Elhagyott raktárház

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Gabriel


Elhagyott raktárház - Page 2 Tumblr_p3qyqhOapT1r0cy9wo6_540
☩ Történetem :
☩ Reagok :
63
☩ Rang :
Erkölcs lovag
☩ Képességem :
Mindennek IS tudása, hamisítatlan erkölcs lovag, mindig ragyogó szőke haj
☩ Multi :
Mr. Monopoly Monster
☩ Play by :
Joel Kinnaman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Júl. 12, 2018 3:08 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


Tell us something useful. Please?

Thea & Azura & Raiden & Rassilon & Gabriel
zenei aláfestés • szószám: 1004 • Credit:

 
Elégedetten mosolyogva nézek végig a kis csapaton, ami kérésemre itt összeverbuválódott, hogy ebből az apró, de sajnos annál ellenállóbb és annál is többet könyörgő emberből kiszedjük San Francisco városkájának tervrajzát és biztonsági felépítését, de úgy tűnik, hogy ez nehezebbnek bizonyul, mint hittem. Na de sebaj, ezek még csak a bemelegítő körök, mindenkinek rejlik valami a tarsolyában, amitől majd úgy megered a nyelve, hogy az információkat alig győzzük majd megjegyezni.
'Ti csak csináljátok nyugodtan a dolgotokat, ha nagyon nem akarja megadni magát, szóljatok. Addig is, teát valaki?' - fordítok hátat nagyot nyújtózva a kis csapatnak és a szinte varázsütésre ott termett sötét, lakkozott fából készült kis kerek teázó asztalhoz sétálok és hümmögve megállok mindegyik széknél, hogy melyikből nyílik a legjobb rálátás az eseményekre, majd helyet foglalok és ráérősen dúdolva, mintha enyém lenne a világ összes ideje, töltök magamnak a gőzölgő italból formás kis fehér porcelán csészémbe. Egészen mutatósak. Semmi minta, semmi giccs, semmi csicsa, nem úgy, mint a porcelán kancsón virító lila virágból álló festmény csokor. Kényelmesen elhelyezkedve teszem föl a lábamat a székem mellett álló barna bőrből készült lábtartóra és érdeklődve figyelem a halandó megtörésének változatos módszereit, miközben kis csészémet magamhoz veszem és belekortyolok a tűzforró italba, melynek hőmérsékletére automatikus szisszenéssel reagálok és haragos tekintettel pillantok le a gőzölgő teára, mintha ő saját maga tehetne róla, hogy még nem hűlt ki. Elégedetlenkedően összeráncolt szemöldökkel nézek a kis vallató társulat felé majd egyenesen fel a nőre, akit angyalkám már jóval a feje fölé emelt, mintha csak a lámpák fényében jobban meg akarná nézni annak minden porcikáját és hibáját, de további műelemzés helyett a hölgyemény hamar a székbe kerül és ezzel felültették vidámparkomban arra a hullámvasútra, amire senkinek nincs kedve jegyet venni.
'Szerintem egyszerűbb és gyorsabb lenne, ha most elmondanál nekünk mindent, még én sem akarok az ő kezei alá kerülni, a többiek pedig... huh...' - a kedvesség és gondoskodás sosem tartozott legnagyobb erényeim közé, nem mintha a jó tanácsok osztogatását ide sorolnám, de senkinek nem vesztegetné tovább az idejét, mindenki mehetne a maga dolgára és neki még a fogai is megmaradnának. Manapság nem lehet már csak úgy meghalni, mert mindenki visszajön az életbe, úgyhogy még ezzel sem lehet megzsarolni, hogy nem látja többé a szeretteit, de egy jó fogorvost találni ezekben az időkben ritka nagy kihívásnak számít, arról nem beszélve, hogyha Gabriel bácsinak adják át a staféta botot, utána még művégtagokat is be kell szereznie, ha csak nem lesz előbb belőle egy tócsányi, bugyborékoló enyv, mert nem változtatom vissza a savas vérét nem változtatom időben vissza ártalmatlanul áramló kis vörösvérsejtekké. Az enyvtől nyilván már nem tudunk meg semmit és akkor foghatom a fejem, hogy most kereshetünk újabb lényeges tudással rendelkező alanyt, de igyekszem óvatos lenni. Különben is mit számít neki az élete, amikor úgyis mind el fognak pusztulni, egytől egyig? Akkor meg már nem mindegy, hogy most hadar el minden lényeges információt, vagy úgy akar meghalni, hogy utolsó perceiben is ezeket az információkat védi büszkén, egyenes gerinccel? Az ő baja, nem az enyém. Vállamat megvonva saját morfondírozásomra függesztem tekintetem ismét a társulat felé, ahonnan egy hosszas és igencsak fájdalmasnak hangzó légvétel hallatszik, pontosabban a könyörgő hölgyből tör elő ez az elkeserítő hang, az én ajkaimat pedig újabb szisszenés hagyja el, de most nem a tea melege miatt.
'Ééén mondtam...' - motyogok a csészébe egy újabb korty előtt és pislogás nélkül figyelem, ahogy Rassilon rögtön el is látja a szúrt sebet, hogy a halandó ne távozhasson el egy rövid pihenő idejére sem, mert még a végén újult erővel nem akarna nekünk elmondani semmit, viszont cserébe odabiztosítja a székhez. Egyszerű, mégis hatásos. Hümmögve, csészével a kezemben állok fel és ráérős léptekkel kerülöm meg a társaságot, majd állok meg a halandó mellett és mintha csak támaszkodó lenne, úgy tenyerelek rá feje búbjára és másik kezével az orra alá tolom teával még félig teli csészémet.
'Egy kis frissítőt még mielőtt ez a bájos szőkeség vesz kezelésbe?' - pillantok le rá, ám még mielőtt bármit reagálhatna, elhúzom a poharat előle és én kortyolok belőle újfent. - 'Tudod mit nem értek, Thea? Tudod jól, hogy ez a sok fájdalom mind - mind megszűnne pillanatok alatt, ha azt a kis csinos szádat nem könyörgésre használnád, hanem tényleg tartalmas beszédre, mert azzal mi is előrébb vagyunk és te is. És még tudod miért fölösleges ezeket magadban tartogatni, őrizni, mint a Szent Grált? Tudom, hogy nem érdekel, de azért elmondom. Azért, mert úgyis meghalsz. Te, meg a többi ugyanolyan kis gusztustalan emberke, mint amilyen te is vagy. Most mi lenne jobb? Ha most itt jól helyben hagyunk és úgy tudjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, vagy nem tudjuk, de így is úgyis meghalsz később, csak akkor arra kell gondolnod, hogy lehet ha elmondtál volna mindent, akkor ez megelőzhető lett volna, vagy elmondasz mindent magadtól, ahogy egy ilyen aranyos pofival megáldott hölgyhöz illik, mi csak kevésbé hagyunk helyben, mint terveztük ééés később úgyis meghalnál, de akkor már legalább nem kell ennek a súlyos titoknak a terhét magaddal hordoznod? Na? Így is meg úgy is vége lenne a dalnak egyszer, viszont nem mindegy, hogy milyen súlyok nyomják közben a kis lelkedet. Nem mindegy, hogy békésen, mosolyogva szenderülsz jobb életre, ami mindenkinek az álma, vagy pedig önmagadat marcangolod, miközben a kaszással sétálsz majd kéz a kézben. Nekem megeredne  a nyelvem a te helyedben. Itt már nem számít a gerinc és a bátorság. Nem kell senkinek bizonyítanod. Ti emberek mind szánalmasak és gyengék vagytok, aki más hitben ringatja magát, az saját magának hazudik. De ilyen a természetetek nem?' - nevetek fel és lapogatom meg a feje búbját, mintha csak egy kutya lenne, aki éppen ügyesen adott pacsit és megdicsérném. Óóó, milyen csinos füle van! Volt. Mosolyogva pöccintem meg a kis porcos érzékszervet, mire fülének apró hajszálereiben a vére savvá válik és villám sebességgel éget különféle méretű lyukakat a fülére, majd amikor már kellőképpen néz ki úgy, mint egy szép sajt, ismét megpöccintem, a sav pedig ismételten ártalmatlan vérré változik.
'Máshol jobban fáj, jobb ha ezt elhiszed.' - lapogatom meg ismét a fejét és halkan dúdolva indulok vissza a kis teázó asztalomhoz, átadva ezzel a stafétát a szépséges szőke démonnak.

//Raiden engedélyével Gabriel bácsi is megjelenik  patty //

Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Júl. 09, 2018 5:08 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


What happen with me? Why?  
Raiden & Rassilon & Azura
Take me under credit:

Még hogy a Pokol az, amitől az ember a legjobban fél? Még hogy a démonok? Angyalaink a leggonoszabbak, mert ismerik a jót, tudják, mivé tud porladni. Nem véletlenül tudnak megbukni, mert valljuk be, egy démon sem vált szentté még. Pedig ma csak felkeltem, elmentem dolgozni, hogy fajulhatott idáig az egész?

A négy  úgy áll felettem, mint valami bíróság, kezeik között az életem, de a lelkem és a szabad akaratom, amivel születtem, sosem lesz az övék. Sosem fogják megérteni annak a bonyolult szerkezetnek az igazi működését.
Először Raidenre néztem, szinte ajkaimon egy könyörgéssel, hogy ne hagyja, hogy hozzám érjenek. Ő az, akire lehet hatni, és ő volt az, aki eddig igazán nem bántott, csak elhozott. Tőle remélek valamit, de ahogy elfordítja rólam a tekintetét, ahogy kiejti ajkain a kérdésnek szavait, fejbe kólint az igazság, hogy itt nem remélhetek. Ide azért lettem hozva, hogy megkapják a tervrajzokat. Itt nem lesz könyörület, csakis rajtam múlik, hogy meddig fog tartani ez az egész. És ahogy közeledik az egyik angyal, csak azt akarom, hogy hamar vége legyen mindennek.

- Erhm... - nyögtem ki, ahogy erős ujjai vékony nyakamra fonódtak, mire reflexből keze után kapok, hogy fejtse le, szedje le rólam. Szorul a fogása, a levegő kireked belőlem, mire szívem felgyorsul. A pánik újabb hulláma ragad magával, ahogy megemel, és saját súlyomnál fogva fogok megfulladni, akár egy akasztásnál. Ennél valahogy mindig szebb halált tudtam elképzelni magamnak, hogy család körében elalszom, de ez...
- K..Kér... Kér...lek - nyöszörögtem a szavakat alig hallhatóan, miközben ráemeltem tekintetemet, melyben könnyek játszottak. Könyörögve néztem merev vonásait, hátha meglágyulnának. - Köny...ör...ö... - hangom illant el, kapkodtam az éltető levegőért, de az nem jutott el tüdőmig, ahogy kalimpáltam, de szabadulni igazán nem tudtam, míg végül leülhettem.
Elengedett kicsit.
Mélyen szívtam be a levegőt, amennyit tudtam a szorítástól, a karfára dőlve, csak ő tartott meg. Levegőt, levegőt, levegőt! Szervezetem a veszély elhárításán dolgozott, hogy újra egyensúly álljon be a bőröm alatt.
Könnyezve néztem fel rá megint, bele a hideg szempárba, ajkaim lefelé görbültek. - Kérlek... - ráztam meg a fejemet enyhén, amennyire engedte. Legyen vége ennek! - Nem tudok semmit - zsibbadtam. Remegtem. Féltem. Eddig sétagalopp volt, most...

Elkerekedik a szám, "o"-t formálva, szemem kitágul döbbenetemben. Nem éreztem sokat, csak hogy valami hegyes belém szúrt. A fájdalom sem jutott el agyamig, ahogy letekintve a pengét láttam, mely mellkasom közepén díszelgett. Úramisten! Levegőt is elfelejtettem venni, de ahogy beszívom, rögtön be is harapom az ajkamat. Fáj minden mozdulat, a kín a bőröm alatt kúszik végig megtámadva az agyamat, elöntve minden érzékszervemet.
Szívem kalapált, mint egy megtébolyult madár, tudva, hogy ezek az utolsó percei.
Már nem mondtam semmit, képtelen voltam, ahogy belsőm folyékonnyá vált, nem tudtam levegőt venni, csak éreztem, hogy szúr a mellkasom, és folyik benne meleg vérem. Idegen érzés volt... és rossz. Végzetes. Kapkodtam a szememet, először Gabrielre nézve, ki meg sem rettent, majd Azurára, ki csak ujjain játszott egy zöld fénnyel, majd Raidenre. Egyiktől sem várhattam segítséget.
Itt fogok meghalni. Csak ekkor, a sötétedő pillanatokban esett le igazán, hogy itt fogok meghalni. A szív lassú halállal hal meg. Egyenként hullajtja el a reményeit, miként a fa a leveleit. Mígnem egy szép napon elfogynak. Nincs remény, nem marad semmi. Az ég adta egy világon semmi.

Kirántja a kardot, amitől összeesem, de a por, vagy legyen akármi, amit a sebbe szórt, azonnal segít. Jéghideg karmokkal váj  a húsomba, és forrasztja össze a szöveteket, míg végül semmi sem látszik, noha úgy érzem, mintha a fegyver még mindig a testemben lenne. Ezt a fájdalmat sosem fogom elfelejteni, úgy beleégett agyamba.
Nem fogom fel szavait, csak azon kattogok, hogy túléltem. Valamilyen lehetetlen módon, de még nem vagyok halott. De nem biztos, ogy ez olyan jó? Tekintve, hogy négy ördögi teremtmény akar valamit kicsikarni belőlem. A halál szebb út lett volna? Szinte már azért imádkozom...
- ÁHHH! - Felsikítottam, kezem ökölbe szorult, körmeimet saját bőrömbe vájtam, ahogy a kard izmon, szalagokon, ereken áthaladva lyukasztotta át a lábamat, végleg a székhez cövekelve. Kapkodtam a levegőt, eltorzult, könnyekkel áztatott arccal néztem a művet, mely mellett lassan bugyogni kezdett saját vérem.
- Legyen vége - bicsaklott előre a fejem. - Kérlek... én csak egy ember vagyok - szavaim halkak, de valamelyest érthetőek. Félő, ha nem hallanák, még rosszabbul járnék.
Én nem vagyok olyan, mint a filmekben, akik minden zokszó nélkül eltűrik az ilyet. Én ahhoz gyenge vagyok és mulandó. Remegő, félő, aki csak haza akar menni és felébredni ebből a rémálomból. Semmilyen rémálom sem lehet rosszabb gondolat, mint a kegyetlenség, mely körülvesz, akárcsak a levegő, amit belélegzek.

Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jún. 30, 2018 10:05 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


Meg vagyok győződve róla, hogy az előttem álló démon, a jobb kezemmel simulékonyabban kijönne, mint velem. Ám egyelőre velem kell beérnie. Előbb magam akartam megpuhítani irányunkba. Túl fontos szerepet tölt be ahhoz, hogy csak úgy lepasszoljam, mint általában mindenki mást. Egy lordról beszélünk, kérem szépen. Az arcom kifejezéstelen, szigorú angyaliságot tükröz, ám szemeimben felismerheti azt a futó, sejtelmes tekintetet. De ennyit kap és ha jól sejtem ő sem kíván többet adni. Egyébként sem fontos. Azura csak egy eszköz, amire jelen helyzetben nincs szükségem. Egyáltalán mi a francnak kellett pont minket idecsődítenie?! Lássuk a receptkönyvet, a mai főfogás: katasztrófa. Hozzávalók. Démonmágiával agymosott ellenséges iphraem, pipa. Az emberiséget kiírtó arkangyal, pipa. Csak a saját érdekeit és hóbortjait szem előtt tartó, felfuvalkodott démon, pipa. Én. Pipa. Szánakozva pillantok le az embernőre. Mibe keveredtél, te szegény. De ha már itt kell lennünk, rendezzük le gyorsan.
A nőhöz lépek és torkánál fogva emelem meg őt a földről, visszaültetve a masszív székre, ahová való. A nyakát még ekkor is szorító markomban tartom, épp csak egy kevés levegőnek hagyva helyet. Mihelyt a székre kerül, szabad kezemben villan az angyalpenge és kíméletlenül döföm át a mellkasát. Ha valaki nem volt kellően résen, fel sem foghatta mi történik. Türelmesen figyelem, ahogy tüdeje vérrel kezd telni. Nos, ki mire fogad? Előbb elvérzik, vagy belefullad a vérébe? Az utolsó pillanatig várok, amikor a szenvedése után már a megváltó halálban reménykedhetne. Elengedem a torkát és előveszek a zsebemből egy kis fiolát, melynek gyógyító tartalmát a sebre szórom, mihelyst kihúzom belőle a pengém.
- Ne olyan gyorsan. - Suttogom a halandó nő felé. Még nem mehet sehova. Igaz, halálából visszatért volna közénk, de nem áll szándékomban elengedni pihenőre. Fegyverem ujjaim közt megforgatom, hogy irányba álljon és nagy erővel beledöföm a nő combjába, a széket is átlyukasztva. Ez majd egyhelyben tartja, hogy ne kezdjen el megint a földön kúszni.
Udvariasan lépek hátrébb, a zöld fényekkel játszó démonra pillantva. Kiszórakoztam magam, kezdheti. Egyébként sem gondolom, hogy fizikai és lelki megterheléssel többre mennénk, mint mágiával.
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jún. 28, 2018 5:22 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


We're playing together
Raiden, Thea, Rass & Azu
──────────── ────────────
« Comment;  bbb  •  Zene; Caméléon »
«Egy angyal sokáig élhet démonként, s egy démonból is lehet még angyal, ránézésre talán nincs is megkülönböztető jegy, s az ember azt se sejti, melyikkel áll szemközt, néha még egymás előtt is titkolják a kilétüket, és képesek becsapni egymást... »
Ahogy Raiden és Gabriel között megállok magamon érzem a harcos pillantását, akinek fogalma sincs a kis trükkjeimről. Nem tudhatja, hogy én voltam az a lény, akinek köszönhetően most a mi oldalunkon áll. Furcsa kimondani ezt, mintha én magam is Gabriel párti lennék. Talán, tényleg azzá váltam. De inkább vagyok mellette, mint Lucifer oldalán, akinek elment a maradék esze is. Gondolataimból a földön kúszó ember szakít ki, akit a szemem sarkából figyelek. Mintha eltudna menekülni előlünk, mennyire ostoba lépés ez tőle. Az érkezésemet követően alig telik el pár perc, Gabriel éppen befejezte a mondandóját, mikor léptek zajára leszek figyelmes. Nem kell oda fordítanom a tekintetem, anélkül is tudom, hogy kivel egészült ki a kis társaságunk. Az energiája és a szaga jó előre elárulja őt számomra. Amint közelebb ér hozzánk futólag hátra pillantok, így találkozik a tekintetünk, el kell nyelnem a mosolyomat. Szívesen játszadoznék vele megint, de a többieknek nem kell tudniuk, hogy ismerjük egymást. Sőt! Itt és most idegenek vagyunk egymás számára. Olvasok szemeiből, mik a tőle megszokott hűvösségről árulkodnak, míg én egy tőlem megszokott fintorral reagálom le fölényeskedő viselkedését. Annak elelnére, hogy az angyalok oldalán állok sosem fogom őket megkedvelni, az ellenszenv ugyanúgy bennem fog maradni örök életemre. Modoros örömmel szólal meg a szerafim, mire az ex-ipharem összevonja a szemöldökeit. Élvezettem figyelem a kialakult helyzetet és előre ujjongok a kezdetleges feszültség láttán. Imádnám, ha ezek ketten egymásnak esnének. Újabb kérés hallatszik a másik tollas szájából, mindkettejüket a halandó érdekli, amin meg sem lepődök. Hiszen ha nincs ez a nőcske, most egyikünk se lenne itt.
- Gondolom nem passzióból hívattál- nézek Gabrielre, majd egyből folytatom is - kedvem lenne játszadozni - ördögi mosollyal meredek a halandóra. Megemelve a kezemet, ujjaimat mozgatni kezdem, mire zöld fény sejlik fel közülük. Direkt azt a kezemet használom, amin zöldek a rúnák, nehogy az agymosott tollpárna gyanút fogjon. Ha megtudná az alaktomos igazságot itt helyben megnyúzna, de hát engem sem ejtettek a fejemre. Nem véletlen kaptam ezt a mennyeket megszégyenítően angyali pofit, senki se gondolna démonnak.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Raiden


Elhagyott raktárház - Page 2 Tumblr_pxmsqfELRn1wqzz0io1_540
I spent my whole life chained to the wall
Hungry for more.
I had to cut a man down to get where. And someone had to stand
Elhagyott raktárház - Page 2 Tumblr_pxmsqfELRn1wqzz0io4_540
☩ Reagok :
77
☩ Rang :
Michael's EX Iphraem
☩ Play by :
Jason Momoa
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jún. 23, 2018 1:37 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


I lost my mind
citromos Thea & Raviolé, Azumazu
Egal was kommt • • credit:

Elmémben ismét a sötétség költözött. Mi ez? Harag gerjed bennem kezem ökölben szorítom. Képek villannak fel, s emésztik az elmém. Majd elkap a semlegesség. Nem érdekel most más csak a célom.

Azura lép be mellénk, s parancsra éhezve vizslatja Gabrielt. Rá pillantok a démonnőre, s vissza a halandóra, kinek kémlelem kicsit az arcát még. Egy angyal csatlakozik, kiek arca ismerős, de még se tudom hova tenni. Elmém néhány része zavaros, nem hagy vissza tekinteni a múltba. Az angyal szavai pimaszak, össze is vonom rajtuk szemöldökömet. Pillantásom ismét a nőt figyelik, s a szánalom amit eddig éreztem elillant. Mint ha elfújták volna.

- Mi lesz a sorsa? - Kérdezem. Tervrajzok még nincsenek meg kínzással nem érünk el semmit. A nő erős. Vissza nyelt könnyei, s ahogyan a földön kúszik talán egy másik angyalt meghatna, de nem minket. És nem ezt a démont, ki veszélyes játékot játszik. Úgy hallottam Lucifer bizalmába tudott férkőzni, s ő lett az első arkja. Ügyes lány. Várom gabriel mit szól, mond e valamit, de még némán áll, s figyel. Azurához intézett szavai után csak a csönd. Mi lesz? Mit akar?



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



I’m here to rumble
I’ve got danger in my favor like a razor
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jún. 23, 2018 1:17 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


What happen with me? Why?  
Raiden & Rassilon & Azura
Take me under credit:

Elmém még mindig szilánkos, ahol tornádó söpört végig, nem tudom hol az eleje és vége, ahogy időérzékemet is elvesztettem már. Csak a négy falat érzem vészesen közel magamhoz, olyan fojtogatóak, amiben a gyülekezők egyre nagyobbnak hatnak.
Ha eddig nem éreztem magam szarul, akkor most már aztán végképp. Szavak és mondatok repdestek körülöttem, és én csak arra tudtam gondolni, hogy elég legyen, hagyjanak békén. Mint egy rossz rémálom... Reggel még örömmel ültem be az irodámba, most pedig fogalmam sincsen hol vagyok, mindenem fáj, és annyira fáradt lettem, hogy legszívesebben egy sarokban elaludnék. De sajnos erre esélyem sincsen.

A triónk következő vendége egy szőke hölgy. Ő lenne Azura vagy Jaesa? Inkább előbbi, ahogy tekintetem rajta csüng, míg rám nem tekint. Fénytelen szempárja olyan, mint a halottaké, és ettől csak kiráz a hideg. Gabriel nevén nevezi, tehát ő. Ő a démon. Nem tudom, életem során hányba is futottam bele, tudatosan egyikről sem tudtam, hogy démon, csak most Azuráról. Olyan emberi... de az angyalok is, mit is vártam? Talán pont ez teszi őket még hátborzongatóbbá, hogy annyira emberiek, azt hisszük, meg is foghatóak... Azonban a kíváncsiságom nem győzi le félelmemet, ahogy görcsösen tördelem ujjaim, hátha lazul a kötél, nem mintha lenne esélyem bárhová is futni. Eddig sem volt... De nem akarok többet, hagyjanak békén... Beharapom ajkamat, hogy remegésem ne áruljon el, hogy igen is félek a következő perceimtől. Miért ennyire fontos az én tudásom? Miért nem mennek a polgármesterhez? A miniszterhez? Hatalmuk és joguk van, aminek befolyásával bármit elkérhetnének tőlem... Én lennék a rövidebb és élvezetesebb út?

Megjött Rassilon is. Tekintete végig megy mindenkin, de rajtam úgy, mintha ott sem lennék, mintha egy porszem lennék hozzájuk képest, ahogy fölöttem állnak. Az ember érezhetné magát jelentéktelennek, csakhogy nem voltam az, én voltam a számukra megfejtendő rejtvény, kulcs valamihez. De miért? Megvető szavaira eltorzult arcom. Egyikben sincs emberség?! Ennyire nem lehettek lelketlenek, még ha nincs eszenciátok, akkor is hatások érnek, mire reagálnotok kell! Kéne.
Mint egy állat a vágóhídon, aki várja ítéletét, úgy ültem ott a földön, majd végül hasra fordultam, ha távozni nem is tudok, addig is legalább minél távolabb kerülni tőlük. Elnyeltem könnyeimet, ahogy lassan kúszni kezdtem a földön. Nem hinném hogy zavarná őket, úgyis mindjárt terítékre kerülök.
Nem tudom, mit vártam, csodát, hogy az elképzelhetetlent elkerüljem. Mert fogalmam sem volt, hogy mit is akarnak velem kezdeni, de nem éppen hittem,  hogy egy kedves traccspartira gyűltek össze.
Nem voltam vallásos, de most először magamban könyörögtem egy felsőbb hatalomhoz, hogy legyen minden csak álom, amiből fel tudok ébredni. És rádöbbenek, hogy otthon fekszem, és munkába kéne mennem. Könyörgöm. Kérve-kérlek, Istenem!
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jún. 21, 2018 2:14 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


Gabriel hívat, én pedig indulok. A Sötétséggel való közelgő randevúm megkíván némi előkészületet, így épp a városban tartózkodom. Nem kell a világ végéről „haza” jönnöm. Az üzenet szerint Jaesat és engem várnak, de a falatnyi információból, amit kaptam, nem láttam értelmét annak, hogy a jobb kezem is magammal vigyem. Ha jól tudom, Gabriel már eleve nincs egyedül, noha a társaságáról nem tudok sokat. Nem sietem el az érkezést, de így sem kell rám sokat várniuk. Nagy lendülettel szállok alá a raktárhoz érkezve, a terembe pedig már magasra szegett állal, kimérten sétálok be. Le sem lehetne tagadni, hogy Gabriel-közeli angyal vagyok.
De ahogy besétálok, gondolatban épp olyan lendülettel távozom is. Főnök. Mi a… Először az arkra siklik a tekintetem, majd futólag a démonra - akihez természetesen semmi közöm… - és az elátkozott angyalra. A halandóról egyelőre nem veszek tudomást. Az arknak nem kell mondania semmit, nyilvánvaló számomra, hogy mi folyik itt. És nem tetszik.
Nyílt titok, hogy sosem mennék szembe Gabriellel, sosem cáfolnám nyilvánosan a szavát, de hol a módszereivel, hol az indokaival sokszor nem értek egyet. Ez most sincs másként. Tekintetem angyalian hűvös, mégis könnyű szerrel lehet olvasni róla. Hisz nem próbálom takarni, lássa csak Gabriel, még ha ez azzal is jár, hogy Azuranak és annak a mihaszna Raidennek is feltűnhet. Nem, nem. Ez nem volt szép. Ellenemre van ugyan az egész, hogy az ark démonmágiával manipulálja a harcos angyalt. Túl veszélyesnek tartom. De Raiden egykor dicső harcos volt. Szerencse, hogy most nem tud ártani nekem, mert a cirka tíz évvel ezelőtti San Fransisco-i mutatványom után azt hiszem karóba húzna, mihelyt meglát, lassú halálra ítélve.
- Mondd, hogy nem egy halandó miatt hívattál ide.- Sóhajtok mélyet, amit a lehető leghalkabban igyekszem csinálni. Jobb, ha a többiekről így első körben nem veszek tudomást. Csak a békesség kedvéért.
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jún. 21, 2018 12:43 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


We're playing together
Raiden, Thea, Rass & Azu
──────────── ────────────
« Comment;  bbb  •  Zene; Caméléon »
«Egy szövetség célja és lényege sohasem a szemlélődés, hanem az abszolút szellemben való szervezettség. »
Vannak olyan titkok melyekről jobb hallgatni mint a sír és vannak olyanok is, melyeket meg kell őrizni és a legjobb pillanatban elmondani. Végül vannak azok, melyek az idők során megszépülnek és valami sokkal nagyobbat hoznak magukkal, mint azt a hordozójuk valaha várta volna. Az én apró csendjeim és éppen ebbe a kategóriába tartoznak. Senkinek sem beszéltem soha Gabrielel való alkumról - na jó, ez hazugság, mert Rassilon tud egyet s mást, de igazába véve ő egy senki - ami most kifizetendőnek látszik. Miből gondolom? Éppen most léptem át Las Vegas városát, mivel a tollas magához rendelt újfent. Valami azt súgja, hogy inkább tartozom már hozzá mintsem a drágalátos öcsikéjéhez, aki egykor megalkotott. De ezt egy cseppet sem bánom! Kellenek nekem Gabrielhez hasonló szövetségesek, hogy elérjem a célomat. Cipőm sarka alatt kong a beton, ami vízhangot ver a falakon keresztül. Nincs miért elrejtenem a jöttömet, hiszen várnak már rám. A raktárba lépve egyből megcsap az alvadt vér szaga, érzem az itt maradt negatív energiákat, melyeket jólesően szippantok magamba. Egy hozzám hasonló démonnak ez maga lehetne a paradicsom. Egyből Gabrielt szúrom ki, aki ördögi vigyorral az arcán szemléli a földön fekvő megkötözött nőt. Ha nem tudnám, hogy egy angyalról van szó, azt hinném maga az ördög álldogál szerencsétlen halandó felett. Még nem pillantottam rá, de érzékelem a jelenlétét. A kis angyalka, aki egykoron Michael bizalmasa volt, a jótékony hatásomnak hála tudja az igazságot. Látom, amint előre mered, de ha rajtam múéik ez nem marad sokáig így. Angyalokat megszégyenítő mosolyt villantok felé, kezemet felemelem, mire a ruhám ujja alatt vérvörösen felvillan pár rúna. Raiden elmélye nyitott könyv előttem, látom, hogy próbált kitörni a béklyómból. Ez ellen sürgősen tennünk kell valamit! Ujjaimat megmozgatom, mire az angyal elméjét újra ellepik a jól ismert képek. Ő az én kis játékszerem, a bábom, akire hatalmas szükségem lesz a háborúban. Nem csúszhat ki a kezeim közül, azt nem engedem. Mire eléjük érek kezem testem mellett pihen, mintha semmi se történt volna, hiszen az előbbi akciómat egyedül az angyal érzékelhette.
- Gabriel! - köszöntöm egy biccentéssel - Miben lehetek a segítségedre? - teszem fel a kérdést egyből a tárgyra térve. Hiába tudom, hogy az én szaktudásomra van szüksége az elmemanipuláció terén, de tőle akarom hallani a szavakat.
- Azura, örülök, hogy itt vagy! - mered rám ugyanazzal a mosolyával, amitől minden valamire való lényt kirázza a hideg - Ne olyan gyorsan, még várunk két főre - szegezi nekem, majd a nőre pillant. Vajon ki lehet az a két fő? Bizto, hogy angyalról van szó, különben már régen tudnék a dologról. Ha minden igaz a démonok közt én vagyok az egyetlen, akivel üzletelni szokott Gabriel. Talán Rassilon lenne? Igen, az a legkézenfekvőbb...


//Raiden engedelmével én is beszállok //

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Raiden


Elhagyott raktárház - Page 2 Tumblr_pxmsqfELRn1wqzz0io1_540
I spent my whole life chained to the wall
Hungry for more.
I had to cut a man down to get where. And someone had to stand
Elhagyott raktárház - Page 2 Tumblr_pxmsqfELRn1wqzz0io4_540
☩ Reagok :
77
☩ Rang :
Michael's EX Iphraem
☩ Play by :
Jason Momoa
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Jún. 18, 2018 9:04 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


I LOST MY MIND
Thea && Raiden
──────────── ────────────
Vissza vissza probálok jutni, de képességeim nem vetekedhetnek sem egy ark, sem pedig egy angyaléval. harcos vagyok, ki a menny védelmére lett teremtve. Annó az édenben páncélom és rangom volt. Isten azért formált meg engem, hogy Michael bizalmasa legyek. Egykoron hittem, s ittam minden szavát a hadak vezérének.

Még segétkeztem is, mikor úgy éreztem roszs úton halad, mikor maga is mészárolta az embereket. De most, hála Azurának az eszem meg jött, s már Gabriel oldalán állok. S látom, hogy amiket tettem hiába való, s rossz volt.

Hirtelen ér végett az állapot. Egymással szembe, mint ha csak csók csattana el. Ki nem ismerné a helyzetet azt hinné, de nem. Gabriel arca meglepett. A nő ellenáll. Egy mosolyt engedek el, s látom a férfinak ez nem tetszik. Arcom újra kisimul, s meredek előre.

- És most? - Kérdezem, Gabriel ekkor rám néz, s határozottan feláll. Elém setál lassan komolyan, s végig pillant rajtam.
- Most? - Kérdezz vissza. LÁnyra néz, elmosolyodik tekintette vissza kúszik rám.
- Most Jaesa és Rassilonra is szükségünk lesz. - Tudom mi következik. Kínzás. Szemem vissza kúszik a nőre, majd Gabriel fel tartja mutató ujját, mint egy új ötlet jut eszébe.
- És Azura..természetesen az elme kínzást démon módra is szeretem.  - Arcára az ördögi mosoly ül. Veszélyesebb most, mint Lucifer.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



I’m here to rumble
I’ve got danger in my favor like a razor
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Május 29, 2018 9:15 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


What happen with me? Why?  
Raiden & Thea
Take me under credit:

A mély, duruzsló hang végig fut rajtam, mint szél a sivatagon. Megborzongat zsigerileg, és eszembe jut a hozzáfűződő mély tekintet. Lelketlen, de akkor miért csillog benne a fájdalom? A hiány? Miért érzel, ha nincs lelked? Magával ránt az emlék, agyam ezzel karna foglalkozni: újra és újra elém vetíti az erős angyal megtört arcát. Olyan, mintha meghasonulna, mintha vívna önmagával. Belső harc, mely csak rá tartozik. Csak rá tartozik?

- Elég, te nő! Mutasd a tervrajzokat!
Élesen hasít át minden gondolaton Gabriel hangja, de oly erővel, hogy az álom vagy látomás, vagy a tudatalattim generált illúziói szilánkokra törnek, lehullanak hangos csörömpöléssel. Olyan nyers, olyan szúró, mintha elmém központjába hatolt volna bele. Ennyi volt minden, tudatom önvédelemből ébred fel, mindketten kilökődünk az álomból, anélkül, hogy bármit is átadtam volna. Pedig megtehettem volna, karnyújtásnyira voltam attól, hogy átadjak neki mindent és végre vége legyen a szenvedéseimnek. Mégsem tettem... Valami erőt adott, valami elterelt. Vagy inkább valaki?

Felpattan tekintetem, reflexből ülök fel, mintha csak halott állapotomból hozna vissza az izomgörcs. Meghőkölök, milyen közel van hozzám Gabriel, ki hasonlóan fest, mint jó magam. Ő sem tervezte, hogy az álom rövidebb lesz, őt is meglepte ez a fordulat, vagy taláán nehéz az ébredés, úgy, hogy csak rám fókuszált eddig mentálisan. Összekötött kezekkel gördülök arrébb, legalább keze útjába ne legyek, legalább fizikailag ne bánthasson. Látómezőm szélén látom, Raiden még itt van a szobában. Itt van, és felettünk "őrködik".

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Raiden


Elhagyott raktárház - Page 2 Tumblr_pxmsqfELRn1wqzz0io1_540
I spent my whole life chained to the wall
Hungry for more.
I had to cut a man down to get where. And someone had to stand
Elhagyott raktárház - Page 2 Tumblr_pxmsqfELRn1wqzz0io4_540
☩ Reagok :
77
☩ Rang :
Michael's EX Iphraem
☩ Play by :
Jason Momoa
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Május 21, 2018 12:19 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


I LOST MY MIND
Thea && Raiden
──────────── ────────────
Mozdulatlan álltam, akár egy kőszobor. Bennem rejlő jóság ugyan meg volt, de Azura varázsa nem hagyta feltörni. Kőszobor lettem, nem más. Gabriel egyik bába, aki rosszat cselekszik. De az elmém nincs tiszában a rosszal, annak érzetével. Mit keresek itt? Miért kell nekem ezt a nőt bántanom? Miért kell ezt elviselnem?

Igyekszem látni, bele látni. Nm vagyok jó ebben valóban, de nlhány foszlányt el el csipek, miközben az Ark éppen a fejében matat a nőnek. Villanások, amiket látok, s kicsiket is kell, hiszen Gabriel megbüntetne, hogy miért érdekel. Nő muzdalatai gépiesek a látomásban, s még is engedelmeskedik. Miért? Miért?
Meg kellene állítanom? Talán azt kellene.

Gabriel a nő mellett guggol behunyt szemmel, olyan hatása van az egésznek, mint ha mind ketten aludnának, s valami álombéli cselekmény lenne. Miért teszi ezt? Mit kellene tennem.
Mit tehetnék, hogy ennek vége legyen? Kémlelem a nő finom tekintetét, ahogy néha elfintorodik, miközben Gabriel a fejében van.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



I’m here to rumble
I’ve got danger in my favor like a razor
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Május 14, 2018 8:42 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


What happen with me? Why?  
Raiden & Thea
Take me under credit:

Feltekintve a szikár alakra kúszott homályos tekintetem, fókuszálva próbálom befogadni a látványt, az elém kerülő valóságot, de Gabriel nem hagyja, folyamatosan ott liheg gondolataim mögött, ösztönöz, zargat, hogy feleljek már neki. Hagyj már békén... Tűnj el!
Az öblös hang kellemessége alig tapasztalható, ahogy egybefolynak a hanghullámok, nem tudom megkülönböztetni a szavakat, pont olyanná válik az egész, mintha lelassított felvételt néznénk. Minden lassú, vánszorgóan lassú, olyan lassú, hogy a sötét nyel el.

Megkönnyebbülés? Az lett volna, ha nem harsan fel Gabriel, még itt is itt vagy? Ugyan nem láttam, de éreztem, sugárzott valahonnan ez az intenzív indulat, amit a férfi körbelengte. Mire fények villantak fel, körvonalazódtak a tárgyak és arra lettem figyelmes, ismerem a helyet, mindennap itt ülök, innen irányítok, itt dolgozom. Ugyanazon szürke mappák hevertek az asztalon, amiket ma - már ha még ma van - ott hagytam. Jelentések, tervek, számlák, minden, mi a feladatkörömbe tartozott. Végig húztam az ujjamat a hideg asztal felületén, igen, ez az én asztalom, igen, ismerem. De ez nem valóság, miért ilyen eleven?
- Mutasd meg a város terveit - zöngéje hamiskás, parancsoló és utánozhatatlan, hiányzik belőle mégis valami... Erő, energia, minden átjárja szavait, mégis üresek, nem többek egy gép utasításánál. Tervek? Tekintetem az asztal fiókjára vetül, ahol a kulcs van a széfhez, noha az én elmémben van a kód a teljes kinyitáshoz, igaz az elektronikától messze vagyunk, egyszerű mechanikákkal dolgozunk. Pontosan emlékszem, hogy hagytam ott a széfet, melyik mappa hogy feküdt, az egyikből kilógott egy cetli...
- Mutasd!
Ahogy a gondolataim megindulnak a környezet is változik, nem az irodában állok, hanem a széf előtt, kezemben a kulccsal, mintha mindjárt kinyitnám. Meglepődve hőkölök meg a tudattól, hogy a kisujjam választ el a ténytől, hogy tényleg megtegyem, de mi lesz akkor a várossal? Az ajtó nyílik magától, ott vanak sorban a dossziék és csak várják, hogy kihúzzam őket. A megfelelőt. Ott van ni, ott az a vastag, egyik sarka kicsit szakadtas az idő miatt. Ott van, csak ki kéne nyúljon érte...
Valaki segítsen! Lázasan kerestem valami nemet, valami ellenállást, ami megállítsa azt, hogy érte nyúljak.
- Vedd ki! - Mintha testemet irányítaná, vagy a gondolataimat nem tudom megfékezni. Hadd gondoljak másra, csak röpke időre!

Nem jutott jobb eszembe, mint a szoba ahol vagyok és a fogvatartómmal lévő beszélgetés, minek hatására az egész helység zavaros vízeséssé vált, már nem voltunk a széf előtt.
"Ti megkaptatok mindent. Lelket, saját akaratot, döntés képességét jó és gonosz között. Mi? Mi mit kaptunk? " - dühödt sustorgás, sercegés a szélben, olyan hang, amit semmi nem nyel el, ahogy visszaverte tudatom elméje a szavakat, újraidézte, újraforgatta.
Még tudatlanul is felnyögtem a fájdalomtól, ami elöntött Gabriel dühe által.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Raiden


Elhagyott raktárház - Page 2 Tumblr_pxmsqfELRn1wqzz0io1_540
I spent my whole life chained to the wall
Hungry for more.
I had to cut a man down to get where. And someone had to stand
Elhagyott raktárház - Page 2 Tumblr_pxmsqfELRn1wqzz0io4_540
☩ Reagok :
77
☩ Rang :
Michael's EX Iphraem
☩ Play by :
Jason Momoa
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Ápr. 30, 2018 9:21 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


I LOST MY MIND
Thea && Raiden
──────────── ────────────
Gabriel folyamatosan a nőt zargatja, ordít, szinte sipákoló hangon parancsolgat neki. Fejemben katyvasz szívem hevesen kezd verni, de nem tudok mit tenni, hiába ébred fel az elmém, ha a testem nem akar. A nő meg fog halni, érzem, de nem hagyhatom. Miért nem ő is csak egy ember? Talán Michael a jó, talán Gabriel, a gondolataim cikáznak, az érzelmeim hevesek, a pulzusom az egekben.

Nő fájdalma leolvasható az arcáról, ahogyan vallatja. Az elmében nagyobb a fájdalom, mint a testben. Könnyei kicsordultak, s a testem végre engedelmeskedni látszik.
- ha megölöd, már most nem tudsz meg semmit. – Mondom, majd lépek egyet előre a férfi felé, ki lassan komoly arccal rám pillant, a lány elveszti az eszméletét. Gabriel a megtört fivér, kinek elmenekült az apukája. Csak ezt hallottam. És látom, hogy igaz minden, amit eddig róla hallottam, s képzeltem. A világa megingott, amikor apucskája elhagyta. De, ha visszatér, mi lesz? Nem fogja keblére szorítani, és elnézni neki mindent. Talán már most gyűlöli kedves fiát.
- Te neked azt kell tenned, amit én mondok RAIDEN.- Emeli fel a hangját. Hátrálok.

Gabriel behatol a nő agyába, ahogyan az eszméletlen. Ott kommunikál vele. Most a városban vannak, ahol a nő maga előtt látja az asztalt, ahol dolgozni szokott.  Látja maga előtt a kedves dolgait, az apjáról egy képet, és a jegyzeteit. Gabriel megjelenik a nő mellet.
- Mutasd meg a város terveit. – Parancsol rá a nőre lágyan, kedvességgel a hangjában. A nő vajon mit tesz? Megmutatja, vagy elméje erősebb mindennél?




○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



I’m here to rumble
I’ve got danger in my favor like a razor
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 29, 2018 4:43 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


What happen with me? Why?  
Raiden & Thea
Take me under credit:

Mintha az elmét kifacsarnák, minden, ami ép volt, darabokra esett szét. És nem tűnt el az az éles sípoló hang, többszörösen átjárt, mikor már nem volt semmi sem bennem, csak annak hangja visszhangzott ezerszeresen. Mikor elmúlt, még akkor is hallottam a halovány árnyékát, melytől igazság szerint sosem szabadultam.

Gondoljak? Hogy? Még arra sem voltam képes, ahogy minden szegmensembe beköltözött a röntgen szempár. Tudni akarta, amihez semmi köze sincsen, egyenesen mászkált bennem, és kereste a foszlányokat, hogy az én elmém karmai körül kiszakítsa erővel. Nem a testemet, de a tudatomat minden szó nélkül erőszakolta meg, vette birtokba, mintha csak egy rongybaba lennék.
Ne csináld ezt velem! Már nem tudom, hogy vajon a sípolásban az én sikolyom is benne volt, vagy sem, meglehet, ott a padlón akarva akaratlanul is ordítottam. Borzalmas volt, elmondhatatlanul borzalmas, ennél talán a verést is jobban lehetne viselni.
- Mutasd... Mutasd... Mutasd... - folyamatosan parancsolt, mikor már elfelejtettem volna, akkor újra és újra megszólalt, egészen egy pillanatig, mint mikor a cérnaszálat elvágják. Mintha kiugrott volna belőlem, nem hallottam semmit már. Fuldokolva kaptam levegő után, remegő testtel ernyedtem el a hideg talajon. Szívem dörömbölt, egészen addig, míg puffanás nem zavart meg. Feltekintettem, homályos színek álltak össze lassan képpé, és láttam, ahogy Raiden feltápászkodik, elborult tekintettel áll vissza társa mellé. Mit csinálsz? Az előbb még nem ilyen volt, vagy legalábbis nem ilyenre emlékeztem. Vagy rosszul látok? Fel sem fogtam, hogy az esélyem megnyilvánulása ez volt. Még nem, de később már emlékeztem, hogy Gabriellel ellentétben, Raidennek nincsen kőből a szíve.

- A várost! - Hangja parancsolóan fut végig a félig összerakott gondolataimon, melybe azonnal beleremegek. Ne csináld! - üzentem neki, de hogy nem hatotta meg, az is biztos. A sípolás megint csak felharsant, és tudatom megszűnt létezni. Szavaival vezetett, édesgetett, csábított, hogy a fájdalmat megszünteti, csak tegyem, amit mond. Ilyen lehetett Évának is régen, mikor a kígyóval találkozott. Gabrielben egyenesen az ördög testesült meg ebben a pillanatban, ahogy erőszakosan hajlítgatta az elmém, várva, mikor is törik meg.
- Hagyd abba... - nyöszörögtem, könnyeim megindultak lassan. - Hagyd abba... kérlek... - Mit ér a szó a szélben? Könyörtelenül utasított tovább. Egy-két kép talán felvillant, míg végül a fájdalom és a jelenléte sötétbe borította az agyam. Elvesztettem eszméletemet.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Raiden


Elhagyott raktárház - Page 2 Tumblr_pxmsqfELRn1wqzz0io1_540
I spent my whole life chained to the wall
Hungry for more.
I had to cut a man down to get where. And someone had to stand
Elhagyott raktárház - Page 2 Tumblr_pxmsqfELRn1wqzz0io4_540
☩ Reagok :
77
☩ Rang :
Michael's EX Iphraem
☩ Play by :
Jason Momoa
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Ápr. 20, 2018 11:46 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


I LOST MY MIND
Thea && Raiden
──────────── ────────────
A tudatomban egy mélyebb pontján éreztem, hogy ez rossz. Még sem tettem semmit. Lány kérlelése fájdalmas volt, de még is valami visszarázott engem. Gabrielt sose figyelhettem meg igazán, Egyszer láttam amennyiben, akkor még tiszteletet parancsoló volt. Aztán mikor át álltam, s megláttam az igazat üdvözölt engem.
Gabriel felé fordul a nő s felé intézi szavait. Figyelem az ark arcát. Ahogyan a nő fel ordít pillantásom elkapom, s falnak szegezem.

Gabriel egy mosolyt intéz a nő felé, majd felém fordul, mire én visszakapom a tekintettem. Nem kell a gondolataiban olvasnom, hogy tudjam rossz, amit tettem elfordítottam a fejem.
Az ark lassan felemeli a kezét, majd megigazítja a nő eltéved kis hajszálát, lágy gyengéd mozdulattal tűri a füle mögé.
- Nem kell beszélned, csak gondolj rá. – Mondja. Nem jutok szóhoz, nem tudok mit mondani eben a pillanatban.
- Raiden. – Fordul felém, majd elindulok, s előveszek egy piszka vasat, amit szépen egyelőre magam mellé helyezek.
- Mutasd meg milyen felépítése, biztonsága van a városnak.- Mondja Gabriel.  Bele pillantok a nő fejébe én is, hallom, ahogyan sipákoló hang ismét felvisít, s érzem a nő ellenáll, majd elkapom onnan a tudatom.

Tudom, hogy ismét egy sikoly követi majd, ha így lesz elmém kitisztul egy pillanatra.
- ELÉG!! - Elengedem a fegyvert, ugyan még nem használtam, de Gabriel felé veszem az iránt, hogy fellökhessem, mire az ark fölém kerekedik, s a sípolás most az én elmém zavarja. Összeesek, s térdre rogyok fejem fogom.
- Azura rossz munkát végzett? – Intézi hozzám Gabriel kérdését, majd felemeli a kezét, s neki vág a falnak. Az ütéstől a sötétség ismét át jár, s visszatérek Gabriel oldalára.

Gabriel elneveti magát, majd a lányra néz, fejében turkál és csak ő és a nő tudja, mik mennek végbe a fejében. Miket mutathat neki a nő, milyen beszélgetés folyhat.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



I’m here to rumble
I’ve got danger in my favor like a razor
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 15, 2018 11:40 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


What happen with me? Why?  
Raiden & Thea
Take me under credit:

Valóban nem tudok sokat az angyalokról, életem során nem is nagyon találkoztam velük, csak hírből és látásból tudok leginkább táplálkozni, de szerintem, nem jelenti azt, hogy merev határvonal választja el az angyalt az embertől. Mások vagyunk, ez rendjén van, de egymás mellett élünk - hatunk egymásra akarva akaratlanul is. Ha valóban lélektelenek lennének, akkor nem beszélgetnénk el ilyenekről, már pedig érez, valamit biztosan érez, legyen megvetés, gyűlölet akár, de ez a bizonyítéka annak, hogy a lélek több annál, minthogy van vagy nincs.

- Jó és rossz? - most először mosolyodtam el azon, amit mondott, noha ettől még a távolságot mindenképp meg akartam tartani. nem lehet szemet hunyni afelett, hogy idehozott akaratom, sőt! Eszméletem nélkül. - Jó és rossz között elég hosszú a skála, nincs olyan, hogy csak jó vagy csak rossz. Te sem vagy ilyen, akkor minket miért feketében és fehérben akarsz látni, ha minden színes? - A kérdés ott lebeg közöttünk, válasz már nem nagyon érkezik rá, ahogoy nyílik az ajtó halovány nyikorgással egyetemben. Azonnal odafordulok, felmérem az ismeretlent. Raiden egy dolog volt, akitől félhettem, de a belépőből úgy sugárzott az erő, hatalom, és valami gyűlöletszerű, hogy a rettegés zsigereimbe mászott be. Tudtam, ő viszont elpusztíthat is akár, ahogy fénytelen tekintetével méricskélt, míg kezeimen állapodott meg szeme. Én is nagyot nyeltem, noha nem tudtam, mi is a baj... Nem kellett sokáig várnom.
- Ne... Ne - suttogva rázom a fejemet, ahogy közeledik Raiden. - Ne... - formálom ajkaimmal a szavakat, de már hang nem tartozik hozzá. Kérlek szépen, ne tedd! Kíméletlenül, bármennyire is húzom el a kezemet, köti meg a durva kötéllel. Ennyit a futásról... Kicsinek érzem magamat hozzájuk képest.
- Kérlek - már Gabrielhez intézem a szavaimat, ahogy ő is hozzám beszél. Kezem ökölbe szorul, ahogy mozgatom csuklóm, hátha lazul a csomó, de nem éppen akar. Tekintetünk összefonódik egyetlen pillanatig, a másodperc tört részéig csak. Olyan, mint egy robbanás a csöndben, tudatom szilánkokra esik szét, gondolataim, minden ami elmém falai között volt, elvészett az éles hangra, mely mindent betöltött. Borzalmas volt, mintha koponyám szét akarna feszülni. Felnyögtem, megkötött kezeimet homlokomhoz emeltem, miközben térdem engedett és összeroskadtam. Mi ez?! Hagyd abba! Hagyd abba, kérlek! HAGYD ABBA!
- Elég... Hagyd abba! - ordítottam fel, de a fájdalom ellen nem tudtam semmit sem csinálni, az ott volt folyamatosan, kitöltötte minden porcikámat, hogy másra ne is tudjak még csak gondolni sem.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Raiden


Elhagyott raktárház - Page 2 Tumblr_pxmsqfELRn1wqzz0io1_540
I spent my whole life chained to the wall
Hungry for more.
I had to cut a man down to get where. And someone had to stand
Elhagyott raktárház - Page 2 Tumblr_pxmsqfELRn1wqzz0io4_540
☩ Reagok :
77
☩ Rang :
Michael's EX Iphraem
☩ Play by :
Jason Momoa
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Ápr. 11, 2018 11:30 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


I lost my mind
Thea && Raiden
Egal was kommt • • credit:

Szíve zakatol, olyan hangosan és olyan sebesen, hogy félő kirobban mellkasából. Kémlelem a nő arcát, miközben az érzelmek ismét eluralkodnak rajta. Mi ezt tanuljuk, mi ezt nem úgy érzékeljük, ahogyan mások.
- Látszik, nem sokat tudsz az angyalokról. – Engedek el egy mosolyt. Nekem nincs olyan, hogy választás. Főleg, mint harcos angyalként.
- Így lettem…hogyan mondjátok…jaa..kódolva.- Guggolok le ismét. Harcos angyal a menny védelmére lett teremtve. Egy olyan angyal, ki erősebb, masszívabb, és gyorsabb. Bár műveletlenebb. Nem tudok gondolatot úgy olvasni, nem azért mert nem lennék rá képes, hanem mert nem ezt gyakoroltam. Más harcos angyal bizonyára, ha ezt gyakorolja, képes lenne, de jó magam, nem.

- Embert? – Vonom fel a szemöldökömet. Monológom ugyan csak nephilimekről beszélt, de nem magamra céloztam.
- Te fajtádat nem tudnám szeretni, hiszen hiába a sok jó… vannak itt rosszak is. Gabriel, és @Azura nyitotta fel a szemem ezzel kapcsolatban. - Eddig rossza szolgáltam.
- Fater egy érdekes teremtés, ahogyan a drága nővére is. – Forgatom meg a szememet.
Lépéseket hallok, amik ismerősek voltak már. Tudtam ki érkezik, tudtam, hogy vége.
Elmosolyodom, majd felállok, s az ajtó nyílik.

***

Gabriel érkezik az ajtón, s még nem szól. Szemeivel végig pásztázza a nőt, kézi hátul pihennek össze fonódva. Leengedi őket a teste mellé. Nagy ballonkabátot visel, és rezzenéstelen arcot. Biccentek köszönés képben majd összefonom mellkasom előtt a kezem.
- Miért nincs megkötözve? – Fordítja fejét felém, s kérdezi.
- Hova futhatna? – Ekkor Gabriel rám pillant, s az elmémbe mászik.
A fejemben ejti ki a szavakat, melyet a nő nem hall.
/A megkötözés a kínzás része./ Mondja, majd leemelem a kötelet, és elindulok a nő felé. Kezeit maga előtt megkötöm.
Gabriel közelebb lépked. – Erős vagy, de nem eléggé gyermekem. – Suttogja, s sípoló hangot gerjeszt a nő fejében, ami biztosan fájdalmas lehet.









Everybody has a

dark side



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



I’m here to rumble
I’ve got danger in my favor like a razor
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Ápr. 06, 2018 11:20 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


What happen with me? Why?  
Raiden & Thea
Take me under credit:

Szinte emberi. Szinte közeli, pedig lépések választanak el minket. Szinte sebezhető. Ebben a világban nőttem fel, mégis, az angyalok számomra többek voltak holmi emberi érzelemnél, és szembesülni azzal, hogy minket irigyelnek? A mi gyengeségünket, csak mert többé tesz minket? Valahol az egész paradoxonnak hatott, de ettől lett Raiden személye oly megfogható. Ettől lett a lélektelen mivolta  lélekkel teli. Valóban nem létezne benne? Akkor mitől érez? Hogyan érez? Miképp alakul ez benne? Mi is a lélek pontosan? Meg lehet egyáltalán magyarázni. Én nem tudnám, számára mégis oly kézzelfogható jelentőségű.

Mellkasomra tettem kezem, mintha csak óvnám verdeső szívemet, mely ki akar szabadulni szinte bordáim fogságából, úgy dübörög.
Tekintete kifejező, melyben legszívesebben olvasnék, csakhogy saját félelmem is csillog benne, már pedig ezt, nem óhajtom látni. Egyszerre különleges, megfogható, sebezhető, ugyanakkor erőteljes és határozott. Kicsit ingott meg, röpke időre, de észleltem.
- Te is döntesz, eldöntötted, hogy idehozol parancsra vagy anélkül, de idehoztál. Eldöntötted, hogy beszélsz, ez mi, ha nem a szabad akarat egy apró szegmense? - emelem meg a fejemet. - Szeretni akarsz egy embert, miközben ő meghal, te meg örökké élsz? - Ennyi ellenérv jut eszembe. Miért ne szerethetne egy angyal? Miért bukás az? - Akkor Istened miért teremtette az embert ilyenné, ha tőletek megtagadja? - Szeretni? Nehéz egy szó, egy lelketlen képes ilyen érzelemre? Ha igen, miért bűn, ha nem, miért nem? Nekem olyan természetes, számára álom. Ő arra vágyik amire én képes vagyok, én arra, amire ő. - Mindenki azt akarja, ami nem lehet... - De a sajnálat és a részvét nem sokáig ül a lelkemben.

- Tessék? - harapom be az ajkamat. Nem. Én ebbe nem megyek bele... Újabbat és újabbat lépek hátra, egészen az ajtóig. Egy próbát megér. - Nem fogsz megtudni semmit! - Ujjaim a hideg kilincsre kulcsolódnak, ami meglepő módon kinyílik. Nincs bezárva. Esély? De az úgy vész el, mint a gyertya lángja nagy szélkor, ahogy újabb arcok tolulnak látóterembe. Menekülés...?



Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Raiden


Elhagyott raktárház - Page 2 Tumblr_pxmsqfELRn1wqzz0io1_540
I spent my whole life chained to the wall
Hungry for more.
I had to cut a man down to get where. And someone had to stand
Elhagyott raktárház - Page 2 Tumblr_pxmsqfELRn1wqzz0io4_540
☩ Reagok :
77
☩ Rang :
Michael's EX Iphraem
☩ Play by :
Jason Momoa
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Ápr. 06, 2018 10:44 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


I lost my mind
Thea && Raiden
Egal was kommt • • credit:

Világ régen jobb volt, mikor még nem volt jó és gonosz, mikor még Lucifer is fenn élt velünk. Minden megváltozott
Nézem a nő arcát, ahogyan elváltozik. – De még is magatok tudtok dönteni. Még is ti saját uratok lehettek, annak köszönhetően. – Mutatom a mellkasára, s arra utalok, hogy neki lelke van, míg én belül egy üresség vagyok.
„mindent” Emeli ki mondataim közül egyiket, ami jobban szíven ütötte. – Igen, mindent. – Válaszom egyszerű, szememben a düh, és a csalódottság tükröződik. Azt hittem kifizetődik, hogy a menny védelmét szolgálom, de nem. Erre lettem teremtve. Egy harcos, kinek ere erősebb, de élete jelentételen. A lány meg akar érteni, de nekem ez csak nyűg. Ingerülten válaszolok.
- Ha szeretsz, vagy olyat teszel, ami a menny ellen szól. Ha egy emberel hálsz, s abból nephilim lesz, megbuksz. – Suttogom, a mondat végére elfogyott a kapacitásom.

Lép felém, majd hátra is. Hirtelen azt hittem fel támadt benne a szökési vágy, de azzal, ahogyan már mondtam magának tenne kárt nem nekem.

- Ki mondta, hogy beszélned kell? – Vigyorodom el. Sose mondtam. Bár én magam nem jeleskedem a gondolatolvasás, mélyebb formáiban, de egy Ark igen. Mindig a harc járt a fejemben, olyan eszközök, amihez nem kellett a fizikumomat használni nem is érdekelt soha sem. Ilyen például a vallatás fejben, ami nagyon hasznos. De ez a nő talán kihívás lesz.
Kérlelésére vállat vonok. Most nem tud semmi érdekelni. Azura átka óta nyitott szemmel járok.






○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



I’m here to rumble
I’ve got danger in my favor like a razor
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Ápr. 05, 2018 10:21 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


What happen with me? Why?  
Raiden & Thea
Take me under credit:

Rettegés bemászik bőröm alá, egyenesen fogva tart, még igazán remegni is félek, mert túl abszurd az egész, túl lehetetlen, olyan, mint egy rossz rémálom, de akárhányszor is csípem meg a karomat, csak ezt érzem, egészen addig, míg beszélni kezd. Nem mintha megnyugtatna, erről egyáltalán nincs szó. A félelmet nem űzi el, inkább csak másfelé téríti el a gondolataimat. Mennyire egysíkúan láttam az egészet, mennyivel összetettebb, ő, Raiden nem csak egy hír, nem csak egy pletyka, amivel le lehet festeni. Egészen eddig abban a hitben éltem, hogy az angyalok valami felsőbb lények az embereknél, de ahogy beszél, azt lehet látni, hogy nem. Képességekkel vannak teli, halhatatlanok, miközben nincs lelkük, érzéseik nem kevesebbek, de számukra más. Gyűlölet és szerelem, hosszú a skála a két érzelem között. Iránta egyiket sem érzem, inkább csak kótyagosan értetlenkedek. – Gyűlölet, szerelem? A világ nem ebből áll – halkul el hangom.

- Mindent? – ragadom meg beszédének fonalát. Ez a minden? Egy élet, egy röpke másodperc az övékben, mely után nincs semmi, melynek nincs értelme, létezünk és meghalunk, az idő túllép rajtunk. Az érmének két oldala van, ahogy ő látja és én is. Teljesen más, amiért máskor kíváncsian tekintenék, de a kiszámíthatatlansága csak összerezzent. – Mi az a nem jó? Kinek nem jó? – kötök bele akaratlanul is, pedig nem biztos, hogy a legjobb taktika azzal, aki éppen elrabolt és bezárt ide. Tétován lépek felé, de azonnal hátra is, ahogy témát vált. De a másodperc tört része alatt érzékeltem a változást, hogy Ő nem csak ennyi. Még nem fogtam el, de a szikra megvolt, hogy a tűz vörös lángjai felcsapjanak és fel fognak csapni.

- Nem – ráztam meg a fejemet. - Te is tudod jól, hogy nem. Nem fogok beszélni. – Oly erősen kapaszkodtam ebbe, már csak azért is, pedig nem is tudtam igazán mit akarhat, de nem jót… - Kérlek...
Ajánlott tartalom

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett tagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 17 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 13 vendég :: 2 Bots




• Fajaink száma •
Arkangyal
7/5
Leviatán
8/4
Angyal
6
Démon
11
Bukott Angyal
2
Ember
2
Félvér
3
Harcos Angyal
5
Vadász
9
Nephilim
3