☽ OH DARLING, EVEN ROME FELL ☾
Légy üdvözölve egy apokaliptikus világban, ahol nem tudod kiben bízz

 

Gráinne Mhaol
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Reagok :
50

Pént. Nov. 11, 2016 9:09 pm írtam neked utoljára



Belphegor & Gráinne
❝ ...Crescit amor nummi, quantum ipsa pecunia, crescit... ❞
Magassarkúm határozottan kopog az aszfalton, ahogy egyik lábam után teszem a másikat. Nincs olyan tekintet, amely ne fordulna utánam. A pillantás általában lentről kezdődik: Kecses, vékony lábamnál, majd folytatódik hosszú combomnál, ami eltűnik a fekete, meg-meglibbenő szoknya takarásában. A szemek végig kísérik a fenék finom ívét, ahogy a csípőmbe ér, vékony derekamra kúsznak, amelyre ruhám anyaga finoman simul, majd onnan fel a keskeny vállakra és finoman kiemelt dekoltázsra. Itt általában minden tekintet tesz egy kis pihenőt, még mielőtt tovább indulna a kecses nyakra, amelyet mindig díszít valami ékszer, majd a bordóra rúzsozott, puha ajkakra, s végül a barna, ravaszul csillogó szemekbe pillantanak. Ajkaimra kis vigyor szalad, vékony kezeimmel megdobom barna hajam, csak hogy megállítsam még a lélegzetüket is. Imádom, mikor így végig mérnek, mert amikor az ember rácsodálkozik valamire, figyelmetlenné válik, könnyebb áldozattá válik.
Finom, bódító, kissé édes parfüm leng körbe, ami általában be szokott jönni a férfi nem képviselőinek. Határozottan lépek be a kaszinóba, amelyet már rendkívül jól ismerek, ahogy a benne lévő dolgozókat: és magát a kaszinó tulajdonosát, akit az egyik pingvinnek öltözött beosztottal oda is hívatok magamhoz.
Figyelem, ahogy a férfi elindul, én pedig addig is kissé félre állok és figyelem a tömeget, hallgatom a beszélgetés morajlását, a gépek csilingelését, az öröm kiáltásokat, a k.rva anyázásokat. A levegőbe szimatolva szinte érzem a pénz és a kártyák szagát... De főleg a pénzét. Szinte bizseregnek az ujjaim, hogy beszállhassak játszani, s elemelhessek egy-két dolgot. Épp ekkor látom meg, hogy a tulajdonos, "Mr. Knight" egy igen feltűnő vigyorral az arcán közelít. Máig emlékszem, mikor először találkoztam Belphegorral.  Még ma is elkuncogom magam, mikor eszembe jut.

"Éppen a pókerben kopasztottam meg valakit, mikor mellém telepedett le. Akkor még nem tudtam, hogy ki Ő, vagy hogy egyáltalán micsoda... Sajnos a száműzés egyik rendkívül nagy hátránya, hogy a démonok képességeit lepecsételik, szóval csak egy rohadt hosszú életű, átlagnál erősebb embernek számítottam -és számítok most is. Beszállt a játékba, én pedig láttam rajta, hogy tehetős, s meglehetősen jól is játszott. Nem tudtam, hogy megfigyel, vagy ilyesmi. Általában, ha ilyen helyre jövök -mivel nem ez az első kaszinó, ahol jártam-, mindig oda figyelek arra, hogy túl nagy feltűnést sose keltsek. Kevés nagy nyeremény helyett sok apróval szoktam általában elhagyni a helyet. Nincs szükségem arra, hogy az osztókat győzzem le mind: ugyan is fürge ujjaim nem csak a kártyákat, de általában a mellettem ülők zsebeit is végig járják.
Épp úgy, ahogy a mellém ült démonét is. Azt a játékot épp "elvesztettem", majd rá mosolyogtam a férfire.
- Talán majd legközelebb. - mondtam, majd a maradék zsetonommal felkeltem az asztaltól. A bárpulthoz sétálva megittam egy italt, s talán csak öt perc telhetett el, mikor ismét megjelent mellettem.
- Nem találkoztam még olyannal, aki megtudott volna lopni engem. - mondta teljesen nyugodtan. Meglepett arckifejezést vettem fel, és letéve a poharat a pultra rá pillantottam.
- Elnézést? - az ártatlan pillantásom azonban azonnal eltűnt, amint felemelte a kezét, s ujjai közt ott fogta a pénztárcáját. Automatikusan nyúltam volna a táskámba, hogy ellenőrizzem, tényleg az-e az, de nem mozdultam. Biztos voltam abban, hogy azt fogja a kezében, amit én nem is olyan rég."

Akkor ismerkedtünk meg. Azóta.. hm... Nem is tudom, miként írnám le, hogy miféle kapcsolatunk van. Mint mikor két tolvaj méri össze mindig az erejét szórakozásból. Az egyik lop, a másik pedig vagy észreveszi, vagy sem. Ez történik most is, mikor hirtelen eltűnik előlem, s akkor már tudom, hogy mögém fog érni. Pár másodpercnyi időt hagyok neki, hogy beszállhassak a játékba, s mikor hátra pillantok rá egy mosollyal az arcomon, már húzza elő is az érmét. Halkan elnevetve magamat fordulok felé.
- Érdekes, én azt hittem, vaj van a fülem mögött. - vigyorodom el. Az az egy 100-as értékű zseton, mit elcsent tőlem nem érdekel. Annak a tíz, vagy harmincszorosát fogom ma visszanyerni -és mellette amúgy is lopkodok még magamnak a vendégektől. Bele karolok, vékony ujjaim ráfognak karjára és mély levegőt veszek.
- Kissé feszültnek tűnsz ma. Szeretnéd levezetni? Mit ajánlasz ma nekem? Melyik asztalnál raboljalak ki? - szinte megnyalom az ajkamat az izgalomtól. Játszani szeretnék végre és pénzhez jutni, más örömöm nincs itt igazából. De Belphegor persze tudja, hogy csak viccelek: nem áll érdekemben tönkre tenni, különben is élni akarok még. Hallottam pletykákat, hogy hogyan végezték egyesek, akik túl sokat akartak túl hamar.

 
Kaszinó
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: