• hell is so close and •
HEAVEN'S OUT OF REACH

 
Sikátor a kaszinó közelében
SzerzőÜzenet

Vendég
LOST SOULS,WHISPERING AMEN TO THE MOON


•we're fallen angels •
• heading to hell from heaven•

Vas. Okt. 02, 2016 9:46 pm írtam neked utoljára





To; Amara

A Föld a Naprendszer elmegyógyintézete.

Nem minden fenékig tejfel.
Persze, ez sok mindentől függhet, de a tény, hogy az éjszaka kiváltképp jól kezdődött. Mindig hasznosan töltötte idejét, és ismét visszatért ahhoz, ami a legjobban kamatozott eddig neki. Elkalandozott ismét, ha nem is messzi, és nem is kicsi tájakra, de számára ismeretlen vizek közelébe. New Orlans nyüzsgése magával ragadta őt, és beszippantotta, mint valami burok. Mindig is különc volt, és azt élvezte, élvezi, ha sokan veszik körbe. Kihasználja az adottságait, gátlástalanul, és immáron napok óta fürdőzik a jóban. Valahol számol azzal, hogy nem kellene nagyon feltűnést keltenie, így csak egy újabb suttyónak tűnhet, aki színes rongyokba bújtatta magát. Kényelmes rezidencia várja a hotelban, amit maga mögött hagyva felejt el kicsit, hogy felfedezze a város egy, számára érdekelt nevezetességét. A kaszinók világa ugyan nem rontja már meg jobban őt, de amint belép a csörgő, hangoktól túlzsúfolt terembe, mintha otthon érezné magát. Jobban, mint odalent, ahonnan érkezett. Az események felgyorsulnak, ő a kártyák mögé kerül, a lapok pörögnek, vigyora letörölhetetlen, és hangosan képes lenne kacagni azon, amik az arcokra ülnek ki akkor, amikor súlyos összegek vesznek a semmibe. Nem igazán kenyere arra játszani, hogy minél több töltse meg a zsebét, hisz neki ez nem szükséglet, csupán az élvezet hajtja, és a káröröm. Elvégre, ez is a dolga.
A óra mutatója csak úgy pörög, percek, órák telnek el, mire érzékeli, hogy valaki figyeli. Nem a kaszinó biztonsági rendszere, akik azokat figyelik, kik számolják a lapokat, kik csalnak, döntenek szabályokat, hanem más. Magasabb entitás, és nem a barátságos fajtából. Így lép le, hagyva a megnyomorításra váró lelkeket sanyarogni, és sietve halad a kijárat felé. Nem, nem paranoiás, de mindig is szerette óvni a seggét a veszélyhezetektől, na meg az se hiányzik neki, hogy valamelyik fentebb trónoló rápirítson ismételten. Ért ő a szóból, csak.. csak. A hátsó kijáraton távozik, és rögtön a cigaretta után nyúl, mélyen beszívva, nagy füstöt eresztve adja ki magából a nikotin mellett a csöppnyi paranoiát. Nincs itt senki..
Aztán csatt.
Háta a sikátor falának csattan, orrából apró vércsík csordogál. Hát csak megtalálták.
- Na te is eltévedtél? Vagy épp tanulod a bűnbeesést? – vigyorog rá tollas társaságára, de annak arcán virít, hogy válaszolni sem méltatja. Csak egy dolgot akar, és az nem más, mint a szurokszemű élete.
De Cresil nem hagyja magát, és a csendes sikátorban élet gyúl. Az élet harca. A város túl hangos, hogy meghallja, nekik két civakodó a sötétben mit számít, azonban, mint tudjuk vannak olyanok, akik pontosan ezen hangokat keresik. És talán pont eljut felé az üzenet. Az a kérdés már csak, időben érkezik-e.


 
Sikátor a kaszinó közelében
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: