Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Pennsylvania, Elhagyatott gyárépület •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Hell or Heaven


Pennsylvania, Elhagyatott gyárépület  VQSi8OZ
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
810
☩ Rang :
Staff
☩ Képességem :
Admini erők uralkodnak bennem
☩ Multi :
Raiden, Cassael
☩ Play by :
Jason Momoa, Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Márc. 10, 2020 7:45 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


***
Szabad a játéktér


Helyszín leírás:
 


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Bad Boys
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Mammon


Pennsylvania, Elhagyatott gyárépület  Giphy.gif?cid=ecf05e47c2cf13674614af23fe6127fd7698690dd12eb543&rid=giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
82
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Harry Lloyd
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Márc. 10, 2020 6:24 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Nem igazán volt kedve visszatartani, és nem is fogja, muszáj volt röviden és lesajnálóan elnevetni magát.
- Getreu deinem Sein(Lényéhez hűen)? Démon, az a lénye, hogy a saját hasznát keresse. Úgy beszélsz rólunk, mintha ismernél minket, mintha tudnád, hogy arra lettünk teremtve, hogy a Sötétség ellen harcoljunk. S ostobább vagy mint hittem, ha akár egy porszemnyire is megbízol Abbadonban. Ha megfogadsz egy tanácsot, amit úgy se fogsz, addig végzel a Háborúval, még lehetőséged engedi. Utána arra ébredsz, hogy az úgynevezett bilibe lóg a kezed.- addig beszélhetne, győzködhetné Cassaelt, még le nem esnek az ajkai, és tekintve, hogy mit is éltek át erre még esély is lenne.
- Sie denken(Gondolod)? Esetleg fel is léphetnék valahol?- kérdezte széles mosoly társaságában, és inkább leengedte a kezét. Igaza van az angyalnak, még a végén elkapna valamit Mammon, ezt nem kockáztathatja meg, kínos lenne, ha a Pestis maga betegedne le.
- Mert bíznak benned, pontosabban Wallenberg bízik, és így, ezen az idegesítő kapcson keresztül tudnál hatni rájuk. De úgy fest, hogy nem fogunk üzletet kötni. A saját büszkeséged súlya alatt fogsz összeroppanni.- beletörődve vonta meg a vállait, nem jut semmi értelmesre az angyallal, ez egy ilyen nap.- Hogy mondod? Egy nélkülözhetetlen valakit mégis lehet nélkülözni? Lecserélni? Akkor ezek szerint az illető mégse nélkülözhetetlen, magadnak mondasz ellent angyal. Te pedig ezt tartsd észben; Ich habe dir eine Chance gegeben(Adtam egy esélyt).- sötét mosoly és árny suhant át az arcán miközben gyönyörködött a megtépázott szárnyakban.
Mosolyogva nézte, ahogy eltűnik az angyal, és ha már vitt magával szuvenírt, Mammon is így tesz, akad enyhén megégett toll, jók lesznek még valamire. Egyet mosolyogva forgat az ujjai közt.
- Oh, kedves angyal, nem tudod, hogy mit is szabadítottál a városra, a Világra.- és bár nincs a legjobb állapotban, de céllal jött a városba, utána ráér hazatérni, pihenni, rendbe szedni magát.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Little Cassmaid


☩ Történetem :
☩ Reagok :
264
☩ Rang :
Szeráf
☩ Play by :
Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Márc. 09, 2020 9:56 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Mammon & Cassael
Zene: Season of the Witch • Szószám: 440 • Credit:

A fejem egyenesbe billen, a homlokomon ráncok vernek árkot, miként leheletnyi kárörvendéssel adja a tudtomra, bizony elszóltam magamat akarva akaratlanul. Ám miben is rejlene a hármunk kapcsának bizonyossága, miközben nem tud többet, minthogy ismeretes előttem a Háború neve? Kiábrándult sóhajt engedve legördülni a mellkasomról, szólalok meg újfent.
- Tán az ő eszébe több értelem szorult, s hűen a lényéhez a Sötétség ellen dolgozik.  Vagy sem - vonom meg a vállaimat, ugyanis a blöffnek indult kijelentés tulajdonképpen valós tanácstalanságot közvetít az egykori Pusztító indítékairól; elképzelésem sem lehet, mi mozdítja őt előre s miért ragaszkodott oly’ nagyon Ophilia megmentéséhez. Természetest, alapjaiban Amara ellen dolgozni elegendő magyarázat, de sosem feledhetjük a pokol fattyainak mibenlétét. Szövevényes, ravasz kiskapuk nélkül a kisujjukat sem képesek mozdítani még akkor sem, ha a túlélésük a tét.
A Pestist sem igyekszem tovább győzködni arról, az Úr testvéréről vélhetően több fogalmunk van, mint nekik, a világot mindég is nagyobb komplexitásában szemléltük, mint azt a föld mélyéről ők valaha, de még ha igaza is volna, akkor sem látnék fényesebb jövőt halandónak, angyalnak s démonnak egyaránt. Mindnyájunk létezésének megvan a maga oka, apró, parányi felügyelői vagy éppen építőköveti vagyunk annak a beláthatatlan malomnak, mely’ komótos tempóban őröli az univerzum történéseit.
- Mulattató vagy, démon - fűzöm hozzá az önelégült kijelentéseihez, utána viszont csendben s rezzenéstelenül tűröm a közeledését, majd a híres neves alkujának részleteit. Amennyiben humoromnál volnék, bizonyossággal kitörne belőlem vajmi, a fajtámhoz közel sem méltó hahotázás, mert efféle ostobaságba még akkor sem nyújtanám a kezemet, ha ő lenne az utolsó teremtett lény a világon, kihez fordulhatnánk. Még ha módomban is állna New York városának nevében bárminemű szövetséget kötni, s eltekintenék a jelenlétével járó számtalan veszedelmen, lehetőségen a visszaélésére, akkor sem adnám a kezére a Ládát, vagy ígérném neki vadászok életét egy beláthatatlan kalandozásra. Ha olyannyira jól olvas bennem, mint állítja, úgy elő sem állt volna ezzel az abszurdummal.
- Miért gondolod, démon, hogy alkut köthetek veled New York városának nevében? - csóválom meg a fejemet, hátrébb lépve tőle és ezzel jelezve, az én tenyeremet ugyan nem fogja megkapni. - Nagyra becsülöd magadat, Mammon, ám a világ már csak olyannak lett teremtve, hogyha egyik nélkülözhetetlen szereplő kiesik a körforgásból, úgy a helyébe lép egy másik. Ezt jobb, ha észben tartod - pillantok rá a hitetlenkedés visszamaradó árnyaival a tekintetemben, s mivel érzem, túlzottan sokáig már nem fognak kitartani az erőforrásaim, a lovas előtt meg nem kívánok kényszerpihenőt tartani, úgy útra készen széttárom megtépázott szárnyaimat.
- Ha nem vágyod az elmúlást, távol maradsz a várostól - ismétlem meg a korábbi feltételemet, és hacsak nem gátol meg valamiképpen, a tér s idő kontinuumát meghajlítva eltűnök a szeme elől. Korábban a földre ejtett fogát magammal viszem útravalóul…


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




spiritual, celestial being

Never have I been a calm blue sea. I have always been a storm
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Mammon


Pennsylvania, Elhagyatott gyárépület  Giphy.gif?cid=ecf05e47c2cf13674614af23fe6127fd7698690dd12eb543&rid=giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
82
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Harry Lloyd
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Feb. 25, 2020 5:58 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Szélesedett a mosolya, szemeinek sarka pedig meg-megrándult a fájdalom miatt. Szükséges lesz, hogy hanyagolja az ilyen megmozdulásokat, a végén még széjjel fog szakadni az arca. De az angyal apró test beszéde megérte ezt a fájdalmat is és kockázatot.
- Also, wie ich vermutet habe(Szóval, amint azt gyanítottam). Veletek dolgozik a Háború és a drága Könyvtároshoz több köze van, mint egyszerű partnerség. Ebben a sejtésemben erősítettél meg a reakcióddal. Hála a közös múltunknak, olvasok benned angyal.- kevés kárörvendés keveredett a hangjába, csak kevés, mert bár a gyanúja igazolást nyert, de ezzel nem tud túl sokat kezdeni. A terveiket még nem ismeri, és a kapcsolatuk igazi mibenléte is az árnyak jótékony homályába rejtőzik. Apró kis légyzümmögés volt ez Mammon számára, ami minden egyes perccel még zavaróbb lesz.
- Hm… mondtam ilyet? Ebben az esetben elnézésed kell, hogy kérjem.- apró meghajlás, hogy kifejezze sajnálatát.- Ind vielleicht brauchen Sie dabei Hilfe(Ebben pedig talán szüksége lehet segítségre). De látod, ez a baj veletek angyalokkal. A neve miatt már azt gondoljátok, hogy mindent el akar pusztítani, meg se fordult a fejetekben, hogy Amara szemszögéből nézzétek a történteket, hogy gondolkozzatok. A gazdátok szavait ugatjátok vissza, és most hogy eltűnt, vadon csaholtok.- unottá vált az arckifejezése, a hangja, az egész lénye. Addig beszélhetne, még le nem szakadnak az ajkai, de az előtte álló angyal nem értené meg a szavai lényegét, hogy mi van mögötte, nincs belé kódolva.
- Tisztában vagyok vele. Schachfiguren, sonst nichts(sakkbábuk csupán, semmi más). Tényleg azt gondolod, hogy szükségünk van rájuk? Ez a gond, nem vagy képes belátni, hogy egy démon is több, mint a káosz és zűrzavar. Ám mit is várhatnék tőled? Túlságosan idomított vagy, képtelen a megalkuvásra, változásra.- kissé csalódottan emelte tekintetét az égre, minek hála a nyakcsigolyái ropogni kezdtek, majd vissza az angyalra és a szavaitól hangosan elnevette magát, ám az arcához kellett nyúlnia, még érzi a hiányzó fogát.
- Kérlek, ne nevettess ennyire és ne hízelegj magadnak. Dien Leben war lange mein(az életed már rég az enyém). A Pokol trónjával pedig mit kezdenék? Üres szó lenne csupán, hogy segítesz megszerezni, nem hiszem, hogy a testvéreid hasonlóan vélekednének. De ezt a kis botlásod betudom annak, hogy új terület számodra az alkudozás. Ha a segítségemet akarjátok, itt van az ára- mondta, miközben közelebb sétált az angyalhoz, karnyújtásnyira.;- Minden, nyomatékosítom, minden információt megosztotok velem is, nincs kivétel, nincs apróbetűs rész, még ha csak egy szóval is említik a Sötétséget, ha utalnak rá valamilyen formában, tudni akarok róla. Vele kapcsolatos megbeszéléseken, terveknél jelen akarok lenni. Szabad bejárásom lehet New Yorkba, maximum két vadász követhet, vagy lehet a társaságom, hogy ezzel is megnyugtassam az ottaniakat, hogy ellenőrizhetnek, pórázon tarthatnak, ha így jobban tetszik. Minden egyes pokolkutyát, amire rá akadok az utam során, megtartok, és a vadászok próbálják meg őket élve elfogni, de megértem, ha nem sikerül. Két angyalpenge, természetesen a Láda, bár azzal kapcsolatban már tettem intézkedéseket, de ha nem járnék sikerrel, akkor az is az alku tárgyát képezi. S végül, de nem utolsó sorban, szükségem lesz néhány vadászra, akik elkísérnek majd egy hosszabb útra. Ha ezek teljesülnek, és tartjátok magatokat a feltételeimhez, akkor megkapjátok a segítségem, de ha csak egy papírfecni is elsikkad, eltűnik, véletlenül beesik az asztal mögé, akkor részemről vége az együttműködésnek. S megígérem, hogy ezen időtartam alatt félreteszem a személyes sérelmeimet, nem folytatom a vadászatot, se rád, se Wallenbergre. Steht der Deal(áll az alku)?- kérdezte nyugodt hangon, miközben kézfogásra emelte a kezét.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Little Cassmaid


☩ Történetem :
☩ Reagok :
264
☩ Rang :
Szeráf
☩ Play by :
Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Feb. 23, 2020 4:16 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Mammon & Cassael
Zene: Season of the Witch • Szószám: 351 • Credit:

Enyhén félrebillentett fejjel hallgatom a démon újabb próbálkozását az információ kipuhatolására belőlem, ám még ha volna is kapocs kettőnk s Ophilia ügye között, akkor is előrébbvalónak találnám nővérem titkát ködben tartani, semmint a legelső, megátalkodott pokollénynek kikotyogni. Az indokot ráérek magam is felkutatni, olyannyira nem hajszol a vágy a kiderítésére, mindent satuba vágjak, mit valaha szentnek gondoltam. Ellenben testvérem s a Háború említésére leheletnyire felszöknek a szemöldökeim a homlokomon. Az képtelenség, hogy már is tudomást szerzett volna Ophilia felszabadításáról…
- Miért emlegeted őket éppen most? - teszem fel az egyszerű kérdést, ami tán a legkevesebb gyanakodást vonja maga után. A halovány, ámde jól ismert, sejtelmes mosolyát látva egészen biztosan nem a véletlenség szülte az ajkairól lepergő szavakat, így hát roppant mód érdekelne, mégis mit tud vagy nem tud az említettekről.
Bármit is feleljen, a fő problémakörtől azért nem szakadok el, s bármennyire is megvessem a gondolatot, a fajtájára támaszkodjunk Amara legyőzéséhez, megkísérlem jobb belátásra bírni az ostoba döntések és tettek koronázatlan királyát. Hamarost rádöbbenek, mindhiába…
- Miből gondolod, hogy csak mi enyészünk majd? Valóban azt hiszed, bármi közös leledzik bennetek és a Sötétség erőiben? Meglehet, hogy akad, de titeket sem fog kímélni, mert végső soron nem ez a világ érdekli, hanem a bosszúja - magyarázom reszelős hangon, újabb köhögéssel szakítva meg a mondanivalómat. A szárnyam végeit díszítő, hosszú s koromfekete tollak megadón simulnak alá a porzó talajnak. - Eszközök vagyunk, démon. Eszköz vagyok én, eszköz vagy te is. Úgy hiszed nincsen rád mindez hatással, ám kérlek… Káosz és zűrzavar nélkül egy démon nem több mint erőtlen rongybáb. Ha ezt kívánod, én nem szegődök az utadba, de te sem gondolhatod, hogy alkura lépek veled - horkantok fel, miként a teljes valóságával belehasít az elmémbe a gondolat. Ismételt köhintéssel zárul a keseredett szórakozásom.
- Noha most már érdekelne, mit ajánlhatnék neked éppen én. Az életemet? Vagy netán segítséget, mert a Pokol trónját vágyod? Olcsón megúsznám - vonom meg újfent a szemöldökeimet, hitetlen arckifejezéssel méregetve a Pestist. Nem hinném, mondhatna bármit, aminek okán képes lehetnék alkuba bocsátkozni vele, igaz a tény, az önhittségemtől nem fog megmenekülni a világ, változatlan ott kaparászik a tudatom legmélyén.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




spiritual, celestial being

Never have I been a calm blue sea. I have always been a storm
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Mammon


Pennsylvania, Elhagyatott gyárépület  Giphy.gif?cid=ecf05e47c2cf13674614af23fe6127fd7698690dd12eb543&rid=giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
82
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Harry Lloyd
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Feb. 19, 2020 4:55 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


- Talán mégis lényeges lehet. Előfordulhat, hogy tudtomon kívül hozzájárultam ahhoz, amit elkövettél, és ez lehet a közös pont a minket ért támadás mögött.- mondta nyugodt hangon, kissé akadozó lélegzéssel. Szükséges lesz néhány perc, hogy a testét rendbe tudja hozni, vagy talán kissé többre is, tekintve, hogy kitől is származott a támadás.- Sein Burder hat die Kiste gemacht, er brauchte mehr als, da sum sie zu zerstören( a fivére alkotta meg a ládát, ennél többre lesz szüksége ahhoz, hogy elpusztítsa). Ám azt biztosra veszem, hogy ha ténylegesen az lett volna a célja, hogy kettönket elpusztítson, akkor sikerrel járt volna. Feltételezem, hogy csupán kevesebb erőt adott bele, ami elég lett volna más angyal és démon páros elpusztításához. Mint mondjuk a kedves Könyvtáros nővéred és az én mostoha öcsém.- halvány, sejtelmes mosoly ült ki az ajkára, ajka sarkából pedig némi vér folyt le a szebb napokat látott talajra. S ez a kis közjáték, mit a Sötétségnek köszönhettek, csak megerősítette abban a hitében, hogy meg kell szereznie magának az egykori börtönét. Mammon szerint még fontos tényező lehet az elkövetkező események során, de ha mégse, akkor is jobban alszik, ha a tulajdonában tudja.
Mosolya kiszélesedett, jobb tenyerét a füléhez helyezte, fejét kissé oldalra döntötte, mintha nem hallotta volna jól, amit Cassael mondott. De nagyon is jól hallotta, felfogta, hogy mire is utalgat ezzel az angyal, és biztosra veszi, hogy olyan ez számára, mintha a szája telítve lenne epével.
- Nem is tudom, annyira nem rossz a látvány. Nincsenek idegesítő angyalok, természetesen a jelenlévőt leszámítva.- fejével az angyal felé biccentett.- Mond csak, mennyire érzed magad mocskosnak attól a ténytől, hogy szükségetek van szerény démoni személyemre?- kérdezte egy apró, öntelt vigyorral az arcán, de végig nyugodt, kimért hangon.- El se tudom képzelni az érzést, ami most átjárhatja a csontjaid. Az a legérdekesebb az egészben, hogy ha Amara mellé állnék, és a dolgok jól alakulnak, életben maradok, még a fajtád odalesz. Ha pedig úgy döntök, hogy segítek nektek, de cserébe Wallenberg fejét akarom, akkor megkapom. Többe nézik az emberek a saját túlélésüket, mint egy kosza vadász életét, aki már volt démoni befolyás alatt. Ezzel a lehetőséggel is jól járnék, és természetesen emellé kénytelenek lennétek mindent megosztani velem, hogy rendesen együtt tudjunk működni. Áhh, megannyi kecsegtető lehetőség. Aber ich bin ein Dämon, also stelle ich die Frage. Warum sollte es sich lohnen(De démon vagyok, felteszem hát a kérdést. Miért érné meg)? S nem, a túlélésem és ez az egész…- körbemutatott a tájon.- nem érdekel. Mi az ajánlat?- démon lenne, ingyen nem segít, olyan triviális okok miatt, hogy a Világ, főleg nem, az ehhez hasonlókat meghagyja az ostoba angyaloknak.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Little Cassmaid


☩ Történetem :
☩ Reagok :
264
☩ Rang :
Szeráf
☩ Play by :
Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Feb. 16, 2020 4:03 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Mammon & Cassael
Zene: Season of the Witch • Szószám: 396 • Credit:

Tekintetem ráérős mozdulatokkal követi az elébb a levegőben reppenő, majd a porzó, fekete talajt koptató fogat, mielőtt visszarebbenne egykori gazdájára, a jelenleg meglehetősen lestrapált démonra. Bizton veszem, én sem lehetek előnyösebb állapotban; szárnyaimat noha a késztetésem megvan rá, nem kísérelném meg ismét megrázni, ugyanis érzem, néhány elszenesedett, sérült toll rögvest szerte széledne a szürkült levegőben. Kabátom is látott már szebb napokat, az alja akár egy egér rágta textília, lyukacsosan libben a fel-feltámadó szélben, míg a színe határozottan megkopott az eredeti voltához képest. Persze nem tellene többe, mint némi mágiába rendbe hozni a küllememet, ám jelenleg nem engedhetem meg magamnak a kényelmet, efféle apróságokra pazaroljam az erőmet.
- Lényegtelen, mit tettem, amíg te semmit. Úgy nem ez a közös pont - jelentem ki két apróbb köhintés közepette, ugyanis ostoba lennék beavatni bármibe is. Felfedni az egykori Pusztító ténykedéseit, érdekeltségeit, vagy éppen nővéremet bajba keverni. Ophilia kedvező pozícióba került, s amennyiben fel óhajtja használni a világ tudatlanságát vele kapcsolatban, úgy nem én leszek, aki meggátolja ebben. - Talán csak kíváncsi volt, elpusztíthatja-e, jelent-e számára problémát. Tekintve, mi pusztán lakói voltunk a ládának, s mégsem talált rajtunk fogást, úgy gondolom megkapta a válaszát - de meglehet, nem is mi vagyunk az érdeklődésének fő szempontjai, vagy a szelence, hanem a leviatánok, akiket ő maga szabadított a világra. Tán nehézsége adódott a megzabolázásukkal? Ilyetén az Úr sem jutott velük sokra.
Elmélkedésem fonalában megszakít a démon kárörvendése, melyet nem jutalmazok többel, mint kérlelhetetlen pillantásokkal. Tökéletesen félreértette, mire kívántam burkoltan célozni, s megvallom őszintén, nem fűlik a fogam ahhoz, ennél érthetőbben adjam a tudtára, bizony a mi oldalunkon, semmint Amaráén kellene harcolnia. Viszont a büszkeségem sokadrangú tényező, amennyiben a világ sorsáról vagyon szó, így egy mély sóhajt követően újfent megszólalok.
- Tisztában vagyok vele, hogy nem vagyunk elzárva. De amennyiben szót kívánsz érteni Amarával, mint csodás lehetőségként említetted, ez fog ránk várni - tárom szét a karjaimat, igaz, mozdulataim szaggatottak és nehézkesek. -  Minden ép eszű démon ellene dolgozik, míg te a kicsinyes bosszúdon töprengesz nap nap után - jegyzem meg mellékes információként, mellyel belátom, kétrét kívánok hatást gyakorolni a Pestisre. Egyrészt minél többen kell, hogy felvegyük a harcot a Sötétség ellen, s révén, látszólag immunitást szereztünk ellene, úgy sajnálatos őt sem szabadna mellőznünk a küzdelemben, másrészt változatlan el akarom terelni a figyelmét Wallenbergről. Hogy személyes okból, vagy mert továbbra sem tartom megfontolandónak megosztani az erőinket Amara fenyegetettsége alatt? Magam sem tudnám megmondani.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




spiritual, celestial being

Never have I been a calm blue sea. I have always been a storm
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Mammon


Pennsylvania, Elhagyatott gyárépület  Giphy.gif?cid=ecf05e47c2cf13674614af23fe6127fd7698690dd12eb543&rid=giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
82
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Harry Lloyd
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Feb. 14, 2020 5:10 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Halvány, alig-alig láthatóan elmosolyodott, ismerte már annyira az angyalt, hogy tudja mit is jelent nála ez a csend. Nem akarja elismerni, de igazat adott Mammonnak, és ez olyan érzés lehet a számára, mint a csirkének, ami látja a forró vizet, miben hamarosan megmártják, hogy megszabadítsák a tollaitól, de előbb még elvágják a torkát. S még mosolygott, valami kellemetlent érzett a szájában. Nyelvét végig fútatta a fogain, és arra kell rájönnie, hogy gondok vannak. Beletörődött sóhaj szakadt fel a mellkasáról, és benyúlt a szájába, majd egy kis keresés után egy fogat húzott ki.
- Es ist wunderbar, es ist einfach wunderbar(csodálatos, ez egyszerűen csodálatos).- leengedett vállakkal, tekintete pedig nem olyan volt, mint aki túlságosan le lenne nyűgözve a történtektől, bár leginkább az zavarja, hogy újabb és újabb zavaró sérülésekre figyel fel. A fogat pedig leejtette a földre, nincs már sok haszna.
- Das ist eine wirklich gute Frage, lieber Engel(ez egy nagyon jó kérdés, kedves angyal). A kiszabadulásunk óta eltelt időben nem volt szerencsém találkozni Amaraval, se egy alattvalójával, és legjobb tudomásom szerint nem ügyködtem azon, hogy borsot törjek az orra alá. Ellenben veled, legalábbis a jelek és elmondásod szerint. Mi jót tettél, angyal? Talán megöltél valakit, ki számára hasznos, vagy fontos? Hm…- dörzsölgetni kezdte a horzsolásos állát.- Csak is a ládában eltöltött időhöz tudom visszavezetni. Valamiért fontos lehet Amara számára… is.- meg egy ok, amiért meg kell szereznie a ládát, alkuképes pozícióba kerülhet, ha birtokolja Ménész fránya kis ládáját.
- Oly sokat emlegeted a bezártságunkat, talán hiányzik?- kárörvendően elmosolyodott.- Nem említetted egyszer se, hogy annyira élvezted a lakótársi életet. Aber ich Kann mich nur wiedreholen(De csupán ismételni tudom magamat). Nem hinném, hogy újfent elzártak minket. Már csak abból is kiindulva, hogy az a sötét vihar tovább vonult, ha az lett volna a célja, hogy bebörtönzőn, akkor dolga végezetével eltűnik, nem pedig vonul. Bármennyire is élvezném, hogy kettesben eltölthessek veled még pár évet, jelenleg nem ez a helyzet áll fent.- mondta némi megjátszott bánattal a hangjában.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Little Cassmaid


☩ Történetem :
☩ Reagok :
264
☩ Rang :
Szeráf
☩ Play by :
Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Feb. 13, 2020 7:46 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Mammon & Cassael
Zene: Season of the Witch • Szószám: 345 • Credit:

Jelentőségteljes hunyorral méregetem Mammon ábrázatát, aki újfent a szavakon lovagolva igyekszik megbillenteni az emígy sem szilárd egyensúlyomban. Valóban, nem tartom őt démonságánál fogva semmire, nemhogy rokonnak nevezzem, ám az Amarához fűződő kapocsra még ők sem legyinthetnek könnyelműen, úgy téve, mintha nem is létezne. Habár mit is várhatnék azoktól, akik még mindég úgy gondolják, lényükben hasonulnak bármennyire is a Sötétséghez? Fejemet csóválva hagyom elhalni a gondolatmenetet, amelyet a lecsapó vihar végett egyébként sem tudnánk hosszadalmasra nyújtani.

A fekete örvénylés amilyen váratlansággal lecsapott, pontosan olyan sietséggel is távozik, hátrahagyva minket, megtépázott túlélőit a tombolásának. Egyikünk sem fest jobban a másiknál, minden bizonnyal ez az egyedüli ok arra, kivételesen együtt tanakodjunk, semmint egymással szemben, hevesen küzdve s kiderítve, vajon melyikünk véleménye kerül végül érvényre. Jelenleg mindketten a sötétben tapogatózunk, jóformán a szó szoros értelmében, leszámítva, hogy megint csak kénytelenné válnék igazat adni a démon okfejtésének, már amennyiben hajlandó volnék rá. De ahogy néhány perccel korábban, úgy most sem erősítem az önértékelését, csöndes hümmentésekkel fogadom legfeljebb a meglátásait. Tény és való, igen nagy összjátéka lenne a mostani a véletleneknek, s tekintve, mindketten megéltünk már évszázadokat, évezredeket, úgy tisztában vagyunk vele, a sors, mint afféle önhatalmú, beláthatatlan erőfonál nem létezik. Vagy ritka, mint a fehér holló.
- Tán mindketten borsot törtünk az orra alá. A magam indokával még tisztában is volnék, de a tiéd mi volna, démon? - pillantok rá, figyelve, miként botladozik a kimerültségtől és a lestrapáltságtól. Kellemetlen, hogy én sem vagyok jobb formában, ugyanis tökéletes volna az alkalom az elhallgattatására egyszer s mindörökké. Vajon az univerzum egészét formáló szálak között helye van a Pestisnek, vagy minden elszalasztott alkalom, ballépés nem több mint egyszerű szerencsétlenség? Kell-e ő a világnak, a történelem folytatásának, vagy mindez hasztalan szenvedés?
- Meglehet, a láda nem volt olyan üres, ám ez, démon? Nem tudom, miként értékeled a helyzetet, de nincs kedvem az örökkévalóságban veled osztozni egy kopár világon. Megint - magam sem tudom, mit kívánnék elérni a meggyőzésével, hisz összedolgozni a legkevésbé szeretnék vele, azonban arra sincsen szükségünk, még többen erősítsék a Sötétség erőit. Ostoba lennék katonát adni a kezébe, ha egyet már elvettem.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




spiritual, celestial being

Never have I been a calm blue sea. I have always been a storm
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Mammon


Pennsylvania, Elhagyatott gyárépület  Giphy.gif?cid=ecf05e47c2cf13674614af23fe6127fd7698690dd12eb543&rid=giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
82
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Harry Lloyd
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Feb. 07, 2020 7:05 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


- Khm… meglepő, hogy nem vagy tisztában a rokonság fogalmával. Ha az istened Lucifer apja, és én pedig Lucifer teremtménye vagyok, mondhatni a fia, akkor az istened az én nagyapám, akinek a nővére pedig az én nagy-nagynéném, nem pedig szimplán a nagynéném. Ezzel azt sugallod, hogy minimum a kuzinom, fivérem vagy. S biztosra veszem, hogy epét öklendeznél fel attól, hogy ezt beismerd. Ami pedig azt illeti, ki tudja, lehet szót tudnánk érteni Amaraval, elvégre mi is a „sötétséget” képviselnénk. Van bennünk közös.- kárörvendően elmosolyodott, játékosan forgatta meg a pálcáját a tengelye körül.- Wäre es leer(Üres lenne)? A leviatánok erről máshogy vélekedhetnek.- mennyire szereti emlegetni a láda ürességét, és mégis, amikor benne rekedtek, az angyal Mammon segítségét kérte, összefogást szorgalmazott, természetesen megszakadt néha-néha, egy kis kakaskodás miatt, de ez csak természetes a szobatársak közt.- Ja(igen).- nincs szükség arra, hogy ezt tovább fokozza, az angyallal ellentétben Mammonnak van ideje arra, hogy megkeserítse Wallenberg életét, nem szólítja a kötelesség máshova.
Nem számított a sötét fellegekre, arra, hogy az időjárás ily szeszélyes lesz, és megtapasztalhatják Amara haragjának egy szikráját. Ekkora erő, ily hatalmas erő, és ez csak egy darabkája. Ellene akarnak küzdeni, ezt a hatalmat akarják legyőzni? Oly ostobák, oly ostoba bárány mind, esélyük a győzelemre szinte nulla.
Nem viselte túl jól a sötétséget, de a ruhája még inkább megsínylette, a saját sérüléseit helyre tudja hozni, de nem volt varró, hogy a ruhája is hasonlóan járjon, nem beszélve a pálcájáról. Csak az vigasztalja, hogy az angyal sincs éppen túl jó bőrben… szárnyban.
- Egy élvezet veled beszélgetni.- mondta unott arckifejezéssel, és közben az egyik ujját roppantotta vissza a helyes állásba, mitől a szeme sarka éppen csak megrezgett.
- Véletlen? Hogy a leviatánokon kívül, a ládába zárt két személy, pont egyazon helyen volt, egyazon időben? Das is tein merkwürdiger Zufall(Ez egy furcsa véletlen egybeesés).- nehezen tudja elképzelni, hogy ez csupán tényleg a véletlenek összjátéka lehetett.- Hallottad már azt a kifejezést, hogy kellemest a hasznossal?- reméli, hogy nem kell kifejtenie, hogy mire is gondolt. Amara pusztítani akar, és teszi is, akkor miért ne tehetné ott, ahol a démon és az angyal is volt, két legyet egycsapásra.- Lehet a te elképzelésed a helyes, bár erősen kétlem.- lépet egyet előre mitől a lába meg-megbicsaklott, jobbra-balra kezdte mozgatni a nyakát, ami ettől hangos ropogásba kezdett és fájdalom járta át Mammon testét.
- Hajlók ezen lehetőség felé. A láda energiái se voltak éppen a fény szolgálatában. Még én nem csak megerősödtem az idő alatt, úgy fest, hogy emellé sikerült némi ellenállást is kialakítanunk. Így vagy úgy, de túléltük, vagy a láda miatt, vagy mert Amara ezt akarta, játszik velünk, vagy terve volt kettőnkkel.- nem igazán tudta megmondani, gondolkodnia kellene rajta, de a jelenlegi állapotában nem érezte magát tökéletesen alkalmasnak erre, főleg, mert még az angyal gond is jelen volt. Szívesen élne a helyzet adta előnnyel, hogy a legyengült állapotában intézze el Cassaelt, de sajnálatosan Mammon se volt különb helyzetben, sajnálatos.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Little Cassmaid


☩ Történetem :
☩ Reagok :
264
☩ Rang :
Szeráf
☩ Play by :
Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Feb. 07, 2020 11:25 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Mammon & Cassael
Zene: Season of the Witch • Szószám: 493 • Credit:

Összeszűkült szemhéjakkal méregetem Mammont, lázasan kutatva magamban kifogások és magyarázatok iránt, de hosszú idő óta most először szólt olyat, melyet csendes beletörődéssel vagyok kénytelen konstatálni. Igaznak azért nem nevezném, bosszantó volna egy démonban megértésre lelni, viszont kétségtelen, az erőink meg vannak tépázva, míg figyelmünk szerteszét szórva. S már nem pusztán nekünk, semlegeseknek, hanem mindenkinek, aki egy kicsit is komolyan veszi a Sötétség fenyegetését.
- A „nagynénénk”, igen, a tiéd is, nektek sem tartogat bármi hasznosat. Vagy kedvelted az ürességet a ládában, démon? - billentem oldalra a fejemet, mert bár összefogásra nem vetemednék éppen vele, azonban legjobb tudomásom szerint a pokol szülöttei sem várják elánnal a semmivé foszlást, pontosan ezért nekik is ügyük Amarával s a megállításával foglalatoskodni. - Valóban olyan fókuszált lenne a figyelmed? - teszem fel a halandók által – számomra érthetetlen módon – költőinek nevezett kérdést, mielőtt újra feléledne a téma, melyet a ládában egyszer már megkíséreltem rövidre zárni benne, láthatóan sikertelen. Érdektelen pillantásokkal sújtom, miként afféle bosszúságot kísérel meg felidézni bennem, mely sohasem létezett. Megvetjük a démonokat, folyamatosan növekvő számuk révén az elpusztításuk sem jelent problémát, ám egyet képtelenek megérteni; Istent szolgálni egyenlő a döntései elfogadásával. Márpedig ha úgy ítélte, Lucifer útján muszáj a világ egyensúlyához egy tőlünk ellentétes fajt megidézni, hát bele kell törődnünk. Erre mit is mondanának az emberek? Szükséges rosszak ők.
Bővebben kifejteni a gondolatmenetemet ellenben nincs időm, elemi erővel csap le ránk holmi természetfeletti vihar, mely rajtunk kívül nem kímél semmi élőt vagy élettelent. Fekete örvénylése nyomán sivárság fogan, szürke fellegekkel kísért útján, s amazt elhagyván pedig a fény sem tér vissza, akárha a magasban emelkedő ködből mindig egy keveset hátrahagyna, biztosítékként a megújulás és kivirágzás meggátolásához.
Port köhögve fel a tüdőmből pillantok el a démon felé, aki pontosan olyan nyomorultul fest, mint én magam. Igaz, szárnyaimmal testemet védeni tudtam, azonban az erőnket összpontosító végtagok sérülése ugyanolyan kiszolgáltatottságba taszított, mint kéretlen társaságomat.
- Kímélj meg az ostoba kérdésektől – dünnyögöm az orrom alatt ellenségesen, mely ezúttal inkább gyökeredzik a helyzetünkből, mint az iránta táplált utálatomból. Minden kitartásomat össze kell szednem magamban ahhoz, ne támaszkodjak a térdeimre, megszégyenülvén a démon előtt, és fújtassak, akár egy végkimerülésbe hajszolt, riadt állat.
- Talán véletlen, talán nem – amennyiben tudnám, Atyánk műve s nem Amaráé volt, könnyed magyarázattal tudhatnám le a rejtélyt; Isten útjai kifürkészhetetlenek. Olybá tetszik nővére sem különbözik ebben tőle. - Viszont ha csak minket támadott volna, szerte kellene foszlania – teszem hozzá ismét a homlokomat ráncolva, miként a tornádó távolodó jelenségét figyelem. Nem tűnik el, látszólag nem is gyengül; megy, amerre az útja viszi s nyomában pusztulást hagy látogatásának emlékeztetőjéül. - Valószínűbbnek látom, egyszerűen csak a Sötétség újabb csapásának útjába keveredtünk – szólalok meg újfent, noha szavaim vége köhögésbe torkollik. Szárnyaimról bosszúsan rázom le a fekete port, bár a mozdulat nyomán kényelmetlenül morranok.
- Mit gondolsz, lehet köze a ládában töltött időnknek a túlélésünkhöz? - vetem a tekintetemet újfent a Pestisre. Az összefüggés fel sem merült volna igazán bennem, ha nem jelenti ki, a környék és a helyzetünk megszólalásig hasonlít az ottani viszonyainkhoz.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




spiritual, celestial being

Never have I been a calm blue sea. I have always been a storm
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Mammon


Pennsylvania, Elhagyatott gyárépület  Giphy.gif?cid=ecf05e47c2cf13674614af23fe6127fd7698690dd12eb543&rid=giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
82
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Harry Lloyd
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Feb. 03, 2020 5:34 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Tekintetével követi az angyalét, kíváncsi rá, hogy mi is lehet az oka azoknak az árkoknak a homlokán. Elvégre életének megrontójával áll szemben, nem igazán illendő, hogy valami más miatt ráncolja azt a nagy homlokát. Bár azok a hangok… Mammon számára is kissé furák, de betudja az időjárásnak, a szél játékának.
- Veled ellentétben, nekem elég sok időm van. Koncentrálhatok rá egész álló nap, ott lehetek a sarkában, az álmaiban már biztos ott vagyok. De te… liebe(kedves) Cassael, angyal vagy, az a fránya köteleségtudatot nem engedi, hogy csak egy felé fokuszáld a figyelmed, és hát ugye ott van a kedves nagynénéd is. Gondolom felé is irányítod a figyelmed. Előnyben vagyok liebe engel(kedves angyal).- játékos félmosolyba húzódott az ajka. Könnyen ki lehet használni az angyalok ezen idegesítő tulajdonságát, legalábbis a legtöbbjüknek még megmaradt ez a kutyahűsége. Segíteni az embereken, jót tenni, és egyéb unalmasnak nevezhető dolgok.
- Oh, és ez mennyire zavarhatja a ti fajtátokat.- kárörvendően elvigyorodott.- Egy angyal, az Istened kedvence, megteremtette a démonokat. Esküdt ellenségeteket, a saját testvéretek, idegesítő tüske lehet az oldaladban. Ami pedig az egyenrangú dolgot illeti. Irgendwann übertrifft jeder Jungen seinen Vater(egy bizonyos ponton túl, minden fiú felülmúlja az apját).- eljön még az ideje, hogy túlszárnyalják majd Lucifert, és a többi arkangyalt is. Hisz már az angyalokon is túlnőnek, nem fog gondot jelenteni megmászni a magasabb hegyeket. Csupán idő kérdése az egész, idejük az pedig még van.
- Cudar az időjárás.- kissé oldalra döntve a fejét nézett a hang irányába. S egyre erősebb volt benne az a gondolat, hogy ez nem a szél volt, hanem valami más, valami, ami nem biztos, hogy jót jelent.
Már-már szóvá akarja tenni, hogy nem folytatja az angyal, pedig ott volt a válasz a démon nyelvén. De észlelve, hogy mi történt, azok a szavak úgy iszkoltak vissza oda, ahonnan jöttek, mint patkány, mi egy falka macskát látott. Tekintet az angyalra irányítja, aki már védi is magát a szárnyaival, majd le a csapdára, és vissza a gyorsan közeledő sötétségre.
- Wunderbar(csodálatos).- mondta kissé csalódott hangon. Még az angyal tudja védeni magát a szárnyai segítségével, addig Mammonnak nem maradt más, csupán a balját emelte fel, hogy védje valamennyire az arcát. S ahogy érzi, nem túl sok sikerrel.
Érzi, ahogy a feltépett törmelékből levált darabok a ruháját, húsát szaggatják, haját borzolja a sötétség, a lába meg-megrogyott. Kardból ismét sétapálca lett és az is megadta magát, középen kettétört, elvesztette a démon az egyensúlyát és féltérdre rogyott, fejét lehajtva várta, hogy elüljön a sötét vihar, új testét ért fájdalomtól kissé meg-megrándult az arca. Nem volt éppen kellemes, nem az a fajta fájdalom, kín, amit a démonok nem csupán elviselnek, de még kedvelnek is, örömüket lelik benne.
S végül elült a tombolás, csend telepedett arra a helyre, ahol valaha a gyár állt. Mammon kiegyenesedett, kissé hunyorogva nézett körbe a szebb napokat is megélt környéken, majd tekintetét a sétapálcájának maradékára irányította, csalódottan fújta ki a levegőt, majd félredobta a már használhatatlan pálcát.
- Ez különös volt. Nem gondold?- kérdezte némi fájdalommal a hangjába a jobb napokat látott angyaltól. Közben pedig Mammon végignézett magán, a ruhája tépett, szakadt, balja sínylette meg leginkább, az alkarjáról teljesen eltűnt a ruhája, húsába kődarabok fúródtak. Nekilátott hát, hogy egyesével kiszedje őket.
- Talán véletlen lehetett, hogy most csapott le? Pont, amikor mindketten egyszerre voltunk ugyanott?- kérdezte, és utána némi vért kellett kiköpnie. Hiába képes állni, nem volt éppen a legjobb állapotban.
- De a fontosabb kérdés, miért vagyunk még életben?- kérdezte nyugodt hangon, és közben kiszedte a ködarabokat, megrázta a karját, legalább azok már nem zavarják.- Majdnem olyan, mintha a ládában lennénk, de szerencsére ahhoz túl sok a szín, még kint vagyunk.- elkezdte leporolni magát, de amikor az oldalához ért, a fájdalom miatt megrándult a szemének sarka. Kell egy kis idő, mire rendbejön.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Little Cassmaid


☩ Történetem :
☩ Reagok :
264
☩ Rang :
Szeráf
☩ Play by :
Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Feb. 02, 2020 7:47 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Mammon & Cassael
Zene: Season of the Witch • Szószám: 620 • Credit:

Mindösszesen a kétkedés magvát volt célom elhinteni benne; amennyiben úgy határoz, nem foglalkozik különösképpen a ténnyel, a ládában mindketten jelen voltunk, hát nem kapkodok magyarázkodásba bocsátkozni. Kitérőt tenni a leviatánokra, az egyikkel való különös tapasztalásomra… Legfőként, mert nem vagyok büszke vagy elégedett azzal a kicsiny darabbal, mi a lényemre kapaszkodott és olybá tűnik örök életre szóló hajlékot váltott magának a megkérdezésem nélkül. Szavak nélkül hagyom, tovább táplálva a bizonytalanság érzetét kettőnk között dacára annak, meglehetősen higgadtnak és nyugodtan tűnik. Ám valóban az volna? Jobban ismerem annál, minthogy gyermekded próbálkozását akár egy momentumra is komolyan vegyem.
Mégsem ez az egyetlen indok, amiért csönddel adózok. Korábban is feltűnt vajmi halovány neszezés a távolban, a gyárépület rozsdás vagy épp megrogyott falain túlról, azonban eddig igazán nem vettem róla tudomást. De mintha egyre erősebbé válna az a gomolygó, különösen örvénylő hang, akárha egy tengerpart távlatából fülelnénk a víztömeg zabolázatlan morajlását. Halovány árkokkal a homlokomon tekintek el jobbom irányába, miként viszont nem történik semmi, betudom egy újabb maradványtünetnek, kellemetlen emlékeztetőnek a láda fogságából.
- Úgy hiszed, koncentrálhatsz Wallenbergre nélkülem? Bájos - emelem meg a szemöldökeimet, visszafordítva rá a figyelmemet, hiszen ő sem gondolhatja, ennyi küzdelem s szenvedés után majd könnyedén hagyom, az általam védett halandóval elszórakozzon. Ugyanúgy Drake sem képzelheti, a viszonylagos kudarc okán átadom neki a stafétabotot, mikor a kezdetektől fogva nem boldogult a legjobban. Természetest ezúttal sem részletezem szavaimat, a csönd kitöltésére egyébként sem lenne szükség, megteszi azt a démon.
- Pökhendi vagy, mint mindig. Az arkangyalokkal egyenrangúnak tekinted magad? Különbnek a fajtádban? Egy _arkangyal_ teremtett téged is - kiábrándult arckifejezéssel emlékeztetem arra, amiről a pokolfattyak zöme örömmel szokott megfeledkezni. Értem mindemellett, mire kívánt kilyukadni, a különlegességére s a felsőbbrendűségére, azonban hiába minden szava, az én szememben soha nem lesz több mint egy a sok közül. Nyitnám a számat, erről azért őt is tudassam, ellenben az a robaj ismét megzavar, az eddigieknél hangosabban.
Összevont szemöldökökkel nézek el az irányába, a szemem sarkából figyelve, vajon Mammon is moccan-e, hisz ezzel bizonyossággá válna, nem egyedül tapasztalom a mostanra konstanssá váló, süvítő zajt. Mindennek ellenére megint csak próbálom elterelni róla a figyelmemet és arra koncentrálni, ami jelenleg a legfontosabbnak hat, vagyis információt kisajtolni a Pestisből. Csakhogy ezúttal nem osztja olyan nagylelkűen a gondolatait.
- Hibáztathatnál? Az egód meglehetősen na- - nagy, így fejeződne be a mondat, ha nem szakítana félbe a gyárépület ablakait hirtelenjében darabkáira szaggató, fekete örvénylés. Pusztán egy pillantás, mit megengedhetek magamnak, mielőtt szárnyaimmal betakarózva a törmelékek elől megvárnám, áthaladjon rajtunk ez a természetesnek közel sem csúfolható jelenség. Fogalmam sincs, a démon mit művel, odafigyel-e, én viszont a tollaim közül ki-kilesek a váratlan pusztítást meglesendő.
A sötét, tornádóra emlékeztető valami, melynek kisugárzása alapján kétségbevonhatatlan, a sötétséggel van dolgunk, vadul szaggatja szét körülöttünk a világot; az épület alkotóelemei előbb a levegőbe emelkednek, majd nemes egyszerűséggel a semmivel lesznek egyenlővé. Rajtunk is átsüvít, szaggatja lényünket, s az elevenünkben érezhetjük, milyen igyekezettel próbál minket is eltüntetni a föld színéről. Hosszú másodpercekig kitart a vihar, aztán egyre kíméletesebbé válik a dühöngése, mígnem továbbáll tőlünk.
Megdöbbenve, erőmben meggyengülve és szárnyaimban megtépázottan tekintek körbe az egykori épület helyén, ahol jelenleg nincs más, csupán sivár, szürke, élettelen talaj. A falak, a berendezési tárgyak mind eltűntek, mintha csak bekebelezte volna őket egy óriási, láthatatlan lény bendője. A szélörvény nyomán ugyanez tapasztalható a „gyár” előtt s után is, még a fák és a növények sem maradnak nemhogy épen, de létezően a pusztítása vonalán. A semmi közepén állunk, akár a láda idején, a gondolatra pedig Mammonra kapom a pillantásomat. Ahogyan én, úgy őt sem vitte magával a tornádó, ellenben a pecsétemet, melynek hűlt helye körülötte. Az egyetlen, mi nyugosztal, hogy ő sem fest jobban, mint én, Amara erői bizton veszem, őt is pontosan annyira megterhelték, mint engem. A kérdés az, egyáltalán miért maradhattunk életben?


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




spiritual, celestial being

Never have I been a calm blue sea. I have always been a storm
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Mammon


Pennsylvania, Elhagyatott gyárépület  Giphy.gif?cid=ecf05e47c2cf13674614af23fe6127fd7698690dd12eb543&rid=giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
82
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Harry Lloyd
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Feb. 02, 2020 3:50 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


- Engel und Bluff? Lächerlich(angyalok és a blöff? Nevetséges). A ládában lévő energiák megzabolására és felhasználására én képes voltam, démon vagyok és azok az erők, amikkel szembesültünk, nem a fajtádnak lettek kitalálva. Ha el akarod hitetni, hogy a koszon kívül magadra szettél mást is… bocsásd meg nekem a kifejezést, de nincs több eszed egy galambnál… a szárnyad már megvan hozzá.- nyugalmat erőltetett magára, vállait ellazította, könnyedebb testtartást vett fel. Nem éri meg az angyal, nem éri meg, hogy Mammon felidegesítse magát miatta.- Mikor egyszerű bármi is az életben?- tette fel a költői kérdést. Persze ha egy emberrel állna szemben, akkor nem lenne túlságosan bonyolult a helyzet, de akárhonnan is nézi, egy angyal volt az, akivel most szemezett, méghozzá egy olyan angyal, kivel hosszú és bonyolult múltja volt. Nagy hiba lenne alábecsülni, ismerték már egymást, csak Mammon annyival volt előnyben, hogy változott, még az angyal megmaradt ugyanannak a szárnyasnak, aki az őzek ártatlan tekintetével mered a kamion lámpájának fényére.
- Nos, ebben az esetben Wallenbergre kell a figyelmemet összpontosítani. Remélem, hogy ez nem fog féltékenységi rohamokat kiváltani belőled, kedves Cassael. Nem felejtelek el, csupán hanyagolni foglak egy időre.- megjátszott szomorúsággal a szemeiben nézte az angyalt. Ezzel lefokozta magát másodiknak Mammon listáján, nem élvezi a démon figyelmét, legalábbis nem annyira, mint eddig. Nem tudja hol a láda, ezért ráér az elszámolás, engedi még élni, hogy lássa Mammon diadalát, érezze a szájában a keserű ízt, és legyen egy kis ideje, hogy saját magát hibáztassa.
- Artgenossen(fajtársak)? Engedj meg egy kérdést. De te az arkangyalokkal egyenlőnek tekinted magad, egy faj tagjának? De ha mégis igazad van, és egy faj tagjai vagytok, akkor hozzájuk képest te csak egy papagáj vagy, még ők igazi sasok. Ennyire vagyok egy fajban a többi démonnal.- mondta unott arckifejezéssel és hanggal.- Lachen und Lachen(nevetés és kacagás).- lazán ránehezedett a kardgombra, és kissé balra döntött fejjel nézte az angyalt, majd egy apró félmosoly jelent meg az ajkán, halkan elkuncogta magát.- Komolyan? Ez a nagy gondolat? Így szeretnéd megtudni, hogy mit tervezek? Cassael, most csalódást okoztál.- csalódottan ingatta a fejét.- Erre alapozni, az egomra? Hogy majd elmondom, mit is tervezek, csak hogy bebizonyítsak neked valamit? Rémesen amatőr húzás. De megnyugtatásodra közlöm, megvan a tökéletes módszer, és észre se fogjátok venni, csak amikor már késő, és egymás után potyogtok le az égből.- magabiztosan kihúzta magát, mosolya is sötétebbé vált, és szemei pedig rideggé, üressé.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Little Cassmaid


☩ Történetem :
☩ Reagok :
264
☩ Rang :
Szeráf
☩ Play by :
Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jan. 30, 2020 11:50 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Mammon & Cassael
Zene: Chainsaw Symphony • Szószám: 400 • Credit:

Leheletnyi hunyorral és a fejem oldalra billentésével hallgatom a démon messzemenő rágalmait, sértegetéseit, ám révén, igazságtartalom a nekem vetett szavaiban nem sok leledzik, nem különbül fakadok méregre. Wallenberg ölebe volnék? Higgye hát azt, nem vagyok több a halandók szolgálójánál, az alábecsülés hátrányomra még sosem vált. Éppen ezért nem gabalyodok mélyebb vitába, önigazolásba a Pestissel. Sőt, szívesen akasztanám benne a hangját is, de mihelyst a testvéreivel kapcsolatban kezd részletes beszámolóba, visszatartom magamban az elkerülhetetlennek hitt kényszert. Ki hitte volna, még hasznomra válik a locsogása? Igaz, egy ágról fakadnak az egykori Halállal; ő sem késlekedett beavatni Mammon felszabadításának tervébe, és hogy melyik embert kutatja oly' kitartón. Fontos információk kerülnek birtokomba ezúttal is, habár a Háború leváltásáról már magam is értesültem.
- Pontosan, én is _ott voltam_ - tagolom az utóbbi két szót, hogy megérthesse, a láda hatásaiból nem pusztán ő részesült. - Tényleg azt hiszed, hogy olyan egyszerű lesz kivédened? - egyik szemöldökömet a homlokom irányába ívelem, elkölcsönözve szájából az unott hangszínnel kiejtett közlést. Haragja természetest egyik momentumról a másikra villan meg, de az emberi gyermekekre jellemző hangulatingadozásai különösen nem késztetnek megrendülésre, nem hat hiszen ez többnek, mint felesleges hisztériának. Inkább fordítom energiáimat a csapda felállítására, mely lássuk be, nem szolgál többet az időnyerésnél, és az erőinek leszorításánál.
- Fogalmam sincs, hol van a láda – jelentem ki rezzenéstelen, nem komplikálva egyéb magyarázattal a dolgot. Valóban nem tudok a szelence helyzetéről, révén, a kiszabadulásom pillanatában szinte Mammonnal együtt tűntem el New Yorkból, s látogatást a városban azóta sem tettem – nem bíztam volna önmagamban s abban, biztonságban lettek volna a jelenlétemben. Egy probléma van mindösszesen a hallgatásommal, méghozzá, ha nem én beszélek, úgy a démon járatja a száját, szokás szerint alábecsülve a Mennyek hatalmát s erejét.
Megvont szemöldökökkel méregetem az alakját, tűnődve, vajh' valóban ennyire ostoba, vagy csupán megjátssza? Egyetlen dolog világos, nem lehet biztos önmagában, amennyiben hencegésével ellentétben nem lép a kiszabadulásának ügyében.
- Próbáld ki, démon, s megérted fajtársaid aggodalmát az angyalok állította csapdákkal kapcsolatosan – halovány mosolyfoszlány fut végig az ábrázatomon, ami amilyen hamar felbukkant rajta, éppen olyan sietősséggel tűnik is el róla. - Tehát? Mik a terveid kicsinyes bosszú címszóval? - a földre pillantva kezdek lassú sétába, igaz, tekintetemet egykét másodpercnél tovább nem tartom távol a Pestistől. - Vagy csupán a szádat jártattad eddig s puszta vágynál több nincs benned az eltiprásunkhoz? Nem lepődnék meg különösképpen – kétkedve húzom fel szemöldökeimet, miként megállok egy ponton s újfent teljes vállszélességgel felé fordulok.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




spiritual, celestial being

Never have I been a calm blue sea. I have always been a storm
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Mammon


Pennsylvania, Elhagyatott gyárépület  Giphy.gif?cid=ecf05e47c2cf13674614af23fe6127fd7698690dd12eb543&rid=giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
82
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Harry Lloyd
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 05, 2020 10:40 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


- Képzelheted az én meglepődésemet, mikor felismertem, hogy ez a fajtádra is igaz. Egyik csirke olyan mint a másik, vágásra való.- halványan elmosolyodott, és közben az angyalt nézte. Ismerte, tudta, hogy hiába kettejük közt a különbség, nem becsülheti alá.- Kérlek, ne bámulj ennyire, olyan ich fühle mich schmutzig(olyan mocskosnak érzem magam).- természetesen nem zavarta, hogy úgy bámulta az angyal a démont, mintha csak egy darab hús lett volna, semmi több. Emberi testben van, nem meglepő, hogy holmi mocskos szokás már ráragadt a lelkére.- Khm… inkább taktikai visszavonulásnak hívnám azt a túlértékelt okot. De megnyugodhatsz, nem a te hibád, hogy nem vagy tisztában ezekkel a fogalmakkal, hiszen nem vagy más, csak egy; Schoßhund(öleb). Parancsokat teljesítesz, és úgy ugrálsz, ahogy a gazdád fütyül. Aki szégyenszemre egy ember, tsk-tsk-tsk, hová süllyedtél angyal?- megjátszott csalódottsággal a hangjában rázta a fejét, szánalmas, hogy mivé is lett az egyszer dicső angyal. Koszos porhüvelyben csahol pár ember után, és pattogva várja a jutalomfalatot és a simogatást. Már-már tényleg szánja az előtte álló lényt, de szerencsére ez nem történik meg, soha nem fog megtörténni, ahhoz túl bonyolult kettejük múltja, és egyébként is, egy angyal és démon olyan, mint a tűz és a víz, nem igazán jönnek ki jól egymással.
- Ha a teremtésünk sorrendjét nézed, igen, Viszály az első, a nagytestvér, ha így jobban tetszik, utána jöttem én. De mi még mindig élünk, nem cseréltek le minket, nem buktunk el, nem úgy, mint Halál és Háború. Ha éreznék szeretetet, akkor minden bizonnyal sajnálnám, hogy az eredetiknek végük, de csak maguknak köszönheti az a két idióta. Es waren erbärmliche Ausreden, keine Dämonen(szánalmas kifogások voltak, nem démonok). Ami pedig a testemet illeti, ott voltál, tudod miből készült. Tényleg azt hiszed, hogy olyan egyszerű lenne elpusztítani?- kérdezte unott hangon, untatta ez az egymásra ugatás, de hát mire is számíthat egy angyaltól?- Megnyugtatlak, ha igazad is lesz, azt már nem fogod megélni, ahogy a kedves kisgazdád, Wallenberg se. Ha ez is lesz az utolsó cselekedetem, mindketten élettelen teste előttem fog elterülni.- színtiszta gyűlölet lángja tombolt a szemében, ha bele is pusztul, ha a tervének fogaskerekeit nem tudja mozgásba hozni, akkor is megöli ezt a két férget.
- Wie du sagst(ahogy mondod). Voltam, a múltidő helyes. De elég időt töltöttem el Wallenberg testében, hogy ez megváltozzon. Amit tudott, az már itt van.- mutató ujjával megkocogtatta a halántékát.- Im Ernst(komolyan)?- oldalra döntötte a fejét, és csalódottan nézte az angyalt, és a csapdát, mi körbe vette a démont.
- Wie originell(milyen eredeti).- a hóna alá rakta a kardját és szarkasztikusan tapsolni kezdett, le se tudná tagadni, hogy nincs lenyűgözve.
- Már csak egy szék kellene, kényelmesebb ülve beszélgetni. De azzal főzünk, amink van.- sóhajtott.- Ha elmondod, hol van a láda, akkor én is elmondom, hogy mit keresek itt.- vigyorgott.- Tudod, valamit sose értettem ezekben a csapdákban. Pontosabban a fajtám azon tagjaiban, akiket elkaptak vele. Mire fel a pánik? Ha megszakítják, beszennyezik, akkor már oda is a hatása. Akkor mégis mi tartja őket vissza attól, hogy a saját vérüket rácsapják, vagy ami a kezük ügyébe akad, összekenjék a jeleket, vagy eltakarítsák. Vegyük például a kardomat.- a hegyével rábökött az egyik jelre.- Elég lenne, ha a hegyével megpiszkálom, akkor megbomlik, és már is szabad vagyok. Te pedig hatalmas bajban.- de nem tette meg, helyette inkább leszúrta a földbe, és rátámaszkodott.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Little Cassmaid


☩ Történetem :
☩ Reagok :
264
☩ Rang :
Szeráf
☩ Play by :
Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Jan. 03, 2020 6:24 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Mammon & Cassael
Zene: Chainsaw Symphony • Szószám: 465 • Credit:

A halandók által cinikusnak fémjelzett arckifejezéssel meredek a teátrális démonra, s noha táplálni nem kívánom felesleges szócséplésének sorát, óhatatlan buknak elő ajkaim mögül a szavak.
- Nem hittem volna, van különbség hitvány pokolfajzat és hitvány pokolfajzat között - enyhe szemöldökemeléssel mérem végig alakját újfent, akárha különlegességének bizonyítékait kutatnám, eredménytelen. - Úgy vélem, továbbra sincs. Azt a túlértékelt okot pedig gyáva megfutamodásnak hívják, démon - tudatom vele, fajtánk legerősebbjei sem azért jártak sikertelen, mert oly’ hatalmas volna, hanem mert megátalkodott, becstelen csúszómászóként siklik ki a legszorosabb gúzsokból is. Kivéve Wallenbergéből, hosszan szenvedett a bezártságtól, mire képes volt olyannyira megtörni, átvehesse felette az irányítást. Közel sem meglepő, effajta lelkesedéssel kíván revansot venni és bosszút állni a halandón, aki túljárt az eszén.
Atyánk indítékairól máskülönben nem az apokalipszis egy lovasával fogok vitára kelni, így enyhén oldalra billentett fejjel várom, túllépjen a témakörön és eljusson tudatáig az ultimátumom, miszerint továbbáll az általam védett városnak ellenkező irányban, vagy itt marad és szembenéz végre az elmúlással. Habár tény s való, ebben a harcban közel sem bízhatok pusztán angyali erőmre, ostoba nem vagyok, s mint emlékeztetett rá ő maga is, tisztában vagyok azzal, miféle feketeségből gyúrta össze magát legutóbb. Önhittség volna azt gondolni, legyőzhetem a ládából eredő tombolással és dühvel, mi kéretlen és önhatalmúlag követett a teremtett világba a szabadulásommal.
- Tudtommal a Viszály sem lelte végét, ki a legelső közöttetek. Nagyra tartod magadat démon, az eredeti tested vesztét is ez okozta, s te sem fogsz másért hullani - pillantok rá rezzenéstelen arckifejezéssel, igazítva ujjaimmal a penge szorításán. Nagy szavakkal dobálózik, kit egy arkangyal teremtett s ki bőven lemaradt a világ hajnaláról, ám én magam sem lennék kevésbé önhitt, ha mindezt felrónám neki. Szavaimtól máskülönben sem fog változni lénye, veleszületett önteltségük levakarhatatlan jellemvonása a pokol szolgáinak. Ezért hát nem gyarapítom a szót, a kezdést emígy is rám ruházza, mielőtt azonban még azt hihetné, vakon neki iramodok, bizony egy tapodtat sem mozdulok.
Néhány hónappal korábban mérlegelés nélkül rontottam volna a démonra, elmémet elvakította volna a ládában alaposan kiforrott düh iránta, s a következményeket még annyira sem vettem volna számba. Ezúttal viszont tisztább az elmém, szinte feloszlott róla a köd teljesen, és noha valahol vonzz a szétcincálásának gondolata, a bosszú mindennemű szenvedésért, mit ennek a világnak okozott, nagyobb vágyam a földszínről való eltörlése. Csakhogy ehhez türelem szükséges.
- Sosem voltál a harcok bajnoka, jól mondom, démon? Valahogy mégis kiprodukálod magadnak mindég - jegyzem meg, téve egy lépést az irányába. Pengémet megemelem, ellenkező tenyeremhez simítom, és egy kósza vágással saját véremet ontom. Telekinézissel egyengetem aztán röpke szempillantások alatt Mammon köré, holmi illúzió keltette pecsétnél jóval hatékonyabb ördögcsapdáva zárva őt.
- Szóval, mit keresel itt? Unalmassá vált a létezés? - ismét közelebb megyek hozzá, sorra véve a tudatomban, miként is lehetne a leghatékonyabban leszámolni a démonnal. Milyen fogással lehetne úgy rászorítani, abból ezúttal ne tudhasson kicsusszanni.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




spiritual, celestial being

Never have I been a calm blue sea. I have always been a storm
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Mammon


Pennsylvania, Elhagyatott gyárépület  Giphy.gif?cid=ecf05e47c2cf13674614af23fe6127fd7698690dd12eb543&rid=giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
82
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Harry Lloyd
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 26, 2019 4:28 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


- Wie unhöflich. Még hogy a magamfajtáktól.- megjátszott sértődéssel és felháborodással emelte a tenyerét ajkai elé, majd lassan engedte vissza, halovány, gonoszkás félmosollyal az ajkán.- Ki kell, hogy javítsalak Engel, de nem tévedtem el, pontosan ott vagyok, ahol lenni akarok, ami pedig a fajtámat illeti… khm. A legjobb tudomásom szerint belőlem nincs több, egy Pestis van, és az előtted áll. Mondhatni über alles vagyok a démonok közt. Megvan az oka annak, hogy az úgynevezett Arkok se tudtak megölni, csak az egykori porhüvelyemet tették lakhatatlanná.- de az eszenciáját, az igazi valóját nem tudták semmisé tenni, túlélte, és új gazdatestet keresett magának, csak sajnos a bérlés előtt nem nézte meg valami alaposan az új otthonát. Túl sok volt vele a gond és sajnos csótányokhoz is volt szerencséje.
Hiába a leplezetlen megvetés az angyal felől, az ösztöneinek nem tud parancsolni, természetes, hogy végignézett Mammon új testén. S ha a démon nő lenne, akkor talán még hízelgőnek is gondolná, de szerencsére nem így volt.
A tollas szavai miatt Mammonból egy rövid, megvető és gúnyos kuncogás „tört” ki.
- A sértéseiden még dolgoznod kell. Túlbecsülik a levegőt és természetesen ezt a weltet is.- sétapálcájának a végével végigmutatott az egykor szebbnapokat is látott helyen.- Ha a drágalátos teremtőd annyira szeretné ezt a világot, és a rajta élőket, gondolod, hogy hagyta volna, hogy mindez megtörténjen? Hogy kényünk és kedvünk szerint játszunk az emberekkel? Kérlek, ennyire te se lehetsz naiv.- enyhén kioktató volt a hangja és mindvégig nyugodt, fejét enyhén balra döntötte és mosolyogva nézte az angyalt. Az se zökkentette ki, hogy sikerült nevetésre bírni az engelt.
- Ich habe wirklich gehofft. De ahol a szép szavak nem használnak, akkor ott az öklöddel kell érvényt szerezned az akaratodnak. Tsk-tsk-tsk.- kissé csalódottan rázta a fejét. Sejtette, hogy nem fog túl sokra menni azzal, ha kéri, de reménykedett abban, hogy az engel az eltelt napok alatt magára szedett némi észt, de úgy fest, hogy csak koszt.
- Hogy mit csinálsz?- nagyokat pislogott és úgy tett, ahogy az emberek nagyrésze, amikor nem hallottak valamit; a félhez tette a tenyerét, és az angyal felé fordította az orcáját, hátha tényleg rosszul hallotta azt, amit hallott.- Megölsz? Te? Engem? Kíváncsi vagyok, hogy mégis hogyan képzelted ezt kivitelezni? Habár… a második lehetőség még érdekelne is, legalább egyszerre tudnálak benneteket „vendégül látni”.  De előbb vagy utóbb el fogod mondani, hogy merre is van Wallenberg, ha kell, akkor darabokban adlak oda Höllenhundnak. Mert ha valamiben biztos vagyok, az az, hogy nem tudsz megölni. Sőt, megsúgok neked egy geheimnist, de cserkészbecsszó, hogy nem mondod el senkinek. Oh, miket beszélek, persze, hogy nem mondod el, hiszen lakótársak is voltunk. Tehát, mielőtt túlságosan is eltérnék a témától. Én vagyok az első és eddig az egyetlen Pestis. Ahogyan a járványoktól, betegségektől se lehet megszabadulni, úgy tőlem se. De feleslegesnek érzem ezt a sok szót. Tied a kezdés lehetősége.- szabad kezével az engel felé mutatott, jelezve, hogy akár már támadhat is.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Little Cassmaid


☩ Történetem :
☩ Reagok :
264
☩ Rang :
Szeráf
☩ Play by :
Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Szept. 01, 2019 5:28 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Mammon & Cassael
Zene: - • Szószám: 344 • Credit:

Hátát mutatja nekem a démon, ám a belőle kipálló dögszag összetéveszthetetlenül fémjelzi igaz valóját, mindamellett, korábban villanásnyi momentumokra már sikeredett rálátást nyernem a kalappal árnyékolt ábrázatára. Hiába tűnik olybá, újdonsült testével karöltve egészen más jellemet is húzott pokolbéli, iszonytató küllemére, miként a halandóknak szokása naponta váltani öltözéküket, a lényét képtelen megmásítani. Ugyanaz a megátalkodott pokolfajzat ácsorog előttem, ki Wallenberg hús-vér vázából fenyegetőzött rendületlenül, vagy aki füstös formájában igyekezett a maradék béketűrésemtől is megfosztani. Bizton veszem, ezúttal sem kell sokáig várnom ezirányú próbálkozásaira.
- Nem, mikor ilyen messzire tévedtél New Orleanstól és a magadfajtáktól - míg ő a tekintetén keresztül biztosít a megvetéséről, én úgy a hanghordozásommal, mi egy árnyalatnyival sem enyhült vagy lett barátságosabb a külön töltött hónapok alatt. Éppen annyira kívánom elpusztítani, mint a ládában töltött végtelenbe nyúló napjaink során bármikor.
Felém fordul, s ezzel felhatalmazottnak érzi magát szokásos, gyermeteg előadásainak egyikére. Lapos pillantásokkal követem nyomon a szövetkabát libbenését, óhatatlanul mérem végig az elém tárt öltözék részleteit, dacára annak, a legkevésbé óhajtanék holmi divatbemutatókkal foglalatoskodni.
- Megdöbbentően sok levegőjét pazarolod a teremtett világnak - sóhajtok fel unottan, vékonyka vonallá szorított számat kiábrándultan húzva el oldal és lefele irányban. Mindeközben kézügybe helyezem a pengémet, nem készülve kevesebbre, mint Mammon jól ismert dühkitöréseinek egyikére. Addig viszont kénytelenné válok végighallgatni a sületlenségeit, de csupán akkor hagyja el a torkomat egy hitetlen nevetésfoszlány, miként választás elé állít. Akárha lenne rá joga… hatalma. Noha elnézve a kezében forgatott, sebtében alakuló sétapálcáját, tán valóban megszedte magát némi plusz energiával a láda sötét mágiájából.
- Próbálkozz, démon. Úgy hiszed, elárulnám őt a kedvedért? Puszta szépen kérésed okán? Úgy hiszem, neked kellene fontolóra venned a lehetőségeidet - testsúlyomat egyik lábamról a másikra egyengetem, rezzenéstelen ábrázattal figyelve a Pestis negédes mosolyra kanyarodó ajkait, majd a pimasz szemeit, amelyek minden formájában, porhüvelyében egyformán csillannak. - Hátat fordítasz, és eltűnsz New York közeléből. Úgy nem öllek meg, vagy rángatlak Wallenberg elé, hogy ő tegye meg. Vagy maradsz és számolsz a következményekkel. Nos? Melyik lehetőség legyen? - enyhén oldalra billen az állam, mialatt elbitorolva tőle a szavait, magamévá teszem őket az utóbbi két kérdés valójában.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




spiritual, celestial being

Never have I been a calm blue sea. I have always been a storm
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Mammon


Pennsylvania, Elhagyatott gyárépület  Giphy.gif?cid=ecf05e47c2cf13674614af23fe6127fd7698690dd12eb543&rid=giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
82
☩ Rang :
Lord/Lovas
☩ Play by :
Harry Lloyd
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Aug. 21, 2019 5:09 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Teltek a napok, teltek az éjszakák, az unalmas emberek kétségbeesetten kapaszkodtak a romba dőlt világukba. Harcoltak érte, meghaltak, és változott bármi is? Nem, semmi, csak késleltetik az elkerülhetetlen véget, a végzet lángoló kardját, ami majd lesúlyt rájuk, és eltűnnek, mintha nyomuk se lett volna a bolygón, ahogy az angyalok is hasonlóan fognak majd járni, csak tűz helyett egy apróság fog végezni velük. Belélegzik, és belülről fogja felemészteni  őket, kihullanak a tollaik, véres heg marad a szárnyuk helyén, elsorvadnak, és nem marad más utánuk, csak egy undorító, büdös massza, ami nyomokban se fog arra emlékeztetni, hogy mik is voltak.
- Oh, schrecklich.- csalódottan rázta meg a fejét, és felsóhajtott.- Igazán kár, hogy semmi se maradt, más korházat kell keresnem.- egymás után kereste fel a kórházakat. Mert bár hiába nem tartja túl sokra az embereket, azt el kell ismernie, hogy ha a saját maguk pusztításáról van szó, igen csak nagy tehetségük volt. De sajnos egy lepusztult romhalmazban nem valami sok hasznos információra akadhat. Legalábbis ahhoz, amit eltervezett, ahhoz semmit. Előbb össze kell állnia az egésznek, és utána képes lesz elkészíteni a vírust már magától is.
Lassan sétált, fekete, bőrkesztyűbe bujtatott ujjai közt forgatta a sétapálcáját. Gyorsabb is lehetne, de ahhoz túlságosan is elnyerte a romos táj a tetszését. Ilyenkor némi büszkeség önti el a mellkasát, ott, ahol elméletileg a szívének kellene lennie. Igazán jól dolgozott a fajtája. Bár jár némi elismerés a két másik félnek is.
- Hm, azt hiszem, hogy ez megteszi.- ismerős illattal telt meg a levegő, ezer és ezer közül is megismerné ezt, bár az is segített, hogy néhány tükröződő felületen könnyen ki lehetett szúrni azt az ostoba csirkét.
Belépve a gyárba még tett pár lépést, majd megállt, sétapálcáján megtámaszkodva várt, közben pedig a kalapjával babrált. Az ismerős hang hallatán pedig elöntötte a gyilkos harag, a vágy arra, hogy most azonnal kitépje az angyal gerincét, egyenesen a szemüregén át.
- Azt gondolná bárki, egy efféle kaland után a ládában, évekig kerülnéd a lakótársad, és megjön az eszed, hogy kerülnéd még a lehetőségét is az összetalálkozásnak… Engel.- lassan, kimérten fordult meg, arcára kiült a közöny, szemeiben a megvetés lángjai lobogtak.
- Wirklich?- unottan forgatta meg a szemeit.- Tudhatnád, hogy az úgynevezett, sebtében eszkábált testem nem annyira törékeny. Tudod hogyan és miből készült. Jut eszembe, hogy tetszik az új ruha?- széttárta a kabátját és lassan körbefordult.- De nem értem a többesszámot. Talán a kabátzsebedben rejtegeted őket? Vagy összementek? Nem léptem rájuk véletlenül?- megjátszott rémülettel emelte fel a lábát, hogy a bőrcipőjének a talpát megnézze. Majd mikor meggyőződött arról, hogy semmibe se lépett bele, megkönnyebbülten sóhajtott fel.- Nem, nem léptem rájuk. Sajnálnám kidobni ezt a pár cipőt, de hát ha angyal van a talpán, akkor már menthetetlenek. De visszatérve a kettönk dolgához. Adok két választási lehetőséget, az első, hogy el mondod merre van az a schwein Wallenberg, és akkor gyorsan végzek veled, alig fogod érezni. A második, akkor is el fogod mondani, csak éppen fájdalmas lesz a módszer, amivel kiszedem belőled. - közben lassan dobálni kezdte egyik kezéből a másikba a sétapálcáját, ami a harmadik körnél fekete füstbe burkolta magát, majd immár egy, átlagos külsővel rendelkező, egykezes karddá változott. Mammon ujjai kőrbefogták a markolatot, és egy nyolcast írt le a levegőben a kardjával.
- Megteszi. Nos? Melyik lehetőség legyen?- kérdezte egy barátságos mosollyal az ajkán.
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon
Nincs


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 17 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 17 vendég :: 1 Bot




• Fajaink száma •
Arkangyal
8/4
Leviatán
8/1
Angyal
7
Démon
13
Bukott Angyal
3
Ember
2
Félvér
3
Harcos Angyal
4
Vadász
9
Nephilim
6