Alexander Payne

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Kaitlyn Zoé Payne


Alexander Payne Tumblr_ov3mnwv88V1sn8m9wo1_400
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
Alexander Payne Tumblr_puk5ntmaLe1vfg7u3o6_540
℘ Jade - my sister
"Démoni apád céljaira akar használni. Két éve vagy a fogja, két éve viseli gondod, s képez téged ki a rosszra, tanít téged. Vajon újabb félvér háborút akarna? A célja mindenképpen az, hogy megbolygassa New York város "nyugalmát." Most new York felé tartasz abba a reményben hogy megsajnállak és elmond, hogy testvérem vagy, miről én mit sem tudok."

☩ Reagok :
92
☩ Play by :
℘ Alycia Debnam-Carey
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Szept. 03, 2017 12:23 pm
Következő oldal


Gratulálunk, elfogadva!
Üdvözlünk a Hell Or Heaven FRPG oldalán

Drága testvérem!

Talán az egyetlen normális rokonom vagy, bár ez a család koránt sem normális. Nagyon tetszett a részletes, csodás fogalmazásod. Imádom, ahogyan írsz, olyan költői, elegáns. Sokat lehet tőled tanulni, és remélem majd fogok is.
Play by remekül illik hozzá, örültem, hogy nála maradtál, hiszen sok vadászos képe is van.
Bemutattad a családi viszont is, neked elég volt pár sor is, hogy vissza ad a hangulatot, de ahogyan a képességed előhívtad, na ott aléltam el. Nagyon érdekesnek találtam első rá pillantása a képességre, de nem tudtam, hogy hogyan lesz ez a gyakorlatban, és lám te csodásan szemléltetted. Bár a hamburger evésben versenyezem veled, a párom a legjobb hamburger készítő, kihívlak majd egyszer! Wink

Összességében, IMÁÁÁÁÁÁÁÁDOOOOM, foglalj és játsz!! *_*


Hell Or Heaven FRPG
- CAELO VEL IN INFERNO -


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



it's time for your examination
Profil szerkesztése Tumblr_inline_pdrkaioSGH1tw2m0e_250Profil szerkesztése Tumblr_inline_pdrk5qaWGC1tw2m0e_250

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Alexander Payne


Alexander Payne 7e4anIQ
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
286
☩ Rang :
Vadász
☩ Play by :
Matthew Daddario
☩ Korom :
20
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Szept. 02, 2017 1:09 am
Következő oldal


I am a Hunter. Clearly I am not afraid of the Dark.
Keresett/Kanon
20


Alexander Payne
Karakter információ
Család - Családom a New York-i menedéket alapító vadászcsaládok egyike. Legalábbis azok, akik felneveltek, hiszen nem rég adták a tudtomra, hogy örökbe fogadtak. Valódi szüleimről semmit sem hajlandóak közölni, én pedig egyelőre nem találom őket. Ez persze nem azt jelenti, hogy feladtam a próbálkozást.
Egyébként eléggé viharos a családi viszonyunk a származásomat övező rejtély nélkül is. Anyánkat és a bátyámat kizárólag a hatalom hajtja, míg Kaitlyn, akiben jelenleg a leginkább bízok, a fejébe vette, hogy elit vadásznak áll, amit nem támogatok feltétel nélkül.

Mi a beosztásod - Vadász vagyok, ezen belül nincs különösebb beosztásom. A családom révén viszont a Tanács egyik tagjának nevezhetem magamat.

Melyik oldalon állsz? - Az emberiség oldalán állok. Legalábbis ezt verték belém otthon, de őszintén, ha valaki a pártunkat fogja, miért utasítsuk el? Nem határolódok el Mihálytól teljesen.

Városod - New York
Matthew Daddario
Kaitlyn Zoé Payne/Staff
Vadász
Nephilim
-
25

Karakter képességeinek leírása
Az emberek zöme nem tart izgalmas alaknak, átlagos vagyok, mint az út menti gaz, de attól tuti eldobod az agyadat, mennyi hamburgert tudok magamba tömni. Vagy úgy bármilyen kaját... Nem vagyok egy pénztakarékos példány, persze arra is ritkán kerül sor, hogy hatalmas lakomákat csaphassak.

Gondolom, érdekesebb lenne a vadász képességeimet taglalnom. Családunk tekintélyes mennyiségű fegyvert és lőszert halmozott fel az évek során, de ha már célba kell lőni, akkor az íjat preferálom. Hosszú órák, napok, hetek és hónapok gyakorlásába telt, ám erről legalább elmondhatom, hogy kitűnően alkalmazom. A késekkel és egyéb pengékkel úgy ahogy elbánok, viszont nem egyszer kerültem már galibába közelharci képességeim hiányosságai végett. Anyám folyton hajtani akar, elvégre szó sem lehet róla, hogy a Payne családban valaki ne értsen mindenhez, bármilyen irreális is ez az elvárása.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nephilim képesség: Pszichometria

Képes információkat megtudni egy tárgy, hely, netán egy személy múltjáról érintés által, vagy egyszerűen csak a közelében tartózkodással.
Egyelőre még meg sem jelent igazán a képessége, érintéssel is sok gyakorlásba fog telni neki felfedni egy közönséges tárgy történetét, nem hogy egy helyét.



Minden történet rejthet titkokat
A nyárvégi hőséghez képest meglepően hideg hajnal köszöntött ránk.  Az East Riverből eredő csatorna latyakos, szeméttől és törmelékektől rendezetlen partját ugyan jótékonyan elfedi a korareggeli ködpára, az embernek még sem lesz jobb érzése tőle. A legbátortalanabb szellő hatására is borzongás fut végig rajtam, ösztönözve, minél hamarabb rendezzem magamon az ébredés után sietősen felkapott dzsekit, csakhogy elhaló félben leledző ujjaimat az íjam és annak ínjához simuló nyilam foglalja el. Megremegve szipogok egyet, sejtve, hogy a csípős levegőtől kifehéredett arcomon úgy viríthat a piros orrom, mint egy idétlen bohócé, viszont minden kellemetlenség a háttérbe szorul, amikor az iszapos talaj erős mustrálása közben végre lábnyomokra lelek.
- Komolyan ezért rángattál ide hajnalban? Úgy értem, a semminél volt már jobb nyomunk is… - a hűvöstől enyhén könnybe lábadt szemeimet kifejezéstelenül emelem vadásztársamra, aki az idők során megnyerte magának a gyerekkori legjobb barát címét is valamiképpen. A part másik oldalán sétál, csupán néhány méterre előttem, alakját azonban itt-ott már körbeöleli a folyóvízből felcsapódó pára. Mintha tejüvegen keresztül nézném, és ez nem valami megnyugtató felfedezés, hiszen jobb szeretem az íjamnak és tekintetemnek elérhető távolságban tudni, főleg most, hogy az utóbbi hetekben eléggé megszaporodtak a démonok a környéken. New York egykor a megmaradt emberi városok fellegvárának számított, áthatolhatatlan falairól és védelméről biztosan sok esti mesét rebegtek az asszonyok gyermekeiknek, ám valami megváltozott, és cseppet sem jó irányban.
- Ez a lábnyom itt elég friss, nem lehet messze. Lassan egy hete üldözzük a démont, ne nyafogj - miután türelemre intem, és a figyelmét is sikerül felkeltenem, óvatos léptekkel megközelítem a csatorna folytatásaként tovahaladó rendszer íves bejáratát. A kőfalairól visszaverődő, vízcsöpögést idéző hangokat leszámítva különös csend övezi a helyet, mintha a békák és a patkányok egyszeriben némasági fogadalmat kötöttek volna. Még a lenti sarkakba szőtt hatalmas pókhálókon sincs nyoma iszonyaim egyik legfőbb tárgyának, leegyszerűsítve; egyértelmű a démoni jelenlét.
- Oké… háromra bemegyünk.
- Még mindig az óvodában érzed magad?
- Egy… Kettő… Há - a „rom” az ajkaimra fagy, amikor a számolásomat félbevágva, óriási füst robban elő a járatból, leterítve mindkettőnket a lábainkról. A tarkómon erős ütést érzek. Nehéz megállapítani, hogy a látásomat még mindig a démon gomolygása zavarja, vagy egészen más fajta sötétség telepedett rám, abban viszont biztos vagyok, a szemhéjaim csak e gondolatfoszlányok után nehezednek el, majd csukódnak le.

* * *

Az ébredés soha nem volt még ilyen kíméletlen. Ahogyan elmém lassacskán éberségére talál, úgy csap le rám az öntudat minden negatívuma. A koponyám a kardforgató gyakorlatokhoz hasznosított dinnye módjára akar ketté repedni, és a lapockáim közötti, hetek óta tartó időszakos lüktetés is mintha erőteljesebben ostromolna. Olyasmi, mint a szám kiszáradása és a szobában uralkodó túlzott hő már egészen eltörpülnek egyéb fájdalmaim mellett, szinte meg is feledkezem róluk, miként felnyitva szemeimet, a nővérem alakjával szembesülök.
- Kait… Minden porcikám sajog - nyögöm ki neki erőtlenül, nem remélve persze a drága orvosságok nyújtotta luxust, egyszerűen csak jó érzés megosztani vele a kínjaimat.
- Helyes, legalább tanulsz belőle - Kaitlyn selymes hangja helyett anyám reszelős orgánuma csapódik az arcomnak, és csupán néhány erőltetett pislogás után sikerül realizálnom, hogy a testvéremnek hitt személy tulajdonképpen az, akit a legkevésbé akartam most a közelemben tudni. Megadóan süppesztem fejemet a párnám mélységébe, tekintetemet a plafonra tapasztva mindeközben. - Megint engedély nélkül vadásztatok azzal a te nagy barátoddal, talán el kéne tiltanom téged mellőle.
- Mintha lenne rá jogod… Majd ha végre elmondtad az igazságot a szüleimről, dobálózhatsz a fenyegetéseiddel - nem terveztem ilyen nyersen fogalmazni, mégsem kérem a bocsánatát, elvégre tizenkilenc év alatt mást sem csinált, csak hazudott nekem, és még most sem árulja el a valóság egészét.  Ennyi kínlódás igazán kijár neki…
Szavaimat néhány másodperces néma csend követi, majd sietős és sértettségtől porzó lépteivel elhagyja a szobámat, éppen, hogy az ajtót nem vágja be, de biztos vagyok benne, Kait jelenléte nélkül ez sem maradt volna el. Megkönnyebbülés mindenesetre a nővéremet látni, aki a bejárat ölelését hátrahagyva végre letelepedik mellém a székre. Kezei között valami furcsa követ forgat, azt hiszem, még nem láttam hasonlót.
- Ezt a helyszínen találták. Anyáék szerint a démontól származik - kérnem sem kell, már nyújtja is a tenyerembe, ám, ahogyan az ásvány a bőrömet éri, különös érzés lesz úrrá rajtam. A furcsa émelygést egykettőre felváltja valami mélyenszántó sötétség, olyan, mintha csak kiszakítottak volna a testemből, és egy feketelyuk örvénylésébe hajítottak volna. Akár egy felgyorsított videofelvételen, úgy suhannak el füleim mellett a kiérthetetlen, elvékonyodott hangok és szavak, egyre csak erősödnek, és ha lehet, még kuszábbá válnak, egészen addig, amíg robbanásszerűen s nem várt hirtelenséggel megszűnnek. A szemeimet fedő lepel ekkor hullik le, de a látvány egyáltalán nem tetszik.
Végeláthatatlan, perzselő pusztaságok, lyukacsos, éjfekete talaj és az azzal egybefonódó, lángoló égbolt… Szinte érzem az arcbőrömön az égető hőséget, és a testemre kapaszkodó, láthatatlan árnyalakokat. Visszataszító külleme ellenére azért van valami megnyugtató ebben az örvénylő káoszban, könnyű lenne elveszni dermesztő csendjében, ha váratlanul nem ugrana elém egy fekete, trutymós rémség, cafrangos és vértől mocskos állkapcsát olyan vehemensen csattogtatva felém, mint egy krokodil az évekig tartó éhségsztrájkját követően.
A szemhéjaim úgy pattannak fel, mintha rémálomból riadtam volna, és talán így volt. Talán mindez csak egy lázálom volt...
- Mi a baj, Alex? - tekintetemet félve fordítom Kait várakozástól és bizonytalanságtól terhes íriszeire, és abban a pillanatban világossá válik, hogy nem a délutáni szunyóka tréfájának estem áldozatul. Nyelek egy nagyot, majd egészen kicsire zsugorodva, halkan szólalok meg.
- Azt hiszem… Azt hiszem láttam a Poklot.




Hell Or Heaven FRPG
- CAELO VEL IN INFERNO -
 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett tagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 16 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 11 vendég :: 2 Bots




• Fajaink száma •
Arkangyal
7/5
Leviatán
8/4
Angyal
6
Démon
11
Bukott Angyal
2
Ember
2
Félvér
3
Harcos Angyal
5
Vadász
9
Nephilim
3