☽ OH DARLING, EVEN ROME FELL ☾
Légy üdvözölve egy apokaliptikus világban, ahol nem tudod kiben bízz

 
Inanna - Always enjoy your life

Cassael
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Harcos Angyal
☩ Reagok :
128

Vas. Feb. 26, 2017 9:34 pm írtam neked utoljára





Gratulálunk elfogadva
az oldal tagja lettél

Kedves Inanna! Smile

Azt sem tudom, hogy hol kezdjem! Mondjuk a playby-nál, mert mindig úgy szoktam, de őszintén szólva, ha lehetséges volna, mindent egyszerre zúdítanék rád, amíg még el nem felejtem! Very Happy Tehát, Olivia remek választás volt a Bujaság megtestesítőjeként, kétségkívül gyönyörű, vonzó nőszemély, mégis van benne valami elegáns, fenséges, ami majdhogynem földöntúlivá teszi. Ez volt a cél, végtére is Wink

A személyes adatoknál bizony nem maradtam olvasnivaló nélkül. Nagyon tetszik, hogy minden fajról leírtad a véleményedet, azt is olyan módon, hogy az ember biztosan nem számítana rá. Az Isten iránti úgymond elköteleződést megvallom, furcsállom, de hát a démonokban az a szép, hogy soha nem lehet tudni, mire számítsunk tőlük Very Happy Teljesen érthető indokokat fogalmaztál meg, még ha akarnék, se tudnék vitába szállni a karaktered nézeteivel :'D

A képességek rész külön dicséretet érdemel, azon felül, hogy itt sem fukarkodtál a szavakkal, fantáziadús elemeket használtál fel. Egyenesen imádtam, hogy a Tisztaságot is felemlegetted, mint "kedvenc" cimborádat, remélem, hogy nem késlekedsz majd meghirdetni Very Happy Amúgy különös az egyensúly, amit elénk tártál, végtére is egy alávaló, ravasz démonról beszélünk, akinek mégis vannak elvei, miszerint nem párosítja össze azokat, akik nem illenek össze. Szerintem kitűnően érzékelteted ezzel Inanna függetlenségét, igazán egyedi darab Smile

Mindig igyekszem rövidre szabni az elfogadót, de hát ha ilyen remekművekkel kerül szembe az ember, nehéz. Az előtörténeted irigylésre méltó részletességgel lett kidolgozva, méltó párja az adatoknál írtaknak. Nagy örömmel veszem, hogy egyre többen hívjátok segítségül a történelmet, ragadjátok ki egy-egy alakját a karakter múltjának létrehozásához, ebben te aztán végkép tökéletes munkát végeztél! Smile
Kíváncsi vagyok, hogyan fog alakulni a legújabb hadjáratod az angyaloknál!

Na, elhallgatok már, irány foglalózni a szokásosakat, aztán csapj a lovak közé a játéktéren! Smile

Jó szórakozást! Smile





Hell or Heaven vezetősége


✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖



Grace only exists to be fallen from

Inanna
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Démon
☩ Reagok :
102
☩ Keresett személy :

Szomb. Feb. 25, 2017 10:45 pm írtam neked utoljára


Inanna
Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.
Olivia Wilde
Démon
saját
Főbűn - Bujaság
Pokol

Személyes adatok

Véleményem az emberekről:Csak imádni tudom a kreativitásukat! De tényleg... eszméletlenül jól használják az adottságaikat, és bár igen sokat tanultam tőlük az évezredek során, mégis mindig meg tudnak lepni egy-egy új játékszerrel, pozitúrával, vagy vágyfokozóval...

Porhüvelyem neve: Köszönöm szépen, meg vagyok elégedve a saját testemmel.

Mióta élsz?: Emberemlékezet óta, még jó, hogy nem látszik.

Gabriel vagy Mihály?: Mindkettő? És valójában egyik sem? Az igazság az, hogy imádom atyám, Lucifert, és bármikor a rendelkezésére állok, ha úgy kívánja, de... ha Mihály, vagy Gabriel megkeres egy jó ajánlattal, bizony nem utasítom vissza. Hiába, ilyen ez a szakma, ha valahol lehet rendezni egy jó kis orgiát, akkor nem szalasztom el a lehetőséget! Kifejezetten nem örülök, hogy Lucifer állást foglalt az egymásnak feszülő felek bármely oldalán, szóval ha azt kérdezik kivel vagyok, a válaszom csupán annyi: Istennel, mert az ő akarata számít.

Vélemény a természetfelettiről? : Hm. Hm. Hmmm... Hol is kezdjem?
Démonok: Fivéreim és nővéreim... Ha csak egy kicsit félre tudnátok tenni az intrikáitokat, kimozdulnátok abból a tüzes pokolból és elengednétek magatokat az emberek között, hamar rájönnétek mennyi mindenről maradtok le! Komolyan mondom... Borzalmas hazatérni egy-egy évszázad után, és azt hallgatni ki kit vert le, ki kinek a helyére mászott és ki az akit éppen gyűlölni kell, mert Atyánk aktuális kedvence...
Félvérek: Régebben sok olyan összejövetelt sikerült rendeznem, ahol ilyen apróságok fogantak, de hát az idők változnak, ma már mindenki inkább egyedül szeret szórakozni...
Angyalok: Ami azt illeti... egyre jobban kedvelem őket, mármint... Régen megvolt bennem az az elképzelés, hogy Atyánkon kívül mindegyik karót nyelt, érzéketlen fadarab. Aztán rá kellett jönnöm, hogy bizony ők is tudják élvezni az életet. Azt hiszem életem egyik legjobb élménye volt, mikor sikerült bűnre csábítanom egy angyalt. És büszke is vagyok a teljesítményemre!
Nephilim: Gabriel nem szeretne egy nephilim sereget? Szívesen megrendezem az orgiát, biztosan mindenki nagyon élvezni fogja! De tényleg, ha sikerül angyalokat bűnbe vinni, akkor már megérte. Elvégre az angyalok is képesek sokasodni!
Isten: Hát... nagyapám kicsit ellentmondásos dolgokat hagyott maga után, elvégre kijelentette az embereknek, hogy " Szaporodjatok és sokasodjatok.", aztán meg mégis az önmegtartóztatás, a tisztaság igéjét próbálta a fejükbe verni. Hol itt a logika? Tisztázni kellett volna ezt, mielőtt eltűnt, de úgy tűnk senki számára nem volt ez olyan fontos, mint nekem. Én mindenesetre próbálom az elsőt az emberek fejébe ültetni. Az erények amúgy se erősségeim.

Város: Itt is, ott is, lényegében bárhol ahová be tudok jutni.

Család: Szeretem és tisztelem a nagyapám (Isten), még ha abszolút logikátlannak és szétszórtnak tartom is néha az öreget.
Imádom atyám (Lucifer), mint minden valamire való gyermek, és persze azonnal megteszek bármit, amit kér. Bár nem mindig voltam biztos abban, hogy emlékszik még arra, hogy létezem...

Beosztásod: Újabban Főbűnként tevékenykedem. Valójában csak azt folytatom, amiben a legjobb vagyok.


Képességem

1. Halhatatlanság: Vannak, akik beleunnak az örök életbe. Valahol őket is meg tudom érteni, hiszen egy idő után, mikor már ezernyi nap ismétlődik, és nem keresnek maguknak semmi élvezeteset, akkor kezdik a dolgok értelmüket veszteni. Bevallom néha én is elgondolkozom azon, van-e még értelme folytatni, de... egyszerűen mindig jön egy pillanat, amikor megéri. Megéri a siker, megéri, mikor látok egy párt a szenvedély tüzében egyesülni, mikor rádöbbentek másokat arra, mennyire mélyen gyökeret vert szívükben a vágy valaki iránt... mikor ténykedéseim nyomán gyermekek születnek, és láthatom őket felnőni. Érzem, hogy jó úton haladok, hogy van cél és van jövő. A halhatatlanságban meg kell találni az örömöt, nem hullik csak úgy elénk.

2. Alkukötés: Muszáj, hogy többeknek segíthessek, hogy olyan szintre fejleszthessem a munkámat, amiért már elismerés jár(na). Egyetlen problémám ezzel, hogy általában akkor keresnek meg, ha szerelemre vágynak. Én nem adhatok szerelmet, képtelen vagyok arra, hogy a máikban ilyen érzést ébresszek. Gyönyört adhatok, azt bármikor, de nem vagyok szerelemdémon! Ezt minden egyes alkalommal elmondom drága rászorultamnak, de hát hallgatnak ők rám? Ugyan! Aztán panaszkodnak, hogy ők nem erre gondoltak, hogy az a csodás éjszaka nem elég, ők többet akartak! Bocsi, én teljesítettem az alku rám eső részét, a lelkedet már eladtad, a te hibád, hogy nem olvastad el az apró betűs részt!

3. Természetfeletti erő: "Gyenge" nő vagyok. Khm... Kivéve amikor megpróbálnak megölni. Akkor kimutatom a fogam fehérét. De amúgy szeretem, ha mások cipekednek helyettem.

4. Telekinézis: A megfelelő helyre mozdított pohár, az éppen jókor elinduló lemezlejátszó, egy apró kis lökés a tánc alatt, hogy a partner karjaiban találja magát... Nekem erre való a tárgyak mozgatása. Persze megvédem magam vele, ha kell, volt idő, mikor nyílvesszők elől kellett menekülnöm, szóval ha muszáj akkor muszáj, de ezeket az apró trükköket, leheletfinom mozdulatokat jobban kedvelem.

5. Megszállás: Neeeem szeretem mások testét, de ha az kell, hogy egy jó felszedős szöveget a megfelelő hangsúlyban és modorral összerakjon a kis dadogós, egye fene. Aztán majd magára hagyom a jobb részeknél, de ennyi áldozatot hajlandó vagyok meghozni.


6. Mágikus, okkult tudás: Haladóként űzöm a mesterséget, bár be kell vallanom, csak igen ritkán veszem hasznát. Az egyetlen dolog, ami a magasabb szintekből igazán érdekel az a Tükörmágia, hiszen jó lenne távolról is ránéznem a pártfogoltjaimra, de még nem találtam megfelelő mestert a tudásom fejlesztéséhez.
Tegyük hozzá, időnként, ha túl sok időm van szórakozásból megpróbálom megidézni kedvenc angyalomat a Tisztaság-ot. Aztán ha van kedve vitázni jön, ha nem... nem leszek szomorú.

7. Energiák: Azt hiszem egyértelmű, hogy képes vagyok erős szexuális vágyat kelteni az emberekben, és egyéb lényekben, ám fontos, hogy az ilyen vágyak célpontja csak igen ritkán vagyok jómagam. Nem szeretem mesterségesen felerősíteni a saját csáberőmet, sokkal inkább szeretek más célpontot keresni, és megtalálni a megfelelő partnert az alanynak, akivel kedvére szórakozhat és jobb esetben szaporodhat... Felszínre hozni titkos, rég elnyomott vágyakat egy nő vagy férfi iránt, akinek sose merték megmondani, hogy odáig vannak érte... kellemes szórakozás, és egy kis élvezetes szenvedés.


.
Ezt a történetet vérrel írják
Ujjaim között csak úgy siklanak a lapok, ahogy keresni kezdem azt az egyetlen információt, amire most szükségem lenne. Az a gond, hogy az emlékezetem, bár remek, a fejem mégsem káptalan, így időnként szükségem van mankókra, hogy visszaemlékezhessek egy-egy fontos momentumra, vagy esetleg egy elhagyott ereklyére, mint jelen esetben. Még szerencse, hogy az ősi kőtáblákat, papiruszokat mind átirattam egy kezelhetőbb formátumra, így csupán úgy ötven kötet tartalmazza életem legfontosabb eseményeit. Néha, ha unatkozom, akkor is jó visszaolvasni a kedvenc időszakaimról, alkuim történetéről.

Az első időszak – születés – Kezdődnek a sorok, de akkor még eléggé zavarosan írtam. Hiába, nem sokkal azelőtt sajátíthattam el a betűvetés művészetét.

Amúgy furcsa emlékezni a születésemre, mikor egyik pillanatban még nem létezel, mikor nincs semmi, még sötétség sincs aztán egyszer csak… vagy. Ilyen lehetett Ádámnak is? Hirtelen a nemlétből a létbe átlépni… emlékszem, még nevem se volt, még igazán azt se tudtam milyen a pokol, vagy egyáltalán hogy hívják azt a helyet. Két dolgot ismertem csupán, teremtőmet Lucifert, vagyis az iránta érzett hihetetlen hálát és szeretetet, és a feladatomat, amiért életre keltem. Vágyat kelteni másokban. Még azt se tudtam mi az az ember, azt se értettem igazán mi a vágy, de nem kellett sokat várnom, hogy megismerkedjek mindazzal, amit tudnom kellett. Nem tölthettünk újszülöttként sok időt a pokolban, fivéreimmel és nővéreimmel a földre tartottunk, hogy beteljesítsük sorsunkat. Az elején még elég volt mindaz a tudás, amit apánktól kaptunk, de később... tanulnunk kellett, fejlődnünk és erősödnünk. Ahogy pedig teltek az évek, tudatunkra ébredtünk.

Uruk városa – Ez egy nagyon hosszú fejezet, igen bőven fejtegettem az akkori életem.

Nem emlékszem már, ki szólított a nevemen először, talán nem is volt enyém ez a név, amit azóta használok, hogy meg kell nevezzem magam. Ám mikor az első ember a lábaim elé borult, mikor először ejtették ki imádattal a nevem ráéreztem a lehetőség ízére. […]
Nem apróztam el, nővéreimmel istennőként vésték agyagba arcképünket, hol egyikünk, hol másikunk tetszelgett a varázslatos Inanna képében, a legtökéletesebb asszonyéban, aki valaha csak lábát tette az élettől duzzadó földre. Akkor még féltem egy lenni, akkor még többen volt jó, biztonságos. Később azonban ez egyikünknek se volt elég, nővéreim és fivéreim között viszályt szított az ébredő erő. […]
Szétszéledtünk, a város pedig, az imádott városom elbukott. Hódítók érkeztek más istenekkel… Inanna neve pedig feledésbe merült hosszú, hosszú időre.

Angyalok a teremtésben- Ó drága, drága Azazel… még fel is nevetek néhány emlékképemen.

A pokolban időztem, pihenve a fáradalmakat a fájdalmakat, mikor egy könyörgő lélek magához szólított. Követtem szavát, és még milyen jól tettem! Azóta is legnagyobb tettemnek könyvelhetem az akkori cselekedetemet. […]
A lány szerelmet keresett, vágyat, viszonzást de nem akárkiét! Egy angyal képe fészkelte be magát elméjébe, kiirthatatlanul, fájdalommal töltve meg szívét. Egy angyalt bűnre csábítani? Akkor még azt hittem lehetetlen, ám nem léptem vissza az alkutól.[…]
Azazel és angyalainak bűnbe esése ma is ténykedésem legékesebb drágaköve. Csodás korszak, mely megismétlődni látszik a háború káoszában, a földre szállt angyalok korszakában. Igen, határozottan szerettem azt az időt, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint ajkaimra törő sóhaj, valahányszor csak eszembe ötlik. Erről jut eszembe, meg kéne látogatnom drága „barátomat”. Igazán készíthetne nekem valamit.

Egyiptom – Hathor – Ó hát ez se teljesen az én nevem volt, volt aki jobban viselte, de hát nem hívhattak mindig ugyanúgy.

Új nevet választottam, mely jobban illet a korhoz, a nyelvet amit Bábel után a Nílus vidékén beszéltek. Újra istennőként imádtak, bár ismét nem egyedül sikerült elérnem mindezt. Három nővéremmel álltam össze, hogy birtokolhassuk az emberek imádatát. […]
Szép időszak volt, ám önállósodni vágytam, így északabbra hajóztam, a görögök földjére.
Igen, igen emlékszem, hogy akkor még inkább utazni akartam, néhány évtizednél tovább nem igazán tudtam egy helyben maradni. Kerestem önmagam, azt hiszem.

Dionüszosz – Drága jó barátom, emlékszel még vajon a kis Aphroditére aki nem hagyott nyugtot?

A bor és a mámor istensége ki mással lehetne igazán jó szövetségben, ha nem a szerelem istennőjével? Hatalmas ünnepségeinken folyt a bor, lazultak az erkölcsök és az emberke végre élvezték az életet! […]
Szövetségünk sajnos csupán pár száz évig tartott, mert új földekre lettem figyelmes.
Kellett nekem ott hagynom téged, de úgy tudom jobb asszonyra leltél. Talán ő megtartotta a nevet, ami nekem sosem tetszett igazán.

Róma

Hiába rabolsz el asszonyokat, ha nem tudod rávenni őket, hogy nyissák szét a lábukat neked, igaz? Romulus bizony hibát követett el, mikor a szabin nőket akaratuk ellenére hurcolta el, ám orvosoltuk ezt az aprócska problémát. Nem is hittem akkor még, milyen hatalmas birodalom születésénél bábáskodhatok.[…]
Az alku reá eső részét azonban nem volt hajlandó megtartani, így nem lett a rómaiak legfőbb istensége Venus… Túltettem azonban maga a sértettségen, és a lelkéért cserébe megbocsájtottam az ifjúnak. Azért üres kézzel sosem távozom…
Nehéz volt megtörni akkoriban pár erős kezű démon uralmát, erre figyelmeztettem nővéremet is, akiknek átadtam Róma pátyolgatását, de azt hiszem veszte is lett Mars… talán. A fenébe is, jobban informálódnom kéne a régi időkből ki maradt meg, ki választott új nevet és ki hullott el…

Beltane – Ó ez már egy másik könyv, de nem is baj, ez a fotel mégsem annyira kényelmes, mint amennyire elsőnek tűnt. Majd lecserélem. Kár, hogy már nem megy ez olyan egyszerűen, hogy csak besétálok egy bútorboltba.

A kelták igazán tudtak élni, és a modern időkben bizony a leszármazottaik is örökölték mindazt a szabadosságot, az élet élvezetét, amit mindig is értékeltem benne! Egyértelműen a Beltane volt a kedvenc ünnepem, a tavasz eljövetele a termékenység ünneplése… Csoda, hogy ezután nyolc-kilenc hónappal oly sokan gyermekáldás elé néztek? Bár több helyen is meghonosíthattam volna azokat a hagyományokat…
Na igen, ez még mindig egy fájó pont, hogy nem sikerült megtartani a hagyományt. De tudom, hogy nem itt van, amit keresek, csak olyan jó néha emlékezni… Meg persze pár ötlet is felmerült, elvégre… Most bármi alakulhatna…

Zárdák és nővérek – A vigyorom mindent elárul. Mikor is beszélgettem utoljára azzal az angyallal?

Valahol valami nagyon félresiklott.. Úgy értem nagyapám tanításai kezdtek igen furcsa szabályokat ölteni. Egyfelől szaporodj és sokasodj, másfelől viszont mindennél jobban védd a szüzességed? Hát hogy fér meg ez a kettő? Na neeeem… Nem hagyom, hogy holmi félremagyarázással elrontsák a világ rendjét! […]
Persze nem volt könnyű ezekben a sötét időkben boldogulnom, nehéz volt már igazán jó csoportos összejöveteleket szervezni, szóval kicsit más szórakozás után néztem…
Rájöttem, hogy egyik angyal-nagynéném előszeretettel vesz a szárnyai alá zárdákban élő nővéreket, hiszen ezek az asszonyok önmegtartóztatást, tisztaságot fogadtak Nagyapám nevében. […]
Mondanom se kell, milyen élvezetet jelentett borsot törni az orra alá egy-két ilyen zárda megrontásával… Figyelni, ahogy a nővéreken eluralkodik a kéjvágy, mikor már nem baj, ha nincs férfi, csak valahogy kielégíthessék kínzó szomjúságukat a gyönyör iránt… […]
Aztán persze egy-két gyóntató pap is keveredett a dologba, és máris nehezebb volt elrejteni a növekvő pocakokat…

Sade márki – Elmebeteg egy ember, de sok hasznot húztam belőle. Szomorú, hogy sose akart alkut kötni velem.

Érdekes, hogy minél elborultabb egy elme annál többet lehet tanulni tőle. A márkit nem kellett tanítanom, inkább én tanultam tőle… mások pedig az írásaiból. Ahogyan, és amit írt… hátborzongatóan felkorbácsolta a kedélyeket. […]
Olyan kreativitás áradt belőle, hogy még magam is meglepődtem a sorai láttán. Természetesen terjesztenem kellett minden szavát, hátha az olvasóközönség is rákap egy-némely ötletének kipróbálására. Hát nem mondom, hogy borzalmas idők voltak, a nemesek budoárjai igen szórakoztató jeleneteknek lehettek szemtanúi.

A kelet – Na ez is van önmagában vagy öt kötet… muszáj megingatnom a fejem, nem tudom, hogy akadt időm annyi mindent leírni.

Kis időre elegem lett a hamis tanokon felnőtt Európából, így keletre utaztam megismerni egy számunkra teljesen idegen világot. […]
Egy valamit azonban meg kellett állapítanom: az emberek mindenhol ugyanolyanok.
Nem tartom haszontalannak az ott eltöltött időt, lévén az apró csábító fortélyokról, a férfiak különböző vágyairól rengeteget tanulhattam a háremhölgyektől, feleségektől, gésáktól.

Make love, not war – Nem tudom kinek az ötlete volt, de imádom érte.

Igen, azt hiszem a kedvenc amerikai korszakom a hippik időszaka. Szabad szerelem, bujaság igazán felszabadító, elsöprő, sajnos azonban rövid időszakát teremthette meg a felfokozott indulatok gőzfelhőjében.

Wicca

Én megpróbáltam, tényleg nagyon erősen próbálkoztam visszahozni kedvenc Beltane rítusomat, és valamennyire sikerült is elindítanom a megfelelő irányba néhány Neo-pagan irányzatot, de sajnos még messze voltam az igazán hatásos csoportos orgiáktól.

Aztán jöttek az angyalok, borult a világ én meg… mondhatni hoppon maradtam. Ezt az egyet nagyon utáltam a háborúkban. Mindenki csak ölni akar, a szex kevesebbeket érdekel…
De emlékszem még, milyen könnyű is volt bűnbe vinni az angyalokat, szóval… talán ismét eljött az én időm?

Hopp! Már emlékszem hol van leírva, ami nekem kell, szóval gyorsan fellapozom a megfelelő sorokat.
- Ez lesz az. – Az arcomra kiül az elégedettség. Egy újabb sikernek nézek elébe.


 
Inanna - Always enjoy your life
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: