elragadná valami fekete felleg és ki kéne állni bizonygatni azt, miért nem moccant még előre a sakktáblán. Aztán elveti, mint mindig, mintha nem is lenne, mintha semmi sem lenne. Kicsit ingadozó erre a kedélye ezen téren, nem csodálja, a város atmoszférája máshogy hat rá, mint egy öles erdő vagy mező, amikor sok, akkor kell elmenni, máskor meg csak tele a feje, vagy épp egész üres. De mindenképp jobb, mint amit várt.
Ma azonban nem megy el a város másik felére, hogy bármin gondolkozzon. Szerez valami ihatót, a víz mindig megteszi és a bázison belülre koncentrál. Nem rosszalkodik, a kis vasvilláját elhagyta, ahogy a szalon felé közeleg, amelybe múltkor csak betekintett, amikor Martin körbevezette sebtében, mert valahova nagyon sietett, majd most közelebbről is felfedezi, de egyelőre ez számára a legunalmasabb hely. Persze, itt lehet a többiekkel fecsegni, bámészkodni, pihenni, de erre ott a lakása vagy az utca, mégis ledobja magát az egyik fotelbe és kényelmesen dől hátra. Mint aki jól érzi magát, úgy kortyol az üvegbe és még a lábait is felpakolja a kis asztalkára. Már csak valami olvasható hiányzik, de ahhoz meg kéne mozdulni, amihez nincs kedve. Aztán...
- Ki az? - hall valami neszezést, mintha fontos lenne itt bemutatkozni belépést előtt, csak elfelejtette hirtelen, hogy is megy ez. Mindegy.

Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 20 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 19 vendég

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
7/6
Angyal
1
Démon
14
Bukott Angyal
4
Ember
4
Félvér
3
Harcos Angyal
4
Vadász
5
Nephilim
7