• hell is so close and •
HEAVEN'S OUT OF REACH

 
SzerzőÜzenet

Lincoln
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar



☩ Történetem :
☩ Faj :
SZAKADÁR / VADÁSZ / EMBER
☩ Posztok :
32
☩ Rólam :

☩ Képességem :


☩ Rang :
Katonai Vezető ☩ Deedra jobbkeze
☩ Play by :
Ricky Whittle
☩ Pokol vagy menny? :
Now you're stuck in my world! Trust me, this gonna hurt!


Rest while bosom is still untouched, unveiled
Hold another hand while the hand's still without a tool


Drown into eyes while they're still blind
Love while the night still hides the withering dawn



•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Hétf. Júl. 17, 2017 8:48 pm írtam neked utoljára


Daya && Lincoln
Zene linkje • szószám: Ide • Credit:



A saját önmarcangolásom, a dühöm az enyém volt, elrejtve mások elől, úgy szabadultam meg tőle, hogy tudtam, senki sem tud róla. Valószínűleg Daya célja is ez lett volna, de a rejtőzködés művészetét még gyakorolnia kellett előttem, így viszonylag kis keresgélés után nyomára bukkanok. Látom mozgásán, arcán, minden pillanatban dühét, de most, ahogy távolról szemlélem, elgondolkodom, hogy valóban jó ötlet-e megzavarni őt.
Tudtam jól, hogy vonásaim felett elvesztem a hatalmam, uralkodni egy pillanat alatt lehet, de mikor azt elveszted, újra fel kell építened az álcát, amire most úgy éreztem, már képtelen lennék. Minek emésztem magam? Magam sem tudom. Azt tudom, hogy a bosszúvágy nem jó tanácsadó, de Deedra élete bőven ért nekem annyit, hogy minden eddigi elvem, gondolatom sutba vágjam és kicsit újraértelmezzem a jövőképem, a hozzáállásom, a dühöm.
-Hidd el, tudom, pontosan tudom, hogy mire gondolsz.-nézek rá, és kihúzva magam, egy pillanatra tekintetem a magasba emelem, minden izmom megfeszítve, ahogy lassan lehullik rólam a közömbösség maszkjának utolsó darabja is. Mit rejtegessek előtte? Ugyanolyan fontos volt mindkettőnknek Deedra élete, egészsége és biztonsága, s tagadhattam, hogy nem forr a vérem ereimben, de nem volt így. Dühös voltam, pláne, hogy sejtettem az egész mögött ki áll, kinek a keze van a dologban.
-És meg is fog. Ennek koránt sincs vége és hiú ábránd lenne abban hinni, hogy ez nem ismétlődik meg máskor is. Mert meg fog, ebben szinte biztos vagyok.-emelem fel kardom, és mit sem törődve vele, ellépek mellette, üvöltve belevágva a kardot a fa törzsébe.-Mert az a szőke démon mindent kitervelt. Mert azt hiszi, hogy mindent megszerezhet úgy, hogy nem dönt romba vele semmit. De gyenge és eszetlen...-sziszegem fogaim között, olyan dühvel és haraggal hangomban, hogy azzal már magam is képes vagyok meglepni.-Nem hagyhatjuk. De akkor igen, ha addigra előállunk egy tervvel. Valamivel, ami lebuktathatja őket. De ahhoz fülek és szemek kellenek, amikből most épp híján vagyunk, hála a kis akciójuknak, egyre nagyobb a bizonytalanság a táborban.-nem tudom, hogy ez feltűnt-e neki, minden estre, ha nem, jobb, ha tud róla, hogy a víz koránt sem olyan sima tükrű, mint elsőre tűnik. A mély fekete, ismeretlen és egyre több áldozatot húz le magához.-ez valóban jó érzés.-ismerem el, immár nem a fába vágott nyomaim vizsgálgatva, hanem elengedve egy mosolyszerűséget felé, de ez sem segít a fáradt tekintetemen és a kicsit reményvesztett, mégis dühös ábrázatomon. Az arcomon minden érzelem táncot jár és már meg sem próbálom a ritmust diktálni ehhez. Hagyom, hogy minden vonásom egyeduralkodó legyen azon a heves tengeren, ami viharosan zúg napok óta.



Daya
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar



☩ Faj :
⚔ szakadár
☩ Posztok :
4
☩ Rólam :

☩ Rang :
⚔ tanácsadó, harcos
☩ Play by :
⚔ Nadia Hilker
☩ Pokol vagy menny? :
⚔ Földnek csúfolt purgatórium


•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Szer. Júl. 12, 2017 4:57 am írtam neked utoljára



Lincoln && Daya

Van az a pont, amikor bármennyire is próbálkozik az ember, már nem képes visszafogni az indulatait. Nálam most jött el az a bizonyos pont. Már nem bírtam tovább. Ki kellett adnom valahogy a dühöt, ami hosszú ideje nőtt és nőtt bennem akkorára, hogy már nem voltam képes tovább magamban tartani.
Mások nem láthattak ilyen állapotban, nem engedhettem meg magamnak, hogy így lássanak, ezért választottam az erdőt a legmegfelelőbb helynek ahhoz, hogy kitomboljam magam. Magammal vittem a fegyvereimet; néhány tőrt, meg egy kardot. Biztos voltam benne, hogy ennyi indulattam ma talán még ki is vágok valamit...
Először csak a levegőbe öklöztem, rúgtam, püföltem, mintha csak az lenne az ellenfél. Bemelegítésnek pontosan megfelelt. Ez után következtek a tőrök, amiket nagy le dülettel, egyesével hajítottam bele egy-egy fa törzsébe, azt képzelve, hogy azok Deedra merénylői. Be kell vallanom, nagyon, de nagyon jólesett. Azonban nem annyira, mint az, ahogy ezt követően, kezembe véve a kardomat, pusztító haraggal súlytottam le egy újabb fára.
Ütöttem, ahol értem. Perceken keresztül, pihenés nélkül. Azt se vettem észre, ahogy ezek a percek órákká lettek. Örökké képes lettem volna ezt csinálni, vagy legalábbis addig, amíg enyhülni nem kezd a dühöm. Abból azonban annyi volt, hogy talán tényleg sose hagytam volna abba ezt a tombolást, ha egy ismerős hang nem zavar meg benne.
Anélkül is tudtam, hogy ki volt a hang tulajdonosa, hogy akár egy pillantást vetettem volna rá. Egyedül csak Lincoln lehetett az, aki ilyen állapotban meg mert közelíteni. Talán ő volt az egyetlen is, akibe nem akartam belemártani a fegyverem, amiért megzavart.
Szavaitól egy kisebb grimaszba rándult az arcom. Nem szerettem, ha a küzdési technikámba belekötnek, még akkor sem, ha pontosan tudtam, hogy telhesen jogos. Bár most ez foglalkoztatott legkevésbé.
Először nem is válaszoltam neki, csak folytattam tovább a fa ütlegelését, szándékosan figyelmenkívül hagyva minden eddigi hibámat, amire felhívta a figyelmem. Talán dacból. De talán csak azért, mert egy valamit utáltam annál jobban, ha a technikámat elemezgetik, mégpedig azt, ha engem elemezgetnek. Ő pedig pontosan ezt csinálta.
Bosszúsan morrantam egyet, miközben félbe hagytam a következő mozdulatot és szikrákat szóró pillantásomat felé fordítottam. Persze nem rá voltam dühös, a legkevésbe sem, de nem tudtam mit kezdeni a haragommal. Már nem rejthettem el. Tudtam, hogy előle nem is kell.
Akaratlanul is rövid félmosolyra húztam ajkaim a fát érintő megjegyzése hallatán, de aztán újbol gyorsan el is komorodtam, ahogy jobban szemügyre vettem őt. Nem csak azért látott belém ennyire, mert annyira jól olvasott volna az egyértelmű jelekből, most, hogy ránéztem, már tudtam, hogy sokkal inkább azért tudta mi zajlott le bennem, mert ő is hasonlóan érzett. Egy kicsit megenyhültem.
- Tudod, borzalmas érzés a tehetetlenség. Az a düh, amit ettől érzek, egyszerűen megfojt - beszéd közben szabad kezemmel a nyakamra fogtam, mintha csak imitálni akarnám az érzést - és hiába tudom, hogy Deedra rendbe fog jönni, ez nem akar megszűnni. - Tudtam, hogy Lincoln érti, miről beszélek. Hiszen nem volt titok, legalábbis előttem nem, hogy az elmúlt napokban folyton ott volt Deedra mellett, aggódott érte, törődött vele, mindenkinél jobban. Ahogy elnéztem karikás szemeit, úgy gondoltam nem is nagyon aludhatott, számomra épp ezért egyértelmű volt, hogy szavaim értő fülekre találnak.
- Szeretnék visszavágni. Azt akarom, hogy aki ezt tette, megfizessen - újból fellángolt bennem a harag, ezért meglendítettem a kardom és teljes erőmből a fába vágtam vele. - Nem hagyhatjuk, hogy ilyesmi újból megtörténjen!

♦ remélem tetszik s4h4h ♦ 549 ♦ immortals ©

Lincoln
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar



☩ Történetem :
☩ Faj :
SZAKADÁR / VADÁSZ / EMBER
☩ Posztok :
32
☩ Rólam :

☩ Képességem :


☩ Rang :
Katonai Vezető ☩ Deedra jobbkeze
☩ Play by :
Ricky Whittle
☩ Pokol vagy menny? :
Now you're stuck in my world! Trust me, this gonna hurt!


Rest while bosom is still untouched, unveiled
Hold another hand while the hand's still without a tool


Drown into eyes while they're still blind
Love while the night still hides the withering dawn



•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Pént. Júl. 07, 2017 9:05 pm írtam neked utoljára


Daya && Lincoln
Zene linkje • szószám: Ide • Credit:



Lassú léptekkel haladok az erdőben nyomok után kutakodom, figyelem az aljnövényzet hogyan lapul a földre, figyelem, hogy hol lehet jobban kitaposva, emlékeimben viszont megjelenik Deedra teste, ahogy a földön fekszik. Sötétedik, az erdő csendes. De valami fura zajra leszek figyelmes, mintha kardok suhognának a levegőben, de aztán rájövök, hogy ez sokkal inkább egy ember lihegésének hangja. Lelapulok, lassan, hangtalanul, ahogy eddig is, beljebb merészkedek a tisztás felé. Daya az, barna hajkoronája még akkor is elárulná, ha összekötné a rakoncátlan fürtöket. Mozgását figyelve viszont viszonylag hamar feltűnik, hogy dühös, zaklatott, mint mindegyikünk, akinek valaha jelentett valamit Deedra. Fogalmam sincs, hogy mennyit tud rólunk, mennyit nem, de itt az ideje, hogy ezt is kiderítsük.
-A könyököd emeld magasabbra. Az ütést nem a karod ereje, hanem a törzsed adja meg. Ha nincs meg az egyensúly, egy gyors mozdulattal a földre kerülsz.-lépek végül elő, ledobva cuccai mellé sajátom, derekamon csak egy kést hagyok, amitől sosem válnék meg.-Ha így harcolsz...-rázom meg fejem, egészében végigmérve őt-Dühös vagy és ingerült, aki könnyen lesz ennek köszönhetően vakmerő is. Életben van, nem esett komolyabb baja, ez számít.-tapintok rá minden bizonnyal a lényegre.-De ahogy látom az a fa is ártott neked.-bökök az egyikre mellette, aminek kérge a kardnyomoknak hála kicsit nyúzott, vagyis már szinte kivágható lenne.-Ne emészd magad.-mondom könnyedén, ám szemem alatti karikáim, testtartásom szinte befolyásolhatatlanul árul el. Nem aludtam mostanság, szinte egész éjjel Deedra mellett, körül voltam, és nehezen találtam csak olyat, aki valóban megbízható volt és tudtam, hogy tudja, ha elárul minket, kérdés nélkül és büntetés fejében de kioltom az életét. Ahogy az is sütött rólam, hogy épp olyan feldúlt vagyok, mint ő, ujjaim görcsösen remegtek törzsem mellett.


Deedra
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar



☩ Történetem :
Ω [url=lnk] Szakadárok vezére [/url]
☩ Faj :
Ω Szakadár / Vadász / Ember
☩ Posztok :
107
☩ Keresett személy :
☩ Képességem :

Ha bátran harcolsz, győzelem, dicsőség és gazdagság vár reád,
másként elpusztítanak


☩ Rang :
Ω North commander
☩ Play by :
Ω Marie Avgeropoulos
☩ Pokol vagy menny? :
Ω Föld



Ω Deedra&Lincoln •• Egy népet csak úgy lehet vezetni, ha
jövőt mutatunk neki. A vezető: reménységmondó..

•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Csüt. Ápr. 20, 2017 2:02 pm írtam neked utoljára


Veszélyes kirándulás
Lincoln && Deedra
Zene linkje • szószám: Ide • Credit:



Fel fel kellek, s érzem az erős kezek aggódó szorítását, a zihálását, ami talán a futás talán az aggodalom jele. Hiába mutattuk ki az érzéseink hiába voltunk együtt azon a csodás éjjelen, ha ez nem lett volna, akkor is így féltene, nem tehetünk róla. Én mióta ismerem, szerelmes vagyok belé, és még is tiszta a fejem. Eszméletem ismét elvesztem, magam előtt Rowena arcát látom, ahogyan bele nevet a nagyvilágban a sírom felett. Ahogyan ő és ágyasa át veszik az uralmat, s így az Északiakat a pusztulás szélére rángatják.  
Hallom Lincoln lágy hangját, szinte simogat, ahogyan biztat engem, szemem kinyitom a fény meg csípi azt, amitől újra becsukni kényszerülök.
Megcsapja orrom az éppen sülő hús illata, tudtam, hogy vadászaink nem rég tértek vissza, így betudtam azonosítani, hogy hol is vagyunk. A táborban.
- Lincoln- Nyögöm nevét fél ájultan. Akartam mondani, hogy ne hagyom egyedül, és fejemben még az a gondolat is megfordult, hogy félek, hiszen így van. Nem mondhattam ki, hiszen más is lát, valamint hall minket, de a méreg nem is engedte volna ezt a luxust nekem meg, hogy beszéljek, hogy kifejezzem a gondolataim.
Már szinte elképzeltem milyen lesz meghalni. Már látom magam előtt apámat, ahogyan a fényben vár engem, de a klánom féltem, féltem őt a veszélytől, s a harcos amazontól.




✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖



Deedra North commander
• JUS DREIN JUS DAUN Ai laik Heda•

Lincoln
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar



☩ Történetem :
☩ Faj :
SZAKADÁR / VADÁSZ / EMBER
☩ Posztok :
32
☩ Rólam :

☩ Képességem :


☩ Rang :
Katonai Vezető ☩ Deedra jobbkeze
☩ Play by :
Ricky Whittle
☩ Pokol vagy menny? :
Now you're stuck in my world! Trust me, this gonna hurt!


Rest while bosom is still untouched, unveiled
Hold another hand while the hand's still without a tool


Drown into eyes while they're still blind
Love while the night still hides the withering dawn



•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Csüt. Ápr. 20, 2017 9:19 am írtam neked utoljára


Veszélyes kirándulás
Lincoln && Deedra
Zene linkje • szószám: Ide • Credit:



Nem éreztem fájdalmat rég óta, dühöt annál inkább, ami most csak tovább nőtt, erősödött bennem, akárcsak a bosszúvágy. Tudtam, hogy veszélynek van kitéve minden nap, hála Rowena-nak és a többi klánnak, már ha lehetett őket így nevezni. Ellenségesek voltak, vérszemet kaptak, gyengének gondolták Deedrát, amiért próbál a józan eszére hallgatva lépni előre ahelyett, hogy makacskodva, akaratosan és fékevesztett vadként vigye az embereit a vesztükbe. Nem hiszem, hogy ezért hálát várt volna, ez volt a feladata. viszont jócskán megkönnyítették volna a helyzetét, s az enyémet is. Tudtam volna a jóra gondolni, a szebb jövő felé tekinteni, de e helyett a múltban és a jelenben toporogtam, és bár a saját testi épségem kevésbé érdekelt, addig övét mindenek elé helyeztem. Nem veszthettem el, őt nem.
Felkapom, és ölbe veszem, lábai ugyanis túl gyorsan feladják a harcot. A méreg hatását ismertem, legyen szó bármilyenről, a vége ugyan az volt. Előbb vagy utóbb, kisebb vagy nagyobb harcok árán, de az emberi szervezet feladta. Akkor is, ha jócskán túlmutattunk az előző korok emberinek egészségén vagy életstílusán. Esetünkben nem beszélhetünk elpuhultságról vagy túlzott pihentségről. Ha a túlélésért küzdesz, szép lassan egészen más emberré formál a szükség. Elfelejted milyen kipihentnek lenni, nyugodtan és mélyen aludni, későn kelni, vagy épp korán lefeküdni. A napjaid nagy részét éberen és folyamatos figyeléssel töltöd. Ez az élet, megszokod vagy feladod.
Abban egészen biztos lehetsz!–suttogom biztosítva őt arról, hogy minden rendben lesz, amit azért így nem tudhatok biztosan. Elindulok vele a tábor felé és bár jó pár szempár felénk szegeződik, tudom, hogy az aggodalom nem egységes. Vannak, akik örülnek a látványnak. Mások segítségért kiáltanak. Állkapcsom megfeszül, ahogy összeszorított szájjal lépem át a vezetői terület ajtaját..

Deedra
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar



☩ Történetem :
Ω [url=lnk] Szakadárok vezére [/url]
☩ Faj :
Ω Szakadár / Vadász / Ember
☩ Posztok :
107
☩ Keresett személy :
☩ Képességem :

Ha bátran harcolsz, győzelem, dicsőség és gazdagság vár reád,
másként elpusztítanak


☩ Rang :
Ω North commander
☩ Play by :
Ω Marie Avgeropoulos
☩ Pokol vagy menny? :
Ω Föld



Ω Deedra&Lincoln •• Egy népet csak úgy lehet vezetni, ha
jövőt mutatunk neki. A vezető: reménységmondó..

•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Szer. Ápr. 19, 2017 10:36 pm írtam neked utoljára


Veszélyes kirándulás
Lincoln && Deedra
Zene linkje • szószám: Ide • Credit:



Tudom, hogy nem kellene, de már senki szemében nem akarok törékeny lenni. Minden mozdulatom megválogatom, de a düh és az adrenalin tombol bennem jelenleg. Mióta nővéremet megszállta Klepoth, azóta megbélyegeztek. Igyekszem nem ennek a befolyása alatt lenni, de nem sikerül, minden ellenem szegül, és, ha csak meglátom a lehetőséget, hogy megöljek egy természet feletitt, élek vele. Mi Északiak nem űzzük őket, ahogyan más klánok teszik. Mi élünk, termelünk, és tiszteljük a hagyományainak, hogy a harcot át adjuk a gyerekeknek.
Lincoln nyelvéhez érinti a mérget és megízleli azt, ahogyan atyáink tanították nekünk.
Ki lehetett a támadóm, s miért? Rowena lett volna az, vagy Wanheda, az nyugatiak vezetője.
Kicsit ingok, és duplán látok, de igyekszem még mindig tartani magam, hogy ne essek össze, de nem sok maradt. Lincolnba kapaszkodom. Érzem a törődését, és nagyon jól esik.
Most, hogy tudom, hogy nem csak a jobb kezem ő, hanem viszonozza érzéseimet is.
Elkap és cibál vissza engem a táborba.
- Megfizetnek!- Mondom, majd megsimogatom Lincoln arcát, és egy pillanatra elvesztem az eszméletem.





✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖



Deedra North commander
• JUS DREIN JUS DAUN Ai laik Heda•

Lincoln
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar



☩ Történetem :
☩ Faj :
SZAKADÁR / VADÁSZ / EMBER
☩ Posztok :
32
☩ Rólam :

☩ Képességem :


☩ Rang :
Katonai Vezető ☩ Deedra jobbkeze
☩ Play by :
Ricky Whittle
☩ Pokol vagy menny? :
Now you're stuck in my world! Trust me, this gonna hurt!


Rest while bosom is still untouched, unveiled
Hold another hand while the hand's still without a tool


Drown into eyes while they're still blind
Love while the night still hides the withering dawn



•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Szer. Ápr. 19, 2017 8:04 pm írtam neked utoljára


Veszélyes kirándulás
Lincoln && Deedra
Zene linkje • szószám: Ide • Credit:



A fák között nem volt biztonságban, nélkülünk nem. Sheina viszont ugyanúgy nincs a látóteremben, mint ő. Rohanok, szinte suhanok a fák között, figyelek, keresek. A nyomok össze-vissza futnak előttem, ez a terület olyan az emberek nyomainak megismerésében, mintha tűt akarnék keresni a szénakazalban. Újabb és újabb lábnyomok, lomhák és nagyok, kis és gyors léptek jeleit vagy eltaposták vagy rettentő nagyot tévedtem. A szerencse, hogy az eszemre és nem a szememre hallgatok kivételesen, és Deedrát csakhamar meglelem egy kidőlt fa mellett. Elájult, így először csak reménykedem, hogy a víz majd észhez téríti. A nyöszörgés, a próbálkozás, hogy makacskodjon nem hagy alább. Vitatkozhatnék arról vele, hogy előttem nem kell erősnek mutatkoznia, tudom, hogy az, de ezzel sem érnék el többet.
-Hééé-héé-hééé!-nyúlok egyből derekához, hogy a fa mellett én is megtámaszthassam. A nyíl felé néz, én is. Torkomból dühös morgás tör fel, de nem engedhetek a haragomnak, nekem tisztán kell gondolkodnom.-Meg fognak, de nem ma! Be kell kötözni és...-nyúlok a földre, a nyíl hegyét nyelvemhez érintve, de a vér ízén túl egyből érzem a keserű méreg ízét. Mielőtt lenyelném, kiköpöm, és az anyagdarabot, amit ruhájából tépett elhúzom a sebről. A vér egyenletesen csorog ki a sebből, talán nem ért olyan részt... talán. Gondolataim nem ülhetnek ki arcomra, emlékeztetem magam erre, de ezt könnyebb mondani és elképzelni, mint csinálni és betartani.
-Ne légy bolond! Orvosra van szükséged, a bosszú várhat!-kérdés nélkül kapom ölbe, ellenkezést nem tűrve, könnyed testét mellkasomhoz szorítva.-A vér vért kíván, de nem a tied.-sziszegem bosszúsan körbenézve, valahogy reménykedve, hogy nem céltáblával a hátamon kell végigsétálnom a táborig. De így kell... egyedül vagyunk, az erdő csendes és kihalt.

Deedra
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar



☩ Történetem :
Ω [url=lnk] Szakadárok vezére [/url]
☩ Faj :
Ω Szakadár / Vadász / Ember
☩ Posztok :
107
☩ Keresett személy :
☩ Képességem :

Ha bátran harcolsz, győzelem, dicsőség és gazdagság vár reád,
másként elpusztítanak


☩ Rang :
Ω North commander
☩ Play by :
Ω Marie Avgeropoulos
☩ Pokol vagy menny? :
Ω Föld



Ω Deedra&Lincoln •• Egy népet csak úgy lehet vezetni, ha
jövőt mutatunk neki. A vezető: reménységmondó..

•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Szer. Ápr. 19, 2017 2:35 pm írtam neked utoljára


Veszélyes kirándulás
Lincoln && Deedra
Zene linkje • szószám: Ide • Credit:



Lincolnnal tartottam ma. Tudtam, hogy vele biztonságban leszek. Nem csak Rowena, de más sem szeretné, hogy én vezessem az Északi klánt. A többi klán valósággal utál engem. Úgy gondolják, nem vagyok objektív, de nagy tévedésben élnek, hiszen mindent megteszek a klánom érdekében. Quinlan, és Rowena nem így gondolja, valamint vannak még megbújó lázadók. Sheina, Lincoln mellettem állnak, talán ők a leghűségesebbek mind közül.
Ahogyan vonulok a fák között, Lincolnt elhagyom. Hirtelen egy enyhe ütés rám, majd egy nyílvessző suhanása hallatszik, ami húsomba fúródik. Körbenézek, tartom magam, igyekszem nem eszméletem veszteni, de csak a kettős látás, és két árnyék mozgását látom. Kitépem hasamból a nyilat eldobva azt, majd zuhanok a földre.
„Deedra” hallom Lincoln aggódó szavait.
- ii…itt..- Olyan halkan nyöszörgök, hogy meg se hallja, majd ismét elájulok. Hirtelen térek magamhoz Lincoln ölelésében. Számba csurgatja a vizet, amely olyan jól esik, mint a méz édes íze.
Kérdésére nem tudok válaszolni, de tekintettemmel a nyílra mutatok, ami feltételezésem szerint mérgezett lehetett.
- Menni, menni fog.- Suttogom, majd igyekszem fel állni, nem vagyok béna menni fog. Felállok, majd a fába kapaszkodok, és érzem Lincoln kezeinek óvó érintését derekamon. Felhúzom a Polóm, s látom a vér onnan is szivárog. Igyekszem erős lenni, letépek egy darabot ruhámból, majd oda szorítom.
- Megfizetnek!- Suttogom még gyengén, de hangom vért kíván.
- JUS DREIN JUS DAUN!- Mondom a mára kihalóban lévő jelmondatot.


✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖



Deedra North commander
• JUS DREIN JUS DAUN Ai laik Heda•

Lincoln
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar



☩ Történetem :
☩ Faj :
SZAKADÁR / VADÁSZ / EMBER
☩ Posztok :
32
☩ Rólam :

☩ Képességem :


☩ Rang :
Katonai Vezető ☩ Deedra jobbkeze
☩ Play by :
Ricky Whittle
☩ Pokol vagy menny? :
Now you're stuck in my world! Trust me, this gonna hurt!


Rest while bosom is still untouched, unveiled
Hold another hand while the hand's still without a tool


Drown into eyes while they're still blind
Love while the night still hides the withering dawn



•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Vas. Ápr. 16, 2017 12:18 pm írtam neked utoljára


Deedra & Lincoln


Kezemben az íjjal, úgy rohanok a fák között, hogy azoknak csak puszta árnyékos, elmosódott vonalait látom magam körül. Elvesztettem szem elől, és az lényegtelen is, hogy vadászunk vagy sem, mellette kellett volna maradnom. A fák között üvöltöm nevét, de semmi válasz. Megtorpanok, mikor nem messze tőlem, a bal oldalam irányából nyöszörgést hallok. A hang irányába fordulok, és elindulok lassú léptekkel, kezemben a kardommal, íjammal a vállamon.
-Deedra!-csúszok térdelve mellé, és ülő helyzetbe tornászom, fejét megtámasztva akár egy csecsemőnek. Sáros, koszos arca sápadt, még ha nyitva is van a szeme, kétlem, hogy teljes mértékben magánál és tudatánál van.-Semmi baj...-nyugtatom, és próbálom felmérni, hogy van-e rajta látható, nagyobb sérülés, vagy csak a halántékából csurog a vér. A csak itt igen enyhe jelző.-Mi a fene történt veled?-az egyik percben még mellettem volt, de aztán eltűnt, s mire utolértem, addigra már itt feküdt. A ködös tekintet sok mindent elárul, leginkább azt,
hogy ha tudja is mi történt, igencsak távol van a teljes valóság érzékelésétől. A derekamra erősített övről lekapom a kulacsot, és szája elé tartom, némi vizet beleerőltetve, hátha attól kicsit jobban lesz, mert bár képes vagyok hazáig ölben vinni könnyű testét, ha valóban veszély leselkedik még ránk, nem tudom, hogy egyszerre meg tudom-e őt védeni,s közben magamat is, vagy csak abban reménykedhetek, hogy fák között nem vagyunk kifejezetten a célkereszt közepén.

Lincoln
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar



☩ Történetem :
☩ Faj :
SZAKADÁR / VADÁSZ / EMBER
☩ Posztok :
32
☩ Rólam :

☩ Képességem :


☩ Rang :
Katonai Vezető ☩ Deedra jobbkeze
☩ Play by :
Ricky Whittle
☩ Pokol vagy menny? :
Now you're stuck in my world! Trust me, this gonna hurt!


Rest while bosom is still untouched, unveiled
Hold another hand while the hand's still without a tool


Drown into eyes while they're still blind
Love while the night still hides the withering dawn



•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Vas. Ápr. 16, 2017 11:41 am írtam neked utoljára


***

Sponsored content
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON


•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

írtam neked utoljára


 
Erdős terület
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: