☽ OH DARLING, EVEN ROME FELL ☾
Légy üdvözölve egy apokaliptikus világban, ahol nem tudod kiben bízz

 

Ramiél
WHISPERING AMEN
avatar




☩ Faj :
Arkangyal
☩ Reagok :
65

Szomb. Jún. 24, 2017 9:23 am írtam neked utoljára


To Nasargiel
Alaposan végig gondolom az elhangzott lehetőségeket. ~Igen, éjszaka.~ Tűnődve tekintek körbe, noha a Földön van éjszaka és a Mennyben pedig nincs, jöttünket még is nehezebben szúrják ki az éjszaka leple alatt, míg át nem érünk a járatokon. Ehhez kell Jofiel, mert én csak néhány járatot ismerek, azok pedig kevesek lesznek a harcosainknak. Tekintve hogy én is elég vagyok, feleslegesnek tartom belerángatni a testvéreimet, ugyanakkor tervezem hogy Mihálynak elmondom a szándékomat, akkor talán ad még pár harcost az oldalunkra. ~Rendben. Szedd össze a harcosaidat idelent, én megkeresem Jofielt!~ Összességében elégedett vagyok. Jól tettem hogy kitárgyaltam ezt Nasargiellel. Egyrészt így ő is lelkesebb lesz, másrészt hasznos tanácsait megfogadom. Nos, ennek fényében még kellenek a szövetségesek odafent, míg Jofielt keresem lesz időm gondolkodni ezen is. Tudom, nem lesz egyszerű megtalálni. Az épület peremére lépkedek és megfordulok, háttal a mélységnek. Kitárom szárnyaim. ~Amint megleltem, találkozunk!~ Bólintok egyet neki, tudja hogy nem szoktam a hasamra csapva ígérgetni, ráadásul könnyűszerrel rátalálok a dolgom végeztén. Ezután sarkon fordulok, elrugaszkodom a peremtől, belevetve magam az alattunk elterülő mélységbe.

Nasargiel
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Harcos angyal
☩ Reagok :
17
☩ Keresett személy :

Kedd Jún. 13, 2017 10:11 pm írtam neked utoljára


• Ramiél - Nasargiel •

Nem harcolhatunk valami ellen. Annak semmi értelme. Valamiért kell harcolni. [ Lejátszás ]

A főkapu lehetőségét elvetjük, Ramiél nem akar rajta kárt okozni. Megértem indokait és bele gondolva egyet értek vele, így viszont tényleg csak a kisebbek jöhetnek számításba. Aprókat bólogatok rá és mivel telepatikusan kapom a további mondatokat, úgy is válaszolok. ~ Valahogy ők is közlekednek. A kisebb kapuk egyszerűbbek és gyorsabbak, ha utazni kell, én a helyükben biztosan aktívan hagytam volna párat. ~ további kérdésein egy kicsit elgondolkodom. A tájra terelődik az én figyelmem is, de valójában nem itt járok, hanem emlékeimben, a mennyben. Elképzelem a helyzetet, a lehetséges kimeneteleket, a változókat. Hányan fogadhatnak, meglephetjük-e őket, és a többi. ~ Én éjjelre tenném a támadást. A sötétben egyszerűbb meglepni őket, még ha nem is alszanak. Szerintem elég egy ark ehhez, bár katonából több kell. Tudok is néhányról, akik ide lent vannak, és valahogy akár a fenti osztagom tagjainak is szólhatok, hogy készüljenek fel. ~ adok ötleteket, persze ezek csak az alapok. Nem taktika, nem stratégia, nem egy megszervezett támadás, de ahhoz, hogy ezeket meglehessen tervezni, tudni kell, hogy mivel is számolunk, hány fő van a mi oldalunkon, ők mire képesek. Ha nincsenek meg legalább ezek, nem tudunk egy normális A és B tervet kieszelni. - Én kerítenék egy nem harcos angyalt is, aki a mi pártunkat fogja. Rövid elterelésnek jó volna, amíg mind fel nem érünk, mert külön-külön sebezhetőbbek vagyunk. Sajnos a kisebb kapu hátránya, hogy csak néhány személy képes utazni vele. ~ nem tömegek mozgatására alkották meg, az biztos. Arra a hatalmas főkapu alkalmas, így aztán valahogy időt is kell majd szerezni magunknak, hogy összegyűlhessen a csapat.


credit && ---



Ramiél
WHISPERING AMEN
avatar




☩ Faj :
Arkangyal
☩ Reagok :
65

Vas. Május 07, 2017 11:32 am írtam neked utoljára


To Nasargiel
Tudtam hogy eltúlzom, szavai lehetőségeket nyitnak nekem, hisz ő azért a hadjáratok levezetésében mint olyan, sokkal tapasztaltabb nálam. Így aztán hajlok a nézeteire, belátom, tényleg nem lenne jó ötlet az "oroszlán bajszát" ráncigálni. Nem akarom a kelleténél jobban magamra haragítani fivérem, de azt már most látom, hogy a szép szavakkal kevés dolgot érünk el és valakinek rendet kell tennie odafent.
- A Kapu Szent és sérthetetlen, ha kárt okozunk benne, azzal lehetőséget adunk a pokol szolgáinak, valamint jogtalanul elveszünk a testvéreinktől egy darabka reményt. Elterelésre gondoltam én is, de igazad van. Az túl nagy bajt okozna.
Úgy gondolom, hogy otthonunk birtoklása nagy előnyt nyújt Gábrielnek, hiszen odafentről mindent lát, de tényleg. Stratégiailag kedvező hely, ugyanakkor megosztottá is teszi, ahogy Nasargiel mondta, ezért csak nagyon kevés katonája tartózkodik odafent, amennyi éppen elég az elnyomáshoz a többivel szemben. Lássuk be a semlegeseket nem érdekli egyik oldal sem, de ha nyomást gyakorolnak rájuk, akkor oda szegődnek, ahová érdekük megkívánja. Persze akadnak kivételek, mint Ophilia, vagy Nasargiel katonái. Ennek ellenére szerintem ők is szembe szegülnének az elnyomás ellen, ha tudtukra adnánk hogy ezzel a célunk a régi rend visszaállítása. Azonban egyenesen a Kapuhoz menni veszélyes, mintha csak fejjel rohannánk a falnak, ráadásul hiába ha elterelés lenne, még a nagy csata hevében tényleg megrongálódik. Helyeslően bólogatok, ezalatt fél fordulatot téve ismét a tájat fürkészem, jobb kezem először finoman érinti az állam, aztán kifelé lendül jobb oldalra, mert affektálok neki, de most már telepatikus képességeim használom inkább a további kommunikációra.
- Mi van ha a kapukat használjuk? Egy még biztosan működik, azon keresztül jutottam fel nemrég. Ez ügyben megkereshetem Jofielt is, ő az összeset ismeri és akkor bebiztosíthatjuk magunkat.
Elhallgatok, aggódó pillantással tekintek végig az alattunk mozgó hangyabolyon. A baj csak az, fogalmam sincs merre találom Jofielt. Vannak neki barátai, szövetségesei, jobb volna ezen a szálon elindulni és megkezdeni a keresést utána.
- Mit gondolsz? Kevés katonával át tudunk menni egy kapun, betörve hozzájuk? Elég lennék én, mint ark?
Nos igen, jó lenne ezt is alaposan átgondolni, mert ha azt mondja kevés vagyok -noha kardforgató tudásom egyedül álló, ettől még számításba kell venni ezt is-, akkor meg kell győznöm valamelyik testvérem és hát valljuk be, nem vagyok a szavak embere, de tudok olyat tenni, amiért úgy érezzék tartoznak nekem. Ez esetben elkerülhetetlen az alakoskodás, amitől irtózom, ám legyen, ha ez kell ahhoz hogy végre rend legyen a Mennyországban. Kezd egyre bonyolultabb lenni minden, nem akarok ártani Gábrielnek sem, egy bizonyos ponttól megértem őt is és igazat adok neki, de voltak és lesznek olyan húzásai amik taszítanak, amikért haragszom rá. Vegyük a másik oldalt, Mihályt, nos, ő meg egyre inkább kiesik az angyali létből, ami azért add aggodalomra okot, mert így előbb utóbb el fog távolodni tőlünk, és Atyánktól és a fene tudja utána milyen döntéseket fog hozni. Túl fontosak lettek számára az emberek, ami engem egyre inkább csalódással tölt el. Látva hanyatlását, ez is csak azt igazolja a számomra hogy minél előbb vissza kell állítani az egyensúlyt.
- Ki jöhet még szóba?

Nasargiel
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Harcos angyal
☩ Reagok :
17
☩ Keresett személy :

Szer. Ápr. 26, 2017 3:44 pm írtam neked utoljára


• Ramiél - Nasargiel •

Nem harcolhatunk valami ellen. Annak semmi értelme. Valamiért kell harcolni. [ Lejátszás ]

Ahogy sejtettem, a főnöknek nem tetszik az ötlet, habár én csak egy elterelés akartam, ő úgy tűnik, nagyobb dolgokban gondolkodik. Kissé ráncolva a homlokomat hallgatom őt és a tervét, mire hangosan hümmögve elgondolkodom rajta. Tervére azonban húzom egy kicsit a számat. - Hát ha a véleményemet kérdezed, szerintem ezzel csak újabb harcokat és háborút indítanánk. Ha Gabriel mozgósítja a seregét, mert azt látja, hogy szervezkedünk, majd kiderül, hogy csak "poén", akkor támadni fog, mert ezek szerint még se szervezkedtünk valójában. Sebezhetőek leszünk. Ráncigálni az oroszlán bajszát... Nem tartom jó ötletnek. Ezért akartam csak egy kisebb csapattal elterelést csinálni, míg a mieink lejönnek. De ha elakarod foglalni a mennyet, talán... A legcsendesebb és gyorsabb akció volna a legjobb. Amit Gabriel észre sem vesz. Utána már nem tudna mit csinálni. Ha felküld egy sereget ellenünk, akkor megosztottá válik, lehetőséget ad Michaelnek a támadásra. – mondom elmerengve, a várost és a hidat szemlélve a látóhatáron. A menny se Gabrielnek, se Michaelnek nem ad hozzá a háborújához, ha úgy vesszük. Egy biztonságos helynek jó maximum, ahova visszahúzódhatnak, ha beüt a krach. Így szerintem Gabriel könnyen feladná a helyet, ha végül katonái azzal a hírrel térnének le, hogy semlegesek foglalták vissza az otthont. Még csak nem is Michael katonái, hanem Ramiélé, egy semleges arké. Legalább is ebben bízok, hogy így lenne.


credit && ---



Ramiél
WHISPERING AMEN
avatar




☩ Faj :
Arkangyal
☩ Reagok :
65

Vas. Ápr. 23, 2017 1:08 pm írtam neked utoljára


To Nasargiel
Nagyra kerekednek a szembogaraim a szavaira, bár megértem miért akarja ezt, ahogy ő fogalmazott szeretné, de akarja, nem szeretné, amit most átérzek megmagyarázhatatlan módon. Megcsóválom a fejemet.
- Egy rajtaütés a Mennyek kapuján beláthatatlan következményekkel járna.
Megint a messzeségbe révedek hosszú percekig. Annyiszor átgondoltam ezt már. Lássuk be, ha erőszakkal akarjuk visszafoglalni az otthonunkat, csak hogy visszakapjuk az angyal világ prioritását, nos, az egyenlő lenne azzal a pusztítással amit Gabriel végzett a földön. Saját testvéreink vérét ontva még rosszabbnak is minősülnénk. A valódi ellenségeink pedig hasznot húzhatnának belőle.
- Nemrég odafent jártam.
Kezdem ismét feléje fordulva, bal kezem a jobb vállára helyezve, szolid hangon.
- Megértem miért akarod ezt, és támogatom. De a Mennyek kapuját nem támadhatod meg!
Egy kis szigor is helyet kapott a hanghordozásomban. Gondolja végig még egyszer a kedvemért. Kétszer megpaskolom a vállát mikor látom rajta a beleegyezést, valamint a lemondást, amit nem kellene éreznie, de tudom érezni fogja szavaim súlya alatt, ideje hát reményt csepegtetnem harcos lényébe.
- Lenne egy javaslatom.
Ellépek mellőle ismét az épület peremére állva, hol rá hol a messzeségbe tekintve.
- Sokat gondolkodtam és összeállt egy terv. Megosztom veled, mert úgy érzem az otthonunk kulcsa nem szabad hogy a bátyáim kezében maradjon. Amíg ők élveznek hatalmat a Mennyek országa felett, senki sem lel otthont odafent, pedig az mindegyikünk otthona. Az összes angyalé és az összes jó léleké, mely valaha levegőt vett a földön emberi alakjában.
Az utolsó látogatásom meggyőzött arról hogy ideje volna cselekedni, nem maradhat ez így tovább, de nem mindegy miként hajtjuk véghez ezt. Ártatlanok vannak odafent, akiket nem érdekel a többiek acsarkodása, akik csak végezni akarják a dolgukat, nyugodalomra és békére vágynak az otthonnak nevezett helyen.
- Ha olyan sereget tudnánk felállítani Las Vegas ellen, amelyre a fentiek figyelme is oda irányul, szerintem Gábriel mindegyiket lehívná az ütközetre. Tart Mihálytól és tőlünk is. Ezzel elérhetnénk hogy védtelen legyen a Menny olyannyira, amennyire szükséges ahhoz hogy bemenj és megszabadítsd kicsinyes gőgjétől.
Annyira könnyedén bukkannak fel a szavak, holott tudom, ez nem lesz ennyire egyszerű, áldozatokkal fog járni, még így is. Azon felül Mihály reakciója sem lesz egyértelmű.
- Beszélek a bátyámmal. De ha elutasítja, magam fogok odamenni Gábriel elébe és zavart kelteni!
Szerintem menne, arkangyal vagyok, más kérdés hogy lehet élve nem távozom majd a helyszínről utána. Elvégre legyen bármilyen hatalmam is, amint átlátnak a képességeimen és rájönnek hogy tök egyedül vagyok, nos, onnantól vajmi kevés eséllyel fogok bírni és nem is akarom a vérét ontani a mieinknek. A cél nem az ütközet, csupán az elterelés, és erre bármi megteszi. Utolsó szavam után csendben tekintek Nasargiel szemeibe. Azt hiszem rengeteg kérdés és ötlet kap helyet most a fejében, amivel még a segítségemre is lehet hogy tökéletesítsem ezt a gyenge lábakon álló tervet, ugyanis nem feltett szándékom kicsinálni saját magam, ha van más mód is erre, még ha Mihály nem is akarna részt venni benne.

Nasargiel
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Harcos angyal
☩ Reagok :
17
☩ Keresett személy :

Szomb. Ápr. 22, 2017 1:12 pm írtam neked utoljára


• Ramiél - Nasargiel •

Nem harcolhatunk valami ellen. Annak semmi értelme. Valamiért kell harcolni. [ Lejátszás ]

Egyre aggasztóbb híreket kapni a mennyből. Egy katonám lebukott Gabriel követői előtt, szinte kiprovokálták belőle a dolgot. Meg ölték, a többiek pedig aggódnak, mert mintha csak boszorkányüldözés vette volna kezdetét, mindenkit neki álltak kérdezni, faggatni, vagy akár bántani is. A tehetetlenség az idegeimre megy, tudván, hogy még mennyi lehet a fenti áldozatok száma. Nem bírok csak úgy ülni, így elhatározva magamat már útra is keltem. A romos torony nem ismeretlen számomra. Ramiél sok időt tölt ezen a helyen, legalább is a legtöbb földi helyhez viszonyítva. Itt keresem először és nem is lepődök meg, hogy itt is találom meg. Az ark szokása szerint gondolataiba mélyed, amelyek sötétségéről a ráncok a homlokán árulkodnak. Arkangyali fényét még sem tudja semmi sem beárnyékolni, sem rossz gondolatok, sem ez a letargikus hely. Amikor észrevesz, közelebb lépek, biccentéssel köszönök. Kérdésére nem felelek, habár először az a válasz jut eszembe, hogy "Amiért megharcolnak." Mivel jelez, hogy ezt a gondolatomat nem kell megosztanom vele, második kérdésére fókuszálok. - Azért jöttem, hogy engedélyt kérjek. A mennyben lebukott az egyik katonánk és megölték. Egyre rosszabb a helyzet. Engedélyt szeretnék kérni arra, hogy felkereshessem a csapatomból azokat, akik idelent vannak. Szeretnék egy apró rajta ütést a menny kapuján, hogy azok, akiknek nagyon rosszul áll a szénájuk, lejöhessenek, a többiek pedig több bizalmat nyerjenek Gabriel angyalai között. – mondom ki egyenesen és határozottan. Nem szokásom kertelni és nem most akarom elkezdeni, még akkor sem, ha tudom, hogy az arknak ehhez lesz egy-két hozzászólása, vagy talán nem is engedélyezi az egészet.


credit && Bocsi a lassúságért, remélem megteszi!



Ramiél
WHISPERING AMEN
avatar




☩ Faj :
Arkangyal
☩ Reagok :
65

Hétf. Ápr. 17, 2017 5:08 pm írtam neked utoljára


To Nasargiel
Ez az építmény melyen állok és épp a robosztus, romos híd területét mustrálom elkallódó tekintettel, nos, pontos képmása az angyal világ romlásának. Akárhányszor idefent esz a fene és karba tett kezekkel, komoly képpel pislogok körbe, nem jut semmi más róla az eszembe. Most is ezt csinálom, hallgatom a víz morajlását, a szél hangját és végig megyek a félig a vízbe borult, itt ott rozsda martalékává vált valaha volt, fenséges hidat. Bár a torony is elnyűtt, eldőlt, lakhatatlan, és emberi időszámításban mérve ódon régiség csupán, még is belátni róla messze az egész várost és még azon túl is. Apró neszekre leszek figyelmes, ezért megfordulok a hang irányába. Nem ér meglepetésként, kevesen fordulnak meg itt, de azokat mind ismerem.
- Nasargiel!
Arcát fürkészve lépek közelebb hozzá a ház pereméről, hogy egy apró mosollyal üdvözöljem. Ugyanakkor jötte váratlan, nem beszéltük meg előre, ezért úgy vélem fontos lehet.
- Az ember nem azt kapja, amit megérdemel. Hanem amit kap. És mi angyalok?
Kezdem a szokásos bohózatomat, mely egyszerre szokott szórakozott és keserédes lenni, és a legtöbbször senki sem érti és nem is válaszol rá. De most Nasargiel áll előttem. Igaz is, hirtelen észbe kapva széles mosolyra húzódik a szám, magam elé rakva fel a kezem, mintegy stoppot intve. Ha netán válaszolni kezdett az előbbi agymenésemre, az még pont belefért, de most közbeszólok.
- Mit tehetek érted, barátom?
Ismerem jól, ha ő itt keres engem, akkor annak komoly oka van, azt meg már neki kellett megszoknia tőlem hogy sosem vagyok egy társasági lény, ezért mindig szokatlan cselekedeteim, avagy éppen csak kijelentéseim vannak. Úgyhogy az előbbi sem zökkenthette ki látogatásának céljától. Érdeklődve figyelek rá.

Ramiél
WHISPERING AMEN
avatar




☩ Faj :
Arkangyal
☩ Reagok :
65

Hétf. Ápr. 17, 2017 3:32 pm írtam neked utoljára


********San Francisco - Millenium Tower - Romos kiadásban*********


Sponsored content
WHISPERING AMEN



írtam neked utoljára


 
Ramiél Tornya
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: