Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Hell or Heaven


Titkos alagutak Xs6BoYF
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
700
☩ Rang :
Staff
☩ Képességem :
Admini erők uralkodnak bennem
☩ Multi :
Raiden, Cassael
☩ Play by :
Jason Momoa, Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 09, 2019 3:54 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


***
Szabad a játéktér


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Bad Boys

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Titkos alagutak Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
676
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Jún. 05, 2019 5:37 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Raphael
Only God can fill an empty heart
Egykor volt idő, amikor a tiszeltetet képes voltam megadni egy olyan számára, mint az előttem álló ark is. Már csak azért is, mert egy ark. Volt idő, amikor hittem, hogy ez jelent valamit, hogy ez ér valamit. Volt idő, amikor feltétlen engedelmességgel követtem volna minden parancsát, ha a sors úgy hozza. Nem is olyan régen volt ez.
Volt idő.
Aztán végignézek a férfi hátán, tartását próbálja megtartani, de mit ér vele? Hol vannak a hű harcosai? Hol van már az az angyali büszkeség, mely egykor körbelengett minket? Istennek az akarata, melyet vakon követtek?
Szabad akaratot nem kaptuk meg? Nézzetek ránk. Mást sem csináljuk, csak azt gyakoroljuk és mit érünk vele? Képtelen voltunk követni azt, amit meghagytak nekünk. Évmilliókon keresztül tanulmányoztuk, hogy mit csinál Isten, elmegy és mi maradt meg belőle? Mit voltak képesek felfogni a tyúk eszükkel?
- Nos, ami itt lent van, te mocsoknak hívod, de ez sokkal több. Egykori emlékek, melyeket az embereknek nem szabadott volna elfeledniük, emlékek, melyeket nekünk meg kellett volna őriznünk számukra - ahogy lépek egyet, a falon simítom végig ujjaimat.
Nem is olyan régen Tomnak újságoltam, hogy mit is rejtenek ezek az alagútak valójában. Milyen emlékekkel látják el az embereket, hogy tudják, van reményük.
- Az aranyláz első éveiben, úgy hatvanezer ember, igazából pontosan tudom, hogy mennyien, de ne akadjunk le a számokon, szóval, legalább ennyi ember érkezett hajóval a városba. Közülük voltak egy páran, akik mindenüket hátrahagyva indultak meg a hegyekre. Magukat a csónakokat is hátrahagyták  a parton. A belváros ezekre a csónakokra épült, egy oly kincsre, melynek több az eszmei értéke, mint az anyagi - a legtöbb ember csak ezt látná meg benne. Talán manapság angyal is. Pedig ez annál sokkal több…
Mégis képtelenek felfogni. S kérdezik, hogy miért…
Őszinte válasza meglep. Megtorpanok egy pillanatra, hogy aztán lépkedjek is tovább utána.
- Most, hogy ezzel tisztában vagy, kívánsz is valamit tenni? - kérdezek újra csak. Gyanítom, hogy ez az első alkalom, hogy ezen gondolatoknak hangot is ad. Nem mindegy, hogy mit tud az angyal és mi tudatosul benne. Nem árt tisztában lenni az erőviszonyokkal, ha egyszer komoly harcokra kerülne a sor.
Nem sűrűn láttam őt idelent, mióta lent vagyok. Semmit sem hallottam róla, még csak kósza pletykákat sem.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Május 30, 2019 1:34 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Something missing here
Raphael
And Ophilia



──────────── ────────────

The doctor is just one step away from the killer

Sajnos Ophilianak igaza van. A démonok lassan többet tesznek az emberekért, mint azok akik erre lettek teremtve. Egymással háborúzunk, minthogy apánk munkáját védenénk. Nem is csodálkozom, hogy lelépett. Morgok magamba, hiszen mindent nem mondhatok ki. Neki nem.
- Mért minek hívnád ezt az alagutat? - kérdezek vissza pillanatokon belül. Másik kérdésemre nem válaszol. Vajon miért? Ő aki mindig jóságos, és mosolygós volt, most oly sötétnek tűnik. Fénye is tompult, vajon mi lett vele. Nem is mondva a hangnemet melyet megenged magának. Bár a régi rangok már nem is jelentenek sokat, csak erőben. Erősebb vagyok mint ő, ám egy fabatkával se érek többet. Kérdésére nem válaszolok, csak lassan elengedem a karját. Nem akartam én eddig fogni, csak a sietség miatt elfelejtettem elengedni. Megesik, hogy megfeledkezünk magunkról. Kivel nem? Megidézni? Ez mért nem jutott eszembe. Viszont várnom kell míg egy másik testbe költözik, úgy egyszerűbb lesz elkapni. Majd mikor közlöm vele, hogy felbosszant a testvéreim hülyesége, kinevet... Majd ismét vádolni kezd. Újabb kérdést szegez hozzám, melyre egy pillanatra az ütő is megáll bennem.
- Oh Ophilia - sóhajtom ki magamból. - SEMMIT - suttogom ki halkan, hogy még ő is alig hallja. Szomorú bevallani, de tényleg elmondom, hogy mekkora békét szeretnék, viszont egy kavicsot nem tettem arrébb egész idő alatt. Annyira el voltam foglalva, hogy Sophiet megtaláljam, hogy mással nem is törődtem. Gyógyítás helyett kardrahánytam azt aki nem tudott semmit, és nem is ártott senkinek. Szánalmas vagyok.   

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Titkos alagutak Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
676
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 07, 2019 4:06 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Raphael
Only God can fill an empty heart
Fejemet félrehajtva figyelem vonásait. Noha a fény csak derengve hatol be az alagútakba, mégis kiváló érzékeinknek köszönhetően tökéletesen láthatom az arcát. Pupilláinak tágulását nem tudom be többnek, minthogy aggódik az emberekért. Esetleg ismerheti, mely meglepő sem lehetne. Michael mellett bohóckodik a városba. Akaratlan, hogy ő is kialakítson kapcsolatokat holmi emberekkel.
- Ez a feladatuk, még ha többen is védik az embereket, mint az angyalok, képtelen parancsolni a természetüknek - hangomban talán van némi feddés.
De ez így van. Amióta lent vagyok, azt kell látnom, hogy több démon védi az embereket, mint angyal. Ennek az oka pedig egyszerű: ha nincs ember, nincs porhüvely. Nekik nem céljuk a Gabriel általi vérengzés.
Igaz, ennek a cirkusznak sem, mely a város magát hívja.
- A mocsokban? - bukik ki belőlem a válaszkérdés, szemöldököm akaratlanul felvonom. Kérdésének korábbi felére nem válaszolok, okkal.
Nem tudok, egyik testvére oldalára állni, ha nem értek egyet egyikükkel sem. Raphael mindig is kedvelte az embereket, ez sose volt titok. Mégsem tudok egyet érteni sem Michael, sem Gabriel ténykedésével. Egyik sem a sorsunk, egyik sem a feladatunk. Lett volna. Megmaradtam hát semlegesnek, mely miatt több sem esett rajtam, mint gondoltam volna. A végsőkig mégis kitartottam mellette.
Amíg meg nem tudtam az igazságot. De ezt ő sem értheti.
Egyet ért velem. Mégis mit tesz vajon azért, hogy jobb legyen?
Emlékszem a jóságos arkra, ki mindig nyugodt volt. Ki mindig kedélyes és kedves. Jóakaratú, kit nem marcangolt… De mi is?
Könnyedén elméjébe tekinthetnék, ezt mégsem teszem meg. Most nem.
- Elég rossz munkát végeztek - jegyzem meg, a békével kapcsolatban. Persze, az emberek öldöklését megállították. Hiszik ezt. Fejem lehajtva mosolyodok el. Oh, ha tudnák, mennyire tévednek. - Másrészt? - kapom fel fejemet. Hangomból érdeklődést hallhat ki, miközben haladunk előre. Karomat furcsa pózban kell tartanom, miközben fogja.
- Mh, Raphael, elengednél? - torpanok meg egy pillanatra, majd kedvesen nevetem el magamat halkan. - Tudok magamtól is menni - mosolygok rá kedvesen, szelíden. Mint a mennybe. Mégis fénytelenebbül.
- Ugye tudod, hogy meg tudod idézni? - vonom össze a szemöldököm. Persze ahhoz kellene egy név is. Oh, mire is nem jók az angyali erők? - Vectroin a neve - adom meg neki, melyet keres. Vagy nem. Ezzel előrébb lehet, ha akar.
Lássa csak, hogy mennyire segítőkész vagyok. Mint mindig.
- Felbosszant? - nevetem el magam, talán epésen. S ha elenged, akkor egy pillanatra megállok. - Ahelyett, hogy tennél azért, hogy ez ne így legyen? - vonom fel vádlón mindkét szemöldököm.
Ő is egy Ark. Raguel sokat szenvedett, de még akkor is megpróbálta azt a kettőt kibékíteni.
- Te mit tettél azért, hogy kibékítsd őket? - teszem fel a kérdésemet. Az irattár angyala vagyok, minden tudást birtoklok. Kérdésem vádló? Meglehet. De az igazság és az információ gyűjtése is a feladatom. Vajon téged mennyire ragadtak el az emberi érzések Raphael? Mennyire leszel ideges, ha a valósággal állítanak szembe? Ha meg kell válaszolnod egy egyszerű kérdést?
Nem megyek tovább. Türelmesen állok, mindaddig, amíg nem kapok választ tőle.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Ápr. 06, 2019 10:43 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Something missing here
Raphael
And Ophilia



──────────── ────────────

The doctor is just one step away from the killer

 Sophia. Szemeim egy pillanatra tágra nyílnak, melyet remélem ő nem vett észre.
- Nekik az a lényeg, hogy minél több alkut kössenek, erre megkeresik a legösszetörtebb embert. - Válaszolok komoran, és leplezett nyugodtsággal. Basszus itt lett volna a kezeim közt, és most oda lett mindennek. Franc essen bele. Mérgelődök magamban, hiszen hangosan nem lehet, mert a titok nem maradna többé az.
- Két éve? Mért nem csatlakoztál valamelyik testvérünkhöz? Csak jobb lett volna mint a mocsokban. - mégis mi történhetett szegény lánnyal. Mindig mosolygós volt a mennyben, már amennyit találkoztunk, és most... most a jól betanult álca alá rejtőzik. Avatatlan szemeknek nem tűnik fel, de én már láttam ezt azt. Nem a begyepesedett testvéreimre hasonlítok, akik csak azt látják, hogyan gyengítsék meg a másikat. Én figyelek a világra. Hiszen oly csodás is lehetne, ha nem a háború pusztítana minden szegletében.
-Igen. - válaszolom apró sóhajjal. Igaza van tényleg kivan facsarva. Nem is kicsit. Megragadom, úgy sétálunk remélhetőleg kifelé az alagútból. Kérdésére mélyebb levegőt veszek, melyet lassan fújok ki.
- Mióta ez a helyzet fönn áll, pinpong labdaként mozgok a világba, egyrészt próbálok békét teremteni, másrészt... mindegy - fejezem be a mondatot. Jó lenne, ha valakinek el tudnám mondani, de nem lehet. Ígyis többet szűrhetett ki mint kellett volna.
- Hiába a világ bármely pontján lehet azóta, mire újra megtalálom már mindegy lesz. - húzom félre számat szomorkásan, de ezt úgy hogy ő véletlen se lássa meg. Viszonylag gyors léptekkel haladunk előre. Miközben magyarázza furcsasága miértjét.
- De igen, sajnos már nem látják mire is kellene figyelni. Háborúznak ahelyett, hogy összefognának, de hagyjuk hiszen csak fölbosszant.
Csepp.   

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Titkos alagutak Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
676
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Márc. 30, 2019 11:16 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Raphael
Only God can fill an empty heart
Kérdésemre nem érkezik válasz. Az arkokra olyannyira jellemző arrogancia, most a megszokotthoz képest is jobban idegesít. De persze. Az utóbbi időben, inkább vették hasznomat, mint nem. De mégis honnan is tudhatná ezt Raphael? Az utóbbi időben nem nagyon volt jelen az angyalok életében. Legalább is ez a hír járja.
Így el is engedem a témát, igyekszem a legszelídebb mosolyom felvenni, melyet évezredeken keresztül gyakoroltam.
Kérdésének volumene furcsa. Még nem tudom, hogy miként, de… Nem ahhoz a nyugodt angyalhoz illik, amelyet képviselnie kellene. Elgondolkozok rajta.
- Egy barna hajú hölgy, bár ez nem sokat mondhat neked, a nevét Bulgária fővárosa után kapta, bár nem hinném, hogy direkt. Bölcs. Sophia, de annyira nem, hogy nem, hogy ne keresztezze bár démon útját. Nekik lényegében mindegy is, hogy kit találnak meg nem igaz? - húzom szomorú mosolyra az ajkamat. Nekik mindegy. Nem mindegyiknek. Még így is jobban védik az embereket, mint az angyalok azt valaha is tették.
Furcsa egy világban élünk, de sokat ez ellen nem igazán lehet tenni. Nem fogok senkit sem jobb belátásra téríteni. Ha azt hiszik, hogy az emberk öldöklése célhoz vezető, akkor tegyék. Az én terveim teljesen mások, ám ezt most hagyjuk más időkre.
- Két éve - emelem fel tekintetem, mosolyom változatlan. Valójában felhőtlen, kedves, ahogy egykor is. - S a legszebb, hogy a démonoktól szenvedtem a kevesebbet - vonom meg vállamat. Annyira nem is érdekes. - Kifacsart egy világban élünk - jegyzem még végül hangosan is. Testvér, testvér ellen. Legyen hát.
Ők sem vettek számításba, egyetlen egyszer sem, hiszen útban voltam. Én miért tegyek másként? Persze most jöhetne a sok álszent, de a lényegen semmi sem változtat igazán.
Egyszerű utasítására engedem, hogy karom ragadja. Aprót bukdácsolok az alagút hepe-hupás padlóján.
- Mi történt veled Raphael? - kérdezem tőle. Kedves és jóságos ark. Most pedig… A morgás, az a hirtelen kiejtett kérdés. Valami vele sincs rendben. Persze mondom, ezt én. - Nem hinném, hogy meghalt, legfeljebb a porhüvelye - pontosítok. Vélhetőleg most majd keres egy másikat. Nehezebb lesz, hiszen a lelket teljesen háttérbe kell szorítani. Persze azon porhüvelyek, melyek már lelket sem tartalmaz….
- A materiális világ mindenkire hatással van. Arra is, ki szeretné, hogy ez ne így legyen - felelem egyszerűen. - A változás természetes, még az angyalok számára is, nem igaz? - teszem fel a költői kérdést, miközben haladunk egyre előrébb az alagútban.
Csepp.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Márc. 27, 2019 12:10 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Something missing here
Raphael
And Ophilia



──────────── ────────────

The doctor is just one step away from the killer

Buta kérdésére nem válaszolok, hiszen valószínűleg, ha a nevén szólítom akkor igen. Nevetése ismerősen hangzik, régen sokat lehetett hallani a mennyben. Úgy tűnik kérdésem kissé nehezen érintette, de végül kinyögte a választ. Nem mintha megtehetné, hogy nem válaszol, hiszen felette állok.
- Ki volt az a lány? - teszem fel hevesen a kérdést, bár nem kellene. Lehet lebuktatom magam előtte, de nem foglalkozom vele, úgyse tudhatja. Hiszen senki nem tud róla. Elméletileg. Remélem gyakorlatilag is. Nem akarok senkit megölni emiatt. Főleg nem egy testvéremet. Fejét lehajtja, majd ismét elneveti magát. Rosszabbat?
- Mégis mióta vagy idelent? - szegezem az újabb kérdést, hiszen belőle pont nem néztem volna ki, hogy valaha is idelent találom. Mikor a csapda megszűnik, odalép a démonhoz miközben óvatosságra int. Pont az mondja nekem akit most szedtem ki egy csapdából. Aprót forgatok a szemeimen, de ezt ő nem láthatta, hiszen a démont kutatja át. Az egyik angyalunk pengéjét találta meg nála, amit hirtelen ejt le az alagút padlójára. Hatalmas csörömpöléssel hullik a földre, mely végigfut az egész rendszeren.
- Mozgás. - mordulok rá, miközben megindulok karját megragadva. Komolyan ekkora ostobaságot követ el? Fene tudja mennyien vannak még lenn, és milyen erősek. Fejemet rázom, miközben ő kérdez tőlem.
- A démont követtem, akit kivégeztél. - morgok ismét kissé az orrom alatt. Hiszen így nem kapok válaszokat a kérdéseimre. Hosszú idő óta ő volt az első akitől szerezhettem volna némi információt Sophieról, de ez most elveszett. Ismét.
- Mi történt veled Ophilia? Olyan más vagy!
Csepp.   

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Titkos alagutak Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
676
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Feb. 26, 2019 8:13 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Raphael
Only God can fill an empty heart
Feltekint rám, ám meg nem szólal. Fújtatva állom tekintetét, kissé berogyasztott térdekkel emelem magam elé a kezemet, figyelmeztetőleg. Nem fog rám hallgatni, miért is tenné. A harag hirtelen önt el. Miért is vagyok képes ezeket újra és újra megvédeni? Miért is voltam? Ez inkább a helyes döntés. De ha csapdába akar sétálni…
Akkor én sem fogok kijutni innen. Önzőnek hangozhat ez tőlem, egy angyaltól egy olyan lénytől, ki valaha jóságos és szelíd volt… Ám ezek elmúltak. Vége szakadtak, nincs is mit tenni. Most az én érdekeim azt szolgálják, hogy ne lépjen bele ő is egy csapdába, hanem segítsen ebből kijönni. Amihez nincs is más választásom, mint…
Arcomon végigfut az a szelíd mosoly, mely még fent is olyannyira jellemző volt rám.
- Emlékszel rám? - bukik ki belőlem a kérdés, halk nevetéssel fűszerezve. Ez miért is lenne annyira meglepő? Hát persze, sose emlékeznek rám, főként nem az arkok. Kérdésére először nagy levegőt veszek, majd nem mondok semmit. Alsó ajkamba harapva gondolkozok a válaszon. - Egy démont követtem? - adom meg a választ, kérdés formájába. Majd elsóhajtom magam. - Egy szerencsétlen lányt zaklatta a démon. Senki sem akart rajta segíteni. Kértem a városba tartozkodó katonák segítségét, de… - szám jobb sarkát elhúzom, vele egy időben pedig a jobb vállamat is felhúzom. Aggódására - vagy magam sem tudom, hogy minek nevezzem - újra csak halkan, lehajtott fejjel nevetem el magam. Hajam arcomat árnyékolja, tán nem is látja, hogy hosszú idő után ez az első, őszinte nevetésem.
- Rosszabbat is túléltem már idelent - emelem fel végül tekintetem, mosolygós szemekkel tekintve rá. Való igaz, hogy mind Michael mind Gabriel angyalaitól sokkal többet kaptam már… és lám. Még élek. A csapda azonban megszűnik, én pedig fellélegzem. Visszakérdezésére újra nagy levegőt veszek.
- Számos csapda lehet még itt, ezért vigyázz te is, hogy hova lépsz. Nem csak angyaliak, de úgy tűnik démonoktól is tartott, na meg… Ahogy láttam vannak közöttük olyanok is, melyek az erőnket gyengítik… - odalépek a démonhoz, majd átkutatva találok nála egy angyalpengét, rajta egyik testvérem nevével. Emneale. - Bátor harcos volt - suttogok csak ennyit, hiszen tényleg az volt. A fegyvert mégsem veszem magamhoz, leejtem az alagút padlójára, hagyva, hogy visszhangot verjen.
- Mit kerestél itt? - vonom össze ezúttal én a szemöldököm. Tény, hogy jól jött a segítsége, de ez lenne az utolsó hely, amire számítanék tőle.
Csepp.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Jan. 28, 2019 8:14 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Something missing here
Raphael
And Ophilia



──────────── ────────────

The doctor is just one step away from the killer

Kiállt felém a lány, de nem foglalkozom vele. Miért is foglalkoznék egy alacsonyabb rendű utasításaival. Térdre rogyva tekint fel, és a nevemen szólít. Egy darabig nem válaszolok további ellenfelek után kutatok, de úgy néz ki csend és béke honol a csatornában. Egyenlőre. Ő a csapda szélére sétálva tesz fel újabb kérdést. Nekilátok a csapda hatástalanításának, majd csak akkor nézek fel rá mikor újból megszólal.
- Ophilia? Te mi a fenét csinálsz itt? - mordulok rá, hiszen koránt sem elég képzett ahhoz, hogy önálló harcba kelljen.
- Ha ez itt nem a legalja lett volna a démoni hierarchiának könnyedén megölhetett volna. - folytatom a dorgálást, miközben a csapda megszűnik létezni. Fölállva pillantok az angyalra, hogy semmi baja nem történt. Talán a kis Ophi mégsem olyan gyámoltalan? A halott démonra bukik a tekintetem, akinek a nyakát orvosi pontossággal metszette át. Hmm felettébb érdekes. Főleg, hogy nem is a legalja volt, hanem a hírszerzés egyik fontos alanya. Fene egye meg, jobb lett volna, ha én kapom el, de már mindegy. Mérgemet lassan felülmúlja a lenyűgözöttség. Mikor tanult ilyeneket?
- Hogyan? - teszem fel a kérdést miközben szemöldököm összeráncolom.  

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Titkos alagutak Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
676
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 27, 2019 3:21 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Raphael
Only God can fill an empty heart
A csapda még ha hagy is mozogni, cselekedni képtelen vagyok. Erőm csak idebentre korlátozott, de amint ideérnek, torkomat tépik. Pontosan tudom, hogy nem árthatnak nekem. Nem tudnak megölni, de arra sincs szükségem, hogy szétmarcangoljanak.
Megpróbálom minden erőmet összeszedni ahhoz, hogy megtörjem a pecsétet. A legegyszerűbb lenne egy földrengés, de valljuk be, mélyen a város alatt nem lenne szerencsés. Azonban miért is érdekel a város védelme? Kezeimet magamtól kissé távolabb tartom, a két kutya irányába. Lábaimat megrogyasztom, készen az ugrásra. Csakhogy nem sok helyem van.
Ekkor hallom meg a halk csobbanást. Cipő talpa egy pocsolyába. A hang irányába fordulok.
Remek, még egy démon, gondolom. Nem voltak egyedül és voltam annyira amatőr, hogy egyedül másszak bele.
Fogaimat csikorgatva készülök fel a támadásra, azonban más kap el.
Fény.
Angyal fénye. S ez túl fényes, nem lehet akármilyen angyal. Elvakít, még ha a kutyákat nem is annyira, szívem helyén fájdalom fut végig. Megrogyok, féltérdre ereszkedem.
Ekkor mozdul mögöttem a kutya. Ugorna a hátamnak, hogyha…
- Állj! - fordulok az idegen felé, kezemet előrekinyújtva, mielőtt még egy újabb lépést tehetne. A hely tele lehet csapdával és ki tudja, mennyi kutyával és démonnal. Másik kezemmel szívem helyét markolászom, így tekintek fel a… - Raphael? - bukik ki a kérdés a számból. - Mit keresel itt a csatornába? - Állok fel lassan és a csapda szélére sétálok. Természetesen nem tudok kijutni belőle. Az ark jelenléte azonban teljesen megdöbbent. Ha valakire is számítottam… Nem ő az. Úgy tudtam, hogy vajmi keveset foglalkozik a várossal és az itt lakókkal...
- Vigyázz, hogy hova lépsz, tele lehet csapdákkal, nem csak angyaliakkal... - figyelmeztetem, mielőtt újra megmozdulna. Fényemet mégsem mutatom meg számomra, ennyire még nem vagyok ostoba, hogy rájöjjön, mire nem kellene.
Csepp.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Jan. 27, 2019 2:48 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Something missing here
Raphael
And Ophilia



──────────── ────────────

The doctor is just one step away from the killer

Óvatosan lépek közelebb, ám még mindig nem látok sokkal többet. A démon hallatja hangját, de nem velem beszél. Ki lehet még idelenn? És miért? Ez a hely még a démonoknak is sötét, nem hogy más lénynek. Majd egy női hang. Ismerős, mégis oly idegennek hangzik. Egyre közelebb, és közelebb férkőzök a hang irányába. Közben erősen fülelek, ám a rohadék kutyák morgása szinte minden hangot elnyom. Egy éles hang viszont kihallatszik. A hang amikor a hideg fém átvágja a húst. Csak nem? A démon vagy a másik? Egyre ezen filozofálok, és nem tudom melyiknek fogok jobban örülni. Mindegy ha egyedül is van könnyedén megölöm, bármivel is nézzek szembe. Ismét a női hang, és a kutyák egyre jobban vicsorognak. Sietve szedem a lábaimat, hiszen nem tudom vannak e esetleg többen. Kiterjedt fényt látok magam előtt ám mégis tompa. Egy angyal, de ki lehet az? Az biztos, hogy valakit megvágtak nem is kicsit, viszont ha a testvérem vérét vették azonnal cselekednem kell. Rohanni kezdek a fény irányában, és közben a padlót is figyelem, nehogy egy kósza csapdába rohanjak. Pár méterrel a cél előtt előkapom a pengémet, felkészülve a hirtelen kaszabolásra. Fényemet kiterjesztem, hogy jobban lássam a dolgokat, majd megpillantom őt, és a földön fekvő démont. Akkor a démon kapta a vágást. Az angyal ott állt kezét lazán tartva, melyről a démon vére csepegett a csatorna padlójára, ahol egy csapda körvonalazódott ki. Basszameg. A két pokolkutya közül az egyik készült rávetni magát, ám nem sok sikerrel. Telekinézissel a falhoz vágtam azt. A másik mielőtt bármit tehetett volna előtte teremtem, és kardomat átdöftem koponyáján. Mély lélegzet után fordulok a csapdába esett felé.
- Jól vagy? - közben elkezdem semlegesíteni a csapdát  

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Titkos alagutak Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
676
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Jan. 11, 2019 8:57 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Raphael
Only God can fill an empty heart
- Ki vagy te? - hangzik egy öblös hang a csatorna mélyéről. Az az átkozott démon. Ajkam aljas mosolyra húzódik. Fejemet enyhén félrehajtva tekintek a pokolfajzatra. Nem rémít meg maszkulim alkatja.
Nem rémít meg a dühösen villanó szemei, sem pedig a vígan morgó kutyái. Ugyan már. Ciccegve rázom meg a fejemet. Hogy ki is lennék?
- Számít az? - kérdezem, hiszen nem. A halál órája számára eljött. Mindig is érdeklőve szemléltem azon embereket - vagy ez esetben démonokat - kik a halál órája előtt tudni kívánják, hogy ki is veszi el az életüket. Oh, hát tényleg ennyire számítana ez? Egy másodpercig sem. A helyzetén semmit sem változtat, a túlvilág?
A hozzánk hasonlóknak nem létezik.
Fényemet kiterjesztem, faltól-falig ér, mégsem ragyog úgy, mint bármelyik más angyalnak. Mily irónikus. Én maradtam az egyedüli, aki még angyali munkáját végzi, mégis nekem a legtompább a fényem. Üsse balta, az én erőm legalább nagyobb.
Egy szimpillantás alatt tűnök el, hogy a teret meghajlítva kerüljek a démon mögé. Nem teketóriázok, nem mondok hangzatos beszédet. Ostobaság. A cselekedet csak, mi számít. Övébe rejtett kését kölcsönvéve vágom át a torkát. Vér fröccsen előre, a kutyária. Kik egyre csak jobban morognak rám.
Szemeimet forgatva tekintek rájuk. Ostoba jószágok.
- Tényleg? - vonom össze szemöldököm, miközben a költői kérdést teszem fel nekik. Mégsem tágítanak. Véremet akarják. Karomat lazán tartom magam mellett. A démon vére csepeg le róla. Várok. Várom, hogy ugorjanak, mintha hagyni akarnám magamat. Mozdulatlanná dermedve állok. Majd a lábaim elé nézek.
Angyalcsapda. A rohadt életbe, várt valakire… A két kutya pedig két irányból támadnak rám...
Csepp.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Jan. 09, 2019 5:03 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Something missing here
Raphael
And Ophilia



──────────── ────────────

The doctor is just one step away from the killer

Placcs. Csapódik be előttem egy hatalmas vízcsepp a hatalmas pocsolyába. Lépek párat, és ismét. Idegőrjítő lehet hosszútávon. Nem állhatok meg. Itt van lent az a démon aki tudhat valamit róla. Hosszú út vezetett hozzá, és most már el kell kapnom. Hevesen szedem a lábaimat, a minél gyorsabb haladás érdekében. Néhány pokolkutyát hagyott hátra, melyet kardommal könnyedén aprítok darabokra. Nem is értem, hogy gondolhatta. Hiszen egy arkkal néz szembe. Könnyebb lenne neki megadni magát, és akkor talán elengedem. Pár lépés után elágazás. Két út vezet. Vajon merre mehetett? Fülelek, hátha meghallom valamelyik kutyája morgását.  Hopp meg is van. Szinte futólépésben indulok meg a hang irányába. A vizes padlón minden léptem hallatszik. Könnyedén észreveszik ha közelítek. A távolban halovány fényt vélek felfedezni, és újabb morgás. Csökkentek a sebességemen, a gyorsaságot felváltotta az óvatosság. Óvatosan helyezem a lábaimat. Egyiket a másik után, a pocsolyákat elkerülve. Ahogy közelítek egy ismerős alak kerekedik ki, mégis oly idegennek tűnik számomra. Igen és néhány kutya. Természetesen attól a démontól aki miatt ide jöttem. Viszont most egyre inkább érdekelni kezdett a homályos alak. Mikor már szinte teljesen látom ki is lehet az, meghúzódok a háttérben, és várok kicsit, nehogy csapdába csaljanak.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Titkos alagutak Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
676
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Dec. 29, 2018 2:31 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Raphael
Only God can fill an empty heart
Csepp.
Az alagút plafonjáról hull alá egy csepp víz. Az alatta elterülő apró tócsával válik eggyé, halk hangját követően. Mégis, visszhangzik szűk, sötét helyen. A várost ellepő alagutak sötétjében senki sem jár már. Elfeledte a város, elfeledték az itt lakók. De ha mégsem? Rettegnek ide lejárni.
Csepp.
Újabb hull alá, lábam mellett ér földet. Ezernyi cseppekké válik, és a szélrózsa minden irányába jut belőle. Magabiztos lépést teszek előre. Cipőm műanyag talpa megcsúszik a nedves talajon. Senki sem mer lejárni ide. Rettegnek.
Szörnyeket vélnek felfedezni. Szörnyeket, melyek nem léteznek, mégis elhiszik az emberek.
Szörnyek, melyeket azt hiszik, hogy árthatnak nekik.
Csepp.
Lényem fényével világítom meg a körülöttem lévő területet. Kezeimet óvatosan húzom végig a falon. Az egykori telepesek hajóira épült a város. Szemeimet behunyom, látom magam előtt a hajókat, a több rétegnyi homok, és kő alatt. Egykori, gondos kezekkel megépített hajók. Mily szörnyű vége ez egy kultúrának. Egy népnek.
Csepp.
Karom hegye csúszik végig a sziklás talajon. Halk morgás az irányából. Ajkamra galád mosoly ül. Szörnyetegek. Egyszerű démon kutyák ették be magukat az alagútakba. Oh, nem, eszem ágába sincs segíteni az embereken. Egyszerűen csak tudni akarom, hogy kié lehetnek. Mily démon van itt közel. A káosz jött volna vissza? Vagy egyszerűen csak valaki más?
Csepp.
Vicsorgó fogak, a távolból, a sötétből is látom. A villogó szempárokat. Pofája szegletében lévő nyálat, mely végigfut fogai mentén, majd maga alá hullajtja.
Nyugodtan sétálok felé, mintha mit sem sejtenék gyilkos szándékától.
Kié vagy hát kutya? Kit szolgálsz? Kinek a szolgálatát gyengítem meg?
Fényem egyre fényesebb, mégis tompa. Nem olyan, mint egykoron. Szívem helyén pedig csak fekete foltot hagy maga után. Kinek kell mégis szív, amikor hatalmam napról napra nagyobb, mint bárki másnak?
Csepp.
Az árnyékban megbújó sziluettje kirajzolódik a démonfajzatnak. Sem neki, sem más nem maradhat életben. Többé már nem.
Többé már nem érdekelnek kicsinyes életei egy fajnak sem. Többé már nem győzködök senkit. Többé már senki sem érdemli meg az életet.
Csepp.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Hell or Heaven


Titkos alagutak Xs6BoYF
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
700
☩ Rang :
Staff
☩ Képességem :
Admini erők uralkodnak bennem
☩ Multi :
Raiden, Cassael
☩ Play by :
Jason Momoa, Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Ápr. 07, 2018 9:44 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


***
szabad a játéktér


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Bad Boys

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Isten


Titkos alagutak Tumblr_myncnpEOiR1s0723go1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
71
☩ Rang :
Mindenek felett állok
☩ Képességem :
Mindenható
☩ Multi :
Ramiél, Zagar
☩ Play by :
Ryan Reynolds
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Aug. 20, 2017 12:20 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


to Ophilia
Csak a vállamat húzkodom a vissza kérdezésére, még is mit várt? Az emberek ilyenek, jöhetnék azzal hogy pontosan ezért van szükség az angyalokra és kellenek mézesmadzagnak a démonok, ám megtartom magamnak eme gondolataimat. Forgatom a szememet, közben haladunk előre.
- Milyen kincsek?
Nem nevezném kincsnek a halom emberi ürüléket, ha csak valaki nem akar komposztot készíteni belőle, persze ehhez sem elég jó. Sőt. Bizarr ötlet! Amikor hibának nevezi az érkezését az engem szomorúsággal tölt el, bár kifelé ebből semmit sem érzékeltetek vele, inkább szolid együttérzést tanúsítok, aztán rátérünk a nevem emlegetésére. Megint csendben forgatom a szemem. Ha tudná mennyire igaza van!
- Ez dicséretes! A legjobb helyen vagy ehhez.
Szerintem megismerni csak úgy lehet valamit, ha megtapasztaljuk. Ő most itt van, a földön. Meg akarja ismerni az embereket. Ehhez ott van, ahol lennie kell.
- Ha jól emlékszem nemsokára látnunk kell a végét ennek...
Mutatok a járatba magam előtt, mivel ember vagyok, én még nem látom, persze ez nincs így.
- A Coit torony? Nagyjából fél óra sétára van onnan, ahová perceken belül felérünk.
Megáll, elkezdi nézegetni a faroncsokat, úgyhogy erre én is megállok, visszalépkedek hozzá. Az embereknek kellene fontosnak lennie, de ők tesznek rá, ezért én is teszek rá. Ophilia viszont elmereng, megcsodálja, elkalandozik a múlt emlékein. Gügyén pislogok körbe, aztán megjegyzem.
- Hát ha gondolod...bár fogalmam sincs van-e értelme kiszedni és felvinni őket a múzeumba...deee..megpróbálhatjuk?
Nem vagyok biztos benne hogy ez jó ötlet-e. Nem követtem nyomon a falapok történéseit, azazhogy ki rakta őket itt sorba, de megeshet hogy amúgy is fel akarják vinni. Nos, ez esetben minket néznének tolvajoknak.
- Megeshet hogy az útjuk amúgy is felfelé vezet...
Jegyzem meg halkan, kérdőn tekintve rá.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Titkos alagutak Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
676
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 14, 2017 3:19 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Tom & Ophilia
Pain is real, but so is hope


Csak kedves mosollyal válaszolok apró megjegyzésére, bár valószínűleg nem láthatja orcámat, előttem bandukolva. Mégsem szólok többet, magam is elmerengek gondolataimba. Furcsa… gondolatok kavarognak elmémbe, mely eddig sose történt velem. Egyszerűen képtelen vagyok megérteni, hogy miként válhatott olyanná, amivé. Hiszen egykoron… De ez most lényegtelen is. Nem most fogom megfejteni a Stamiellel történteket.
- Ühüm – válaszolom visszakérdezésére. A könyvet magam előtt tartva kulcsolom össze gerincén ujjaimat. Enyhén kidőlök oldalra, figyelve, hogy mit is rugdal annyira. Egy darabig figyelem a tégla útját, ahogy a vízbe süllyed és elnyeli a mélységes sötétség.
- Még ezek után is képesek vagytok egymás ellen fordulni? – kérdezem, talán némi meghökkenéssel hangomban. Fejemet némán rázom meg. Azt hittem, hogy már elég ember életét oltották ki, s ebből tanulva, az emberek végre összefognak.
Talán tévedtem, nem tudhatom, hisz meglehet, hogy angyalok vagy épp démonok elől menekültek. – Úgy tűnik, hogy akkor ez egy remek bújtatóhely a számodra. Kár hogy nem ismeritek már mily kincsek rejtőznek eme alagutakba – ha nem is vagyok lent régóta azt már észrevettem, hogy az emberek kezdenek érdektelenekké válni a történelmük iránt. A múltat, mintha el akarnák felejteni, mintha ezzel semmissé tennének mindent, mi hozzájuk köthető volna.
- Nem kívánom megismételni ama hibát – nyugtatom meg a férfit, hogy efelől nem kell tartania. Vele fordulok be balra. Egy darabig csendben hallgatom, hogy a talajvíz miként furakszik át a betonnal körbevett csatornán. Apró repedések, ahol még a növények gyökerei is utat törtek maguknak. Mire nem képes a természet, ha az emberi építménnyel kerül szembe. Mily túlélőek.
- Atyánk bárhol lehet most – felelem neki mosolyogva, könnyed hangomon, nevetését meghallva. – Senki sem tudja, hogy merre van, ezért lehet épp bárhol. Lehet, hogy csendben figyel minket, de az is lehet, hogy épp egy másik, testvérvilág megalkotásán ügyködik – beszélek csendes, nyugodt hangomon.
- Nem gondolnám, hogy tapintatlan lettél volna. Természetes, hogy sokan elvesztik a hitüket manapság – hajtom oldalra a fejemet. Tény, hogy kevés olyan ember maradt, ki bízni tud a Teremtőnkben. Ők mégis apró fényt nyújtanak a sötét időkben. Az angyalok hite azonban úgy hiszem, hogy kevés Atyánk visszatértéhez. – Szeretném megismerni az emberek világát – felelem könnyedén.
Tán ebből leszűrheti, hogy nincs sok tapasztalatom a matérián. Nem tagadom, nem szégyellem, hogy először járok itt. Tán most sem lennék itt, ha minden a régi lenne. Ha Atyánk itt lenne, továbbra is onnan fentről figyelhetném eme apró hangyákat. – Valóban? – kapom hirtelen felé tekintetem. – Tudod, hogy merre található a Coit Torony? Onnan van a legszebb kilátás a városra – érdeklődöm meg tőle.
Közben lassan haladunk előre, s a fal lassan homokossá, iszapossá válik. Mögöttük halványan látszódnak ovális alakú szorosan egymás mellé tett falapok.
- Oh… - állok meg egy pillanatra, s csupasz kezemmel simítok végig az egyik ilyen jelenségen. – Ezek az egykori telepesek hajói, kik San Fransiscoba jöttek. Vagyis azoknak a maradványai. A várost ezekre építették – tekintek fel, ha esetleg megállt volna, ha mégsem… Akkor egy pillanatig még gyönyörködöm a látványba. Hiszen több száz évig megőrizte az iszap az épségüket…



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Isten


Titkos alagutak Tumblr_myncnpEOiR1s0723go1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
71
☩ Rang :
Mindenek felett állok
☩ Képességem :
Mindenható
☩ Multi :
Ramiél, Zagar
☩ Play by :
Ryan Reynolds
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 14, 2017 1:39 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


to Ophilia
- Hát persze...
Elmerengve figyelem a szemközti fal repedéseinek mikéntjét, egyszer felhúzva az orrom. Szegény Stamiel.  Kár hogy éppen kihagytam azt a történést, esetleg később visszapörgethetem az időt és fejtegethetem magam szórakoztatva a miérteket. Áhh..most nem. Képzeletben legyintettem egyet az egészre. Valószínűleg úgy volt, hiszen itt áll...igaz én mentettem meg az életét, de ez mellékes.
- Honnan? Hogy hogy honnan?
Már már szórakozottan görgetek egy leporlott tégladarabot magam előtt, mikor közbevág a kérdésével. Hangos csobbanással hullik bele a vízbe szavaim nyomán. Mintha kételkedne bennem...miért?
- Azt nem állítom hogy remekül, de hogy kérdésedre választ adjak, itt már egyszer jártam..amikor...amikor ki kellett menekítenem őkelmét az őt megölni szándékozók elől. Azóta is hallgatom az ezzel kapcsolatos dicsérő szavait.
Gondolok itt a főnökömre és közben meg is indulok. Nekem csak közjáték volt az előbbi, és ha hű akarok lenni hozzá, akkor felesleges értetlenkednem itt, hiszen nem ölte meg Stamielt. Meg az előbb mondta hogy egyetlen teremtménynek sem tudna ártani, más kérdés hogy nekem nem is tudna.
- Szerintem nyugodtan felmehetünk, ha nem keltünk feltűnést..márpedig a jelenléted nem fog..kivétel ha megint reprodukálni akarod a belépőd a városba. Mert az feltűnő.
Előttünk balra elágazás, és rögtön fordulok is amint odaérek.
- Mihály, Ramiél, Uriel..még a főnökeitek is közöttünk járnak. Tiszta bolondok háza...kár hogy Isten nem tett jelenést..az lenne a hab a tortára.
Bohókásan felröhögök, de amint találkozik a tekintetünk, vagy rám szólna, úgy abba is hagyom.
- Uhm, bocsánat. Sokszor tapintatlan vagyok, tudom.. Szóval...mit akarsz kezdeni itt a városban?
Főleg azzal a könyvvel a kezében, de nem akarom hogy azt higgye puhatolózni akarok, kutatnám a titkait, mert nincs rá szükségem, ha akarnám megtudnám én nagyon gyorsan. De jól esik beszélgetni az egyik angyalommal.
- Ami azt illeti, a várost jól ismerem, talán a segítségedre lehetek.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Titkos alagutak Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
676
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Aug. 09, 2017 1:50 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Tom & Ophilia
Pain is real, but so is hope


- Oh, az igazán tiszteletre méltó foglalkozás – fejtem ki számára véleményem, arcomon derűs mosollyal.
Mit sem zavartatom magam, hogy ő halad elől, vagy hogy épp megáll. Lendületesen haladok tovább, lelépve az apró szigetről…
Balesetek mindig történnek, mindenkivel. Úgy tűnik, hogy számomra ez most egy ilyen nap. Ahogy az emberek mondják: „ez nem az én napom”.
- Öhm… - csúszik ki teljesen okosan az okos kis buksimból, amikor megfordulva már-már szégyenkezve tekintek rá, amiért ily elhamarkodott voltam.
Képzelem szegénybe milyen kép alakulhat ki az angyalokról, ha csak rólam alkothat véleményt eme röpke találkozás alatt. Tény, nem állok most a helyzet magaslatán, még az is lehet, hogy ez érthető is lehetne. Csakhogy a kifogások nem elfogadhatóak.
Feltekintve látom a felém nyújtott kezét. Fel tudnék magamtól is lépni, ám ily kedves gesztust udvariatlanság visszautasítani. Atyám sem lenne büszke ránk, ha ily apróságot nem vennénk figyelembe kedvenc teremtményeit illetően.
- Honnan ismered az angyalok apró kis trükkjeit? – kérdezem tőle, immár mögötte haladva a vékonyka pallón. Közben természetesen eleget teszek kérésének s eltüntetem magamról a csatorna maradványait.
Mondhatnátok, hogy persze, hisz az előbb látta, ám akkor is ő vetette fel. Vagy esetleg mondtam volna valamit, amikor még tudatomnál sem voltam? Lehetséges.
Fejem hirtelen kapom fel, eddigi nézelődésemből, kérdése nyomán.
- Mi? – kérdezek vissza meglepetten. – Nem, nem, dehogy is – kezdek bele szabadkozásomba, kezemet is intve, hogy szó sincs erről. Eme kérdés mégis elgondolkoztat egy röpke pillanatig, hogy vajon mily angyalokká válhattak az egymással küzdő felek? Hisz lényegében most egymást irtjuk minden ok nélkül.
- Nem tudnék ártani egy élőlénynek sem, melyet Atyánk teremtett, nem erre lettem teremtve – szólalok meg újra pár pillanatnyi szünet után. – S ebbe beletartoznak testvéreim is, álljanak bár egymással szembe, velem szemben, akkor sem tudnék bennük kárt okozni. Fivérem még azelőtt tért józan észhez, mielőtt teljesen belepte volna a vörös köd. Nem kívánt ő ártani nekem – mosolygom magam elé, fejemet lehajtva.
Olyannyira… kettős volt Stamiel személyisége. Egyszerre démoni, mégis oly mint egykoron. Nem tudom, hogy mi történhetett vele, de bármi, régi énjét nem feledte el.
- Úgy tűnik remekül ismered a város alatt futó csatorna rendszert – hessegetem el a zavaros gondolatokat magamtól. Nem azért jöttem le a Földre, hogy apró kis gondjaimmal foglalkozzak. Ha már itt vagyok szeretném megismerni az emberek világát. – Honnan eme ismeretséged?



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Isten


Titkos alagutak Tumblr_myncnpEOiR1s0723go1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
71
☩ Rang :
Mindenek felett állok
☩ Képességem :
Mindenható
☩ Multi :
Ramiél, Zagar
☩ Play by :
Ryan Reynolds
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Aug. 08, 2017 5:06 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


to Ophilia
- Testőr vagyok.
Még én sem léptem ki direkt a szag és a kosz miatt, de Ophiliának sikerül gyorsan belegázolnia a trutyiba. Kapnék utána és elkezdem mondani.
- Ne, ne arra, mert ott, ott...van..a szennyvíz. Már mindegy. Gyere, mássz ki!
Azt hiszem, ezt maximum csak Istennek sikerült volna megelőznie..milyen ironikus. Kifújom a levegőt a fogaim között, mialatt előzékenyen nyújtom kezemet a hölgynek, bár tudom nem szorul a segítségemre, de mégis a látszatát fenntartom annak hogy valaha régen belém verték ezt a gesztust. Ha a lyukból oldalra tekintünk -akármelyik irányba-, a fal szélénél keskeny, száraz út vezet, amin könnyedén végig sétálhatunk.
- Marha mázli hogy ezt..szóval ezt bármikor vissza tudod csinálni.
Mutogatok az összekoszolt ruhájára és közben haladok, jobbra kilépve, a fal mentén. A mobilom világít nekünk.
- Tehát azt mondod, hogy a pusztítás ellenére, amit elszenvedtél, az a valaki nem óhajt utánad jönni? Vagy...
Kicsit eláll a lélegzetem, de nem. Nem! Kizárt hogy megölte. Mégis kibukik a kérdés belőlem.
- ...megölted?
Félnem kellene tőle? Azaz imitáljam a félelmet? Öreg dilemma üti fel fejét, meg is torpanok míg a reakciójára várok. A közvetlen mellettünk csobogó víz ganajtúrókat megszégyenítő mocskáról, lassan felfelé kúszik a tekintetem őrá.
Ajánlott tartalom

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett tagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 18 felhasználó van itt :: 7 regisztrált, 0 rejtett és 11 vendég :: 1 Bot




• Fajaink száma •
Arkangyal
7/4
Leviatán
8/4
Angyal
5
Démon
10
Bukott Angyal
2
Ember
1
Félvér
3
Harcos Angyal
4
Vadász
11
Nephilim
3