☽ OH DARLING, EVEN ROME FELL ☾
Légy üdvözölve egy apokaliptikus világban, ahol nem tudod kiben bízz

 

Iliana Greer
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Reagok :
67

Szer. Jún. 07, 2017 9:44 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Zoey & Iliana
Kyrie eleison!


A gyónás főleg az önismeret miatt fontos. Ismernünk kell magunkat, bele gondolni abba, mennyi rossz döntést hoztunk meg, mennyi kárt okoztunk magunknak és másoknak testileg és lelkileg. Vannak, akik csak akkor gondolnak bele igazán a tetteikbe, amikor elsorolják őket. Ők csak akkor bánják meg. Vannak, akik még akkor sem. Ezekből persze én is megismerem az illetőt, de engem a titoktartás kötelez. Senkinek sem, még rendőröknek sem beszélhetek arról, amit hallok. Pedig a lista igen hosszú, ennek a lánynak az esetében is. Csendben hallgatom, ahogy a verekedéseket, és egyéb bűnöket. De legalább a harag bűnébe nem esett a lány.
- Milyen balesetek voltak? - kérdezem, mikor mondandójának végére ér.
- Foglalkoztál szemérmetlen gondolatokkal? Örültél megfontoltan ilyen gondolatoknak? Vétkeztél szemérmetlen nézés, hallás, beszéd, olvasás, érintés által? Vétkeztél-e házasság ellen? - teszem fel a következő parancsolat kérdéseit lassan. Tulajdonképpen arról szól ez a rész, hogy fajtalankodott-e, tört-e meg házasságot, vagy túl sokat és túl sokakkal élvezte-e kéjt. Amilyen ruhában idejött, valahogy van egy sejtésem arról, hogy ez lesz a leghosszabb lista. A lány gyönyörű és hallhatóan nem sok gátlással rendelkezik. Nem volt baja azzal, ha mások bűnbe estek és ahogy ő mondta "élvezni kell az életet". Ebből gondolom, hogy hamarosan sokat fog mesélni nekem, hacsak nem foglalja össze, ahogy az eddigieket is. Ha mesélt ezekről, felteszem az utolsó kérdéseimet:
- Loptál már valamit mástól? Kívántál már másnak kárt? Voltál-e igazságtalan mások iránt? Hazudtál-e valaha? Fogtál másra olyan hibát, amit az illető nem követett el? Gyaláztál meg mást?


Zoey Pharrish
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Nephilim
☩ Reagok :
11

Kedd Május 23, 2017 2:44 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Iliana & Zoey
Az erkölcs, a művészethez hasonlóan, azt jelenti, hogy húzunk valahol egy vonalat.


Szerintem semmi szükség arra, hogy megkérdezzem Istent, becézhetem-e vagy sem. Ha nem tetszik neki, szóljon rám, szidjon meg, dobjon rám egy házat, nem számít. Akkor legalább jelzi, hogy él és virul, valamint hogy figyel. Az előbbi egyébként sem volt kétséges. Tehát, ha akar valamit, jelenjen meg előttem és mutatkozzon be illendően az unokájának. Ennyit igazán megtehet azok után, hogy eltűnt, mint a kámfor. Vagy nem? Dehogynem! Ráadásul milyen atya az aki a saját kölykeit magára hagyja? Órát vehetne gyereknevelésből. Az emberek többsége életük utolsó percéig oltalmazná az utódait, erre itt van az az arrogáns seggfej, aki miután létrehozott mindent és mindenkit, beleszart az egészbe. Mint egy gyerek, aki megunja a játékát. Lehet, hogy így is van? Lehetséges, hogy annak ellenére, hogy minden létezőnél öregebb, nem több egy egyszerű kölyöknél?
Nyugalom Z, ezen nem kell felkapnod a vizet! Az apám megismeréséhez is kellett jó pár év, tudok várni rá is. Nem mintha szeretnék kiscsaládosat játszani. Főleg, hogy nem lenne túl kicsi az a család, de azért… Néha nem rossz az, ha megszidnak vagy megdicsérnek. Az apámtól minden bizonnyal csak az utóbbit kapnám.
- Nem, nem gyűlöltem még mást és szerintem a haragtartásnak sincs értelme. Minek foglalkozzak olyanokkal, akikre csak haragudni tudok? – kérdezek vissza.
Semmi értelme saját magamnak bosszúságot okozni. Így is képes vagyok sok mindenen felhúzni magam, még ha utána gyorsan le is higgadok, pont úgy, mint az imént. Még ha külső jelét nem is adom, azért tudom, hogy felkaptam a vizet.
- Egyszer megtéptem egy csajt aki nekem ugrott és a szidalmazás sem áll távol tőlem – adok választ következő kérdésére, majd ismételten rajta a sor, hogy feltegyen még egyet.
Próbálok mindenre őszintén válaszolni, de ezek a kérdések… Kezdem azt hinni, hogy a gyónás tényleg arra van, hogy magunkba nézve végiggondoljuk az életünket. Talán arra is jó lenne, hogy magunk mellé ültetve valakit, lediktáljuk közben az életrajzunkat. Amint vége, ki is lehetne adni díszkötésben. Persze csak az enyémet. Az megérdemli az ilyesmit.
- Csak… egy-két kisebb balesetet. Nem olyan nagy dolog. Persze amikor végül bekövetkezett, kicsit rossz érzés volt, de összességében örültem annak, amit azzal nyertem – gondolkodom el a dolgon, átadva a szót egy kis időre – Nekem sem volt olyan rossz sorsom. Inkább azokat irigyeltem, akiknek volt apjuk – vallom be.
Még magamat is meglepem azzal, hogy ezt így nyíltan kimondom. Még csak nehezemre sem esett, egyszerűen kiszaladt ajkaim közül. Valószínűleg ennek a nagy őszinteségi mizériának köszönhető, de lényegében… Nincs mit titkolni ezen. Az a múlt, a jelen meg a jelen.
- Miért akadályoztam volna meg mások bűnét? Vagy részt vettem benne, vagy hagytam, hogy a saját kárán tanuljon. Esetleg örüljön a sikerének. Mindenki azt tesz, amit akar. Az életet élvezni kell, főleg most, hogy meglehetősen csökkent az átlagos várható élettartam.
Faggatózás, faggatózás, faggatózás… Ez a kérdez-felelek játék kezd kicsit bosszantó lenni. Nagy kár, hogy nem vagyok az a fajta, aki meghátrálna az efféle vallatásoktól. Persze hozzá kell szokni ahhoz, hogy valaki ennyire belénk akar látni. Hogy a múltamat így szétcincálják, mégis, szerintem jól helyt állok.
- Nagy bűn… nem igazán tudom, mi lehet nagy bűn, de… lássuk csak… - gondolkodom el, mikre is vettem rá embereket – Hamisítás, testi sértés, csalás, hűtlenség… ha jól rémlik, valaki lopott is értem. Egyik-másikban én magam is részt vettem, de ennyi. Mármint… semmiféle gyilkosság, vagy hasonló nem volt még, ha az lenne a nagy bűn – közlöm vele egyszerűen, mindvégig mosolyogva a régi emlékek hatására.
Hihetetlen mennyi hiszékeny ember létezik. Nem is értem, egyesek hogy hihették azt, hogy megkaphatnak, ha részt vesznek hasonlókban. Persze szórakozásnak nem volt rossz, ráadásul egyesek még sikerrel is jártak. Nem hiába van a hűtlenség a listán.





Iliana Greer
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Reagok :
67

Szomb. Május 13, 2017 12:29 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Zoey & Iliana
Kyrie eleison!


Ahogy hallgatom,  tudom, hogy a második, harmadik és negyedik parancsolatot ki is hallgathatom. Egyrészt azért, mert a keresztény ünnepeket már nem ünnepeljük szinte, másrészt azért, mert eddigi szavaiból mind-mind leszűrhető, hogy vétkes bennük. A kérdések egy része erre is utal.
- Sejtem, hogy nem rossz szándékból teszed, de az időseket is először megkérdezzük, egyáltalán tegezhetjük-e, és akkor a becézgetésről nem is volt szó még. Tőle viszont nehezen kérhetsz engedélyt, nem tudhatjuk, miként gondol ilyesmire, így megmaradunk a hivatalosnál. - a további kérdésekre megkapom a választ. Csendben hallgatom, ahogy mesél. Nem lehet könnyű neki.. Azzal a tudattal felnőni, amit mondott, hogy már a létezése is szentségtörés. Nem csoda tehát, ha ilyen élet mellett ilyen szokásai lettek.
- Gyűlöltél-e mást, vagy tartottál-e haragot? Bántalmaztál vagy szidalmaztál-e mást? Kívántál-e másnak nagy rosszat? Örültél-e más kárán? Irigyelted-e más jó sorsát? Megakadályoztad-e mások bűnét vagy lelki veszedelmét? Szolgáltattál-e másnak bűnre alkalmat? Tanítottál-e vagy ingereltél-e mást nagy bűnre és mire? Segítségére voltál-e másnak a bűnben? És miben? Voltál-e mértéktelen evésben, ivásban? - kérdéseimet lassan teszem fel, egyenként, csak akkor feltéve a következőt, amikor az előzőre már választ kaptam. Közben elmerengek azon, hogy hogyan kerül a lány egyáltalán ide. A városba. Ha meggyónt, majd felteszem neki a magam kérdéseit, hátha választ kapok rájuk.


Zoey Pharrish
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Nephilim
☩ Reagok :
11

Csüt. Május 04, 2017 12:42 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Iliana & Zoey
Az erkölcs, a művészethez hasonlóan, azt jelenti, hogy húzunk valahol egy vonalat.


Megszidott. Nyíltan kijelenthetem, hogy leszidott azért, mert Öregnek neveztem Istent. Évek óta nem mondott ilyesmit nekem senki, így kicsit nosztalgikus az érzés. Vonásaim lágy mosolyt képeznek ennek következtében, miközben enyhén bocsánatkérőn nézek a lányra.
- Sajnálom! Tudod... Tudjuk, hogy léteznek angyalok, vannak démonok, így minden bizonnyal Isten is. Az a szó viszont olyan... megfoghatatlan. A becézéstől közelebbinek tűnik - ismerem be.
Mégiscsak a nagyapámról van szó. Hogy nevezhetném állandóan Istennek? Minden bizonnyal így is akad egója bőven, nem kellene tovább turbózni, persze... Tény, hogy senki nem tudja, éppenséggel merre jár. Elment, felmondott, nevezzük akárhogy is, nincs a trónon. Most, hogy ezen túl vagyunk, az újabb kérdéseken gondolkodom. Nem egyszerű ilyenekre visszaemlékezni, bár tény, az önismeretet nagyban megsegíti. Azt hiszem, gyónás közben az emberek azon is elgondolkodnak, milyenek ők valójában. Persze tudom én, romlott vagyok az utolsó körömhegynyi velőmig. Talán nem így van, végtére is van bennem némi angyali, amit nem lehet letagadni, de... mindegy. Most nem is ez a lényeg, hanem a kérdések. Aztán ha végzünk, majd meglesz az ítélet. Remélem nem azt dobja a gép a végén, hogy nincs eredmény.
- Azt hiszem, ha valaha esküdöztem, az mind feleslegesen történt. Más esetben inkább elkerülöm az ígérgetéseket, így a betartásukkal nincs problémám.
Erről eszembe jut, hogy kik nem szeghetik még meg az ígéreteiket. A démonok. Ugyan én egyszerűen így éreztem helyesnek, lehet, hogy származásom miatt van az egész. Akaratlan befolyásol, ha akarom, ha nem. Persze miért ne akarnám? Része akarok lenni ennek a világnak, tudatni akarom mindenkivel hogy ki vagyok. Az sem lenne utolsó dolog, ha kedvem szerint ugráltathatnám a démonokat. Ó, meglehetősen vicces lenne. Talán egy háremet is összeszedek a halhatatlanokból.





Iliana Greer
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Reagok :
67

Szomb. Ápr. 29, 2017 10:40 am írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Zoey & Iliana
Kyrie eleison!


Ahogy hallgatom, egyre több dolog derül ki róla. Amikor azt mondja, hogy már a létezése is szentségtörés, arra következtetek, hogy a lány egy nefilim. Az apjáról szóló szavaiból pedig azt veszem ki, hogy az apja egy bukott angyal, vagy legalább is egy lázadó, szóval nagy valószínűséggel nem Michael párti, nincs a városban. Az "Öreg" szó hallatán egy kicsit elhúzom a számat. A lány egyértelműen nem veszi komolyan a dolgot, valószínűleg csak amolyan "tessék-lássék" módon megcsinálja, hogy elmondhassa, volt egyszer az életben és kész.
- Igen, megteszi. De ha éppen gyónsz, beszélj tisztelettel Istenről. Hagyd el a különböző megnevezéseit és becézéseit, kérlek. Amúgy ilyen részletességgel jó lesz. Esküdöztél valaha szükség nélkül? Szegtél meg esküt, fogadalmakat? - teszem fel a következő kérdést. Egy kérdést kihagytam, de csak azért, mert az, ahogy megnevezte Istent, választ adott a fel nem tett kérdésemre, miszerint mondta-e ki tiszteletlenül Isten, és/vagy a szentek neveit. Bár kétlem, hogyha rákérdeznék, tudna akár mondani egy szentet is. Nem tudom, hogy az egészet időpocsékolásnak érezzem-e. Tudom, hogy a végén nem oldozhatom fel, mert egyszerűen lerí róla, hogy nem bánja a bűneit. Talán egyszerűen csak próbálgatja az életet. De nem baj, ha neki ettől könnyebb lesz a lelke, akkor végig csinálom ezt vele, elbúcsúzunk és takarítok tovább. Maximum későn érek haza.


Zoey Pharrish
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Nephilim
☩ Reagok :
11

Kedd Ápr. 25, 2017 3:34 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Iliana & Zoey
Az erkölcs, a művészethez hasonlóan, azt jelenti, hogy húzunk valahol egy vonalat.


Hiába válaszolok a kérdésekre, a tőlem telhető legjobban, átgondolva a mondottakat, az nem elég. Ezek szerint emlékeznem kellene életem minden egyes percére, ha komolyan meg akarok gyónni. Mégis ki képes erre? Sebaj, még minidig ott az a felvetés, hogy "ha emlékszem". Az is valami. Persze minden bizonnyal fekete pont jár azért, ha nem. A francba ezzel az egésszel! A nagyapámnak elment az esze! Ha ilyesmiket kér a megbocsátásért, legalább intézte volna el, hogy mindenki képes legyen mindenre emlékezni, akár még részegen is. Mindegy! Akkor... lássunk hozzá.
- Egyesek szerint az egész létezésem szentségtörés - kezdek bele, elejtve egy aprócska megjegyzést.
Tény, hogy az angyalok többsége eltörölné a félvéreket, ráadásul ha minden igaz, ugyanez vonatkozna a démoni ivadékokra is. Mázli, hogy én pont Lucifer lányaként születtem, így egyfajta védelemben van részem.
- Ha jól emlékszem... egyszer elloptam egy gyertyát egy templomból. Még gyerek voltam, folyton lázadtam. Az anyám nagyon hitt ezekben a túlvilági dolgokban, amik ugyebár mint kiderült, igazak. Sosem tudtam ezt megérteni, így... számára is mondtam egy-két dolgot. Ezt a fajta lázadást biztos az apámtól örököltem. Ő is fellázadt az öreg ellen - gondolkodom el hangosan.
Ó, talán nem kellene így neveznem őt pont itt. Akkor hogy is kellene? Nagyapa? Isten? Alighanem az utóbbi lenne a megfelelő, de mégis milyen isten az, aki egyszerűen magára hagyja saját teremtményeit? Ha baja van velünk, miért teremtett minket ennyire elfuseráltra? Jobban mondva a többieket, végtére is velem semmi gond nincs.
- Biztos tettem még dolgokat ezekkel kapcsolatban, de nemigazán emlékszem. Erre is csak azért, mert sokat vitatkoztam miatta anyámmal, még akkor is, ha lényegében nem erőltette rám a hitét. Így... megteszi? - kérdem, mert gőzöm sincs, mit kellene még ezekkel kapcsolatban mondanom.
Végig a mellettem lévő falnak döntöttem vállamat, mialatt beszéltem. Most is csupán mocorgok egy keveset, miközben tekintetem gyóntatómra siklik. Most már jöhet a többi kérdés, ha minden igaz, ha viszont mindent így ki kell fejtenem... hosszú lesz.





Iliana Greer
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Reagok :
67

Kedd Ápr. 25, 2017 3:05 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Zoey & Iliana
Kyrie eleison!


A fülkébe ülve már előre sejtem, hogy milyen válaszokat fogok kapni, hogy a legtöbb bűnben benne lesz, ha nem mindben. De ezért nem ítélem el. A társadalom, amelyben felnőnek a gyerekek, ilyen. Ilyenné formálja őket a világ. Már kevesen szólnak fel Isten nevében az emberek között és még kevesebben tanítják a tiszta utat. Azt, amely végül a Mennyországba vezet. Így hát, mikor felteszem első kérdéseim, nem lepődök meg azon, amit válaszol.
- Kérlek, fejtsd ki ezeket. Pontosan fogalmazz, ha emlékszel, ha tudsz. Hogyan és mikor követtél el szentségtörést? Kiknek beszéltél a hit ellen? Emlékszel még, mit mondtál? És hogy mikor történt? - kérdezem tovább. Lehet, hogy ostobaságnak tűnik, de a gyónás nálunk fontos és komoly dolog, hogy megmaradjon a lelkünk tisztasága. Ehhez pedig pontosan kell fogalmazni, tudni mit tettünk. Ha félvállról vesszük a dolgokat, már az is jelent valamit, de egyértelműen nem jót. Ha válaszol, csendben tovább hallgatom.


Zoey Pharrish
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Nephilim
☩ Reagok :
11

Kedd Ápr. 04, 2017 4:20 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Iliana & Zoey
Az erkölcs, a művészethez hasonlóan, azt jelenti, hogy húzunk valahol egy vonalat.


Miért kellene kivételezni azokkal, akik nem engedhetik meg maguknak a szép ruhákat és egyebeket? Hol van itt az egyenlőség? Vagy tőlük is kérni kellene a normális kinézetet és némi alapvető tisztaságot, vagy egyszerűen tőlünk sem kellene. Akárhogy nézem, ez akkor is diszkrimináció. A vagyoni helyzet alapján való megkülönböztetés. Mindegy, ezen túlteszem magam. Hiába kérdeznék akármit, úgyis itt lyukadnék ki, ráadásul kezdem unni, hogy ebbe a témába próbálok belekötni. Mit tehetnék, gyorsan megunom a dolgokat, amik nemigazán érdekelnek.
A gyónásra készen állok, azt hiszem. Amit aztán sokkal kevésbé hiszek, amikor meglátom a függönyözött madárkalitkát, aminek az egyik felébe be kellene másznom. A WC-m nagyobb ennél. Az elhúzott függöny mögé meredek néhány másodpercig. Ennyi kell, hogy erőt vegyek magamon a belépésre és a helyet foglalásra. Hallgatom az imát, energiát azonban nem fordítok a megjegyzésére. Felesleges. Helyette a kérdésekre összpontosítok. Meg is kapom az első adagot. Már most vannak benne olyasmik, amikről teljes mértékben fogalmam sincs, hogy mit jelentenek. Mindegy, minden bizonnyal elegek azok, amikkel tisztában vagyok. Így máris tudom, mit kell felelnem ezekre. Végül is... ezek nem többek egyszerű eldöntendő kérdéseknél.
- Minden bizonnyal követtem el szentségtörést - kezdek bele a válaszadásba - A hit ellen is beszéltem, főleg, ha a tagadása is annak számít, és... Igen. Zúgolódtam már ellene. Szerintem ez sokakra igaz - fejtem ki saját véleményem.
Emellett miért ne lázonghatnék ellene? A nagyapám vagy mi, aki magasról tesz rám. Nem mintha az apámmal nem így lenne, de ő legalább... Nos, nem tagadja, hogy a lánya vagyok és tisztában van a létezésemmel. Most már. Mivel minden eddigi kérdésre feleltem, most várom a továbbiakat. Ha ennyi az egész, elég könnyen megy majd és gyorsabban, mint vártam.





Iliana Greer
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Reagok :
67

Hétf. Ápr. 03, 2017 12:09 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Zoey & Iliana
Kyrie eleison!


A kérdésére elmosolyodom.
- Teljesen más, ha valaki az anyagi, szociális, társadalmi helyzete, tehát rajta kívül álló okok miatt nem tud szépen megjelenni. Gyakran járok a szegénynegyedbe, ahol az emberek nem engedhetnek meg maguknak hasonlókat. A tőlük telhetőt ők is megteszik, de ez nyilván kevesebb, mint amit egy gazdagabb tehet meg. - Nem tudom, miért feszegeti ezt a témát. Vannak általános, társadalmi elvárások bizonyos helyeken, bizonyos időkre. Ez itt sincs másképp. Végül csak bele akar vágni, én pedig bólintok egyet és felkelve a padról oda sétálok a fülkéhez, elhúzom a függönyt és apró mosollyal az arcomon intek, jelzem neki, hogy üljön be. Ha megtette, elhúzom a függönyt, s a magam helyére én is behelyezkedem. Elmondom a másfél soros nyitó imát, köszöntést.
- Mivel ez az első gyónásod, ezért nem kell elmondanod, hogy mikor gyóntál utoljára. Felteszek néhány kérdést, amire őszintén válaszolj. Titoktartási kötelezettségem van, így nem mondom el senkinek. Azt se feledd, hogy Isten és önmagad miatt vagy itt. Tehát... Követtél el szentségtörést? Beszéltél-e a hit ellen? Zúgolódtál-e valaha Isten ellen? - teszem fel neki az első néhány kérdést, amely az első parancsolatra tér ki. Hagyom, hogy megeméssze, talán vissza is kérdez. Megismétlem neki a kérdéseket, ha akarja, amúgy pedig csendesen ülve várom és hallgatom a válaszokat.


Zoey Pharrish
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Nephilim
☩ Reagok :
11

Szer. Márc. 22, 2017 1:46 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Iliana & Zoey
Az erkölcs, a művészethez hasonlóan, azt jelenti, hogy húzunk valahol egy vonalat.


Nos, ha az etikára hagyatkozik, akkor még én is képes vagyok elfogadni ezeket a dolgokat, ahelyett, hogy diszkriminációnak ítélném. Ennek ellenére, úgy vélem, saját megjelenésemmel semmi gond. Ruhám hosszabb a ruhatáram átlagánál, tiszta vagyok és bűzleni se bűzlök. Tüskéim nincsenek, a tetoválásom rejtve. Azt hiszem, teljesen jó vagyok így. Sőt, biztos vagyok benne. Kérdéseim ennek ellenére nem apadnak, sőt, kedvem támadt ebbe is belekötni, annak ellenére, hogy részemről rendben vannak a feltételek.
- Mi van azokkal, akiknek nem futja tiszta ruhákra, vagy fürdésre?
Végtére is nem egy hajléktalan lehet hívő. Mosdatlanok, szakadtak, nyilvánvalóan büdösek is. Őket nem engedik be? Én nem bánom, felőlem kizárhatnák őket a városból is, megtisztulnának az utcák, de... Kötekedésnek most pont megfelelnek.
- A kérdésekre nem lesz szükségem. Második hallásra majdcsak sikerül megjegyeznem őket, főleg, ha nem ömlesztve kapom - mosolyodom el.
Akkor, akár kezdhetnénk is. Felesleges húzni az időt, ha most bele lehet vágni. Szívesen belekezdenék másba is, elnézve társaságomat, de kétlem, hogy vevő lenne rá. Ráadásul templomban vagyunk, ahol... Nos, helyünk az lenne bőven. Még válogathatnánk is a bútorok között.
Felkelek helyemről, várva, hogy hasonlóan cselekedjen, aztán megindulok a mutatott fülke felé. Zárt, kicsi doboz. Nem értem, hogy lehet akkora helyen elférni. Nem a termet miatt, inkább a bezártság... A ketrecet közelebbről megnézve elgondolkodom azon, vajon bemenjek-e. Szabadságszerető ember vagyok, aki élete eddigi éveiben a tengerpart hatalmasságát tudhatta maga mellett, az általa nyújtott szabadsággal együtt. Erre most bezsúfolnának egy lyukba, ki tudja mennyi időre. Ha mindenre rákérdeznek, talán ránk is hajnalodik. Mindegy, egyszer kibírom. Most az egyszer, aztán többször nem lesz rá szükség. Egyáltalán nem szándékozom az égbe távozni, mikor lefelé menet ott az apám királysága.
- Lássunk hozzá! Nem azért jöttem el idáig, hogy gyónás nélkül elmenjek.





Iliana Greer
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Reagok :
67

Szer. Márc. 22, 2017 1:24 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Zoey & Iliana
Kyrie eleison!


A diszkriminációról való kérdésére megrázom a fejemet.
- Félre ért. Ez olyan dolog, minthogy esküvőre se mocskosan és szakadtan mennek az emberek, hanem megadják a tiszteletet a párnak és a jelenlévőknek, illendően öltöznek fel. Persze, megteheti, hogy úgy megy, nem kötelező, de ez etikai kérdés. Ha valaki annyi fáradtságot sem vesz, hogy másmilyen ruhát öltsön magára egy szent helyen, akkor mi alapon várja, hogy az Úr vegye a fáradtságot arra, hogy meghallgassa az imáit? - kérdezem kis mosollyal. Az összefoglaló után halkan elnevetem magamat.
- Ez nem gyónás még. Hisz mondtam, azt fülkében kell. - mutatok az egyik felé.
- Most csak elmondtam, milyen kérdésekre számíthat, mikre kell választ adnia. De ha el szeretné kezdeni, akkor természetesen nem fogom egybe felsorolni megint az összeset. Ha akarja, összeírom majd a kérdéseket, meg a menetét az egésznek. A nyitó köszöntéseket, a kérdéseket, hogy hogyan kell zárni. Tulajdonképpen olyan ez, mint egy minirituálé. Ha most gyónni akar, a fülkéhez kell mennünk. - mondom, és ha látom rajta, hogy tényleg most akarja és fel kel, magam is felállok és oda sétálva a fülkéhez, megmutatom, melyik részébe üljön. Az alap köszöntéseket, imákat elmondom, majd jó magam is helyet foglalok.


Zoey Pharrish
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Nephilim
☩ Reagok :
11

Hétf. Márc. 20, 2017 11:23 am írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Iliana & Zoey
Az erkölcs, a művészethez hasonlóan, azt jelenti, hogy húzunk valahol egy vonalat.


Ha neki sem egyszerű ez a kérdés, akkor mégis kinek? Mikor ülésre invitál, nem ellenkezem. Ezek szerint nem számíthatok túl rövid magyarázatra. Nincs ellenvetésem, én jöttem érdeklődni, hát legalább választ kapok. Az is valami.
- Zoey Pharrish - mutatkozom be, majd egy mosollyal fogadom, mikor hasonlóan cselekszik.
Először a templomi illemről hallhatok egy kisebb beszámolót. Végiggondolom a hallottakat, majd végigtekintek saját magamon, amennyire ez lehetséges. Szerényen öltöztem a magam módján, ennél jobban azonban... Mégis miért kellene? És mi az, hogy tüskéknek nincs helye a templomban? A tisztelet nem ezen múlik, szerintem.
- Tehát ezzel azt akarod mondani, hogy Isten háza negatívan diszkriminálja azokat, akik teljes valójukban állnak elé? Mégis hogy gyónhatnának rendesen, ha még azt is le kell tagadniuk, hogy néznek ki a mindennapokban? - érdeklődöm.
Úgy tudtam, Ő mindenkit elfogad olyannak, amilyen. Attól, hogy valaki tele van tetoválva meg piercingek lógnak a bőre különböző pontjaiból, még lehet mélyen vallásos. Egyszerűen csak van egy stílusa, amivel nem feltétlen tagadja Nagypapi létezését. Minden esetre, ez még közel sem olyan hosszú, hogy untasson. Ellenkezőleg, olyan kérdéseket vet fel bennem, amik miatt szívesen találkoznék az öreggel. Ha az Ördög testet tudott ölteni a kézzel fogható világban, minden bizonnyal Isten is. Akkor pedig válaszolni is tud a kérdésekre. Bár néha elgondolkodok rajta, hogy vajon süketnéma-e.
Aztán beledobnak a vízbe, s a kérdések úgy özönlenek rám, mint egy szörfösöket eltemető hullám. Újabb és újabb érkezik, miközben próbálsz levegőért kapkodva kikeveredni belőlük. A különbség az, hogy én kapok levegőt, idővel viszont kezdem azt hinni, hogy a mellettem ülőnek szüksége sincs rá. Ember ez egyáltalán? Nem, esélytelen! Vagy csak edzettebb a tüdeje, mint nekem, ami megint kérdéses. Elég jó a kapacitásom. Őt figyelem, a kérdések felétől már inkább csak légzésének nyomait keresve, semmint szavaira figyelve. Mikor viszont eljut tudatomig egy-egy megválaszolandó kérdés, elgondolkodom azon, hogy vajon az egész létezésem bűn-e? Ha a fajtámra vonatkozó szabályokból indulunk ki, minden bizonnyal. Én viszont elvileg kivétel vagyok. Nem bűn, születésemtől fogva. Csak majdnem onnan. Kis szünet, majd folytatódik a monológ, ez viszont elég volt arra, hogy újra képes legyek szavaira koncentrálni. Tehát még házi feladatot is adnak. Remek! Az az a rész, amire már nem vagyok kíváncsi, mert vélhetően úgyse csinálom meg.
- Sajnálom, de a kérdések felétől már arra tudtam csak figyelni, hogy vajon veszel-e levegőt! - vallom be, amint végez mondandójával.
Ha tudom, hogy ilyen sokat szövegel, inkább nem kérdeztem volna, csak gyónás közben. Mert ez nem az volt, ugye? Most nem kell rá válaszolnom? Ha igen, nagy gondban lennék. Az első néhány válaszra emlékszem, aztán... a sokadikra, meg a még többedikre.
- Ez még nem a gyónás, igaz? Mi lenne, ha belevágnánk, és... kisebb csoportokban tennéd fel a kérdéseket? Ez így elég sok egyszerre - mosolyodom el, várva a beleegyezését.
Ennyi kérdés után kíváncsi vagyok, milyen képet fog vágni, ha kijön a teszteredmény, ami szöveges értékelésben minden bizonnyal tartalmazza, hogy "Megbuktál!". A kérdés az, hogy mennyire?





Iliana Greer
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Reagok :
67

Szomb. Márc. 18, 2017 1:10 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Zoey & Iliana
Kyrie eleison!


A nő visszamosolyog, és nem is zavartatva magát közli, hogy fogalma sincs, hogy megy ez, de gyónni szeretne. Persze kérdéseket is tesz fel, én pedig már látom, hogy ez a dolog vagy nagyon rövid, vagy nagyon hosszú lesz. Attól függ, hogy a hölgy végig hallgat-e majd, vagy szavamba vág, megköszöni és inkább ki megy. Volt már hasonlóval tapasztalatom.
- Nem kérdez egyszerű dolgot. Üljünk le. - mutatok a hölgy mögötti padra, miközben a seprűt egy másiknak döntöm. Ha leült, lecsüccsenek mellé és ránézek.
- Hogy hívják? - kérdezem, hisz még be sem mutatkoztunk egymásnak. Ha megmondja a nevét, biccentek neki.
- Az én nevem Iliana Greer. - mutatkozom be, kissé felé fordulva a padon.
- A gyónás nem nehéz, ha már tudjuk, megtanultuk, miként kell. Kezdjük azzal, hogy mindig templomban, gyóntatófülkében kell. Nem kell feltétlenül kiöltözni hozzá, de mindenképpen szerényen és szemérmesen kell öltözni. A mély dekoltázs, miniszoknya, vagy a punkok által közkedvelt tüskék és láncok nem valóak Isten házába. Tiszteljük meg a helyet és az Úrt azzal, hogy illendően öltözve térünk be. - hangomban szemernyi megvetés sincs. Mivel talán ez az alkalma, hogy templomba jött, nem feltétlenül tudhatja, hogy öltözködjön. Most elmondtam neki.
- Első kérdésedre felelve, hogy mi számít bűnnek. Nehéz röviden összefoglalni. A főbűnöket és a tíz parancsolatot ismered? Kevélység - avagy büszkeség, kapzsiság, bujaság, irigység, falánkság, harag és lustaság - tehát jóra való restség a hét főbűn. De ezeket el lehet kerülni, ha a tíz parancsolatot betartod. Amikor gyónsz, a gyóntató ezekből fog kérdezni, legalább is eleinte biztosan, hogy megtartottad-e őket. Ha már elég tapasztalt vagy, akkor elég, ha elmeséled. Isten első parancsa a hitről, reményről, szeretetről szól.  Olyan kérdéseket tehetnek fel neked, mint például: Isten első parancsáról és a hit-, remény-, szeretetről. Hanyag vagy tiszteletlen voltam-e az imádságban? Szégyelltem-e  hitemet  megvallani,  pl.  keresztet  vetni  vagy  templom előtt  kalapot emelni stb? Hittem-e babonában, vagy cselekedtem-e ilyet? Követtem-e el szentségtörést? Elmulasztottam-e  a  szükséges hitigazságokat,  szentségeket  és  imádságokat megtanulni? Beszéltem-e hitem ellen? Kételkedtem-e komolyan valamely hitágazatban? Hallgattam-e szívesen hitellenes beszédet? Olvastam-e hitellenes könyvet vagy lapot? Kétségbeestem-e üdvösségem felett? Vakmerően bíztam-e Istenben? Zúgolódtam-e Isten ellen? Második parancsolata Isten tiszteletéről szól. Isten és a szentek nevét mondtam-e ki tisztelet nélkül? Káromoltam-e Istent vagy a szenteket? Megtartottam-e a fogadalmamat? Esküdöztem-e szükség nélkül? Esküdöztem-e hamisan? Isten harmadik parancsolata a megemlékezésről és az ünnepekről szól. Illedelmesen viseltem-e magamat a szentmisén? Vasárnap és ünnepnapon hallgattam-e szentmisét? Visszatartottam-e másokat ok nélkül a szentmise hallgatástól? Elkéstem-e a szentmiséről? Végeztem-e vasár- vagy ünnepnapokon munkát? Végeztettem-e vasár- vagy ünnepnapon munkát? Negyedik parancsa a szüleink, gyermekeink, családunk tiszteletéről szól. Szomorítottam-e szüleimet nagyobb mérvben is? Kívántam-e nekik rosszat?
engedelmeskedtem-e nekik? Szüleim és elöljáróim iránt tanúsítottam-e kellő tiszteletet? Beszéltem-e tiszteletlenül elöljáróimról? Engedelmeskedtem-e nekik? Vétettem-e a házassági kötelesség ellen szeretetlenség, engedetlenség stb. által? Gondoskodtam-e gyermekeim és alattvalóim testi-lelki jólétéről? Az ötödik parancs a felebaráti szeretetről szól. Gyűlöltem-e mást, vagy tartottam-e haragot? Bántalmaztam vagy szidalmaztam-e mást? Kívántam-e másnak nagy rosszat? Örültem-e más kárán? Irigyeltem-e más jó sorsát? Megakadályoztam-e mások bűnét vagy lelki veszedelmét? Szolgáltattam-e másnak bűnre alkalmat? Tanítottam-e vagy ingereltem-e mást nagy bűnre és mire? Segítségére voltam-e másnak a bűnben? És miben? Mértéktelen voltam-e az evésben és ivásban? Sose igyunk, együnk annyit, hogy eszünket veszítsük tőle. A hatodik és kilencedik parancsolat a paráznaságról szól. Foglalkoztam-e szemérmetlen gondolatokkal? Örültem-e megfon tolva ily gondolatoknak? Beleegyeztem-e szemérmetlen vágyakba, mikor azokat észrevettem? Mire vonatkoztak
azok? Ha támadtak bennem szemérmet sértő érzelmek, örültem-e ezeknek? Cselekedtem-e valamit, amivel súlyosan vétkeztem a szemérmetlenség ellen? Vétkeztem e szemérmetlen nézés, hallás, beszéd, olvasás, érintés által? Vétkeztem-e a házasság ellen? A hetedik és tizedik parancsolat más értékének tiszteletéről szól. Elvettem-e valamit szüleim engedelme nélkül?
Loptam-e valamit mástól? Elkívántam-e másét? Okoztam-e másnak kárt? Kívántam-e másnak kárt? Megcsaltam-e mást? Uzsoráskodtam-e? Igazságtalan voltam-e mások iránt? A nyolcadik parancsolat a hazugságokról szól. Hazudtam-e? Fogtam-e másra hibát - amit az nem követett el? Rágalmaztam-e? Elhíreszteltem-e a mások ismeretlen hibáit? Gyanúsítottam-e mást ok nélkül? Gyaláztam-e mást? Szívesen hallgattam-e a rágalmat, megszólást, gyalázást? Továbbá rá kérdezhetnek még arra, hogy kötelességeidnek megfelelsz-e.
- hacsak nem szakított félbe, most tartok egy kis szünetet, hagyom leülepedni a sok információt.
- A gyónás lényege, hogy megbánd a bűneidet. Ha ezek által a kérdések által úgy gondolod, bűnöd van, azt meg kell vallanod és meg kell bánnod. Minél gyakrabban gyónsz, annál jobb. A gyónás után pedig partikulárét kell csinálnod. Egyszerűen  lelki  küzdelme  egyetlen  hiba  ellen  vagy  egyetlen  erény  kiválóbb gyakorlása az előírt mód szerint. Mindenekelőtt  meghatározod,  melyik  hibádat  akarod  kiirtani,  vagy  melyik  erényt akarod megszerezni. Ezek reggeli imádságokkal kezdődnek, de mivel sejtem, hogy önnek még egyik sem megy, elég ha egyelőre arra törekszik, hogy a bűnöket kerülje, és törekedjen az erényekre. Később pedig megtanulhatja az imádságokat. Gyónás előtt és után is szoktak ilyeneket azok, akik buzgók, de ezek elhagyhatóak. A lényeg, hogy megvallja Istennek bűneit és megbánja azokat, bízzon az Ő kegyelmében. - fejezem be végül. Van egy olyan érzésem, hogy ezzel mind csak elriasztom a hölgyet, de ennél jobban nem lehetett volna összefoglalni.


Zoey Pharrish
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Nephilim
☩ Reagok :
11

Kedd Márc. 14, 2017 2:57 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Iliana & Zoey
Az erkölcs, a művészethez hasonlóan, azt jelenti, hogy húzunk valahol egy vonalat.


Sokáig nincs időm nézelődni, máris szembe találom magam valakivel. Egy nővel. Furcsa. Mégis ki töltené az idejét egy ehhez hasonló helyen? Igaz, megvan a maga bája, a nagy tér, a szép ablakok és a néhol felcsillanó tárgyak. A maga egyszerű színvilága, a nagynak ható, mégis padok sokaságától szűkössé vált tér... Ha azokat kipakolnák, fergeteges bulit lehetne itt tartani. Most viszont nem azért vagyok itt, hogy partiszervezést gyakoroljak.
A felém küldött mosolyt viszonozom. Míg közelebb jön a helyi személyzet, megfigyelem magamnak a nőt. Szolid teremtésnek tűnik és segítőkésznek, valamint... vagy túl szorgalmas, vagy dilis, amiért itt sepreget. Ha tippelnem kellene, inkább az előbbi, bár... valójában egyik nem zárja ki a másikat.
- Üdv! - köszöntöm én is a magam módján - Igen, azt hiszem, segíthetnél. Talán. Gőzöm sincs, hogy mennek itt a dolgok - mosolygok tovább, cseppet sem zavartatva magam ennek tényétől.
Nem mintha kellene. Anyám egyébként is mindig azt mondogatta, hogy a hit nem a templomban kezdődik. Ő hívő volt, gyakran járt templomba, engem viszont nem rángatott oda. Na nem volt az a szenteskedő, csak éppenséggel elhitte, hogy léteznek azok, akikről ott beszélgetnek. Tapasztalta is a saját bőrén. Engem minden bizonnyal azért nem vitt magával, mert úgy hitte, ártalmas nekem a templomba járás. Végtére is én vagyok az ördög lánya, és nem csak átvitt értelemben.
- Gyónni szeretnék - térek is rá a lényegre - Előtte viszont lenne néhány kérdésem ezzel kapcsolatban - teszem hozzá mellékesen.
Jobb előre tisztában lenni a dolgok mibenlétével, ez alól pedig ez sem kivétel.
- Először is, azok mi számít bűnnek gyónási értelemben? Másodszor, azok a bűnök is meg lesznek bocsátva, amikre nem emlékszem?
Azt hiszem, egyelőre ennyi. Minden lényegesre rátértem, most már csak el kell magyarázza a dolgokat.





Iliana Greer
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Reagok :
67

Kedd Márc. 14, 2017 1:38 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Zoey & Iliana
Kyrie eleison!


Csendes volt a mai nap. Kissé felhős, hol sütött a nap, hol pedig esett pár cseppet az eső, majd elállt. A templom ablakain és tetején halkan kopogtattak az eső cseppek, majd elálltak. A nyugalom simogató palásként pihent vállaimon, míg én takarítottam, söpörtem a főhajót. Nem ezt a templomot szoktuk használni, csak ha a felsőbb réteg esküvőt akar, keresztelőt, esetleg gyónni, hasonlók. Kevesen vagyunk ahhoz, hogy a semleges negyedben és itt is legyünk, s mivel a semleges negyedben lévő templomba többen járnak, azt használjuk. Ettől függetlenül nem hanyagoljuk ezt sem. Van egy beosztásunk, hogy ki jön ide takarítani, kikergetni a galambokat, leellenőrizni a gyertyatartókat, értékeket.
Már az utolsó simításokat végeztem, mikor az ajtó kinyílt és egy nő lépkedett be. Rá nézve kissé felvontam a szemöldököm, mert ruhája habár színben illett ide, a dekoltázs mérete és a magassarkú nem épp ide való öltözet. Lehet, csak egy érdeklődő, lehet kíváncsiskodik, vagy csak körbe néz. Talán soha nem volt még templomban, nem tudja, mi illendő. Sokan vannak ilyenek. Egy kis mosollyal veszem egy kezembe a seprűt és lépek közelebb hozzá a padsorok közti kis folyosón.
- Jó napot. Segíthetek? - kérdezem barátságos hangon, megállva tőle pár lépésre. Esztétikus hölgy amúgy, habár én sose vennék fel magamra ilyen ruhákat. Nem bírnék se megmozdulni, se megszólalni a zavartól és szégyentől.


Sponsored content
WHISPERING AMEN



írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


 
Templom
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: