• hell is so close and •
HEAVEN'S OUT OF REACH

 
SzerzőÜzenet

Rafael
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar



☩ Faj :
Arkangyal
☩ Posztok :
58
☩ Korom :
31
☩ Pokol vagy menny? :
Menny
•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Kedd. Feb. 28, 2017 11:13 am írtam neked utoljára


-Én veled tartok.
Bár nem túl erőteljes hangom, baritonom mégis körülzengi a tanácstermet, jelezve hirtelen feltűnésem a semmiből. Nem terveztem ilyen belépőt, ami azt illeti egyáltalán nem szándékoztam meglepni senkit az érkezésemmel, hisz üzentem is, és mondhatni a főbejáraton át érkeztem, ám a jelek szerint Ramiél érkezése kellő zűrzavart keltett ahhoz, hogy én már ne keltsek akkora feltűnést. Ha nem lenne itt, most épp Gabriel bocsánatát kérném, amiért nem személyesen jöttem, ahogy ígértem, és csak asztrális kivetülésem tesz nála látogatást, ám a közelmúlt eseményeinek tükrében sajnos csak vészhelyzetben tudok elszakadni a teendőmtől, amit inkább nem firtatnék. Nagyon úgy hangzik, hogy ez egy vészhelyzet.
Tekintetem Gabriel-ét keresi, és biccentek neki köszönésképpen, aztán pedig remélem megérti, hogy ezek után inkább a másik arkangyalra koncentrálok. Már azért is mar a bűntudat, amiért évekkel ezelőtt feladtam a reményt, hogy Raguel még életben lehet, ha elmulasztanánk az esélyt, hogy kiszabadítsuk, azt sosem bocsájtanám meg magamnak.
-Ha ez igaz, késlekedés nélkül útnak indulok. Remélem ott találkozunk személyesen is, bátyám.
Jelentőségteljesen nézek a mennyek új urára. Bármit is gondol, nem probléma a számomra az ő oldalán harcolni...legalábbis, démonok ellen, és azért, hogy kimentsük a húgunkat nem. Ha nem is értünk egyet mindenben, sőt, manapság jóformán semmiben, azt hiszem ebben az egyben nem lesz ellentét köztünk. Ha őszinte akarok lenni, kicsit izgatott is vagyok, amiért újra egy oldalon leszünk. Remélem, hogy újra egy oldalon leszünk, ha csak egy napra is...

Ramiél
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar




☩ Történetem :
☩ Faj :
Arkangyal
☩ Posztok :
75
☩ Rólam :
☩ Play by :
Johnny Depp
☩ Pokol vagy menny? :
Menny



•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Csüt. Feb. 16, 2017 11:04 am írtam neked utoljára



Gabriel & Ramiél


- Kétség sem fér hozzá, testvérem!
Meglepődöttséget vélek felfedezni a ravaszul csillogó szemek mögött, ugyanakkor azt hiszem éppen annyira aggódik húgunkért akárcsak én. Elraktam a kardomat, most hogy utat mutat nekem befelé, egyszerűen besétálok mellette, miközben a találkozásomat Raquel-el kezdem elmesélni menet közben. Haragos vagyok, nagy kedvem van mészárlást rendezni a démonok közt, mellé társul az aggodalmam, a félelmem, mi van ha későn érünk oda? Mi van ha szépen egérutat nyernek?
- A mai utam a fenyőligetbe vezetett. Ott találkoztam az asztrál alakjával. Nem tudom pontosan mit keresett ott, úgy sejtem minket, valamelyikünket. Én találtam rá és elmondott mindent. Viszály tartja fogva hosszú idők óta. Megcsonkította a szárnyait és egy sötét lyukba zárta be.
Szavaim közt kihallhatja dühömet, az érzelmeimet. Nem megyek az asztalig, se a székekig, néhány lépést után zaklatottan megállok és feléje fordulok.
- Nahant Island-on vannak. Valaki felfedezte hogy beszél velem, úgyhogy sietnünk kell. Ha sokáig hezitálunk, még a végén csak a hűlt helyüket találjuk, pedig szavamra...ha rajtam múlik, akkor vérét ontom e söpredéknek.
Teljesen elé lépve indulatosan, ámde finoman ragadom meg a grabancát és a szemébe nézek.
- Velem tartasz, fivérem?
Ha eddig nyugodt volt, nem tudom ezzel mennyire korbácsoltam fel az indulatait, arra azonban számítok hogy igent mondd. Maximum lesznek fenntartásai. A válaszára várok, nagyra nyílt szemekkel tekintve rá, de amint megkapom, elengedem, egyrészt mert biztos kényelmetlen neki, másrészt meg szégyen rám nézve. Engem sosem szoktak ily módon elragadni az érzelmeim, úgyhogy abban biztos lehet, hogy nem hazudok neki. De egyébként sem hazudtam soha életemben senkinek. Hallgatni szoktam, de az meg nem bűn. Most viszont szépen a fejéhez vágtam minden információt, amit sikerült megtudnom Raquel hollétéről. Itt az idő hogy cselekedjünk és visszavágjunk a sötétség szolgáinak.


Gabriel.
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar



☩ Történetem :
☩ Faj :
archangel
☩ Posztok :
28
☩ Keresett személy :
☩ Rólam :
☩ Képességem :
I have a few
☩ Rang :
arch
☩ Play by :
Joseph Morgan
☩ Pokol vagy menny? :
Heaven

"What’s done is never done.
It remains within us,
a story we tell ourselves
so we know who we are."

•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Vas. Feb. 05, 2017 12:30 am írtam neked utoljára


Ramiél & Gabriel
what an unexpected surprise
Ez a nap is épp olyan átlagosan indult, mint bármelyik másik. A jobbára eseménytelen időszakokban, amikor a bőrömön tapasztalom földi lét sivárságát, még jelentéktelenebbnek tűnik a halandók itteni élete. Mert az ugye teljesen más, hogy mi is vár rájuk a haláluk után... ez a rész teljes egészében tőlük függ, rajtuk áll, azon múlik, mire is pazarolták halandó létüket. Ha atyánk parancsait követték, nincs mitől félniük, hisz odafenn olyan boldogság vár rájuk, melyről korábban álmodni sem merhettek. Bár el kell ismernünk, már a Menny sem az igazi, amióta Ő elment. Ezért is szállt alá a legtöbbünk.
Aztán mindig vannak olyan napok is, amikor a temérdek teendő közepette el-elképedek, milyen gyorsan tud peregni az idő. Vajon a halandók is szokták ezt érezni olykor? Vajon a földi tartózkodásunk velejárója ez?
A reggelem egy kisebb szemlével telt, amíg körüljártam a várost, és személyesen tanúja lehettem, amint az angyalaim elfogtak néhány bujdosó halandót az egyik külső negyedben. Jobbára gyors és fájdalommentes haláluk volt. Nem sokkal később egy kisebb csapat testvérünk kérte bebocsátását Las Vegasba, hogy csatlakozhassanak hozzánk. Mindig örülök az újabb toborzottaknak, a megtérteknek, de nevezzetek paranoiásnak, nem bízom azonnal bárkiben, aki az ajtón kopogtat, és a seregembe akar kerülni. Nyilván magamból indulok ki, és kémekből, akiket időről időre Michael nyakára küldök, de már csak akkor engedek közénk valakit, ha személyesen győződhettem meg róla, hogy a szándékai tiszták.
Időközben befutott az a küldöncöm is, akit Raphael felkeresésével bíztam meg. Feltett szándékom őt magam mellé állítani, de első lépésként azzal is megelégednék, ha békét köthetnénk. Mivel egyelőre nem utasította el a próbálkozásomat, sőt, egy találkába is beleegyezett, a napom második felét arra szántam, hogy kellőképpen felkészüljek az érkezésére. Jómagam már a tárgyalóteremben vagyok, és felszólítottam minden angyalomat, hogy hagyjanak teret nekünk egy nyugodt beszélgetésre. Hamar meg is érzem egy fivérem közeledtét, de nem kell sok, hogy ráeszméljek, nem az érkezik, akire várok. A fejemben felcsendülő szavak is ezt igazolják. Ramiél. Mielőtt rákérdezhetnék, hogy mi szél hozott, testvér, már a választ is megkapom. A húgunkról vannak információi. Raguel tartózkodását már hosszú ideje óta homály fedi. Van, aki arra gyanakszik, hogy bajban van, hogy Lucifer szolgái tartják fogva, míg mások szerint csupán arról van szó, hogy nem kíván részt venni a csatározásinkban, és inkább visszavonult valahová, ahol nem érhetik utol a gondok.
A tárgyaló ajtaját szélesre tárva még éppen időben lépek ki a folyosóra, hogy láthassam, amint Ramiél és az egyik őr kardot rántanak egymásra.
- Camael! - Szólítom meg felemelt hanggal a fiatal angyalt. - Köszönöm, erre semmi szükség. Minden rendben. Kérlek, hagyjatok magunkra! - Utasításomnak hamar eleget téve a két ajtón álló egymást támogatva, sietve távoznak. Kettesben maradunk a fivéremmel. Kezemmel a tárgyalóterem felé intek, hogy fáradjon beljebb. Közben végigfut az agyamon, hogy Raphael végül felbukkan-e, ahogy a küldöncnek ígérte. Szép kis összejövetelnek néznénk akkor elébe.
- Azt mondod, ki akarod hozni... ezek szerint Raguelt tényleg elfogták? - vágok is a közepébe, minden egyéb bevezetés nélkül. Ez nem olyan téma, ami sok köntörfalazást igényelne.


Ramiél
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar




☩ Történetem :
☩ Faj :
Arkangyal
☩ Posztok :
75
☩ Rólam :
☩ Play by :
Johnny Depp
☩ Pokol vagy menny? :
Menny



•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Pént. Jan. 06, 2017 4:11 pm írtam neked utoljára



Gabriel & Ramiél


Úgy éreztem utamnak minél rövidebbnek kell lennie, nem vesztegethetek el értékes időt a húgom életéből, ezért aztán zaklatottan repültem a fellegek felett, míg ki nem kötöttem itt. Nem a legjobb választás, könnyen kiszúrhatok magammal, de bízom Gabriel ítélő képességében, remélem nem én leszek neki a lista elején. Egyébként abban sem vagyok biztos képes lenne-e bármilyen kárt okozni a testvéreinek. No derítsük ki, ha már itt vagyok! Persze ezen nem agyalok sokat, se hangulatom hozzá, se időm, nem akarom húzni az elkerülhetetlent.
A valóság elferdítésével megzavartam a katonáit, rengetegen vannak, talán jobb is ha nem verekszem végig magam az egész hadseregén. Áttetsző semmi vagyok nekik csupán akármelyik folyóson kanyarodom be, van aki érzékel valamit, van aki nem, mindenesetre igyekszem távolabb húzódni tőlük. Utam így akadálytalan egy ideig, de csak hogy tudja a bátyám, jövök, telepatikus úton szólítom. ~Gabriel, merre vagy? Beszélnünk kell!~ Érzem a jelenlétét és követem az energiát, mely egyre erősödik.
A tárgyalóterem előtt jövök ki ebből az állapotból, köszönhetően az egyik harcos angyalnak, aki már volt elég erős ahhoz hogy rájöjjön, egy ark kószál az épületben és a kabátom megragadva hirtelen kirántott a képességem használatát ezzel megzavarva. Nekiverődtem a falnak, de nem foglalkoztam vele. Egyet rántottam a kabátomon kiragadva magam a szorításából, majd léptem tovább előre, mert a tárgyalóterem volt az utam vége. ~Raquelről van szó! Tudom hol van, ki akarom hozni!~ Még ezeket mondom neki, mielőtt a másik őr a terem előtt jól szájba nem kínál egy ökölbe szorított jobb egyenessel, hogy menten nekiesek a kétszárnyas ajtó jobb oldali falának. Igazából nekem ez semmi, inkább csak meglepett vele, nem számítottam ekkora ellenállásra, azért egy arkot általában tisztelnek. Tény hogy én sem a protokoll szerint tettem meg ezt a látogatást, mentségemre legyen szólva most tényleg vészhelyzet van, nem érünk rá a hagyományokra.
- Nem ajánlom neked!
Morcosan nyúlok a kardomért, mikor látom hogy ő is előrántja az övét, egy a hegyével lefelé döntött vágással élve, amire én csak oldalra lépek egyet, pengémet visszakézzel tartva hagyom lefelé csúszni rajta, míg elég közel érek hozzá, hogy kellően orrba verjem a markolattal. Az angyal hátra tántorodik, neki a társának, bár nem esnek el, mert az utóbbi erősen megtartja. Ekkor nyílik az ajtó mögöttünk tágra, s a két angyal nyugton maradva tekint a hátam mögé. Én meg nemes egyszerűséggel elrakom a kardom vissza a tokjába, majd egyet fordulok a tengelyem körül. Nem tudom miképp fogad engem a bátyám, egy biztos, még kárt nem okoztam neki. Úgyhogy panaszra nem lehet oka. Reménykedem benne szavaim értő fülekre találtak és húgunk élete többet jelent neki a  kicsinyes évődésnél, de tekintve mennyire felzaklattam itt a kedélyeket, egy ideig csendben figyelem.


Sponsored content
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON


•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

írtam neked utoljára


 
Tárgyalóterem
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: