• hell is so close and •
HEAVEN'S OUT OF REACH

 
Michael főhadiszállása
SzerzőÜzenet

Lucifer
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar



☩ Faj :
arkangyal
☩ Posztok :
30
☩ Keresett személy :
én már csak Aput keresem...
☩ Képességem :
Arkangyalok minden készsége és a démonok alkukötése.
☩ Rang :
a Pokol Fejedelme, a Hazugságok Hercege, maga a Gonosz, az Első Lázadó, na hagyjuk...
☩ Play by :
Tom Ellis
☩ Pokol vagy menny? :
jelenleg a Föld, érzelmileg Pokol


•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Hétf. Júl. 17, 2017 12:21 pm írtam neked utoljára


Most, hogy a döntésem megszületett a démoni vezérekkel (némelyikük nem titkolt berzenkedése ellenére is) egyetemben, ideje lenne tájékoztatnom róla bátyámat és ha kivételesen lehet vele értelmes lény módjára kommunikálni, akkor egyeztetni is a terveinket, elvégre Gabriel erőfölénye jelenleg számot tevő. Michael gőgös. Mindig is jellemző volt rá a túlságos önbizalom, bár talán seregei nagyjának elpártolása kellően nagy pofon volt neki, hogy rájöjjön, az Úr tekintélye nélkül, önmagában mégsem akkora hadvezér, mint eddig hihette magáról. Nem tudom. Rejtély számomra sokszor, máskor meg olyan egyszerű, mint egy faék. És a fene megette, valahol még mindig hiányzik, ott legbelül. De ezt most nem hagyhatom felszínre kerülni, ide most nem a rég távolba szakadt öcsikére lesz szükség, hanem a Pokol Fejedelmére, aki egyenlő félként tárgyalhat a mennyei seregek generálisával.
Az efféle tárgyalásokat pedig nem illik asztrális alakban intézni, azzal csak azt bizonyítanám be, hogy félek az erejétől és a mellette állóktól. Neki pedig azt hiszem felesleges lenne meghívót küldenem New Orleansba. Ugyan szavatolnám a biztonságát, de kétlem, hogy ezt el is hinné nekem. Sok minden, nagyon sok minden megváltozott mióta utoljára találkoztunk. Évezredek reppentek el felettünk és nyomot hagytak azt hiszem mindkettőnkben. Az idő. Atyánk oly különleges energiája a teremtésben, egy igazi szobrász. Lassú, ám könyörtelenül céltudatos vésője tökéletes bizonyossággal formálja egyre komorabbá az arkangyalok szobrát is. Csak nézzük meg Gabrielt, ha nem hiszed, vagy akár engem magamat.
Persze attól, hogy nem félek Michaeltől, nem jelenti, hogy nincs bennem egészséges óvatosság. Egy fél napon át, mondhatni művészi tökéllyel faragtam önnön tenyerembe az egyik legerősebb védelmező rúnát, amit csak ismerek, ez elég, hogy pár percre egy szakaszra való harcos angyalt is feltartson, amíg kaput nyitok és eltűnök, ha a dolgok rosszabbra fordulnak, de reményeim szerint nem végződik majd ilyen rosszul a találkozás, ám nem lehetek felkészületlen. A lehető legtradicionálisabban és konzervatívabban öltöztem, a klasszikus fekete öltöny-fehér ing-fekete félcipő, semmi hivalkodás. Minden porcikámból a hivatalos látogatás hangulata sugárzott. Jó lesz.
Elérve San Franciscot a valóság megmanipulálásával minden létező őrnek, járókelőnek, mindenkinek mint egyszerű vándorkalmár mutattam magam, akik a Senki Földjének gyepűjén tallózva éhes hiénaként gyűjtik be a múlt apró értékeit és bocsátják áruba a városokba, démonokat és angyalokat kerülgetve. Semmi feltűnő. Különösebb probléma nélkül jutottam el testvérem főhadiszállására és mondhatni egész nyugodtan léphettem be a parancsnoki helységbe is, ahol a középen lévő asztalon heverő térképet fél tucat alak állta körül. Talán emberek is voltak köztük, vagy csak harcos angyalok, akik éppen elrejtették a szárnyaikat? Nem volt érkezésem megfigyelni, mert a figyelmemet az asztal mögött álló magas, tiszteletet parancsoló alak kötötte le azonnal. Ismerős, erős vonásai, mély tekintete, mi nyilvánvalóan azonnal átlátott a megváltozott valóság hamis voltán és amit egyébként most engedtem is elillanni, hiszen nem volt további haszna. Egy pillanatra nem tudtam semmit sem tenni, egy tűnő másodpercre csak csodálkozva néztem őt, akit annyi ideje nem láttam már. A csoport is felém fordult, nagyrészt kérdő tekintettel, elvégre még sosem láttak korábban, talán rajta kívül egyikük sem, nekem legalábbis nem voltak ismerősek, de hát annyi évezred telt el... Ki tudja?
Hanyagul előhúztam a mellényzsebemből a fehér selyemzsebkendőmet és látványosan meglengettem, mint paródiáját a földi hadseregek fehér zászlainak. Biccentettem hozzá egyet és jeges nyugalommal kimondtam az első szavakat.
- Üdvözletem hozom személyesen New Orleansból - kezdtem, immár talán nyilvánvalóvá téve személyemet a csukaként tátogó tisztek előtt is. - Reményeim szerint nem alábbvaló Michael serege sem a halandókénál és tiszteletben tartjátok a parlamenter küldetését, ugyanis szeretnék szót váltani a bátyámmal.
Majd, ha ebben a pillanatban nem rohamozott meg az egész díszes kompánia, akkor a seregvezér szemébe emeltem az enyémet rezzenéstelenül.
- Rég láttuk egymást, testvérem. Beszélhetnénk négyszemközt? Vagy netán zavarok? - mosolyodtam el végre.

Lucifer
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar



☩ Faj :
arkangyal
☩ Posztok :
30
☩ Keresett személy :
én már csak Aput keresem...
☩ Képességem :
Arkangyalok minden készsége és a démonok alkukötése.
☩ Rang :
a Pokol Fejedelme, a Hazugságok Hercege, maga a Gonosz, az Első Lázadó, na hagyjuk...
☩ Play by :
Tom Ellis
☩ Pokol vagy menny? :
jelenleg a Föld, érzelmileg Pokol


•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Hétf. Júl. 17, 2017 11:57 am írtam neked utoljára


***
 
Michael főhadiszállása
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: