Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Isten


Senki Földje Tumblr_myncnpEOiR1s0723go1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
71
☩ Rang :
Mindenek felett állok
☩ Képességem :
Mindenható
☩ Multi :
Ramiél, Zagar
☩ Play by :
Ryan Reynolds
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Okt. 20, 2019 1:20 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


to Abaddon
Bolyhoska kikerül Cerberus látómezejéből, talán épp azért, mer Abaddon elvonta a figyelmét. Míg azok ketten egymással viaskodnak, ő sunyin és hangtalanul a csillogó tárgy felé siet. Nem mintha tudná mi az, vagy mire jó, hanem mert a hang erre utasította. Valahol örül is neki, nem sok kedve lett volna a Pokol Őrének fogai közé kerülni.
Abaddon jól érzi, ha azt érzi hogy szavai süket fülekre találtak, a fenevad bőszen közelít, bár a sebtiben felhúzott szikla megállásra készteti, de éppen annyi időre, amíg az izmos és súlyos test át nem töri azt. Már az első ütközésnél reped a szikla, a másodiknál törik, mint a ropi, darabjai szanaszét potyognak a fal mindkét oldalán. Ő pedig akár egy titán, ki előtt nem emelhetnek gátat, hangos morgás és sziklaropogás közepette vetül át a fal túlfelére. A démonnak sikerül kitérnie, bár támadását a fenevad villás farka akasztja meg. A farok és Abaddon ütközése pontos le utánzása egy baseball ütő és a labda találkozásának, de  mivel a tér hatalmas, mintha nem lenne vége, így nekicsapódni semminek sem tud. Egy ideig súlytalanul repül, míg el nem fogy a lendület, vagy amíg meg nem állítja saját magát. Cerberus vadul rohan utána, úgyhogy talán nem volna jó hamar véget vetni ennek az idilli szárnyalásnak.
Akárhogy is sikerül Abaddonak a megállás, vagy földet érés, mire gatyába rázhatja magát, Cerberus amilyen hirtelen ugrott neki, olyan váratlanul áll meg és ül le a hátsójára. Teljes tanácstalanság vehető ki a tekintetéből, aztán néhány pillanat múlva megjelenik a démon mellett Bolyhoska. Szájában egy törött tükördarab, először Cerberusra morog, aztán Abaddon lábainál ül le ő is. Amint elveszi tőle és alaposabban megnézi, a darab jobb alsó sarkában, mely a valaha volt egész tükör jobb alsó sarka, felizzik Lucifer jele. Nem nehéz kitalálni, hogy Cerberus emiatt állt meg. Bár Bolyhoska tapasztalhatóan alkalmatlan az irányítására, ellenben Abaddon nem.
Amint fellélegezhet és lesz ideje körbenézni, rá fog jönni, hogy sehol nem látni a bejáratot, ez pedig szoros kapcsolatban lehet a kulcs rongálódásával. Minden kétséget kizáróan viszont a Pokol bejáratában vannak, hiszen itt van Cerberus, és ő mindig is itt volt.
A közelükben egy átlátszó portál nyílik meg, melynek fodrain át tükröződik az anyagi világ, ahonnan jöttek. Ideje távozniuk, legalább is Bolyhoska hamar felpattan a babérjairól és belerohan a portálba. Amint Abaddon is utána siet, hamarost ismét a gyár előtti utcán találják magukat, fényes nappal, a fenyegető árnyékok nélkül, noha az utca most is kihalt, egy lelket sem látni sehol.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Abaddon


Senki Földje Giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
290
☩ Rang :
Lovas, a Háború
☩ Play by :
Cam Gigandet
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 19, 2019 4:48 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


How far would you go?
Isten & Abaddon
──────────── ────────────
« Comment; ide • Szószám; ide • Zene; We Will Rock You
A hirtelen váltás jóvoltából Bolyhoska immáron nem képes a kommunikációra, már legalább is visszaszólni nem tud, így egyoldalúvá válik a beszélgetés. Persze nem zavar, morgásai s jelzései épp oly értelmezhetőek mint a szavak. Az már más kérdés, hogy rinyái nem igazán mozgatnak. Vissza kell jutnunk, és jelenleg Ő az egyetlen táppont. Így hát rögtönzött csapatunk végül közös erővel - vagy mivel - de eljut a sötétségbe. S nem várt ismerős hangja csapja meg fülünk majd bontakozik ki alakja is a számunkra. Az alvilág kapujának háromfejű őre, Cerberus. Figyelmem innentől neki szentelem, már csak fenyegető közeledésének is köszönhetően. Így Bolyhoska úgy cselekszik ahogy szeretne, én magam most egy felé fókuszálok, pontosabban, három elég nagy felé... Szavaim süket fülekre lelnek, ez sem épp kommunikatív jószág, könyevelem el magamban. A fenevad nem úgy néz ki mint ki megállni készül, egyenest tart felém, szándakai felől pedig lássuk be kevés kétség lehet. Legjobb tudásom szerint igyekszem cselekedni, erőm felhasználva próbálozom meg a földből szikfalat húzni magam elé, hogy azzal zavarjam meg a rémet, robosztus alakja vélhetően gond nélkül tör keresztül az obszidián sziklán, de nekem ez csupán arra kelle, hogy kitérésem biztosítsam, mert ezzel egyetemben készülök hátra, illetve valamicskét oldalra mozogni, hogy később majd az oldalába kerüljek és támadást is intézhessek. Már persze ha akad rá időm és nem reagálok túl későn s kerülök a pengeéles fogak közé, hogy én legyek a következő vacsora amit elcsámcsoghat... ha rajtam nem így nem lesz, rágós és igen csípős falat leszek bárhogy is legyen... Valami azt súgja át kell jutnom azon a kapun, így juthatunk vissza, hiszen ha minden más bezérult akkor ez az egyetlen út az alvilágba, ezért vagyunk itt. Legalább is így gondolom, persze lehet tévedek és majd a 3 fejű gyomrában ébredek...

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Isten


Senki Földje Tumblr_myncnpEOiR1s0723go1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
71
☩ Rang :
Mindenek felett állok
☩ Képességem :
Mindenható
☩ Multi :
Ramiél, Zagar
☩ Play by :
Ryan Reynolds
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Okt. 18, 2019 6:02 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


to Abaddon
Ha tudná Abaddon a kérdésével menyire közel jár az igazsághoz, persze Bolyhoska már nem tud beszélni, így csak morog. Hol Abaddon-ra, hol Cerberus-ra. Utóbbival nem akar ujjat húzni, már eszében van hogy csatlakozik Abaddon megnyúzásához, mert hát ő tudja jól, Cerberus nem kedves házigazdaként fogadta őket, és a démon minden szép, vagy kérlelő szava sem jut el hozzá. Neki az a feladata hogy őrizze az Alvilág bejáratát. És lássuk be, a démonok nem itt szoktak ki-be közlekedni, régen nem volt rá precedens. Bár mostanában maga az Alvilág eltűnt mindenki szeme elől, így más választásuk nem volt. Azonban mielőtt Bolyhoska tényleg csatlakozhatna eb társához Abaddon ellenében, a hang a fejében rendre inti. Segítenie kell ezt az eszelős démont. Tüsszögéshez hasonló hangot enged nem tetszése gyanánt, de aztán amíg Cerberus éppen nekiugrani készül Abaddon-nak, ő szépen oldalazva elindul a csillogó tárgy irányába.
Abaddon-nak már közel sincs ennyire egyszerű dolga, hiszen Cerberus nem állt meg, nem hagyott fel a morgással, a láncok veszett csörgése pedig lassacskán beeszi magát a démon csontjai közé. Kizárólag Luciferre hallgatott eleddig és őrá sem a lojalitás jegyében. A feszültség a tetőfokára hág, mikor a démon közelébe érve már nem csak az ugatás, de a nyálának fröcsögése is tettekre ösztönözheti a Pusztítás-t. Az izmok ugrásra készek és a megfelelő közelségben a robusztus test lecsapni készül, a három fej egyszerre mozdul, éles fogai pedig széttépnek mindent, mit az eb el tud kapni velük.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Abaddon


Senki Földje Giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
290
☩ Rang :
Lovas, a Háború
☩ Play by :
Cam Gigandet
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Okt. 15, 2019 6:02 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


How far would you go?
Isten & Lilith & Abaddon
──────────── ────────────
« Comment; ide • Szószám; ide • Zene; We Will Rock You
A káoszhoz olykor csupán valóban egyetlen apró lökésre szükésre van szükség. Hát ez a lökés ezúttal szóban és egy tányér püré formájában teljesedik ki. A jelek szerint el is éri célját. Látom villanni fogait a vadnak, látom amint felém veti magát, hogy őrjöngve vájja mancsát húsomba s cincáljon cafatokra. Még időm is akad, hogy kitérjek a felbűszült bika elől, minek a mögöttem ülő látja kárát. A lavina pedig elindul hát, pofon pofont követ, szék szárnyal a magas égen, hogy arcot rendezzen át más formátumúvá. A fém tányérok is hasonló funkciót töltenek be. Ütemes csattanás, mit az arcok puffanása hallatt maga után. Ahogy a bőrredők lassan adnak utat az idegen erőnek mely a tálcát hivatott célba juttattni. Egy jól irányzott maflás nekem is kijár, Bolyhoska nem hagyta annyiban. De hamar észhez térítem, hogy jegelje a témát, később felnyársalhat de most nézzük azt az ajtót. Persze szó nélkül ezúttal sem hagyom, amint átérünk az ajtón s magunk mögött hagyjuk az általam oly precízen kivitelezett csetepaté hangjait, mit önelégült mosollyal nyugtázok. - Öregszel, lassulsz, remélem legalább a szaglásod jó még. Látsz valamit? - Szúrom, oda az elejét de végül hamar áttérek a lényegre, nincs időnk pöcsörészésre. A folyosót követve újabb választás elé kerülünk. Kijárat az egyik felett a másik pedig ismerős szagokat áraszt. Nos, a kijáratot rögvest el is vetem, azt mondta nem tudunk kijutni innen csak ha meglelünk valamit. Így annak sok értelmét nem látom, ellemben a másik vonzóbb is. A kénszag járja be orrom s narancsos szín izzik. Ismerős közeg, lássuk be. Bólintok csupán, nem nézek a pokolfajzatra, jelezvén: arra. Be is nyitok rögvest s a fény magába is ránt minket mit odabent lelünk. A bestia ismét Önmaga csak úgy mint én, zuhanunk, míg nem megálljt parancsolok magunknak, úgy látszik simerrel is járok. Sötétség, végtelen tér, mintha az univerzum közepén lebegnénk. A béke s idilli nyugalom nem az én asztalom, a következő lépést kutatom. Míg végül felfigyelek valamire, alattunk. Lánccsörgés s valamit a szemem is észlelni kezd. - Egy újabb öleb, fantasztikus. Egy menhelyre kerültem? ... - Bukik ki belőlem meglátva Lucifer kis, vagy is annyira nem kis kedvencét. Cerberos, fut át agyamon. - Még is mi közöd neked a vég kezdetéhez... - Gondolkodom el míg közelít inkább csak magamnak, szinte alig hallhatón. - A bejárat őrzője, akkor hát itt volnánk, az alvilág bejáratánál? - Mélázok tovább félhangosan. Szememmel a kaput kutatom, hátha megpillantom, vélhetően át kell jutunk rajta és bebocsátást nyerni az alvilágba? - Az alvilágba igyekszünk, mutass utat számunkra! - Egy próbát megér, hátha reagál valamit az ölebek ölebe.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Isten


Senki Földje Tumblr_myncnpEOiR1s0723go1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
71
☩ Rang :
Mindenek felett állok
☩ Képességem :
Mindenható
☩ Multi :
Ramiél, Zagar
☩ Play by :
Ryan Reynolds
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Szept. 28, 2019 2:14 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


to Abaddon
Bolyhoska hümmög egyet Abaddon kijelentésén, mert neki bizony tök más napra esik a vég kezdete. Ebből a nézetből pedig nem világos, hogy akkor most melyik nap az a hang szerint. A jelenlegi helyzetükön ez azonban mit sem változtat. Itt botladozik és nem a gazdája mellett. Ez már maga dühítő neki. Ebből az állapotból csak a kaja lehetősége rángatja ki és észre sem veszi hogy Abaddon-t kihajítják a konyha ajtajából, mert ő beállt a sorba. Meg is kapják mind a ketten a fejadagjukat, leülnek egy asztalhoz. Mivel a démon arra kérte, hogy mutassa az utat, de ugye ezt jelek nélkül nehéz, próbál figyelni is közben. Mikor még Lilith is velük volt, látta ő is a keresztet, meg a lábnyomokat. Azóta azonban nem kaptak semmit. Megkóstolja a levest, de félre tolja, azután a sült húst, ami már jobban a fogára való a pürével együtt. A halandóak étke még most is a régi. Javában falatozna a démonhoz intézett vakkantásai után, ha amaz nem kezdene el dobálózni a sajátjával. Nem csak a szavai dühítőek.
- Én elharapom a torkodat!
Üvölti, miközben a pürés tányér pottyan le az arcáról. Utána már ugrik is, csak hogy Abaddon-nak kellő ideje van elugrani előle, így aztán Bolyhoska ráesik a szemközti asztalnál ülőre, aki háttal van. Másodpercek alatt nagyszabású tömegverekedés veszi kezdetét, a kavarodásban már az is nehezen kivehető hogy éppen ki üt kit. Mikor újra egymás előtt találják magukat a démon váratlanul meglapogatja a vállát, rögtön egy pofon után mondván irány az ajtó. Bolyhoskának kicsit lassan fog az agya, lemaradva kezd el csattogni a démon után, de ebben a káoszban senkinek fel sem tűnik hogy átmentek az ajtón. A konyhában semmi érdekes sincs, oda ha a démon be is akarna menni, akkor fel fog tűnni neki hogy Bolyhoska megy tovább a folyosón. Megint látja a lábnyomokat, amit Abaddon nem. Hosszan nyúlik előrefelé, a végénél egy kanyarral. A kanyar után már egy sokkal rövidebb részhez érkeznek két ajtóval. Az egyik a bal oldalán van, és az ajtó nyílása alól kénszag csap fel, narancs és vörös szín keveredésével pedig fényt látni. Mintha égne valami. A másik ajtón van egy kis ablak, ezen pedig egyértelműen látszik hogy a kijárat. De ha bármelyikük megragadná a kilicset hogy kimenjen, akkor ugyanazt fogja tapasztalni, mint idejutásuk kezdetén. Ott is lezárt az energiamező.

Ha veszik a bátorságot és benyitnak a másik ajtón, azonnal a fény csillan fel megint, gyorsan növekedve, beszippant magába mindent. Bolyhoska újra a démonkutya, Abaddon pedig a megszokott alakjában, mindketten zuhannak lefelé. Körülöttük a pokol kénköves bugyrai, alattuk is izzik a pokoli lávafolyam. Valószínűleg a zuhanás mindjárt megszűnik, hiszen a démon képes megállítani mindkettőjüket. Ha körbenéznek, akkor több dolog is szemet szúrhat. Egyrészt rettentően tágas a tér, ők ketten kis porszemek csupán. A térnek lehet vége alul, mert valami a nagyon messzi távolban megcsillanni látszik. Emellett ütemes lánccsörgést hallani, és mintha az alsó rész egy része megmozdulna és egyre növekedne. A morgása és a láncok hangja talán még nem ismerősek egyiküknek sem, de amint megpillantják a lényt, a termetét, a fejeit, a rémisztően éles fogait, már nem is lehet kérdés. Ő Cerberus, Lucifer házi kedvence. Bolyhoska egyből ideges lesz, legszívesebben kiutat keresne, csak hogy a hang szerint megérkeztek. Jobb híján jelzés értékűen elkezd morogni és ugatni Abaddon-nak. Cerberus jelenléte így szabadon bár idegesítő a számára, az otthonos környezet viszont elégedettséggel tölti el. Ő már itt tökre elvolna. Sejti azonban, hogy a hang elvárja tőlük hogy megtalálják azt, amiért iderángatta őket. És ha nem tesznek a kedvére, akkor nem sokáig élvezkedhet.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Abaddon


Senki Földje Giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
290
☩ Rang :
Lovas, a Háború
☩ Play by :
Cam Gigandet
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 19, 2019 12:25 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


How far would you go?
Isten & Lilith & Abaddon
──────────── ────────────
« Comment; ide • Szószám; ide • Zene; We Will Rock You
- Jól van, látom a szarkazmus neked sem erősséged, igaz?. - Csóválom meg a fejem enyhén lefelé, magam elé persze a költői kérdésre választ ezúttal nem várok természetesen. Ügyetlenkedését ráncolt szemöldökkel szemlélem, majd inkább a többieket figyelem. - Csak 2 perce dolgozol egy gyárban és már is piás vagy?! - Jegyzem meg az orrom alatt, persze reakciót ismét nem várok a hihetetlen humoros szurkálódásra. - A vég kezdetének idején. - Ismétlem halkan. - Ezek szerint ez az a pont amikor az Úr eltűnt a színről s az angyalok úgy döntöttek buliznak egyet idelent. - Már legalább is gondolom én, mert a másik vég kezdet ami szóba kerülhet az a drágalátos Amara megjelenése, de lévén annál speciel éppen jelen voltam, és nem, nem egy gyárban történt érkezése, így azt kizárnám. - Úgy gondolom a kiút kereséssel nem lesz gond. Jelenleg amúgy sincs ötletem sem, hogy merre induljak. Kövessük a hangot. Te hallod, ezek szerint, mert én nem... Légy jó véreb, s mutasd merre van az a valami. - Próbálkozásom nem várt sikert arat, főleg semmilyet. - Nos, Joe, nem volt túl segítőkész... - Nyugtázom majd lépdelek tovább a jószág mellett. A sorban állva az ételt várjuk, jó öreg fasírt és mellé egy kanál kurmpipüré, úgy igazi fine dining módra, belecsapba afémtálcába. Letekintek, majd fel a kövér szakácsra. Egy kellemes mosoly húzok orcámra, amolyan "köszi" jelleggel. Szavait jelenleg el engedem fülem mellett. Figyelek, pontosabban, megfigyelek. Szarból nehéz várat építeni, szokták mondani, de semmisem lehetetlen, max egy kissé szagos lesz... Egy kantin, a gyártósortól ide egy ajtó vezetett, egy másik akad még. vélhetően az a konyha lehet. Figyelem amint ajtaja nyílik rendre, ki be járnak rajta többszür is. Kíváncsiságom határtalan, így hát arra is indulok rögvest. Az ajtó felé veszem az irányt, hogy megnézzem hová is vezet (vélhetően a konyhába, de lévén más opciót nem látok ez tűnik logikusnak). Számítok rá, hogy vissza tessékelnek. - Csak egy kis sót akartam kérni még a szakácstól! Csak, hogy feldobjam a pürét, tudod hogy van ez! - Magyarázom vállam vonva, annak aki kitessékel onnan. Végül, ha már így alakult, helyet foglalunk tálcánkkal s rajta a gourmet minőségű ételünkkel. Szemeim kimérten járnak erre arra míg a jószág ismét szóra nyitja ajkait, mitől rögvest támad is egy ötletem. - Ez a Ti bajotok, félelmetes külsőt kaptatok és az ugatáson kívül másra nem használjátok. Egy határozott rossz szó és összerezzentek! - Csóválom meg fejem persze az élcelődés azért érezhető szavaimból, a célom egyszerű: hergelni akarom. - Mihaszna korcsként tengtek, s még is miért? Hogy pitizve hozzatok csontokat?  Parancsolj, itt van, lefetyelj! - Löttyintem meg felé tálamat, amolyan pontnak az i re. A pimasz mosoly mellé még egy kacsintás is dukál, mely vélhetően inkább csak olaj lesz a tűzre mint sem apró jel számára, hogy mire is készülök.

S akkor itt most álljunk is meg egy pillanatra s vezessük le elméletemet melyet az imént csupán "támad is egy ötletem" ként említettem: A helynek 2 ajtaja akad. Az egyik, mely felől érkeztünk tudjuk hová vezet. A másikat csupán sejtjük. A vagy B, egyszerű a képlet. S mi a cél? Nos, felhergelve drága bolyhoskát vélhetően nekem támad, mire én magam sem leszek rest némi viaskodásba kezdeni vele. Ez által két opciónk is lesz: vagy kitör egy nagyobb verekedés, ezen felbuzdulva. S ez által a káosznak köszönhetően elindulhatunk feltérképezni az ajtó mögötti folyosót. VAGY opció kettő, tojnak ránk egy ideig, majd miután kiszórakozták magukat érkezik valaki, rendfentertó, bárki(k) akik majd elhurcolnak minket jobb belátásra bírni büntetés címszóval. S amennyiben így lesz, így nagy eséllyel a folyosó irányába indulnak majd velük. A lényegen végül is nem változtat, így vagy úgy de esélyünk lesz bejutni.
S akkor vissza a jelenbe.

Nos amennyiben Bolyhoska még nem hergelte fel magát kellőképpen forrófejűre, úgy repül majd a krumplipüré is hasonlóan kedves szavakkal megtűzdelve mint az előbbiek, csak hogy biztos legyen a hatás.
Ha sikerül a manőver s káosz keletkezik, úgy igyekszem tudtára adni, két lefogás, vagy pofán vágás közt, hogy irány az ajtó. S el is indulunk.
Ha pedig a másik, úgy sodródunk az árral, s vélhetően alélt cipelésünk közben kacsintok rá, hátha ezúttal megérti, hogy mit is akartam elérni s nem feltétlen a nem létező lelkébe gázolás volt a célom, no nem mintha érdekelne, a cél szentesíti az eszközt, csak egy öleb végtére is...

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Isten


Senki Földje Tumblr_myncnpEOiR1s0723go1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
71
☩ Rang :
Mindenek felett állok
☩ Képességem :
Mindenható
☩ Multi :
Ramiél, Zagar
☩ Play by :
Ryan Reynolds
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Szept. 18, 2019 6:38 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


to Abaddon
- Nem, nem arra.
Rázza meg a fejét Bolyhoska a kérdésre.
- A hang, ami ide hozott engem...minket.
Teszi még hozzá morogva és előrefelé tekintve halad tovább. Abaddon szavaira nem reagál rögtön, mert neki fura két lábon menni, sokszor megbotlik menet közben. Így amíg a démon a kérdéseivel ostromolja, majd a kijelentéssel, mely szerint egy látomás volna az egész, addig Bolyhoska a két lábának mozgását igyekszik koordinálni, kisebb sikerrel.
- A hang szerint a vég kezdetének idején vagyunk. A nap, amikor minden elb@szódott.
Csomóan haladnak mellettük, sokszor meg kell szakítani a magasröptű beszélgetést, amíg el nem távolodik egy egy csoportosulás. Ő pedig megvonja a vállait, mert tanácstalan ez ügyben. Számára semmi sem b@szódott el, azt leszámítva, hogy most nem a Pokolban élnek. Azt már jó ideje hiányolja.
- Meg kell keresnünk valamit. Azt mondta bízzunk benne. Megmutatja hol van. De ha megpróbálunk kiutat keresni innen, úgy porszem sem marad belőlünk!
Összerezzen az említettek kapcsán, kis időre megtorpan és fülel. Olyan hangokat hall, amiket nem kellene, mintha egy vulkán készülne kitörni, hangos fémes csörömpölés kíséretében. De ha körbenéznek, itt csak az emberek hangját hallja és a gépekét. Abaddon-nak igaza lehet, két idősík keveredik az energiamező határán.
- Nem mondta a nevét.
Újra megindul, a széles sor előttük kezd egyre szűkülni, mikor sorra érkeznek az ebédlő bejárata elé. A démon mellett lépkedő pasas mérgesen üvölt egyet a kérdésére.
- Any@d a Joe!
Nem hogy válaszolni nem fog neki, de idegesen el is baktat mellettük, rá se hederítve többet a démonra. Ellenben Bolyhoskának még lenne mondanivalója, úgyhogy mielőtt bevonulhatnának ők is az ebédlőbe, kirakja a kezét Abaddon elé, megállásra késztetve.
- Ennek a hangnak nagyobb hatalma van, mint neked. Tegyük, amit mondott! Tartsuk nyitva a szemünket!
Bolyhoska ismeri Abaddon-t, aki nem kifejezetten szereti követni a parancsokat, ő pedig ki akar jutni innen Lilith-hez vissza. Úgyhogy inkább a félsz mondatja ezt vele. Rendre rá le is engedi a kezét a démon elől és megindul előre, befelé. Elhalad az asztalsorok között, tovább a pultig, ahol az ételt mérik, ott áll be a sorba.

Az étkező tele van vízszintes asztalsorokkal, amiket csak a közepén vágtak ketté a befelé vezető útvonal biztosítása gyanánt. Ahol állnak, ott történik a kiszolgálás, a sor mögötti részen dupla szárnyú ajtó vezet be egy tágasabb folyosóra, ahonnét a konyha nyílik balra, közvetlenül a kezdetén. Ha alaposan megnézik, ezt még ki tudják figyelni, párszor jönnek mennek ki-be rajta. De hogy csak ennyi van-e ott, vagy több, ahhoz be kellene menniük.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Abaddon


Senki Földje Giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
290
☩ Rang :
Lovas, a Háború
☩ Play by :
Cam Gigandet
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 16, 2019 4:17 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


How far would you go?
Isten & Lilith & Abaddon
──────────── ────────────
« Comment; ide • Szószám; ide • Zene; Boogie Woogie
Repül a nehéz szerszém, kitudja hol áll meg, ki tudja hol áll meg s kit hogyan talál el. Ez esetben a falat, pontosabban valamiféle mezőt mely halovány hullámokkal adja tudtomra próbálkozásom eredménytelenségét. Ez után a jól ismert fémes hang teríti be az elhagyatott csarnokot. A jószág sokat mondón tekint hol rám hol a falra, én magam pedig csupán egy rövid időre nézek rá, amolyan "én sem tudom mi folyik itt" jelleggel, még tán egy képzeletbeli fejvakarás is dukál mellé. De figyelmem új irányba terelődik, egy fényes csillanás, majd az apróból hirtelen fényár lesz ahogy végig szalad a termen. Egy lépés hátra, reflex. Aztán hirtelen változni látszik a látkép. Mozgás, hangok, gépek, s emberek. A kezemben megejelenő paradicsomkönzervet oly rutinnal emelem s helyezem ládába mintha egész eddigi életemben ezt csináltam volna, napi 10 órában, a hét hat napján. Feltekintve Bolyhoskát látom amint dolgát végzi szintén. Aztán bimm, bamm, csengősó halatszik. Az ebéd időd hivatott jelezni. Súlyos mancs zúdul vállamra s a kancsal szemű juhász villantja rám mosolyát. Invitálva kedvesen a csoportos étkezésre. Tekintetem pillanatra rajta pihentetem, majd lassan futtatom körbe a termen. Mi az ördög ez? tenném fel a kérdés, de végül csak röviden bólintva megindulok arra amerre a többiek is igyekeznek. - Arra a hangra gondolsz aki mögöttem állt? Ja, nekem is azt javasolta menjek enni... - Válaszolom miután szemügyre vettem s nyugzátam külsejét magamban, immár nem rá tekintve beszélek, inkább a környezetet kémlelem, próbálom felfogni mi lehet ez, tán egy látomás? Egy kép a múltból? Végül szót is adok gondolataimnak. - Hol vagyunk? Vagy inkább kérdezzem, hogy mikor vagyunk? S miért épp itt, miért épp ekkor? - Peregnek a gondolatok melyek hirtelen kibuknak belőlem. Kezeimre tekintek, azokat veszem ezútel szemügyre. - Mintha valami látomás lenne, a múlt egyik emlékképe. - Mélázok el félig magamban miközben az (elvileg) étkező felé haladunk. - Miféle hangról beszéltél az imént? - Kérdezek végül vissza, mintha csak most tértem volna vissza elmém egyik mellékútjáról. Mert valami azt súgja nem a lapátkezű barátunk baritonos hangjára utalt. Közben egy kósza kérdés a mellettem állónak is dukál. - Hé, Joe, hanyadik van ma? - A joe elég gyakori név, gyakran szlennévként is alkalmazzák, hátha ezúttal is beletrafálok vele, a lényeg az, hogy kiderítsem hol is járhatunk az időben, mert sejtésem szerint nem a jelenben, az eddig látottatk alapján legalább is logikusnak tűnhet...

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Isten


Senki Földje Tumblr_myncnpEOiR1s0723go1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
71
☩ Rang :
Mindenek felett állok
☩ Képességem :
Mindenható
☩ Multi :
Ramiél, Zagar
☩ Play by :
Ryan Reynolds
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 12, 2019 7:29 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


to Abaddon
Az összefüggő masszának köszönhető, hogy Lilith behunyja a szemét és miközben haladnak az anyagban, ő bizony eltévedt és kifelé ment. Vissza már nem fog tudni jönni, ha akarna sem, mert az átjáró csak egyszeri utat biztosított, viszont odakint egy olyan hatalmas, erős démon mint ő, játszi könnyedséggel ver éket a meghalni nem tudó halandókra, s talán bosszankodva, de kénytelen odébb állni. Bolyhoska és Abaddon kettesben maradtak. A kutya idegesen járkál fel alá, később mintha megakadna. Már tudja hogy Lilith-nek semmi baja, gazdája csupán nem volt megfelelően éber, hogy velük tarthasson. Úgyhogy morog egyet és leül a hátsójára, úgy tekint felfelé érdeklődve Abaddon-ra. Ideiglenesen ő az új gazdája, legalább is, amíg véget nem ér itteni kalandjuk, mert utána bizony azonnal Lilith keresésére fog indulni.
A szerszám hangosat koppan a fal oldalán, nem történik semmi különleges, azt leszámítva, hogy Abaddon értő szemei kivehetik az épületet körbefogó energiamező parányi fodrozódását, amit az ütközés okozott. Aztán még egy koppanás a padlón, ott is ugyanaz tapasztalható. Bolyhoska csak figyel és fülel, mivel Abaddon nem mondta neki hogy hozza vissza, így a füle botját sem mozdítja. Egy apró csillanással képződik fény az ablaküvegen, azután ez egyre csak terjeszkedni kezd, rohamos sebességgel. Végig söpör a falon, a padlón, az útjába akadó gépeken, s bár a kutya nyugodtan ül, talán Abaddon már nem ilyen nyugodt ettől a látványtól. Menekülni mégsem tudna, még a képességeivel sem, hiszen egy mágikusan elzárt térben vannak.
A benti kihalt, lestrapált összképet felváltja némi mozgás, emberek mászkálnak fel alá, a gépek hangjai töltik be a teret, Bolyhoska átalakul emberré. Abaddon is, bár neki talán ez csak akkor tűnik fel igazán, mikor az előbbi fényáradat után hirtelen egy működő gép sorának végén találja magát és éppen lefelé szedegeti a paradicsomkonzerveket egy ládába. Hangosabb csengőszó járja be a csarnokot és mire magához térhetne, egy lapátkéz nehezedik a vállára.
- Hé, Jo! Menj enni!
A kéz gyorsan lekerül a válláról, amint megfordul, egy nála magasabb, izmosabb, bozontos hajú, kancsal, barna szemű, szakállas férfi pislog vissza rá. Aztán ha van ideje körbenézni, akkor sokan megindulnak egy irányba a gépek mellől. A nagydarab helyet enged neki, és ha elindul, nemsokára Bolyhoska is besorol mellé.
- A hang azt mondta, menjünk a többiekkel!
Göndör, vörös hajú és vörös szakállú férfi pislog vissza rá, és morogja neki foghegyről az iménti szavakat. Nagyjából egymagasságúak, de Bolyhoska nyeszlettebb, azonban a sötét fekete szembogarak árulkodnak valódi kilétéről, ha a démon nem is ismerné meg rögtön az állatot.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Abaddon


Senki Földje Giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
290
☩ Rang :
Lovas, a Háború
☩ Play by :
Cam Gigandet
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Szept. 11, 2019 9:13 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


How far would you go?
Isten & Lilith & Abaddon
──────────── ────────────
« Comment; ide • Szószám; ide • Zene; Light Em Up
A kutyasétáltatásból robbanászerzűen váltunk át valami egészen másre. Szó szerint robbanás szerűen. Lilith drága üveges tekintetem számomra fel sem tűnik, épp mással vagyok elfoglalva míg az elméjének bugyraiban kalandozik. Végül csak visszatér s karján ragadom úgy lódulok meg a jószág után ha már amaz meglódult s átfutott a falon. Nem igazán szimpatizálok a megállíthatatlan, eszét vesztett halandókkal. Lássuk mi fár a falon túl. Ismerős érzés kerít hatalmába mikozben az idegen anyagban haladunk előre. Mintha csupán a pokolban lennénk? Kérdően fordítom parányit oldalra a fejem mikor meglátva a kutya átalakulását Lilithre emelem tekintete s Őt magát is saját alakjában látom. Lenéznék, kezem vizsgálom, hogy vajon én magam is születésemkor kapott, alvilági alakomban pompázok, erőm is visszatérni látszik. De a csoda nem tart soká. Átérve a masszán minden a régi. A jószág épp egy immáron üres dobozt szimatol. - Te is érezted? - fordulnék Lilith felé, de Őt sehol sem látom. Kérdőn tekintek körbe majd szólítom nevén. - Lilith! - Hátha a közelben van s meghallja. De válasz nem érkezik. - Nos, úgy látom ketten maradtunk. - Fordulok végül a pokolfajzat felé, leszögezve a tényt, hogy gazdája bizony itt hagyta, vagy csupán elveszett az éterben. Tekintetem a termen vezetem körbe, régi gépek, eszközök. Elindulok hát előre egy masina irányába s közben szemeim futtatom a környezeten. Odakintről nappali fény szűrődik be, pedig emlékeim szerint éppen estére járt mikor az egészségügyi sétát megejtettük. Míg kobakom járatom, hogy még is mi lehet ez a hely, mert hát a hol ra a választ tudom, a város azon részén melyen a madár se jár. Jelen esetben mondjuk ez éppen nem igaz. Vagy netán valahol egészen máshol vagyok mint azt gondolom? Elgondolkodva kapok fel egy öreg szerszámot, nézegetem, majd egy kósza gondolattól vezérelve a fal felé hajítom mely felől érkeztünk. Nem számítok semmire. A fogaskerekek járnak, pörögnek. Hol lehetek, mi ez a hely? Hangommal tán felkeltettem valaki érdeklődését, már ha lakik itt valaki s már ha hallotta. Vagy valóban teljesen kihalt a hely mint ahogy azt jelenleg érzékelem? A terem közepén állva tekintek körbe, ma már egyszer láttam felizzó keresztet, hátha itt is meglátok valami hasonlót, bármit amerre elindulhatok.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Isten


Senki Földje Tumblr_myncnpEOiR1s0723go1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
71
☩ Rang :
Mindenek felett állok
☩ Képességem :
Mindenható
☩ Multi :
Ramiél, Zagar
☩ Play by :
Ryan Reynolds
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Ápr. 02, 2019 6:07 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


to Lilith & Abaddon
Bolyhoska ingerült, veszett csaholása pedig felrázza a holtakat is álmukból. A kereszt elhalványult idő közben, már nem is látni, csupán a graffitiket. Az árnyalakok egyszerre indulnak meg feléjük, nem kifejezetten gyorsak, emberi tempót diktálnak csupán. Ha valamelyikük alaposabban megfigyeli a ház tégla falát, akkor észreveheti a hullámzást a felületén. Mintha nem is fal lenne ott.
Abaddon támadása sikeresen feltartja az egyik árnyalakot, aki agonizálva égni kezd, majd később elterül a földön. Legalább egy perc eltelik, mire újra feláll, aztán mint aki se lát, se hall, rohan tovább a démonok felé. A helyzet egyre kritikusabb, mivel a hangok mindenfelé elterjednek, és már nem csak a ház felől látni őket, hanem az utca mindkét irányát elborítja a sötétség. Amint ezek az alakok közelebb érnek, mind a ketten felismerik az embereket, egyszerű emberek, de a szemük fekete, és fekete aura lengi körbe őket, a szájukból korom fekete köd ömlik kifelé. Földöntúli visítást, ordibálást hallatnak. Nem tudnak meghalni, amelyiket sérülési éri, ugyan kis időre kiesik a létszámból, de aztán néhány pillanat múlva újra feláll, gyógyultan és folytatja a támadást ott, ahol abbahagyta. Bábuk csupán egy felsőbb hatalom kezei közt őrlődve és ez az erő semmi biztatót sem tartogat a démonok számára. Talán jobb lenne eltűnni, mielőtt a Sötétség maga is jelenést tesz itt létük alatt.
A pokolkutya Lilith-től nem kap parancsot, de valaki mástól igen. Nyüszít egyet és megfordul, aztán minden várakozást felülmúlva neki szalad a falnak és alakja hamar eltűnik benne.

Ha ők is rászánják magukat, akkor a falon áthaladva Lilith-et ismét jelenés veszi uralma alá. Teljesen elszakadva a külvilágtól, újabb képek feslenek fel a tudatában. Két világ érintkezik egy határon keresztül, az egyik felén az emberek világa, New York egyik főutcáját látja, amelyen kocsik haladnak, emberek, vadászok és még ki tudja milyen lények mászkálnak. Nagyon jelenkorinak látható az összkép. Először madártávlatból. Aztán a kép egyre lejebb és lejebb megy, mígnem már a járdát csodálhatja alul nézetből. A világ fordul egyet és később megjelennek a hazai színek, tűzvörösben lángol minden, Lucifer épp a saját kis körútját tartja az észak-nyugati régióban. Parancsot osztogat, a démonok jönnek mennek. A pokolkutyák a megsínylettek lelkeiből táplálkoznak és már-már vidám orgiák zajait hallani, miként a lelkek háborognak és jajgatnak. Még látni, amikor megnyit egy átjárót, a tükörsima felületen megvillan a gyűrűje, amelyen az a szimbólum van, amit nemrég a falon láttak. De hogy mi a tárgy, amin keresztül lép..azt sajnos elnyeli a homály.
Lilith visszatérve a valóságba, bent találja magát immáron az épületen belül. Vörös lábnyomok egymásutánja sejlik fel egy milliszekundum erejéig, melyek a jelenlegi tartózkodási helyükön túlmutatnak. Át kell haladniuk hozzá a csarnok túlsó végébe, ahol is egy kétszárnyas, fémajtó húzódik robosztus valójában.

Abaddon pedig arra lehet figyelmes, hogy az anyag, amiben haladnak bíborvörös színű, akár a pokol kénköves bugyrai, mélyebb rétegében már tűzvörös szín pompázik. Pokoli forróság öleli körbe őket, az anyag reagál a jelenlétükre, nagyon elasztikus, és mintha erősebbnek, fittebbnek éreznék magukat benne. Bolyhoska egyből átalakul az eredeti formájába, karmai és fogai pazar koronaként ékeskednek. Lilith pedig, ha feléje fordul, szintén a saját alakjában tobzódva halad előrefelé. Haza érkeztek volna? Kis időre biztosan, legalább is amíg teljesen át nem érnek az anyagon. Aztán egyszer csak minden vissza áll a régi valójába. Az anyag eltűnik róluk, nem hagy nyomot, se szagot, semmit.
Az épület belső részében találják magukat, ahol mindenféle rozsdás gép, törött, elhasznált szerszámok hevernek szerteszét. Üres, vagy töltött konzervdobozok, bennük elrohadt, szagos, undorító kotyvalékokkal. Ezeket Bolyhoska szagolgatja, de érzékelhetően még a kutyának sem kellenek. Persze nem is ez a hely különlegessége, hanem a fal. Kitekintve körbe veszi őket. Nem látni az árnyalakokat odakint, bár kint vannak, látták ők is, még is az ablakokon, vagy a helyükön kitekintve a hely nyugodtnak és elnéptelenedettnek látszik odakint. Ami talán a legbizarrabb az egészben, hogy a fal szerint nappal van, a beszűrődő fény minden apró zugát eléri a helyiségeknek.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Abaddon


Senki Földje Giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
290
☩ Rang :
Lovas, a Háború
☩ Play by :
Cam Gigandet
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Márc. 24, 2019 5:37 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


How far would you go?
Isten & Lilith & Abaddon
──────────── ────────────
« Comment; ide • Szószám; ide • Zene; Light Em Up
Nem különösebben zavartatva magam indulok s vonulok el az ismerősnek vélt nő irányába. Üdvözlésünk után bólogatva nézek körbe szavaira reagálva. - Való igaz, én magam is szükségesnek véltem némi változatosságot. Gondoltam szemügyre veszem a város ezen részét is. - Zárom rövidre hiszen az események hamar változnak, nővérem tekintete elhomályosul, minek különösebb figyelmet nem is tudok szentelni, mert a szemközti ház bizony mozgásról tanúskodik. Ön magában ez sem feltétlen érdekelne, hiszen az ilyen helyen sok a csavargó, a könnyű prédát leső, lesben álló. Ember embernek farkas még (sőt főként) az ilyen időkben. Fejem kissé fordítom oldalra mikor szavait meghallva fordulok a fal felé s látom meg az izzó keresztet. - Úgy látom sok erre a szektás bolond. Avagy, túl sok csótány szabadult fel a felszínre mikor a pokol bezárult s amaz felöklendezte őket magából... - Figyelmem inkább a szemközti ház mozgása köti le ismét. Már csak azért is mert a mellettem lévő nő jószága igencsak hangosan adja tudtunkra, hogy valami nagyon nincs ínyére. - Nos, drága nővérem, nem tudom meddig tervezted a kutyasétáltatást. De valami azt súgja rövidre kellene zárnod. - Futtatom végig szemeim a mozgolódó árnyakon, nem viszonzom tekintetét ezúttal, csupán szavaim intézem. - A második verzió ahogy látom. Fattyak, odalent szolgák voltak, felköpte őket a pokol s most azt hiszik nincsenek a háznál a macskák, cingoghatnak. Gondolják. - Ahogy én is gondolom, így ránézésre, Árnyak, legalább is annak tűnnek. Alsóbb rendű démonok. Tudtommal - s a logika is ezt diktálja - az árnyak a fényt, nem igazán kedvelik. Hát gyújtsunk fényt nekik. Normál esetben meg lehet másként reagálnék, de most más passzban találtak. Lilith láthatja amint íriszem hirtelen fordul át olajos feketébe, lángnyelv fut végig kezemen, orcám megfeszül ahogy célba veszem a ház egyik sarkát hol éppen mozdul egy rémalak. Hirtelen emelem kezem, hogy robbanásként villanjon fel az otthagyott, régen használt trafóház mely hajdanán az áramot hivatott szolgáltatni az épületnek. Ha sikerrel járok akkor némi robbanás kíséretében fényjáték indul, lássuk hogy tetszik a rémségnek. A háború egyik alaptörvénye: Ismerd meg ellenfeled. S hogy miért tartom őket annak? Nos egyszerű, nem szeretem ha mögöttem leskelődnek s prédának néznek. Meg aztán, ha igaz a gondolatom, miszerint a pokol kivetett alja népe, akkor bizony nem árt példát statuálni, hogy tudják hol a helyük.

Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Márc. 18, 2019 7:11 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


I've come to talk with you again
Abaddon & Isten
──────────── ────────────
« Comment; bocsánat a késésért  fgbhjfk  •  Zene; Fear of the dark »
« Because a vision softly creeping left its seeds while I was sleeping. And the vision that was planted in my brain still remains within the sound of silence. »
Indulásra készen meredek a semmibe, de nem hallom a borotva éles körmök kapirgálását az úton, így kénytelen vagyok hátra pillantani a kutyára. Kérdőn meredek rá, épp szólásra nyitnám az ajkaimat, hogy 'mi lesz már', mikor meghallom a keserves nyüszítést. Szemeiben látom a felém való mérhetetlen hűséget, mégsem mozdul egy tapodtat sem. Érdeklődve nézek körbe, hátha rá jövök mi olyan érdekes számára, hogy képtelen szót fogadni. Egyik pillanatról a másikra támadó állásba vált és vicsorogva mered a sötétségbe az utasításomra várva.

Nem sokkal később léptek zajára leszek figyelmes, ahogy fokozatosan rajzolódik ki az alak úgy enged fel a mérgem is. Halovány mosolyát viszonozva várom, hogy közelebb érjen hozzám, ahogy ezt megteszi nem is rest hangot adni meglepettségének. - Az érzés kölcsönös - válaszolok jobban szemügyre véve őt, majd Bolyhoska felé terelődik a figyelmem - Ülj szépen vissza! Barátokat nem bántunk - parancsolok kedvesen a dögre. Apró nevetés hagyja el ajkaimat a démon szavait hallva, hiszen igaza van. Egy épeszű lény se jönne pont ide egymaga. - New Orleans túlságosan unalmasnak tűnt, néha kell egy kis változatosság - vonok vállat egyszerűen. Nem, nem áll szándékomban elmondani neki, hogy a kutya vezetett el egészen idáig. - Te mit keresel erre Abaddon? - térek egyből a lényegre, hiszen az utolsó információim szerint elég elfoglalt mostanság az új Háború.

A függönyök újabb táncba kezdenek a szemközti épületnél, minek hatására elfogna az aggodalom, ehelyett magával ragad azaz érzés, ami oly régen környékezett meg. Mintha minden tagom bizseregne, vérem felpezsdül, látásom egyetlen másodpercre élesebbé válik, aztán üvegessé válik. A valóságból kiszakadva képek villannak fel előttem, akár egy látomás. Megint az a fekete árnyék, ami úgy kúszik végig a ház falán, mint egy sikamlós kígyó, abból kirajzolódik egy kar mely átnyúl egy pillekönnyű anyagon, majd eltűnik benne, mintha mindig is hozzá tartozott volna. A vízió olyan gyorsan szakad meg, ahogy érkezett, amint kitisztul a valóság kikerekedett szemekkel szemlélem a vörösen izzó fordított keresztet. - Velem van a baj, vagy te is látod ahogy világít az a kereszt? - érdeklődöm esetlenül, hiszen nem is olyan régen még egy másik világban léteztem, ahol megszűnt a fizikai valóság mindennemű formája.

Tekintetem tova fut egy még furcsább jelenségre, ami a szemközti ház felől érkezik. Előbb az ablakoknál jelennek meg sötét alakok, hogy egyből tova is tűnjenek. A démoni szörnyeteg abba az irányba fordul, hogy pokoli morgással és hangos csaholással jelezze balsejtelmem. - Mi a pokol?! - adok hangot meglepettségemnek és aggodalmamnak. Abaddonra pillantok, hátha ő többet tud nálam.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Isten


Senki Földje Tumblr_myncnpEOiR1s0723go1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
71
☩ Rang :
Mindenek felett állok
☩ Képességem :
Mindenható
☩ Multi :
Ramiél, Zagar
☩ Play by :
Ryan Reynolds
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Feb. 23, 2019 8:53 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


to Lilith & Abaddon
Bolyhoska érdeklődve figyel a gazdájára, hiszen tudja jól, ha Lilith indulásra szólítja mennie kell vele. De most nem teheti, vagyis nem akarja megtenni, mert a másik hatalom erősebb és nem mehet egy tapodtad sem innen. Nyüszít egyet, tétlenül pislogva fel hűen gazdájára, ennek ellenére marad a helyén. Valószínűleg most tanulta meg a jó eb, milyen részleges süketnek lenni. Ugyanakkor a pokolkutyák a gazdájukon és Luciferen kívül ellenségesek mindenkivel szemben, ezért van az hogy azonnal harci állásba helyezkedik, amint észleli Abaddon közeledtét, vicsorogva üdvözli és csak Lilith parancsára vár.

Abaddon sétálására sokan felfigyeltek, noha mind csupán egy normális embert véltek látni végig menni az utcán. De itt az már nem normálisnak számít, valószínűleg már útközben érzékelte azt az érzést, amikor valakire több szem tapad. Követni nem követték, azt megérezte volna és akkor Bolyhoska sem csak rá lenne kihegyezve, de talán ugyanezen alakok figyelték Lilith-et is?

Miközben újabb koszos ablak függönyök mozdulnak meg az utca szemközti épületénél, Lilith-et elkapja ugyanaz az érzés, amit oly rég érzett. A látomás ismét elragadja a való világból, elméjét átveszi egy felsőbb hatalom víziója. Fekete árnyék kúszik lassú folyamán végig a ház falán, majd az árnyékból kirajzolódik egy kéz, vele a kar, éppen átnyúl valami anyagon. Az alak fél karja eltűnik az anyagban, s miközben Lilith ezt látja, a mellettük lévő fordított kereszt vörös fénnyel izzik fel. Utóbbit Abaddon is érzékelni fogja, bár neki talán nem sokat jelent ez az egész.

Ami talán égető probléma lehet mindkettőjük számára, hogy mozgás kezdődik a szemközti ház felől, először csak az ablakokban tűnnek fel, majd el sötét alakok, aztán a ház környezete is mintha életre kelne és a kósza árnyékok elkezdik járni baljós táncukat. Bolyhoska ha idáig Abaddon-al is volt elfoglalva, mostanra irányt változtat, mély, pokoli morgással és csaholással követi az eseményeket, noha bele nem veti magát, elvégre ahhoz egyrészt Lilith parancsa kell, másrészt tud valamit, amit a démon társai nem.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Abaddon


Senki Földje Giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
290
☩ Rang :
Lovas, a Háború
☩ Play by :
Cam Gigandet
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Feb. 19, 2019 9:44 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


How far would you go?
Isten & Lilith & Abaddon
──────────── ────────────
« Comment; ide • Szószám; ide • Zene; Open Your Eyes
Nem sok nyugtom lehet, de ahogy angyalnak is mondtam, pihenni majd akkor érünk rá ha vége mindennek, így vagy úgy de vége lesz nem igaz? De a végkifejlet még várat magára. Addig is koncentráljunk a mára. San Francisco, újra itt egy nőt kutattam, egy halandót. A városon határozottan ott hagyta nyomát a Sötétség. Kihalt, lepusztult, még tán jobban mint eddig volt. Legalább azon része melyet épp járok. A városrész melynek utcáit rovom nem sok élettel szolgálnak, elvétve egy egy kóbor állat. A már megszokott magányos vándor képét mutatom a nagyvilágnak. Egyszerű farmernadrág, felette bőrdzseki s ezúttal még egy szemüveg is dukál csak úgy miért ne alapon. Kezem ügyében ernyő, melyet sétapálcának használok kényelmesen, később még jól jöhet, manapság oly szeszélyes az időjárás. Hátamon a megszokott kard pihen, fenn kell tartani a látszatot, magányos vándor fegyver nélkül igen sok kérdést vetne fel lássuk be. Utam a város gyárnegyede felé visz úgy tűnik. Megfigyelek, felmérek. Míg nem valami felkelti érdeklődésem. A kihalt, sötét utca távoli végében egy távoli alakot pillantok meg. Egészen pontosan kettőt is. Kimért léptekkel indulok hát feléjük, pontosabban szimplán az utam vezet arrafelé, ők pedig ezek szerint keresztezik majd azt. Nem rejtem véka alá közeledtem, nem osonok. Hallhatja lépteim, közeledésem. Orcámra parányi mosoly kanyarodik mikor (jó esetben) felismerem kinek az alakját próbálja rejteni a sötétség leple. Ha kellő közelségbe érek hát szóra is nyitom ajkaim. - Sok mindenre számítottam bevallom, de rád éppen nem, Nővérem. - Mosolygom felé majd a nem túl messze ücsörgő jószágot veszem szemügyre - már ha nem ugrott nekem még közeledtemben és esett a torkomnak persze... - s az épületet szemügyre véve szólalok meg ismét. - Érdekes helyszínválasztás esti kutyasétáltatáshoz. - Jegyzem meg hihetetlen humorosan.
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Feb. 18, 2019 9:50 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


I've come to talk with you again
Abaddon & Isten
──────────── ────────────
« Comment; bocsánat a késésért  fgbhjfk  •  Zene; Fear of the dark »
« Because a vision softly creeping left its seeds while I was sleeping. And the vision that was planted in my brain still remains within the sound of silence. »
Hetek, sőt talán hónapok teltek el azóta, hogy látomásom volt, bár annak se tudnám mondani, inkább egyfajta vízió, melynek jelentésére eddig nem jöttem rá. Mégis az éj közepén egy furcsa gondolat kerített hatalmába, ami egyáltalán nem hagyott nyugodni. A lakás csendesnek mondható, kivéve az állatot, aki nyüszítve próbálja tudtomra adni, valami nincs rendjén.
- Várj már egy kicsit! Mindjárt kiengedlek, te anyaszomorító - morgok inkább csak magamnak, mint a megvadult állatnak. Az ajtót kaparva egy nagyobb lyuk segítségével ki is szökött.
Az éjszaka sötétje körül öleli a világot, az utcák üresek, mondhatni teljesen kihaltak leszámítva minket. A méterekkel előttem haladó jószág szagot foghatott vagy valami hasonló, mivel egyetlen parancsomra se hallgat, mintha teljesen megbabonázták volna. Egy romos, falfirkákkal tarkított háznál állunk meg, a szűk utca kellős közepén, körül ölel minket a néma sötétség. Bolyhoska seggre vágja magát, de a továbbiakban sem hajlandó velem foglalkozni bárhogy kérlelem, a semmibe mered és hallgatózik, akár egy vérbeli vadászkopó.
Ha a démoni dög nem figyel rám, akkor én sem tisztelem meg ezzel, inkább a házra fókuszálok. Talán egy gyár lehetett még az apokaliptikus idő előtt, hatalmas alapterülettel rendelkezik, törött ablakain keresztül munkagépeket figyeltem meg, melyek átadták magukat a természet erejének. Ahogy ezekben az időkben minden épület, ez is romos állapotban áll, ha a téglafalat nem nézzük, ami lyukakkal csipkézett. A szél süvítő hangja tölti be a teret, körül fut a hosszú csarnokban, melynek vége a kerítésen túl van. A falon levő graffitik nagy része semmit mondó, kamasz gyermekek játszadozása, egyet kivéve. A motívum láttán széles mosolyra húzódik az ajkam, a fordított kereszt mindig jó előjel, legalábbis a magunkfajtának. A szemben lévő ház függönyét látszólag felkapta a szél, míg a kiált a csend. Úgy hallottam ezt a környéket bekebelezte a Sötétség, majd a kutyái lakmároztak a lakosság maradékából. Azt suttogják egyáltalán nem biztonságos ez a környék, de szokásom fittyet hányni az ilyen apróságokra. Mit nekem veszély? Csak kacagok rá! Most mégis megfordul a fejemben a távozás lehetősége, túlságosan nagy a csend.
- Ideje menni! Kutyuli, gyere - füttyentek egyet, majd megpaskolom a lábamat jelzésként. Indulni készülök vagy inkább maradnék? Gondolataim ide-oda cikáznak.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Isten


Senki Földje Tumblr_myncnpEOiR1s0723go1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
71
☩ Rang :
Mindenek felett állok
☩ Képességem :
Mindenható
☩ Multi :
Ramiél, Zagar
☩ Play by :
Ryan Reynolds
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Feb. 10, 2019 6:19 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


to Lilith & Abaddon
Későre jár már emberi időben mérve, sötétség honol, az utca kihalt, majdnem. Leszámítva két ténfergő alakot, melyből az egyik jóval előrébb kóborol a másiknál, a hátsó pedig próbálja követni, mi több, parancsolni is akar neki, ám az nem enged. Útjuk egy romos, graffitikkel tarkított ház oldalánál ér véget, beljebb a sötét sikátorban, ahol is az alacsonyabb alak leteszi a hátsóját és vár. De nem a másikra, mert az hamar beéri. A parancsra, kérésre nem reagál, csak ül ott magának, és fülel.

A ház maga valaha egy gyár épülete lehetett, hiszen összességében nagy az alapterülete és jobban megnézve a betört ablakain keresztül, rozsdás, avittos munka gépeket látni. Olyanokat, amiket a konzerv gyártáshoz használnak ma is. De alaposan megviselte a pusztítások sokasága. Még is az utcában leledzik, és a hátsó udvara felé teljesedik ki, amit viszont kerítés véd. Vagy díszít, mert még egy embernek sem jelentene akadályt bejutni rajta keresztül. A ház omladozik, itt ott az oldalát termetes lyukak borítják, ahol beomlott a tégla fal. Ablakai pedig régóta betörve mind. Még itt is hallani a szél hangját, miként járja át az egész létesítményt. Szárnyai nincsenek, ez egy hosszú csarnok, aminek vége valahol a kerítésen túl van. Ha jobban megnézzük a falát, azon csupán semmit sem jelentő aláírások a graffitik, leszámítva egyet. Az pedig egy fejjel lefelé rajzolt kereszt.

A ház környezete, azaz a körülötte lévő házak is mind lakatlanok, romosak, omladozóak, sehol egy emberi teremtmény. A szemközti ház ablakában mintha felkapta volna a szél egy pillanatra a koszos, szakadt függönyt. De továbbra is síri csend honol. Nem egy biztonságos környék ez, még a természetfelettiek számára sem, nem olyan rég a Sötétség szolgája pusztított végig a lakosság megmaradt tagjain, a többség elkóborolt, vannak, akik azonban továbbra is lesben állnak a gyanútlan áldozatokra, szolgálva ezzel az Úrnőjüket. Persze a természetfelettieknek ez nem jelent gondod. De mégis mi dolguk legyen itt? Nem is meglepő ha az egyik inkább menne innen. Miközben itt tétlenkednek, távolról egy harmadik fél figyeli őket.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Hell or Heaven


Senki Földje Xs6BoYF
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
686
☩ Rang :
Staff
☩ Képességem :
Admini erők uralkodnak bennem
☩ Multi :
Raiden, Cassael
☩ Play by :
Jason Momoa, Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jún. 10, 2018 1:31 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


***
szabad a játéktér


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Bad Boys

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Azura


Senki Földje Killian-Jones-and-Emma-Swan-captain-hook-and-emma-swan-39426090-500-240
☩ Történetem :
☩ Reagok :
138
☩ Rang :
Lord / First archdemon
☩ Képességem :
demon powers
☩ Play by :
Jennifer Morrison
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Júl. 17, 2017 9:47 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Nazkhuga & Azura

Lévén, hogy a pokolban születtem nem vagyok hozzászokva az illemhez és azok szabályaihoz, ideje korán belém nevelték, hogy a feletteseimnek meg kell adni a tiszteletet, de ennél többet senki se várjon el tőlem. Az első pár ezer évben még a piszkálódások tárgya voltam a seregben külsőm miatt, minden egyes féreg úgy tartotta, hogy én a Nagyúr legnagyobb vicce vagyok, amit valaha létrehozott. Végül sikerült onnan is kitörnöm, ennyi idő után már senki sem mer szólni miatta. Lépésről lépésre haladtam a ranglétrán és most emelt fővel járkálhatok a pokolban, tudásom olyan adottság, ami keveseknek adatott meg. Az okkultizmushoz a kiválasztottakon kívül nem sok démon ért, a legtöbbjük inkább harcos, csatasorban áll egy hadúr vagy űrnő alatt szolgálva. Ahogy az előttem lévő démon is azok közé tartozik, valahol a rangsor alján lehet, hiszen sosem láttam még a parancsnokok között. Ez csak jól jön nekem, így akár még a saját pártomra is állíthatom. Vigyorát nem viszonozom, ugyanolyan rezzenéstelen arccal állok előtte, ahogy eddig. Magamban aprólékosan nyugtázom minden egyes szavát, nem tudom nem meghallani milyen jegesen ejti ki feletesse nevét. Szememben megcsillan a pokol tüze, ahogy látom arcvonásait megkeménykedni. Crackhorn, a neve nem rémlik igazán, de azt hiszem hallottam már róla, hogy egy ocsmány dög, aki a kutyáival is jobban bánik mint a katonákkal. Ashtaroth ellen nem tudom uszítani, ahhoz túlságosan hűségesnek tűnik, viszont a parancsnok ellen tudom lázítani. Tisztában vagyok vele, hogy sem a Háborút sem a Lordokat nem érdeklik a kutyák, ez egy üres ürügy volt a beszélgetés kezdeményezésére.
- Az alkukon van még mit javítanod, ilyen időkben ennyi évet adni egy-egy halandónak - megrázom a fejemet csalódottan -  vétek.
Elegendő lett volna 1-2 évet adni, arra is igent mondtak volna
 - magyarázom, közben a kezemmel mutogatok az emberek irányába, akiknek persze már hűlt helye. Halvány mosoly jelenik meg a szám sarkában, pozitívan csalódtam benne, a legtöbb démon akármilyen vén róka ennyire nem szokott tisztában lenni a szabályokkal. Aprót bólintok, miközben gondolkodóba esek, míg ő összefonja karjait maga előtt, érzem érdeklődő tekintetét magamon.
- Szimpla katona ellenére elég jól tisztában vagy a szabályokkal, ez dicséretes. Ahogy sejtheted senkit sem érdekelnek a kutyák - vallom be, ahogy rá emelem a tekintetem. Senkit sem szokásom megdicsérni, mivel én sem kaptam soha egyetlen egyet sem, hacsak nem a külsőmre vonatkozott, de az elenyésző. A legtöbb női démonnal ellentétben sosem azzal akartam érvényesülni, az eszemet mindig is többre értékeltem. A tudás hatalom, amivel vagy él a démon vagy beáll katonának.
- Ahogy hallom nem kedveled a felettesed. Nincs kedved lecserélni egy jobbra? - nem kenyerem a kertelés, egyből a lényegre térek. Hiába halhatatlanok vagyunk az idő pénz és nekem nincsenek éveim arra, hogy vele egyezkedjek.

"Az elképzeléstől a tettig hosszú az út. És éppúgy nem lehet a lépést visszavonni, mint a sakkban. Ha minden kockázatot előre lehetne látni, a játszma már nem is volna érdekes."


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Shadows fall over my heart. I wait for you to come around
Black heart
Profil szerkesztése Tumblr_inline_pdrkaioSGH1tw2m0e_250Profil szerkesztése Tumblr_inline_pdrk5qaWGC1tw2m0e_250
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Júl. 01, 2017 6:43 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


A nő meg sem rezzent a biccentésemre, csak bámult tovább rám karba font kezekkel. Ha alapvetően nem lettem volna biztos benne, hogy démon, most nyilvánvalóvá lett volna akkor is, odalentre jellemző ez a fajta... khmm... illedelmes magatartás. Úgyhogy hasonlóan viszonyultam én is hozzá, megálltam és néztem őt. Csinos, jó alakú fiatal lány, aranyszőke hajjal és nagy, igéző szemekkel. Kissé perverz, ha engem kérdeztek, mert hát oké, démon max kényszerhelyzetben lop valami visszataszító testet, elvégre a szépségnek vannak előnyei, de hogy egy ilyet, amiről már tényleg csak a galambszárnyak hiányoznak, hogy elmehessen angyalkának... Szóval bámultuk egymást pár másodpercig értelmesen, mint Noé meg a harmadik teve. Azon gondolkodtam, hogy otthagyom, akár az eb a Szaharát. Valószínűleg van valamilyen rangja ugyan, de marhára nem tartozik az én feletteseim közé, lévén azokat ismerem arcról, talán az egy Ashtarothot kivéve, de őszintén, mennyi az esélye, hogy a Háború Lovasa itt lógassa a formás lábait a nagy büdös semmi kellős közepén? Nem nagyon hagyja az el a Poklot. Másrészt, ha ő lenne, arról azért jelenléte súlyából is tudnék. Ha te így kisanyám, akkor én is...
Már éppen otthagytam volna a fenébe, de a lábaim valahogy mégis felé vittek közelebb. Talán hatott rám még a szépsége varázsa? Talán csak a kíváncsiság? Ki tudja? Mindenesetre az üdvözlésként felém köpött szavaira majdnem felröhögtem. Pokolkutya mint hiánycikk? Nem tudom melyik régióból ette ide a rossebb, de szóljon nyugodtan, ha kell nekik néhány száz, küldünk szívesen, már magam sem tudom, hányszor voltam besorozva vad falkáik szétverésére. Mindenesetre annyi még megmaradt az egykori nemesi neveltetésemből, hogy nem röhögtem bele a szemébe, magamba fojtottam, ha nehezen is a kitörni készülő nevetést és a lehetőségektől telő komolysággal válaszoltam.
- Neked is kellemes napot - vigyorogtam, majd rántottam egyet a vállamon. - Azt ugyan meg nem mondom neked így hirtelen, melyik Lord érdeklődik annyira nagyon a blökik után, de nyugodt szívvel tegye, nekem a közvetlen felettesem, Crackhorn őrparancsnok adta ezeket a dögöket, hogy hozzak helyettük lelkeket. A kennelmester nem várja vissza őket - szelídült mosollyá a vidám kifejezés arcomon. Most úgy előttem van a kép, ahogy Ashtarotht felkeresi az egyik Lord, nyűglődni pár korcs miatt. Nem ismerem közvetlenül az Úrnőt, de két esélyes a dolog. Vagy megfullad a röhögéstől, vagy úgy kivágja, hogy a taknyán csúszik vissza a saját kastélyába. Vállat vontam. - Veterán vagyok, ismerem a szabályokat kisasszony. A felelősség minden esetben a parancs kiadóját, jelen esetben Crackhorn urat terheli, ha egyáltalán beszélhetünk ez esetben bármilyen felelősségről, úgyhogy ezt a kérdést inkább neki címezze.
Nem nagyon könnyű olvasni bennem, de azért egy kellően öreg démonnak valószínűleg menni fog, mikor megkeményednek az arcvonásaim és jegesen ropog a tisztem neve ajkaimon. Hiába, Crackhorn az egyik legnagyobb szemétláda az Úrnő seregében, valódi féreg, aki minden beosztottját már csak a puszta öröm kedvéért is hajlamos porig alázni. Minden katonája szíve legmélyéig gyűlölte azt a mocskot, de a vele született intelligenciája, gyávasága, intrika iránti érzéke és a seregben oly ritka varázshatalma eddig megóvta egy lándzsától a hátában. Elhessegettem a gondolataimból az őrparancsnok ocsmány képét és most már magam is összefontam a karjaim mellem előtt, bár az én arcvonásaim most nem számon kérőek voltak, mint a lányé, hanem kifejezett érdeklődéssel figyelték, vajh mit is akar tulajdonképpen tőlem, mert hogy nem ezt a pár bolhás dögöt, az biztos.
Ajánlott tartalom

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett tagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 15 felhasználó van itt :: 7 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 1 Bot




• Fajaink száma •
Arkangyal
7/4
Leviatán
8/6
Angyal
5
Démon
13
Bukott Angyal
3
Ember
2
Félvér
5
Harcos Angyal
6
Vadász
13
Nephilim
3