Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Központi irányítóterem •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Hell or Heaven


Központi irányítóterem VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1102
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Jan. 30, 2019 12:22 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


***
Szabad a játéktér
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 20, 2019 9:12 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


it wasn't me

Malum && Ruvik


Nem engedhetem el magam teljesen, nem engedheti el magát. Tartása feszült, mégis úgy tűnik, mintha apró ponttá akarná húzni magát, aki képes lenne egy napsugár mögé is elbújni. Mint aki tényleg röstelli, hogy most aztán elcseszte, nem is kissé. Ha mostanság nem is olyan végleges az a bizonyos vég, a hiba attól még hiba és ha egyszer pont akkor billen a mérleg nyelve a normálba, és onnantól kezdve nincs visszaút. És a hiba rá hárul. Rám nem. De a látszat, a kép. Muszáj.
Arca felháborodott vonásokat kezd hordozni, ujjaival idegesen dobol, lába is ritmust jár. Még feszültebb, harag forrong benne. Bűntudat és harag keringője.
- Rendesen végeztem – ejti ki, de még talán maga sem hiszi el. Vagyis de, tekintetében ott csillan, hogy igazat mond, igazat akar mondani. - Rendesen. Sajnálom, hogy nincsenek olyan szuper képességeim, amelyek minden pillanatban tökéletesítenek. Ó várj... Nem is létezik ilyen – veti oda. Most már indulatos, zavarja a történet, zavarja az, hogy felhozták, hogy számon kérik. Legalábbis ő, nem az, akinek kellene, aki irányít. Csak egy közülük. Nem mintha felsőbbrendű lenne, vezető vagy akármi. De azért mindennek van határa.
- Azon járt az eszem, hogyha előröl közelítenek, oldalról támadnak, és hátrafelé pedig út nincs, hogyan tanuljak meg pillanatok alatt repülni. Egyszerre egy dologra tudok fókuszálni, bekerítettek. Nem értem mi nem érthető ezen?! - ezt látta ő, de vajon a többiek? Még ha félrement volna egy kósza kortyra vagy egy cigarettára. Nem tette. Ott volt, amennyire tudott. Mindenki ott volt, és ezek a támadások egyre többet, egyre jobban és rosszabban ütik fel a fejüket. Valami készül, valamit tudnak és valamit nem. Amennyire elsimult a szétesett világ rendje, úgy dől fel ismét, és ha az angyalok nem is, mások teszik amit, és káoszt hoznak.
- Mert ők tökéletesen tartották? Ugyan... mindenki kiesett végül, elkerülhetetlen volt. De miért is kell neked erről vallani? Most épp az ügyeletes felügyelőt játszod? - dől ő is előre, és figyeli a nőt, mit akar ebből kihozni. Nem bírja, és nem bírom, amíg érzem, miféle. Legszívesebben a szék karfája helyett őt kaparnám, nyúznám, ameddig csak lehet. De nem teszem. Nem teszi, csak a karfát szorítja, majd ujjai elsimulnak rajta, és gondterhesen sóhajt. - Sajnálom. Ezt akartad hallani? Az én életem mit számít? Mindenki pocséknak tart, nem kell emlékeztetni rá. Semmire sem, amúgy is úgy tűnt, te sem voltál annyira a helyzet magaslatán, nemde? - vagy csak hazudik? Terel? Visszadől a székbe, hátra és úgy figyel. Visszaidéz mindent, visszajátssza magában a heves és gyors pillanatokat. Az emberek nem vesznek oda, de ő igen. És nem fél. Sok van mögötte, már megtanult nem félni.
- A démon kifejezetten úgy nézett ki, hogy találkozhatott már veled. Nem csak ez volt a zavaró ok? elvégre, hosszú élet során előfordulhat. Igazából, az a dög egy pillanatra megérzett valamit, ami belőle jött és amely csak egy pillanatra tört elő, talán az angyalhoz kötötte talán hozzá. Hozzám. Kicsúszott, és igazából ez volt a hiba. Nem cseszhetem így el, inkább bemocskolom magam szégyennel. Tudni akartam a démon célját de csapatban ilyet nem lehet, de kérdés, ha kimennék, nem-e loholna a sarkamban. Veszélyes játék ez, és én imádom. Minden pillanatát. Mégsem nevetek, örvendek, arcom zaklatott, szemeimben még talán könnyek is ülnek. Játszunk.
szószám: 389 • Credit:

Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Dec. 12, 2018 8:45 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Ruvik & Malum
if you don't fight for what you want,
don't cry for what you lose
Hiába emelem rá a tekintetemet, látom, amint a megszokott lustaságával már el is engedte, mintha csak a kiejtett szavak nem is tőle származtak volna. Szánalmas, messze van attól, amit nem csak én, de mások is elvárnának tőle. Őszinte kíváncsisággal tölt el, miért is tartják még mindig itt. Akármekkora is az emberhiány, a bajkeverőket mindig lehet hanyagolni, talán még hasznosabb is lenne a számunkra, ha nem lenne itt.
- Ez a probléma fel sem merült volna, ha rendesen végezted volna a feladatodat. Mégis merre járt az eszed...? - minimálisan előredőlök, szemkontaktust igyekszek teremteni, ám nem erőltetem, ha ellenkezne. Feldúltnak tűnik, amiből naivan feltételezem, azért még rejtőzik benne némi jóindulat. Akár őszintén bánhatja is bűneit, mindössze a büszkesége, ami nem engedi, hogy az igaz gondolatait felfedje. - Ne próbáld meg másokra kivetíteni a saját hibádat. Amíg meg nem bontottad az alakzatot, nem volt probléma. Amint a démon érzékelte azt a minimálisan rendezetlenséget, kihasználta. Tudnod kellene, hogy minden apró hiba katasztrófához vezethet. Az pedig legközelebb akár a te életedet is követelheti.
Az intésére egy aprócska, még éppen mosolynak se nevezhető görbület tűnik fel az ajkaim szélén. Örömmel tölt el, hogy az emberek hajlandóak a fejlődésre, bárcsak látná ezt Atyánk! Még nagyobb örömmel töltene el, ha figyelné, amint még mindig az ő nevében küzdök, hogy mindezt érte teszem.

//sajnálom, hogy csak most értem ide... fgbhjfk
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Nov. 19, 2018 10:08 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


it wasn't me

Malum && Ruvik


Hosszan pislantás, amely már egyes körökben alvásnak is minősül. Nincs sok belőle és nem is kell, bár már manapság talán ismét elérhető a kegyes álom, nem félve, hogy ha aközben szúrnak le, nem éledsz fel, de hát... A megszokások, főleg azoknak, akik elvből elkerülik a nagyvárosokat, és akik végül mégis eszeveszetten visítva könyörögnek segítségért. Jellemző. Vagy épp bátor kalandorok, akik úgy vélik, olyan kincsek várnak rá, amiket ésszel nem tud felfogni és ami annyira de annyira kell. Ruvik ugyan még nem láthatta olyannyira, de nekem vannak emlékeim arról, hogyan is viselkedett a népség. Ó, marékszámra ölelték fel az addig féltőn óvott kasszákból a pénzt, ékszereket, drága holmikat rángattak ki a kirakatból, mert azt, akinek volt esze, ezek már nem érdekelték, mentette magát. Aztán ezek mind a földön kötöttek ki, és még mai napig is ott rohadnak, kapzsi gazdájuk maradványai mellett. Aztán eltűntem kicsit a porondról, fenének sem hiányzott egy túlbuzgó angyal fenyítése, akinek agyára ment minden. A pénz tüzelő, azok a flancos cuccok porfogók és ez a város él és buzog. Én pedig jól összekoszolom?
Szemei felpattannak, amint közeledik valaki. Az emlékképek elmásznak a helyükre, most már a nemrég történt események forognak ott. Ettől a nőtől újra és újra kirázza a hideg, akármennyire is bizonyította azt, mit tud és mit akar, nem tudja szem elől téveszteni a tényt, hogy micsoda. Kicsit ironikus, de eltekint tőle. Fejét oldalra billentve néz fel rá, arca nyúzott, lába még mindig a széken pihen, de szavaira gúnyos horkantás tör elő belőle, és megcsóválja a fejét.
- Hogy nem halt meg, azt – mordul kissé a másikra, majd sóhajt egyet, szemét lehunyva masszírozza meg orrnyergét. Jó, el is cseszte, de rendbe is hozta, azonban a nő arcáról süt, hogy a másik tényt nem akarja meglátni. Jellemző. Kezét ölébe ejti, és visszatekint rá. Erre most baromira nincs szüksége.
- Mindannyian elcsesztük, az az igazság. De nézd... holnapra kutya baja nem lett volna! Egyedül az a tény bosszanthat, hogy nem kaptuk el a betolakodót. Szóval, mi is a probléma? - teszi karba kezeit. Ha ma nem, majd holnap. Vagy utána, vagy sosem. Nem mintha engem zavarna az, hogy itt van és próbálja feltalálni magát. No meg legalább, ha sikerül, még információt is tudok találni benne, de persze, ezekkel itt nehéz lesz. Némán int végül egy szék felé, hogy oda tegye le magát, ha már ennyire kárálni akar.
szószám: 389 • Credit:

Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Nov. 08, 2018 8:46 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Ruvik & Malum
if you don't fight for what you want,
don't cry for what you lose
A küldetések mindig nehezek, az emberek olyan halandóak, gyengék. Még ha vadászokról is van szó, akkor sem képesek olyan sokáig küzdeni, mint mi. Bár ez csak természetes, az Atya ilyennek teremtette őket, és nekünk angyaloknak kellene megvédenünk őket. Mi, legalább is egy részünk pedig teljesítjük is a küldetésünket. Bizonyítanom kell, hogy méltó vagyok a kegyelmére, hogy mindössze szerencsétlen véletlen volt az, ami akkor este történt... Ez nem lehet sorszerű, a vég számomra nem fogadható el így. Tökéletes harcos angyal lennék, már úgy forgatom a szeráf pengét, mint a legjobbak, és a vadászoktól rengeteget tanultam a kétkezi harcról is. Vissza kell térnie, meg akarom neki mutatni, hogy hogyan találtam meg az utamat, hogyan találtam vissza hozzá... Előbb viszont az emberekre kell koncentrálnom. Csak akkor bizonyíthatok, ha ők jól teljesítenek.
- Szívesen? Mégis mit? Hogy elcseszted? - megtorpanok előtte. Rideg szemeimet egyenest az övéinek szegezem. Hangomból számkérés cseng vissza, még ha nem is nekem szóltak szavai. Jól tudom, hogy Adamnak szólt, aki éppen csak túlélte, meglepő módon Ruvik kihasználatlanul tökéletes reflexeinek. Pont elrántotta, mielőtt rávethette volna magát a démon, és akkora sebet sikerült rajta ejtenie, hogy végül visszavonulásra késztette, miután látta, hogy rendeződtek soraink. Micsoda pech, hogy előtte meg pont ő volt az, akinek köszönhetően ketten életveszélyes helyzetbe kerültek, ugyanis lusta volt tartani a formációt és figyelni a csapat jobb szárnyát.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Nov. 03, 2018 12:30 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


it wasn't me

Malum && Ruvik


Nem viszi túlzásba, nem vittem túlzásba. Mint a méhkaptár, úgy rajzott fel az unalmas hangulat és úgy özönlöttek ki az ajtón. A város unalmas perceit dobták fel azon tolakodók, akik a káoszt kívánták elhozni az utcákra, vagy csak egyszerűen megunták azt, hogy mint holmi nomádok, tengődnek a világban. Szerencsétlenek, egy pillanatig szántam is őket, ahogy a csapat, mint holmi éhes vad, úgy vetette rá magukat és felgyűlt feszültségüket vezették le, vagy legalábbis, megpróbálták. Céltalan siserahad, amióta a fej eltűnt, a kezek csak tapogatóznak, keresik azt, ahol meglelhetik elveszett tagjukat, no de hogy sikerrel járnának? Aki tudja, hogy kell elrejtőzni, azt megtalálni szinte lehetetlen, és azóta nekem, nekünk is szellősebb. De hát, ugye, nekem most nem ez jutott.
Mégis, merre vagy már?
Lassú léptekkel halad befelé. Lábát kicsit húzza, arcán szép lassan terjed a mokka, amit szeme alá kapott. Már nem is tudja, kinek a kezébe szaladt bele, lehet pont azéba, aki vele egy oldalon játszik. Kezében elnyűtt táska lóg, szíját számtalanszor toldozta meg, mégis, mint egy becses kincstől, nehezen válik meg. Ezt egyenesen a sarokba hajítja, a benne heverő fegyverek csilingelnek, talán még üvegcsét is dobott bele, amely most vagy összetörik végleg, vagy épen marad. Nem számít. Szipogva törli meg orrát, mögötte már hallani, ahogy a többi is visszaér. Sértetten sietett előre, nem nézve semmit és senkit, ki sérült, kinek hol fáj. Nem volt minden zökkenőmentes, nem engedtem. Nem lehet minden tökéletes. Hiba, hiba, hiba. Szinte villog a fejben, pedig csak színjáték. A mocskos játékom. Lábfejjel rúgja meg az egyik széket, ezzel irányítja abba az irányba, hogy kényelmesen zuttyanjon le rá. Mellkasából elégedett moraj tör elő arra, hogy végre ülhet, a sok séta igencsak megerőltető, sérült bokával. Lábát egy másik székre csapja fel, és mint a reumás öregek, úgy fog rá, megtapogatva, mekkora a baj. Semennyire. Hátradőlve néz el az ajtó irányába, hangokat hall, beszélnek. Mibe nem vonják bele? Vagy csak hálálkodnak?
- Szívesen! - kiáltja, kiáltom. De hogy mire... Talán a semmire. Mint holmi sértett fél, úgy köpte oda a szavakat, és a fejét csóválja. Nincs most szüksége más szavaira, de érzi, érzem, hogy ez nem lesz így. Eltolta, ennyi. Nem kell tovább ragozni, de mindig van egy igazság-kapitánya, aki aztán nem rest arra, hogy pótolja helyette.
szószám: 368 • Credit:

reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Hell or Heaven


Központi irányítóterem VQSi8OZ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
1102
☩ Rang :
Staff
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Okt. 09, 2018 10:45 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


***
Szabad a játéktér
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 29, 2018 1:51 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next




T


New York New York

Unom már ezt az egész megbeszélést. Bármit mondok rossz néven veszi, a negítav dolgokat hozza ki belőle. Ha a kezdetetktől fogva foglalkoztam volna ezzel a témával egyértelműen többet értenék hozzá, de egyáltalán nem izgat ez a politika. Fayenek is nehezen sikerült erre rávennie. És ciki vagy sem, de végül tényleg azért mentem bele, mert így kiszabadulhattam a "börtönömből".
Nem tudom, hogy az angyalok mit terveznek. Nem avattak be a dologba, ami igaz megnehezíti a dolgom, de most mit tudok tenni? Nem az én feladatom elintézni ezt az egészet. Gondolom azért küldtek embereket is, hogy a bizalmat megőrizzük.
-Azt gondolod, hogy ez egy napos program lesz? Először azt kellett tisztáznunk, hogy egyáltalán benne vagytok e. No mindegy...-Nem nem akarom tovább boncolgatni ezt. Mindenkinek a töke tele van ezzel. Panaszkodni, hisztizni azt tudnak, megkérdőjeleznia másikat, de normális ötletet eddig senki sem hozott fel. Tényleg pusztulásra van ítélve az emberiség.
-Elég naiv vagy meg kell mondanom. Az emberek megbolondulnak, ha hatalom kerül a kezükbe. Valahol érthető, hogy próbálják ezt titokban csinálni. Az ember alapvetően önző lény, szegényes időkben meg még inkább. Szerinted, ha szétkürtölték volna a tervüket nem lennének idióták, akik maguk akarnák megkeresni? Honnan tudod, hogy milyen hatalommal bír az az eszköz, amit elvileg keresnek? Mi van, ha egy ostoba ember még nagyobb pusztítást csinálna vele?... Mindegy is. Gondold azt, amit szeretnél. Mindenkinek megvan a maga véleménye. Természetesen abban igazad van, hogy jó lett volna, ha előbb leülünk és megbeszéljük, hogy mit is akarunk pontosan itt.-Valahol tényleg igaza van, de nem kell rögtön a rosszra gondolni. Nem csak New York szenved. San Francisco is ugyanolyan bajban van, de az már nem érdekli őket.
-Rendben menjünk!-Én innentől kezdve nem igen szeretnék megszólalni. Úgy is az angyalok fognak tudni kommunikálni. Nem hiszem, hogy hasznomat vennék, de megígértem Fayenek, hogy végig itt leszek. Nem mintha bárkit is érdekelne ez. Követem őt, mert fogalmam sincs merre kell menni.


reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Alexander Payne


Központi irányítóterem 7e4anIQ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
347
☩ Rang :
Vadász
☩ Play by :
Matthew Daddario
☩ Korom :
21
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Márc. 15, 2018 9:48 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


New York, New York...
Amber & Alexander
Zene: The Fugitive Kind • szószám: 381 • Credit:

Ha nem lennék olyan jó az érzelmeim elkendőzésében, most biztosan változatos formákat öltene az ábrázatom Amber vallomását hallván. Azért vállalkozott, mert túrázni akart egyet a nagyvilágban? És nem ért a politikához sem? Szó se róla, engem sem erre neveltek elsősorban, de a vezető vadászcsaládok gyerekeként akkor is ragadt rám valami anyámtól és a bátyámtól, ha nem akartam, volt így oka arra Danielnek, hogy engem küldjön ide maga helyett. Viszont egy lány, aki egyértelműen nem konyít az egészhez? Megmagyarázza, miért nem jutottunk eddig egyről a kettőre, és még inkább alátámasztja a feltevésemet, miszerint ez a delegáció nem a segítségünkért jött, csupán elterelni a figyelmünket, amíg az általuk támogatott városok és a saját javukra kirabolnak minket. Remek, egyszerűen csak… remek. Bárcsak itt lenne Dom, ő biztosan könnyebben lerendezné ezt a fesztivált.
- Mint már mondtam, a szövetség nem kérdés, ebben nyilván benne foglaltatik, hogy az általatok küldött démonokkal és angyalokkal összedolgozzunk - felelem, nem gyúrva tovább a tésztát, amit lassan egy órája nyúzunk.
- Azt akarod mondani, hogy azért jöttetek idáig, ráadásul ennyien, hogy egy szimpla igent kapjatok tőlünk? - nem, nem tudom tovább magamban tartani a megdöbbenésemet. Ez az egész úgy bűzlik, ahogy van, és úgy érzem, minél több időt pazarolok a beavatatlan Cartelle lány eltereléseire, annál inkább aláásom a vadászközösségünk érdekeit. - Nem izgat, hogyan intézik a dolgaikat, ha annyira meg akarnak menteni minket, akkor igazodniuk kell, és nem elhallgatni, hogy valami fontos tárgy van a birtokunkban. Még szép, hogy segítenénk, ha esetleg elmondták volna. Téged talán nem érdekel, mert nem a te városodat tervezik alattomban kipakolni - eddig szimpatizáltam Amberrel, sőt, továbbra sincs gondom vele, azonban a naivitásával nem tudok azonosulni. Ez itt New York, ahol minden pillanatban arra készülnek az emberek, mikor szúrják őket hátba, és most elég határozottan érzem a lapockáim közé fúródni azt a bizonyos tőrt.
- Rákérdezünk, utána ha szeretnéd még látni a várost, neked szívesen megmutatjuk, de amíg nem derül ki, mi folyik itt pontosan, nem hagyhatja el senki a bázist - osztom meg vele a végső döntésemet, majd öblös léptekkel átszelve a szobát, kitárom a helyiség ajtaját. A kint őrt állókat is értesítem a határozatról, akik közül páran mennek is tovább terjeszteni a döntést.
- Kövess, visszamegyünk a Szalonba - tekintek vissza a lányra, és amennyiben társul hozzám, elindulunk az egyel alattunk fekvő szintre.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



I am a hunter
Clearly I'm not afraid of the Dark
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Márc. 05, 2018 7:57 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next




T


New York New York

Kellő türelemmel hallgatom őt végig, ahogyan ő is tette, Megadom neki ezt a tiszteletet, hisz nem háborúzni jöttünk ide. Mindannyiunkban ott van a makacsság és mindannyiunk a saját véleményünket védelmezzük. Ezért lesznek félreértések, megbántódások. Mondjuk az angyaloknál elvileg ennek máshogy kéne működnie, de a jelek szerint Ramiél már sokat tanult az érzelmekről az emberektől. Sok mindenben nem értek vele egyet. Az, hogy az angyalok valami tárgyakat keresnek, amiről nem tudtam egyáltalán nem érdekel. Oké mondhatta volna Ramiél, hogy ne érjen meglepetésként a dolog, de úgy vélem nem rám tartozik az.
Szerintem ideje túllépni a sértődöttségen, így erre a részre inkább már nem is reagálok. Komolyan mondom rosszabbak, mint a hisztik nők.
-Első sorban azt kell megtudtunk, hogy számíthatunk-e a segítségetekre. Bevallom őszintén én ez idáig messziről elkerültem a politikát… Most is leginkább csak azért vállaltam el, hogy kimozduljak végre a város fogságából. De ennek ellenére próbálom jól elvégezni a feladatom. Tudnunk kell, hogy tudnátok e együtt működni az angyalokkal és akár démonokkal is. Én sem örülök annak, hogy itt vannak. Hisz az egyiküknek köszönhető az, hogy ide kerültünk, de valljuk be őszintén az emberiség a legnagyobb hibás. Ha nem lettünk volna ennyire önzőek és kapzsik hidd el most nem itt tartanánk… De ez egy másik téma… -Rázom meg a fejem. Kicsit elkalandoztam azt hiszem és lehet, hogy nem pont egy ilyen szöveggel fogom meggyőzni őt, hogy igen is érdemes lenne összefogni erőinket, tudásunkat.
-Szerintem a konkrét tervek már egy következő lépcsősor. Természetesen abban igazad van, hogy le kell ülni megbeszélni, de ahhoz én kevés vagyok. Azzal viszont nem értek egyet, hogy nem akarnak nekünk segíteni. Ha szarnának az emberekre most nem lennének itt. Hagyták volna Gabrielt és csapatát tovább pusztítani a Földet. Nem kellene segíteniük nekünk… Ők mégis úgy érzik, hogy de… Lehet, hogy nem a legjobb módon csinálják, de azt hiszem tényleg kénytelenek vagyunk elfogadni ezt a helyzetet. Mert hiszem azt, hogy egyszer újra egy olyan csodás életünk lehet, mint korábban, ha nem csodásabb… Nah meg ennyivel tartozunk a Földnek is!-Igen megszólalt kicsit az állatbarát, természetbarát énem is, hisz elég nagy károkat tettünk abban is. Ezért sem tudok teljes mértékben azonosulni Michael elvével.
-Nem tudom miért nem beszélt nekünk, nekem ezekről a tárgyakról, de nem is érdekel. Igen biztosan tudnátok segíteni megtalálni őket, de kérdés akartok e segíteni nekik? Én is szívesen megnézném magamnak a várost. Nagyon érdekel, hogy hogy néz ki, mi a helyzet nálatok. De el kell viselnetek egymást, még ha ez nehéz is lesz.-Én nem védeni akarom az angyalokat, csak reálisan próbálok gondolkozni. Lehet, hogy a saját érdekeik is benne van ebben az egészben, de ha e mellett minket is meg tudnak védeni, akkor legyen…
-Örülnék neki, ha megmutatnád a várost, de nem fogom kérdőre vonni őket. Engem mondjuk kezdenek érdekelni ezek a tárgyak, hogy mégis mik ezek. Arról szívesen megkérdezem őket, de nem hiszem azt, hogy rosszat akarnak nekünk… Már rég elpusztíthattak volna minket, ha úgy akarják.-Így ha benne van a dologba tőlem indulhatunk is.


Öltözet ʘ Zene: - ʘ Megjegyzés: -
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Alexander Payne


Központi irányítóterem 7e4anIQ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
347
☩ Rang :
Vadász
☩ Play by :
Matthew Daddario
☩ Korom :
21
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Feb. 17, 2018 6:45 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


New York, New York...
Amber & Alexander
Zene: The Fugitive Kind • szószám: 473 • Credit:

Mihelyst kiviharzik az ark az újabb színpadi előadását követően, visszaülök a helyemre, és karba tett kezekkel figyelem még néhány pillanatig az ajtót. Sosem fogom megérteni őket, ő állt neki szidni a fajtámat, idiótának és ostobának bélyegezve minket, miközben örülhetne, hogy egyáltalán hajlandóak voltunk engedni a városba lépését. Ha valóban olyannyira kellünk a Sötétség legyőzéséhez nekik, mint Ophilia a másik szobában ecsetelte, úgy Amber mellé is az angyalnőhöz hasonló diplomáciai érzékkel rendelkezőt kellett volna kijelölniük, nem egy hisztikirálynőt. Sebaj, bizton veszem, hogy a tollas szarkavarása nélkül emberekhez méltóan beszélhetjük meg a lánnyal az egész helyzetet.
Nos… tévedni is emberi dolog. Egyik szemöldökömet felvonva figyelem, ahogy fellelkesülve a szobában terjengő káoszon, maga is felkel a helyéről, majd a kioktatásomba kezd. Remek, megsértettem az angyal barátját, és most ő sem hajlandó odafigyelni az érdemi mondanivalóimra. Ettől függetlenül őt türelmesen végighallgatom, vele az égvilágon semmi bajom nincsen, még akkor sem, ha odaát San Franciscoban a szárnyasokkal közösködnek.
- Kérlek, ne vedd magadra mindazt, amit az angyalnak mondtam, de beláthatod magad is, hogy ő sem éppen békességgel fordult hozzám. Az imént számos felvetést adtam a tudtotokra, sokadjára is megkérdeztem, mire volna szüksége a városotoknak cserébe, ha ti is segítetek ideiglenesen megoldani New York problémáit. Erre sem az ark, se te nem feleltél, márpedig ez lenne a tárgyalás lényege - világítok rá arra, hogy tulajdonképpen nem én döntök itt érzelmi alapon. Amennyiben az érzelmeim vezérelnének, abban a pillanatban levadásztam volna, de legalábbis bezártam volna őket, amint átlépték a határainkat.
- Rég elhatároztam a válaszomat? - újból a magasba szökken az egyik szemöldököm. - Azzal kezdtem, hogy Daniel döntését vegyétek biztosnak, ha ő szövetkezni akar, szövetkezzünk. De akkor dolgozni is kéne, terveket és célkitűzéseket megfogalmazni, és megbeszélni, miből álljon a konkrét szövetség a városaink között. Ramiél barátod bőszen elhallgatta előled is ezeknek a tárgyaknak a létezését, miközben ebben mi is a segítségetekre lehetnénk. Így már érthető, miért kerülte a konkrét megbeszélést - újfent felkelek a székemből, ám úgy érzem, ezúttal véglegesen.
- Ne érts félre, engem nem az érzelmeim vezérelnek. Nem is akarlak megvezetni, de nyilvánvaló, hogy őt nem érdekli az emberek közötti összefogás, és nem akarja, hogy az ügyükbe ártsuk magunkat. Ezért nem szólt, ezért van itt a másik kettő is. Ha ez az emberekről szólna, nem állna a delegációtok háromnegyede természetfelettiekből. Amber, téged félrevezettek, és azt hiszem, itt akarnak kutakodni, a városunkban. Ophilia szerint elfeledett erők lapulnak a területen, egyértelmű ezek után, hogy mire gondolt - tekintek magam elé az asztalra egy momentumra, némán és kifejezések nélkül bosszankodva magamban, amiért nem képesek levetkőzni magukról az alapvető jellemvonásaikat. Lenéznek minket, semmibe veszik a létezésünket, és azt hiszik, hogy teljesen idióták vagyunk, aminek köszönhetően kijátszhatnak minket az orrunk előtt. Na persze.
- Nevezhetsz ostobának és védheted tovább az angyalt, de ha válaszokat akarsz kapni, úgy azt tanácsolom, vonjuk őket kérdőre - vezetem fel pillantásomat a lányra, türelmesen várva a válaszára.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



I am a hunter
Clearly I'm not afraid of the Dark
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Anonymous


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Feb. 12, 2018 11:01 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next




T


New York New York

Lesütöm tekintetem Ramiél kérdésére és úgy bólintok egyet. Igen akkor volt, sajnos… Meg akart védeni, de megölték… Miattam. Ha nem lettem volna olyan makacs… Mondjuk a mai napig nem értem, hogy ő miért halt meg én meg nem… De ezt nem most fogjuk megbeszélni.
-Én sajnálom!-Hisz ő veszített el valakit. Igen borzalmas dolog volt átélni, de sokkal rosszabb lehet elveszíteni azt, aki fontos a számodra.
Hallgatom a fiú kitörését. Meglepetten pislogok rá, majd Ramiélra. Bevallom őszintén kezdem feladni ezt az egész tárgyalást. Én erőt tudtam venni magamon ahhoz, hogy félre tegyem a saját érzelmeimet… De a jelek szerint ők erre képtelenek. Segíteni szeretnénk és segítséget kérünk tőlük erre meg csak támadást kapunk. Oké aláírom lehet mi sem fogalmaztunk a legjobban. Senki sem tökéletes, az arkok sem, de merem kijelenteni, hogy Isten sem.
Mikor Ramiél kijelenti, hogy elmegy kikerekednek szemeim. Ezt most ugye nem gondolja komolyan? Most tényleg magamra hagy? Most már én is felállok, úgy pillantok ő rá kérően, de nem érek semmit vele. A belső hangra csak egy újabb bólintás, majd már el is tűnik. Egy fáradt sóhaj szökik ki belőlem, majd hosszú csend után ismét a srácra pillantok.
-Szerintem te sem akarod ezt hosszabbra húzni. Nagyon jól tudod, hogy nincs helye a saját érzelmeknek. Bajban vagyunk, iszonyatosan nagy bajban. Csak ők tudnak nekünk segíteni, de hogy tudnánk velük együttműködni, ha még egymással sem tudunk? Egy farkas mikor a legerősebb? Mikor a falkával van, nem magányosan. Nem az angyaloknak van szükségük ránk, hanem fordítva. Harcolhatunk külön-külön is, de azzal szerintem nem járnánk sikerrel. Magam sem tudom, hogyan tudnánk megoldani a dolgokat, hogyan tudnánk összefogni, hiszen messze vagyunk egymástól és nem várhatjuk el egyik várostól sem, hogy cuccoljon át a másikba, de felkészülhetünk közösen a bajra.-Egy pillanatra megállok és csak a tekintetét fürkészem.
-Tudod mit? Nem fogom tovább fecsérelni a szót. Ha te már rég elhatároztad, hogy mi lesz a válaszod, akkor bármit csinálhatok, nem fogsz változtatni rajta. Nincs kedvem még órákig itt üldögélni és győzködni titeket. Vagy megértitek és látjátok, vagy sem… Én nem tudom milyen tárgyakról van szó, de ha azok segíthetnek rajtunk, akkor én is bele adok mindent, hogy megtaláljuk őket. Bármi is az amivel szemben állunk le kell őt győzni…-És ezzel le is zártam a dolgot. Nem mondom azt, hogy most azonnal bólintson rá, de már az is nagy előre lépés lenne, ha annyit mondana, hogy még átgondolja.


Öltözet ʘ Zene: - ʘ Megjegyzés: -
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma



●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 18 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 17 vendég :: 1 Bot

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
7/6
Angyal
1
Démon
11
Bukott Angyal
4
Ember
5
Félvér
3
Harcos Angyal
4
Vadász
5
Nephilim
5