☽ OH DARLING, EVEN ROME FELL ☾
Légy üdvözölve egy apokaliptikus világban, ahol nem tudod kiben bízz

 
Revithan tetőlakása

Gráinne Mhaol
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Reagok :
50

Kedd Dec. 06, 2016 8:13 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next



Revithan & Gráinne
❝ ...Est quadam prodire tenus, si non datur ultra... ❞
El kell ismernem, hogy a férfi is ért ahhoz, hogy más kedvében járjon. Először jön a sármos mosolyával, aztán elküldi a vendégeit csak miattam, majd a kedvemben jár zenével és végül a koronát is rá teszi az egészre néhány drágakővel. Ez a férfi a spontaneitás és improvizáció mestere, ez látszódott ezekből a dolgokból. A motivációi ugyan számomra továbbra is érthetetlenek voltak, de én elfogadom azt, hogy van, amihez kevés vagyok, hogy megértsem. Ha ember lennék, sokkal sokrétűbb lenne az érzelmi világom, s bizonyára az empátiám is, ami által megérthetném indíttatásait. Azonban démonként ezek számomra korlátozottak, és szerintem nem is baj. Nem kell mindent megérteni a világban.
A férfi szavait, hogy nem lesz energiám a többi dolgomra, csak egy vigyorral nyugtázom. Túl bátor kijelentésnek érzem ezt a dolgot, bár bukottal még nem csináltam. Lehet, hogy képes ténylegesen kifárasztani, nem tudhatom... De úgy sejtem, ez nem sokára kiderül. Miután elfogadom az ajánlatát, hogy megmutassa, ki is ő, kaján vigyorral áll a szolgálatomra. Kissé felemelve szorít neki az egyik falnak és csókol meg, amit kellemesen felmorranva viszonozok, átölelve a férfi nyakát. Ismét megérzem magamon a simítást és a víz miatt lehűlt bőrömnek egészen jól esik a férfi meleg, simogató tenyere. Nem maradunk sokáig azonban a falnál, az ágyhoz vezet, amin elfekve magához húz, én pedig engedelmesen simulok hozzá. Újabb szenvedélyes csókokat ad, amelyeket forrón viszonozok, és ezúttal az én kezem simít végig hátán lefelé, majd felfelé, át a vállán, le a mellkasán, végül hideg tenyerem tovább kúszik oldalára. Nem sokáig marad ott, hátra nyúlva markolok a férfi fenekébe, s egy finom, harapással az alsó ajkára szakítom meg a csókot, majd nézek rá tüzes pillantással, és egy halvány vigyorral. Csak egy pár másodpercre hagyom szabadon ajkait, majd ezúttal én csókolom meg őt, mert azért el kell ismernem, hogy érti a dolgát ebben.


Vendég
WHISPERING AMEN



Kedd Dec. 06, 2016 2:23 am írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Mindkettőjüknek megvoltak az okai, hogy miért akarták együtt tölteni az éjszakát, Revi személy szerint a szenvedély és az izgalom érdekelte, míg Grace az anyagiak miatt akart vele lenni.
Tudta, hogy az ajándékozás mint olyan levesz a lábáról bárkit aki kapzsi… természetesen ezt is csak természetes ráérzésből adódóan.
Kettőjük kis játéka a lehetőségek és a leleményesség kiaknázásáról szólt, s mindketten profitáltak belőle, ki így ki úgy, de mindenki megkapta amit akart. Valószínűleg Grace-t anélkül is be tudta volna cserkészni, hogy meglépte volna a gyémántos dolgot. De akkor közel sem emlékezett volna rá a későbbiek folyamán. Az évek alatt megtanulta, ha mindenkinek megadja amire vágyik, akkor sokkal több lehetősége lesz, a szórakozásra. Ennek a nyílt titoknak a tudatában minden kapu kinyílt előtte.
- Szóval beleférek a napirendbe… - Itt egy kis szünetet tartott, majd kuncogva folytatta – Remélem nem veszik majd el az energiád az összes többi dolgodhoz… -
Természetesen tudta, hogy Grace-nek mint démonnak aki hosszú ideje él a földön rengeteg kitartása és állóképessége van, de bízott a saját képességeiben is, hisz volt ideje tanulni és csiszolgatni a képességeit minden téren.
- Ahogy kívánod… -
Vigyorgott, s felemelve a nőt először a legközelebbi falnak szegezte, s megcsókolva őt végigsimított az oldalán, aztán magával húzta az ágyhoz, s letelepedtek rá… Ott közel húzta magához s testük összesimult az vizes inggel kettőjük között, de ez nem zavarta, tovább bombázta szenvedélyes csókjaival…

Gráinne Mhaol
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Reagok :
50

Kedd Dec. 06, 2016 1:46 am írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next



Revithan & Gráinne
❝ ...Est quadam prodire tenus, si non datur ultra... ❞
Mondani sem kell, hogy a férfinek sikerült levennie a lábaimról... De ilyen egyszerűen még senkinek sem ment. A dolog váratlansága annyira meglepett, hogy még az is megfordult a fejemben, hogy csak hülyéskedik velem. Szépen a kezembe adja a drágaságokat, aztán később meggondolná magát. Mondanám, hogy megharcolnék érte, de a meséi alapján sokkal több tapasztalata van kiforgatni a beleimet, mint nekem fordítva, így biztos nem kockáztatnék.. De akkor is fájna érte a szívem. De nem. A férfi komolynak tűnik a dolgot illetően, én pedig elégedett leszek. Ha nem akarnék többet és többet, most leülnék és vagy egy órán keresztül csak falnám tekintetemmel a három gráciát -igen, így neveztem el őket-, azonban a nagyobb értékek lehetősége tovább csalta szarka énemet. Elmondása szerint bármikor szerezhetne még több ilyet, amitől érzem, hogy testemet átjárja a kapzsiság mindent magának akaró energiája. A lehetőség, hogy jól megszedhessem magamat mellette, egyszerűen kihagyhatatlan!
Csendesen hallgattam a véleményét a pénzről, miközben a pici ösztönözésre rögvest átölelt. A pénzégetés gondolatára ismét rázott a hideg, de nem szenteltem több figyelmet ennek, hiszen  -kivételesen- itt volt egy olyan férfi, aki képes volt megragadni a figyelmem. Hallgattam őt, s mikor közelebb húzott, s oda hajolt, lágyan, puhán viszonoztam a csókot. A kérdésre, hogy vajon ráérek-e, kis mosolyt fakasztott az arcomra.
- Azt hiszem, tudok rád szánni egy kis időt szorgos teendőim között. - mondom egy huncut mosollyal rá pillantva. Valójában nincs semmilyen dolgom, de nem szokásom túl sokáig maradni senkinél. Általában jobb is, hiszen nem túl felemelő érzés a meglopottak haragjával találkozni... noha egyelőre Revithantól még lopnom se kellett, mert ő halmozott el. Még mindig kicsit fura érzés.. Mintha megrészegítene, ahogy az itt rejlő lehetőségek is.
- Mutasd meg nekem, ki vagy. - suttogom szenvedéllyel a férfi ajkára, miközben ujjain finoman bele túrnak kissé még vizes hajába a tarkójánál. Noha főleg a pénz motivál, sosem mondanám magamat érzéketlennek. Nagyon is tudok érzelmes, szenvedélyes, tüzes lenni és úgy érzem, ő pont erre vágyik, ezt igényli... nekem pedig -ha azt akarom, hogy kötődjön-, a kedvében kell járnom. Nem fog nehezemre esni.


Vendég
WHISPERING AMEN



Kedd Dec. 06, 2016 1:12 am írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Minek utána teljesen szenvtelen volt a köveket illetően valóban kidobta volna az ablakon, mivel rengeteg bánya tulajdonosa volt, ami aranyat vagy gyémántot termelt ki. Természetesen csak ritkán fordult elő, hogy ekkora darabok kerültek elő, de neki mind egyforma volt, emellett azért költötte kétkézzel a pénzt, mert sosem fogyott el. Olyan bombabiztos üzleti hátteret állított össze, hogy még ha az össze pénze elúszna a tőzsdén, akkor is felállna két három hónap alatt nagy maximumban.
Ő pont ellentéte volt Grace-nek abban, hogy míg ő tudatos manipulátor volt, Revi tudatalattian, természetesen volt ilyen személyiség, legalábbis amikor szükség volt rá, automatikusan tette amit tennie kell. Így érzett rá arra, hogy a gyémántok mit fognak jelenteni Grace-nek, de persze könnyű szívvel kihajította volna őket.
- Tudom, hogy pont pár ilyet akartál… és mint mondtam, bármikor szerezhetek újat… -
Vont vállat, s Grace közelebb húzódott hozzá. Közelről a szeméből kiolvasható volt, hogy a démon énjét olyan szinten sikerült felszítani, hogy már a végleteket latolgatja. Vigyorogva engedte át az italt a nőnek, s miután ivott belőle lehelyezte az asztalra a kövekkel együtt, tehát valami más dolga akadt hirtelen az új kövei helyett.
Szemébe nézett, s nem kellett sok motiváció, hogy átölelje őt.
- A pénz csak egy eszköz… az ember arra használja amire akarja, én néha ajándékozom, néha csak elégetem, néha pedig fürdök benne… -
Vigyorgott, s folytatta.
- Talán furcsának találod a látásmódom, mert nem ismersz… de ülhetsz nagy kincseskamrával a házadban úgy is, ha nem akarsz minden centet megtartani… -
Kicsit közelebb húzza magához szelíden, s lassú és forró csókot nyom a nő szájára.
- De ha nem sietsz nagyon megmutatom ki vagyok… -

Gráinne Mhaol
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Reagok :
50

Kedd Dec. 06, 2016 12:36 am írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next



Revithan & Gráinne
❝ ...Est quadam prodire tenus, si non datur ultra... ❞
Habár tudom, hogy a férfi nem dobná ki ténylegesen az ablakon azokat -inkább csak remélem-, még is a szívroham kerülget, amikor úgy tesz, mint aki ezt akarja tenni. Így elpocsékolni valamit... Még a hideg is kiráz annak a gondolatától, hogy így ki szórja a semmiért azokat a szépségeket. Nem tudtam volna sehogy sem leplezni a reakcióimat, mert nem ismerem annyira Revithant, hogy tudjam, nem tenné meg. Ha egy emberrel állnék szemben, akiről tudnám, hogy a pénzért üzletel, arról tudnám, hogy nem tenné meg és könnyebben venném, de Ő... túlságosan ismeretlen még számomra. Csak akkor ötlik fel bennem a gondolat, hogy még is kidobta volna őket, mikor a tenyerem kinyitva bele teszi a köveket.
A következő reakciómat sem tudom leplezni, ami egyrészt meglepettség, egyrészt sugárzó öröm,. Egy pillanatra leesik az állam, szemeim elkerekednek, aztán szélesen elvigyorodom, majd végül kissé hitetlenül nézek a férfire, mint aki csapdát észlel.
- Ajándékozol... - fürkészem a sármos mosolyt, érzékelem a simítást a kezemen, de valahogy nem fogom fel ésszel. Miért..? Tény, hogy megvehető vagyok, de sosem gondoltam volna, hogy ennyit kiadna értem. Látszik, hogy mennyire hasonlóak és még is mások vagyunk. Ő könnyen elherdálja a pénzt -mint látni-, míg én centre pontosan kiszámolom mire mennyit költök. Talán emiatt a különbség miatt nem tudom megérteni, miért ajándékoz nekem ilyen értéket. De aztán eszembe jut az is, hogy "Kit érdekel?! Ha egyszer adott, talán ad még, ha jó kedvében lesz..." Megfordul a fejemben, hogy beédeskedjem magam mellé, ami annyira nem is volna nehéz, hisz azért közös is van bennünk: az izgalmat keresi mindenben, én beérem, ha néha kalandozok kicsit. Még is, a fő vonalak egybe vágnak. Szeretjük a pénzt és szeretünk néha oda is csapni másnak. Kicsit kizökkentett a tette, de nem hagyom, hogy sokáig uraljon ez az érzés. Megfogom a férfi kezében a poharat, az ajkamhoz emelve magam is kortyolom belőle Revithan szemeibe nézve. A tenyeremben szinte bizseregnek a kövek, s rendkívül jó érzés fogni őket, most még is leteszem a közeli asztalra a pohárral egyetemben. Ezután oda lépve hozzá megfogom kezeit és átöleltetem magamat velük.
- Mondták már rád, hogy talán túlságosan nagylelkű vagy? - kérdezem somolyogva, s ha átölel, átkarolom a nyakát.
- Vagy csak engem tisztelsz meg ezzel? - cirógatom meg a tarkóját egy fürkésző, kissé huncut pillantással.


Vendég
WHISPERING AMEN



Hétf. Dec. 05, 2016 11:54 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Úgy látszik ténylegesen a kapzsiság a bűne gyönyörű társának, s a sok közül ez lett volna az első tippje látván a kis tolvaj akciót még a parti alatt. ahogy játszott a hatalmas drágakövekkel, valóban nem érzett semmit irántuk, talán őt pont a kapzsiság nem érintette meg annyira, szerette a pénzt, de tudta hogy mindig is lesz elég, s hogy az ő képességeivel sosem fog hiányt szenvedni semmiben. A korábban felvázolt gondolata a gyémántokról is igaz volt, nem érzett mást az óriási rengeteget érő csillogó drágakövek iránt, csak annyit hogy kövek… egyszerű szén, ami tűz esetén ugyan úgy reagál mint bármelyik más társa. Az akció és az erotika miatt bőven idevaló volt, de csak arra kellett a pénz hogy megteremthesse magának az első két dologhoz az alapot.
Grace ezzel szemben egészen máshogy állat a dolgokhoz, hisz ő inkább szerette a drága dolgokat, de kevésbé igényelte hogy veszélyes és akciódús helyzetek vegyék körül. Mikor előhozakodott a gyémántok kihajításával, a nő rögtön reagált, még magán kívül is, s már a területére is merészkedett.
- Nem hamarkodtam el… felesleges kacat itt.. -
Folytatta miközben az ablakhoz sétált, de egy két megállította, s csuklójánál fogva Grace meggátolta, hogy megszabaduljon a szajrétől. Ezek után felvázolta, hogy ismer valakit aki nagyon örülne a köveknek. Minden kétséget kizáróan bárki ismerne ilyen személyt, de tudta, hogy ő pont most magára értette a dolgot.
- És ez az ismerősöd az én ismerősöm is? Esetleg a közelben van? Mert akkor vele kéne alkudoznom…-
Vigyorgott rá játékosan, s hosszú levegőt véve megforgatta a markában a köveket, ahogy a pókerben a zsetonnal szokták tenni. Úgy tett, mintha gondolkodna és kalkulálna fejben, s húzta a száját…
- Nem is tudom… olyan csábító az az ablak… Persze, nekem bányám van, szóval oda is adhatom őket ajándékba… -
Mosolyog szórakozottan, s szép lassan át fordítva s kinyitva Grace tenyerét, a kezébe nyomja a három méretes drágaságot.
- Nem üzletelek… csak ajándékozom… -
Újra arcára kúszik a sármos mosolya, s visszatelepedve a jakuzzi szélére végigsimított a nő kézfején.

Gráinne Mhaol
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Reagok :
50

Hétf. Dec. 05, 2016 11:18 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next



Revithan & Gráinne
❝ ...Est quadam prodire tenus, si non datur ultra... ❞
A megjegyzésre, hogy nem vagyunk öregek, csak az emberek élnek kevés ideig, elvigyorodom. Végül igen, így is lehet nézni a dolgot. Meg persze az is kiderül, hogy a férfi harcos, katona volt. Amit ki nem néztem volna belőle ebben a luxus környezetben, henyélésben, még ha fegyvereket is árul, akkor se. Általában azok, akik kereskednek, távol maradnak a harcoktól. Így viszont már értem, hogy miért rabja az izgalomnak, az adrenalinnak. Ő egész életében így élt, én viszont csak az 1500as években szerettem meg... Vajon hány évszázadot ölelhet fel élete? Ha az ereklyék helyeiről is tudd, legalább 1000, de talán 2000 éves is meglehet. A bókra, hogy jól áll neki a vizes ingem, halkan elnevettem magam, s kis vigyorral figyeltem a kacsintás után, ahogy tölt magának egy pohárral inni.  
Csendben élveztem elkalandozó, méregető pillantást, amelyet rám vetett a jakuzzi mellett. Huncut félmosolyomon látszódott, hogy tetszik, ahogy rám néz... Mindig is élveztem, hogy hatni tudok másokra, az ujjaim köré tudom tekerni őket, ha akarom, s lám, most is. Aztán oda lépett az éjjeli szekrényhez, amelyből három gyönyörű követ vett elő. A mosoly kicsit halványult az arcomon, ahogy szinte megszállott szikra csillant meg a szemeimben. Amint ott játszott a drágakövekkel, s mondta, hogy talán ki kéne dobnia őket, szinte megállt bennem az ütő. Már egyet beljebb is léptem, mikor kezdtem felfogni, hogy mindez csak csali. Kicsit egy helyben toporogva, alsó ajkamat rágva próbáltam ellenállni a kapzsiságomnak... Az isten verje meg, akkor is kellenek!
- Nem kellene ennyire gyorsan elhamarkodnod ezt a döntést. - fogom meg a karját, még mielőtt elérhetné az ablakot. Szemeim alig tudom visszaemelni a férfi arcára, de végül csak sikerül, legalább pár másodpercig ott is tartom, amíg vissza nem vonzza a tekintetem a drágakövek csillogása.
- Történetesen.. ismerek valakit, aki örülne néhány ilyen... gyönyörűségnek. Aki értékelni tudja a szépségüket. - mondom, s kicsit kénytelen vagyok nyelvemmel benedvesíteni kiszáradt ajkaimat. Újra a férfire pillantok, tekintetem mélyen az övébe mélyesztve közelebb lépek hozzá, szabad kezem ujjbegyeivel megcirógatom a mellkasát.
- Talán megtudnánk egyezni... - búgom halkan, miközben kezem, amely karját fogja, lassan végig simítva bőrén a köveket markoló kézfejére simul.


Vendég
WHISPERING AMEN



Hétf. Dec. 05, 2016 10:13 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Szépen lassan átlépték az ismerkedés határát, s elkezdtek afelé haladni, hogy mélyebb benyomást szerezzenek egymásról.. Legalábbis Grace tőle. Revi meg nem szűnő vigyorral nyugtázta, hogy sikerült visszafordítania az épp ”távozó” nőt a folyosóról, s visszacsalogatta az ajtóba, ahol megtámaszkodva nézett rá.
- Nem vagyunk öregek… az emberek élnek túl röviden… de talán pont ez az, ami miatt sokkal jobban ki tudják élvezni a dolgokat. Én pont ezért jöttem le ide… sok zenésszel dolgoztam, sok fegyvert vettem és adtam el, és sok háborút vívtam meg… -
Vigyorgott, visszagondolva hogy az egész fegyver bizniszt két katonatársával kezdték a második világháború alatt, de ahogy azok öregedtek, kicsit korszerűsíteni kellett a dolgokat, így ő lepattant nehogy észre vegyék, hogy egy percet sem öregedett. Imádott harcolni, már a mennyei időkben is a pokol és menny háborúinak szerves része volt, de ahogy telt múlt az idő megunta a dolgot, s ezért váltott erre. Az emberek annyi érdekes játékszert vetnek be a háborúikban, érdekelte, hogy mi hajtja ezeket a dolgokat, és hogyan működnek.
- Tudom, hogy nem kell bemutatnom… hisz itt vagy abban a szexis dresszben… akarom mondani voltál… most pedig a vizes ingemben, ami amúgy remekül áll, főleg vizesen… -
Kacsint rá, s végre kitöltötte az italt, ezért megízlelve a drága és amúgy jó ízű nedűt kellemes sóhajt engedett el. Megtámaszkodva a jakuzzi sarkán méregetni kezdte a nőt, s kis kéjes mosoly ült ki az arcára, nemsokkal ezután rájött hogy megint elkalandozott, s újra Grace szemébe nézett.
- Hm… tudod nem vagyok jó meggyőzésben… de gondolom akkor ezek az ökölnyi méretű gyémántok már senkinek nem kellenek… -
Kezdett el zsonglőrködni 3 ténylegesen ökölnyi nagyságú drágakővel, amiket az éjjeliszekrény fiókjából vett elő…
- Nem tudom mihez kezdjek a hasonló bizsukkal… számomra nagyon nincs értékük… de az emberek megvesznek érte… -
Kapta el egyszerre a hármat, majd összehúzva a szemöldökét így szólt…
- Lehet csak ki kéne dobnom… egy kis jótékonyság… a hajléktalanok jól berúghatnak és kajálhatnak…-
Ezzel a gondolattal meg is indult az ablak felé, hogy jótékonykodjon a szegényeknek…

Gráinne Mhaol
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Reagok :
50

Hétf. Dec. 05, 2016 9:26 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next



Revithan & Gráinne
❝ ...Est quadam prodire tenus, si non datur ultra... ❞
Amikor elmesélem neki, én miféle izgalmakat szeretek, válaszából lekövetkeztethető, hogy elég idős ahhoz, hogy mindenféle ereklye helyét tudja.
- Hát, ez van, ha valaki öreg. - vigyorgom, kicsit csipkelődve.
- Én elég fiatal vagyok ahhoz, hogy ne tudjam mindenféle kincs helyét és elég öreg ahhoz, hogy ismerjem már a világot annyira, hogy ne jelentsenek túl nagy kihívást megtalálni és megszerezni. - mondom, majd mikor a jakuzziról beszél, elvigyorodom.
- Nem kell bemutatni az emberi szokásokat. Magam is elég sok időt töltök köztük. - emelem fel csuklóm, hogy láthassa rajta a pecsétet. Hát igen.. enélkül talán most is a Pokolban lennék, de csak mert szerintem nem ezek a legfényesebb évek a földön. Még akkor is, ha van benne luxus és pazar pénzmennyiség, akkor sem. Túl veszélyes... még nekem is. Amikor a szegény, tiszta lelkem meg nem rontásáról beszél, én is halkan elnevetem magam, mert már nem bírom visszatartani. Kettőnk közül -hiába bukott-, én vagyok a rosszabb, bárhogy is nézzük.  
Aztán séta közben meghallom a zenét halkan elnevetve magam fordulok meg és indulok vissza. Megállva az ajtóban, vállamat az ajtófélfának döntve nézek be. Figyelem, miként veszi elő a pezsgőt, bontja kis és tölt a pohárba.
- A zene nem rossz, megfogott ugyan, de megtartani nem fog sokáig. - kuncogtam, s nem mozdultam beljebb, jelezve ezzel, hogy egy pici kis ösztönözésre lesz szükség. Ha azt akarja, hogy átlépjem a küszöböt, ezzel végérvényesen megpecsételve az estét, egy kicsit többet kell tennie egy sármos mosolynál és zenénél... Ugyan is onnantól, hogy belépek, már nem az lesz a kérdés, hogy ágyba kerülünk-e, hanem hogy mikor, én pedig kíváncsi vagyok, vajon miféle ravasz, vagy körmönfont, esetleg egyenes dologgal csábít be magához. Végig gondolva a lehetőségeket, valójában nem volna nehéz dolga. Hathat a női énem vágyaira, vagy a démoniakra, felkeltheti a kíváncsiságom. Probléma megoldó férfinek tűnik, nem hiszem, hogy gondja lesz a makacsságommal.


Vendég
WHISPERING AMEN



Hétf. Dec. 05, 2016 8:16 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Érezte, hogy kettőjük közt megvan az a kis szikra, ami életben tartja ezt az incselkedő játékot, hisz mindketten nagy játékosok voltak a maguk nemében. Revi személy szerint élvezte, hogy a nő nem támadja le rögtön, hisz mi abban az élvezet, ha fél pillanat múlva egy csöpp ruha sem lenne rajtuk.
Na jó ez talán kicsit erős, hiszen azt is szereti szinte mindenki, de ennek az agyhúzásnak is megvan a szépsége.
- Indiana Jones… érdekes.. szóval a régészet és a kutatás érdekel, de remélem azt tudod, hogy ha már itt éltél mikor a legendák születtek, akkor nem kihívás megtalálni azokat a dolgokat, amiket anno talán te magad rejtettél el. Ezért ezeket a dolgokat inkább az emberek kalandjainak tartom… Bár van egy két olyan dolog, amit apám rejtett el itt a korai időkben, azokat izgalmas lehetne megtalálni… -
Mikor a nő kibújik a karjai közül, csak egy huncut mosolyt tud ölteni az arcára, hiszen neki is megvoltak a maga vágyai, ezek között a kéjvágy volt az egyik legerősebb, de tagadhatatlan hogy a bukott angyalokban szintén erősen fellelhetők hasonló vonások a démonokhoz, hisz sokkal erősebben képesek elhajlani ezen érzések felé, s sokkal intenzívebben képesek átélni azokat. Csodálkozott is, mikor lekerült ide, s rengeteg orgia és minden este tucatnyi nő sem tudta csillapítani az éhségét. Igaz, mikor lekerült még szűznek számított a maga nemében, de bőven bepótolta 200 év alatt a lemaradását talán még rá is húzott egy adaggal.
- A jakuzzi nélkül nem lenne ugyan olyan ez a szoba, és imádok éjszakánként csak beülni ázni egyet. Főleg ha sokáig dolgozom.. ez is afféle emberi szokás, ami ráragad az emberre, ha gazdag és sokat időzik ezen a síkon… -
Vigyorog rá, s közben végighallgatja a démoni beszédet a tisztességes lányokról. Erre egy rövid nevetés és egy kis bólintással reagált.
- Eszem ágában sincs, megrontani a makulátlan gyermeki lelked… milyen csúnya, rossz ember lennék… -
Kuncogott, miközben végignézte ahogy lekerül a melltartó, s a földön köt ki. Félmosolyt öltve támaszkodott továbbra is az ajtóban, s benézve a szobájába egy felkapta a kapcsolót, majd benyomva itt is egy kis Electroswinget, s a dallamos zenét olyan hangszintre állította, hogy normálisan tudjanak beszélgetni…
- Ezzel sem tudlak meggyőzni, hogy csatlakozz egy italra a szerény szobámban? -
Nézett vigyorogva a távolodó nő felé, s közben belépett a szobába, hogy előkapja az egyik poharat a kettő közül, s töltsön bele a behűtött pezsgőből.

Gráinne Mhaol
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Reagok :
50

Hétf. Dec. 05, 2016 1:20 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next



Revithan & Gráinne
❝ ...Est quadam prodire tenus, si non datur ultra... ❞
Mikor rákérdeztem, mitől függ, hogy valaki izgalmas, elmondja, hogy az adrenalin, vagy a beindultság mértéke határozza meg. Kicsit somolyogtam az orrom alatt. Én nem voltam ugyan az adrenalin és a kalandok megszállottja - hazugság -, de néha elviseltem egy-két lövöldözést és izgalmat magam körül -szakad a plafon-.
- Én az Indiana Jones-féle kalandokat kedvelem. Tele kutatással, rejtvényekkel és némi izgalommal. - válaszoltam még, aztán elindultam befelé, de a férfi nem követett egyelőre. Végig néztem a szobákat, s találtam egyet, amelyben egy jakuzzi is díszelgett. Olyannyira szokatlan volt a látványa egy ilyennek egy hálószobában, hogy elsőre fel se tűnt, mekkora az ágy. Mindezek ellenére tudtam, hogy itt alszik, nap mint nap. Szinte éreztem is az illatát a szobában. Kis mosollyal konstatálom, hogy végül megérkezik ő is és megszólal mögöttem.
A kijelentésre egy mosoly terül az arcomra, főleg mikor megérzem magamon a határozott karokat, felfedező kezeket.
- A jakuzzit túlzásnak tartom, egyébként tényleg nem rossz. - nevetek halkan. A mű meglepettségre elvigyorodtam.
- Miért, ez a te szobád? - játszom én is a meglepettet.
- Ha ezt tudom, előbb kerestem volna neked másik szobát.. - folytatom, de aztán a játék kis vigyorba fordul, ahogy a férfi a nyakamra csókol.
Ölelés, simogatás, csók a nyakra. Mind a ketten tudjuk, hova vezet ez a dolog, s a legtöbb démon már fordulna is meg, hogy birtokba vegye őt. Ám én nem vagyok a legtöbb démon. Én szeretek macska-egér játékot játszani, s addig húzni a férfiak agyát, míg csak lehet.
- De mint hogy erről lemaradtam, lehet inkább választok másik szobát... Anyám szerint nem illendő rögtön az első estén más ágyában aludni. - mondom szemérmesen begombolva kicsit az inget...ám ezután tetteim még is szöges ellentétben állnak szavaimmal: egy ügyes, szinte légies mozdulattal bújok ki karjai közül, vissza a folyosóra. Benyúlok a vizes ing alá mellkasomnál, hogy melltartómból kiszedjem a pántokat, s végül hátra nyúlva kikapcsolom, így könnyedén levetem magamról úgy, hogy az inget meg sem mozdítottam. A földre dobom a fehérneműt, hátrálok pár lépést a férfitől egy kicsit, miközben hagyom, hogy megnézzen magának. A vizes ruha amolyan "takar is meg nem is" dolog épp rajtam, de ezt a látványt is csak pár másodpercig hagyom, mert utána hátat fordítok, s mintha tényleg csak egy másik szobát keresnék magamnak, lassú léptekkel elindulok a folyosón, hogy utol érhessen, ha akar.


Vendég
WHISPERING AMEN



Vas. Dec. 04, 2016 10:48 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Nem volt sem szent, sem bűnmentes, legalábbis már jó ideje nem, s íj módon a legjobb játszópajtásokat számára démonok jelentették, vagy emberek akik ugyan úgy élvezték a nagyvilági életet mint ő maga. Pont ezért adott óriási bulikat, pont ezért vágott bele szinte mindenbe ami kihívást vagy szórakozást jelentett.
Grace kiváló játszótársnak bizonyult ezen a téren, szexi volt, intelligens és rettentően tüzes, legalábbis az alapján amit ő eddig le tudott szűrni a dolgokból. Hisz még csak egy rövid beszélgetésen voltak túl. Mosolyogva nézett végig a kisportolt testű nőn, aki vele szembe fordulva támaszkodott.
- Igen, mondhatjuk így, olyan téren keresem az izgalmat, hogy minél több extrém helyzetbe kerüljek, vagy minél jobban felpörögjön az adrenalin… vagy épp tud a legjobban beindítani testileg… ezek mind olyan dolgok, amikért érdemes utazgatni, bajba keveredni, és embernek lenni… -
Fejezte be a gondolatot. Rég óta nem gondolkodott azon mi is pontosan az a dolog, amit ő izgalomnak hív, de ezúttal sikerült egészen remekül körbe írnia a dolgot.
Grace láthatóan fellelkesült, hogy itt aludhat, bár a vendégszobás részt amúgy is csak poénból mondta, de a nő nem is vette komolyan, felvéve az ingjét elindult a beltér felé, ahol végigsétálva a lakáson megkereste a szobát, melyet ő használt. Nem volt nehéz dolga, mivel egyetlen olyan szoba volt a lakásban, amelyben egy extra nagy ágy és egy jakuzzi volt…
Hagyott még pár pillanatot mielőtt maga is elindult befelé, hiszen akármilyen kellemes volt a klíma mégis csak éjszaka közepe volt, s hűvösnek ígérkezett.
Tett egy pár lépést befelé, s felfedezve a lábnyomokat nem volt nehéz dolga kitalálni merre tartott. Emellett természetesen sejtette mi lesz a helyszín, így megkereste a szobáját, s lám csak kit talált ott.
- Szóval tetszik a szoba… Szerintem ízlés dolgában is nagyban hasonlítunk… -
Vigyorog a háta mögül, s odalépve karjaival átölelte a hóna alatt, majd először végigsimította a testét felfelé, majd végigsimította lefelé…
- Ezek szerint egy ágyban kell majd aludnunk… -
Váltott kamu meglepődött hangra, s nyomott egy csókot a nyakára..

Gráinne Mhaol
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Reagok :
50

Vas. Dec. 04, 2016 10:10 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next



Revithan & Gráinne
❝ ...Est quadam prodire tenus, si non datur ultra... ❞
Habár kíváncsivá tett, hogy ki lehetett a férfi exfőnöke, nem igazán akarom tovább húzni a témát, mivel láthatóan kellemetlenül érinti. Az mondjuk meglep, hogy Istenről úgy beszél, mint aki visszaakarja csalni. Ennyi bűn után... Lássuk csak, kapzsiság, büszkeség, jóra való restség... s ahogy a melleimre markol, biztos vagyok abban, hogy a bujaság is megfertőzte már. A mozdulatát egy sokat mondó vigyorral nyugtázom, aztán kijjebb ülve eldőlök az oldalamra, felkönyökölve tartom meg kezemmel a fejemet és figyelem az elheverő férfit. Szavaira, hogy sokáig mesélhetnénk, biccentek.
- Ez így van. - biccentettem mosolyogva, majd szinte elvigyorodva hallgattam, hogy ő csak az izgalmasnak tűnő afférokat preferálja.

- Ó, szóval válogatós vagy. Na és mitől függ, hogy valaki izgalmas-e? Munka? Vagy szeszély? - vigyorgom tovább, figyelve a férfit. Aztán szavaimra, hogy nem tudna csak úgy kitessékelni, felajánlja, hogy itt alhatok, mire egy elégedett félmosoly húzódik az arcomra.
- Ez esetben... - ülök fel, majd a vízbe ugorva azzal a lendülettel át is úszom a túl oldalára, ahol felbukkanva a felszínen kecsesen ki is sétálok, kiemelkedve a vízből. Hátra simítom hajamat, aztán lehajolok Revithan ingéért, amit ő is csak ledobott, s vállam felett, szemem sarkából hátra pillantva, huncut mosollyal kapom magamra. Nem gombolom össze, csak bele bújok, s hagyom, hogy a víz rám tapassza, kissé áttetszővé tegye.
- ...kiválasztom a szobámat. - tovább indulok, elhúzom a tolóajtót, majd vizes lábnyomokat és kisebb pacsákat hagyva a padlón indulok meg a lakásban. Igazából nem érdekelnek a vendégszobák, egyből azt keresem meg, amelyről tisztán látszik, hogy a férfi használja. Amint meg van, s talán követett, neki támaszkodom az ajtófélfának, felfuttatva fajta jobb kezem, jobb lábam kissé behajlítva, kecsesen kicsit oldalra tartva csípőm nézek a szobára. Bal kezem derekamra teszem és egy apró vigyor kúszik az arcomra.
- Ez tökéletes lesz.


Vendég
WHISPERING AMEN



Vas. Dec. 04, 2016 8:23 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


A víz különösen kellemesnek ígérkezett, legalábbis ő így érezte, bár már eléggé megázott ahhoz, hogy megunja a körbe körbe úszkálást, így megindult a part felé, s nem messze Grace-től maga is kiült a partra.
- Az én exfőnököm mindenkivel háborúzna ha megtehetné… az apám meg egy öntelt tuskó, aki csak akkor beszél velünk ha valami óriási világigazságot akar megosztani, és mióta idelenn élek, valahogy sokkal több figyelmet szentel a ténynek hogy nem vagyok nyájjal, mint előtte… -
Húzta fel az orrát egy pillanatra, de gyorsan ki is verte a fejéből az érzést hiszen felesleges volt ezen agyalnia, már régóta lejátszódott ez a történet, és régóta próbál vele dűlőre jutni az apja, de valahogy sosem beszéltek egy nyelvet, s míg ő szabadságra vágyott, addig isten a rendet akarta visszaállítani, hisz eléggé kirívó eset, hogy egy angyal magától távozik a mennyből és nem kitagadják azért mert bűnt követett el.
Kikászálódva a vízből Grace mögé sétál, s teljes lelki nyugalommal ő is megnyomkodja a melleit…
- Így már biztosan távozott belőle a víz… -
Mosolygott szelíden, miközben felállva az egyik közeli napágy felé vette az irányt, s bár nem volt nap, a fűtés egész jó időt biztosított még a tetőn is. Ledobta magát, s kényelmesen elhelyezkedve figyelte a gyönyörű látványt aki még mindig a medence mellett ücsörgött…
- Igazából feleslegesen beszélgetünk erről, mind a kettőnknek megvan a saját sztorija meg a saját szemszöge. -
Vonta le végül a következtetést, s miután kis szünetet tartott folytatta.
- Én pedig csak azokkal fekszem le, akikben látok fantáziát, és izgalmat… Mert ami tetszik a szememnek, az nem biztos hogy izgalmasnak is hat… De természetesen, az is egy fontos kelléke az egésznek… -
Rázta meg a fejét, így a hajából kissé távozott a víz. Nem akart tovább dumálni az ég és pokol közti ellentétekről, sem a származásról, se semmi olyanról ami elronthatja az estét, végülis azért rendezte így a dolgokat hogy jól szórakozzon és nem hogy múltidéző estét tartson, ami időnként akarva akaratlanul amúgy is előjön.
- Szóval a lakás miatt maradsz itt, huh? - Vigyorog rá, közben a feje mögött összekulcsolja a kezeit. – Nyugodtan alhatsz itt ha szeretnél, rengeteg vendégszobám van… -
Vigyorog kekeckedve.

Gráinne Mhaol
WHISPERING AMEN
avatar



☩ Reagok :
50

Vas. Dec. 04, 2016 8:01 pm írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next



Revithan & Gráinne
❝ ...Est quadam prodire tenus, si non datur ultra... ❞
Csak egy néma kis mosollyal hallgatom, ahogy Revithan arról beszél, nem az ő dolga eldönteni, ki él és ki hal, mióta magától ott hagyta a mennyeket. Ejnye.. nem túl népszerűek mostanában az égiek, úgy tűnik, még önmaguk között sem. A mosolyom kitart, miközben a férfi tovább beszélve kezd el háton úszkálni. Persze ekkor -létemből fakadóan- különböző csínyek jutnak eszembe, de egyiket sem váltom valóra, csupán úszok egy hosszt könnyed, ráérős mellúszásban. Kissé elgondolkodtat, hogy a férfi miért örül ennyire emberré válásának, de aztán rájöttem, hogy ez is lehet haszon. Én is megszedtem magamat a földön, szinte emberi életre kárhoztatva. Most szinte királynő vagyok a sok ostoba ember között és élvezem. A Pokolban sose lenne ekkora sikerem. Aztán a férfi felteszi a jó kérdést: miért ölné meg, ha démonok nélkül az angyalok sem számítanak jónak, s így fordítva?
Két hossz után végül kiülök a medence szélére és kicsavarom hajamból a vizet, aztán rámarkolva melleimre kicsit megnyomom, hogy a melltartó apró szivacsából is kitessékeljem a vizet. A férfi felvetésére, hogy undorodnék tőle, hangosan elnevetem magam.
- Undorodni? Dehogy. Ha hasznom származna belőle, még Jabbával is összefeküdnék! - vigyorgom rá.
- Az ex főnököm ki nem állhatja a szárnyasokat, már a szaguktól is rosszul van. Én inkább kihasználok mindenkit és minden lehetőséget. - vigyorgom tovább, mindenféle köntörfalazás nélkül elárulva, hogy ez bizony vele is így van. De hát egy démontól mást nem is igazán várhat. Nem vagyunk sem barátkozósak, sem a kedvesek úgy általában, ha csak nem haszon nyílik belőle. A hátam mögé támaszkodva figyeltem kis mosollyal, miközben lassan tempóztam a vízbe lógó lábaimmal.
- Mindenesetre, ha akarnál sem tudnál már lerázni. Túlságosan tetszik a kéglid, nem megyek el innen ilyen hamar. - viccelődöm kis vigyorral. Sejtem, hogy nem akarja, hogy elmenjek, már rég megpróbált volna kitenni a küszöbön.


Sponsored content
WHISPERING AMEN



írtam neked utoljára Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


 
Revithan tetőlakása
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: