☽ OH DARLING, EVEN ROME FELL ☾
Légy üdvözölve egy apokaliptikus világban, ahol nem tudod kiben bízz

 

Cassael
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Harcos Angyal
☩ Reagok :
128

Szer. Jan. 25, 2017 3:11 pm írtam neked utoljára





Gratulálunk elfogadva
az oldal tagja lettél

Kedves Aliyah! Smile

Roppant mód örülök annak, hogy Anna Silket választottad a karaktered arcául, mert tömegesen nem találkozni vele szembe az egyéb szerepjátékos oldalakon, másrészt személy szerint nagyon kedvelem, csodálatos egy nőszemély! Smile

Na de térjünk át a lapodra. Ismét csak örvendezni tudok, amiért újabb karakterrel bővült a Harcos Angyalok szerény klubja Very Happy
Az előtörténetedet szépen felépítetted, az elején nagyon tetszett az a megjegyzés, miszerint a háborúval az angyalok elvesztették a sebezhetetlenségüket. Milyen igaz! Én a magam karakterének megalkotásánál ebbe bele sem gondoltam, pedig bizony, mielőtt minden a feje tetejére állt volna, voltaképpen mindenhatóak voltak. Nagy törés lehetett szembesülni azzal, hogy őket is megölheti egy penge, sőt, hogy egyáltalán meghalhatnak még akkor is, ha amúgy soha nem vétettek semmit a szabályaik ellen.

Visszakanyarodva a felépítésre, szép logikusan felvezetted, miért is választotta Aliyah végül Mihály oldalát. Megint csak volt egy mondat azonban, ami megfogott, méghozzá az, hogyha az angyalok egységben kerekedtek volna fel a halandók ellen, akkor elfogadta volna az emberek szomorú sorsát. Szerintem ez egy rendkívül angyalszerű gondolat, ők ritkán az érzelmeik, sokkal inkább a kötelességtudatuk alapján döntenek.
Vagyis döntöttek, merthogy, mint leírtad, nehéz elkerülni az emberibbé válást az emberek között. Kíváncsi vagyok, hogyan fog ezzel a továbbiakban megküzdeni Aliyah, fog-e változni az álláspontja a későbbiekben, ha bekerülnek a képbe a démonok is.

Ígérem, mindjárt abbahagyom a billentyű koptatást, és utadra engedlek, de azt muszáj megjegyeznem, hogy a képesség leírásnál piros pontot érdemel, amiért kiemelted, nem mindenben profi a karaktered. Tudom, az angyalok szinte mindenhatóak, viszont szeretem, ha valaki mégsem apellál erre Smile

Na, utadra eresztelek, hódítsd meg a játékteret, de előtte ne felejts el írni az avatarfoglalóba! Smile






Hell or Heaven vezetősége


✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖



Grace only exists to be fallen from

Aliyah
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Harcos angyal
☩ Reagok :
77

Szer. Jan. 25, 2017 2:11 pm írtam neked utoljára


Aliyah
Lehet, hogy nem fogadjuk örömmel a kihívásokat, nem örülünk a váratlan változásoknak és a csalódásoknak, de idővel, visszatekintve felismerjük majd látszólagos balsorsunk ajándékait.
Anna Silk
Harcos Angyal
saját
°°°
Katona
ismeretlen

Személyes adatok

Véleményem az emberekről: Őket is Atyánk teremtette, így olyanok, akár az ifjú, esetlen testvérek


Porhüvelyem neve: -<

Mióta élsz?: Számolását már rég abbahagytam

Gabriel vagy mihály?: Mihály, hiszen Atyánk teremtményeit óvni kell, nem elpusztítani
Vélemény a természetfelettiről? : A természetfeletti erők nem azért vannak, hogy elnyomják azokat, kik nincsenek birtokukban. Óvni kell velük őket és segíteni, miként az eleve elrendeltetett Teremtőnk akarata által.

Város: SF

Család: Az Úr az én Atyám, az ő teremtményei a testvéreim

Beosztásod: Katona

Szakadár infó: -

Nem illik
Nem publikus
Egy ideje
Képességem


Igazán a háború alatt tudjuk hasznosítani képességeinket, elvégre szükségünk van emberfeletti erőnkre és kifinomult érzékeinkre ahhoz, hogy angyalokkal és démonokkal vívhassunk csatákat. Sebezhetőségünk nyilvánosságra kerülésével egyre többször van szükség a gyógyításra is, amit még az égiek közt elsajátítottam. Ha az angyalok közt harc alakult ki, ott valaki mindig megsérülhetett. Erre szükség volt, a telekinézissel és telepátiával egyetemben. A valóság elferdítése viszont közel sem megy olyan jól, mint másoknak, miként az emlékezet manipulálása sem. Ezen hiányosságaimon igyekszem javítani, mivel nem tudjuk, mikor lehet rájuk szükség.




.
Ezt a történetet vérrel írják
Sosem hittem volna, hogy valaha is magunkra maradunk. Atyánk jelenléte biztos volt számomra, akárcsak feladatom, mi harcosként az angyalok védelmezéséből állt. S most lám, itt vagyunk, egy háború közepén, hol angyal öl angyalt és démont egyaránt. A kétségbeesést úgy ismertette meg velünk teremtőnk eltűnése, mint az emberrel a halált a háború. Sebezhetetlenségünk egyetlen pillanat alatt szertefoszlott, amint angyaltestvéreink fegyvereiket ellenünk irányították.
Eleinte képtelen voltam bármit is tenni. Urunk hiánya ürességet hagyott bennem. Nyughatatlansággal sújtott, mialatt csupán abban voltam biztos, hogy el kell látnom feladataimat. Nem is lett volna gond, ha végül nem kellett volna oldalt választanom. Miért kell, hogy testvérek forduljanak egymás ellen? Miért nem tudnak Atyánk gyermekei egy véleményen lenni egy olyan dologban, mi egyértelmű? A féltékenység követése nem helyes cselekedet, s még úgy sem az abból fakadó gyűlölet és mészárlás.  Embertestvéreink hozzánk képest esetlenek, természetes, hogy teremtőnk jobban aggódott őértük, mint értünk, kiket erősebbnek alkotott.
Odáig jutottam, hogy bár fájó szívvel, de azt még el tudtam volna fogadni, ha egységesen fordulnak a halandók ellen a halhatatlanok. Végtére is… Az nem ellenkezett volna életcélommal, de mikor Mihály kivált, hogy védelmezze a gyengébbeket, döntenem kellett. Életem legnehezebb döntése állt előttem, mit az által kellett meghoznom, amilyen vagyok, nem pedig azt követve, amire elrendelték létezésem. Önmagam felfedezése akkor kezdődött igazán. Addig mintha elnyomtam volna saját, másoktól elkülönülő valóm legjavát, célom feltétel nélküli elfogadásának érdekében. Bitoroljam a földi országokat, elpusztítva az embert, vagy védjem őket, könnyítve lelkemen, így is, úgy is fivéreim és nővéreim vérét ontva? A döntés életem további részét befolyásolta, s bár sokak szerint a halál mellett döntöttem, én úgy vélem, hogy Atyánkat szolgálom saját magamra rótt ítéletemmel. Az emberek pártjára álltam, Mihály seregébe csatlakoztam, elhatározva, hogy kész vagyok pengém a féltékenyek ellen használni. Azóta rengeteg mindent tanultam magamról és az emberekről. Felfedeztem földi dolgokat, mik számunkra sem elvetendők. Érzelmeket, miktől távol tartottam magam. Régebben könnyű szívvel hajtottam végre ítéletet bárki felett, most azonban… Ez a része egyre nehezebb. Mintha az emberek világa engem is emberibbé tett volna. Ha Atyánk visszatér, vajon hogyan fog vélekedni rólunk? Időben érkezik majd, mielőtt az egyik fél kiirtaná a másikat? Útját állja Lucifer démonainak és az angyalok csatájának? Vagy azért bújt meg, hogy hagyja végbemenni ezt az egészet, s valahonnan most is szemmel tart bennünket? Kételyt szülő válaszok ezek, tudom. Ezeken kell úrrá lennem minden egyes nap, töretlen hittel bízva abban, hogy ennek oka van és hogy minden Alkotónk akarata szerint zajlik.

 
Aliyah
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: