• hell is so close and •
HEAVEN'S OUT OF REACH

 
SzerzőÜzenet

Raguel
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar



☩ Történetem :
☩ Faj :
Angyal
☩ Posztok :
110
☩ Rólam :
I'm scared of what is in my head
What's inside my soul
I feel like I'm running, but getting nowhere
Fear is soffocating me
I can't breath
I feel like I'm drowning, I'm sinking deeper

☩ Play by :
Bridget Regan


I feel it burning through my veins
It's driving me insane
The fever is rising, I'm going under
Memories flash before my eyes
I'm losing time
The poison is killing me, taking over
•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Hétf. Jan. 09, 2017 7:36 pm írtam neked utoljára


Szabad a játéktér

Raguel
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar



☩ Történetem :
☩ Faj :
Angyal
☩ Posztok :
110
☩ Rólam :
I'm scared of what is in my head
What's inside my soul
I feel like I'm running, but getting nowhere
Fear is soffocating me
I can't breath
I feel like I'm drowning, I'm sinking deeper

☩ Play by :
Bridget Regan


I feel it burning through my veins
It's driving me insane
The fever is rising, I'm going under
Memories flash before my eyes
I'm losing time
The poison is killing me, taking over
•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Hétf. Jan. 09, 2017 7:35 pm írtam neked utoljára



Ramiél & Raguel
Mikor azt mondja, behajtja, ha nem lógok a hátukon egy hónapot, szélesen elmosolygom magam és nagyot bólintok, hogy megteheti. Aztán elmerengek, mennyi sok dolgunk lesz, ha az angyalokat visszaakarjuk terelni a helyes útra, amivel egyet ért. Az apró, gondoskodó csók jól esik, de ekkor már érzem, hogy próbálnak visszarántani a testembe. Mikor ezt közlöm vele, ellép tőlem. Látom arcán, lelkén az érzelmek viharát. Düh, aggodalom, szeretet. Mindezekre és bátorító szavaira csak kedvesen elmosolyodom.

- Várni fogok. - mondom, még mielőtt behunynám a szemem és visszaengedném lelki valómat a testembe, ahol a démonok már várnak. Mosolyom most is töretlen arcomon, eddig lefelé lógó fejem lassan megemelem.
- Várni fogok. - ismétlem meg magam, csak hogy még erősebb legyen bennem az elhatározás. A démonoknak szemernyi esélyük sem lesz, ha Ramiél visszatér valamelyik testvérünkkel. Még ha Eris is itt lenne, akkor is csak nehezítenék egy kicsit a dolgukat. Eris nélkül viszont hamarosan kiszabadulok innen, az érzés pedig újabb erővel tölt el.





- Köszöntem a játékot <3 -
x

Ramiél
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar




☩ Történetem :
☩ Faj :
Arkangyal
☩ Posztok :
75
☩ Rólam :
☩ Play by :
Johnny Depp
☩ Pokol vagy menny? :
Menny



•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Szomb. Dec. 31, 2016 11:03 pm írtam neked utoljára



Raquel & Ramiél


- Úgy legyen! Máskülönben behajtom rajtad, húgom.
Jelentem ki szelíden, miközben szorosan magamhoz ölelem. Hangjának csengő kacagása szeretettel tölt el, visszahozza a rég elfeledett emlékeket. Ajkaim felfelé görbülnek éles vonásaimon, finoman bólintok a továbbiakra, majd homlokom redőzve felfelé nyújtom a nyakam.
- Nem csak sok, de nehéz.
Pár pillanatnyi ideig időzök így, míg apró csókot lehellek üstökére, de már ekkor érezni kezdem a zavart az asztrál energián.
- Számíthatsz rám.
Talán lehet nem vagyok egy hős alkat és mindig a háttérben szobrozom amíg csak tehetem, mégsem voltam sosem tétlen, vagy döntésképtelen. Nem csak azért kell kihoznunk onnan, mert életveszélyben van, hanem mert Atyánkon kívül neki van a legnagyobb esélye arra hogy rendbe tudja hozni a dolgokat. Szívem egyre hevesebben kalapál ahogy látom halványodó alakját, összerezzenve távolodom el tőle két lépéssel hátrébb.
- Légy erős! Tarts ki!
Szavaim mellé kardom rántom elő, belevezetve minden haragomat, amitől lángra kap a penge, izzó fénnyel világítva meg a köztünk lévő távolságot.
- Én eljövök érted, kard a kezemben!
Skandálom egy emberi fejvadász család monológját ami most eszembe jutott, de nagyon illik ide, még több bátorságot tud meríteni belőle. Sosem voltam szent, megjártam már számtalan csatát melyet a menny és a pokol vívott, ahogy testvéreim jó része is. Hangom szomorúságot és egyre erősödő haragot takar mély baritonjai mögött. Nem akarom megijeszteni ezzel, de a fogságban eltöltött idő alatt szerintem már rájött hogy ezt szép szavakkal nem fogjuk megoldani. A pokol szolgái oly annyira keserűek, mint amennyire mi szeretni tudunk, erre lettünk teremtve. Ezt a szemben álló ellentétet mindig is vér áztatta, azon a napon sem lesz ez másképp. Fátyolos tekintettel figyelem múló sziluettjét, míg semmi sem marad belőle, addigra egy könnycsepp képződik, leperegve arcomon. Percnyi ideig tekintek a semmibe, aztán dühösen megfordulok, szabad kezemmel letörölve a fájdalom morzsáját. Szárnyaim felkavarják a talaj porát, könnyedén elrugaszkodva tőle felrepülök a fák fölé, fel az égbe. Utam árnyékok kísérik, letűnt korok szellemei, földöntúli sikolyaik messze szállnak akár a virágok pollenjei, elhomályosítva elménk, de tudom, ez az egyetlen racionális lépés: egy jól megtervezett rajtaütés Nahant Island-on, amivel kiszabadítjuk Raquelt. Sietnem kell.


Raguel
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar



☩ Történetem :
☩ Faj :
Angyal
☩ Posztok :
110
☩ Rólam :
I'm scared of what is in my head
What's inside my soul
I feel like I'm running, but getting nowhere
Fear is soffocating me
I can't breath
I feel like I'm drowning, I'm sinking deeper

☩ Play by :
Bridget Regan


I feel it burning through my veins
It's driving me insane
The fever is rising, I'm going under
Memories flash before my eyes
I'm losing time
The poison is killing me, taking over
•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Csüt. Dec. 29, 2016 2:45 pm írtam neked utoljára



Ramiél & Raguel
Ramiél biztosít afelől, hogy nem lesz baja. Mikor átölel, érzem, ahogy erős angyali fénye megmelengeti az arcomat. Fejem óvatosan hajtom vállára, s érzem, hogy lassan, de megtalál a nyugalom. Könnyeim sem patakzanak már, és újra töretlen mosoly van arcomon. A rég áhított biztonságérzet fon körbe, épp úgy, ahogy bátyám karjai. Lehunyom a szemem, hogy élvezzem picit ezt a harmóniát, ám szavaira Mihályról és a lustaságáról halkan megnevettet. Aztán közli, hogy senkinek sem lehet fontosabb az, hogy kiszabadítsanak, mire a mosoly megszelídül az arcomon és felpillantva rá, két tenyerembe fogom óvatosan arcát.
- Öröm lesz újra köztetek lenni. Egy hónapig le sem tudtok majd vakarni engem magatokról! - viccelődöm szélesen mosolyogva, ahogy elképzelem, mindegyik testvérem nyakán fogok lógni.
- Sok dolgom lesz, amit tennem.. tennünk kell, de azért remélem, bepótoljuk majd a kiesett időt. - döntöm neki homlokom mosolyogva az övének.
De a mosolyom hiába sugárzó és szép, sajnos árulkodó is. A démon, ki eddig vigyorgott könnyeimen, mosolyomat látva elhűl...csak most esik le neki, hogy mekkora hibát is követett el.
Arcom eltorzul, ahogy a mágikus fájdalom átjár, sebeimen fokozottan érzem ezt. Kivetülésem hirtelen halványodik pár fokot, ahogy a koncentrálásom kezd megtörni. Habár arcomon látszódik a fájdalom, tekintetem oly erős és határozott, mintha semmi se történne testemmel.
- Kifutottunk az időből, bátyám. - habár a démon igen csak próbálkozik visszarángatni a testembe, egyszerűen képtelen vagyok még itt hagyni Ramiélt. Annyira hiányzott nekem, s most, hogy végre találkoztunk, csak ez a pár perc adatott meg nekünk... Húznám még az időt, hogy vele legyek.





- with love <3 -
x

Ramiél
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar




☩ Történetem :
☩ Faj :
Arkangyal
☩ Posztok :
75
☩ Rólam :
☩ Play by :
Johnny Depp
☩ Pokol vagy menny? :
Menny



•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Szer. Dec. 28, 2016 9:47 pm írtam neked utoljára



Raquel & Ramiél


Először sikerül pöttynyit átnyúlnom az arca szélén, de aztán visszahúzom a kezem annyira hogy érezzem. Fura egy tapasztalás.
- Jól van.
Ha nem ilyen lehetetlen körülmények közt találkoztunk volna, még meg is nyugodnék a szavai után, de így nem fog menni. Erős, hisz eddig kibírta és úgy hiszem mivel ilyen sokáig fogságban tartották, biztosan terveznek vele valamit, ezért az elmúlás még nem veszélyezteti. Viszont sürgősen el kell mennünk érte. Lefelé vezetem a kezem az álláig, aztán hagyom lehanyatlani ujjaim az arcáról. Kérésére nemlegesen megrázom a fejem. Ismer, tudja jól engem nem ejtettek a fejem lágyára.
- Nem adom olyan olcsón magam.
Ha el is vették tőle a kardját, majd visszaszerezzük, én meg az egyik legjobb kardforgató vagyok, úgyhogy a démonoknak fel kell kötniük a gatyájukat. Nem fogok egyedül menni, szükségem lesz valamelyik fivéremre. De ezt nehéz dió lesz összehozni, révén Mihály és Gabriel, akár a tűz és a víz. Utóbbival én is rég beszéltem.
- Ugyan.
Most már tényleg átölelem, úgy érzem nagyon aggódik értünk, pedig hozzá képest mi nem panaszkodhatunk. Nem tudom mit mondjak el neki, mert ha azt mondom, hogy a helyzet változatlan, nos, akkor csak még több aggodalommal fog elválni tőlem. Ha meg nem mondok semmit, akkor talán azt érezheti hogy titkolózom előtte.
- Nem történt semmi olyan, ami említésre méltó lenne, leszámítva a tényt, hogy Mihály nagyon átvette az emberek szokásait és szerintem ellustult.
Jelentem ki mókás éllel, kicsit csipkelődve az utóbbi megjegyzésemre, így láthatja hogy még semmi visszafordíthatatlan sem történt és ha kiszabadul, talán ő maga tehet lépéseket egy békésebb jövő felé. Mindig is úgy gondoltam Gabrielt kéne jobb belátásra téríteni és rögtön elfelejtődne ez az egész. Más kérdés hogy szinte elérhetetlen lett nekünk és fogalmam sincs bárkire is hallgatna-e közülünk. De még én sem próbáltam meg.
- Mindannyian szeretnek és nem lehet nekik annál fontosabb dolguk, minthogy kiszabadítsunk téged!


Raguel
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar



☩ Történetem :
☩ Faj :
Angyal
☩ Posztok :
110
☩ Rólam :
I'm scared of what is in my head
What's inside my soul
I feel like I'm running, but getting nowhere
Fear is soffocating me
I can't breath
I feel like I'm drowning, I'm sinking deeper

☩ Play by :
Bridget Regan


I feel it burning through my veins
It's driving me insane
The fever is rising, I'm going under
Memories flash before my eyes
I'm losing time
The poison is killing me, taking over
•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Kedd. Dec. 27, 2016 1:54 pm írtam neked utoljára



Ramiél & Raguel
A bátyám látványa feltölt energiával, ha eddig gondoltam is arra, hogy talán örökké ott maradok, s feladom, most már egészen biztos, hogy nem fogom. A lényeget -helyet és ellenfelet- elhadartam gyorsan, mert ki tudja, mikor rángatnak vissza valódi testembe. Sírásom így is felkeltette az egyik őr figyelmét, de az egyelőre csak szórakozik rajtam. Ő nem tudja, hogy ezek öröm könnyek és nem a megtörtség jelei.
Látom Ramiélen, hogy mennyire dühös lesz, mikor elmondom, hol vagyok és ki tart fogva. Ökölbe szoruló kezei végül kiengednek, megfeszülő vonásai ellágyulnak. Mikor arcomhoz ér, úgy érezheti, mintha lebegő selyemhez érne a bőre. Ha nem elég óvatos, tényleg átnyúlhat rajtam, hisz nem vagyok jelenleg szilárd, de még is érezhet valamit a tenyere alatt.
Mikor biztosít, hogy értem jön, szeretetteljesen elmosolyodom.
- Most, hogy végre láttalak, tehetnek bármit, nem török meg. - bólintok egy aprót, hogy biztosítsam abban, várni fogok rá.
- Csak légy óvatos, kérlek... Sokan vannak és náluk van a pengém... Soha nem bocsájtanám meg magamnak, ha megölnének vele... -sütöm le a pillantásomat. Mindannak ellenére, hogy évek óta fogságban vagyok, többet jelent számomra a testvéreim épsége, mint a szabadságom. Ha az volna az ár, hogy valamelyikük meghaljon, egészen biztosan elutasítanám.
- Hogy vannak a többiek..? Sariel? Uriel? Michael, Gabriel? Még mindig harcolnak..? - kérdezem bizonytalanul.
- Nagyon sok dologról lemaradtam... - és ebben nem az a legrosszabb, hogy lemaradtam, hanem hogy talán megtudtam volna előzni a dolgokat... Nem véletlenül teremtett meg Atyám Lucifer bukása után... látta, hogy kell valaki, aki elsimítja a konfliktusokat. A kérdés az, hogy képes leszek-e egy ekkorára duzzadt hullámot lecsitítani, ha elérek odáig.





- with love <3 -
x

Ramiél
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar




☩ Történetem :
☩ Faj :
Arkangyal
☩ Posztok :
75
☩ Rólam :
☩ Play by :
Johnny Depp
☩ Pokol vagy menny? :
Menny



•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Hétf. Dec. 26, 2016 5:52 pm írtam neked utoljára



Raquel & Ramiél


Az idő is megállni tűnik arra a pillanatra amikor összenézünk. Számomra teljesen váratlan az élmény, mire észbe kapok és végig tudom gondolni a lehetőségeinket, addigra Raquel már a nyakamba ugrik. Összerezzenek, a hangom is elcsuklik, csupán azt a két kérdést tudtam feltenni neki. Egy másodpercig mozdulatlanul csodálkozom azon hogy mégis érzem az ölelését, ezzel pedig neki sikerült kizökkenteni az oly racionális valómból. Kis időre elfelejtem azt is, amit még kérdezni akartam tőle. Csendben állunk ott, mialatt azon töprengek jó ötlet-e legyezgetnem a levegőt? Megpróbálom, maximum nem sikerül átölelnem, úgyhogy teszek én is erre mozdulatokat, ám szavait hallva hirtelen megállok és ökölbe szorul mindkét kezem.
- Viszály?!
Megrökönyödve ejtem ki a nevét, mert mi dolga neki a húgunkkal? Miért volt jó ez neki? Mit akarhat vele? Hamar elöntötte elmémet a harag a szavai után, le kell csillapodnom, már csak Raquel miatt is. Annyira örül nekem, nem ronthatom el ezt a kicsinyes bosszú gondolatával. Mély levegőt veszek, kezeim elernyednek és most mozdítom meg őket újra, míg végül a húgom kézen fog.
- Még szép hogy nem! Most hogy tudjuk hol vagy, elmegyünk érted!
Reménnyel telve tekintek rá sugárzó arcát látva, igyekszem tartani benne a lelket. Mélyen belül aggódom érte, most hogy tudom hol van és mit tettek vele, már sokkal jobban mint eddig.
- Csak tarts még ki! Megígérem neked, hogy kiszabadítalak!
Jobb kezemet felemelem arcához, megérintve a könnycseppet, bár az is lehet nem sikerül és csak keresztül nyúlok az alakon. Nincs értelme másról kérdezgetni, ha tud is valamit, inkább most csak ölelném amíg még megtehetem. Talán múló pillanatunk van hátra, de bízom benne a találkozás sokkal több erőd ad neki, míg jöttünk perce el nem érkezik hozzá.


Raguel
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar



☩ Történetem :
☩ Faj :
Angyal
☩ Posztok :
110
☩ Rólam :
I'm scared of what is in my head
What's inside my soul
I feel like I'm running, but getting nowhere
Fear is soffocating me
I can't breath
I feel like I'm drowning, I'm sinking deeper

☩ Play by :
Bridget Regan


I feel it burning through my veins
It's driving me insane
The fever is rising, I'm going under
Memories flash before my eyes
I'm losing time
The poison is killing me, taking over
•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Szer. Dec. 21, 2016 7:41 pm írtam neked utoljára



Ramiél & Raguel
Az ég a tél borússágával pillantott vissza rám, ahogy néztem a szürkés-fehér felhőket. Emlékeimben és gondolataimban messze jártam, mikor megéreztem valamit. Olyan volt, mint egy meleg szellő, amely vállaimra simít, mint egy ismerős érintés, egy kellemes, családi energia. Mintha ennek hatására kisütött volna a nap, a felhőzet kicsit felszakadozott, s a szellő ismét végig rohant a tájon, sietve hozva nekem egy hangot:
Raguel!
Az ismerős hangra azonnal felkeltem, s tekintetemmel fürkészni kezdtem a fákat. Hamarosan mozgásra lettem figyelmes, és egy pillanat múlva megjelent egy testvérem.
- Ramiél! - suttogom magam elé, ahogy ég kék tekintetem találkozott az ő meleg, barna szemeivel. Láttam rajta a kételkedést, s elsőre én se mertem hinni a szemeimnek: ám az érzékek tudom, nem csalnak meg.
Még alig hagyta el a kérdés az ajkát, lelki valóm már meg is jelent előtte, és szinte szó szerint a nyakába estem. Habár testét meg nem érinthetem, lelkét, amely kitölti, igen, s azon nagyon is érezheti ölelésem, még ha bőrén nem is. A kivetülésemen nem látszott, hogy mennyire remegtem. Megfeledkeztem minden fájdalomról és hidegről, az öröm könnyekben tört ki belőlem, s míg a lelki valómban ezek kristálytiszták és csillogóak, arcomról lecsöppenve a semmibe vesztek, úgy a valóságban bordóak, akár a vér, s a földre estek.
- Eris... Viszály, a Pokol első Lovasa tart fogva Nahant Island-on. - emelem fel rá még is örömtől csillogó szemeimet.
- 26 éve elkapott... Azóta egy pincében tart láncon. Próbáltam megszökni, de az évek alatt elgyengültem, ráadásul elvették a kardom, és látásom egy átokkal... Hogy ne tudjak elrepülni, szárnytollaim végét levágták, akár csak a madaraknak. Megpróbált megtörni, de én mindvégig bíztam abban, hogy megtaláltok! - mondom gyorsan és sugárzóan amíg lehet, megragadom kezeimmel az övéit.
- Atyánk megmondta, hogy nem felejtettetek el... olyan jó végre egy testvérem látni! - gördült le ismét mosolygó arcomon egy könnycsepp.





- 301 szó -
x

Ramiél
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar




☩ Történetem :
☩ Faj :
Arkangyal
☩ Posztok :
75
☩ Rólam :
☩ Play by :
Johnny Depp
☩ Pokol vagy menny? :
Menny



•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Szer. Dec. 21, 2016 10:25 am írtam neked utoljára



Raquel & Ramiél


Amikor az emberek hullócsillagot látnak azt hiszik, kívánniuk kell valamit. Én az előbb Atyánkra gondoltam még valahol az autóút mentén és mikor bambán meredtem az aszfaltozott betonútra, hirtelen fény kerekedett a lábaim előtt, kisebb ösvényt vágva a másik oldalra, egyenesen be a fák közé. Mi célja lenne ennek, ha nem az hogy kövessem? Persze könnyen csapdába szaladhatok. Percnyi tétovázás után sem szűnik meg létezni, így összeráncolva homlokom elindulok. Kezem görcsösen a kard markolatára kúszik, mert akármi is vár az erdőben, nem lehetek eléggé óvatos. Attól nem kell tartanom hogy erősebb entitás randalírozna odabent, hisz azt megéreztem volna már itt. Ugyanakkor én az emberekben sem bízom kellőképpen, legalább is úgy nem, ahogy a bátyám, Mihály. Némelyikük olyan sötét, mint a vakond belső zsebe. Joggal jár vad táncot hát ujjaim árnya miként fogom a kardom, bár nem húzom ki, még is akárki legyen ott, annak borús napja lesz ha ujjat húz velem. Sebesebben mint a gondolat, úgy kerülök bentebbre, de megállok. Nem akarom szem elől téveszteni a fénynyalábot, máskülönben meg érezni kezdtem egy ismerős energiát, mely oly halovány akár a lehelet. A forró kályha öleléséhez hasonló érzés kezd elhatalmasodni rajtam.
- Raquel?
Parányi remény tükröződik az avarban, forogni kezdek körbe, hátha észreveszem rég elvesztett húgunkat. Talán más azt hinné megbolondultam, elgurult a gyógyszerem, de én érzem, egyre közelebb és közelebb. Kétségeim támadnak affelől hogy ez csapda lenne, mert ha igen, akkor nagyon buta módon próbálják kivitelezni. Már maga a helyszín rossz választás.
- Raquel! Raquel!
Ordítom a nevét a fák közé, hangom a hideg szél sodorja tova, egyre messzebb míg csak suttogásként hallatszik benne. Nem látom és nem érkezik válasz, de az útjelzőm még megvan, tovább vinne ha követném, ezért ismét megindulok. Hajt az ismerős érzés. Egyre sűrűsödnek a fák, de csak hamar kiérek egy pöttynyi tisztásra, ahol megpillantom húgom alakját. Öröm tölti el szívem, bár ahogy az lenni szokott, a gyanakvásom még helytáll. Körbetekintek, miközben megszólítom őt. Már biztos észrevett.
- Raquel.
Hangom lágy, mély tónusban öleli körbe, ha tehetném én is megölelném. Ellenben meg kell bizonyosodnom róla hogy ő az.
- Hogy kerültél ide? Hol voltál eddig?
A nap sugarai áthatolnak az alakon, egyből világossá válik számomra, még sincs itt önnön valójában. Csupán a képességét használja. Nem értem miért itt? Aggódó ábrázattal keresem a tekintetét, hiszen ha fogságban van, nem tudom mennyi ideje maradt rám. Arra hogy bármit is elmondjon nekem. Ki tudja mióta kóborol idekint, s hogy mikor zavarják ebben meg.


Raguel
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON
avatar



☩ Történetem :
☩ Faj :
Angyal
☩ Posztok :
110
☩ Rólam :
I'm scared of what is in my head
What's inside my soul
I feel like I'm running, but getting nowhere
Fear is soffocating me
I can't breath
I feel like I'm drowning, I'm sinking deeper

☩ Play by :
Bridget Regan


I feel it burning through my veins
It's driving me insane
The fever is rising, I'm going under
Memories flash before my eyes
I'm losing time
The poison is killing me, taking over
•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Kedd. Dec. 20, 2016 5:18 pm írtam neked utoljára



Ramiél & Raguel
A madarak csicsergése, a friss, de hűvös levegő, a nap látványa, a csend, a kopasz fák és az elterülő, színes avar, a sírok látványa megnyugtatott. Nem gyakran van lehetőségem kivetülést alkalmazni, mert a démonok már erre is oda figyelnek. Halkan sóhajtva üldögélek tovább a kő kripta tetején. Furcsa lehet, de ahogy templomba is szívesen benézek, úgy a temetőkbe is. A szent föld miatt mindig valamivel közelebb érzem magamat az otthonomhoz, testvéreimhez, Atyámhoz. Mind hiányoznak.
Lynn, Fenyő Liget temető. Egy apró, eldugott hely Bostontól és Nahanttól nem is olyan távol. Mikor épp a gondolataimba akarok merülni, általában ide jövök. Ahogy gyakran, úgy most is eszembe jutnak testvéreim, s az általuk vívott háború.
Michael... Gabriel...
Ha csak rájuk gondolok, elszomorodok, harcukkal nem csak nekem, de Atyánknak is nagy fájdalmat okozhatnak. A legrosszabb az, hogy még mindig teljesen tisztázottak számomra a miértek. Gondolkodnék én már most megoldáson, azon, hogyan békítsem ki őket, azonban amíg nem látom őket, amíg nem beszélek velük, még csak eltervezni sem tudom, mit mondhatnék nekik.
De bárhogy is viselkedjenek: védelmezzék, vagy öljék az embereket, én akkor is szeretem őket. És hiányoznak nekem, akárcsak a többi testvérem, de nem csak az arkok. Harcosok, s a rangtalanok is mind. Nehéz nem emlékeimbe menekülni a fájdalmak és a fogság elől, de kénytelen vagyok, ha meg akarom tartani ép elmémet. Most is eszembe jutnak a bátyáim és nővéreim mosolyai, nevetései. Kicsit szomorúan, vágyakozó szívvel sütöm le a pillantásomat, mikor megérzek valami ismerőset. Eleinte úgy hiszem, hogy ez csak káprázat: annyit gondolok most fivéreimre, hogy érzem is egyiküket. De olyan erős ez a dolog, hogy a remény felüti bennem a fejét és hátra kapva a fejem nézek körbe, kutatom lelki szemeimmel a környéket.





- 279 szó -
x

Sponsored content
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON


•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

írtam neked utoljára


 
Pine Grove Cemetery
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: