Ego Alpha et Omega, primus et novissimus, principium et finis
, said the Lord. which is, and which was, and which is to come, the Almighty.

 
Titkos alagutak
SUNSETS ON THE EVIL EYE THE HUNT FOR A LITTLE MORE TIME


Utolsó Poszt Vas. Feb. 05, 2017 9:27 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


Lucy and the Lord
>><< 


Gondolom, nem én vagyok az egyetlen démon, akinek néha túl sok volt a cucca az évek alatt felhalmozott "valamire jó lesz" kategóriában és néha hátra hagyta őket. Csak én általában egész laborokkal képes voltam ezt tenni, így egy idő után olyan helyekre telepíttettem őket, ahol nem könnyen találják meg az avatatlan szemek. Ennek megfelelően felszenteletlen mauzóleumok alatt, barlangok mélyén vagy például a New York-i metró mellett húzódó, rég elfelejtett alagutak egyikében is van egy saját kis helyem. Amit most kénytelen vagyok ismét meglátogatni, tekintve, hogy az emberi fejlődés alaposan visszaesett az elmúlt pár évtizedben és néhány az hetvenes évek beli bezárás előtt nagyon is modernnek számító anyagot ma képtelenség beszerezni. Az azóta a pusztítás miatt kihalt állatok szőréről és fogairól nem is beszélve. Jaj, nem kell így nézni rám, igenis használtam én már fel akkor is sok mindent akár egy szimpla vacsora elkészítéséhez is. Az a démoni lét előnye, hogy a mérgeket nagyon másképp dolgozza fel a szervezet, így kizárólag az ízekre koncentrálva is lehet főzni. Vagy éppen olyan süteményt tálalni fel a tea mellé, amit csak a démoni lelket tartalmazó testek tulajdonosai fogyasztanak el heveny és súlyos halálos kimenetel nélkül. Sőt, a fordítottja is létrehozható, csináltam már olyan palacsintát is, amibe kevés só került és látványosan szenvedtek tőle az érintettek. Mindegy, most nem ez a lényeg, hanem hogy megtaláljam a régi laboromat és a szereket, amelyeket keresek...
A város kissé megváltozott, mióta utoljára erre jártam, így jó időbe telik, hogy eljussak a megfelelő lejárathoz az alagutakba. A világítás még ugyan működik, de spórolási okokból, jogosan, éppen errefelé nincs, így az álcázással nem kell különösebben törődnöm. Egyébként nem kicsit feltűnő lennék a városban, tekintve, mennyire imádom még mindig a reneszánsz kor ruházatát és ékszereit. Amelyeket most éppen egy földig érő fekete köpeny rejt, amely alatt újabb fekete sál tekeredik a szám és orrom köré, így egy esetleges járókelő sem vehet észre belőlem többet egy pár halványkék szemnél és a hozzájuk tartozó fehér bőrnél. Még csak az kéne, hogy démon vadászatot hirdessenek...
Le a lépcsőn, be az alagútba, átsétálni balról a negyedik szervíz csatornáig, amely összeköti a másik vonallal ezt a helyet, majd megkeresni a hat könyöknyi távolságra lévő csempéket és elmozdítani a leheletnyit sötétebb színűeket. Tekintve, hogy démoni testem van, amelyet nem hagyok el, a saját méreteimet vettem alapul és a százötven centi körüli magasságomhoz arányuló karomat. Egy férfinak ez maximum három és fél könyök. Amivel meg lehet oldani, ha azt akarom, hogy ne jussom be soha senki. Mert még egy megsemmisítő mágiát is hátra hagytam arra az esetre, ha valaki rátalálna a helyre. Régebben jobb volt, ha a démonok létezése nem vált közismert ténnyé bizonyíthatósági szinten. És mielőtt valaki azt gondolná, hogy magamtól jegyeztem meg ennyi mindent, hozzáteszem, hogy egy kis könyv segítségével tájékozódom idelenn én is, ennyire nincs jó memóriám. Ahhoz túl sokat éltem már. Ennyi idő után nem árt szelektálni. Ilyen részlet kérdések nem fontosak, amíg nem kell hirtelen valami. Akkor meg csak elő a könyvet és kész...
A fal darab eltűnése után tárul fel először a szoba, amelyet évtizedekig tett próbára a metró vonal. Most már több centi vastag por fed mindent, de még mindig jól kivehetőek a rekeszek, polcok és ládák, ahol a vegyszereimet tároltam régen. Sőt, legnagyobb meglepetésemre a világítás is működik, a maga módján fellobban a fény és sejtelmes derengéssel tölt el minden szegletet. A helyett az 1910-es évek elején hoztam létre és több mind fél évszázadik szolgált remek helyszínként, mert csak fel kellett mennem a felszínre, ha valamire még szükségem volt. Kár, hogy a mai látogatás után le kell rombolnom majd. Csak előtte még kimentek pár anyagot.
A telekinézis nem éppen portalanításra kitalált képesség, de működik, így néhány intéssel megpróbálom az itt lerakódott rengeteg vakolat darab nagy részét a termen kívülre küldeni. Részleges sikerrel, már ami a látási viszonyok javulását illeti. A szobában ugyan végre kivehetően a tárgyak anélkül, hogy csupa kosz lenne a kezem, de valóságos ködfelhő alakul ki a bejáratnál. Ami percekig nem ül el, így csak az utolsó pillanatban veszem észre őt. A lényt, aki követhetett már egy ideje...

//lesz ez jobb és rövidebb is, amint belerázódom

avatar



Jingle bells, jingle bells
Jingle all the way!
Oh what fun it is to ride in a one-horse open sleigh

☩ Reagok :
62
☩ Play by :
Jason Momoa

Utolsó Poszt Vas. Aug. 28, 2016 4:33 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


***


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






Everybody has a

dark side

 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett tagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 1 Bot




Fajaink száma
Arkangyal
7/6
Leviatánok
8/6
Angyal
3
Démon
11
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
4
Harcos Angyal
7
Vadász
9
Nephilim
3