☽ OH DARLING, EVEN ROME FELL ☾
Légy üdvözölve egy apokaliptikus világban, ahol nem tudod kiben bízz

 
Michael főhadiszállása

Michael
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Arkangyal
☩ Reagok :
37
☩ Keresett személy :
- Iphraem

Hétf. Júl. 31, 2017 2:50 pm írtam neked utoljára


Pokoli meglepetés
Michael xXx Lucifer
zene • szószám: xXx • Credit:


 
Nem hiszem el, hogy gabriel át vert. Gondolhattam volna, mondjuk, de én békét akarok a fajok között, nem háborút, és nem öldöklést. Miért ilyen nehéz ezt megérteni? Hirtelen megfájdul a szúrás helye, amit még a kis démon okozott a raktárban, amikor Faye-el voltam. Oda kapom a kezemet és nagyot sóhajtok. Gabriel-el való harcom, elő idézte a fájdalmam. Nem sikerült begyógyítani a sebet rendesen, és nem értem miért? Talán az lehet az oka mind ennek, hogy Atyánk egyre távolabb van, és mi egyre csak gyengülünk. Talán vissza térne némi erőm, ha felmennék a mennybe titkon, de nem tudok.  Miért? Hiába az otthonom, immár ott vannak Gabriel csatlósai, és, ha meglátnának, engem kivégeznének. Vagy Gabriel végezne velem.
Talán ideje lesz belátnom, hogy ebből nem lesz béke és nyugalom, és el kel kezdődnie a csatának, hogy Gabriel uralmának vége legyen. Vagy, ha kell már máshogyan kell gondolkodnom. Megkell ölnöm. Csukom be egy pillanatra szemem a fájdalom, és a gondolat miatt.

Sofiel azt mondta beszélnie kell velem valamiről Raidenről, de nem tudom, mi lehet az, és kezdek félni. Talán valami baja eshetett? Raiden a legszívósabb katonám évszázadok óta, nem hiába lett Impem sem. Sofiel nem alkalmas erre a posztra tanulnia kell az emberi viselkedést, és még gyerekcipőben jár ennek a megértése.

Éppen arra sétáltam, amikor a katonáim előtt megjelent Lucifer. A szemem is kikerekedett, a férfiak a fegyverért nyúltak én kitartottam egyik kezemet és mutattam, hogy le  a fegyverrel.
- Lucifer? – A döbbenet a hangomban is jól hallatszik, majd a katonáka el intem inen, remélve, hogy nem pletykálnak.
- Miért jöttél, és hogyan? – Értetlenkedem, majd egy lépést közelebb lépek, de már senkiben sem bízhatok, hiszen Gabriel után, már nincs értelme a bizalmamat adnom egyik testvéremnek sem.




✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖





Miss Cartelle
You

Vendég
WHISPERING AMEN



Hétf. Júl. 17, 2017 12:21 pm írtam neked utoljára


Most, hogy a döntésem megszületett a démoni vezérekkel (némelyikük nem titkolt berzenkedése ellenére is) egyetemben, ideje lenne tájékoztatnom róla bátyámat és ha kivételesen lehet vele értelmes lény módjára kommunikálni, akkor egyeztetni is a terveinket, elvégre Gabriel erőfölénye jelenleg számot tevő. Michael gőgös. Mindig is jellemző volt rá a túlságos önbizalom, bár talán seregei nagyjának elpártolása kellően nagy pofon volt neki, hogy rájöjjön, az Úr tekintélye nélkül, önmagában mégsem akkora hadvezér, mint eddig hihette magáról. Nem tudom. Rejtély számomra sokszor, máskor meg olyan egyszerű, mint egy faék. És a fene megette, valahol még mindig hiányzik, ott legbelül. De ezt most nem hagyhatom felszínre kerülni, ide most nem a rég távolba szakadt öcsikére lesz szükség, hanem a Pokol Fejedelmére, aki egyenlő félként tárgyalhat a mennyei seregek generálisával.
Az efféle tárgyalásokat pedig nem illik asztrális alakban intézni, azzal csak azt bizonyítanám be, hogy félek az erejétől és a mellette állóktól. Neki pedig azt hiszem felesleges lenne meghívót küldenem New Orleansba. Ugyan szavatolnám a biztonságát, de kétlem, hogy ezt el is hinné nekem. Sok minden, nagyon sok minden megváltozott mióta utoljára találkoztunk. Évezredek reppentek el felettünk és nyomot hagytak azt hiszem mindkettőnkben. Az idő. Atyánk oly különleges energiája a teremtésben, egy igazi szobrász. Lassú, ám könyörtelenül céltudatos vésője tökéletes bizonyossággal formálja egyre komorabbá az arkangyalok szobrát is. Csak nézzük meg Gabrielt, ha nem hiszed, vagy akár engem magamat.
Persze attól, hogy nem félek Michaeltől, nem jelenti, hogy nincs bennem egészséges óvatosság. Egy fél napon át, mondhatni művészi tökéllyel faragtam önnön tenyerembe az egyik legerősebb védelmező rúnát, amit csak ismerek, ez elég, hogy pár percre egy szakaszra való harcos angyalt is feltartson, amíg kaput nyitok és eltűnök, ha a dolgok rosszabbra fordulnak, de reményeim szerint nem végződik majd ilyen rosszul a találkozás, ám nem lehetek felkészületlen. A lehető legtradicionálisabban és konzervatívabban öltöztem, a klasszikus fekete öltöny-fehér ing-fekete félcipő, semmi hivalkodás. Minden porcikámból a hivatalos látogatás hangulata sugárzott. Jó lesz.
Elérve San Franciscot a valóság megmanipulálásával minden létező őrnek, járókelőnek, mindenkinek mint egyszerű vándorkalmár mutattam magam, akik a Senki Földjének gyepűjén tallózva éhes hiénaként gyűjtik be a múlt apró értékeit és bocsátják áruba a városokba, démonokat és angyalokat kerülgetve. Semmi feltűnő. Különösebb probléma nélkül jutottam el testvérem főhadiszállására és mondhatni egész nyugodtan léphettem be a parancsnoki helységbe is, ahol a középen lévő asztalon heverő térképet fél tucat alak állta körül. Talán emberek is voltak köztük, vagy csak harcos angyalok, akik éppen elrejtették a szárnyaikat? Nem volt érkezésem megfigyelni, mert a figyelmemet az asztal mögött álló magas, tiszteletet parancsoló alak kötötte le azonnal. Ismerős, erős vonásai, mély tekintete, mi nyilvánvalóan azonnal átlátott a megváltozott valóság hamis voltán és amit egyébként most engedtem is elillanni, hiszen nem volt további haszna. Egy pillanatra nem tudtam semmit sem tenni, egy tűnő másodpercre csak csodálkozva néztem őt, akit annyi ideje nem láttam már. A csoport is felém fordult, nagyrészt kérdő tekintettel, elvégre még sosem láttak korábban, talán rajta kívül egyikük sem, nekem legalábbis nem voltak ismerősek, de hát annyi évezred telt el... Ki tudja?
Hanyagul előhúztam a mellényzsebemből a fehér selyemzsebkendőmet és látványosan meglengettem, mint paródiáját a földi hadseregek fehér zászlainak. Biccentettem hozzá egyet és jeges nyugalommal kimondtam az első szavakat.
- Üdvözletem hozom személyesen New Orleansból - kezdtem, immár talán nyilvánvalóvá téve személyemet a csukaként tátogó tisztek előtt is. - Reményeim szerint nem alábbvaló Michael serege sem a halandókénál és tiszteletben tartjátok a parlamenter küldetését, ugyanis szeretnék szót váltani a bátyámmal.
Majd, ha ebben a pillanatban nem rohamozott meg az egész díszes kompánia, akkor a seregvezér szemébe emeltem az enyémet rezzenéstelenül.
- Rég láttuk egymást, testvérem. Beszélhetnénk négyszemközt? Vagy netán zavarok? - mosolyodtam el végre.

Vendég
WHISPERING AMEN



Hétf. Júl. 17, 2017 11:57 am írtam neked utoljára


***

Sponsored content
WHISPERING AMEN



írtam neked utoljára


 
Michael főhadiszállása
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: