We're gonna rule the world We don't give up
So we'll keep on starting the fires We own the future The story that they sold us

 
Gyakorló- és kiképzőtér
SUNSETS ON THE EVIL EYE THE HUNT FOR A LITTLE MORE TIME

Roan
avatar





This will never end 'cause I want more More, give me more

☩ Reagok :
20

Utolsó Poszt Kedd Jún. 05, 2018 11:49 am
Következő oldal


I've got the power
Rowena && Roan
──────────── ────────────
« Comment; ide • Szószám; ide • Zene; ITT »
Tekintettem nem lankad, és kémlelem, ahogyan az emberek jönnek mennek. Deedra és Lincoln néha tesznek egy kör utat, néha el el kapom az undormányos mosolyukat, de nem ma.
Lincoln megváltozott mióta visszatért. Azt hallottam, hogy Wanhedánál volt, de én ezt nem veszem be, szerintem nem élte volna túl. Már megfordult a fejemben az is, hogy kedves kis Lincolnka valamiféle kém nálunk, és Wanheda fizet  neki, hogy elhozza Deedra levágott nemi szervét.
Hírek, amiket hallottam a nagy Wanhedáról, az nem egy elengedős fajtára utal.

Tekintettem vissza kúszik kedvesemre, és méregetem. Olyan szexi, ahogyan parancsolgat, imádom a ki dagadó ereit, ahogyan ordibál a többiekkel.
Hirtelen támad nekem, szemem elkerekedik. Nem számítottam erre. Miért teszi ezt? Próbálok kitérni, de a penge megkóstolja vérem. Figyelem a gyermekek arcát, kik nem mernek mozdulni. Szemük egy egy pillanatra össze rezzent, de igyekeznek bátrak lenni, s nem mutatni kiképzőjük felé semmiféle félelmet sem.

Rowena
avatar



☩ Keresett személy :

☩ Reagok :
19

Utolsó Poszt Vas. Május 27, 2018 7:51 pm
Következő oldal


I've got the power
Rowena && Roan
──────────── ────────────
« Comment; ide • Szószám; ide • Zene; ITT »
A kiképzések és a gyakorlás az életünk része volt. A figyelmem viszont az enyém volt, ahogy a fegyelmezettségem is. De hogy lehetnék fegyelmezett, ha pont olyan csapdába sétáltam bele tegnap este, ami miatt gyengének tartom Deedrát? És mégis... ahogy eszembe jut a kép róla és Roan-ról, felfordul a gyomrom és furcsa tenni akarás lesz rajtam úrrá. Ha azt várta, hogy elhiggyem, pár éjszaka, amikor a lány kielégítette minden vágyát, legalábbis a többségét, nem több, mint a felesleges energia levezetése, hát rossz ajtón kopogtatott. A dacos, birtokló énem nem akarta rajta osztozni, pláne nem azzal a fiatal kis fruskával.
A fiú magatehetetlenül zuhan a földre, ahogy elengedem és kirántom a kis kést övemből, s a tekintetét rajtam hordozó, de mégis elmélázó Roan felé dobom.
-Soha.-azzal felállok, és a férfi felé rontok, kardom kezemben lobogtatva. fogalmam sincs miért teszem, amit teszek, de mindenki minket kezd figyelni, ahogy előre török, pengém éle keresztül szeli a levegőt, várva, hogy a húsba marhasson. Éreztetni akartam vele, amit tegnap nem sikerült. Hogy az enyém a döntés, nem az övé. Hogy bármennyire birtokolni akarom azt a hatalmat, ami engem illetne, mást is magaménak és csakis a magaménak akarok tudni.

Roan
avatar





This will never end 'cause I want more More, give me more

☩ Reagok :
20

Utolsó Poszt Pént. Május 25, 2018 4:21 pm
Következő oldal


I've got the power
Rowena && Roan
──────────── ────────────
« Comment; ide • Szószám; ide • Zene; ITT »
Sose akartam csatlakozni, mindig élveztem, ha csak őt láthatom. Mindig élveztem, ahogyan a szél át símította szőke haját. És azt, ahogyan a víz lecsurog fomás alakján, követve azt.
Morcos tekintette vet rám, komoly a hangja. Bólintok. fejezem ki egyetértésem. Nem küzdök, ha nem akarja. Maradjunk meg, akik vagyunk, s amik vagyunk.
Kedvessége furcsáltam, de jól esett. - Nem veszítesz el. - Mondom, majd vissza pillantok a vízre, amin a nap táncol éppen, s megvílágítja a nőt.

***
Ujoncokat nézi a nő, Rowena mindig tudta, hogy mir eképes. Még Deedra is elismerte kiváló tanítási képességeit, de hát mit is tehetne? Egyértelmű. Mosoly tudtam minek szól, és én is mosolygok, fel villanak fogaim, és felvonom szemöldököm.
Gondolataim elméláznak, miközben Rowena a többiekkel foglalkozik.

Én soha nem lennék erre képes, erre jó. Nem vagyok empatikus, simén megölnék akárkit, ha vissza beszél. Benne volt valami. Néha olyan lehetett, mint egy tyúk anyó, aki szidja, de óbja őket. Máskor, ha kellene feláldozná azt.

Wanheda más, ő képes lenne, s képes is megölni, ha valaki csak rosszul pillant is felé, abban a percben halott. ha a csatán más fele vág a kargyával, halott.


Rowena
avatar



☩ Keresett személy :

☩ Reagok :
19

Utolsó Poszt Vas. Május 06, 2018 6:33 pm
Következő oldal


I've got the power
Rowena && Roan
──────────── ────────────
« Comment; ide • Szószám; ide • Zene; ITT »
Nem voltam egyedül, ez gyorsan feltűnt, s talán nem is ez volt az első ilyen alkalom. Fogalmam sem volt, hányszor nézte már végig reggeli rituálém, anélkül, hogy csatlakozott volna. Azt sem számoltam, hányszor csatlakozott. De nem ő volt az egyetlen, aki szerette az erdő mélyét és szeretett volna megkapni. Szerencsére a tó még mindig tiszta vizű volt és nem mocskolta be senki vére.
-Hát, éppenséggel bírnák még nélkülem.-rántom meg vállam, lassan és talán a kelleténél érzékibben magamra igazítva ruháim, s hagyom és élvezem is, hogy mindezt végignézi. A tegnap este sem az első eset volt, hogy meztelenül látott. De tegnap este volt az első eset, hogy cselekedett is. Most elég messze áll tőlem, mégsem elég messze, hogy ne lássam a tekintetében izzó fekete tüzet.-Semmi sem változott Roan.-mondom komolyan, tekintetem mégis tudom, hogy mást sugall, hangom pedig nem elég erőteljes. De pontosan tudja, amit én. Egyenlőre történjen bármi, ahogy mindig, most is a sátram falai között kell maradnia.
-Túl sokat veszthetsz. És én nem veszíthetlek el.-lépek el mellette, meglepő gyöngédséggel végigsimítva arcán. Kezeim visszahúzva viszont, vonásaim megkeményednek, kihúzom magam, fél kézzel oldalamon lógó kardom markolatára szorítok és eltökélt léptekkel haladok végig a fák között, a kiképzőtérre érve.
-Látom, még időben. Holnap portyára indulunk, és azok is jönnek, akik eddig nem.-pillantok végig az újoncokon, majd mivel Lincoln alakját sehol sem látom, ahogy Deedráét sem, Roan felé sandítok, egy sokat sejtető félmosollyal. Tudhatja ebből mire gondolok. Gond van a paradicsomban, és ezt a körbenézők vagy nem veszik észre vagy nem akarnak róla tudomást venni. Kihúzom a kardom a hüvelyéből, és minden előzetes figyelmeztetés nélkül sújtok le vele az egyik újoncnak számító katona felé.-Ha lankad a figyelmed meghalsz. Vagy még rosszabb.-sziszegem nyakához préselve a kardom élét, hogy vére serken, míg szabad kezemmel időközben kicsavartam kezéből kardját és a háta mögé, a hátának szorítottam. Eltűnik belőlem minden gyengeség és gyengédség. És tekintetem átható kékje semmit sem sugall, sem érzéseimről, sem gondolataimról, amik reggel óta kínzó gyötrelmet jelentenek. Nem szerethetek, az gyengévé tesz. A mantra újra és újra végigfut fejemen, de ahogy érzem magamon a tekintetét és másokét, eresztem a fiút és nem használom a saját figyelmem lefoglalására.

Roan
avatar





This will never end 'cause I want more More, give me more

☩ Reagok :
20

Utolsó Poszt Szomb. Május 05, 2018 11:05 am
Következő oldal


I've got the power
Rowena && Roan
──────────── ────────────
« Comment; ide • Szószám; ide • Zene; ITT »
Figyelem minden rezzenését, s az illatok melyet a tavasz hozz nekünk felemelőek. Légy csicsergés, morajlások az erdőben. Minden olyan, ami kedves a számomra, ha még el se árultam ezt senkinek.
Éjszaka valami megváltozott, valami előrébb mozdult. Rájöttem pár dologra, hogy mit szabad és mit nem. Ha a fejemben nem is értem ezeket meg, megtanulhatom. Hiába a szétszórtság a fejemben, hiába a szüleim utálkozó szavai, vagy a többiek megkeseredett tekintette. Változhatok. Ez nem jelenti, hogy az ellenségeim megpihenhetnek.
Mikor hozzám intézi szavait, összerezzenek, s felállok nagy mosollyal a képemen. Végig vizslatom a tekintetemmel a nő testét, s a szemébe nézek.
- Hát, ha még is. – Mondom, majd előrébb jövök. Beleszagolok a levegő friss illatába, imádom ezt. Imádom a patak, a vízesés lágy morajlását. Még az én megzavarodott, háborgó lelkem is megnyugtatja.
- Napnak indulnia kell. – Mondom, s visszapillantok a szemébe. – Tisztjeink várják a parancsot. – Fejezem be a mondatot.
Megigazítom kardomat az oldalamon, s várom, hogy teljesen felöltözzön, hogy indulhassunk.
Figyelem ringó kebleit, ahogyan magára veszi a maradék ruhát, és élvezem, ahogyan a haja a széllel táncolt, s úgy mozognak együtt.


Rowena
avatar



☩ Keresett személy :

☩ Reagok :
19

Utolsó Poszt Pént. Ápr. 27, 2018 8:19 am
Következő oldal


I've got the power
Rowena && Roan
──────────── ────────────
« Comment; ide • Szószám; ide • Zene; ITT »
Magam sem értettem miért, de ruháim ledobva a parton, takaros kupacba rendezve azokat, kellemes érzéssel töltött el a friss, hűvös víz. Az éjszakai esőnek hála a fák között párás lett a levegő, mégis kellemes, a friss zöld jellegzetes illatával, amiből mélyet szippantva, a víz alá merülve élvezem izmaim elernyedését. Bár eleinte nem foglalkozom a hangokkal, a közeledő léptek zaját a szél most nem hozza felém, a madarak csicsergése közepedet is hallom, ahogy pár apró gally megroppan valakinek a súlya alatt. Nem nézek körbe, úgy teszek, mintha semmit sem vettem volna észre. Kicsavarom szőke fürtjeimből a vizet, ujjaim használva átfésülöm a hullámokat, majd a fejem tetején gyors fonatba rendezem őket, a csuklómra kötött bőrrel összefogva végét. A fülemmel egy vonalba viszont hagyom, hogy nedvesen hulljon, tapadjon hátamra. Ahogy lassan felállok a vízesés alatt lévő kőről, kihúzom magam és egyenesen a bokrok közé nézek, anélkül, hogy tudnám kivel is van dolgom. Elindulok a ruháim felé, bár testem nem fedetlen, pár anyagdarab, fürdésre alkalmas fehérneműszerűség pont ott takar, ahol szükséges, kiélvezem a bőröm simogató napsugarak érintését. Testem még így is viseli a tegnap este nyomait, sebeket, amiket rég szenvedtem el, olyanokat, amikről már szinte el is feledkeztem, s olyanokat, amik mindig emlékeztetni fognak a tetteim súlyára.
-Tudod, nincs szükségem gardedámra.-szólalok meg, s ahogy eddig tettem, hogy nem látom, most egyenesen szembefordulok vele, a nedvességtől áttetsző szövettel mit sem törődve, kezemben tartva a napon időközben megszáradó, tiszta szövetet, amire aztán a testem pengéktől védelmező bőrmellényt húzok majd. -Nem vagyok védtelen és fegyver nélkül sehová sem megyek.-nyúlok hátam mögé, az egészen eddig gerincem vonalához simuló, derekamra erősített pengéért, amit végül a földre dobok. Nem kell tartanom tőle. Még talán annyira sem, mint tegnap este.

Roan
avatar





This will never end 'cause I want more More, give me more

☩ Reagok :
20

Utolsó Poszt Csüt. Ápr. 26, 2018 8:25 pm
Következő oldal


I've got the power
Rowena && Roan
──────────── ────────────
« Comment; ide • Szószám; ide • Zene; ITT »
Reggel egy cetli várt. Már a gyerekeket is megtanítják olvasni, de persze nem ez a legfőbb tanulni valónk, így én lassan és határozottlanul tudok csak olvasni, írni.
Cetli, mely az ő keze nyomát viseli. Tudom hova megy, mindig kifigyeltem őt, és ő erről sose tudott. Nem este láttam őt Éva kosztümben elöször és remélem nem utoljára.
Ha ezt a nőt akarom, máshogyan kell hozzá állnom.



Felhúzom a ruhám, s a cipőm és úgy magamra veszem fegyvereim. Bizonyosan rossz pillantások hada fog várni a sátor elött. Kilépek, de senki. Így magabiztosan indulok a sajátom felé.
Leteszem fegyvereim, csak egy kis kést tartok magamnnál, ahogyan azt kell.
És indulok el arra a helyre. Lépteim sietősek, hiszen újra vele akarok lenni.
Ropog a talpam alatt a talaj, élvezem a meleget az arcomon, s a csicsergő madarakat. És meghallom a vízesést. Leguggolok nem megijesztve a nőt. Nézem, ahogyan már benn uszkál, le késtem a legjobb pillanatot, de mit vártam? Majd pont akkor kellek fel?
Még nem mutatkozom.


Utolsó Poszt Csüt. Jún. 22, 2017 10:34 am
Következő oldal


Trying to come up with another lie
Rowena && Lincoln
Zene linkje • szószám: Ide • Credit:




Magamban elmorzsolok egy megjegyzést, amolyan „gondoltam” üzemmódban, ami csak annak volt tökéletes jele, hogy ő sem viszi túlzásba az érdeklődést. Miért is tette volna? Mindenről tudott, arról is, hogy mi történt és arról is, hogy a méreg milyen hatással bírt. Nem lepődött meg, arcán láttam, vonásairól nem lehetett elmondani, hogy zabolázatlan és meggondolatlan cselekedtek volna. Sőt, épp ellenkezőleg. Tökéletesen tudta, hogy mi történt, mikor és pontosan hol.
-Valóban, nem léteznek.-válaszom tömör, s talán a kelleténél még inkább megvető hangom. Nem állt módomban kedveskedni, úgy tenni, mintha mit sem tudnék semmiről. Mielőtt meggondolatlanul cselekednék, inkább körbenézek és figyelmem rövid ideig a fiatalok felé terelem, akikről épp ő papol. Persze, a jövő rájuk épül. De ő a saját jövőjét építi rájuk, nem pedig az övéket építi, mint valami szent. Bár inkább lett volna az vagy egy démon, legalább probléma és következmények figyelembe vétele nélkül ölhettem volna meg. Valós indokkal, nem úgy, mint most. Bár kiontott „élet” így is és úgy is az én kezemen száradna.
-És mi lenne a megfelelő ösvény szerinted? Mi túl sokan vagyunk szerinted, hogy egy ösvényen megférjünk? Hisz nem ugyan az a célunk? Tisztogatni és túlélni?.-szegezem neki a kérdést kivételesen és a mai napon először, őszinte kíváncsisággal hangomon és arcomon, ami igen ritka volt. Vele, nem pedig tőlem.-Ha javaslatod van, hogyan menjünk előre, miért nem azt mondod? Nem elég, ha nekik tanítod, ők még attól bőven távol vannak, hogy bárki meghallgassa őket. Tapasztalatlanok és önfejűek, nem tudják a közös érdekeket szolgálni. És meggondolatlanságuknak hála könnyű célpontok bárkinek..-próbáltam úgy szemlélni őket a támadás óta, hogy ki az, aki a potenciális támadó lehetett, ám fejemben egyre az a férfi jelent meg, aki felmelegíti ennek a nőnek az ágyát. -Érdekelnek a nézeteid.-támaszkodom kényelmesen a fa gerendákból ácsolt kerítésnek, ami a gyakorlóteret körülölelte, míg keresztbe font karjaim mellkasomról magam mellé eresztem és övemre támasztom ujjaim.



Utolsó Poszt Szer. Jún. 21, 2017 10:31 pm
Következő oldal


the truth will set you free
Lincoln && Rowena
Zene linkje • szószám: 238 • Credit:

- Nem léteznek véletlenek – erősítem meg sejtését épphogy a távolba révedve, amint elkapja tekintetem néhány gyakorlatozó, ám újra felpillantok rá. Felér egy közhelyes vallomással, mi valóságos zene a füleinek; habár, már a nyílhegy becsapódásakor biztos volt a dolgában. Úgy, ahogyan mi is a sajátunkban.
A faggatózás pedig, közel színlelés volna a részemről, jól ismerem a méreg hatását, pontos lelőhelyét. Miképpen a gyógyító asszonyunk kevés ellenanyag birtokában nem tehet percek alatt csodát, így nem lep meg Deedra ágyhoz-kötöttsége sem. Nem különben, örömmel tölt el a tény, hogy nem könnyű prédára vadászunk - azt a vadat a legélvezetesebb elejteni, amelyik még hisz egy szebb jövőben. Hiszen, amelyik már idejekorán feladta, és elfogadta végzetét, nem nyújthat sokat; de amelyik ellenáll és küzd… az, ahogyan Deedrával játszunk, mígnem belátja gyengeségét és alkalmatlanságát, az a valódi élvezet. Mi tagadás, igencsak ingerdús volna, ha ennél is radikálisabb módszerekhez folyamodnánk. Mert úgy bizony, a lehetőségeim, szövetségeseim adottak, Lincoln. És az ilyet vétek kihasználatlanul hagyni.
- Az élet nem állhat meg nélküle. Mindannyian tesszük a dolgunk, még a fiatalabb generáció is. - bökök aprót fejemmel az ifjoncok felé, állva aztán a metsző pillantást - A jövő rajtuk is áll, a távoli jövő pedig az ő kezükben kell legyen. A közös célig mindenképp.
A célig azonban akadnak kitérők, más eszközök, ez vitathatatlan; mindezzel nincs mit elültetni a fejébe. Ha túl szűk egy ösvény, amelyen túl sokan haladnak, arról gyanút észlelve tér le az ember. Saját utat tapos magának, nem rohanva a többiek után, botor módon a vesztébe. Ez ösztön, a túlélésért.




Utolsó Poszt Szomb. Jún. 17, 2017 7:19 pm
Következő oldal


Trying to come up with another lie
Rowena && Lincoln
Zene linkje • szószám: Ide • Credit:



Mint a patkányok a tömött ételkészlet körül, Rowena épp úgy jelenik meg mellettem, mikor észrevesz. Bár egy pillanatra elgondolkodom, hogy ez a patkányokra nézve dicséret vagy szánalom. Érzem izmaim megfeszülését, ahogy közelebb ér, majd megáll. Bár nem látom arcát, tökéletesen érzékelem mozdulatait, hogy arca mimikája rezzenéstelen, de testtartása továbbra is cselekvésre kész.
-Kétségem sincs afelől, hogy nem volt véletlen.-nézek végre rá, s mivel magasabb vagyok, mint ő, könnyedén, mégsem lenéző pillantással mérem végig.-Ahogy sok más sem, igaz?-térek a lényegre köntörfalazás nélkül. Ha valamit, hát az egyenességet megszokhatta tőlem. ellenben vele, még ha a véleményem burkoltan is, de legalább kimondtam, egyenesen és szemből támadtam, nem olyan aljas módon, ahogy ő. Nem volt kétségem, hogy ki tervelte ki Deedra ellen az aprócska merényletet.
-Meg sem kérdezed, hogy hogy van a vezetőnk?-érdeklődésem ártatlan, de szám széle sokat mondóan rándul meg.-Segítek. Jól van, napról napra erősebb. Bár kétlem, hogy ezt neked köszönheti. De legalább az újoncok kiképzésében hasznod lelheti és nyilván a távollétében is hálás, hogy lelkiismeretesen végzed a munkád.-mivel az ő feladata leginkább a kiképzés volt, így nekem is hálát kellett volna éreznem, amiért jó katonák mellett harcolhattam. De inkább arra próbáltam összpontosítani, hogy minden felé legyen szemem, mintsem arra, hogy csak a valódi ellenséggel harcoljak. Úgy terjeszkedett, mint egy szellem. Csakhogy sem én, sem azok, akik Deedra mellett álltak, nem voltak olyan naivak, hogy higgyenek a felvillantott tévképzeteknek.-Remélem az eljövendő időkben szerencsésebbek leszünk. Nyilván mindenkit ugyan az a cél hajt.-eddig is szemébe néztem, enyémben viszont ennél a mondatnál valami furcsa feketeség villan fel. Láthatta rajtam, hogy nálam nem ér el semmit és sosem fogok megbízni benne. Teljesen nem ment el az eszem azért.




Utolsó Poszt Szer. Jún. 14, 2017 5:02 pm
Következő oldal


the truth will set you free
Lincoln && Rowena
Zene linkje • szószám: 337 • Credit:

Kifogásolhatatlan időjárás, tökéletesen igazodva hozzánk. A nap nem perzsel akkora energiával, a szél hűsíti a felhevült testet, szárítja a megizzadt nyakat. Jobban fűlik a foguk az ifjoncoknak is az ilyen ég alatt való gyakorlatozáshoz, semmint a kánikula kereszttüzében. Nem csoda, áldás az ilyen délelőtt. Kellemes csalódással töltött el, hogy néhányan már rutinossá növik ki magukat közülük, a zsenge koruk ellenére; és meg kell hagyni, a veteránjaim sem adták ma fejüket a dőzsölésre. Annál bosszantóbb aligha akad.
Fél szemem a gyerekeimen. Noha megkapták a feladatot és azóta is töretlen a harci alapzaj, nem árt a megbizonyosodás, meg pár idősebb szemfüles: ha csillapodna a lelkiismeretesség. Bele kell szokniuk a rendszerességbe, kétség kívül ez a gyenge pontjuk.
A rönkökből állított kerítésnek támaszkodom. Lezser mozdulatokkal tisztítom meg a korábban még vér áztatta tőrömet – a vaddisznó nem küzdött sokáig. A húsa ugyan nem páratlan, ám az agyarát vétek lenne nem medállá faragni.
A közeli istálló bukéja megcsapja az orrom, ahogyan felerősödik a szél. Magával sodorja a kiképzőtér túloldalán párbajozó fiatalok hangját is, de Lincoln távoli alakja kerül rögvest a látóterembe; jómagam még nem is érdeklődtem a sajnálatos baleset felől, pedig… roppant mód izgalmasra kerekedett, nem vitás. És az íjásznak volt szerencséje végignézni, ahogyan összekaparja Deedrát az aljnövényzetből. Biztosra veszem, hogy jobban felnagyítják az ügyet, mint ami; holott csak figyelmeztetés a valódi szerepe, a féleszű íjász azonban nem csupán megkarcolta. Aki tán olyannyira professzionális, hogy nem hajlandó enyhén célt téveszteni.
A tőröm a tokjában leli újra helyét, majd kimért lépteimmel indulok meg Lincoln felé, aki már réges-rég kiszúrta jöttömet, ám én is a soron következő párbajozókra szegezem tekintetem. Apró, szórakozott mosolyom nem palástolom; valóban, a furfangosabb tanítványok az én kezem alól kerülnek ki. A lányok el lettek szakítva a sztereotípia gyötrő tudatától, és ez így van rendjén. Fikarcnyival sem kevesebbek hímnemű társaiknál, sőt, bőven van mit kihasználniuk és előnnyé kovácsolni.
- Lincoln. – vetem rá kifejezéstelen pillantásom, s bár legszívesebben felszökne szemöldököm, ilyesmire számítottam tőle – Mint láthatod, határozottan. És ami azt illeti, tévedsz; nem fanyalognak attól, hogy általam fejlődjenek, elvégre, nem véletlenül kaptam meg rá a lehetőséget. Ahogy te nevezed.
Egyébiránt pontosan tudom, hogy mire céloz.




Utolsó Poszt Csüt. Ápr. 20, 2017 8:32 pm
Következő oldal


Trying to come up with another lie
Rowena && Lincoln
Zene linkje • szószám: Ide • Credit:



A fák között megbúvó tisztás közepén tíz fiatal ácsorgott. A köröm kívül én és egy kiképző. A fiatalok többsége próbált úgy tenni, mintha ismerné a harc minden művészetét, rejtelmét, mintha megtörhetetlenek lennének, erősek és bátrak. A határokat viszont még egyszer sem lépték át. Ha rajtam múlik, egy darabig még nem is fogják. Amíg nincs biztos kézben egy penge, nem hagyhatja el a tábort. Pláne nem Deedra utasítása ellenében cselekedve.
-Első pár, gyerünk!-töröm meg a csendet, mivel a percek gyorsan múlnak, s ácsorgással nem szívesen töltöm az időm. Végre mindenki a neki szánt társ mellé áll. A két kiválasztott fiatal előre lép, a fiú arcára kiül a megvetés és a lenézés. Ő nem tudja, amit én. a lány jó harcos, tehetséges és ígéretes. Emlékeztet valakire...
-Nem harcolok egy lánnyal!-jelenti ki karba tett kézzel, mire vállat vonok, és a mellette álló ifjú hölgy a földre rántja egy könnyednek tűnő mozdulattal, de látszik rajta ehhez mennyi erőt gyűjtött össze.
-Persze, ez jó indok. Nyilván, ne bánts egy ártatlan nőt, de ha az életed a tét, jobb, ha nem gondolkodsz sokat.-tanácsolom, és intek a következő párosnak, akiknek szája sarkán még ott ül az előző páros viselkedése láttán rájuk ragadt mosoly. A kiképzőre nézek, tekintetem mindent elárul. Nem érzem rátermettnek a feladatra, a saját tanítványait nem tudja féken tartani és megfelelően terelgetni. Legalábbis most ez volt az első benyomásom, ami ritkán hagy cserben.
Megjelenik egy ismerős tekintet, a szempár, ami szinte mindig éber, és fekete. Fogalmam sincs miért jött ide, de érzem, hogy minden izmom egyszerre feszül meg. Bár én nem tartoztam a szigorúan vett kiképzők közé, katonai vezetőként pár újonc munkáját mindig jó volt figyelemmel kísérni.
-Rowena.-biccentek felé, mikor karba tett kézzel mellé lépek,tekintetemmel a gyakorlatozókat figyelve.-Remélem, hogy akikkel te foglalkozol, hasznosnak is bizonyulnak. Vagy azért jöttél, hogy felmérd a lehetőségeid? Gondolom megterhelő lehet olyanokat keresni, akik teszik, amit mondanak nekik. De nyilván megvannak a lehetőségeid...-nem nézek rá, hangom mégis megvető, és üres képzelgés és vádaskodás helyett a szín tiszta véleményem szövöm hálóvá, s tárom elé. Nem gondolom, hogy ő végzi el a piszkos munkát, de nyilván volt köze a támadáshoz, amit Deedra ellen követtek el pár napja.




Utolsó Poszt Csüt. Ápr. 20, 2017 7:05 pm
Következő oldal


***


Utolsó Poszt
Következő oldal


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  
Chat Box
mennyei hangoküzenj a többieknek




friss írások
UTOLSÓ HOZZÁSZÓLÁSOKposztok, hírek neked!
Lucifer
Today at 12:30 pm
☽ Park




friss írások
ÖSSZESÍTETT LISTABELÉPETT TAGOK, FAJOK LÉTSZÁMA

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 21 felhasználó van itt :: 10 regisztrált, 0 rejtett és 11 vendég




Fajaink száma
Arkangyal
8/6
Leviatánok
8/5
Angyal
2
Démon
10
Bukott Angyal
1
Ember
7
Félvér
2
Harcos Angyal
5
Vadász
8
Nephilim
5