☽ OH DARLING, EVEN ROME FELL ☾
Légy üdvözölve egy apokaliptikus világban, ahol nem tudod kiben bízz

 

Michael
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Arkangyal
☩ Reagok :
36
☩ Keresett személy :
- Iphraem

Szer. Aug. 30, 2017 12:34 pm írtam neked utoljára


Magányomban
Naya'il && Michael
Zene linkje • szószám: Ide • Credit:

Udvariasság már bennünk volt, talá isten ezt belénk táplálta, talán azt akarta, hogy kedvesek legyünk, vagy már itt tanulhattuk az emberek között, hiszen testvéremben nincs meg ez a jellemvonás, ahogyan meg kellene, hogy legyen.
- Terhek jönnek és mennek kedvesem, magunkban kell bíznunk. - Mondtam.El veszi a poharat, de még nem kortyol bele, én ellenkezőleg. Néha sajnálom, hogy nem vagyok képes berugni, mindig a mámorító érzésekről hallok, hogy meglátják istent. Raidennek egyszer sikerült, és nagyon furcsa volt, de nem tartott sokáig.
Mosollyal nyugtáztam megjegyzését. Ki pillantottam az ablakon a városunkra, ahol már 26 éve megy ez a gyötrelem.
- Csend van a barátom nélkül. - Mondom, majd kortyolok ismételten. Szeretek egyedül lenni, szeretek a gondolataim tengerében elmerülni, és csak azokkal foglalkozni.  
- Nos, egy testvérnek mindig örülök. - Mosolyodom el, megtanultam, hogy a kegyes hazugság is jó. Cartelle sok mindenre megtanított engem.
- Megtudlak esetleg más itallal is kínálni? - Kérdezem, majd helyet mutatok a kanapén és én is elhelyezkedem.






✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖





Miss Cartelle
You

Naya'il
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Angel of testing
☩ Reagok :
3

Vas. Aug. 20, 2017 5:32 pm írtam neked utoljára


• Michael && Naya'il •

"Az otthon nem az, ahonnan jöttél, hanem az, ahol fényre lelsz, amikor már mindent sötétség borít." [ Tsfh: Victory ]
Fejet hajtok udvariasan előtte, amint kitárja nekem az ajtót. Ajkaimon a mosolyt jégkék tekintetem csillagörvénye mélyén kedves, tiszteletteljes csillanás kíséri.
- Megesik mindenkivel, főleg olyannal, akinek nagy súly nyomja a vállát, s sok minden múlik rajta - jegyzem meg, miközben beljebb sétálok. Kecses könnyedséggel nyúlok a pohár után, beleszimatolok az italba, de még nem iszom bele. Szeretek előtte megismerkedni azzal, hogy milyen aromák is keverednek el illat alapján benne. A kifinomult érzékek átkát áldássá próbálom csiszolni az elmúlt években az efféle dolgokat illetően.
- Bátorkodtam feltételezni, hogy nem kielégítő és gyümölcsöző számodra az egyedüllét. Mind hallunk ezt-azt - nem titkolom előtte, hogy tudom, amit tudok, s ez is az érkezésem céljainak adott alapot. Mindenesetre a cizellált beszéd mindig a jellemzőm volt, akármilyen stratégiai helyzetben akár csaták közben is, ha éppen a verbalitásra volt szükség, vagy úgy láttam jól. Erről bárki felismerhet. - Rosszul vélem, hogy nem lenne ellenedre egy kis beszélgetés?
Nem vagyok tolakodó, távol álljon tőlem. Finoman csavarom a szálakat, nem elriasztani szeretném, hanem a magam módján segíteni neki. A társaságommal, igen. Mindazonáltal nem kötöm meg a beszélgetésünk témáját, hagyom őt választani. Egyetlen célzott kérdéssel sem terelgetem, mert nem ez a fontos. Én tényleg csak jót akarok. Neki. Ha nehéz feltételezni a mai világban az efféle tiszta önzetlenséget, akkor is.

credit && note:  



Michael
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Arkangyal
☩ Reagok :
36
☩ Keresett személy :
- Iphraem

Szomb. Aug. 12, 2017 5:16 pm írtam neked utoljára


Magányomban
Naya'il && Michael
Zene linkje • szószám: Ide • Credit:

Raiden elhagyott, mit tettem, amiért ezt kaptam tőle? Talán a szerelem az oka, vagy még is mi? A kanapén ülök, és meredek ki a nagy ablakon egy pohár hideg ital keretében. Hiába az alkohol, ha nem érzed azt. Még is, inkább szokássá vált.
Ezek szerint nem bízhatok senkiben, és semmiben sem, ha Raiden elhagy, aki teremtetése óta a barátom, és hű katonám volt. Sofiel tombol, őrjöngésbe kezdett, hogy kiszabadítsa barátját, szerinte átmosták az agyát. Szerintem meg túl sokat volt emberek között, hogy megértse miért fontos neki az a bukott angyalka. Gabriel ezzel fölényben van, hiszen minden titkom ismeri. Talán Raiden a Miss
Cartelle-vel történt viszonyomat is kiteregeti. Ugyan még közeledni se közeledtem a nőhöz, de nincs is benne tapasztalatom és, ha Sofiel, aki analfabéta az emberek nyelvén észre vette, akkor Raiden, aki tökéletesen beilleszkedett, hogy ne venné észre?
Hallom a kopogást, és elindulok a hang irányába. Kinyitom az ajtót, és már nyitás elött éreztem, hogy kitalálok ott.
- Naya'il – Üdvözlöm, utat mutatok számára.
- Csak gondolataimba meredtem. – Mondom, majd elindulok a nappaliba.
- És csak a társaság miatt jöttél? – Kérdezem, majd öntök egy italt neki is, és újra töltöm magamnak.
Valóban nem volt számomra ismeretlen a nő, de nem tudtam róla semmit. Nem tudtam, hogy megbízható e, vagy éppen a rossz szándék vezérli. Harcos angyal lévén ő is a csatában volt, és óvta a mennyeket.






✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖





Miss Cartelle
You

Naya'il
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Angel of testing
☩ Reagok :
3

Csüt. Aug. 10, 2017 8:52 pm írtam neked utoljára


• Michael && Naya'il •

"Az otthon nem az, ahonnan jöttél, hanem az, ahol fényre lelsz, amikor már mindent sötétség borít." [ Tsfh: Victory ]
Nem szabad süketnek lenni a pletykákra. Mindent meg kell hallani, s tudni kell élni vele. Kiforgatni, felhasználni, magunk javára fordítani: ez mind olyan művészet, amiben jártasnak kell lennünk évszázadok óta. Sose volt másképpen és sose lesz, nem is szabad, így a megfelelő. Oka van hát annak, hogy eljöttem, ahogyan oka volt annak is, hogyha éppen távol maradtam. Nagy ez a város, már a körülményekhez és ahhoz képest, hogy milyen könnyű benne úgy elrejtőzni, hogy szem előtt vagyunk.
Nem kenyerem a bujdoklás. Sokkal jobban szeretem úgy nevezni minden cselekedetem, hogy szándékos, eldöntött, nem elsunnyogott. Hallgattam, figyeltem, morzsákat szedegettem és most itt vagyok, hogy könnyed mosollyal ajkaimon rójam le a látogatás tisztjét. Az emberektől tanult módon, udvariasságukat kölcsönözve zárom ökölbe ujjaim, s kopogtatom meg hétszer a bejárati ajtaját. Hétszer, mert hét főbűn létezik, de lám milyen érdekes párhuzam, a neve is hét betűből áll, ha maradunk ezen a használt nyelvterületen.
Nem igazgatom öltözékemet, nem túrok hajamba, nem babrálok semmivel feleslegesen. Csak kivárom, hogy bebocsásson, addig egyébbel nem zavarom. Nem volna ildomos. Arról pedig, hogy ki érkezett, nyilvánvalóan tud, mint ahogy személyem sem idegen számára. Bemutatkozunk aligha kell, elég lesz egy főhajtás is üdvözlésnek, s egy semmit meg nem oldó, de mégis varázslatos, kedvességet, léleksimítást hordozó mosoly, mely ajkaimról száll felé.
- A világért se szeretnék zavarni, csak bátorkodtam úgy érezni, hogy nem vetnéd meg a társaságot.
Tévedhetek. Hagyom, hogy ott lebegjen ennek lehetősége a mondatom felett. A többi szót, ha lesz folytatás, az ő nyitánya generálja majd.

credit && note: köszönöm a kódot <3



Ramiél
WHISPERING AMEN
avatar




☩ Faj :
Arkangyal
☩ Reagok :
61

Szomb. Jún. 24, 2017 9:28 am írtam neked utoljára


Michael & Ramiél
Halvány fogalmam sincs miért ismételgeti ugyanazt a zsargont folyton és hogy miért lenne neki jó ha Gabrielhez csatlakoznék, de ezen csak addig töprengek, amíg kimondja, ez időtájt leteszem az asztalra a poharam. Igazából ahhoz állok, akihez akarok, de mellette döntöttem. Dönthettem volna úgy is, hogy fogom magam és eltűnök az univerzum egy távoli pontján, aztán megvárom míg elintézik egymást és porrá zúzzák atyánk örökségét. Azonban ha így tettem volna, nem lennék kevésbé részese az itt zajló eseményeknek? Bűnös-e az, aki szemet huny a történések felett? Nekem olyannak hat, mintha beleegyeznék abba, hogy Gabriel elpusztítsa a Földet, hogy megöljék egymást a bátyáim. Összességében szerintem semmit sem tenni nagyobb bűn, mint állást foglalni ezekben a nehéz napokban.
- Már nincsenek feladataink. Csak tesszük, amit helyesnek vélünk.
Nos igen, manapság már céljaink vannak, nekem például az a célom hogy vissza álljon a régi rend, a harmónia, és tűnjünk el az emberek életéből örökre. Ez a kényszerű együttélés velük...fojtogat. Mélyet sóhajtok és az ablakhoz lépvén kinyitom azt, szélesre tárva.
- Még fogalmam sincs, bárhol lehet. De meg fogom találni.
Kimászok az ablakon, de még nem repülök tova. Bátyám gondterhelt arcára kúszik a tekintetem.
- Nasargiel összeszedi a harcosait. Raiden csatlakozzon hozzá, amint jónak látod hogy elengedd! És köszönöm!
Apró mosoly kúszik az arcomra, úgy vélem már elegen leszünk ehhez a rajtaütéshez, főleg hogy most ide adta "kölcsönbe" az Iphraemét. A tekintete azonban még is üres...valahol máshol jár. Nekem viszont mennem kell, nem látom értelmét tovább kérdezgetni a dolgairól, nem köteles az orromra kötni, csupán időhúzás lenne, kínos időhúzás. Ha szüksége lesz rám, úgy is megtalál, más nem Raiden által. Megfordulok és úgy távozok ahogy jöttem.

Michael
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Arkangyal
☩ Reagok :
36
☩ Keresett személy :
- Iphraem

Kedd Jún. 20, 2017 1:57 pm írtam neked utoljára


Testvérem!
Ramiél && Michael
Zene linkje • szószám: Ide • Credit:



Tekintettem fivérem fele kúszik. A remény bennem el halt már 25 éve, én láttam, amit láttam. Isten nem tér vissza, el menekült. Oda sietek a putlhoz, majd öntök még egy italt, semmilyen hatással nincs rám ez a démoni tűz, vagy ahogyan az indiánok hívták; Tüzes víz.
Belekortyolok, és ismét tekintettem Ramiél irányába néz.
- A feladatom megvan testvérem, ha nem tetszik ismétlem szavaim. - Mondom kimérten.
- Csatlakozz Gabriellhez. - Suttogom, majd kortyolok. Az ablak irányába sétálok, ahonnan rá látok Faye ablakára, éppen megint körmöl valamit, biztosan a sok papír. Örülök, hogy nekem nem kell ilyenekkel foglalkoznom.
Felkapom a fejem.
- Otthon? - Vonom fel szemöldököm kérdően.
- A menny már nem biztonságos, Gabriel csatlósai ott érnek utol előbb. Vagy azt mondod, én nem teszek meg mindent? - Kémlelem őt.
- Nem kenyerem az erőszak, de vidd legjobb harcosomat Raident. Ő tudni fogja mit kell tenni, és ő majd meg menti őket. - Büszke voltam Raidenre, hiszen mindig mellettem állt, és ő tudta a legjobban, hogy kerülöm az erőszakot, de ő meg vigyorral a képén vág arcon akárkit, akármikor.
- Jofiel! - Bizonyára bujkál.
- Hogyan akarod elkezdeni a keresését? - Nézek ismét kérdően.





✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖





Miss Cartelle
You

Ramiél
WHISPERING AMEN
avatar




☩ Faj :
Arkangyal
☩ Reagok :
61

Csüt. Május 11, 2017 11:11 am írtam neked utoljára


Michael & Ramiél
Magamban elképedek azon, amit  mondd, de kívülről ebből szinte alig látszik valami, közben jól meghúzom a whiskey-t. Felfelé ívelő szemöldökkel figyelem a barázdákat az arcvonásai között. Komolyan? Nem, nem tudom elhinni hogy tényleg így érez.
- Soha ne mondd azt, hogy soha. Meg mi az emberek másik kedvelt közmondása? Jah igen! A remény hal meg utoljára...bátyám..ne feledd Atyánk mit hagyott rájuk és ránk. Nincs egyebünk mint a remény.
Sikerült átragasztania rám a letargiája egy részét, úgyhogy én is komoran lefelé lógatom az orrom, a poharamba tekintek, mintha az alján lötyögő ital fodrai között majd felfedezek valami biztatót a jövőre nézve. Pedig nem.
- Nekik nem védelem kell, hanem az otthon.
Direkt felkapom a tekintetem a szó taglalása közben, mélyen bátyáméba bújok bele, jó lenne ha csak a felét megértené, az már fél siker. A kérdésére habozás nélkül kezdem el mondani a lassan körvonalazódó és egy ideje már bennem motoszkáló harag tervszerű formáját, elvégre megbízom benne. Tudom, ha úgy ítéli meg akkor 100%-osan mellém áll, ha meg nem, akkor sem fog hátráltatni, nem érdeke.
- Nasargiel katonáinak egy része fent rekedt. Némelyiküknek sikerült a bizalmukba férkőznie, van akik viszont életveszélyben vannak közülük. Arra gondoltam egy kisebb rajtaütéssel visszafoglalhatnánk. Nem az övé és ne használja nagyfokú arroganciája kellékeként! Egyébként odafentről mindent láthat..ez sem jó ránk nézve!
Annyira nem vagyok elégedetlen, mint amennyire kihangsúlyoztam az utolsó mondattal, de azt hiszem ha más nem, akkor ez némi befolyást gyakorol Mihályra.
- Csak meg kellene találnunk Jofielt. Tudod, ő ismeri a legtöbb kaput, amin átmehetnénk.
Most nem csak a hatás kedvéért, hanem mert amúgy is így érzek itt mellette, hatalmasat sóhajtok és lehúzom a maradék italt. A poharat meg már üresen forgatom a kezeim között.

Michael
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Arkangyal
☩ Reagok :
36
☩ Keresett személy :
- Iphraem

Csüt. Ápr. 20, 2017 1:28 am írtam neked utoljára


Testvérem!
Ramiél && Michael
Zene linkje • szószám: Ide • Credit:



Nos, igen tudom. De, ha kötegszik a nézeteimmel, akkor élje a kis világát, ahogyan nővéreink is teszik.
Talán fontosak nekem az emberek, de tudom, hogy vannak, akik megvetnek e felől soha nem volt kétségem. Mindig reálisan láttam őket, de még is csak ennyi maradt apánk örökségéből.
- Soha nem tér már vissza, engem elhagyott a remény. – mondom, majd kortyolok egyet.
- Tudják, hogy itt védelemre lelnek. – Mondom, majd tovább hallgatom.
- Mi lenne az? – Kérdezem.
Már 25 éve nem jártam fenn, és nem tudom, hogy milyen állapotok uralkodnak oda fenn. Nem is értem miért nem jönnek ide, talán azért mert embereket megvetik, rendben, de városunkban van egy olyan rész, ahol csak angyalok laknak.



ui: Lesz ez több is nagyon sajnálom, igyekszem legközelebb törekedni!


✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖





Miss Cartelle
You

Ramiél
WHISPERING AMEN
avatar




☩ Faj :
Arkangyal
☩ Reagok :
61

Vas. Márc. 19, 2017 9:57 am írtam neked utoljára


Michael & Ramiél
Valahol én is megértem hogy a nézeteink különböznek, de nem kell mindenben egyetértenünk. Felvetése még is meglep. Legyek vele...ez valami taktikai lépés volna? Persze hamar kiderül számomra hogy nem, csupán sértődöttség hallatszik ki a hangjából.
- Azzal vagyok, akivel lenni akarok. Nagyon jól tudod miért álltam melléd.
Nem szeretem tépni a számat és ugyanazt elmondani sokadszorra. Előbbi szavaim a félvérekre szorítkoztak, még is azt hiszi az embereket becsméreltem. Kezdenek túl fontosak lenni a számára. Hiszem hogy egyszer eljön a nap amikor már nem lesz ránk szükségük és maguk fognak tenni ellene, remélem idejekorán felismeri ezt, mielőtt ahogy Júdás is mondta, atomot robbantanak ránk. Valamiért megint ez jutott az eszembe, bár ő is az emberek között él, még is sokkal tisztábban átlátja a helyzetet, mint Mihály bátyám. Nem tudom ennek mi lehet az oka. Elgondolkodva tekintek én is kifelé, figyelem ahogy az emberek elfecsérelik a drága és számukra igen szűkös keresztmetszetet ami az idejüket illeti a földön.
- Igen, ebben egyetértünk.
Ha tudná hányszor elmondtam ezt másoknak. Ettől függetlenül én nem szeretem az embereket, megtűröm őket amíg a dolgunkat végezzük, olykor kíváncsisággal fordulok az irányukba, mert valóban van egy két érdekes személyiség. Ezen kívül semmi több.
- Tudod én nem vágyom másra, csak hogy vissza álljon a régi rend. Egyszer Atyánk is visszatér majd.
Most már tényleg témát váltok, finoman oldalba bököm a következő szavaim kapcsán.
- Nemrég odafent jártam. Egyre rosszabb a helyzet azon testvéreink számára, akik nem osztják bátyánk nézeteit, csupán odafent ragadtak. Nasargiel harcosai fent vannak, bármikor felmehetnénk rendet tenni. Volna is egy ötletem rá hogyan csináljuk anélkül hogy vérét ontsuk a böszméknek!
Cinkos tekintettel pislogok rá, általában ilyenkor mindig rosszban sántikálok és bizony szegény Ophilia kapcsán alaposan átgondoltam hogyan lehetne őket kihozni abból a szorult helyzetből. Mihály nem kötné így gúzsba őket, végezhetnék a dolgukat továbbra is. A kérdés számomra az, mennyire érdekli ez? Megcsináljuk minél előbb, vagy ráér amíg kiírtják, elüldözik őket odafentről? Úgy érzem előbb vagy utóbb nem lesz olyan angyal, aki semlegesen állna a helyzethez. Lesz aki behódol neki, de úgy vélem sokan megutálják Gábrielt ezért. Tulajdonképpen maga alatt vágja a fát, de ha nem teszünk semmit se, akkor mi is. És joggal fognak pálcát törni a fejünk felett.

Michael
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Arkangyal
☩ Reagok :
36
☩ Keresett személy :
- Iphraem

Pént. Márc. 17, 2017 4:15 pm írtam neked utoljára


Ramiél && Michael
Testvéri szeretett a mennybe emelhet

Testvérem nem hisz az emberekben, és ezt gyakran hangoztatja is, de tudom, hogy Raiden és Sofiel jó munkát végeznek. Tudom, hogy kihozzák az emberekből azt a szellemet amit kell, és hiba vannak harcos angyalaink, hiába minden, de akkor se kényszeríthetem rá a févéreim, hogy harcoljanak egy más fajért, és testvéreik ellen.

- Hiába minden, cselekedetei nem helyesek. - Mondom. Kifele kezdek bámulni az ablakon, hogy látom az embereket, ahogyan sétálnak, és hiszem, hogy a védelem az én feladatom.
- Én sem akarom megölni Ramiél. - Mondom még kifele pillantva.
- De, ha olyat tesz, lépnem kell ezt te is tudod, de még van lehetőséget. Menj és legyél vele fivérem. - Fordulok felé.
- És szolgáld, mert ő ezt csinálja testvéreinkkel, én soha nem kértem Urieltől, sem tőled, csupán a védelmet ajánlottam, de szabad az akaratod, és szabadon szidhatod az embereket, ahogyan meg is teszed fivérem. - Kortyolok egyet, majd nyugodt arccal fordulok vissza az ablakhoz, ami a plafontól, a földig ér, hatalmas kilátás tárul így elém.

- ismétlem testvérem, jogod van elmenni, de te választottad... a hogyan is mondtad?!- veszek egy levegőt.
- Bohóckodást. Apánk elment, ezt értsd meg és nem érdekli semmi, ha miattuk ment volna el nem inkább elpusztította volna őket?- Nem vélekedtem máshogyan én se az emberekről, de megváltoztatott, amikor egyre jobban megismertem Miss Cartellet, és még pár nagyszerű embert.




[/quote]


✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖





Miss Cartelle
You

Ramiél
WHISPERING AMEN
avatar




☩ Faj :
Arkangyal
☩ Reagok :
61

Pént. Feb. 24, 2017 5:48 pm írtam neked utoljára



Michael & Ramiél


Bátyám kijelentésére felfelé vonom a szemöldököm, mert hogyan akarja őket kiképezni olyasmire, ami -mint ahogy az előbb is mondtam- van akiben megvan és van akiben nincs meg. Úgy érzem ezt nem itt és nem most fogjuk megvitatni.
- Gábriel pont úgy cselekszik, ahogy azt ő helyesnek véli. A harag nem jó tanácsadó, rossz utat mutat.
Nem tetszik ahogy beszél róla. Én meg kezdek emiatt ideges lenni.
- Nem értek egyet a tetteivel..de a bátyám. Nem kívánom a halálát, inkább azt kívánom, hogy még időben belássa tévedését. És hogy katonáinkat a kicsinyes gőgötök helyett inkább a valódi ellenség felé irányítsuk.
Teljesen elfordulok az ablaküvegtől, vele szembe, hogy farkasszemet nézzek vele. Láthatja miként vélekedek én erről az egészről, és szerintem eddig is tudta miért támogatom. Amióta a földön élünk kezd megváltozni. És ez egyre inkább rossz érzéssel tölt el.
- Ha Atyánk megtudná mit művelnek idelent, maga pusztítaná el őket a két kezével. A teremtés szégyenei!
Ismét a kilátást nézem, nincs kedvem nekem sem több szót pazarolni erre. Nos, ha én találkozom velük, az mind ott leli holtát. Néhány mélyebb levegővétel múltán újra kedvesen szólok hozzá.
- Jobb lenne beszélni vele, megtudni mit akar, jobb belátásra téríteni, mintsem itt bohóckodni az emberekkel. Akik úgy is meg fogják tudni védeni magukat mitőlünk. Eljön az idő amikor nem szorulnak majd a védelmünkre. És te sem lehetsz örökké király, hiszen mi mind szolgák vagyunk, otthonunk a Mennyország és nem a Föld.
Nem akartam felcukkolni, de most már kijött, kérdés mit reagál erre. Elgondolkodva meredek a távolba, hajdanán amikor kezdődött az egész cécó, ha ott meg tudtuk volna akadályozni...de persze ez nem történt meg. Nem tehetünk úgy pontot a végére hogy megöljük a saját testvérünket. Erősen hiszek benne hogy ez nem így fog történni.


Michael
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Arkangyal
☩ Reagok :
36
☩ Keresett személy :
- Iphraem

Kedd Feb. 07, 2017 5:43 pm írtam neked utoljára


Ramiél && Michael
Testvéri szeretett a mennybe emelhet

Végig követtem minden mozdulatát szemeimmel. Hát, igen ő máshogy vélekedik a dolgokról, mint ahogyan én teszem, ami nem baj.
Ölésére, fel emeltem szemöldögök és hümmögtem egyet. Ez ilyen rendben tedd testvérem, hümmögés volt.
- Ne aggódj testvérem a katonáinkat kiképezzük, hogy a megszálló démonokra ne legyenek annyira fogékonyak, akik angyalok itt vannak menedék miatt vannak, tőlük nem kérhetem a harcot. - Mondom, majd belekortyolok ismét a perzselő italomba.
- Remélem testvérem ezzel  nem azt sugallod irányomba, hogy Gabriel helyesen cselekszik? - emelem meg egyik szemöldököm kérdően irányába.
Hirtelen mikor meghallom, hogy hogyan beszél az emberekről el önt a méreg, de nem mutatom nyugodt természetem miatt, csak oda sétálok nyugodtan az asztalhoz, majd töltök megint egy italt.

Ugyan sokat kell innunk a bódult állapotért, de nem az a szándékom, csupán le vezetem pót cselekvéssel az idegességem.
- Ramiél, kérlek..- Vonom össze szemöldökömet.
- Nephilimek, kérlek hívd őket így. És embereket íj módon szádra ne vedd kérlek, tisztelj meg. - Mondom. Még szerencse, hogy Rafael lányáról Sophiaról csak én tudok testvéreink közül, hiszen látván fivérem reagcióját a nephilimekre, else tudnám képzelni mit tenne unokahúgommal. Amióta tudok létezéséről, mintig óvtam és figyeltem rá. Én is el játszottam a gyermek gondolatával, de ezt senki nem tudja.
- Gabrielt elrendezzük nem kell aggódnod. - Mondom, majd kortyolok.





✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖





Miss Cartelle
You

Ramiél
WHISPERING AMEN
avatar




☩ Faj :
Arkangyal
☩ Reagok :
61

Vas. Jan. 29, 2017 12:10 pm írtam neked utoljára



Michael & Ramiél


A kezemben forgatom a poharat elmerengve azon, amiket mondd. Tehát folyamatos ez, nem csak néhány egyedi eset. Teljesen lényegtelen hogy Lucifer keze van-e a dologban avagy sem.
- Azt a démon fattyat magam öltem meg.
Jelentem ki némi indulattal a hangomban, mely még a démonnak szól és annak, ami történt. Aztán felállok én is, időnyi fáziskéséssel sétálok utána.
- Az embereket nem lehet erre kiképezni. Van aki ellent tud állni nekik, van aki nem. Van akiben megvan ez, van akiben nincs. Át kellene gondolnunk alaposan, milyen óvintézkedéseket tegyünk még.
Úgy érzem ezen már ő is agyalt egy sort, a hangjából kihallom, de azért szóvá teszem, hiszen engem is ugyanez foglalkoztat. Hangom lágy szellőként öleli körbe, mikor mögé érve kezem finoman a vállára teszem.
- Bátyám. Testvéreink csupán ugyan azt teszik, amit mi. Hallgatnak a belső hangra, a meglátásaikra, az alapján cselekednek, amely szerint ez helyes nekik.
Csak pillanatnyi ideig időzök így, szavaim nyomán eléggé kérdéses ki hibázik és ki nem, amúgy szerintem mind hibázunk, de ezt már biztosan nem fogom szóvá tenni neki. Túl indulatos Gábriel irányába, mert a bátyám nagyon felidegesítette. Én mindig mellette álltam, mert nagyjából ugyanúgy látjuk a kialakult helyzetet, ettől függetlenül nem tudok úgy elhatárolódni a testvéreinktől, ahogy ő. Nem szeretem megítélni ez alapján őket, így ebben biztosan nem fogom támogatni, vagy adni alá a lovat. Nagy hiba lenne. Kezem óvatosan csúszik le válláról, ellépek mellette a másik oldalára és onnan tekintek kifelé.
- Aggasztó felfedezésre bukkantam szintén a minap. A félvérek még mindig jelen vannak a városban. Jelenlétük aláássa fajunk felsőbbrendűségét, tisztaságát beszennyezi vészjósló árnyékuk. Egyszerűen nem tudom elképzelni, testvéreinket mi vezeti arra hogy lealacsonyodjanak és emberekkel háljanak? Szégyenteljes arcul köpése ez Atyánknak!
No, ha valami, akkor engem ez a témakör idegesít fel, de nagyon. Szerintem már párszor az agyára mentem vele és most sincs ez másképp, úgyhogy a mondat végére igyekszem visszafogni magamat. Ugyanakkor érdekel a véleménye, bár meglehet ugyanazt megkapom sokadszorra. Kevesen vagyunk, nem tudunk mindenre odafigyelni. Míg a reakciójára figyelek, mélyet sóhajtok. Tényleg ahogy mondta is, rengeteg gond telepedik vállainkra amellett, hogy Gábriel fenyegetése is egyre közeledik.
- Nem tudom Gábriel valóban képes lenne-e az életünkre törni, de remélem az a nap sosem jön el. Az emberek idővel elfelejtenék, de a mi fajtánk soha.


Michael
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Arkangyal
☩ Reagok :
36
☩ Keresett személy :
- Iphraem

Kedd Jan. 24, 2017 11:34 pm írtam neked utoljára


Ramiél && Michael
Testvéri szeretett a mennybe emelhet

Kedvelem az emberi szokásokat, bár sokat még mindig nem értettem meg öztük, hogy miért koccintanak, vagy mondanak szószt vagy Tószt vagy akárminek nevezik is, de igyekszem. Főleg azért, mert Miss Cartelle előszeretettel mutatja ezeket, s azért is, mert kedvében akarok járni. Különös érzés fog el, ha rá gondolok. Tudom, nincs lelkem, de akkor is, ha vele vagyok, olyan, mintha lenne.
- Hát igen, sok a gond. Pár démon a mi nap beszökött, Raiden, és Sofiel folyamatosan képzik az újakat, de az emberek nem olyanok, mint egy Harcos angyal. Sajnos, vannak korlátaik. - MOndom, majd lesütöm a szemem.

- Hát ez volt az a démon. Vagy ez már másik lenne? - Emelem égnek szemöldököm. Felpattanok, és már az üveg ablaknál vagyok, ami a plafontól a földig leér s kiláthatok rajta.
Majd, meghallom amit mond, s belekortyolok az italomba.
- És amit Gabriel tesz, az helyes? - Fordulok felé, még higgadtan hiszen nem vagyok egy olyan, aki hamar dühbe jönn, de Gabriel, hmm sikerül erre a névre.
-Egyetértek, hogy a démonok egyre több embert fertőznek meg, de akkor is ... ezt Lucifer okozza. - Suttogom magam elé szomorúan. Hiába szeretem testvéreim, akkor is mindnek ott a hibája.




[/quote]


✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖





Miss Cartelle
You

Ramiél
WHISPERING AMEN
avatar




☩ Faj :
Arkangyal
☩ Reagok :
61

Vas. Jan. 22, 2017 11:37 am írtam neked utoljára



Michael & Ramiél


Figyelem a gesztusait, a mozgását, úgy tűnik hosszú napja volt, nagyon hosszú, mert gondterhelten sétál oda az alkoholért. Ezen látványon elhúzom a számat, mert bizony őkelme már alapfokon űzi az emberek szokásait. Hiába no, köztük jár, nem hibáztathatom ezért, csak néha hánytorgatom fel neki, viccesen.
- Mindig csak a munka, igaz?
Jelentem ki mókás éllel, tudja jól mire gondolok, eközben ellépek az ablaktól, egyenesen a kanapéhoz érve, mosolygok rá én is. Elfogadom a poharat, de még nem iszok bele. Helyet foglaltunk, leültem vele én is.
- Fivérem. Nemrég egy démonra bukkantam a Rooker's Motelben. Szerinted hogy juthatott át a védelmi hálózaton?
Nekem csak tippjeim vannak, lehet neki is, bár talán többet tud mint én és akkor most felvilágosít. Kezemben a poharat elgondolkodva megforgatom, érzem az illatát, ittam is már ilyet, hatása ránk elenyésző, pillanatnyi ideig tart csupán. Most azonban jobban érdekel a válasza. Megvárom és csak később szólalok megint.
- Tudod úgy érzem, figyelmünk a rossz irányba fordul. Ellenségünk nem a testvérünk és nem az emberek, hanem a démonok.


Michael
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Faj :
Arkangyal
☩ Reagok :
36
☩ Keresett személy :
- Iphraem

Szomb. Jan. 21, 2017 1:19 pm írtam neked utoljára


Ramiél && Michael
Testvéri szeretett a mennybe emelhet

Mikor felépítettük ezt a várost testvéreim egyike volt Uriel, s Ramiél, akimellettem volt mind végig. Büszke voltam a testvéreimre, amikor megteremtettek miket, s együtt vittünk véghez minden tettet, amit lehetett, hogy apánk büszke legyen ránk.

Soha nem gondoltam volna, hogy atyánk maga az úr, egyszer csak elhagy minket s megválik tőlünk. Mindig is féltékenyek voltunk, azokra, kiket embereknek nevezett. Egy Reprika fajra, kiknek nincsen céljuk, de igyekeztünk elfelejteni és élvezi atyánk örömét.
Néha vakon követtük, mint amikor mészárlást rendelt el, ami a bibliába az özön víz nevet kapta. De, amikor Gabriel elkezdte puszítani azokat, akiket apánk örökségének hívunk, az már fájt. Meg kellett mentenem őket, de jó magam se vagyok annyira elájulva tőlük.

Tetsvérem köszönt engem, s én csak bicentek, majd Whisky fele igyekszem. Bele kortyolok az italba ami perzseli nyelő csövemet, mikor elöször ittam ilyet, akkor köhögni kezdtem, de ez már azóta más. Már élvezem a bűnt, és nem érdekel semmi és senki.
- Nem zavarsz fivérem, te soha. - MOndom lágy mosollyal arcomon.
- Kérlek- Mutatok a kanapére, majd leülök vele én is, és a kezébe teszem a másik poharat, remélve, hogy elfogadja azt.




✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖





Miss Cartelle
You

Ramiél
WHISPERING AMEN
avatar




☩ Faj :
Arkangyal
☩ Reagok :
61

Szomb. Jan. 14, 2017 2:18 pm írtam neked utoljára



Michael & Ramiél


Már jócskán éjféltájt jár az idő, mikor megjelenek Mihály panorámájában. Ritkán szoktam használni az emberi kezek építette felvonókat, vagy lépcsőket, egyáltalán az ajtó mint olyan se mond nekem semmit, mert nagyon ritkán használom, általában akkor is csak azért, mert pont olyan helyre tévedek ahonnan egyszerűbb kisétálni mint kirepülni. Megállok a hatalmas üveg ablakok halmaza előtt, betekintek, de bent még sötét van. Valahonnan lentebbről érzem az energiáját, ami egyre erősödik, ebből tudom, közeledik. Megfordulok és háttal az ablakoknak figyelem a csillagokat. Ez egy olyan látvány számomra, amit a Mennyből sosem érünk el. Ahogy most atyánk is, én már számtalanszor eltűntem, elkóboroltam, egyszer még gyerek fejjel megjártam az univerzum apró szegletét, sosem gondoltam volna hogy ilyen csodálatos látványt nyújtanak itt a földön ezek a bolygók. Amíg a bátyám fel nem ér, azzal szórakozom hogy alakokat próbálok összerakni belőlük. Kicsit később a képességemmel bent termek a nappaliban, az ablaknál megállok karba font kezekkel, háttal az ajtónak, s bár kifelé tekintek, most már korántsem a csillagokat bámulom. Azon gondolkodom amit megtudtam, miként mondjam el neki. És amit tudni szeretnék, azt hogyan kérdezzem. Mi lehet vele? Jól van? Mind olyan apró dolog ami másnak természetes, de nekem nehezemre esik lekommunikálni felé. Alapból ilyen vagyok. Van aki könnyebben előhozza belőlem a jobbik énem, mint a húgunk Raquel, és van aki nehezebben, mint Mihály vagy Gabriel. Még nem sikerült rájönnöm atyámnak mi célja volt ezzel? Miért teremtett ilyennek?
Mire fény gyúl a nappaliban már el is felejtem ezeket a tüskéket, aggodalmam tovaszáll, helyette megmaradok aki vagyok, magamban, csendben.
- Isten hozott, bátyám!
Mély baritonom lágy szellőként érinti arcát, félig felé fordulok a köszönés közben. Földöntúli tekintetemmel bár őt figyelem, egy csepp érzelem sem fér meg az ábrázatomon. Talán csak a komolyság, mely a következő szavaim nyomán barázdálja homlokom.
- Bocsáss meg kései látogatásomért! Ha alkalmatlan, úgy elmegyek, de ha nem...akkor maradnék.
Nem akarom lerohanni a számomra fontosnak vélt dolgok megvitatásával, még csak most jött, hagyom levegőhöz jutni és inkább kérdezzen ő először, avagy küldjön el ha most kéretlen az ittlétem.


Sponsored content
WHISPERING AMEN



írtam neked utoljára


 
Nappali
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: