Ego Alpha et Omega, primus et novissimus, principium et finis
, said the Lord. which is, and which was, and which is to come, the Almighty.

 
Erkély
SUNSETS ON THE EVIL EYE THE HUNT FOR A LITTLE MORE TIME


Utolsó Poszt Szer. Május 03, 2017 6:52 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


Raguel && Gabriel
A lakosztályomhoz tartozó terebélyes erkélyen várakozom. Nem viselek sem vértet, sem fegyvert. Az idő múlásával egyre ritkábban látni így. Szinte Soha. Stamiel nem rég jelentett és távozott, leghűségesebb katonám. Mintha láttam volna a szemein, hogy bár nem szólt, ő is megjegyezte magának a viseletet. Illetve a nem-viseletet. És mint az iphraemem, meg is érti. Ma éjjel különleges vendéget várok, akit megtisztelek azzal, hogy nem hadvezérként, hanem testvérként állok elé. Drága húgom. Én utolsó reményem. A szent célért vívott harcban, minden ark-testvérem elvesztésével meghalt bennem egy kis darab és minden kimúló darabbal elvakultabb lettem. Ez az én keresztem, de Atyánkért bármeddig hajlandó vagyok elmenni. Így vagy úgy, de mindegyikőnket megviselt az eltűnése. Mihály úgy gondolhatja, hogy engem a leginkább és ezért fordultam ki magamból. De ez nem így van. Én vagyok az egyetlen, aki még emlékszik a szent és örök szabályra: az Atya tökéletes. Ő nem változik. Így egyetlen oka van, hogy elhagyott minket. Azt pedig gyökerestől fogom kiirtani. Érte. Bár Raguel kiszabadítása napján nem kommunikáltunk túl sokat, mostanra ő is tisztában van az angyalok helyzetével. Érzem, hogy szélsőségesnek tart. De vajon szeret még? Az hamarosan kiderül.
Mindössze két-két őr áll a szobám kétszárnyú ajtajának innenső és túlsó oldalán. Minden porcikám üvölt azellen, hogy megbízzak a húgomban, mégis így cselekszek. Ha vele szemben nem tudom legyőzni a lassan mániává váló bizalmatlanságom, s tárt karokkal fogadni őt, akkor kiben bízhatnék? Mindketten érdemlünk egy esélyt.
Raguel, szükségem van rád. Nem is tudod mennyire.
Sejtem az érzéseit. Ismerem a néhai békéjét. Jól tudom, hogy előbb-utóbb Mihály karjaiban kötött volna ki. Magához csábította volna, őt is ellenem fordítva. De hol volt Mihály, amikor néhány hete tűzbe mentünk a húgunkért? Hol volt? Mert én ott voltam. Ígyhát egy átimádkozott nappal és éjszaka után, Raguelért küldettem. Meghívtam Las Vegas városába. Nem úgy, ahogy bárkit idevonszolnék, gondolkodási időt sem hagyva az alanynak a dolgok esetleges kimenetelének a megfontolására. Ő kivételt képez. Minden alól. Egy teljes napja küldettem hozzá egy angyalt a meghívómmal. Most pedig, éjfél magasságában a csillagos ég alatt állva várom őt. Lehunyom a szemeim és lassan mélyet sóhajtok, amikor megérzem a nem túl távoli folyosón a közeledő jelenlétét. Két angyalom kíséri. Érzek még valakit, de őt az ajtó előtt tartják. Felhős és viharos az éjszaka, csak a székhelyem körül tiszta az ég. Én akartam így. Ő is szereti a csillagokat.
- Drága húgom. - Fújom ki hallható megkönnyebbüléssel az orrom alatt, amikor néhány méterrel mögöttem kilép az erkélyre. Csak remélhettem, hogy eljön. Egyedül, ahogy kértem. Felé fordulok és előbb egy halvány, kimért, mondhatni hivatalos mosollyal köszöntöm. Majd gátlásaim és a testvéreim iránt érzett ellenszenvem félretéve hozzásétálok, és ha hagyja szorosan magamhoz ölelem.


Utolsó Poszt Szer. Május 03, 2017 6:49 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


***
 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett tagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 1 Bot




Fajaink száma
Arkangyal
6/7
Leviatánok
8/8
Angyal
3
Démon
11
Bukott Angyal
4
Ember
4
Félvér
3
Harcos Angyal
7
Vadász
9
Nephilim
2