⊂ War is peace. Freedom is slavery.⊃
Black as the devil, hot as hell, pure as an angel, sweet as love.

 
Café La mort
The devil's voice is sweet to hear.

Vendég
'Cause we're hot like hell



Utolsó Poszt Csüt. Dec. 15, 2016 4:00 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2




Semmit nem értek és fogalmam sincs arról, hogy mi történhetett, hogy ő itt van a földön. Nem tartottam huszonöt éven keresztül a kapcsolatot egyik Mennyországi lénnyel sem, nem találkoztam egy Pokoli démonnal sem... Egyszerűen csak próbáltam elfogadni azt, hogy immáron örökre itt kell lennem. Sokáig bezárkóztam, de végül kezdtem elfogadni a helyzetemet. Mondjuk szívesen visszatérnék még... ha lenne rá esély, de tudom nincs. Az pedig hogy visszakapjam a szárnyaim, mind csak Gabrieltől függ. Meglepett tekintetemet nem takarom, úgy nézem Raident, mint aki még sosem látott embert. Zavaromban kérdeztem, ő pedig közelebb lép. Nem mozdulok. Végignézek rajta, szinte semmit sem változott az évek során. Kicsit lehangol a válasza, de próbálom ezt nem kimutatni.
- Szóval még mindig ez életed célja... ez az ellenségeskedés... ennyi év után sem ült el benned? - Kérdem kicsit fintorogva. Pillanatokig csak a földet kémlelem, aztán tekintek vissza szemeibe; tudja jól, sosem hagynám, ha valamivel nem értek egyet.
- Nem is tudod, mi van velem, de te már rögtön ítélkezel! - Nem mintha lenne esélyem nála. Nem mintha bármi is változott volna... nem miattam jött és szerintem soha nem is fog majd. Pedig milyen szép álom lenne. Ahogy az is, hogy visszakapjam a szárnyaimat.



Raiden
'Cause we're hot like hell
avatar



☩ Faj :
Harcos Angyal
☩ Reagok :
34

Utolsó Poszt Csüt. Dec. 15, 2016 12:41 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


Sea && Raiden
Ha szerelembe esel, fájdalomnak leszel kitéve.


A fejemben millió gondolat cikáz, mint egy puska golyó, sé nem tudom hogy mit kezdjek. Itt áll elöttem a nő, akit titkon szerettem, de elárult engem, itt áll elöttem, akiért meghaltam volna, de most legszívsebben én ölném meg. A szívem lasabban kezd el verni, a torkomban oriási gomboc kezd el nőni, mint ha meg akarna folytani engem.

"Mit keresel itt" Még is miylen kérdés ez, le maradt volna a balhéról? Minden angyal a földön dekkol, vajon mit kereshetek itt, na jó nem mindegyik. Végig mérem őt, látom, hogy más a haja. A szőke tincsek most sötét barnában mutatkoznak meg. Tetszik, egészen más így az arca, de elgondolkoztam, s kalandoztam egy kicsit. Elfordítom a fejem, nem is méltatom ezt válasszal, de akkor folytatja.
- Ahol te vagy? - Teszem fel a kérdést, majd közelebb lépek.
- Ha tudom, hogy itt vagy még a környékére se jövök. Michael megbizatásából vagyok, de téged mit érdekel, Gabriel bizonyosan már hiányol. - Mondom.
Nem tudtam, hogy itt van, nem is akartam tudni, hogy hol van. Remekül megvoltam egyedül az életem során. Sofiel, Michael mellettem voltak, és ez nekem elég volt, nem kellett más, csak az, hogy valakivel barátok legyünk, és Sofielben a barátomat megtaláltam. Tudom, hogy Michaelt szereti, és tudom, hogy soha nem vallja be, de talán egyszer még is, és akkor nem csak én fogok a szerelmes dolgaimról nyavajogni neki, mert persze Sealiah-ról szoktam, hanem ő is, majd el mondja nekem gondait.




Megjegyzés: IDE || Szószám: Ide ||  Credit


✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖






Everybody has a

dark side


Vendég
'Cause we're hot like hell



Utolsó Poszt Csüt. Dec. 01, 2016 6:41 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2




Tekintetem végigméri őt. Észreveszem az ökölbe szorított kezét is. Nem lépek közelebb, nem tudom, mit kellene tennem és kicsit zavarban is vagyok: amiről árulkodik az arcom vörös árnyalata. Ahogy a nevemet kiejti, egyszerűen csak végigfut rajtam a hideg, kezem libabőrös lesz ismerős hangja hallatán. Tényleg ő az. Szerintem a körülöttünk lévők már hülyén néznek ránk, amikor végre veszek erőt magamon és még egy picit közelítek, csak hogy ne halljon minket mindenki.
- Mit keresel itt? - Tekintetem az övét keresi. Hangom gyenge, a levegőt is nehezen veszem. Mit mondjak, huszonöt éve nem kellemesen váltunk el egymástól és ez őszintén bánt a mai napig. Igazából nem tudom, melyikünk hibája... talán mindkettőnké. Erről egyelőre nem szeretnék beszélni, nem is hozom fel témába, csak kérdőn pillantok felé. - Mármint...pont itt, New Yorkban... a Földön... ahol én is... - Nagyot nyelek. Amikor megbuktam, sokszor gondoltam rá. Éjről éjre csak róla álmodtam és az jutott eszembe, hogy milyen jó is lenne ha most itt lenne és átkarolna, azt mondaná újra, nem lesz semmi gond. Mégsem történt meg. Huszonöt éven keresztül semmi sem történt. Nem jött el, nem találkoztunk. Most pedig itt van: csak nem tudom kiolvasni belőle, hogy véletlenül vagy direkt. Erre szeretnék válasz kapni. Valamilyen szinten egyiknek s másiknak is örülnék. Az érzéseim már nem biztosak, de a szívem még mindig nagyot dobban.



Raiden
'Cause we're hot like hell
avatar



☩ Faj :
Harcos Angyal
☩ Reagok :
34

Utolsó Poszt Szer. Nov. 30, 2016 2:38 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


Sea && Raiden
Ha szerelembe esel, fájdalomnak leszel kitéve.


Mostanában minden időmet kitölti a munkám. Sofiel és én csak edzük az újakat, talán jobb is ez így, hisze eléggé sok démont láttak a városban.
Sofiel tudom, hogy szerelmes Michaelbe, de soha nem fogja be vallani. Ugyan azt a gyötrelmes képét látom, mint annak idején nálam a tükörben. Sznved, ahogyan én tettem annó, de erre más nincs csak a munka. Számomra az atta meg azt, amire szükségem volt.
Kavargatom a kávémat, és  végzetes multamra gondolok, hogy mikor ronthattam el, és hogyan? Zajok számomra olyanok, mint a csend semmit nem jelentenek, hiszen hozzá szoktam, de amint lépteket hallok közeledni felém, balra fordítom fejemet. Egy sötét haju lány közeledik, de nem tudtam ki az így hirtelen jobban szemügyre vettem a lány alakját.
- Sealiah! - Állok fel rémületemben, majd ökölbe szorítom magam mellett a kezemet.
Hangosan egy hang kiabál a fejemben. "ne gyere közelebb" de ajkaim képzelenek ezeket kiengedni.




Megjegyzés: IDE || Szószám: Ide ||  Credit


✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖






Everybody has a

dark side


Vendég
'Cause we're hot like hell



Utolsó Poszt Szomb. Nov. 12, 2016 3:24 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2




Minden nap ugyan az a monoton történés. Kezdem már megunni, hogy amióta New Yorkba költöztem, csak ugyan azt kell tennem: dolgozni és aludni, hiszen valamiből kénytelen vagyok megélni. Nem lehetek már az a tiszta és gondmentes angyal, mint régen voltam. Viszont már csak pár év, és ismét költöznöm kell, új személyazonosságot találnom és minden indulhat elölről. Ez az összes érdekesség az életemben.
A jól megszokott kávémért indultam el a kedvenc kávézómba, a Café La mortba. Munka után és munka előtt is mindig ez az első hely, amit meglátogatok, még mielőtt hazatérnék, és különben is, egyszerűen bármikor leugorhatok ide, hiszen majdnem hogy a szomszédságban lakom. Kellemes emlékek fűznek az itteniekhez, hisz mikor ide költöztem, oly segítőkészek voltak velem, hogy hirtelen megfordult a fejemben, hogy milyen jó is lenne ha én is tudnék ilyen kedves lenni más emberekhez, mint régen. Az emberi lét kikezdett velem.
A pultnál állok, és miután megkaptam a kávémat, már fordulok is meg, hogy kisétáljak az ajtón, de szerencsémre - vagy szerencsétlenségemre? - körülnézek, és azon nyomban megtorpanok. A kezemben lévő papírdobozos kávé a föld felé zuhan, én meg egyetlen szót tudok kiejteni a számon, értetlen pillantások közepette.
- Raiden...
Hirtelen térek magamhoz. Zavaromban felveszem a földről a félig kifolyt kávém dobozát, az egyik mellettem lévő asztalra teszem és két lépéssel közelebb megyek a férfihoz, életem nagy szerelméhez, akit idestova huszonéve nem is láttam. Fogalmam sincs, mit kellene mondanom.


Raiden
'Cause we're hot like hell
avatar



☩ Faj :
Harcos Angyal
☩ Reagok :
34

Utolsó Poszt Hétf. Okt. 24, 2016 6:37 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


Sea && Raiden
Ha szerelembe esel, fájdalomnak leszel kitéve.


Az életem egy katarzis, soha nem tudom, hogy mi lesz velem sodrodom az árra. Mihály fél, de nem tudom mit tehetnénk. Addig nem tudunk mit tenni, amig nem támad Gabriel. Lucifer beszökött a városba, láttam, láttam magát, de nem szóltam. Jól tettem? Nem tudom. New Yorkba jöttem. Mihály ide küdött engem, hogy meg győzzek pár angyalt, hogy ne rejtőzzenek, hanem térjenek oda hozzánk. De, aki ide jönn nem akar rést venni a háborúban, amit megértek. Már én is a nyugalomra vágyom. De a szerelem se talált meg, azt hittem Selene oldalán majd megtalál, de nme így lett, nem tudom miért vagyok el átkozva, sem azt merre járhat Sealiah. Egyszerűen bele fáradtam, olyan rég élek, hogy már meguntam az életet, meguntam, hogy éljek. Vagy azt, hogy nem éltem. Szólgállom 25 éve Mihályt, de hiába nem igazán érdeklem. Pedig hűségem áratlan, még a szerelelemet is hagytam vezi érte, de lehet jobb lett volna, ha vele bukom? Ha együtt élünk? Ha közös jövönk lesz, még akkor is, ha rossz oldalon állok? Nem tudom a választ, hiszen nem teszem fel, csupám magamnak így válasz sem érkezhet hozzá.
Jól esne egy kávé, igen mi is szeretjük a kávét, így be megyek az első ilyen helyre. HOgy itt minden békés, jól tették, hogy megvetik a természet feletit, ám bár laknak itt, d emég is ők is békében, és nyugalomban járják a várost.
Leültem, a kávémat vártam, közben elmeregtem még mennyien élhetnek így? Mi történt a világ többi részén? Teljes a káosz, vagy a béke uralkodik?




Megjegyzés: IDE || Szószám: Ide ||  Credit


✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖ ✖






Everybody has a

dark side


Sponsored content
'Cause we're hot like hell



Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


 
Café La mort
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: