Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Templomkert •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Mazikeen


Templomkert Giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
115
☩ Play by :
Lesley-Ann Brandt
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Márc. 30, 2020 8:34 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next



To: Drake



- Attól, hogy egyszer túljártál egy lovas eszén, még nem leszel minden idők legjobb démonirtó vadásza, ez a hozzáállás ölte meg a legjobbakat is - vigyorodok el, elvégre többet éltem, több vadásszal találkoztam, mint amennyi démont ő életében látott eddig. Amúgy is, ha nekem esne, akkor nem csak egy háborút robbant ki, de biztos elfogult őrültté titulálják és akkor ugye megtudja, milyen mindent elveszíteni.
- Nem kértem, hogy hatástalaníts egyet is vagy hogy ne vedd el az erőnket, a félelmed teljesen jogos, elvégre erősebbek vagyunk, mint ti halandók. - Önbizalomban nincs hiány, az már biztos, roppant mód idegesítő a stílusa, főleg hogy engem teljesen alábecsül, de ez az ő baja, én még direkt bele is megyek az ilyen játékokba. Ha az ellenfél erősebbnek, okosabbnak és ravaszabbnak hiszi magát, az nekem csak jó.
- Nekem Zagar igazi vadásznak tűnik - elhúzom a számat kicsit undorodva a kacsintására, tényleg odavan magáért, megértem Mammont, hogy miért örül, hogy kettéválhattak és ismét szabad.
- Annyira tetszik ez az általánosítás, hogy minden démonra ráhúzod az általános tudnivalókat - fel is kacagok ezen, mert nem vagyunk egyformák és persze megvan mindennek az oka. Meghagyom annyiban a dolgot, hogy azt hiszi, Mammon felkeresné őt, ha üzletelni akarna, elvégre félig igaz is, azt leszámítva, hogy személyesen nem tudna eljönni az ígérete miatt.
- Olyan jót nevetnék azon, ha megkapná a ládát, de úgy, hogy ismét elzárjátok benne! Tudod, a legszebb öröm a káröröm. - Nem, nem örülnék ennek, de azért könnyedén eljátszhatom most, hogy mennyire vicces lenne. Amióta kiderült, hogy elkapták, bezárták egy ember testébe, majd a ládába, azóta sokak szemébe csökkent a lovas, de én tudom, hogy ettől csak erősebb lett és valaminek a közepébe csöppent, aminek elég nagy hatása van a világra nézve.
- Egy vadászod mellett kétlem, hogy fel-alá járkálnék, de legyen, ahogy jónak látod, viszont te se nézz hülyének, szerinted majd hagyjuk, hogy bezárjatok minket egy elhagyatott épületbe? - Felkelek a padról, lassú, nyugodt mozdulatokkal, ráérősen. Azt hiszem mindent megbeszéltünk, amit kellett, de nem akarom folytatni vele ezt a nagyszerű bájcsevejt, mert viszket a tenyerem a stílusától.
- Azt hiszem elmondtam, ami érdekelt, a további beszélgetést a vadászok ügyeiről inkább Natalieval vagy Zagarral vitatnám meg, mert ők jobb tárgyaló partnerek, örvendtem! - Felemelem a kezem és hátat fordítok neki és a csapdáit kikerülve távozom is a helyszínről, már ha nem állít meg valami jó indokkal.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




Archdemon of Hell
the devil and i get along just well˙
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Drake Wallenberg


Templomkert SUZ8mF
☩ Reagok :
15
☩ Rang :
New York és a vadászok vezetője
☩ Play by :
Jensen Ackles
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Márc. 10, 2020 6:15 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


Welcome to the city
@Mazikeen && Drake

A démon szemtelensége nem igazán érintette meg. Sőt nevetségesnek találta valamilyen szinten. Sok olyan démonnal találkozott már élete során mint a mostani beszélgető partnere és az igazság az, hogy egyik sem élte túl. Most viszont más volt a helyzet. Tudta, hogy ha megöli akkor olyan háborút indít el amire nincs felkészülve a város sem pedig Ő maga és ezen a pofátlan démonon kívül akadtak még más, nagyobb volumenű problémák is. Ilyen volt Mammon, a lovas is.
- Ha mindenáron az a célod, hogy az összes korcs meghaljon csak nyugodtan. Személy szerint még örömet is lelnék a megölésükben. - viszonozza a vigyort bármennyire is tűnt ettől eszelősnek a másik fél számára.
- Nem véletlenül vannak ott azok a csapdák ahol. Szerinted vagyok olyan hülye, hogy hatástalanítást követően engedem be oda bármelyikőtöket is? - kacag fel gúnyosan. Valóban tömve volt csapdákkal és gyengítő rúnákkal a bázis és valóban kevés ember állt rendelkezésre az iratok kutatásához, de ez nem volt ok ahhoz, hogy ész nélkül bárkit is beengedjen a bázisra, ennyire még az Ő esze sem ment el…
- Ugyan kérlek s még nem láttál semmit abból, hogy mire képes valójában egy vadász. - kacsint egyet bár belül hányni tudott volna a ténytől, hogy Zagar egy ujjal is képes volt egy ilyen fertőhöz nyúlni. Majd ha visszatér el kell küldenie a férfit kivizsgálásra nehogy elkapjon valami aljas dolgot ezektől az alávaló férgektől.
- Mert ha maga Mammon akar üzletelni … akkor szerintem kedvel vagy éppen utál engem annyira, hogy személyesen teszi meg azt. Nem mellesleg nem hiszem, hogy beszarna ettől a gondolattól azok után, hogy képes volt megszállni. - vonja meg a vállait lezseren majd zsebébe dugta kezeit. Más azt hinné, hogy elhanyagolja a védelmet pedig nem így volt Az egyik zsebében egy szenteltvizes fiola volt míg a másikban egy boxer, ami részben angyal pengéből készült részben pedig vasból. - A másik pedig, hogy Ti soha nem csináltok semmit csak úgy. Mindennek oka és célja van csak mint cselszövők jobban szeretitek a komplikált szituációkat. - morogja az orra alatt, de nem olyan halkan, hogy azt a másik fél ne hallhatná, nem is célja ilyesmit tenni hiszen a lényeg, hogy minél több információt szedjen ki belőle minél rövidebb idő alatt.
- Kár, hogy nem maradt benne akkor. - mondja semleges arccal. Ezzel tudtára adva szinte bárkinek, hogy tudja mi is történt pontosan vele amikor megszabadult tőle.
- Kétlem, hogy oda szeretne ismét beköltözni, pedig én és még sokan mások nagyon nem haragudnánk meg érte. - vonogatja vállait gúnyos vigyorral a képén hiszen ez lenne élete egyik fénypontja, hogy megdöglik vagy eltűnik véglegesen az a mocskos lovas.
- Az árszabás mindig aktuális ha az életről van szó. Nem kell kifejezetten általam meghalnod vagy pont New Yorkban. Lehetsz bárhol és megölhet bármi. - mutat rá a valóságra mindenféle fenyegetés nélkül hiszen a mai világban bárki megölhet bárkit bárhol bármikor és bármivel csak megfelelő ajánlatot kell tenni..
Hangosan kacag fel, ami még őt is meglepi hiszen nem éppen erről híres és nem is szokása, sőt egy mosoly is sokszor kínkeserves harc árán jön össze.
- Te tényleg ennyire hülyének nézel? - vonja kérdőre a nőt ismét komoly arckifejezéssel, a korábbi nevetésnek hűlt helye sincs már. - Nincs az az isten, hogy megengedjem egy magadfajtának, hogy fel alá járkáljon a bázison. - köszörüli meg a torkát.
- Azonban van számos elhagyatott építmény amelyet fel tudok ajánlani. Minden reggel beengedünk oda Titeket, biztosítjuk az olvasnivalót és rátok zárjuk a kócerájt. Ezt követően pedig este szabadon távozhatnak a korcsok. - tárja szét karjait miután felvázolta a saját kis ötletét.



background noise • szószám: 545 • Credit:


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



You’re a soldier now
fighting in a battle to be free once more˙
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Mazikeen


Templomkert Giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
115
☩ Play by :
Lesley-Ann Brandt
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Márc. 07, 2020 1:17 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next



To: Drake



- Ó, tényleg! Ezt szoktátok tenni, hogy is felejthettem el? - a kezemmel meg is koppintom a fejem oldalról, mintha tényleg elfelejtettem volna, de nyilván nem. A vadászok azokat is bántják, akik az égvilágon semmi rosszat nem tettek, nem minden démon játszik Hasfelmetsző Jacket és egyéb legendás gyilkosokat, akik időnként visszatérnek az emberiség közé, mint gyilkosság 'másoló', de valójában mi tudjuk, hogy ez nem igaz, de mégsem árulhatták el régen a világnak, hogy démonok léteznek. Az emberek mindent, amit nem ismernek tanulmányozni akarnak és megölni, erősebbek akarnak lenni és felé kerekedni. Az egész, már önmagában is nevetséges, mert miért teremtene bárki is olyat, ami elpusztíthatja őt? 
- Tényleg? Akkor mindjárt szólok a démonoknak, hogy mivel csak én voltam ott, csak rám vonatkozik, hogy bejelentkezzek a városba, ők csak közvetetten tegyék. Vigyorgok rá, mert úgy érzem, hogy mint egy vezető próbál kibújni az egyezség alól és akár szembe is menne vele, képes lenne megtámadni engem, ami valljuk be, nem lenne szerencsés végkimenetelű sem neki, sem nekem.
- Nos, nagyon szívesen ráállnék a dologra, de tele van csapdázva a vadászbázis és elég nehéz ott a közlekedés. Szóval, ha kapunk védelmet a kis szolgáimmal, örömest segítünk a feljegyzések fejtegetésében. Csak a béke érdekében védelmet kell kérjek, mert az erőnket nem használhatjuk ugye. Nem olyan nagy kérés ez, én még élvezném is, hogy ott vagyok egy rakás vadász között, akik nem bánthatnak, mert ha megteszik, akkor komolyabb gondjuk is lesz, mint az almamag megkeresése.
- Ó, Zagarral a szobát teljesen leamortizáltuk, nem gondoltam volna, hogy egy vadász ennyire tüzes tud lenni. Biztos nem volt kíváncsi ezekre a részletekre, de én már csak azért az orra alá dörgölöm ugyanolyan gúnyosan, ahogy ő beszél a dologról. A leszakadt függöny, a kitört lábú ágy és persze a felborított székek és földön szanaszét gurult üvegek, amiket mind megittunk, persze velem ellentétben ő nem bírta annyira az alkoholt, de a fogyasztására nem panaszkodhat. 
- Ugyan, démon vagyok, nem érdekel senki más és nem akarok én semmi hasznot húzni ebből, honnan tudod, hogy nem maga Mammon kért meg, hogy mondjam el neked, hol találhatod meg? Vigyorgok rá, mint aki blöfföl csak, elvégre ez is benne lehetne a pakliban, de mégis hihetőbb, hogy kiadom őt, mert valami nézeteltérésem van vele. Igazából viszont, én nagyon is kedvelem a Pestis lovasát. 
- Igen, a Ménész ládája. A mániája, biztos hiányzik neki elkuncogom magam ezen, pedig valójában tudom, hogy teljesen más miatt kell neki, egyáltalán nem vágyik bele, mást sem szeretne oda elzárni.
- Nem érdekelt, mire kell neki az a láda, de akinél ott van, az könnyen előnyös helyzetbe kerülhet vele szemben. Ezért is kell nekem megtalálnom, hogy én legyek az, aki felé kerekedhet, elvégre Mammon erősebb lett és veszélyes.
- Ezt már megígértétek Lucifernek, ha ő tartja magát az alkuhoz, nektek is kell és mivel én bejelentkeztem és lejelentettem mikor hová megyek és kivel találkozom mutatok rá, jelezve, hogy igen, van, aki tud a kis találkánkról így nem aktuális az árszabás, bocsi. El is morzsolok egy láthatatlan könnycseppet, mert engem szórakoztat a magabiztossága, a pimaszkodás és a többi már nem idegesít fel annyira, Zagar miatt megtanultam visszafogni magam, ha velük beszélgetek.
- Szóval, arra gondoltam, hogy beoszthatnál a kedvenc vadászom, Zagar mellé,  hogy segítsek neki és a könyvtárba a bázisotokon is ő kísérgetne engem, hogy körülnézhessek a feljegyzéseitek között, hátha találok valamit. Szóval a hű katonáját kérem csak magam mellé, nem nagy dolog neki, de nekem meg fontos, hogy megnyerhessem a fogadásomat Belial ellen. Semmit sem kérünk ok nélkül, de gyerekes démoni játszmánkat nem fogom az orrára kötni, örüljön, hogy ilyen csekély árat kérek csak.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




Archdemon of Hell
the devil and i get along just well˙
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Drake Wallenberg


Templomkert SUZ8mF
☩ Reagok :
15
☩ Rang :
New York és a vadászok vezetője
☩ Play by :
Jensen Ackles
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Márc. 05, 2020 4:34 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


Welcome to the city
@Mazikeen && Drake

A környék tisztának tűnt, meglepő módon. Azonban még így sem bízott meg a démonban bármennyire is próbálta a barátságos szerepet játszani.
- Csak a munkámat végeztem. Ezt teszi egy vadász. - vonja meg a vállait hanyag módon. Nem próbált nagyzolni, távol állt tőle az ilyesmi. Csak az igazat mondta, bár a munkája az élete is volt így nem volt nehéz azt jól végezni mert vagy jól csinálja az ember vagy meghal.
- Mert mondjuk kérdeztem. Ami pedig azt a megállapodást illeti. Ha jól emlékszem azt közvetlenül két vadásszal kötötted nekem csak közvetetten volt közöm a dologhoz. Szóval.. figyelek. - arca komor és legalább két lépés távolságra állt a nővel szemben. Nem tervezett leülni, nem akart a szükségesnél is közelebb kerülni hozzá ígyis hányingere volt már csak a gondolattól is, hogy így igyekszik információkra szert tenni. Nem a tőle megszokott volt, de most nem volt célszerű háborút kirobbantani, legalábbis addig nem míg ilyen keveset tudnak az aktuális helyzetről.
- Az a megállapodás addig érvényes amíg én azt célszerűnek találom. Ha azok a férgek nem jelentkeznek be azonnali hatállyal felbontom az egyezséget és egytől egyig megölöm a városban tartózkodó démonokat. A másik fele pedig. Ha ennyire zavar, hogy lassúak vagyunk nyugodtan befoghatod a kis szolgáidat is a kutatásba, van pár évezrednyi feljegyzés még, jut munka nekik is bőven. - vonja meg ismét vállait miközben határozottan a nő szemébe néz. Nem félt, szinte soha sem tette ha démonnal nézett farkasszemet legyen annak bármekkora hatalma. Megtudta védeni magát, nem egy és nem két démon életét oltotta ki és nem egyet ejtett játszi könnyedséggel csapdába.
- Persze, mindezt azért mert az egyik katonám jól teljesített..- mondja gúnyosan miközben megpróbálta figyelmen kívül hagyni a kósza gondolatot, hogy Zagar mégis miben lehetett ilyen jó, hogy ez a fattyú képes információkat átadni neki. - Sokkal inkább azért teszed szerintem mert Neked is hasznod van abból ha mondjuk üldözni kezdjük azt a szarzsákot. Azt nem tudom miféle haszon lehet az amiért egy fajtád belit dobsz a farkasverembe. - gúnyos vigyorra húzódik szája. Nem érezte magát fölénybe, de semmi pénzért se hagyta volna ki a cukkolását a nőnek hiszen köztudott tény, hogy ha sikerül valakit felidegesíteni akkor az sokkal több dolgot tud kifecsegni mint amennyi alapból szeretne.
Mellkasa előtt fonja össze karjait miközben érdeklődve hallgatja a kis beszámolót Mammon tartózkodási helyéről azonban mikor Ménész ládája kerül szóba meglepődik. Próbálja leplezni, reméli, hogy arcán nem mutatkozott a pillanatnyi meglepődöttség.
- Ménész ládája? - kérdezi érdeklődve. Mégis minek keresné azt a dobozt amibe sikerült bezárni, mire kellene neki az az eszköz ami kiszakította a porhüvelyből amelyre a legtöbb démon pályázna?  S bár kecsegtető ajánlat lenne számára az alku amit Ő sem szeghetne meg a ládát semmi kép sem adná át neki.
- Miért olyan fontos neki az a láda, hogy képes lenne ilyen alkuba belemenni? - ez volt a másik nagy kérdés, ami nem hagyta nyugodni elméjét hiszen csak akkor lehet valami ennyire fontos ha nagy terve van vele és használni is tudja azt… Ami érdekes lenne egyedül hiszen legutóbb mikor Ő kiszökött egy angyal és Abaddon kellett a kinyitásához.
- Gondolom mennyire aprócska lehet az-az ár… Kicsit unalmas... Mi lenne ha most az lenne az ár, hogy Te és a férgeid életben maradtok még egy kis ideig?




background noise • szószám: 545 • Credit:


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



You’re a soldier now
fighting in a battle to be free once more˙
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Mazikeen


Templomkert Giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
115
☩ Play by :
Lesley-Ann Brandt
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Feb. 13, 2020 9:10 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next



To: Drake



Csak nézem, hogy komolyan ő lenne, aki így elbánt Mammonnal? Pedig olyan helyes, eljátszadoznék vele is, de jobb nem játszani a tűzzel ugyebár, mert még könnyen megégetem magam.
- Pedig egy lovassal így elbánni, hát ez dicséretet érdemel. Kicsit paranoid alak, nem kicsit tele lehet a gatyája a démonok miatt, ha ennyire nézelődik, de nem is baj, ha tart tőlem egy kicsit.
- Szokták mondani, a tudás hatalom és aki többet tud, annak a kezében a gyeplő, de miért árulnám el neked? A megállapodás arról szólt, hogy tartsam távol a várostól, arról nem, hogy információkkal lássalak el róla. Felelem és közben elvigyorodom, mert a szövegelésem biztos az agyára megy majd a nagy vezetőnek. Egyből bele akar vágni a közepébe és valamiért elvárja, hogy én csak úgy kiadjam a démon társam neki, kész röhej.
- Amúgy még a megállapodásunk sem teljesen érvényes, mert nem kaptam egy árva szót sem a magról, de azt elvárjátok hogy a démonok bejelentkezzenek. Teszem hozzá kicsit neheztelve, csak hogy kiemeljem, hogy tőlünk és most ő tőlem is elvár valamit, de miért is cserébe?
- Na jó, csak mert Zagar olyan jól teljesített talán elárulhatok ezt-azt a látogatásomról Mammonnál. Sóhajtok és adom be a derekam, úgy teszek, mintha tényleg csak a vadászkája miatt lenne minden, titkon remélve, hogy a nyakamba akarja majd varrni, mert őt közel engedem magamhoz.
- Szóval New Orleansban lakik egy szép kúriában, oda jár pihenni és ördögi terveit szövögetni. Jelenleg ti pont nem érdeklitek, mert valami Ménész ládájára van rákattanva, de nagyon, aki azt megszerzi neki, azzal bármilyen alkuba képes belemenni, olyanba, amit még ő sem tud megszegni. Bár én nem mennék egyedül hozzá, elvégre a város hemzseg a démonoktól, de ha kell, megadhatom a pontos címet is, csak egy aprócska ára van. Megemelem a szemöldököm és végignyalok a számon csábosan, jelezve, hogy nekem milyen jellegű terveim lennének fizetség gyanánt.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




Archdemon of Hell
the devil and i get along just well˙
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Drake Wallenberg


Templomkert SUZ8mF
☩ Reagok :
15
☩ Rang :
New York és a vadászok vezetője
☩ Play by :
Jensen Ackles
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Feb. 11, 2020 10:46 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


Welcome to the city
@Mazikeen && Drake

Egyezség, démonok, New York, Emberek, köztük rohangáló fekete szeműek. Jelenleg mindezek gondolatától csak a hideg rázta. De mint a város vezetője nem engedhette meg magának, hogy mindezek felett lehunyja szemeit. Kötelessége volt az egész hadművelet figyelemmel követése, az egyezség betartatása és annak kiderítése, hogy a másik fél mennyire hajlandó követni a megállapodásba foglaltakat.
Személyesen járt el az ellenőrző pontok vizsgálatában, pár démont is személyesen látogatott meg és ellenőrzött, hogy valóban bejelentkezett e vagy sem. Ha bárki is megpróbált volna ellenállni, menekülni vagy csak nem jelentkezett volna le abban a szent másodpercben felbontotta volna az egyezséget és a városban tartózkodó démonok ellen személyesen indított volna hajtóvadászatot addig a percig míg az összeset ki nem írtja.
Már csak egy dolog volt hátra. A démon, aki az Ő testétben is élt. Mammon és a vele kapcsolatos információk. Tudta, hogy egy egyszerű démon semmit se fog tudni vagy mondani hiszen tart majd a lovastól így egyenesen ahhoz intézett levelet akivel az egyezség köttetett. A levél szűkszavú volt és lényegre törő ahogyan Ő maga is.
A postás egy fekete szemű fattyú volt, aki kellő fenyegetést kapott ahhoz, hogy biztos legyen abban, hogy az üzenet eljut majd az illetékeshez. Egy percig sem kételkedett abban, hogy nem így lesz hiszen ki ne akarna találkozni a nagy Drake Wallenberggel.
Nem kellett sokat várnia a válaszlevélre amiben egy kora esti időpont volt feltűntetve. Mint a vadászok vezetője, sokak szemében legenda természetesen nem tervezett felkészületlenül érkezni. A találkozó előtti pár órával kiment a megbeszélt helyszínt, különböző pontokra démoncsapdákat, gyengítő rúnákat helyezett el elkerülve ezzel azt, hogy olyan könnyen meglephessék. Miután ezekkel végzett hazatért és magához vette elmaradhatatlan kellékeit. Szenteltvíz, tőr, lőfegyver, mindenből legalább kettő elrejtve dzsekijében, bokájához és minden olyan ponton ahol könnyedén hozzájuk férhet.  
Percre pontosan érkezett. A démon már várta egy padon ülve. Enyhe fintor jelent meg az alapból komor arcán üdvözlését hallva.
- Nem kell a hízelgés. - tudja le ennyivel a köszönést majd karba tett kézzel áll meg a nővel szemben.
- Egyszerűbb ha azt mondom, hogy minden is. Tudni akarok mindent. Merre van, mit csinál, mik a tervei de még az is érdekel, hogy mikor szarik és milyen állagút. - vonja meg vállait miközben körbepillant nehogy váratlanul érje bármiféle hívatlan látogató.



background noise • szószám: 362 • Credit:


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



You’re a soldier now
fighting in a battle to be free once more˙
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Mazikeen


Templomkert Giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
115
☩ Play by :
Lesley-Ann Brandt
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 26, 2020 12:10 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


To Drake
  Bár megígértem, hogy a démonok majd bejelentkeznek meg minden, de még nem éles a dolog, elvégre nem teljesítették az alkujukat, így meg nem fogok mindenkit erre kötelezni, de azért Lucifer megüzente, hogy jobban járnak, ha megteszik és amúgy is, ez csak egy város, amúgy meg oda mehetünk, ahová csak szeretnénk, máshol is élnek még megrontandó emberek. Nyilván a többi város nem fog örülni, hogy a démonok játszóterévé válnak, de ez van, nem lehet mindenkinek jó.
Mammontól visszafelé tartok a Plázába, ahol megszálltam és már foglalnám el a szobám, amikor egy démon odalép hozzám. Bejelentkezett, ahogy én is a városba érkezéskor, ám őt Drake Wallenberg felkereste, nahát! Megkönnyebbül, amint átadja a nekem címzett levelét és távozik is. Legszívesebben elkapnám és megbüntetném, amiért ilyen gyáva féreg, de nem tudom hibáztatni, amiért tart ettől a vadásztól. Ki hinné, hogy az én drága pestis lordom miatt keres meg, nem tudom mit akar, de velem lehet alkudozni, főleg most, hogy jobban képben vagyok pár dologgal. 
Keresek valakit, hogy a válaszom továbbítsa neki, hogy mikor is találkozzunk, egy kora esti időpontot adok meg, amikor már kezd sötétedni. Átöltözöm és kicsit még ledőlök pihenni, mielőtt elindulnék, elvégre annyira nem sietős, de előbb szeretnék kiérni és keresek is egy padot, ahová letehetem a csinos kis popóm és várok, amikor meglátom a közeledő alakot, akkor jól megnézem magamnak. A hangja még ha torzítva is hallottam, kicsit ismerősen cseng majd, szinte biztos vagyok benne, hogy ő volt a rádiós ember a megbeszéléskor. Nem állok fel üdvözölni, csak a kezemmel intek neki.
- Nahát, micsoda megtiszteltetés egy igazi vadászlegendával találkozni! Úgy mondom, mint aki tényleg csodálja, de nyilván kiérzi, hogy nem a legjobb értelemben gondolom ezt így, mert ami náluk kiemelkedő, az számunka nagyon idegesítő és nem mondom, hogy nem ölném meg, ha egy kis jelét is mutatja, hogy támadni akar, de nem tehetem, ez nem engem illet meg.
- Mit szeretnél tudni a kis kebelbarátodról? Nyilván információt akar én meg szívesen osztok is meg vele dolgokat, ha úgy hozza az érdekem.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




Archdemon of Hell
the devil and i get along just well˙
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Hell or Heaven


Templomkert VQSi8OZ
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
813
☩ Rang :
Staff
☩ Képességem :
Admini erők uralkodnak bennem
☩ Multi :
Raiden, Cassael
☩ Play by :
Jason Momoa, Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Okt. 24, 2018 7:12 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


***
Szabad a játéktér


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Bad Boys
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Okt. 24, 2018 12:57 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


Éjszaka a temetőben
Ophelia x Markan
────────────  rendeer   ────────────
Since the dawn of time. Only the strong have survived
Ophelia okos nőnek tűnik, hatalmas tudással. Ehhez kétség sem férhet. Viszont a nagy tudás nem mindig előny, és nem tesz mindenttudóvá. Inkább elbizakodottá. Felhoz egy ősrégi példát, hogy bizonygassa igazát. Hát legyen. Hallgatva a szavait Rómáról és a korabeli lakóiról, a régi világról, a tapasztalatairól, pontosan ez jut eszembe. Elbizakodott. Annyira biztos az évezredek alatt összekapart tudásában, hogy fel sem merül benne, hogy esetleg tévedhet. Mert hogy sok ilyet látott már, sok ilyet hallott már. Persze, ez mindent megmagyaráz. Sebaj. Azt teszem mint mindig. Amit az okoskodó testvéreimmel is szoktam, vagy azoknál, akik azt hiszik jobban ismernek önmagamnál, egyszerűen ráhagyom. Higgye csak hogy hála és az alázat a kulcsa mindennek, pedig a motivációnak ezer más módja van. Ugyanazt az eredményt többféleképp el lehet érni.
Aztán Istenről és a szándékairól, a ládába zárás okairól kérdezi a véleményem, de csak egy közhelyesnek mondható választ kap, amit az emberek is oly gyakorta mondanak. Majd az angyal megint feltételezésekbe bocsátkozik.
-Én nem hiszek semmit. Nem foglalkoztat Isten meg a dolgai. Mit, hogyan és miért tesz. - vonom meg a vállamat nemtörődően. A ládába zárásunk remek példa rá. Bezárt, mert be akart. Nem érdekelnek az okok, a lényegen nem változtat. Egy ládába börtönzött nyolcadmagammal, hosszú-hosszú időre elvéve a szabadságunkat.
Az angyal megérinti a kezem, majd eltűnik és vele együtt még az emléke is, mintha ott sem lett volna. Kicsit értetlenül állok a templomkert közepén. A következő pillanatban hangos nyerítés zengi be a környéket. Egy patás jószág vágtat be a sírkövek közé a hátán egy bizarr külsejű lovassal, akinek a feje helyén egy tök van. A lovas egy kapát lóbál a kezébe, mire a lelőtt tolvaj feléled. Az életre keltős jelenet után a tökfej engem bámul, én pedig értetlenül nézek vissza rá. Most mi van? De ő csak mereven néz rám a lángszemeivel, meg az ezerwattos debil vigyorával, mintha belém akarna látni. Valami szokatlan sötétség árad belőle, és olyan érzésem támad, mintha maga a Sötét nagyasszony figyelne. Bár még soha nem láttam őt, és fogalmam sincs milyen lehet. A hosszú szugerálás után végre megszólal és démoni hangon annyit mond, vigyázzak a gondolataimra, mert mindent tud. Felvonom a szemöldököm. Micsoda? Ez a mondat mintha azt sugallná, hogy Amara szemmel tart. Szemmel tart minket.
-Na remek, egy kukkoló. Más se hiányzott. - sóhajtok mélyet, miközben a lovas alak a semmivé foszlik. Újra csendessé és nyugodttá válik a temető. A távolba nézek a sírkövek és a visszatérő felé, aki bizonytalanul botorkál a gödör szélén. Egy darabig szótlanul figyelem a szerencsétlenkedését, majd mikor megunom, lassú léptekkel hagyom el a sírkertet.


Köszönöm én is. ^^
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Templomkert Mektupp
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
728
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Okt. 07, 2018 6:24 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


To Marcus
Saints should always be judged guilty until they are proved innocent
Gondtalansága nem csak egyenesen ostobaság, de óriási hiba is. Mégis elgondolkozok egy pillanatra, hogy van-e értelme kijavítanom. Van-e értelme győzködnöm? Kellene, azonban úgy döntök, hogy nem így teszek.
Nekem ők Senkik. Amara engem nem erre a célra szánt, ezt úgy vélem, hogy bevégeztem, de akkor mégis miért vagyok ebben a városban? Ez túl sok kérdést felvet, erre sem most fogok válaszolni. Most nem. Nem győzködöm. Ha így akarja gondolni, legyen hát. Még a lánnyal való találkozáskor érezhettem némi sajnálatot az irányukba, ám a férfi teljesen bebizonyítja, hogy miért is letek elzárva. Ezzel a pökkhendiséggel, még az angyalok sem vannak megáldva.
Pedig mi aztán igazán magasra tettük ezt a lécet az évezredek alatt.
- Mindenki így kezdi. Hogy nem féli, amikor pedig a szakadék szélén áll… - mondatomat nem fejezem be, egyszerűen csak megvonom a vállamat. S ezzel egy időben elmémbe egy gondolat szökken szárba.
Túl sokszor láttam már, hogy mi lesz a hozzá hasonlók kimenetele. Úgy vélem, hogy a magam részéről nem éri meg az erőfeszítést. Ha nem hallgat a szép szóra, vagy legalább a józan észre, akkor beszélhetek évszázadokon keresztül.
Persze megértem én, hogy még csak most szabadultak, idegen nekik ez a világ és a hálát is messziről kerülik… Mégis azért…
Ilyen viselkedéssel nem sok barátot szerez ebben a világban. S kevés baráttal egy ismeretlen világban… Még nekik is végzetes lehet.
- Épp az előbb mondtam el, hogy miért. Szerinted ostobaság, én az elmúlt évszázadokban, évezredekben pontosan láttam, hogy miért áll ez a kettő függvényben. Alázattal sokkal nagyobb dolgok hajthatók végre, sokkal erőteljesebbek, mint kényszer alatt - példálózzak a második világhábúrval? Nem értené meg. - Róma esete erre tökéletes - hozom inkább mégis ezt fel. Talán akkor még nem kerültek még be a ládába.
Nem várom el, hogy higgyen nekem, vagy vitába szálljon velem. Lényegében ez… Értelmetlenné is válok pár pillanat múlva.
Megteszi. Csak fejemet hajtom meg oldalra egy pillanatra. Hozzá meg szememet is lehunyom, egyfajta… Köszönet képpen? Higgye, hogy így van. Nem, ne higgye senki, hogy most fogok rohanni, hogy elmondjam Amaranak, amit hallottam. Ugyan már, ennyire nem vagyok túlbuzgó. De ha megkérdezné a véleményem nem hazudnék neki. Én nem bíznék bennük a helyébe. Ezeddig azonban őt sem ostobának ismertem meg.
- Igen, az egyszerű halandók számára kiismerhetetlen - ül ki arcomra egy bájos mosoly. Számomra nem, a választ mégsem találom. De ami késik, nem múlik. Úgyis addig fogok menni az ügy után, amíg ki nem derítem.
Hogy ebben kapok-e majd tőlük segítséget? Ha nem, az sem zavar. Nem ez lenne az első dolog, amit magamtól oldok meg idelent. Feltalálom magamat. - Ti azt hiszitek, hogy mindent csak azért tesz, mert ő úgy látja jónak? - vonom fel a szemöldökömet. - Holott minden, mindennel összefüggésben van - tudatom vele.
Nem várom el, hogy megértse. Sose láttam magam sem, számomra is annyira ismeretlen kiléte, mint számára. Mégis ha összevetem, hogy az elmúlt évezredek alatt, miként cselekedett…
- Már több lény is ismer titeket. Démonok, angyalok, nem rég San Franciscoban váltatok ismerté, igaz ha a pletykák igazat, nem mindannyian voltatok ott - de számos testvérem és néhány démon is részt vett egy ottani csatába. Vállamat könnyedén felvonom újra csak. A helyzeti előnyük megvolt.
Nem tudtak vele jól élni. Ez van, ettől még nem fog megállni a világ, viszont…
Ajkamra halvány mosoly ül ki. Válasza nem épp kielégítő számomra.
Egy pillanat alatt tűnök el és jelenek meg közvetlenül előtte. Csak kézfejét érintem meg ujjbegyemmel.
Ígéretet tettem egy szőke kígyónak. Emlékeit a ma estéről nem kitörlöm… Egyszerűen csak megváltoztatom. Marcus nem látott ma engem, ellenben a viaskodó férfiakat igen. Ahogy azt is, miként temetik el a harmadikat. Én mégsem beszélgettem itt vele.
Egy fekete paripa vágtatott be a temetőbe, szemei tűzben égnek, orrából narancssárga párát fúj ki. A farka azonban… A szivárvány színeibe játszik. Rajta egy nehéz kabátot viselő alak ült. Csizmájára ráragadt a sár, kabátja koromfekete, csatjai rozsdásak már, mintha a föld alól került volna elő. A feje pedig… A nyakát szinte látni sem lehet, de felette tíz centivel egy tök lebeg. Szemei gonoszul vannak kifaragva, benne lámpás világít. Kezében egy halálfejes kapa.
Látja Marcus, hogy miként támad fel a férfi, ám mégis úgy éli meg, mintha a lovas támasztaná fel. Aki ekkor pont rá tekint.
Megtorpan egy pillanatra, figyeli a kígyót. A férfiban olyan érzés támad, mintha a velőjéig látnának. Mintha valaki figyelnél. Mintha Amara figyelné.
Halkan szólalok meg, Ő mégis azt látja, hogy a Tökfej szól hozzá.
- Vigyázz miket Gondolsz, mert Mindent tudok… - ajkamra galád vigyor terül szét…
A látomás egy pillanat alatt válik semmivé, ahogy én is úgy tűnök el a férfi szeme elől, ahogy jöttem. Nem emlékszik rám, az Amaratól kapott erőm biztosít erről. Egy kis emlékmanipuláció, mi az nekünk angyaloknak nem igaz?
Arra mégis tisztán emlékszik, hogy Amara miként figyelmeztette őt… Hihi.
Credit Köszöntem a játékot! ^^


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




darkness cannot drive out darkness

only light can do that. Hate cannot drive out hate; only love can do that.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Szept. 30, 2018 11:48 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


Éjszaka a temetőben
Ophelia x Markan
────────────  rendeer   ────────────
Since the dawn of time. Only the strong have survived
Kötelező hála és szolgálat, mint fizetőeszköz egy nem kért segítségért. Erről van szó. Látom a lány arcán a meglepettséget és, hogy a válaszom nem épp a kedvére való. Ordít róla, hogy mást várt. Vajon miért is? Leviatán vagyok, nem ember. Miért is kéne emberi érzéseket produkálnom bárki felé is? Majd hálálkodok, ha úgy van kedvem. Minden, ami kényszerből fakad, nálam zsákutca. És általában, abban nem sok köszönet. Andariel is rájött erre elég hamar, hogy a megszokott kis módszerei nálam hasztalanok. Az angyal kérdésével érzékelteti Őasszonysága végtelen hatalmát. Mintha csak emlékeztetni akarna, hogy egy pillanatra se feledkezzek meg róla, mennyivel felettem áll és mennyire kiszolgáltatott vagyok vele szembe. Nem vagyok ostoba, enélkül is tisztában vagyok az esélyeimmel. Még a régi erőm birtokában, testvéreim segítségével sem biztos, hogy képes lennék fölé kerekedni. Nem mintha foglalkoztatnának a világ hatalmi játszmái. Ezt meghagyom azoknak, akik nagyravágyók, vagy jobb célt nem találtak.
Rizikós? Hm, meglehet. - halványan elmosolyodom a gondolatra és eszembe jutnak az évezredek, amiket magam mögött hagytam. Ráemelem a tekintetem a szőkeségre. Ő sem mai csirke már. Tudhatná, hogy aki ennyi időt megélt,- halhatatlanság ide vagy oda - azt már nem sok minden riasztja meg. Még az elmúlás gondolata sem.
Nem félem a halált. - mondom ki őszintén, ahogy korábban a húgomnak is tettem. - Ha Amara a tiszteletlenségem miatt ölne meg, hát tegye. - vonok vállat közönyösen. Bár elég kicsinyes húzás lenne még tőle is. Árad belőlem az érdektelenség, de miért is izgatnám magam? Komolyan gondolom a szavaimat, ami nem azt jelenti, hogy vágyom a halált és ne volnának hosszútávú céljaim. Szeretem az emberi világot és nagyon is megvannak a magam kis tervei. Csupán arról van szó, ha egy magasabb erő el akar söpörni a föld színéről, úgyis megteszi. Akár hálás vagyok, akár nem. Nem gondolom, hogy ezen múlna az életben maradás. Ezt a tényt pedig hajlandó és kénytelen vagyok elfogadni. Isten is a ládába zárt, mert ehhez volt kedve és semmit sem tehettem ellene. Nem kérdezte előtte, hogy van-e kedvem hozzá? Beugranék-e egy hosszabb időre? Döntött és csapódott a dobozfedél. A láda óta mind jól tudjuk, ebben a világban semmire sincs garancia. Bármelyik pillanatban vehet az életünk 180 fokos fordulatot. Ahogy voltaképpen eddig is. Ugyanazon a földön éltem évszázadokon, évezredeken keresztül és birodalmak váltották egymást a fejem felett. Egy idő után már nem is követtem, melyik nép királyának szolgálatában állok. A változás természetessé vált számomra, így könnyen is viselem, ha jön egy újabb. Félreértés ne essék, ez nem jelenti azt, hogy szó nélkül beletörődnék és ne harcolnék ez ellen, ha lehetőséget látnék rá. Egyszerűen csak belátom, hogy széllel szemben pisálni, nincs értelme. Inkább kivárom a szélcsendet.
Ez ostobaság. - jegyzem meg következő mondatát hallva.
Miért kellene, hogy függvénye legyen? - kérdezek vissza kíváncsian. Lehet vannak, akiknél elengedhetetlen feltétele, hogy jól végezzék a feladatukat, de nálam az ilyesmi nem szükségszerű tényező. Nincs is jelentősége, sosem volt. Anyánknál sem. A tisztelet és a hála legkisebb morzsáját sem mutattam soha irányába, mégis engedelmes voltam. Ő fegyvert követelt tőlem, és én a legjobb tudásom szerint próbáltam eleget tenni. Nem miatta. Magam miatt.
Nem tudom, mi célt szolgálnék Amara terveiben, nem ismerem a szándékait, de ha elkerülhetetlen a törlesztés...hát legyen. Megteszem, amit kell. - adok egy halvány együttműködésre utaló jelet. Nem ismeretlen számomra ez a helyzet. Szolgálni valaki más érdekeit. Anyánk idején is ezt tettük. Andariel eszközei voltunk, egészen addig a napig, míg meg nem találtuk a módját, hogy megszabaduljunk tőle. Amarával sem tennék másként. Szolgálnám, míg rá nem jönnék, hogyan söpörhetem félre.
Kérdésére egy pillanatra elgondolkodom. Mi is volt az oka? Vad hajtás Isten rendezett virágoskertjében, ami veszélyt és egyben lehetőséget is rejt. Ezek vagyunk mi. Lehet még maga a Teremtő sem tudta, mit kezdjen velünk, ezért jobbnak látta, ha elpusztításunk helyett egy ládába börtönöz minket, míg kitalálja, hogyan tovább. Világos volt, hogy a boszorkányteremtős incidens után, nem hagyhatta a leviket szabadon kószálni a nagyvilágban. Kímélet? Ugyan! Sokkal inkább átgondolt taktika egy elhamarkodott lépés helyett.
Ahogy az emberek mondanák, Isten útjai kifürkészhetetlenek. - említem válaszul, ezt a közszájon forgó elhasznált, mégis nagyon is igaz mondatot.
Ki tudhatná, hogy a vén szakállas mit miért tesz? De pont egy angyal ne tudná ezt? - mosolyodom el.
Némi meglepettséggel hallgatom Ophelia szavait, amint fivérem újabb kulturtetteinek hatásairól beszél. Lényegében Seth elérte, hogy világ tudomást szerezzen a létezésünkről. Az érdeklődés középpontjába kerültünk.
Fantasztikus. - vetett szét a boldogság a nagy újság hallatán. Inkább nem is akartam tudni, hogy ezt hogy sikerült elintéznie. De nem aggódtam. Eddig is kerültem a feltűnést. A képességeimet is csak akkor használtam, ha muszáj volt. Ha pedig arra volt szükség, elfedtem a nyomaimat.
Szóval, tudnak rólunk, de nem tudják mit keressenek. - tűnődöm el egy pillanatra. Legalábbis egyelőre, így állunk.
Így azt se, hogy nézünk ki. - gondolom tovább, majd az angyalra emelem ismét a tekintetem.
Calynak köszönhetően egyedül te vagy, aki ismeri az arcunk. - nézek elmélyedve az előttem álló veszélyforrásra, aki tulajdonképpen bármikor leleplezhetne minket. Persze Istenen és Amarán kívül. Átfut az agyamon, hogy azt teszem, amit korábban ilyen helyzetekben tettem. De végül nem kísérlem meg megölni őt, több szempontból sem.
Őszintén nem tudom, mit mondhatnék. - felelek ennyit végül a lány kérdésére.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Templomkert Mektupp
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
728
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Szept. 30, 2018 3:15 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


To Marcus
Saints should always be judged guilty until they are proved innocent
Szemöldökömet könnyedén felvonom, mikor a sírkőre telepedett férfi újra megszólal. Halk prüszkölést hallhat csak tőlem, amikor orromon egyszerre nagyobb mennyiségű levegőt fújok ki. Hát persze, ők is egy olyan teremtmények, megmagyarázza. Mégis… Azt mondom, még ha Luciferrel szemben lennének ilyenek, megérteném. Neki nincs nagy hatalma elpusztítani őket, miért is lennének hálásak irányába.
Magyarázható ez azzal, hogy új világba léptek, nem tudják még, milyen erőviszonyok álltak fel a frontvonalakon.
- Elég rizikós egy olyan entitással szembe hálátlannak lenni, aki egy csettintésre bármikor elpusztít bármit, nem gondolod? - teszem fel a költői kérdést, de választ rá igazából nem várok.
Vélhetőleg erre is fog valami magyarázatot adni, de később, amikor egyedül lesz, talán elgondolkozik rajta. Vagy nem teszi meg. Számos birodalmat végignéztem már, miként pusztul el, pont az olyanok hozzállása miatt, mint ennek a férfié is. Amara pedig körültekintőbb. Nem fog semmilyen hibába esni, nem fog senkitől sem semmilyen engedélyt kérni. Neki végképp nincsenek érzései, ezt mindkét alkalommal megtapasztalhattam.
- S milyen szolgáltatást tudsz nyújtani hála nélkül? Kelletlenül megcsinálod, mert kell, felületesen, összecsapottan - és pont ilyen kell egy olyannak, mint Amara?
Balga, ha azt hiszi, hogy igen, de ezért már ne az én fejem fájjon. Én megtettem mindent, amire kért. Az én feladatomat bevégeztettem.
- Nem hiszem, hanem tudom - javítom ki a férfit. Csendesen, szelíden. Hangom nyugodt, nem sértődöm meg, amiért azt hiszi, hogy csak egy egyszerű angyal vagyok. Egyszerű titkokkal.
Nem, kevesen képesek felfogni azt, hogy lényegében Mindenről tudok, amit valaha a világon létrehoztak, teremtettek. Minden egyes fűszál növekedését végigkísértem. Minden egyes emberi létet figyelemmel kísértem, minden egyes élőlény útján ott voltam. Mindent láttam, mindent hallottam, ami valaha az elmúlt évezredek során megtörtént a világba. S valljuk be, ezt nem tudná rajtam kívül senki sem épp ésszel elviselni.
- Igen, pontosan olyan vagyok. Rajtatok kívül mindenről tudok - de ami késik nem múlik. Róluk is mindent tudni fogok idővel. Csak időre van szükségem és türelemre.
Látva a világ jelenlegi mozgását, erre még van időm. Isten nem akar előjönni, Amaranak ő kell. A terveiben szerepel, hogy előcsalogassa és akkor pusztítson el mindent. De vajon Amara lesz annyira türelmes, hogy kivárja, amíg előbújik?
Kérdéses, de majd meglátjuk.
- Vélhetőleg ennek oka volt. A kérdésem csak az, hogy szerinted mi volt ez. Miért akart titeket ennyire eltüntetni a föld felszínéről is? Nem elpusztítani, pedig megtehette volna. Számos lényt kiirtott már. Titeket mégis megkímélt - hiszen ez is a kímélet egyik formája, nem igaz?
Ez továbbra is foglalkoztat, hogy miért. Nem áll össze a kép. Nem látom át, hogy mi oka lehetett volna erre. Megvolt és ha megvolt, annak elég nyomósnak kellett lennie. De miért? Miről tud Isten, amiről senki sem? Legfeljebb Amara. Ő tudott róluk, de honnan? Az ő lényét még én sem értem meg, ahogy Istenét sem.
- Az egész világ, az angyalok és démonok beszélnek rólatok. Kíváncsiak rátok. Nem csodálkoznék, ha egy idő után vadásznának rátok. Ki akarnák deríteni, hogy mik vagytok, honnan jöttek. És legfőképpen miért. Megválaszolnád hát nekik ezt? - hajtom oldalra a fejemet. Egyszerű kérdés ez, semmi több. De vajon nekik választ adna? És nekem, Amara egyik szolgálólányának?


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




darkness cannot drive out darkness

only light can do that. Hate cannot drive out hate; only love can do that.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Szept. 19, 2018 5:25 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


Éjszaka a temetőben
Ophelia x Markan
────────────  rendeer   ────────────
Since the dawn of time. Only the strong have survived
Elsétálok az angyal mellett, majd az egyik magasabb sír peremére telepszem le. A benne fekvőt úgysem zavarja, hogy ülőalkalmatosságnak használom lakhelyét, a rokonok pedig nincsenek a közelbe, hogy ezt látva megbotránkozzanak rajta. A kezeimet magam mellé, a hideg gránitra teszem és megtámaszkodom, miközben értetlen pillantást vetek a szőkére érdekes témaváltása miatt. "Nagyon szexi az öccse" - tudom meg tőle. Ezzel az információval nem tudok mit kezdeni, így elengedem a fülem mellett. A sötétség említésére kicsúszik a számon három, tiszteletlennek hangzó szó, mire az angyal ezt a szememre is veti.
Hálátlan? Nos meglehet. A hála sosem volt erényem...- ismerem be a szőkének könnyed vállrándítással. A családunkban a hála, a tisztelet, a bizalom és a hasonló emberi értékek, mind idegen fogalmak. Nem divatoltunk soha ilyesmivel még anyánk felé sem. Megjegyzésén egy pillanatra azért elgondolkodom. Miért is kellene tisztelnem Amarát? Csak mert kiszabadított a ládából? Tény, hogy az ő közbenjárásának köszönhetjük szabadságunk. Jár is érte neki a piros pötty, de nem érzem, hogy egy kösz-nél többet érdemelne a fáradozása. Persze mind tudtuk, ennyivel nem ússzuk meg. A Nagyasszony nem a jótévő, önzetlen szeretet nevében csapta fel a dobozfedőt és eresztett ki minket, hanem mert az érdekei ezt kívánták. Erre Caly is felhívta a figyelmemet, nem mintha magamtól nem jöttem volna rá. De míg kíváncsi húgom elébe rohanna a dolgoknak, hogy megtudja mifélék, addig én megvárnám, hogy a Sötétség maga kopogtasson be és fedje fel előttünk szándékait.
Amara szolgálatot vár tőlünk, nem pedig hálálkodást. Vagy tévednék? - kérdezek vissza. Úgy hiszem egy feladat elvégzése megy ezek nélkül is.
Kérdésemre egyértelmű választ kapok, ami talán kicsit magyarázkodásba is csap át.
Ne hidd! Elhiszem neked, hogy te ezt élvezed. - nem ő lenne az első, akit ismerek, aki él-hal a titkokért, és élvezettel gyűjtene be minden infómorzsát.
Akkor te olyan vagy, mint egy két lábon járó könyvtár. - amiből jelen felállás szerint hiányzik pár levitémás kötet. Csendben hallgatom a szavait, amint kendőzetlen őszinteséggel vágja az arcomba, mennyire kifakultunk a világból. Mi tagadás, pontosan ez az igazság. Nem tudom milyen reakciót remél tőlem, talán meglepettséget, vagy dühöt amiatt, hogy Isten, így elbánt velünk?
Lássuk be, azért kitett magáért. - jegyzem meg halványan elmosolyodva, nyomokban felvélni szavaimban némi elismerést. De egyáltalán nem tűnik úgy, mintha engem a feledés ténye a legkisebb mértékben is felkavarna. Testvéreimmel ellentétben sosem érdekelt a hírnév, ahogy az sem hajtott, hogy nyomot hagyjak a világban. Ha végiggondolom a Vén szivarnak nem sok ellomolnivalója volt utánam. Sokkal szívesebben maradtam a háttérben "szolgálva" kiskirályokat a közeli keleten. Fegyvert adtam kezükbe, amivel megvívhatták véres háborúikat. Azt hitték őket szolgálom, de valójában ők szolgálták az én érdekeimet, közvetve anyánkét. Nem voltak egyebek kísérleti alanyoknál, akik jól jöttek, ha fegyvertesztelésre került sor.
De a bedobozolást túlzásnak tartom. - emiatt van bennem némi harag irányába, főleg, hogy engem sosem kötött le igazán a boszorkányokkal való játszadozás, mégis ugyanazt a büntetést kaptam, mint a többiek. Mindegy, engedjük is el.
Hallottam valamit. - ismerem el, hogy a san fransisco-i történések valamelyest hozzám is eljutottak.
De nem követtem az eseményeket. - teszem  hozzá egy hanyag vállrándítással. Épp csak azt nem  mondom ki, hogy volt jobb dolgom.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Templomkert Mektupp
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
728
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Szept. 18, 2018 6:49 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


To Marcus
Saints should always be judged guilty until they are proved innocent
Megjegyzésére fújtatva mosolyodom el. Ajkamon sejtelmes mosoly táncol, mit talán nem is igazán láthat a sötétség végett. Noha nem tudhatom, hogy pontosan mennyire is élesek az érzékei neki is. Hiszen lényegében semmit sem tudok róluk, ezekről az entitásokról.
Viszont van abban valami, amit mond. Ki vállalná fel? Vannak olyanok, kik még mindig küzdenek, de mégis mi végre teszik meg ezt is? Semmi célt nem érnek el vele, hisz mire odakerülnek már régen késő lesz, erről mégis mélyen hallgatok.
Ha kell, akkor nem mondom el senkinek, még csak az esélyt sem adva meg arra, hogy segítsenek neki. Habár a férfit illetően ettől nem tartok. Tartozik Amaranak a szabadságát illetően, miért is árulnák el?
- Így hát valóban nem lesz más sorsa a világnak - hajtom a fejemet oldalra. Ők is részesei a gépezetnek, hogy így végezze a világ. Hogy miért azt jómagam sem tudom, és azt sem, hogy a Sötét NagyÚrnő mégis miként szerzett tudomást létezésükről.
De tényleg, miként? Hiszen a létezésük minden irmagját kitörölte Isten a történelemlapokról. Vagy mégsem tette volna? Oly gondolat ez, mely teljesen megragadja az elmémet és tudom, hogy egy magányos éjszakámon végig fogom pörgetni elmémet az után kutatva. Hol hagyott róluk bármiféle kiindulópontot.
- Beszélhetünk másról is - vonom meg a vállamat. - Phanuel öcsém nagyon szexi, példának okáért - vevő vagyok bármilyen beszélgetésre, amíg az értelmet is szül. Az utóbbi időben tele vagyok agyatlan emberek, vagy épp angyalok társaságával. Nem árt egy kis változatosság, ez az egész csak rajta áll.
Hisz mint bárki is jól tudja, semmi rossznak nem vagyok az elrontója. Nem akar erről beszélni? Legyen, habár…
- Ez egy elég hálátlan hangem volt a részedről ő felé - teszem még hozzá, csak úgy mellékesen megemlítve.
Nem az én tisztem megítélni, hogy ki milyen tisztelettel adózik a másik iránt. Főleg szabadítója és Úrnője iránt. A magam részéről tudom, hogy teljes tiszteletem és hűségem őt övezi. És ahogy az imén is említettem nem látom okát, hogy Marcus is miért ne viseltetne így irányába.
Megjegyzésére akaratlanul is felvonom a szemöldökömet. Mintha csak a húgát hallanám. Persze az egyszerű lények - és lássuk be az angyalokon kívül mindenki azok - el sem tudják képzelni, hogy milyen is lehet ez.
- Erre lettem teremtve. Ez nem teher, ez kiváltság és lássuk be előny, szinte mindenkivel szembe. Létezésem értelme, hogy a világ minden egyes dolgáról, mindent tudjak, arról is, ha egy fűszál meghajlik, arról is, ha egy új gyermek érkezik a világra. Ha egy másik lélek elbukik, minden. Ez nem teher, korán sem az. De nem csodálkozom, ha ezt nehezen hiszed el. A hozzád hasonlók elméjét teljesen kiégetné az a tudásmennyiség, melyet én hordozok - ilyen ez.
Senki sem lehet egyforma, valójában két angyal sem. Közöttünk sem lenne mindenki képes arra, hogy fel tudja fogni azt, amit nekem kell. Viszont nekem több ezer éves tapasztalatom van abban, hogy miként lássam egészében a világot. Nem állítom, hogy most egyszerűbb a dolgom, hiszen nem az.
- Ami azt illeti, de. Vagyis nem, a leviatánok, mint tengeri szörnyek létezése számomra is köztudott volt. Eddigi tudásom szerint az angyalok irtották ki az összeset. Mint a húgodtól megtudtam, ez nem igaz, az utolsót Andariel ölte meg, ám előtte még nemzett tőle nyolc utódot. De rólatok? - és ezzel lényegében válaszolok is a következő kérdésére.
- Isten eltörölte a világról az irmagjaitokat is. Eddig úgy tudtuk, hogy a boszorkányok nem mások voltak, mint megszálló démonok, de ez sem így van. A ti tanítványaitok voltak. Ahogy a ládába elzárt titeket, úgy eltüntett minden nyomot rólatok mindenhonnan. Még az én feljegyzéseimről is. Mindezt úgy, hogy senkinek sem tűnt fel semmi. A feledés homályába végeztétek - felelem kegyetlen őszinteséggel. De talán neki is jobb, ha tudja, senki sem ismeri őket.
Ismerte őket.
- Habár a legutóbbi események San Franciscoba előtérbe helyezett titeket. Már nem csak én vagyok az egyetlen, ki tud rólatok - ha a hír igaz, mi ott járja. Az egyik leviatán garázdálkodott ott és volt olyan szerencsés, hogy lerombolta a fél várost. Balga lény, elég rossz munkát végzett ott. És még önmagukat is felfedték. Fejemet kelletlenül csóválom meg a sötét, nyári éjszakán.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




darkness cannot drive out darkness

only light can do that. Hate cannot drive out hate; only love can do that.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 17, 2018 6:40 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


Éjszaka a temetőben
Ophelia x Markan
────────────  rendeer   ────────────
Since the dawn of time. Only the strong have survived
A világ más lett, így nem kellene meglepődnöm azon sem, hogy már az angyalok sem a régiek. A szőkeség szavai elég borúsan hangzanak, mint aki nem sok jót remél a jövőtől. Negatívnak tűnik, szinte pesszimistának. Megjegyzésemre válaszul kapom, hogy ő nem az, inkább realista és igazmondó egyben. Hát legyen. Álláspontjában azért van valami. Elég csak körülnézni, hogy lássuk nincs minden rendben. Nem rég óta vagyok idekint. Alig telt el pár hónap, mióta Amara és az angyala lerúgták a mágikus pecsétet és felnyílt a doboz fedele. Így frissen szabadultként, 700 év ládarabság után, még csak a felszínét kapargattam annak a világnak, amibe újra belecsöppentem. A világba amibe az angyal már jó ideje benne él, így lényegesen nagyobb a rálátása az itt zajló eseményekre, mint nekem. Hétszáz év az hétszáz év, van némi lemaradásom. Ophelia jól összefoglalja a jelenlegi helyzetet. Senkit nem érdekel igazán a világ és a benne élők sorsa, mindenki a saját céljaiért vagy épp a túlélésért küzd. Valami azért a régi maradt, a korai időkben is sokan voltak, akik a saját hasznukat hajtották. A kapzsiság és az önzés örök.
Nem lep meg. Mégis ki vállalná fel a világmegmentő szerepét, lássuk be nem egy hálás feladat. -  tűnődöm el rajta. Már ha egy valaki elég lenne ahhoz, hogy változtasson a jelenlegi álláson. Talán összefogással, de tapasztalatból tudom, hogy ez még családon belül sem nagyon megy. Azért jó tudni, hogy ez a nemtörődöm hozzáállás nem csak a levicsaládban van jelen.  Nem kerüli el a figyelmemet a sok felsorolt név között, a Sötét asszony említése sem. Fogalmam sem volt, hogy képzeljem el őt. Sohasem láttam. Ha most itt állna, közvetlenül az orrom előtt valószínűleg akkor sem ismerném fel.  
Amara...már megint.- ismétlem a nagyasszony nevét. Mostanában bosszantóan gyakran kerül szóba. Lassan már a csapból is Amara folyik. "Csak az önző, saját érdekei számítanak", "bekebelezi a világot". A szőke úgy beszél róla, mint a húgom. Még a végén kiderül, hogy Calynak mégis csak igaza van, és nagyobb figyelmet kellene szentelni ennek a pusztító nőszemélynek. Pedig már kezdtem azt hinni, hogy Caly kórosan rögeszmés lett, Amara és az erőnk visszaszerzésének megszállottja és túltolja az aggodalmait. Az angyal azt állítja, feladata hogy mindent tudjon a világról. Ilyet sem hallottam még. Gondolom Isten szabta rá ezt a nemes, nem túl hálásnak tűnő feladatot. Bár elnézve a lányt, talán igényli is, hogy ne maradjon előtte titok. A női kíváncsiság - vagy nevezzük megszállott tudásvágynak, félelmetes dolog, sokan szenvednek benne. Ez az angyal pedig hivatásszerűen űzi.
Nem biztos ám, hogy jó dolog, mindent tudni. - jegyzem meg, majd újra az angyalra nézek elgondolkodva.
Nem túl nagy teher ez egyetlen angyal számára? - kérdezek vissza. A lány bevallja, hogy frusztrálja, ha valamiről nem tud. Magamban megmosolygom a szavait.
Teszem fel nem Calypsotól hallottál rólunk először. - gyanakvóan nézek a szőkére, közben elismerem azt, amit már úgy is tud. Egy vagyok a leviatánok közül.
Ki beszélt még rólunk? - kérdezem, de igazából nem várok rá választ. Nem is biztos, hogy felfedné a forrását előttem. Saját bevallása szerint minimális a fajunkról szerzett ismerete, ami arra utal, hogy húgom sem osztott meg vele sok mindent. Bár hogy is oszthatott volna, amikor még egymást is alig ismerjük. Egyikünk se vette soha a fáradtságot, hogy bizalmunkba fogadjuk egymást és megosszuk titkainkat. A jelen helyzetben talán nem is baj, legalább akaratlanul sem adunk ki egymásról infókat.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Templomkert Mektupp
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
728
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 13, 2018 7:50 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


To Marcus
Saints should always be judged guilty until they are proved innocent
Megjegyzésére fújtató nevetéssel hajtom le a fejemet. Szárnyaimat lassan hátam mögé igazítva zárom össze. Nem rejtem el, nincs ki elől. Ha egy ember mégis erre tévedne… legfeljebb az ő emlékei is megrövidülnek pár perccel. Megesik ez manapság ebben a városban.
Tenyeremet figyelve tűnődöm el, azon mond.
- Egykor mások voltunk - jegyzem meg csendesen, hangomból mintha mélabú hallatszódna ki. Egykor teljesen mások voltunk. Angyaliak, ahogy az emberek mindig is képzelték. Nem, soha nem ültünk bárányfelhőkön, csecsemőformájában sem léteztünk, de fennségesek voltunk. Békések, kik az emberek életéért harcolnak. A jóért, hisz a Fény megtestesítői ők. - Elmúlt - tekintek fel újra. - És ahogy a mondás is tartja, nem kell azon károgni, ami már egyszer elmúlt - vonom meg magam is a vállam, nem fordítva több figyelmet arra, hogy tenyeremet vizslassam.
Annak ellenére, hogy kit szolgálok, még így sem tapad hozzá vér. Közvetlenül nem, de közvetetten?  Ez még eldől, amint találkozok a halál angyalával.
- Ez nem pesszimizmus, ez csak a komor valóság. Kevesen tudják reálisan értékelni, vagy legalább is látni az eseményeket, mely körülöttük folyik. Isten azzal áldott meg engem, hogy én erre képes legyek. Mindig és mindenkor az igazságot mondom, mi a valóság. Sok lénynek ez nem tetszik, sokan képtelenek elfogadni. Megint vannak mások, akik harcolnak ezek ellen, hogy nincs igazam. Én nem érzem pesszimistának. Minden, ami most a világban folyik, arról mi, Angyalok tehetünk. Részben a démonok is - vonom meg újra a vállam.
Hisz mi voltunk kik lerohanták az embereket. Mi voltunk, akik nem figyeltek oda Amara első jeleire. Akik most sem tesznek semmit sem ellene. A démonok pedig… Nos. Őnáluk raboskodott Amara. Szerencsémre akkor senki sem vette észre. Mással voltak elfoglalva. A gonoszak száján az a hír jár, hogy esküvőt szervezett egy lovas… A pokolba. Mily nonszensz dolog ez.
- Nézzük a tényeket - ha már kérdezi a véleményet, hát elmondom neki. Az éjszaka sötétjében senki sem fog minket megzavarni itt. Az elméjében üres ember is útnak indul. Nincs célja, nincs hite. Nincs identitása. Enélkül egy ember pedig elveszett. - Amara kiszabadult, a világra sötétséget hozott. Isten cseszik visszadugni a képét a világba, melyet elhagyott. Gabriel Las Vegasba siratja húgát, Michael pedig szerelmét - itt enyhén megforgatom a szemem. - San Franciscoba. Harcosai figyelme a saját berkeire belülre összpontosítanak, esetenként egymásnak esnek. Luciferről… nem sok mindent tudok, de ő sem áll a helyzet magaslatán, néhány beszámoló szerint. A többi ark is ugyanúgy szemet huny a világ változásai felett, nem beszélve az emberekről. Egy démon, ki magát Lucifer jobb kezének tartja, személyesen mondta el, hogy mennyire nem érdekli Amara, hisz neki csak az önző, saját érdekei számítanak. Az még csak fel sem merült benne, hogy Amara veszélyeztetheti ezt - vonom meg a vállamat. - De a többi démon sem viselkedik másképpen - vagyis… van egy, de… - Mint láthatod a világban senki sem ügyködik Amara ellen. Ő pedig így szépen lassan és biztosan bekebelezi a világot - hogy miért beszélek ennyire nyíltan előtte?
Amara szabadította ki. Ha hűséggel nem is, de tartozik számára. Új életüket köszönhetik neki. A gondolata annak, hogy nem állhatnak egy oldalon, még csak fel sem merül bennem.
Kérdésére halványan mosolyodom el. A hold halovány sápadt fénye világítja meg arcainkat.
- Természetes. A feladatom, hogy mindent tudjak a világról. Képzelheted, hogy mennyire frusztráló, hogy rólatok semmit sem tudok. Vagyis csak vajmi keveset - annyit, amennyit láttam a szőke szépség emlékébe.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




darkness cannot drive out darkness

only light can do that. Hate cannot drive out hate; only love can do that.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 06, 2018 6:30 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


Éjszaka a temetőben
Ophelia x Markan
────────────  rendeer   ────────────
Since the dawn of time. Only the strong have survived
Hallgatom a szavait és figyelem őt, majd kérdésére válaszként igenlően bólintok egyet. Véletlen, mi más volna? De elfogadom, ahogy a nevekről és a mögöttes jelentésükről vélekedik. Ha többet akar belelátni pár egymást követő betűbe, vagy jól csengő szóba, szíve joga. A sírkert lassan újra elcsendesedik, amint a két férfi távozik. Útjukat zaj és rombolás kíséri. A visszatérőnk még egy ideig marad, a nő lábánál várja ki az utolsó pillanatokat. Megjegyzésemre az angyal elneveti magát, majd egyik szárnyastársa világpusztító rémtetteiről kezd el beszélni. Nem tudom megítélni az információ hitelességét, ezért úgy kezelem, mintha egy egyszerű pletykát hallanék. Fenntartásokkal. Bár saját családomból kiindulva, azon sem lepődnék meg ha igaz lenne, amit a lány mond. Nem érdekel a világ, sem a benne élők...egészen addig, míg nem arrafelé kapja el Gabeszt a pusztító őrület, amerre dolgom van.
Másnak képzeltelek titeket. Megesik. - vonok könnyedén vállat. Nem tagadom az angyalokról szerzett tudásom némileg hiányos. Csak magamnak róhatom fel, hogy nem szántam kellő időt arra, hogy több infót szerezzek róluk. De nem volt rá okom, hogy jobban informálódjak. Legalábbis eddig. Tekintetem újra a földhalom felé fordítom. Arra a nyomorultra, aki képtelenné vált a halálra. Még küzd, de csak késlelteti az elkerülhetetlent. Aztán végül elfogy minden ereje és, ahogy az angyal is mondta elveszti önmagát. Az arcra teljesen átszellemül, feláll és elindul a másik kettő után. A vasrácsig követem a tekintetemmel, míg el nem nyeli a sötétség.
Ez elég pesszimistán hangzott. - jegyzem meg közben a lány szavaira.
Szerinted ennyire rossz a helyzet? - kérdezek vissza. Bár tény, hogy annak a szerencsétlennek, aki most botorkált ki a sírkert kapuján vagy a hozzá hasonlóknak nem sok derűt tartogathat a jövő. A látottak és az elhangzottak alapján sem. Főleg, hogy jelenleg még az öngyilkosság sem egy járható út számukra. Viszont hétszáz évnyi ládarabság után, én inkább a lehetőségeket látom idekint. Igen, még ebben a szétcsúszott, romokban heverő világban is, tartson ez bármeddig. Talán csak az újdonság ereje teszi, vagy mert hajlamos vagyok csak azokról a dolgokról tudomást venni, amik foglalkoztatnak, de nem látom olyan sötéten a helyzetet, mint a szőkeség. Gondoltam elterelem a szót, de nem olyan egyszerű kitérni a kérdései elől. Makacsul firtatja, amiről én mélyen hallgatnék. Ez is Caly miatt van. Mennyivel könnyebb lenne, ha nem járt volna a szája. Vajon mennyit mondhatott el rólunk, és a szőke mennyit tudhat? Tűnődöm magamban, miközben újra a leviatánokra terelődik a szó.
Ophelia. Látom érdekel a téma. - jegyzem meg a nyilvánvalót. Megállok pár lépésnyire előtte, zöldes-barna szemeibe nézek, miközben elgondolkodom a szavain.
Vajon a húgom árulta el a létezésünket? Vagy már előtte is hallott rólunk? Ha utóbbi, akkor felvetül a kérdés, kitől és honnan szerezte az információit?
Egyébként miért foglalkoztatnak ennyire a leviatánok? - vetem oda a kérdést némi kíváncsisággal.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Templomkert Mektupp
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
728
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Aug. 29, 2018 5:19 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


To Marcus
Saints should always be judged guilty until they are proved innocent
Emberek, mily igaz. Viszont azt talán elfelejtette az elmúlt évszázadok alatt, poros börtönében, hogy az emberek voltak azok, akik mindig próbáltak fejlődni? Kijavítani azt, amit elrontottak, vagy épp még jobban tönkretenni. Megkapták Istentől a természet örök kincsét, s mit kezdtek vele? Inkább kihasználták azt, irtottak mindent, amihez csak hozzá tudtak nyúlni.
S mi, angyalok? Kik láttak mindent, akiknek nem szabadna elkövetni azt a hibát, melyeket az emberek? Épp mi követjük el őket. Mily szánalmas teremtmények vagyunk.
- Sokszor a nevekben sokkal több rejlik, mint az bárki is képzelné. Egy-egy név olykor összefonódik egy ember életútjával. Egyfajta áldás, vagy épp átok. Nem tehet ellene, hiába próbálkozik. Arra a sorsra jut, mit a neve szán neki. Szerinted véletlen lenne mindez? - fejemet enyhén félrehajtom.
Ő sejtheti, hogy véletlen. Én egyszerűen csak tudom, hogy nincs így. Ajkamon szelíd mosoly ül, nem zaklató, nem pimasz és még féletlenül sem csepegtetem rá a gúnyt.
A két ember közben hamar tovább áll. Csak pár dolgot még előtte szétrúgnak. Felvont szemöldökkel állok és rá kell jönnöm. Továbbra is meglep az emberek primitív viselkedése. Egyáltalán nem szoktam ezekhez hozzá és most, hogy itt vagyok… Fejem rázom csak meg.
- Épp ez lenne tőlünk különös? - nevetek fel, miközben újra csak visszafordulok felé, szemöldököm felvonva. Ajkamon ott ül a derűs mosoly, de persze. Talán ő még annyira sem tájékozott, mint aranyhajú testvére, kinek tudást adtam át. - Gabriel kiirtotta a fél világot, ez szerintem merőben különös egy angyaltól. Főleg, hogy saját szórakoztatására tette - ez nem igaz, de talán nem tudja.
S akkor meg sem kell tudnia. Istent keresi. Őt akarja visszacsalni, a bolond. Talán az sem tudja, hogy nem tudatosan önző. Próbál önzetlennek tűni, miközben magának akar mindent. Miközben ő akar lenni az újabb Isten.
- Jövő? - ízlelgetem a férfi szavait. - A jövője itt senkinek sem fényes - jegyzem meg, mikor felállok a félnótás mellől. Szavaim vészjóslóak de igaz. Ha megkérdezné, talán elmondanám, hogy miért gondolom így.
Több mint egy éve járom a földet. Egy korszakban sem láttam ennyi tehetetlen embert, ennyi tehtetlen reakciót, mint amit manapság. Mintha az életösztön kihalt volna az emberekből. Elvárják, hogy…
- Azt hittem, hogy nem fordítasz különös figyelmet a nevekre - játszik sejtelmes mosoly arcomon. Persze, ő a nevek jelentésére gondolt, de ki mondta, hogy nem fordíthatom ki a szavait? - A nevem Ophilia, ha kívánnál bárhogy is hívni. S ne légy meglepett. Egy teljesen új faj vagytok a palettán. Bocsáss meg régiek, kiket teljesen elfelejtett az idő. Kit mindenki elfelejtett.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




darkness cannot drive out darkness

only light can do that. Hate cannot drive out hate; only love can do that.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Aug. 19, 2018 9:12 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


Éjszaka a temetőben
Ophelia x Markan
────────────  rendeer   ────────────
Since the dawn of time. Only the strong have survived
Az angyal engem figyel, nézi arcom rezdüléseit, próbál szóra bírni, kicsalni a titkaimat. Akár egy démon. Szinte semmi, amit rólunk tud. Infómorzsák, amibe kapaszkodik. Mégis könnyebben menne a tagadás, ha még ezeket se tudná. Calyspo nevét említi. Talán találkozott vele, talán beszéltek is. Ha így van, felesleges tagadnom, hogy közünk van egymáshoz. A szőkeség feltesz egy újabb kérdést. Szűkíti a kört, de még mindig csak találgat. Megerősítést vár tőlem. Elmosolyodom némi gúnnyal arcomon, de nem felelek. Reakciómat sokkal inkább a lány kitartó kíváncsisága váltja ki, mint maga a kérdés, amit nekem szegez. Calyról és az emberi mesékről beszél, majd arról a névről, amit a sírkőről leolvasva mondtam neki. Kudarcot vallott hadvezérekről, akiket valamilyen oknál fogva megtartott az emlékezet. Hallgatom őt és megállapítom, hogy művelt nő és ahogy a szavait forgatja, eszes is. Bárhol is szedte fel a tudását, jobb lesz vigyáznom vele. Mindeközben azt találgatom, miért is ilyen fontos neki, hogy tudja ki vagy mi vagyok? Meglehet, hogy ő is az a fajta nő, aki nem tűri meg maga körül a titkokat...
Emberek voltak, akiknek nem jutott annyi idő, hogy kijavítsák a hibájukat. - vonom meg a vállamat, utalva ilyen az élet. Nem mindenki kap második esélyt. A halandóknak a kudarc sokszor egyet jelent a halállal. Onnan meg ritkán van visszaút. Úgy néz ki ma már más idők járnak, halottak kelnek ki a sírból. Nézem a feltúrt földet, a félrelökött koporsófedelet és a férfit, aki előmászott onnan, majd újra a lányra figyelek.
Nem tulajdonítasz túl nagy jelentőséget a neveknek?  - kérdezek vissza. Tisztában voltam vele, hogy vannak, akik fontosnak tartják. Szemmel láthatóan ő is. Én nem tartoztam közéjük. A nevekhez tapadt sztorik, sokszor csak félrevisznek. Ki tudja, mi igaz és mi nem? Tekintetemet közben a sírkő-rongálókra emelem. Túl zajosak, még a végén meghallja őket valaki. Eddig sem volt egyik sem egy lángelme, de miután az angyal belemászott a fejükbe és elhintett pár kedvére való mondatot, úgy viselkednek mint valami agyatlan mániákusok. Fűben, fában, sírkőben is az ellenséget látják. Csak a bosszú és a vadászok elverése lebeg a szemük előtt. Mintha valami új életcélt kaptak volna.  
Különös szavak egy angyaltól. - jegyzem meg kérdésemre adott válaszára, amikor az anarchiát emlegeti. Soha nem fordítottam nagy figyelmet az égi tollasokra. Ritkán volt velük dolgom. Mégsem így képzeltem őket. Vajon a világvége hozta ezt a változást, vagy mindig is ilyenek voltak? Vagy csak ő ilyen? Tűnődöm magamban, miközben a lányt figyelem. Kérdésemre, hogy mi lesz a visszatérőnkkel kielégítő választ ad.
Nem túl fényes jövő. - nézem a szerencsétlent, aki lassan elveszti minden kapcsolatát a valósággal. Lehet, hogy bánja már azt a percet, amikor lopásra adta a fejét. Egyelőre nem történik semmi, csak fekszik a gödör szélén és vegetál. Pár perc és erre sem fog emlékezni. Az angyal újra felém fordul, közelebb lép és egyetlen szóval emlékeztet rá, hogy elmulasztottam kérdésére választ adni. Ám legyen.
Ja igen. Pontosak a számadataid. - felelem korábbi kérdésére a testvéreim számát illetően. Valószínűleg ezt az infót is Calytól szedte.
Mennyi kérdés...és te még csak a nevedet sem árultad el. - jegyzem meg, nem mintha egy név ismerősebbé tenné őt számomra.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Templomkert Mektupp
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
728
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Aug. 17, 2018 9:40 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


To Marcus
Saints should always be judged guilty until they are proved innocent
A férfi nem válaszol neki. A sötétben próbálom kivenni arcának vonásait, szemének fényét. A csillagok lehetnek segítségemre, no meg a temetőbe beáramló utca fénye. Mégsem reagál, nem tudom biztosra, hogy azért nem, mert leköti figyelmét az előttem zajló események, vagy azért mert gondolkozik. Mindazonáltal figyelmemet visszairányítom a két férfira, kik épp megbeszélik egymással, hogy miként is fognak elbánni a vadászokkal. Jóleső mosoly terül szét ajkamon, fejemet enyhén félrehajtva, kezemet magam előtt összekulcsolva hallgatom a válogatott káromkodásokat. Persze a másik nem beszél semmit - szóval lényegében ez egy egyoldalú kommunikáció? Ő csak hevesen bólogat, akár egy birka. Nem is vártam többet tőle. Főleg nem azt, hogy értelmes egyedi gondolatai legyenk. Oh, upsz, hogy arról én tehetek? Szám elé tenném a kezemet, megilletődöttségembe, ezt most mégsem teszem meg.
Inkább érdekel, hogy mi is ez a férfi. Marcus.
A nevére nem emlékszem, azt nem mutatta meg nekem a szőke szépség, de az arcát igen. Mind a hét testvérének. Haloványan él bennem egy-egy emlék, egy-egy hozzájuk köthető érzés.
Ezúttal nem csak a fejemet fordítom hátra, hanem teljes mellszélességgel fordulok felé. Úgy figyelem arcát, amikor kiejtem az egyszerű nevet.
Calypso.
A tenger maga.
- S vele együtt, még hét másik? - tapogatozok nem is annyira titkoltan. Ha belelátnék a fejébe, talán vitatkoznék vele, ezt mégsem teszem meg.
Miért is? Miért is nem nézek bele a fejébe, hogy megtudjam, hogy ki is ő? Ahj, Ophilia, ebben mégis mi lenne neked a móka? Lássuk, hogy magától mit mond el és ha esetleg nem mindent…
- Calypso, sok mitológiában a tenger istennője, holott ő maga volt a tenger. Szeszélyes, ki mégis beleszerett egy férfiba. Legalább is erről szól a mese
- hajtom oldalra a fejemet. - De Marcus? Számos hadvezért neveztek így, mégis mind kudarcot vallot. A nevek sokkal többet mondanak egy személyről, mint azt bárki is gondolná - lépek egy lépéssel közelebb hozzá.
Aztán történik valami. Vállaim enyhén megrázódnak, amikor a férfi ökle először éri a márvány feliratot. Visszafordulva felvont szemöldökkel figyelem eme primitív lényt. Szinte egyszerre támadna kedvem nevetni és undorodni ettől. Mégis lenyelem eme pirulát és szenvtelen arccal viseltetek irányába. Ramiél szavai jutnak eszembe és az ő Feladata. Lelkeket gyűjteni Amaranak. Hadseregét felépíteni.
Ezekből a szánalmas…
- Nincs nagyobb bajom velük, mint magával a világgal és azzal ami ebben folyik
- fordulok vissza lassan Marcus felé, mosollyal arcomon. - Viszont, ha megölik a vadászok, nem hal meg. újra megpróbálják. Ugyanez igaz fordítva is. A vadászok lehet nem őt ölnék meg először, hanem a szeretteit, barátait, azok, akikhez közel állnak. S így fog szép lassan anarchiába gyűrűződni a város - hajtom oldalra a fejemet, jobb vállam irányába. Mily egyszerű is lenne ez az egész, mégis…
Türelmesnek kell lenni. S maga a káosz is megirigyelheti majd azt, amit elérek ebben a városban.
Az öklendező férfira vetül pillantásom. Két lépéssel ott termek előtte. Nyugodtan ereszkedem féltérdre elé.
- Semmi. Ő megszűnik létezni - a férfi arcát egyik kezembe simítom. Hamis mosollyal tekintek rá. - Elveszti minden emlékét, egy senki lesz. Nem csak a saját, de mindenki más szemében is. Egy szellem a városban. Senki sem fog róla tudomást venni, ahogy ő maga sem fog érdeklődni senki iránt. Előbb csak depresszióba süllyed, majd onnan az öngyilkosság felé veszi az irányt. Viszont nem hal meg. Soha nem is fog - ejtem ki szavaim mosolyogva. Ujjaimmal elengedem a férfi sártól mocskos arcát s lassan állok fel. Látom még, ahogy a fény lassan huny ki szemeiből, talán egy darabig még itt marad gondolkodni azon, hogy mi is életének értelme. Talán elmegy majd. Talán visszaássa magát a koporsóba.
- Szóval… - egyenesedek fel újra, s lassú léptekkel indulok meg Marcus irányába.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




darkness cannot drive out darkness

only light can do that. Hate cannot drive out hate; only love can do that.
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 27 felhasználó van itt :: 11 regisztrált, 0 rejtett és 16 vendég :: 2 Bots




• Fajaink száma •
Arkangyal
8/4
Leviatán
8/1
Angyal
7
Démon
13
Bukott Angyal
3
Ember
2
Félvér
3
Harcos Angyal
4
Vadász
9
Nephilim
7