Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ramiél


Golden Gate Park Tumblr_lrn8moYtlF1r19yjuo1_400
Golden Gate Park Tumblr_mi29ch8UTj1rq2tzmo4_250
Golden Gate Park Tumblr_ppebs4fQZo1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
210
☩ Rang :
Halál arkja
☩ Képességem :
Haláli :-)
☩ Multi :
Isten, Zagar
☩ Play by :
Johnny Depp
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Jún. 28, 2019 6:42 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


To Gabriel
A vállveregetésére amúgy is kérdőn nézek rá és nem tudom hova tenni, bár a szavai valahol belül, egy eldugott helyen örömkönnyeket fakasztanak, és ha igazán így is gondolta, akkor legalább nem céltalanul. A fekete íriszek azonban semmi érzelmet sem produkálnak feléje, még akkor sem, amikor elkezdi a szóf@sást. A valódi Ramiél értetlenkedne rajta, agyalna azon, miért cinikus és miért így intézi szavait, azonban a szörnyeteget mintha el sem érné egyik sem. Ó, az önimádat csírája ismét megcsillantotta jelenlétét! Még is mit gondolsz, mi lesz? Számít ez? Persze ezt nem mondhatom a képébe, hiszen akkor az egész eddigi erőfeszítés, amit annak érdekében tettünk, hogy a saját oldalunkra hajtsuk a malom vizét, az fuccsba menne.
- Nem fogtam rád.
Jelentem ki hidegen, kis ideig megtörve a beszédjét, de ha rátekint az Aratóra, az csak van, mellettem. Markolom, fogom, minden eshetőségre felkészülve, de nincs és nem is volt a célkeresztjében mióta itt "tea-délutánozunk" a padon.
- Sok időbe és erőfeszítésbe kerül ezt elérni. És akkor te magad vonhatod kérdőre az Úrnőt ennek kapcsán, hiszen addigra kiérdemled a bizalmát.
Honnan veszi hogy én erre jogosult vagyok válaszolni neki? Amúgy is van annyi kraft benne, hogy saját maga tegye meg azt, hiszen ő Gabriel, képes rá. És szerintem meg is teszi. Csak ez engem annyira, de annyira nem érdekel. Én boldogan élek azzal a tudattal, hogy az elmúlás minket sem kímél majd meg. Ez annyira egyszerű és korlátlan szabadságot biztosít.
- Az Úrnő betartja, amit ígér.
Teszem még hozzá konokul, tekintve hogy Atyánk soha semmit nem tartott be, hiszen kénye-kedve szerint alakította mindig is a történéseket. Az alapján, amit az emberek cselekedtek..természetesen. Ezt ő is nagyon jól tudja, így képben van a szavaim súlyát illetően. A tekintetét keresem, nekem nem kellenek szavak sem ehhez hogy tudjam, ebben a kérdésben immáron egyet értünk, még ha ő ezt a szálat tovább aprózza itt nekem. Csak bólintok egyet magam elé, és egyben neki, csendben. Jah! Hát Atyánknak ők a favoritok, mi meg az elhanyagolható hányad. Ezt most olyan jól megfogalmazta. Komolyan tovább ringatná magát még abban a hitben, hogy mi számítunk neki egy kicsit? Látom a fintort az arcán, ez árulkodik arról hogy bizony elgondolkodott ő is ezen most, itt, mellettem. És mintha egy erős késztetés burjánzana abban a tekintetben.
- Semmire sincs garancia, bátyám. Soha nem is volt. De ő meghallgat. Vele tudsz beszélni, míg Atyánk csak folyton elhajtott. Mert meg volt az elképzelése és nem kért a tieidből. Nem igaz?
Most köpjön szembe ha ebben nincs igazam. Megint csendszünet, míg a fekete íriszek az övéit kutatják. Aztán a sereg kérdése megoldódni látszik. Ha már hajlandó rá, ideje hogy újabb információkkal lássam el.
- Nos, tudnod kell róluk ezt-azt. A söpredék begyűjtötte az összes angyalpengét a Michael-el folytatott háborútok után. Mi több, Ophilia is talált egy olyan helyet, ahol el voltak dugva ilyen fegyverek, így a férgek fel vannak fegyverkezve ellenünk. A pokol mocskos teremtményei pedig ellátták őket a rúnák használatával. Ki tudják szűrni maguk közül a mieinket. Ugyanakkor az Úrnő seregét nem. De mint mondtam, nincsenek elegen.
Nem teszem hozzá, hogyha mi ketten bemennénk mekkora károkat okoznánk nekik, mert ez nem egy öngyilkos hadművelet előkészülete. Amara-nak siker kell, nem kudarc, márpedig legyünk akármilyen erősek, az tuti hogy ott fűbe harapnánk, vagy bebörtönöznének minket valahogy. Sok értelme nem volna, ezért sem indultam meg. Amara sem kért erre.
- Komoly szervezkedés és terv kell ahhoz, hogy ezt végre lehessen hajtani.
Bár Gabriel talán ebben is jobb nálam, hiszen sokan követik, sokan adnak a szavára, a céljaira.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Gabriel


Golden Gate Park Tumblr_p3qyqhOapT1r0cy9wo6_540
☩ Történetem :
☩ Reagok :
63
☩ Rang :
Erkölcs lovag
☩ Képességem :
Mindennek IS tudása, hamisítatlan erkölcs lovag, mindig ragyogó szőke haj
☩ Multi :
Mr. Monopoly Monster
☩ Play by :
Joel Kinnaman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Jún. 10, 2019 7:16 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


A little chit-chat
Ramiél & Gabriel
zenei aláfestés • szószám: 1021• Credit:

A kendőzetlen sötétség az, ami visszapillant rám öcsém szemeiből. A fenyegető üresség és mélység, amibe ha belezuhan az ember, soha többé nem látja viszont a fényt, a fenyegető üresség és mélység, ami tudatán kívül int arra, hogy nagyon vigyázzak, mert egy olyan erőt készülök hátba döfni és kijátszani, ami ha rájön erre egy hajszál nem marad utánam, nemhogy bármely végtagom, amit szuvenírként elküldhet a testvéreimnek, valamint átadhat Ramiélnek személyesen, hogy okuljon fivére ballépéséből, esetleg a fejemet megtartja és kiteszi az asztalkájára, már ha van asztala és szüksége van efféle halandó tárgyakra. Furcsa, túlságosan is. Amolyan robotszerű, bár ő sosem volt egy egyszerű eset, még egy farönk is több derűt lel az életben és jobban elengedi magát bizonyos helyzetekben, mint Ramiél, mégis a szavak egyszerre természetesen és erőltetetten hagyják el a száját. Mintha egyszerre akarná bizonyítani valakinek, hogy elhiszi azokat, amiket mond és őszintén így is gondolja, közben viszont belül mégsem működik vele valami együtt és kaparászik, marja, ki akarja magát küzdeni onnan, ahová beszorították.
'Nagyszerű! Örülök, hogy beláttad a hibádat, rá se ránts, Gabriel nem haragszik senkire.' - veregetem meg a vállát barátságosan, majd ejtem vissza, hogy lógjon a pad támlája mögött, mozdulatomat mégsem érzem természetesnek, inkább egyfajta kínosság, kellemetlenség lesz úrrá rajtam és merül fel bennem a kérdés: ezt most minek kellett? Bár jobb, mintha a haját borzoltam volna össze, vagy belecsípek az arcába. Mondjuk utóbbin jót nevettem volna, a pirosodáson az arcán és az arckifejezésén, ami egyetlen nagy kérdőjellé vált volna. Vagy csak eltörte volna a kezem. Mellőzzük a testi kontaktust! - 'Apropó, a pusztítást nem éli túl senki sem. Ez remek hír, végre visszaáll az egyensúly, nem fertőződik tovább a bolygó, elkezdhet gyógyulni, Menny és Pokol megnyílik, hurrá, de felvetődött bennem egy apró kérdés. Még mielőtt elárulnám, arra kérlek, hogy ne fogd rám a kis fegyvered és tekints azonnal ellenségnek, pusztán felvetődött kérdés, amire lehet, hogy te tudod a választ és eloszlik minden kérdés bennem. Velünk mi lesz a pusztítás után? Amara megvívja a harcát Atyánkkal, átveszi a hatalmat, na de mi lesz a Mennyekkel és Pokollal? Nekünk több és nagyobb erőnk van együttvéve, mint az embereknek. Nem hinném, hogy osztozni akarna bárkivel a hatalmán és kockáztatná azt, hogy ezt bárki is megdöntse, ha úgy hozza a sors. Egyedül uralkodik egy elpusztított világban, ahol végső soron a legnagyobb ellenséget mi fogjuk jelenteni számára, ezért hogy bukásának elejét vegye, végez velünk is. Mi a garancia, hogy ez nem fog megtörténni? Mondom, egyszerű spekuláció, de érdekelne, hogy te, mint a Sötétség legfőbb segítője mit tudsz ezen terveiről.' - már ha tudsz egyáltalán ezekről Ramiél és nem én kapcsolom fel először a kis izzót a fejed fölött, ami most még csak pislákol, de reményeim szerint egyre világosabb és világosabb lesz. A kis körte, ami mintha pislákolt is volna nem olyan rég, vagy az csak értelmetlen motyogás volt részedről? Ha rákérdeznék felismernéd, hogy ez te voltál, vagy letagadnád? Esetleg most árulnálak el a sötétebbik félnek, aki azt hiszi teljesen kiirtott magából?
'Szerintem akkor is az emberek fogják érdekelni, akik már annyiszor árulták el és fordítottak neki hátat, mi nem. Több szeretet érez irántuk, mint irántunk bármikor az idők folyamán, ezért nem engedte meg nekünk, hogy elpusztítsuk őket mind egy szálig, amikor lett volna rá alkalmunk, még a kezdetek kezdetén, amikor nem fájt volna neki sem annyira és ezért nem volt neki sem ereje ahhoz, hogy a számtalan ígéretéhez és fogadkozásához hű legyen és végleg kiirtsa őket, mint az undorító rovarokat. De tudod hogy van, a remény hal meg utoljára és én szeretem őt annyira, hogy ne veszítsem el a belé vetett hitemet és bizalmamat, hogy visszatér immáron egy jobb belátással a fejében. Már ha visszatér egyáltalán valaha. Micsoda eretnek gondolat...' - horkanok fel megvetően saját irányomba és rázom meg rosszallóan a fejem. Tényleg eretnek gondolat. Vissza fog térni, még mindig hiszek ebben, ha a többiek már nem is. Vagy így, vagy úgy, de visszatér Ő, hogy minden a régi legyen, kivéve ezek az ocsmány jószágok. Valóban jobban szeretné őket, mint a saját gyermekeit, vagy egyenrangúként kezel minket? Annál rosszabb nem is lehetne! Ajkaim enyhe fintorba torzulnak, a hideg viszont végigszalad a hátamon a gondolatnak köszönhetően, hogy az Úr egy lapon említ minket ezekkel a gyarló semmirekellőkkel, agyamon pedig végigszánt egy kósza gondolat: lehet nem is kéne megakadályozni, hogy Amara hatalomra törjön? Lássuk az érveket mellette: egyes; ha hatalomra tör ő biztosan betartja, amit ígért, nem hagy egyetlen élő embert a Földön, mi békén élhetünk. Kettes; nem esik meg az embereken a szíve, nagy valószínűséggel még az sem érdekelné, ha külön kultúrát építenének köré és kapna templomokat meg áldozatot. Szimpatikus hozzáállás, nem lehet csak úgy lekenyerezni és megvásárolni, tartja magát az elhatározásához. Hármas; egyezik a gondolkodásunk, talán még hallgatna is a jó tanácsainkra. Államon a szakállamat kissé megcsavargatva morfondírozok, majd hessegetem el magamtól ezeket az indokokat, hogy ugyan miért kellene Amara mellé állni sziklaszilárd elhatározással és kitartással, mivel ott az égető kérdés, ami mindezeket felülmúlja: mi biztosan nem kerülnénk sorra az elpusztításra váró fajok listáján? Önzőn hangzik, tudom, nem is ez alapján született meg a döntésem, mégis fontos kérdés.
'Hmmm, majdnem megkérdeztem, hogy egy olyan képeslapról idézted - e a szöveget, annyira szívhez szólt. Ellenben a sereg problémára tudok egy nagyon jó megoldást és itt szeretném ajánlani a saját seregem, akik készen állnak arra, hogy átvegyenek bármilyen hatalmat, bárhol, bármilyen körülmények között.' - a sereg, ami össze lesz zavarodva, hogy apa egyik nap ezt mondja a nebulóknak, másnap pedig már mást. Mire ezt elmagyarázom nekik, hogy a tök fejükkel felfogják...


Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ramiél


Golden Gate Park Tumblr_lrn8moYtlF1r19yjuo1_400
Golden Gate Park Tumblr_mi29ch8UTj1rq2tzmo4_250
Golden Gate Park Tumblr_ppebs4fQZo1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
210
☩ Rang :
Halál arkja
☩ Képességem :
Haláli :-)
☩ Multi :
Isten, Zagar
☩ Play by :
Johnny Depp
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Május 05, 2019 9:05 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


To Gabriel
Őszinteség tükröződik tekintetében, bár a szavak, melyeket azután mond, zavart kavarnak a rendszer felszínén. Valamiért sosem gondoltam végig ezt az egészet és mégis? Miért jó az nekem, ha Amara bábként használhat, ahogy az embereket? Én magam akartam Atyánk képébe köpni, bár igazából azt sem tudom miért, vagyis...ez az egész nem áll össze. Mindig is erős volt a realitás érzékem, és bátyám szavai fodrot képeztek az Úrnő fonalán. Mivel éppen a fát csodálja, talán észre sem veszi, miként meredek magam elé értetlenül, szabad kezemet az orrom elé rakva, mintha csak számolnék, pedig ugyanazt a remegő, értetlen mozgást végzem el, amit az őrültek a zárt osztályon, ami azért történik, mert az igazi énem nem érti mit miért teszek és ez felzaklatott. Ismerős emlékfoszlányok kerítenek hatalmukba, s míg ő még csak mondja és mondja, ami egyre inkább értelmet nyer a számomra, addig ezek az emlékek átütik a Sötétség korlátait.
- Zephyr...a..a..nem..de..a tekercsek...a katonai bázison..Oph..Ophilia...
Összefüggéstelenül, alig érthetően motyogom ezeket a szavakat, miközben épp az utolsó mondatára ér, de mire újra visszatekint rám, már nem ezt az arcomat látja. Mire rám pillant, a motyogás megszűnik, a kezem remegése is abbamarad, tök nyugodtan ülök ott és faarccal pislogok vissza rá, leszámítva a szemeim, mert azoknak a fehérje is teljesen fekete és baljós lett. Amara pillanatnyi kudarca felettem tovaszállt, maga a Sötétség mered rá és mondatja ki velem a saját gondolatait.
- Azok a majmok most is több millióan vannak. Képzeld el ha ennyi apró erő eggyé koncentrálódik, hozzáadva az Úrnő erejét! Atyánk elpazarolta az idejét és az erejét rájuk. Belátom neked volt igazad, hiba volt a múltban Michael oldalára állni. Ő ahhoz is gyenge, hogy egyben tartsa a sajátjait. De a létük mégis értelmet nyert, mikor kiszabadult Amara. A pusztítását nem fogja túlélni, senki sem!
Csattan fel a bariton a kelleténél sokkal több szót kiköpködve magából, mintha csak örömködne Gabriellel karöltve, persze ennek még nem értem a végére.
- Erre Atyánk biztosan felfigyel és előkerül. Te eddig is ezt akartad. Mit gondolsz, meghallja majd hangodat? Érdekelni fogod te, vagy én, vagy a többi angyala?
Komoran és élettelenül üres, sötét tekintettel meredek rá, keserű szájízzel hangsúlyozva az utóbbiak minden egyes szavát. Amara pontosan azt akarja, amit az előbb elmondott, de ugye ezek a bosszantóan reményt keltő apróságok néha útját állják az igazságnak. Képesek lehetnek elvakítani egy olyan makacs matuzsálemet is, mint a bátyám. Tudattalanul beisszák magukat az agyába, tévképzetekbe taszító métely. És valóban, biztosan előkerül valamikor, ki tudja miért, de mire ez megtörténik, már minden mindegy lesz.
Mikor ismét egy kicsit magamhoz térek és enyhül az Úrnő vaskezének szorítása -így láthatóan a sötétség is visszahúzódik-, nehéz nyomást érzek a mellkasomban. Most ott tartunk hogy arról kérdezget, miként álltam Amara szolgálatába. Hangot hallok a fejemben, mely azt akarja mondjam ki. Így mikor ismét összeszedem a saját gondolataimat, már az előbbi ábrázatomnak csak töredékei vehetőek ki, mintha az előbbi személy nem is én lettem volna.
- Ami egyszer elkezdődött, az véget is ér. Ami megszületett, az meghal. Az elmúlás örök érvényű. Olyant ígér, amit be lehet tartani. Én ebben hiszek.
Igen, a régi énem is bizton hitt benne. Mivel már meg is gondolta magát és nem kell segítség, viszont cserébe a szolgálatait kínálná, elgondolkodom. Elvégre bizonyítania kell Amaranak.
- New York City tele van emberekkel, és félvérekkel. Ha a város az Úrnőé lehetne, azzal meggyorsíthatjuk az apokalipszist! Már ott is felütötte a fejét a Sötétség, de a hatalma még kevés ahhoz hogy bevegye pusztán a megszállottakkal. Kell neki egy sereg, mely átüti a falait.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Gabriel


Golden Gate Park Tumblr_p3qyqhOapT1r0cy9wo6_540
☩ Történetem :
☩ Reagok :
63
☩ Rang :
Erkölcs lovag
☩ Képességem :
Mindennek IS tudása, hamisítatlan erkölcs lovag, mindig ragyogó szőke haj
☩ Multi :
Mr. Monopoly Monster
☩ Play by :
Joel Kinnaman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Május 05, 2019 3:47 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


A little chit-chat
Ramiél & Gabriel
zenei aláfestés • szószám: 881• Credit:

Vajon mit fogok csinálni, ha elkészült a szép, új világ? Megpihenek a hetedik napon? Már ha egyáltalán eltart odáig, bár ennyi megpróbáltatás és viszontagság után, amin keresztül kell menni, hogy egy olyan világot hozhassunk létre immáron közös erővel, amin emberi életnek se híre se hamva, még szép, hogy meg fogok pihenni. Ki fogok ülni az egyik Las Vegas - i épület tetejére, amelyik a legmagasabban tör és nyúlik az ég felé  és úgy fogok végignézni a világon, amit megalkottam. Úgy fogok végignézni a kongó ürességen, mert az lesz az, amit először látni akarok és látni is fogok. A néptelenség, a sivárság, a teljes egyedüllét és az érzés, hogy a Paradicsom, amit megalkottam, csak az enyém lesz. Viszont az érzés elkezd elszállni, elpárologni majd, ahogy az angyalok kidugják a fejüket, előbújnak menedékeikből és némi félelemmel egybekötött kíváncsisággal néznek körbe az új világukban, ahol ezentúl mindennapjaik el fognak telni, ahova hazatérhetnek megpihenni. De addig is nézni fogom a zöldellő területeket, a virágzó fákat, bokrokat, hallgatni fogom a patakok vizének csobogását és az öröm s hála szavait. Be fogják látni, hogy amit tettem szükséges rossz volt, végeredményben mégis jó és elismerésreméltó. Talán még Atyánk is felbukkan a kapuban, arcán hálás és boldog mosollyal, megkönnyebbülve, hogy megszabadult az emberi faj terhétől, de nem fogunk beszélni róla, hogy ez kinek az érdeme, hanem úgy teszünk, mintha ez meg sem történt volna soha, csupán egy vad és rémisztő, nyomasztóan rossz álom lett volna. Abban a világban nem lesznek semmiféle sötétség által fertőzött emberek vagy Amara, hiszen a Mennyekben nagynénénknek nem is volt és nem is lesz soha helye, de ennek kikiáltására még nem jött el az idő. És a testvéreim? Alsó ajkamat belülről rágva próbálom elképzelni, hogy ott vagyunk mindannyian ugyanúgy, mint annak idején, békében és harmóniában, agyam mégis azt sugallja, hogy mégse fájlaljam hiányukat, ha ez nem így történne. És sajnos biztos vagyok benne, hogy nem is fog. Dehát van ez így, ahogy mondani szokták.
'Értem. Tehát nagynénék Atyánk aprócska energiáiból táplálkozva merít erőt magának, mindeközben téged pedig arra használ fel, Isten teremtményét és fiát, hogy az Úr által nagy becsben tartott, szeretett lényeket üres, tudattalan vándorló hústömbökké tedd, ezzel gyakorlatilag fricskát mutatva neki, hogy Há - há - há, ezt nézd mikre vagyok képes az ócska majmaiddal és a tollas hátú fiaddal!, majd mikor kellőképpen megerősödik elpusztítja egy szemvillanásra az egész világot, hogy Atyánknak ne csak a szakálla, de még a haja is kihulljon a helyéről, ezzel rájőve a tanulságra, mely szerint a Sötétséget nem lehet csak úgy, ilyen méltatlanul elzárni, mert súlyos következményei lesznek, ha egyszer elszabadul. Lenyűgöző! Könyv is születhetne belőle. De rendben! Ha ez a felállás és a terve Amarának, én fejet hajtok előtte és nem török az ő babérjaira, mi szerint én akarom kiirtani az emberiséget, megelégszem azzal a dicsőséggel is, amit azzal szereztem magamnak, hogy a felét már eltettem láb alól, a maradékot megkapja ő. Jobb belátásra bírtál testvérem egész gyorsan és ezt köszönöm neked.' - emelem el pillantásom rövid időre az előttünk álló fának törzséről, hogy Ramiélre nézhessek, majd visszafordulok az eltűnt nő képe felé és tanulmányozom az öreg fa mély repedéseit, barázdáit és a hatalmas odvat a közepében, ahonnan mozgolódást nem lehet hallani, semmi nem szűrődik ki belőle, de még mocorgást sem látni a sötétségben. Kik laktak benne, már ha otthont adott egyáltalán bárminek is?
'Apropó jobb belátás. Érdekelne, hogy te hogyan kerültél nagynénénk sorai közé. Sosem tartoztál azok közé, akik helyet foglalnak bármely oldalon, a magad érdekeit képviselted, most pedig tessék, jó cserkész módjára gyűjtöd neki a lelkeket és a híveket, mintha valami házaló Jehova tanúja lennél.' - és büszkén áll mellette, ha lennének tanai még hirdetné is őket. Miért pont Amara? Nem az irigység beszél belőlem, félreértés ne essék, testvéreim legtöbbje Michaellel ért egyet, így én lepődnék meg a legjobban, hogyha Ramiél az én pártomat fogná, de miért pont a Sötétség? Együtt zártuk be és dobtuk el a börtönének ajtajához tartozó kulcsot jó messzire, mire föl mégis ez az utána való rohanás? Ez nem tetszik, egyáltalán nem.
'Hát különösebben segítségre így már nincs szükségem, tekintettel arra, hogy ahogy te is mondtad, nem lenne értelme, ha én is nekiállnék tizedelni az emberi példányokat, mert nagynénénk visszahozza őket, ha úgy tartja kedve és amíg szüksége van rájuk, illetve előbb - utóbb úgyis mészárszéken kötnek ki általa, ha már elég erős lesz. Céljaink közösek, egy ártalmas férgektől mentes világot akarunk mindnyájan, ezért szolgálataimat ajánlom fel neki, amíg igényt tart rá.' - újra visszapillantok öcsémre, tekintetemet az övébe fúrom, hogy elhitessem vele, szándékaim véresen komolyak és rálépjek arra az útra, ahonnan lehet, hogy én sem térek vissza, ha nem vagyok elég okos és megfontolt. Ügyesen, csak ügyesen.


Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ramiél


Golden Gate Park Tumblr_lrn8moYtlF1r19yjuo1_400
Golden Gate Park Tumblr_mi29ch8UTj1rq2tzmo4_250
Golden Gate Park Tumblr_ppebs4fQZo1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
210
☩ Rang :
Halál arkja
☩ Képességem :
Haláli :-)
☩ Multi :
Isten, Zagar
☩ Play by :
Johnny Depp
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Május 05, 2019 1:51 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


To Gabriel
Valaha felnéztem rá, erre határozottan emlékszem, bár a régmúlt többi darabja egyre ködösebb, egyre inkább a sötétség kebelezi be minden morzsáját. Szóval nem emlékszem miért. És ha a mostani énjére tekintek, akkor már a legkevésbé sem szeretnék olyan lenni, mint ő. A választ azonban nem kapja meg akkor és ott. Leültem, egymást figyeljük, majd megtöröm a csendet. Aztán hamar elővezeti a beszélgetés okát, pont azt, amire Amara számított. Ilyen egyszerű volna? Áh, korántsem. A figyelem és mások meghallgatása mindig az erősségeim közé tartoztak, no mert én sosem tartoztam a szószátyárok közé. Valamiért még is gombóc sűrűsödik a torkomba, egyre növekvő, nyomasztó tudatalatti gondolat kap helyet, hiszen én nem ezt vártam a bátyámtól. Tőle nem. Míg mindenki más pont erre számított. Ahogy a megbízható személyhez érünk ez a rossz érzés még inkább összekoncentrálódik, a pillanat erejéig megrebegnek a szempilláim, és a tekintetem a föld felé apad. ~ Ophilia ~ Mintha nem kapnék levegőt, pedig nekem arra nincs is szükségem. Hosszúra nyúlik a miértek taglalása, és igen, én is úgy vélem hogy teljesen ésszerű és logikus. Leszámítva azt az apró bökkenőt, hogy itt bizony nem lesz semmiféle Paradicsom. De persze ő ezt honnan is tudhatná. Veszek egy mély levegőt, tudom, rajtam keresztül Amara is tudni fog erről a beszélgetésről. Mi több, ha itt és most szövetség köttetik, az előre lendíti a törekvéseit. Be kell látnom mélyen csalódtam most benne is, ahogy Michaelben és Atyánkban is. Egyikőjük sem enged az elképzeléseiből, a vélt hitéből, és még csoda hogy így elvetemedtek az emberek? Ezért sem viszonzom az amúgy is átlátható mosolygását. Megköszörülöm a torkomat és újra rá emelem a tekintetem. Eltartott egy darabig amíg a keszekuszaságból összeszedtem a gondolataimat, de immáron tudom mit mondhatok neki.
- Valóban, az Arató összegyűjti a lelküket, mármint Atyánk energiáit, hiszen ezeket ő adta nekik, kölcsönbe. Cserébe viszont maga a Sötétség apró darabkája költözik beléjük, irányítja őket, felhatalmazva az erő terjesztésére. Míg mi itt beszélgetünk, az a vonuló tömeg még több embert fertőz meg a Sötétséggel.
Nem tettem hozzá hogy én is irányíthatom őket, szerintem egyértelmű. A mondatom nyomán megforgatom az Aratót, a fegyverből kiáramló sikolyok pedig tudatosíthatják bátyám számára: bizony több tízezren sínylenek odabent, táplálva Amara nagyságát és ez a létszám percről perce növekszik.
- Ha csupán mészárolni szeretnél, úgy figyelmeztetnem kell téged, azzal felbosszantanád Amarát, mert a bábok kapcsolódnak egymáshoz és rajtuk keresztül ő mindent lát. Egyébként sem megölhetőek, az Úrnő könnyedén feltámasztja őket. A tisztogatást csak akkor tehetnéd meg, miután nagynénénk elérte a teljes erejét és nem kellenek többé már az emberek neki. Viszont sok értelme nincsen, hiszen akkor ő maga fogja megölni mindet.
Hangom baljós élében fürkészem a tekintetét. Mint az kiderült, az érdekeink egy bizonyos vonal mentén teljesen megegyeznek, noha a végkifejlet biztosan nem tetszik neki és ez talán pont épp most íródik ki az ábrázatára.
- Az előbb azt mondtad, segítség kell. Mit vársz tőle? És mit tudsz felajánlani cserébe?
Itt kezdődik hát a Föld vége, az arkok elárulják teremtőjüket, az Atya gyáván megfutamodott magára hagyva gyermekeit, míg a teremtés koronáit bekebelezi a Sötétség és minden levegővé válik, beékelődve az Univerzum darabkái közé. De egyre jobban úgy gondolom, ez így van rendjén. Paradicsom? Valahol mélyen örülnék neki, ha egyszer valóban testvérekként viselkednénk, de elég csak ránéznem Gabriel-re és tudom, ilyen sosem lesz. A Paradicsom pedig egy újabb hazug ígéret lenne, amit mániákusok vezetnének a saját öntörvényeik szerint. Az Úrnő legalább nem traktál üres ígéretekkel. Pusztulást ígért, és elhozza. Nekem ennyi elég.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Gabriel


Golden Gate Park Tumblr_p3qyqhOapT1r0cy9wo6_540
☩ Történetem :
☩ Reagok :
63
☩ Rang :
Erkölcs lovag
☩ Képességem :
Mindennek IS tudása, hamisítatlan erkölcs lovag, mindig ragyogó szőke haj
☩ Multi :
Mr. Monopoly Monster
☩ Play by :
Joel Kinnaman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Május 04, 2019 9:51 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


A little chit-chat
Ramiél & Gabriel
zenei aláfestés • szószám: 751• Credit:

Szemeimet megforgatva nézem komoly, kifejezéstelen arcát, hűvös tekintetétől szinte kiráz a hideg, mégsem riadok meg tőle. Ugyan miért tenném? Tudom, nem vagyunk egy minta család, egymástól is félnünk kell néha napján, amikor céljaink és érdekeink nem egyeznek, mégsem érzek arra késztetést, hogy Ramiél fagyos pillantásától elinaljak innen és soha többé vissza se nézzek.
'Nem magára az emberre gondolok, mint kreálmányra, hanem az állapotra, ahogyan innen eltávoztak. Ilyen üres tekinteteket életemben nem láttam, pedig most a tiédben sincs sok élet és versenyre kelhettél volna velük, mégis ők nyertek. Tehát megkérdezem még egyszer; az, hogy most ilyen... élettelenek, a te műved?' - tekintetem fegyverére siklik és ujjaimmal malmozva morfondírozok, hogy mennyi elzárt emberi lélek lehet abban a kaszában. Mennyi erő rejlik vajon benne és ebből mennyi lesz elég Amarának. Ennyi még kevésnek számítana, vagy pont elégnek? Valószínűbbnek tartom, hogy ahogy tér vissza az ereje, úgy nő az étvágya is és a végén már nem lesz elég neki az az energia, amit az emberi lelkek nyújtani képesek, nagyobb és erősebb fog kelleni neki, de azt nem szeretném megvárni és még sokan mások is ezt az elvet vallják.
'Jó, jó, jó! De türelmetlen itt valaki... Nos, az indok amiért fölkerestelek az lenne, hogy sajnos segítségre szorulok. Partra vetődtem, akár egy hal és segítség nélkül nem tudok visszajutni a vízbe, ami kimosott magából, jelen esetben pedig a segítséget te és Amara jelentitek. Gondolom tisztában vagy eddigi sikeres Mentsük meg a Földet! programommal, viszont akadt egy kis hiba a gépezetben, ugyanis amíg zárva van Menny és Pokol, addig hiába haladnék a tisztogatással és Atyánk visszacsábításával, folyamatosan falba ütközöm, mert a lélek, tekintettel arra, hogy nem tud semerre sem vándorolni a halál után, visszaszáll a halott testbe és újjáéled. Ám egy kiváltképp megbízható személytől értesültem arról, hogy nagynénénk megtalálta a módját annak, hogy hogyan lehetne kifújni a makacs porszemet a rendszerből, hogy az ismét működőképes legyen, így úgy gondoltam, hogy én is örömmel járulnék hozzá ahhoz, hogy Amara teljesíteni tudja, amit kell, véghez vigye tervét és a bolygó ismét emberektől mentes, békés hely lehessen. Egy Új Paradicsom.' - toldom meg mondanivalómat még egy határozott, széles mosollyal, de Ramiélt az ehhez hasonló megnyilvánulások sosem hatották meg. Láttam én őt bármikor mosolyogni? Fejemet kissé félrebillentve várom válaszát és csak reménykedni tudok, hogy nem az lesz az elsődleges reakciója, hogy Amarának legjobban úgy segíthetnék, hogyha az összes erőmet önként ajánlanám fel neki, vagy bármi, ami ehhez kapcsolódik. Részéről az lenne a legjobb negatív válasz, ha csak felállna és eltűnne szó nélkül, persze jobban örülnék annak, hogyha nyitna felajánlásom és kérésem irányába. De nézzük csak mi szól amellett, hogy nagynénénknek csak az erőm kelljen és maga a járkáló és beszélő porhüvelyre ne legyen szüksége! Nyilván jóval nagyobb erőre kapna tőle, mint egy bizonyos mennyiségű emberi lélektől, a puszta erő nem kérdezősködik és akadékoskodik, nem ellenkezik vagy kérdőjelez meg, nem tud csak úgy eltűnni, nem sétál odébb és arról se felejtkezzünk meg, hogy már van egy arkangyal, aki az ő pártját fogja, minek neki még egy olyan, aki él? És mi szól amellett, hogy hús - vér formájában is maga mellett tudjon? Két határozott, erős jellemű, nagy erővel bíró angyal mindig jobb, mint egy. Stratégiai szempontból is jobb, mert így neki még kevesebb tennivalója akad a világban, nem beszélve arról, hogy az elvégzendő feladatok listája rohamosan csökkenne, hogyha nem csak ketten készítenék elő a földet Amara számára, hanem rögtön hárman, ráadásul még több szem még többet lát, valamint ez egy megerősítés számára, hogy kétségkívül jó és elismerésre méltóak a törekvései. Ráadásként még ott van a seregem is, akik fejvesztve ugyan, de alaposan végzik munkájukat, lelkesek és tettre készek. Olyanok, akár egy csapat vérszomjas eb, nem kérdezik meg, hogy muszáj - e meggyilkolni az illetőt, nincsenek gátlásaik és félelmeik, nem is nagyon gondolkoznak a kiosztott parancsokon, csak elvégzik, amiket rájuk kiszabnak és elégedettek az életükkel. Az én drága fiaim és lányaim.


Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ramiél


Golden Gate Park Tumblr_lrn8moYtlF1r19yjuo1_400
Golden Gate Park Tumblr_mi29ch8UTj1rq2tzmo4_250
Golden Gate Park Tumblr_ppebs4fQZo1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
210
☩ Rang :
Halál arkja
☩ Képességem :
Haláli :-)
☩ Multi :
Isten, Zagar
☩ Play by :
Johnny Depp
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Május 01, 2019 10:19 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


To Gabriel
Minden egyes megtett lépés egy újabb tánc az elmúlás peremén és ahogy haladok, egyre inkább mintha lelassulna az idő. Vészjósló zörejt, egy ág reccsenését várom, de hiába közeledem a bátyám felé, nem történik semmi. A kezem ujjpercei összeroppannak az Arató makacs szorítása alatt, egy jelre várok, egy okra hogy használjam. Régen hallott mély hangja üti meg a fülemet, a nevemet énekli a bariton. Ő az, idő közben felém fordítja a fejét. Konok módon haladok tovább, rendületlenül, eltökélten, még sincs senki, aki utamat állja. Ugyan. Semmi sem az, aminek látszik. Most azonban már csak egy méter lehet köztünk a távolság, ő meg ugyanúgy a padon nyújtózva figyel engem. Elért-e hozzám a kérése? Igen. Lassan fordul az Arató, élével lefelé a betont karistolva követ engem, én pedig megállok a pad mellett.
- Atyánk műve.
Ő teremtette ezeket az alantas lényeket. A fekete íriszek végig vonulnak az arcán, a vállán, a karján, amit talán épp most húz vissza a pad támlájáról, aztán ismét visszatérnek a szemeibe tekintve. Jól tudom, nem bízhatok benne. Nem bízhatok senkiben az Úrnőn kívül. Még akkor sem, ha régen számíthattam rá a húgunk kimenekítésekor. Minden erőfeszítésünk hiába volt. Raguel sorsa már akkor megpecsételődött, mikor mi arkok egymásnak estünk a fegyvereinkkel az emberek miatt. Gabriel is a saját önző érdekeit akarja érvényesíteni, csak úgy, mint az összes többi testvérem. Nem foglalok rögtön helyet mellette. Ha itt ül, és Michael az asztala mögött sírdogál, ahogy fogalmazott, akkor egyértelmű hogy van létjogosultsága a városban. Én pedig azon morfondírozok, mennyire lehet kétségbeesett, ha engem hív..beszélgetni? Ismernie kellene.
- Legyen.
Jelentem ki epésen, rezzenéstelen arccal fordulok egy félkört és ahogy lefelé mozdulok a padra ülve, a kezem hangtalanul csúszik lefelé a fegyver markolatán. Leültem és még most sem rontott rám senki. Elgondolkodtató. Nem, egyáltalán nem tűnik kétségbeesettnek, inkább eltökéltnek. Egy kis ideig oldalra fordítva a fejemet, fürkészem a vonásait csendben, ha csak ő meg nem töri azt.
- Halljam.
Bököm ki végül, ellenkezést nem tűrő hangnemben. Nem akarok itt időzni és azon agyalni, hogy mit akarhat valójában. A szavak mögött megbúvó okok megadják a választ. Amúgy is beszélni akar, ha nem ezt akarná, akkor most nem ülnénk itt.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Gabriel


Golden Gate Park Tumblr_p3qyqhOapT1r0cy9wo6_540
☩ Történetem :
☩ Reagok :
63
☩ Rang :
Erkölcs lovag
☩ Képességem :
Mindennek IS tudása, hamisítatlan erkölcs lovag, mindig ragyogó szőke haj
☩ Multi :
Mr. Monopoly Monster
☩ Play by :
Joel Kinnaman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Ápr. 22, 2019 9:16 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


A little chit-chat
Ramiél & Gabriel
zenei aláfestés • szószám: 861• Credit:

Mennyi idő telik el? Nem tudom biztosan. Csak lehunyt szemekkel ücsörgök és várom a jelenést, várom a hangját, várok bármiféle reakciót, amit jelnek vélhetek arra vonatkozóan, hogy üzenetem eljutott hozzá és már úton is van. Nem kell vidámnak lennie, nem várom, hogy boldog legyen és vinnyogva, örömkönnyekbe kitörve robbanjon meg a személyes terembe, sőt köszönnie sem kell, csak válaszoljon vissza legalább annyit, hogy tűnjek el, mielőtt felnyársal a csinos kis játékszerével, vagy némán álljon meg mellettem, üljön le a padra és várja szó nélkül, hogy mikor jutok el ahhoz a részhez, amiben neki már lényeges szerepe lenne. Szóval az elejétől kezdve örülnék neki, ha figyelne és nem kalandozna el. Mondanám, hogy idilli, ahogy a hirtelen feltámadó szél végigsimítja arcom bőrét és belekap a hajamba, de gyomrom rögvest összerándul, ahogy orromat megcsapja a frissen nyíló virágok kellemes illata és az emberi végtermék ormótlan bűze. Ami sok az sok! Fejemet fölemelve nézek körbe és keresem a szag forrását, mígnem megtalálom nem is olyan távol egy bokor mélyén heverészve, öntudatlan állapotban, amiről gondoskodom, hogy örök időkig kitartson. Mi lenne ha benőné a fű? Vagy elnyelné a föld? Vagy megnyílna alatta a föld? A kemény fa támlára könyökölve kissé oldalra fordulok és a tenyerembe támasztom az állam, miközben alsó ajkamat szomorkásan lebiggyesztve figyelem, ahogy a természet elvégzi helyettem a piszkos munkát, s a fűszálak közül a bokor vékonyka, de annál erősebb és szívósabb barna gyökerei látnak napvilágot és fonódnak szorosan az alvó férfi teste köré, hogy mozdulni ne bírjon, ahogy levegőt kapni sem. Ezután a fűszálak gondos munkája következik és némi növekedést követően úgy ölelik körbe az áldozatot, mintha csak betakarni akarnák, hogy ne fázzon a hűvös éjszakán, a végeredmény mégis egy apró, hosszúkás hengeres domb lesz, aminek alakjáról akkor sem mondanád meg, hogy valamikor egy ember feküdt ott, ha szemtanúja lettél volna az esetnek. Elégedett mosolyogva szemlélem a művemet, majd fordulok vissza előre és nézem az előttem álló fa törzsére erősített ELTŰNT! feliratú nyomtatványt. Mindenbizonnyal régi lehet már, ami a papír állapotát illeti; szakadt és koszos. A nő színtelen, fekete - fehér fényképe majdhogynem leázott, lekopott már róla, ahogyan az alatta lévő apró betűkkel szedett szöveg és a pirossal írt telefonszám is. Boldog mosolya és anyai szeretete, mellyel a macskáját nézi halványodni látszik, az állat ismertetőjegyei, hogy egykor csíkos lehetett vagy foltos, már sosem fogjuk megtudni, mert egyetlen nagy szürke massza lett a bundájából, fejének a fele pedig hiányzik, kilyukadt ott a lap. Az alant lévő téphető cetlikből már egyetlen darab sincs meg, de már nem fogom soha megtudni, hogy azért tűntek el mind, mert valaki unalmában, vagy delíriumos állapotában letépdelte az összeset, vagy a segítő szándékú emberek tépték le őket, amikor erre jártak, hogy biztonság esetére meglegyen a kereső elérhetősége, vagy csak a természet végezte el a dolgát és szaggatta le onnan a maradékot, vagy az összeset a szél. Hazatalált vajon? Gondolataimból a murva kellemetlen csikorgásának hangja ránt vissza és nyakamat kissé a vállaim közé húzva fordulok a hang irányába, ahol kisebb embertömeget látok vonulni minden különösebb érdeklődés nélkül, csak mennek, mint a birkák. Nem nyújtogatják a nyakukat, hogy lássák merre mennek és miért, nem suttognak, nem kérdeznek, haladnak célirányosan, enyhén meggörnyedt háttal és maguk mellett lógatott karokkal. A park színe virága elhagyná lakhelyét? Dehát kérdezni sem kell, hisz a megoldás majd kiszúrja a szememet!
'Ramiél!' - paskolom meg magam mellett a pad falécét hívogatóan, hogy nyugodtan üljön le mellém, ketten is elférünk, a beszélgetés pedig hosszú lesz állva. - 'Többiek? Egyedül jöttem. Michael valahol sírdogál az asztala mögött, a többiek pedig...' - megvonom a vállam és két kezem tanácstalanul emelem föl, mert valóban fogalmam nincs róla, hogy merre lehetnek. Kivéve Michaelt, mert benne biztos vagyok, hogy a helyén gubbaszt. - 'De jobban örülnék, ha ide jönnél, mert amiért kerestelek és amiről szeretnék veled beszélni nem egy olyan dolog, amit emelkedettebb hangerőn is közzé lehet tenni. Nem mellesleg, azok a te műveid?' - dőlök neki újfent a tálának, jobb karomat átvetem rajta, utána pedig a vonuló tudattalanokra mutatok, akik fokozatosan hagyják el a helyszínt, hogy biztosan csak mi ketten lehessünk itt a megbeszélés alatt, illetlen fülek ne hallják. Ez lenne az, amiről Ophilia beszélt? Erre lenne képes vagy ez csak egy másik fázis? Nézem a távolodó hátakat, egészen addig, amíg már nincs mit látni, tekintetem pedig visszaugrik öcsémre, aki bizalmatlanul pásztázza a környéket, mintha attól tartana, hogy rajtaütést szerveztem ellene. Butus, akkor meg sem jelentem volna, vannak, akik ezt elintézik helyettem, ahhoz nem kellettem volna még én is. Nagynénénk valóban hasznodat leli, hogyha ilyen egyszerűen és gyorsan juthat erőhöz általad.


Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ramiél


Golden Gate Park Tumblr_lrn8moYtlF1r19yjuo1_400
Golden Gate Park Tumblr_mi29ch8UTj1rq2tzmo4_250
Golden Gate Park Tumblr_ppebs4fQZo1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
210
☩ Rang :
Halál arkja
☩ Képességem :
Haláli :-)
☩ Multi :
Isten, Zagar
☩ Play by :
Johnny Depp
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Ápr. 22, 2019 8:25 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


To Gabriel
A külső területeken szedem Amara új szektánsait, hiszen itt és a szegénynegyedben szinte könnyű préda mindegyik. Michael színét sem láttam, se az angyalainak, se az embereinek, igazából fogalmam sincs tudja-e mi folyik itt, vagy a város falain belül. Dühítene? Nem. Pont ezt vártam. Mióta az emberekkel élünk, ellustult, hanyaggá vált, az egykor volt fénye oda már. Biztosan az elvesztett és nemlétező szerelmét siratja, s mire észbe kap, már nyakán lesz a baj. A Sötétség napról napra keríti be őket az én segítségemmel. Tulajdonképpen már nem is én vagy Amara jelenti rá a legnagyobb veszélyt, hanem maguk az emberek, kiket megfertőzött a Sötétség ereje, beitta magát a bőrük alá, behatolva a csontjukig, a tudatukig. Mind bábok vagyunk egy sakktáblán és a gyalogosok már rég megtették a kezdő lépéseket.
Epésen szorítom össze a kezeimet az Aratót markolva, majd egy csapás és a visítások abba maradnak. A ház amiben vagyok nehezen viseli az időjárás, vagy a természetfeletti viszontagságokat, a tető meg olyan lyukas, hogy az a lyuk amit én okoztam mikor berepültem ide, már fel sem tűnik köztük. Előlem nincs menekvés. Öttel több elkárhozott, anya, apa, nagyi és a két gyerkőc. A családi kupaktanács zombik módjára vonaglik kifelé. Én is távozóra fognám, ha nem csendülne meg az oly ismerős hang a fejemben. Mintha csak itt állna a hátam mögött. Hogy mi? Bátyám..a parkban? A hang alapján valóban ő az. Úgy állok itt, a kis szoba közepén, mintha befagytam volna az időbe. Ha ő ott van valóban, az sok lehetőséget felvet, ezért sem válaszolok neki. Amiken miatta keresztül mentünk, legszívesebben odamennék és jól bemosnék neki egyet. Ő sem jobb Michaelnél vagy Atyánknál. Miatta robbantak ki a háborúk angyal és angyal között. Miatta kellett az emberek közé száműzettetnünk. Ugyanakkor az eszem szerint nem kéne ezzel az üzenettel foglalkoznom, mert könnyen csapdába sétálhatok. A kíváncsiság azonban erősebb mindennél. Percekig hezitálok és gondolkodom, de aztán elrugaszkodom a nyekergő padlózattól, hogy átütve ismét a tetőt, a szabadba jussak. Ha már ott kell pusztulnom, legalább legyen stílusos, és hirdessem Amara eljövetelét, ezzel is leköpve az áhítatos képüket. Megéri? Meg bizony.

A képzeletnél is gyorsabban repülök át a város falai felett, aztán még tovább, egészen a park kezdetéig. Ott megállok, leszállok, és az Aratóval a kezemben ráérősen nekiindulok az útnak. A földön fetrengő hamar az enyészetté válik, testét átadva egy hatalmasabb erőnek, elkotródik az utamból. Majd az összes többi földön és padon fetrengő csótány is átalakul azzá, amivé lennie kell, míg utam rovóm. Mily könnyű, mily férges mind. Nem, nem tölt el örömmel amit teszek, elégedettséggel sem, igazából nem érzek semmit. És ez jó.

Nagyjából tíz méter távolságban állok meg Gabrieltől, észlelve a padon egy alakot, akit ismerni vélek. A szemeim megteszik a maguk 360 fokát, megpróbálva ezzel kiszúrni a lehetséges csapda mikéntjét. Bár tudom, hogy ez kemény dió, és nem is észlelek semmit szokatlant, a padon ücsörgő Gabriel-t leszámítva. Miért az? Hát neki nem kéne itt a park közepén ücsörögnie, ha csak Michael el nem esett, vagy pedig kibékültek volna?
~ Hol vannak a többiek? Mi ez az egész? ~
Egy csepp öröm sincs a hangomban, nem is azért jöttem ide a kérésére, hogy örömködjünk, bármennyire is örülni szeretne nekem, legalább is a szavai nyomán. Valami olyasmit várok, hogy vagy csak ő meg az ő segítői, vagy pedig Michael maga és az ő angyalai is a nyakamba szakadnak velük együtt egy jelre. Valamiért az örömmel töltene el, ha szétrúghatnám mindenki seggét. Nem tudom menne-e, vagy mondjuk csak a következő út menti bokorig jutnék, de kifejezetten élvezném, az biztos. Ha ő is körbenéz a hangomra, könnyedén ki fog szúrni. Ott állok tőle távolabb, de láthatóan az úton, mögöttem látványosan eltűntek a csövesek, meg úgy minden ember, akit előtte ott látott idefelé jövet.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Gabriel


Golden Gate Park Tumblr_p3qyqhOapT1r0cy9wo6_540
☩ Történetem :
☩ Reagok :
63
☩ Rang :
Erkölcs lovag
☩ Képességem :
Mindennek IS tudása, hamisítatlan erkölcs lovag, mindig ragyogó szőke haj
☩ Multi :
Mr. Monopoly Monster
☩ Play by :
Joel Kinnaman
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Ápr. 22, 2019 6:00 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


A little chit-chat
Ramiél & Gabriel
zenei aláfestés • szószám: 870• Credit:

Oh a szegénység és a csalódottság édes illata! Mélyet szippantok belőle és ízlelgetem, memorizálom ezt a csodás aromát, még ha szemét, ammónia, mosdatlanság és egyéb szagokkal is keveredik össze. Amikor újjá építették az emberek a saját kis világukat azt hitték, hogy immáron mindenki egyenlő lesz, hiszen egy angyal, ráadásul nem is akármilyen angyal, egy arkangyal a vezetőjük, aki biztosan azt akarja, hogy az Úr asztaláról mindenki egyformán lakjék jól, nem tesz különbséget ember és ember között, neki nem számít, hogy ezelőtt hova tartoztál, csak az, hogy senki ne nélkülözzön és végre, akiket eddig sárba tiportak, most fölkelhetnek onnan és büszkén letörölhetik arcukról a mocskot, kihúzhatják magukat és azt mondhatják, hogy ők is a többiekkel egyek. Hát nem. Mindenkinek megvan ugyan a saját helye és lakása San Franciscoban, azzal a különbséggel, hogy van akit bevetett ágy vár, van aki pedig újságpapírral takarózik és talált kartonlapokon alszik. Azzal, hogy változott a világ, változott a vezetőség, a társadalmi rétegek nem változtak, s ha nem is olyan élesen, de a határvonalak még mindig meghúzódnak ember és ember között. Szomorú.
'Oppá, bocsánat.' - lépek át egy részeges alakot, aki úgy gondolta, hogy az út közepén kell megpihennie és álmodni alkoholos mámorától fűtött álmait. Ezekért kár? Tényleg Michael? És azért a férfiért is, akitől zeng az egész utca, mert valamelyik lakásban üvölt a családjával és valószínűleg kezet is fog rájuk emelni? Ő érte is vérezne a szíved? Ha engednéd, hogy tegyem a dolgom, már rég nem kellene ezt hallgatnunk, rég nem kellene törni az apró kis fejed, hogy erre miként szülessen megoldás, már ha foglalkoztat egyáltalán a nehéz sorsú emberek helyzete a városodban. Ha hagynád, akkor béke és csönd lenne mindenütt, mint a kezdetek kezdetén, senkinek nem sajdulna bele a szíve egy elcsattanó pofonba, egy - egy csúnya szóba, sőt sokkal rosszabb tettekbe sem, mert nem lenne, aki elkövesse őket. De miért is engednéd? Igazad van. Ápolgasd, pátyolgasd a társadalom szemetét, simogasd a hajukat, melengesd a kígyókat a kebleden. Fintorba torzult ajkak kíséretében ingatom bosszúsan jobbra és balra a fejem, miközben szakadt rongyokba öltöztetett, piszkos gyerekek rohannak el mellettem sikongatva és visítva, kezükben óriási botokkal és próbálnak rácsapni egymásra. Nincsenek sokan, talán egy maroknyian, legtöbbjük egyik szemét szemfedő takarja, míg a többinek korommal mázoltak bajuszt az ajkuk fölé vagy az állukra, s rohannak kirakatról kirakatig, boltról boltra, hogy ahol a kirakat be van törve, vagy az üzlet üres, de nyitva van, oda berohanjanak körbenézni és elcsenjenek mindent, ami mozdítható és hasznukra válhat. Gyerekek. Ártatlan, apró gyerekek, akikből kinőnek a világ férgei, holott még nem is tudnak róla, hogy mi válik végül belőlük. Kalózok akarnak lenni, rejtélyes kincsek után akarnak kutatni, amit megosztanak egymás között, ha megtalálják, fel akarják fedezni a világot, mégis a végén mindegyik ugyanabban a szemétgödörben köt ki, ahol nem akart, de magától sétál bele. Odébb rúgva egy újságpapírból gyúrt golyót sétálok át a szétroncsolt, egyenetlen úton és lépek rá a Golden Gate park koszos murvával borított útjára. Az apró kavicsok hangosan csikorognak a talpam alatt és ráérősen bandukolva nézem a fák zöldellő lombjait, barna törzseiket, melyek némelyikébe monogramokat, szíveket faragtak bele, esetleg dátumot. Vajon hányan szeretik még egymást mindig töretlenül? Hányan maradtak életben a fákba faragott nevek közül? Hát a padokon lévő nevek? Bár itt inkább a fő kérdés, hogy maradt még úgy egészben lévő pad, amire le lehet ülni és nem csak egy deszka maradt meg? Maradt még bokor, ami alatt nem pihen valaki? Szerencsétlen, boldogtalan természet. Oh lám, egy egész pad! Barna fájából igaz már több helyen is hiányoznak szeletek, lepattogzott róla a lakkozás a kéreggel együtt, nem beszélve a rozsdamarta vázról, de legalább egyben van és várja a sétában megfáradtakat. A leülést követően rögtön kinyújtóztatom lábaimat, kezeimet összekulcsolom az ölemben és kissé hunyorogva nézek fel az égboltra, mintha attól várnám a választ, hogy Ramiél vajon merre lehet. Nem beszéltünk meg találkozót, nem is tud róla, hogy jövök, lehet el sem jön, de egy próbát talán megér.
~ Pszt, Ramiél! Remélem hallod, hogy hozzád szólok és nem hagyod figyelmen kívül! Gabriel vagyok, itt vagyok a Golden Gate Parkban és kifejezetten örömömet lelném benne, hogyha tennél egy látogatást a parkba te is. Régen beszéltünk már és akadna néhány kérdésem, amikre jószerével csak te tudod a választ.
Valamit még hozzá kellett volna tennem? Talán még azt, hogy Amarával kapcsolatban szeretnék vele társalogni. Akkor esetleg gyorsabban szedné a lábait vagy a szárnyait, de ez legyen most már meglepetés. Szemeimet lehunyva sóhajtok egyet és hajtom hátra a fejemet, mintha csak annyit várnék az élettől, hogy Atyám megjelenik mellettem és hopp máris minden gond elhárult. De szép is lenne... egyelőre viszont beérem öcsémmel.


Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Hell or Heaven


Golden Gate Park Xs6BoYF
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
700
☩ Rang :
Staff
☩ Képességem :
Admini erők uralkodnak bennem
☩ Multi :
Raiden, Cassael
☩ Play by :
Jason Momoa, Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Okt. 02, 2018 8:17 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


***
Szabad a játéktér


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Bad Boys

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Golden Gate Park Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
675
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Okt. 02, 2018 8:14 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


To Ramiél
Ours is a circle of friendships united by ideals
Kérdésemre nem kapok választ, de úgy tűnik, hogy Ramiélt tényleg nem érdekli semmi. Valami megváltozott vele kapcsolatban. Valami teljesen más. Valami… Nem az igazi, de ez most lényegtelen. Úgy tűnik, hogy kezd észhez térni. Meglátja a fényt az alagút végén? Vagy épp fordítva?
Bárhogy is legyen, hajlik arra, hogy találkozzon Amaraval. Innen pedig minden csak jól sülhet ki. Ha nem akarja szép szóval, Amara nem lesz annyira előzékeny, mint amilyen én voltam.
- Végül is, azt sem tudod, hogy mit akar, de… - emelem fel kezemet védekezőleg.
Jó, elég legyen Ophilia. Ne légy gúnyos, amikor épp megválthatod. Ne most rángasd vissza és gondolja meg magát, mert akkor fejjel mehetsz előre a falnak.
- Ha Isten útjaira azt hitték, hogy kifürkészhetetlenek, akkor csalódást kell okoznom. Az ő útjai igenis kifürkészhetők, csak a megfelelő logika mentén kell haladnod. Amaraé ennek ellenére? Őt akarja előcsalogatni és ezért bármire képes. Bármire - mondom a mereven álló férfinak magam előtt.
Tekintete elnéz a vállam fölött. Gyanakodva tekintek hátra, amikor is…
Csatt…
Elég figyelmetlen voltam. A szeles város egy nagyobb táblát repített a magasba és mielőtt még reagálhattam volna rá, esetleg elhajoltam volna, vagy… Bármi, egyenesen a homlokomnak csapódott. Nagy piros, nyolcszögletű tábla, rajta négy betű virít fehéren.
Stop.
Isteni jel? Kizárt, de…
- Au… - tapasztom kezemet a homlokomra, amiből enyhe vér serken ki. Egy pillanatra meg is szédülök, az eszem sincs a helyén. Szinte érzem, ahogy az agyam a koponyámnak csapódott. Apró kis dudor, ennyi csak, amit tapinthatok…
- Az arkok arkja, véletlenül se szólj - dörmögöm az orrom alatt, ám a férfi még mindig ugyanúgy áll. - Öhm, hahó! - kezemet meglebegtetem üveges tekintete előtt. Még le is hajolok, hogy lássam, tényleg egy helybe néz-e, vagy azért valamire mégis csak felfigyel. De semmi. Teljes agyhalál következett be nála.
- Most vagy Isten játszik veled, vagy… Esküszöm, nem én voltam - emelem fel kezemet. Tényleg, vajon mennyi időbe telt volna, hogy emlékeit átírjam? És így vegyem rá? Áh, de ebbe mi lett volna az élvezet, na ugye, hogy semmi…
Sóhajtva tapasztom továbbra is tenyerem a még mindig fájó homlokomra. Amikor is megmozdul. Hirtelen. A nem létező szívem, meg mindjárt kiugrik a helyéről. Aztán… Ahogy jöttem, ő úgy tűnik el.
Tátott szájjal bámulok a hűlt helyére. Tátogok és hápogok, csak hang nem jön ki a torkomon. Mint az első találkozásunk végkifejletjénél. Ugyanaz a szituáció, két teljesen eltérő angyal.
Újabb sóhajt hallatva fordulok meg és ahogy ő is eltűnt én is elmegyek a saját magam dolgára.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ramiél


Golden Gate Park Tumblr_lrn8moYtlF1r19yjuo1_400
Golden Gate Park Tumblr_mi29ch8UTj1rq2tzmo4_250
Golden Gate Park Tumblr_ppebs4fQZo1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
210
☩ Rang :
Halál arkja
☩ Képességem :
Haláli :-)
☩ Multi :
Isten, Zagar
☩ Play by :
Johnny Depp
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Okt. 02, 2018 7:50 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


to Ophilia
Megzavarodok ettől a prológustól. Mintha Ophilia is hasonlóképpen tenne, tekintve a korábbi szavait, de jól leplezi. Nos, a titokzatos másik én tökéletesen ambivalens. Bár szerintem én nagyon jól kiszámítottam mit fog tenni, de korántsem gondoltam hogy ezt komolyan gondolja. Ó, Atyám! Mi jöhet még? Úgy érzem minél előbb egyesülnünk kell. De először Amara! Hiszen már majdnem ott vagyok!
- Te gyávának gondolsz, engem meg nem érdekel.
Kezdi a gúnyos évődést Ophilia őt kritizáló szavai nyomán.
- Az erőm több mint elég ahhoz, hogy teljesítsem Amara akaratát! És ha egyezségre jutunk..szavamra, saját kezűleg fogom szétrombolni a kártyavárat!
Mily megható, teljes átéléssel mondta ezt, csak valaki fordítson, mert mintha meghülyült volna szegény Én. Nem beszélek külföldiül, ahogy szokták volt mondani a lökött emberek. Jó lenne tudni mire értette ezt. Tekintve hogy meg van a megoldás és Ophilia magára mutogat, nos, már csak el kell érni Amara-t. És valami történik. A másik használja az erejét, egy darabig látom a kettősüket, de aztán elsötétül minden. Se hangok, se kép, se tapintás. Úgy vélem elérte Amara-t, én pedig itt maradtam, a saját börtönömben. Ophilia talán még itt van, velem, de...nem így képzeltem el! Istenem, ha így maradok végig, akkor egy arasznyit sem kerülök közelebb a célomhoz! Mi van, ha elpusztulok? Túl sokat kockáztattam azzal az aprócska, Isteni erővel! Egyszerre tör rám a kétségbeesés és a félelem. Nem tudok semmit semmiről, és ha nem lesz elég ez az erő, akkor még rá is szabadítom a világra Isten barmát! Ketten azért sokkal szimpatikusabb egyéniség vagyunk, mint külön külön. Mi ez a...fény?
Fogalmam sincs mennyi idő telt el, de hirtelen egy teljesen másik környezetben találom magamat. Nyoma sincs a Park sétányainak, ahogy Ophiliának sem, de minden rémületem ellenére újra látok és hallok. A másik is velem van és ahogy sikerül fókuszálnom, Amara keserédes arca mered rám. Húha! Belecsöppentem valaminek a közepébe.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Golden Gate Park Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
675
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Okt. 02, 2018 6:55 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


To Ramiél
Ours is a circle of friendships united by ideals
Kérem. Mégis mit kérjek? Miért kéri, hogy kérjek? Ennek semmi értelme. Szemöldököm ráncolva figyelem széttáró karjait mégis annyira… értelmetlen. Bárhogy kattog az agyam és gondolkozok azon, hogy a korábbi szavaimból mi utalhatott arra, hogy kérjek…
Kértem. Nem tőle, de mástól kértem. Valakitől, rémlik, nem is annyira a távoli múltba. Valamit kértem, de nem emlékszem, hogy kitől… Csak azt tudom, hogy nem jött. Nem segített. Miért kértem segítséget?
Számít? Kértem Őt is. Kértem, hogy higgyen nekem, kértem, hogy hallgassa meg, fontolja meg szavaimat. Mégsem tette. Most mégis kér.
Mit kér?
Ajkaimat szólásra nyitnám, ám ekkor elhangzik egy újabb kérdés, mire már bővebben fejtem ki a válaszomat. Nem nehéz erre válaszolni. Lényegében ezt szajkózom már napok óta. Neki is, egy démonnak is. Bárkinek, kivel szembe találkozom.
Eldöntöttem, hogy ő lesz az utolsó. Ha ő nem hajlik a szép szóra, akkor többé senki sem fog.
- Akkor mégis mit akarsz Ramiél? - hajtom enyhén oldalra a fejemet. - Nem akarsz semmit? Tengődnél, mint hal a vízbe? Ennyi lennél csupán? A nagy Ark ennyire lenne képes? Ennyire futja az erejéből? - vonom fel a vállaimat könnyedén, hogy aztán lassan eresszem le őket. Fejemet csalódottan csóválom meg.
Ha valakiből, hát belőle ezt még korábban sem néztem ki. De az idő változik.
- Az idővel és a problémákkal szembe mutatkozik meg egy egyén valódi arca. Hát ilyen gyáva lennél? Hogy megfutamodnál, ahelyett, hogy tennél is végre valamit? Szélmalomharcról beszélsz, de mennyire vetted ki ebből a részedet, valaha? - csak bele kellene néznem a fejébe, hogy megkaphassam rá a választ.
Mégis képtelen vagyok rá. Nem engedem, hogy a félig sikeresnek sem mondható monológomat veszni hagyjam. Hiszen találkoznak Amaraval.
- Mindketten sokat láttunk - jegyzem még meg, amolyan Margóra helyezve. - De ha beszélni akarsz vele - tárom szét kezemet ezúttal én. Igaz más szándékkal, mint ő. Én nem kérem. - Gondolati síkon talán képes vagy elérni Őt is. Talán Ő válaszol is neked, nem úgy mint Isten - horkanok fel halkan.
Ő senki hívására nem válaszol. De vajon Amara? Ami azt illeti… Sose kérdeztem meg tőle, hogy miként tudja majd az ark elérni. Vélhetőleg ő még többet kinéz belőle, mint én. Nem véletlenül akarja maga mellett tudni a végső csatában.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ramiél


Golden Gate Park Tumblr_lrn8moYtlF1r19yjuo1_400
Golden Gate Park Tumblr_mi29ch8UTj1rq2tzmo4_250
Golden Gate Park Tumblr_ppebs4fQZo1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
210
☩ Rang :
Halál arkja
☩ Képességem :
Haláli :-)
☩ Multi :
Isten, Zagar
☩ Play by :
Johnny Depp
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Okt. 02, 2018 6:29 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


to Ophilia
Úgy sejtem Ophilia nagyon félreértette a másikat, noha a szavai nem egyértelműen mutattak rá az igazságra, attól még azt mondta ki. Helyette azt hiszi, saját magáról beszélt. Szerintem nem. De ezt nem tudjuk meg, mert nem érkezik rá válasz, a sötét én csendben figyeli a szőke angyalt. Kivételesen egyetértek vele. Ebben. Másban nem. A gúnyos szavakra csupán széttárja a karjait.
- Kérlek.
Van benne egy adag önteltség igen, ebben Ophiliának is igaza van. Aztán megkapjuk a választ a kérdésekre. Én még emésztem, a másik én mintha gyorsabban reagálna rá. Megtesz néhány lépést Ophilia felé.
- Engem nem érdekel mit csinálnak a testvéreim. Az sem érdekel mit akar Amara, ahogy az sem, Atyánk miért nem jön elő. Belefáradtam már a szélmalom harcba. Tudod mit? Valóban sokat láttam, túl sokat. Elegem van belőle. Úgyhogy ha azt mondod még mulathatok egy jót, mielőtt elhagyom-e világot, akkor legyen! Hadd beszéljek a nagynénémmel!
Magamban fohászkodom, remélem ezt megbocsátja nekem Atyám, mert bár valaha voltak ehhez hasonló gondolataim, valójában szeretem a testvéreimet, és sosem tennék ilyet. Talán a sötét én sem, nem lehet ennyire bosszúszomjas és öntelt. Akárhogy is szépítem, kimondta a szavakat és valamiféle megfontolás alapján jutott erre, annak ellenére hogy tudja, nem lesz ő sem önmaga, ha egyszer Amara hatalmába kerül. Meglehet tényleg ezt akarja a jelen pillanatban. Jelenleg Ophilia reakciójára vár, én pedig arra, hogy eljussunk Amara-hoz. Nem tetszik amit hallottam, sosem értenék ezzel egyet és sosem gondolnám így én magam, de be kell látnom, a lehető legjobb kijelentés hangzott el a szájából ahhoz, hogy véghez vigyem a tervem ezen részét.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Golden Gate Park Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
675
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 13, 2018 7:53 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


To Ramiél
Ours is a circle of friendships united by ideals
Halk nevetés, inkább kuncogás. Fejemet rögtön abba az irányba fordítom. Szóval újra egy épület tetején áll. Ennek talán fétise, hogy ott bohóckodik? Hol a tornya legfelső emeletén, akár egy szőkehajú királykisasszony, ki arra vár, hogy megmentsék. A kérdés, hogy én lennék a csúnya sárkány, ki ebben megakadályozza, vagy a vén banya, ki elátkozta?
Bárhogy is legyen dühös tekintetem vetem rá, szemeim szinte szikrákat szórnak. Egyelőre mégsem mozdulok, akkor sem, ha a nevemen szólít.
- Balga vagy, ha azt hiszed a világ csak ennyiből áll, Ramiél. Ettől azért jóval bölcsebbnek és értelmesebbnek tartottalak. Épp téged, ki nem csak a Földön járt, hanem az univerzum rejtett kincseit is felfedezte. Hát épp te tudod azt mondani, hogy csak ennyi az igazság? Mintha azt mondanád, hogy az élet csupa fekete-fehér és nincsenek benne színek - csöpög ajkamról a méregként ható szavak. Gúny és szánalom itatja át őket.
Ezelőtt sose ütöttem volna meg hasonló hangot, most mégis megteszem. Nem rettegek tőle, noha ez lenne az elvárt reakció. S miért nem teszem meg? Ha meg akart volna ölni, már rég megtehette volna, épp egy perccel ezelőtt, de nem teszi.
Addig és addig mondom el neki szavaimat, amíg az utolsó oxigénmolekulát is ki nem leheli a tüdejéből, vagy amíg csírázni nem kezdenek a sötét gondolatok az elméjében. Hisz számára már csak ez a két sors jutott.
S erről én fogok gondoskodni.
Elfojtott nevetés. Krákogó hang. Ajkamba harapva, szemöldökeimet felvonva nézek rá teljesen úgy, mint egy bolondra. Majd nem bírom. Elnevetem magam.
- Oh, jaj a világnak, ha épp te vagy a tökéletesség - nevetem homlokomra tapasztva a kezemet. Az év vicce!
Ha viselkedése változott is, a humora nem. Na nem mintha annyira humoros lett volna valaha, de azért ez… - Tényleg önteltek vagyunk… - adok igazat mindazoknak a démonoknak, kik valaha ezzel vádoltak minket. Mily igazuk van. Rosszul tette fel a kérdést…
Erre az egy alkalomra vártam, hogy immár mellette, vagy épp mögötte álljak a tetőn. Tényleg fétise lehet ez, de mégis… Nem vagyok ostoba. Hajlana a szavaimra, Amara akaratára. Ez látszik.
- Ez egyszerű. Amara és Isten nem fognak dűlőre jutni ezzel a világgal kapcsolatban, még ha igen is. Lucifer és a démonok többsége, de úgy vélem már az angyaloké sem fogja hagyni, hogy a jelenlegi poklot beszüntesse és létrehozzák azt, amit Amaranak kellene képviselnie. Ehelyett, ha Isten nem is akarja majd - habár ebben egyre jobban kételkedem - Amara csettintésre képes lesz elpusztítani a világot. És még csak annyi időnk sem lesz, hogy azt mondjuk Bakkfitty. Lényegében bármit csinálsz Ramiél, mind haszontalan. Egyetlen egy dolog miatt nem következett ez be. Az Öreg gyáva kutyaként viselkedik. Mégis, ha Ez majd meg fog történni, mert megfog. Amara képes lassan és fájdalmasan is pusztítani és mi mit teszünk? Nézz körbe, mégis ki harcol ellene? Michael bőg egy nyavalyás ember miatt, Gabriel szintúgy gubbaszt a trónján, az angyalai tehetetlenek, hisz nem halnak meg az emberek. Még ha el is jut az agyukig, hogy miért sem tesznek semmit ellene. Élnél egy olyan világba, ahol senki sem harcol érte, mindenki csak önző? - fejemet megrázom. Én nem élnék ebbe, ezt talán ő is sejti már.
- Az fog bekövetkezni, hogy Ők ketten, a Fény és a Sötétség létre fog hozni egy új világot. Ahol egyenlő felekként fognak viselkedni, ahol az emberek jövőjét nem nevetséges démonok fogják kísérteni, ahol sokkal nagyobb lesz a következménye annak, akit el fog ragadni a sötétség. Ahol lesz tétje minden egyes élőlény, minden egyes cselekedetének.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ramiél


Golden Gate Park Tumblr_lrn8moYtlF1r19yjuo1_400
Golden Gate Park Tumblr_mi29ch8UTj1rq2tzmo4_250
Golden Gate Park Tumblr_ppebs4fQZo1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
210
☩ Rang :
Halál arkja
☩ Képességem :
Haláli :-)
☩ Multi :
Isten, Zagar
☩ Play by :
Johnny Depp
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Szept. 09, 2018 6:40 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


to Ophilia
Csendben figyeljük idefentről Ophilia tombolását, tisztán hallom szavait, hiszen kiabál. Ugyanígy látom mit csinál, csupán csak egy ereszcsatorna széle zavar meg ebben néha. A másik mintha jót mulatna ezen, szavai nyomán felröhög. Mi a fene ilyen vicces? Én nem mulatok, engem idegesít ez a viselkedés, és Ophilia dühös látványa még inkább. Amara csúnyán szólva arra programozta be hogy vagy átállítson az ő oldalára, vagy megöljön. Szegény, addig nem nyugszik, amíg valamelyiket be nem teljesíti. A másik énem pedig csak nevetgél itt magának. Egy ember biztosan nem hallaná meg, ellenben Ophilia. Nem sok kell neki hogy itt teremjen. S mikor ez bekövetkezik, a másik hirtelen komorrá változik. Tekintve hogy a perem szélén állunk, a neszek a hátunk mögülről érkeznek, jó lenne megfordulni, de úgy látszik a másik nem akar.
- Drága Ophilia!
Nyoma sincs az előbbi viselkedésnek, ugyanolyan közönyös, mint volt. Csupán csak a megszólítás, abban mintha felfedeznék némi finomabb tónust. Talán mégsem akarja bántani Ophiliát.
- A világunk sosem létezett, így engem nem érdekel hogy ki uralkodik fölötte. Tőlem nevezd igazságnak Amara pusztítását, világnak Atyánk illúzióját. Sötétségnek és Fénynek a kettejük ellenpólusát, bár az erő egy helyről jön, így a megnevezéseid nem többek neveknél. A végtelenben csupán két igazság létezik, a születés és az elmúlás.
Szavai közben lassan fordulunk szembe Ophiliához, s míg a másik beszél én alaposan megfigyelem az arcát.
- Tökéletességre vágysz? Már megalkották!
Megint kezdődik a teátrális "ki ha én nem" stílus, kezeit széttárja gonoszkás vigyorral. A szőke angyalom arca inkább dühös, nem sok kell neki hogy ismét nekünk ugorjon, ez meg itt mutogat és tökéletességről papol. Amivel egyébként mélyen egyetértek, csak szerintem rossz az időzítés.
- Azt hiszem rosszul tettem fel a kérdéseket. Fussunk neki még egyszer!
Abba hagyja a vigyorgást, ismét helyet kapnak az éles, komor vonások, kezeit a mellkasán összefonva pislog Ophiliára. Csak egy lélegzetnyi szünet, biztos összeszedi a gondolatait. Én pedig arra összpontosítok, hogyha mégis rosszul ítéltem meg a helyzetet, még időben meg tudjam állítani Isten barmát!
- Mit vársz tőle? Mit gondolsz, mi fog történni?

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Golden Gate Park Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
675
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 27, 2018 6:48 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


To Ramiél
Ours is a circle of friendships united by ideals
Szemeimet forgatva tekintek rá újra. Ezek a szavak. Szeretnék felnevetni, szeretnék a képébe röhögni és magam sem értem, hogy miért nem teszem ezt meg. Oh, vagy úgy, ennek még nincs itt az ideje.
- Oh, jaj - hangzanak hangosan a szavaim. - Cselekedtél… Egy torony tetején gubbasztva, figyelve a népeket - elmorzsolok jobb szemem sarkába egy könnycseppet.
Persze, kinek mi a cselekvés, nem igaz? Habár ebben az értelemben, amit ő mondd, még maga a malmozás is cselekvésnek bizonyul. De vele ellentétben én nem tiltakozom az ellen, amit mondd. Mert igaza van. Fent semmit nem csináltam - kivéve, hogy segítettem őt is úgymond bújtatni. Semmi okom nem volt rá, bármikor kiadhattam volna Gabriel angyalainak.
Miért is nem tettem meg?
Ezzel mégsem foglalkozok. Épp egy epés megjegyzésen töröm a fejemet, amikor is repül felém egy… elég nehéz tárgy. Drága Ramiél, ne hidd, hogy ez hatni fog rám, mert nem.
- Többé már nem hagyom magam - volt az az idő, amikor megtettem. Amikor minden szembejövő “testvéremmel” szemben nem harcoltam. Tűrtem a csapásaikat, tűrtem késük hasítását a bőrömbe. Tűrtem az árulásaikat. Sok mindent eltűrtem, mióta lent vagyok, de leginkább a gyűlöletet tűrtem a legtovább.
Ennek már vége. Még ha gyámoltalannak is tűnök, már nem vagyok az. Még ha harcolni sem tudok, az egyikőjüknek igaza volt: pontosan tudom, hogy miként kell. Nem gyakoroltam, vélhetőleg mozdulataim esetlenek is lennének, de már nem hagyom magam.
Ezért is lehet, hogy ezúttal én támadok először.
Viszont a penge nincs ott. Szemöldökömet összevonva tekintek fel rá a sötétbe. Csuklómat ragadja meg, kifordítja. Hallom a csont repedését, elmémbe fájdalom hasít, kénytelen vagyok követni. Mögém kerül, félig kénytelen átkarolni is.
Lábamat emelném, hogy lába közé rúgjak, ám mire odakerülök…
Taszít rajtam, levegőbe emelt lábamat későn helyezem a talajra, bukdácsolok párat.
Jelenleg mit meg nem adnék egy angyalpengéért. S mire ez eljut az elmémig, a hangját is meghallom a fejembe.
- Semmit sem kellett nekik - olyannyira hozzászoktam az emberi kommunikációhoz, hogy már nem is válaszolok neki az elméjében. A csuklómat markolászva érzem, ahogy a csont lassan, de biztosan kezd el forrni. - Igazságot. A világ felett. Olyasmi ez, amit legutóbb sem értettél meg, miért épp most akarnád felfogni? - nevetek fejemet lehajtva. - Sose kellett rang, sem bosszú. Egy valamit akarok, egy oly világot, ahol a Sötétség és a Fény egymás mellett uralkodik. Ne áltasd magad, hogy Lucifer lenne az ellenpólusa ennek a világnak a démonjaival együtt - arcomra fintor ül ki. - Ők is csak az Ő teremtményei. A valódi pusztítás a valódi pokol nem ő. Ezt a világot önkényesen uralta, s amint jött egy apróság, mely beleköpött volna a levesébe, mit csinált? És te Drága Ramiél, te, asszisztáltál hozzá. Elzártad azt, akivel létrehozhatta volna a tökéletességet - fejemet rázom meg, keresve tekintetemmel, hogy merre is lehet.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ramiél


Golden Gate Park Tumblr_lrn8moYtlF1r19yjuo1_400
Golden Gate Park Tumblr_mi29ch8UTj1rq2tzmo4_250
Golden Gate Park Tumblr_ppebs4fQZo1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
210
☩ Rang :
Halál arkja
☩ Képességem :
Haláli :-)
☩ Multi :
Isten, Zagar
☩ Play by :
Johnny Depp
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Aug. 23, 2018 12:14 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


to Ophilia
Nagyon elmérgesedett a helyzet, egy pillanatra elsötétül a kép körülöttem, azt hiszem az erő az, mely kezd gyengülni. Sejtettem hogy ez lesz, de remélhetőleg egy darabig még bírni fogja. Közben Ophilia is szebbnél szebb körmondatokkal bombázza a csúnyábbik felemet. Mielőtt epésen egymásnak esnek úgy tűnik, még megy a szájkarate. Nem tudom hogy bármelyikük is komolyan veszi-e, amit kimond, de ez nem is lényeges, hiszen egyikük sem teljesen önmaga.
- Igen! Amíg te malmoztál, addig én cselekedtem!
Csattan fel a sértődött hangnem, persze erre érkezik a kézenfekvő válasz. Egyiknek sincs igaza és mondhatnám hogy jól szórakozom, de ez nem így van. Félek hogy tragédiába torkollik a találkozó.
- Drága Ophilia! Halvány fogalmad sincs róla, de ha ennyire el szeretnél menni, azon mindjárt segítek!
Nana! Most repül a kandeláber, szerencsére Ophilia sem tétlen. Bár ettől nekem elakad a lélegzetem. A másik ént egy cseppet sem érdekli, nagyon notóriusnak tűnik. Pedig ő részben én, csak egy icipicit kellene elgondolkoznia, de nem teszi. Amikor Ophilia előttünk terem, meglepődik, de a keze szinte azonnal mozdul. Rossz helyre nyúlt, nem ott szoktam hordani a pengém -ezt egyik oldalamon sem fogja megtalálni-, hogy mit markolászik éppen, na az jó kérdés. Valószínűleg semmit, inkább próbál szabadulni, mert a másik keze azonnal ráfog a kézfejére és most elkezdi erőből kifelé tekerni. Ez nem kellemes, ha csak nem akarja hogy eltörjön, akkor forogni fog vele és így előbb utóbb a hátába kerül a másik. Jaj, csak ne kerüljön elő a penge!
- Csodálom a merészséged!
Megtöri a csendet a gúnyos, mély hang, mielőtt még Ophilia kiszabadíthatná magát, erősen taszít egyet rajta előrefelé, közben elengedve.
- De ez a nyuszi és a fűnyíró esete!
Aztán meghajlítja a teret és egykettőre egy közeli ház tetejéről szemléljük a szőke angyal tombolását. Hálát rebegek, mégsem olyan felelőtlen a sötét én, nem vette elő a pengét. Vagy pont hogy olyan beképzelt hogy azt hiszi, neki erre nincs szüksége Ophilia ellen, de akárhogy is, ez most jó nekem! És mindenkinek itt. ~ Mondd, mit ajánlott a Sötétség! Rangot, hatalmat? Bosszút? ~ Elidőzünk idefent, és ahelyett hogy ismét neki menne Ophiliának, csupán csak idefentről szemléljük.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Golden Gate Park Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
675
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 20, 2018 8:56 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


To Ramiél
Ours is a circle of friendships united by ideals
Sűrűket pislogva tekintek el mellette, az ég magassagába szavai hallatán. Szívem szerint szemeimet is megforgatnám, csakhogy tudtára adjam, mennyire unom nem csak a szavait, hanem, hogy önmagamat is ismételgessem. Halk sóhajjal fújtatok, ajkiamat enyhén nyitva tartom, gondolataimat szedem össze, miként is feleljek szavára.
- Amint a legkisebb kétely? - tekintek mégis vissza rá, sokat mondóan. - Ha jól rémlik, eme rothadó világban én voltam rajtad kívül az egyetlen, aki Isten akaratát bizonygatta. Oh, bocsi, még te sem, hiszen beálltál egy pöffeszkedő Michael mellé, az embereket védve. Beleavatkoztál olcsó életükbe, vagy rosszul rémlene a dolog? - ha vádaskodunk, akkor vádaskodjunk komolyan.
Nem hiheti, hogy tarthatok még tőle. Oh, hiszen nem. Ez nem az Ramiél, kit ismertem, kivel nemrég találkoztam. De hozzá hasonlót sem láttam még tőle. Nem leszek annyira nagyképű, hogy azt higgyem a személyem miatt teszi.
Figyelem, ahogy távolodik tőlem. A parancs egyértelmű. Öljem meg. Nincs a birtokomba angyalpenge, vele ellentétben. Mennyi időmbe telne ellopnom tőle? Tán fel sem tűnne neki.
- Veled ellentétben Ramiél, én pontosan tudom, hogy mi vár rám. Nem hiszem magam többnél, mint ami. Jól mondtad, egy porszem. Se nem több, se nem kevesebb - állok nyugodtan, tervemet elmémbe végiggondolva újra és újra. Igen, ezt kell tennem. Tudom, hogy miként fogom megölni. Habár könnyebb lett volna, ha még a régi énjével állnék… Hátat. - Veled ellentétben engem egy rohadt percig sem érdekel, ha ennek az egésznek a végén megdöglök, nem. Mert velem együtt fog minden más is pusztulni -
Befejezni mondatom nincs időm, azon túl, hogy félbeszakít, gyorsan cselekvésre adja a fejét. Szemem sarkából figyelem, ahogy felém hajít egy parki lámpát. Elhajolhatnék tőle, elléphetnék, védekezhetnék. Ostoba, hát mire van az erőnk?
Kezemet oldalra kinyújtva a fekete fémoszlop irányába hajlítom meg a teret. Nem érdekel, hogy hova megy, de innen eltűnik. A világ egy másik pontján, majd a magasságból száguld alá, tán agyonnyomva egy embert.
De én sem tétlenkedem. Egy szempillantás alatt tűnök el, hogy aztán szorosan előtte jelenjek meg. Ha tudom tőrének - már ha van nála - markolátra fonódik ujjam.
- Az a legszebb a rangtalanságba, hogy mindenki lebecsül - mosolygom, galád vigyorral az arcomon és ha tehetem, akkor erőteljesen vagy ágyékon, vagy gyomorszájon rúgom.
A parancsom egyszerű. Öljem meg.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces
Ajánlott tartalom

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett tagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 2 Bots




• Fajaink száma •
Arkangyal
7/4
Leviatán
8/3
Angyal
5
Démon
9
Bukott Angyal
2
Ember
1
Félvér
3
Harcos Angyal
4
Vadász
11
Nephilim
3