Ego Alpha et Omega, primus et novissimus, principium et finis
, said the Lord. which is, and which was, and which is to come, the Almighty.

 
Az alku
SUNSETS ON THE EVIL EYE THE HUNT FOR A LITTLE MORE TIME


Utolsó Poszt Csüt. Nov. 03, 2016 4:07 pm
Következő oldal



Deal with the devil
There is nothing I do better than revenge

Számítok a legrosszabbra. Tudom, mekkora dolgot kérek Nagyurunktól, tisztában vagyok azzal is, hogy rangomon felül állóval egy rossz szót nem szólhatnék. Nem is igazán alku ez, inkább csak a pecsétért kiszabott büntetés megbeszélése. Azzal a tudattal jöttem Lucifer színe elé, hogy semmilyen rám rótt büntetése nem tántoríthat el. Hogy a nő biztonsága és nyugalma érdekében nem ajánlhat fel olyasmit, mit nem teljesítenék.
Mikor képeket kezdek látni elmémben abból az időszakból, mikor emberi sorsra voltam kényszerítve, furcsa csalódottság lesz rajtam úrrá. Magam sem értem, honnan az érzés, hisz nem futamodnék meg akkor sem, ha Nagyurunk kiskaput nyitva nekem. Még is, mintha a szívemet tépték volna ki a helyéről, mi azelőtt fele ennyi érzéssel működött, mint most teszi. Ezért sem tudom kibogozni, mi fáj ennyire a hozott ítéletben.
Hozzám hűen arcomra egyetlen érzelem sem ül ki, továbbra is határozottan, rendíthetetlen állok Nagyurunk előtt. Ha ezt a büntetést szabja ki rám, hát feláldozom rangom, hadseregem, régióm. Önmagam is, akár.
- Legyen hát. -
Mondom ki szavakat, s mintha csak saját koporsómba kalapáltam volna bele a szegeket. Az előbbi érzés egyre csak erősödik. Először azt hinném félelem, mi talán természetes is volna. Démonhercegből egyszerű ember leszek, ellenségeim számára sebezhető. De nem, ez valami egészen más. Ashtaroth...
- Nagyurunk kegyelmébe bocsájtom magam. -
Szavaim továbbra is határozottan csengenek, még ha ez az ismeretlen, súlyos érzés hatalmába is kerít. Lucifer nyilván ismeri ezt, meg tudná nekem magyarázni, de nem kérdezek rá. Minél rövidebbre szeretem fogni a vele való beszélgetést, mert így kevesebb dolgot tud kiforgatni belőlem, mint amúgy. Az sem tűnik fel hirtelen, hogy nem kérdez rá, miért akarom a pecsétet, de talán már tudja is, magyaráznom sem kell. Viszont a pecsét nélkül biztosan nem megyek sehova.

Megjegyzés: Nagyuram  fanolos  ||  Credit


Utolsó Poszt Hétf. Okt. 24, 2016 2:06 pm
Következő oldal



Asmodeus & Lucifer


Már messziről megéreztem azokat az energiákat, amiket kiengedett magából. A Harag egy olyan érzelem amit még sok gyakorlással és több ezer év alatt sem lehet teljesen eltüntetni, főleg nem előlem. Én teremtettem meg őt, így ha egy pillanatra is legyőzi a kéjt, akkor azt meg fogom érezni, bárhol is legyen. Ahogy belép a palotába, a tekintetem rászegezem és már olvasok is a gondolataiban. A Lord? Hm, ez érdekes. Bár az oka nem maradt rejtve előlem, hisz kémeim mindenhol ott vannak és ha bármi történik jelentenek nekem. Ez így volt, akkor amikor Háború megízlelte a Kéj Démonának a csábító energiáját. Nincs ínyemre ez, hiszen a legerősebb katonámról van szó, akit még ha akarnék sem tudnék pótolni. Teremteni tudnék, de időbe telne egy Lord szintű fekete szeműt kreálni. S most nekünk minden perc számít. Háború van.
- Ó, alkut? Tisztában vagy vele, hogy mit jelent velem alkut kötni? Kérdezem tőle barátságosan mosolyogva, majd szépen lassan feltámaszkodom a trónomról, és kicsit közelebb sétálok hozzá, miközben rágyújtok egy cigire. Amint már mondja is mit akar, a fejemet egy kicsit oldalra biccentem és úgy nézek a szemébe.
- A felettesed pecsétjét? Még közelebb megyek hozzá, csak néhány centi választja el az arcunkat egymástól. Szívok egy nagy slukkot a cigibe, majd belefújom az arcába a füstöt és nevetve paskolom meg a vállát, majd fordulok vissza és leülök a székemre.
- Megkapod. S akkor jöjjön a feltétel. Egyszerűen csak képeket kezdek vetíteni a fejébe, azokból az időkből amikor büntetésből ember volt.
- Ezt kérem cserébe. Addig, amíg jónak látom. Áll az alku?

Katonám Cool §§ Kevéske §§


Utolsó Poszt Szer. Okt. 19, 2016 1:58 pm
Következő oldal



Deal with the devil
There is nothing I do better than revenge

Besétálva hozzá trónusán fogad és kellő fejhajtás és illendő köszöntést követően azonnal a tárgyra akar térni. Vicces, hogy épp a háborús időszakot említi meg, hisz Háborút érintő kérdésben érkeztem most hozzá.
Nem vagyok felkészülve reakcióira, olyannyira kiszámíthatatlan ugyanis a vezérünk, hogy sejtéseim szerint éppen aktuális hangulata fogja meghatározni döntését. Benne van a pakliban, hogy egy Lord elleni lázadásom egyáltalán nem fog ínyére válni, de az is lehetséges, hogy izgalommal járja majd át és kíváncsi lesz indokaimra és a végeredményre. Számomra nincs olyan lehetőség, amiből jól jövök ki, de sziklaszilárd elhatározással állok előtte. Ha Agramont saját erőimmel meg tudnám állítani, megtenném. Nem lenne semmivel sem tisztább, minthogy Nagyurunktól épp egyik tanácsadója ellen kérnék védelmet egy alku keretében, de a Lord sem játszott sohasem tiszta lapokkal, vagy erkölccsel. Ez ránk egyáltalán nem jellemző.
Egy határozott lépéssel közelebb kerülök a trónhoz, de még így is tartom a kellő távolságot közöttünk. Tekintetem komoly, s mikor gyorsan a tárgyra akar térni, bólintok egyet. Megértettem, amit kér, bár valamennyi kertelésre szükségem lesz, hogy ne tűnjek tiszteletlennek előtte. Szívem szerint Agramon fejét kérném bármiért cserébe, amire szüksége van, de ez valószínűleg az én fejemet vinné vásárra.
- Alkut szeretnék kötni veled Nagyuram. -
Kezdek bele sejtelmesen és várok valamiféle jelre. Ha szemeiben megcsillan a kíváncsiság, túl sokat már nem veszthetek, de még így is mindenem terítéken van, amim csak lehet. Az életem is. Tartok pár másodperc szünetet, hogy folytassam-e, fejtsem-e ki, mit is szeretnék pontosan, vagy várjam meg, míg rákérdez. Végül hűen saját magamhoz, inkább elejét veszem a kertelésnek és ömlengésnek. Így is úgy is rá fog kérdezni, hogy miért kérem tőle ezt.
- Agramon pecsétjéért. -
Mondom neki ugyan olyan sziklaszilárdan és komolyan, mint ahogyan betértem hozzá a palotába. Félelemnek továbbra sincsen nyoma bennem, indokaim is ugyan olyan biztos lábakon fognak állni, mint az elhatározásom. Egyetlen dolog visz minderre, az pedig Ashtaroth maga. Szégyenérzetem, hogy két kezemmel nem tudom megvédeni Agramontól gyújtotta fel bennem Haragot, s ettől az érzéstől szabadulni akarok, lehetőleg minél hamarabb. Ash-t pedig biztonságban szeretném tudni, mielőtt még többet veszít.

Megjegyzés: Nagyuram  fanolos  ||  Credit


Utolsó Poszt Kedd Okt. 18, 2016 11:42 pm
Következő oldal



Asmodeus & Lucifer


Hangosan kacagok, ahogyan kitérek a palotámban lévő szárnyas támadása elől és egy hanyag ellenvágással csapom le a kardját. Csak, hogy került egy angyal le a Pokolba? Egyszerű, elbukott a drága és kíváncsi voltam arra, hogy milyen erősek is ezek és, hogy megéri-e vele foglalkozni, netalántán később bedobni a tüzes katlanba a kínzómesterek közé, hogy fájdalommal megtörjük a lelkét majd teljesen kiszipolyozzuk azt, hogy egy új démoni katonát teremtsünk magunk közé. A katonáim is nevetve nézik, ahogyan szórakozok az új hússal. Indít egy vágást a vállam felé, de egyszerűen csak a saját pengémet ráfektetem a célpontra így kivédve a csapást.
- Ó, ennél többet is tudsz. Mivel a kardom fektetve van a vállamon, így az éléhez helyezem a tenyerem és megnyomom éppen annyira, hogy felsértse a bőröm de ne szúrja át. Így a fegyvert meglököm és a markolata szépen orrba vágja a játékszerem.
- Hát ez teljes csalódás volt, fivérem. Sóhajtok egy nagyot, majd fejem felé dobom az eszközöm és amíg ő felnéz rá, én már elé is kerülve elkapom a torkát, a lábamat az övé háta mögé helyezem, meglökve a nyakát, megbotlik és a földre kerül. A mellkasára teszem a talpam, majd a kardomat újra magamhoz véve sújtanék le rá, de megzavarnak. Egy futár érkezik. Morogva nézek oda, majd kikapom a kezéből a pergament. Asmodeus... akkor kell megzavarnod, amikor éppen szórakozom?
- Küldj neki választ, hogy jöjjön. De sietősen, mert fontos dolgokat kell még elintéznem! Adom az utasítást, majd mosolyogva lenézek a földön fekvőre.
- Hol is tartottunk? Kérdezem kuncogva, majd egyszerűen leveszem róla a lábam és felállítom. Elfordulok és sétálnék vissza a trónhoz, de érzem a balga energiáján, hogy neki ennyi nem volt elég és hátulról akar megtámadni. Sóhajtva fordulok vissza az utolsó pillanatba, és szúrom át a szívét. A holttest pukkanva ér padlót. Visszasétálok a trónszékemhez és véres inggel ülök le, s gyújtok rá egy cigire. Furcsa, hogy még itt is dohányzom, de hát tudjátok az idegek...
Nem kellett sokat várnom, már meg is érkezett a Démonherceg, már messziről megéreztem az energiáját. Ahogy nyitódik az ajtó, lustán ráemelem a tekintetem és nézem, ahogyan a férfi meggondoltan kerül beljebb a termembe.
- Asmodeus! Biccentek, majd a lábamat feldobom a karfára és úgy pillantok le rá.
- Remélem, hogy megérte. A háborús idők minden perce békeidőben napoknak számít, szóval térj a lényegre.

Katonám Cool §§ 388 §§


Utolsó Poszt Kedd Okt. 18, 2016 10:44 am
Következő oldal



Deal with the devil
There is nothing I do better than revenge

Mióta csak beszéltem Ashtaroth-al, Harag féktelen tombolásba kezdett bennem, s hiába teltek el napok, hiába próbáltam nyugtatni magam a nő közelségével, semmi sem csillapította az érzést, amit a kimondott szavak váltottak ki belőlem. Sosem kedveltem Agramon-t, túlságosan különböztünk egymástól ahhoz, hogy találjak egy közös pontot, ami megértés és együttműködés záloga lehetne. Most pedig, hogy az évszázadok óta tartó terror már az én szemem előtt is tisztán látszódik, nem ülhettem tétlenül.
Talán a nő nem feltétlenül ért egyet döntésemmel, de mivel Agramon mágiája ellen egyetlen kardcsapásom sem lehet hatásos, egyetlen módszer maradt. Nem okos döntés, nem megfontolt, de tomboló Haraggal bennem nem is lennék képes tisztán gondolkodni. Kell egy biztos pont, valamiféle fény az alagút végén, ami ha elérhetetlennek is tűnik majd, legalább megoldást nyújthat és visszaszoríthatja bennem egyik felem mozgolódását. Különben a végén még elhatalmasodik rajtam és elveszi az eszemet is.
Egyik szolgálóm vitte el Nagyurunknak a pergament, amiben megírtam neki, hogy beszélni szeretnék vele. Hamar jött a válasz, hogy indulhatok palotájába, én pedig még tomboló Haraggal testemben indult útnak lóháton az Északi régióból. Azért sem tudtam megnyugodni, mert a történtek iránt egy percre sem szívesen hagytam magára a nőt. Őrjítő egy helyzetbe kerültünk.
Megérkezve a hatalmas palota elé lovamról leszállva szolgálók vesznek körbe. Lovamat elviszik, ahogy a szokás tartja, engem meghajlással üdvözölnek. Érzem parányi félelmük energiáját, amit Harag vált ki belőlük, s veszek emiatt egy mély levegőt. Ilyen aurával nem kerülhetek Nagyurunk szeme elé. Egyetlen percig sem venne komolyan, ráadásul Harag energiái fenyegetően hatnak démontársaimra, amit vezetőnkkel szemben nem engedhetek meg magamnak. A mélyebb levegővétel után Harag visszaszorul annyira, hogy kis szobájába berugdosva energiái megszűnjenek áramlani belőlem. A szolgálókra pillantva mintha ők is megkönnyebbülnének. Így még én is tiszta fejjel fogom tudni közölni mondandómat Nagyurunkkal, bár ennyi évezred jután nem lenne számára újdonság, ha elborulna az agyam.
- Kérem kövessen, Herceg. -
Mondja az egyik szolgáló, én pedig követem, miközben örvénylő gondolataimmal igyekszem dűlőre jutni. Az egyenes beszéd híve vagyok, Nagyurunk tudja ezt jól, ám ha nem vigyázok szavaimmal eléggé, még a kínzókamrában kötök ki. Nem félek tőle, volt időszak, hogy visszatérő vendége voltam Lucifer kamrájának. Időt nem akarok veszteni, így is szerencse, hogy megannyi dolga között tud és hajlandó is fogadni. Számomra ez az ügy nem tűrt több halasztást.
Tétovázás nélkül lépek Nagyurunk termébe, miután a szolga int, hogy mehetek. Közel lépek az Ördöghöz, ám tartom a kellő távolságot. Elszántnak tűnök, Haragnak és bármilyen kósza félelemnek nyoma sincsen. Sok minden múlik ma rajtam. És nem érzem, hogy én kockáztatnám a legtöbbet.
- Nagyuram. - Hajtok fejet előtte.
- Hálás vagyok, amiért ilyen gyorsan fogadni tudtál engem. -

Megjegyzés: IDE || Szószám: Ide ||  Credit


Utolsó Poszt
Következő oldal


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett tagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 26 felhasználó van itt :: 9 regisztrált, 0 rejtett és 17 vendég :: 2 Bots




Fajaink száma
Arkangyal
8/6
Leviatánok
8/8
Angyal
2
Démon
11
Bukott Angyal
4
Ember
5
Félvér
3
Harcos Angyal
8
Vadász
8
Nephilim
3