Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Városszéli park •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Phanuel


Városszéli park - Page 7 Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
#SpreadLove

☩ Történetem :
☩ Reagok :
152
☩ Rang :
Iphraem
☩ Play by :
Chris Hemsworth
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Nov. 11, 2017 7:51 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7


☽Brother, who need help

Cassael xXx Phanuel
zene • szószám: 538 • Credit:

 


A sötét, kicsi, enyhén dohos szobámban ültem, miközben a páncélomat poroltam le és fényesítettem, rég volt már használatban. A vértem rengeteg csatát látott már, talán többet is, mint szeretett volna. Úgy érzem, nemsokára új harcban fog részt venni. A katasztrófák, a sok halál, a zaklatott emberek, angyalok és démonok erre kényszerítenek következtetni.
Amint lekezeltem a páncélom magamra öltöm. A tükör elé léptem és nem az a látvány fogadott, mint amit szerettem volna. A dicsőséges Atyaúristen erőteljes katonája helyett, egy csődtömeg tekintett vissza, aki nem ért semmit és még gyűlöli is önmagát.
 ~ Rémes dolgot tettem, nem maradhatok a városban! Kezet emeltem egy ártatlan fiúra, sőt, meg is öltem, de hála az égnek, az úr bizonyságot tett róla, hogy nem hagyott el minket és feltámasztotta a gyermeket. Vagyis azt hiszem ő volt az, másnak nincs akkora hatalma, hogy a halálból hozzon vissza valakit. A gyilkosság, amit elkövettem marta a szívem, de főként a körülményei. Az Atya tett volna engem próbára? Nem hiszem, hisz akkor nem tette volna jóvá a hibám. Mi más lehet képes beleférkőzni egy angyal elméjébe, rávéve őt ilyen tettekre? – tépelődök a tükör előtt állva, majd dühömben és elkeseredettségemben a páncélkesztyűs öklömmel bezúzom a tükröt. Elhatároztam magamban, hogy visszaszerzem a régi dicsőségem, talán még új csapatot is gyűjtök magam mellé.
Ezt követően leülök az ágyamra megélezni a fegyvereim.
Tervezem, hogy mit fogok tenni és hogyan. Isten üzenetét, mit a fülembe suttogott, nem értem, nem tudom megfejteni. Harcos vagyok, nem filozófus. San Fransiscoba fogok repülni és segítséget kérek a rejtvény megoldásában.
Felkészültem az indulásra. Négy kard volt nálam, kettő - kettő a két oldalamon. A páncélom tetejére egy durva, szövet köpenyt terítek, eltakarva vele a fegyvereim és a páncélom. A fejembe húztam a köpönyeg csuklyáját és kiléptem a lakásomból, majd bezártam az ajtót, lezárva életem egy fejezetét, de megnyitva egy újat. Huszonhat évet töltöttem a gyász ködében, de ahelyett, hogy segített volna, csak elgyengültem, elpuhultam és elvetette velem az elveim, mikre tán már nem is emlékszem mik voltak.

A mellékutakon, sikátorokban közlekedtem, ahol a hajléktalanokon és merev hullákon kívül más nem is volt. A páncél ellenére hangtalanul lépkedtem és, mint holmi kísértet szeltem az utcákat a lyukas városfal irányába.
Ismét láttam a pusztítást, melyet a katasztrófák okoztak. Kicsavart fák voltak még mindig az utakon, na meg egyéb törmelék.
A réshez vezető útvonalam, amit én terveztem és tökéletesen működött, keresztül vágott egy parkon.
A park nem volt nagy és fákkal volt beültetve, melyek nem szakadtak ki a földből, meglepetésemre. Nem lehetett a fáktól belátni a park közepébe, így felkészültem minden esetleges rajtaütésre.
A park bejáratához érve hangokra lettem figyelmes. Egy férfi hangja recsegett elég érdekes dolgokat. A mondatból, amit elcsíptem megtudtam, hogy a férfi egy a vadászok körül és egy testvéremet kíván megölni.
Ezt nem hagyhattam. A hang irányába kezdtem futni, majd hamarosan megláttam a kis csoportot. Két férfi állt az esetleges angyallal szemben, de a fák mögött is voltak még biztosan, hallottam a szívük hangját.
A csuklyám mögül mennydörgő, harcias hangon szóltam a vadászokhoz:
– Emberek, őrültek állj! Tegyétek le azokat a pengéket, most! Ne gyarapítsátok az értelmetlen halálok számát! – mondom és felkészülök lelkiekben a harcra, hisz esélytelenen, hogy az ilyen fanatikus emberek hallgassanak a józan észre. A fülem hallatára fenyegették meg egy testvéremet, ha nem kapitulálnak, megölöm őket.



reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Cassael


☩ Történetem :
☩ Reagok :
293
☩ Rang :
Szeráf
☩ Play by :
Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Nov. 11, 2017 4:40 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7


God seeks comrades and claims love
Phanuel & Cassael
Zene: Turn into Earth • Credit:

Ó, Uram, mondd, még mindég a helyes ösvényt taposom? Tapostam valaha egyáltalán? Mikor váltam én ilyenné, kétségektől és önbecsmérléstől roskadozó, szánni való katonáddá? Miért nem bújsz végre elő, miért nem áldasz meg minket jóra terelgető útmutatásaiddal? Ezúttal nem pusztán önnön magunkkal kell elszámolnunk, nem csupán a Mennyet kell rendbe igazítanunk, s Gábriel ámokfutását megfékeznünk, hanem egy mindezeknél sokkalta súlyosabb problémával kéne egymagunk szembeszegülnünk. Hogyan lehetnénk minderre képesek, mikor huszonhat év alatt sem állt hatalmunkban helyretennünk az általunk okozott károkat? Őszintén nem tudom, cseppet sem… Kérlek, fohászkodom hozzád, mint jelentéktelen teremtményed a kétségbeesés végső küszöbén állva, térj vissza hozzánk, segítsd gyarló voltunkat.

Szemhéjaim komótosan emelkednek fel az ima végett, miközben emberi tüdőmből mély sóhaj andalog felfelé. Ugyanitt ültem pontosan egy esztendeje, ugyanezen padon reméltem bármiféle jelet egy halandó iránti elköteleződésem jóváhagyása érdekében, s noha az sosem érkezett el hozzám, képes voltam bízni. Töretlenül hittem abban, Drake megmentése eleve elrendeltetett küldetésem, vagy, hogy van még jövője ennek a világnak, az emberiségnek, a feltétlen szeretetnek; sziklaszilárd meggyőződésem volt az is, ha sikerül visszafoglalnunk a Mennyeket s a lovasok egyikével is elbánok, tán visszatér hozzánk a Mindenható. Ám az Úr otthona éppúgy kicsúszott a kezeink közül, mint Wallenberg és az őt belülről sanyargató démon, s mire feleszmélhettünk volna, az univerzumon elterpeszkedett a fojtogató sötétség.
Visszatértem New Yorkba, remélve, Drake vagy Mammon ugyanezen elhatározásra jutott, de legalábbis azért, hogy közös utunk kezdetének helyszínében némi megnyugvásra leljek. Csakhogy a katasztrófák által kikezdett, megrongálódott motel éppen az ellenkező érzéseket ülteti el bennem, újabb bizonyságául szolgál ugyanis annak; többé már nem lesz olyan semmi sem, mint mindennek előtte.

Realizálva, dolgom itt több már nincsen, kelletlenül felemelkedek a padról, afféle csodáért epekedve, melynek során a védencem nyomára bukkanhatok, amennyiben tovább pásztázom a város sanyarúan festő utcáit. Néhány lépésnél tovább mindenesetre nem jutok, három vadász jelenik meg a közelemben, és ha nem három irányból igyekeznének bekeríteni, különösebben nem foglalkoznék velük. Viszont árulkodó, körültekintő mozgásuk mellett a kezük ügyébe keveredő pengéik adhatják tanúbizonyságát; szándékaik cseppet sem békések. Nem különösebben sarkall mindez megilletődésre, Drake nincsen itt, hogy biztosíthatná a védelmemet, vadászai pedig soha nem szűntek meg gyűlölni az angyalokat. Tán most, hogy még az apokalipszis újabb hulláma is elérte őket, még több haragvás kavarog a lelkükben, amelyért nem is hibáztathatnám őket.
- Nem remélhettek győzelmet s egyúttal bűnbocsánatot a vezéretektől, amennyiben megtámadtok - figyelmeztetem őket viszonylag nyugodt, színtelen hangon. Napról napra egyre inkább kialszik bennem a fény, s nem tudom, valaha vissza tudom-e még szerezni… Abban azonban biztos vagyok, a hitemen esett csorba ellenére nem óhajtok ártatlan embereket bántani.
- Nincs már itt Wallenberg, hogy védje a seggedet, tollas! Nem kellett volna visszajönnöd - szólal meg az egyik, ám egyelőre nem támadnak. Vajon a bensőjükben bimbódzó kételyek, vagy holmi bonyodalmasabb terv oltárán várakoznak még?



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




spiritual, celestial being

Never have I been a calm blue sea. I have always been a storm
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Cassael


☩ Történetem :
☩ Reagok :
293
☩ Rang :
Szeráf
☩ Play by :
Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Nov. 11, 2017 2:01 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7


***


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




spiritual, celestial being

Never have I been a calm blue sea. I have always been a storm
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
7 / 7 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma

Nincs


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 16 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 16 vendég :: 1 Bot

• Fajaink száma •
Arkangyal
2/2
Leviatán
7/6
Angyal
1
Démon
14
Bukott Angyal
4
Ember
4
Félvér
4
Harcos Angyal
4
Vadász
5
Nephilim
7