Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Moonshine Villa (Crusader Lak) •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Zagar Berten


Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 68747470733a2f2f73332e616d617a6f6e6177732e636f6d2f776174747061642d6d656469612d736572766963652f53746f7279496d6167652f4e7376776f4f6d324c58517549413d3d2d3531303636343934372e313530323662353038306539393331663935383533333032323030312e676966?s=fit&w=720&h=720
Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
252
☩ Rang :
Elit vadász
☩ Play by :
Norman Reedus
☩ Korom :
45
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Jan. 03, 2020 9:16 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


to Natalie
Áthaladunk a másik szobába, közben pakolgatok, fejben még az előbb elhangzottak csengenek vissza nálam. Egyikünknek sincs fogalma róla mi volna a helyes megoldás.
- Azért van a közösség, hogy együtt oldjuk meg és ne egymagunk. Ha ez nem így van, akkor meg semmi értelme az egésznek, amit csinálunk, a járőrözéseknek, a kinti csapatok felderítésének, a portyáknak, az újoncok tanításának. Mindenki tisztában van azzal hogy a vadászok közé jelentkezve mit vállalt.
Aki mégsem, az nem is tudom mi a f@szt keres közöttünk. Már ezt nem mondom ki, de így gondolom. Ez nem egy munka, ez egy hivatás. Felesleges itt mártírkodniuk, az alapítók és rokonaik észre sem veszik mit csinálunk nap mint nap, őket az eredmények érdeklik, nem az hogy feláldoztad-e magad a többi százért. Tehát akkor minek is kellene bárkinek ezt tennie? Jó, persze én is csinálok hülyeségeket, ugyanígy Drake és Natalie is. Ezért is adtam hangot a nem tetszésemnek, nehogy a fejébe vegyen valami butaságot. Amíg nem értünk egyöntetűen egyet abban hogy csak a butaság lehet a megoldás, addig jobb volna a logika mentén haladni. Amúgy is holnap haza kell mennie, ha másért nem, hát ruhákért, ha nem akar pizsamában mászkálni a többiek között. Így aztán nem kerül semmibe alaposan szétnézni, és rájönni arra, Mammon miként jutott be hozzá. Helyet foglalunk mind a ketten, és ha neki a zsebkendő tekergetése pótcselekvés, akkor nekem is a nyíl farigcsálása. Mikor az asztalra pillantok csak az én bögrém van rajta. Ő meg a másik fotelben foglal helyet, a mikéntjét megbámulom. Mintha a házi macskám foglalt volna helyet benne. Aztán jön nekem a szentelt vizes golyókkal egy adag csend után, amit csak a késem és a fa találkozása zavart. Nah jó, ha már ilyesmiről beszélgetünk....
- Meddig jutottál vele?
Kérdezem érdeklődve. Nem találom szerencsésnek a történtekről beszélgetni, nem most, nem ebben az időpontban. Szerintem holnap már ő sem fogja ennyire borúsan látni a helyzetét.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pt7lne0Ai81smfjeeo1_250
Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo5_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
352
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Képességem :
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Dec. 29, 2019 11:53 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


I'm in trouble
Zagar & Natalie
──────────── ────────────
« Szószám; 724 • Zene; The Violence»
«In any moment of decision,
the best thing you can do is the right thing,
the next best thing is the wront thing,
and the worst thing you csan do is nothing.»
Az elhasznált zsebkendő széleit simítom, csipkedem, magam elé meredek, mire Zagartól kapok egy újabb csomagot. Hálásan tekintek rá egy félmosoly kíséretében. Amíg elmegy a plédért, addig kifújom az összes taknyomat, könnyeim letörlöm az arcomról, a maradványait is, a sminkemért most nincs miért aggódnom. Pár perc múlva pedig plédet is kapok a nyakamba.
- Jó – egyezek bele, mert talán mégis jobb egy kandalló mellett és már állok is fel. Egyelőre mégsem állok fel, nem bízok saját lábaim tartásában.
- Eszem ágába sincs eladni a lelkemet, félreértesz – tekintek Zagarra komolyan. De mégis hogyan mondhatnám el neki, hogy meg sem tehetném, hisz lelki üdvöm már eladtam képletesen egy angyalnak? Egy angyalnak, akin múlik Alex titka. Inkább halok meg, minthogy bárki megtudja, nem hogy egy démonnak eladjam a lelkem ezzel pedig a megszegve egy korábbi ígéretet? Kizárt dolognak tartom. Kifakadására mégis elnyílnak ajkaim. Most, hogy mondja…
- Együtt nőttünk fel? – magyarázom félve az összefüggést, halk kérdés formájában. Még vállaimat is felhúzom hozzájuk. – Legalább ennyibe hasonlítsunk – ha már a hidegvérét és közönyét nem sikerült eltanulnom tőle ennyi idő alatt.
- Hamarabb mászik bele a fejedbe, minthogy meg tudd ölni. Mindenki gyengepontját ismeri, nem azt mondom – emelem fel kezemet védekezőleg, mielőtt még félbe szakítana. – Hogy túlmisztifikálom, mert rohadtul rettegek tőle. Egy kicsit talán, de. Benn volt Drakebe, mindent tud mindenkiről. Amit Drake tud, azt tudja ő is, és ez most egy hatalmas előny neki, velünk szembe. Csak azt mondom, hogy ezt nem fogjuk tudni a szokásos módszerekkel legyőzni – teszem hozzá és várom, hogy vitába szálljon velem.
Ezesetben meg is fogom hallgatni, amit mondd. Nem tagadom, hogy hatással van rám a ma esti látogatása. Hogy rettegek, hogy nem bírok arra gondolni, hogy miként lehetne szembeszállni vele. Mert jelen pillanatban úgy hiszem, hogy nem lehet. Visszatekintek a kezembe összegyűrt zsebkendőre. Lassan kezdem kisimítani, pótcselekvés ez, semmi több. Nem tudom, hogy mit tegyek, mit kellene tennem. Talán tényleg nem jó ötlet ez az egész, jobb mégsem jut eszembe.
Mégis ahogy rám mutat, két számmal összemegyek, szempilláim enyhén megremegnek. Csak halkan tudom kiejteni a következő szavaimat.
- Nem akarom, hogy ezt más is átélje – a düh, a mérhetetlen szomorúság, a kétségbeesés, amibe taszított. A düh, amikor rájöttem, hogy mi is ő, hogy mit tesz. A tehetetlenség, hogy csak úgy ott ültem az ágyamon, képtelen voltam megmozdulni, egy rohadt tőrt előhúzni és ledöfni. A bénító félelem, mely minden porcikámat átjárta. Nem akarom, hogy bármely más társunk is ezt átélje. – Elvileg elit vadász lennék, mégsem tudtam mit tenni. Ha lenne esze a kezdő vadászokkal kezdené a kínzásokat, a morálunk pillanatok alatt a béka segge alatt lenne és akkor ennyit arról, hogy Drake nem tud róla – sorakoztatom fel az érveket. De mégis miként lehetne Mammon figyelmét teljesen magamra irányítani? Mártírkodás lenne? Szeretnék erre megoldást találni, anélkül, hogy bárki sérülne. Ez az lenne? Meglehet, de még csak azt sem szeretném, ha ő élne át hasonlót. Vajon képes lenne Zagar is hasonló összezavarodásra?
- Rendben – bólintok egyet, a karfára támaszkodva pedig lassan állok fel. Nem rogyok össze, de érzem, hogy gyenge vagyok még. A hideg nem igazán tett jót, talán most kezdem ezt érezni. Összébb húzom magamon a plédet. Még nem jártam Zagar házába, noha a villába tiszteletem tettem már. A lábam alatti szerszámokon átlépkedem majd szétnézek a lakásba. Meg sem lep a rendetlenség – én sem vagyok a rend mintapéldánya. De úgy tűnik, hogy nem csak én vagyok az, aki hazahozza a munkáját ezt pedig a nyílpuska pont jól mutatja. Ahogy a könyvespolcon lévő mütyürök is. Az ablak előtt mégis megállok egy pillanatra. Nappali fényben biztos gyönyörű lehet a látvány, most csak a villa egy-két ablakát lehet látni, ahol ég még a világítás. Összébb húzom magamon újra csak a plédet és amikor a ledobja ruháit, csak szemöldököm felvonva tekintek rá. Talán nem is látja, ám nincs jogom megszólni. Nem vagyok itthon.
Csendben kucorodok be a fotelba. Lábaim felhúzom és a karfának döntöm őket, a pléddel körbeölelem magam, talpaimat bebugyorálom a sejhajom mögötti plédkupacba. Lábujjaim még a támla és az ülőrész közötti résbe is bedugom.
Egy ideig csak a tüzet bámolom, semmi mást, próbálok úrrá lenni a gondolataimon. Megoldást találni. Nem tehetek róla, nem tudok egyszerűen túllépni a mai dolgokon, de azt is tudom, hogy tiszta fejjel kell gondolkodnom.
- Ki akarok fejleszteni egy golyót, ami nem megszentelt, ám megszentelt víz van benne. De nem tudtam még úgy elszeparálni a kettőt, hogy ne ázzon el a puskapor – tekintek hirtelen Zagarra.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Heroes aren't always the ones who win

They are the ones who lose sometimes. But they keep fighting. They keep coming back. They don't give up. That's what makes them heroes.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Zagar Berten


Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 68747470733a2f2f73332e616d617a6f6e6177732e636f6d2f776174747061642d6d656469612d736572766963652f53746f7279496d6167652f4e7376776f4f6d324c58517549413d3d2d3531303636343934372e313530323662353038306539393331663935383533333032323030312e676966?s=fit&w=720&h=720
Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
252
☩ Rang :
Elit vadász
☩ Play by :
Norman Reedus
☩ Korom :
45
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Dec. 27, 2019 6:16 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


to Natalie
Már megint a zsepivel babrál, de hogy kérjen még, az nem megy neki. Pedig látom hogy kell még. Beleittam néhány korty erejéig a saját bögrémbe, de most felállok. Egy doboz zsepit rakok le elé az asztalra, közben meg ő kért egy plédet, úgyhogy pár perc erejéig eltűnök, csak addig, amíg egy színes, kockás pléddel a kezemben térek vissza. Nekem nem volt elég, de neki bőven az lesz ez a puha, meleg takaró. A hátára terítem.
- Jobb lenne, ha inkább a kandallóhoz ülnénk. Ott meleg van.
Bököm ki végül, egyébként sokkal kellemesebb is ott üldögélni, mint itt kint. Mindenesetre leülök megint vele szembe, aztán egyre borúsabban hallgatom az ötleteit. Aha. Szóval ne Drake áldozza fel magát, majd inkább ő!
- Abban biztos vagyok! Szerintem ez egy nagyon rossz ötlet! Már mondtam! Még ha a semmire is alkudozol, a démon be fogja hajtani rajtad. Nincs kibúvó alóla!
Nem fér a fejembe, ezért aztán most kikívánkozik belőlem.
- Te, meg Drake, sportot űztök a mártírkodásból. Abbahagynátok végre?! Baromira idegesítő! Megmondom én mi a gyengéje! Angyalpenge! Mint minden tetves rohadéknak!
Mérgemben felpattantam a székemről. Nem is baj, egyszerű fából készült konyhai szék, egy idő után tör mindenhol, vagy az ember hátát, vagy a sejhaját. Vagy csak nyekereg, ha megmozdulunk rajta.
- Egy ideig ne szóljunk róla! Kezdjük az elején! Felejtsd el a végleteket, csak addig, amíg rájövünk, miként jutott be hozzád!
Mielőtt még itt mindenféle jobbnál jobb, azaz borzasztóbbnál borzasztóbb ötlet pattan ki a fejéből. Egyébként én miért idegesítem magam vele?! De ha úgy dönt, akkor leütöm? Vagy mi lesz? Natalie azt csinál, amit akar. Nehéz neki bármit is megmondani, mert ha a fejébe veszi, akkor az úgy lesz és kész! Már jól ismerem. Remélem ez még tényleg csak egy ötlet volt!
- Akár csapdát is állíthatunk neki. Nem kell senkinek alkudoznia vele!
Idegesen mászkálok fel alá az asztal túlsó felén és rábökök a jobb kezem mutatóujjával.
- Te mondtad! Mindenkire vadászik. Nem csak rád!
Végszóra csak összejön a kiadós hápci, utána az orrom fújom a zsepibe. Elfordulok, neki háttal, nah nem azért mert zavarna, vagy gondoltam volna rá hogy őt zavarja a taknyozás, hanem mert kezdem érezni hogy ez sok lesz nekem. Ez most így sok! Nem szeretek hülyeségeket beszélni, ahhoz hogy egy normális ötlettel elő tudjak állni, nekem gondolkodnom kell, tiszta fejjel és az most nem megy. Alig látok ki a fejemből, annyira megfáztam, fáj a fejem is, de még Natalie a hülyeségével felidegesített. Csak fogd be! Fogd be! Vagy hússzor elmondom magamnak, mire az asztalhoz visszatérek, és persze hozzá. Csendben és komoran figyelek, de közben felemelem a bögrémet.
- Menjünk be, a nappaliba! Ha nem akarsz aludni, jó, azt csinálsz, amit akarsz, de odabent melegebb van. Rendben?
Szólalok meg végül, kis idő múlva, hogy aztán meg is induljak a fal irányába, ahol a kapcsoló van. Addig nem lököm le, amíg ő is meg nem indul a másik szobába befelé, úgyhogy várok. Aztán pedig követem. Azt már nem teszem hozzá hogy érezd magad otthon, mert azt mondtam neki, azt csinál, amit akar! A nappaliban vannak szanaszét hagyott alkatrészek, pár villáskulcs, kalapács, fogók, csavarhúzók. Persze befelé menet arrébb kotrom őket a lábammal a fal közelébe, mert ha meg rálép, elesik. Ott pont jó helyen vannak, amíg elpakolom őket. Nem tudom hol akar helyet foglalni, ezért néhány ruhát dobálok le a kanapé támlájáról, mögé a földre. Így csak két díszpárna fogja zavarni. Mögöttük a fal két oldalán könyves szekrények állnak, a tetejüktől néhány sor erejéig lefelé valóban pár könyv van, utána meg tiszta kupi, azaz minden, amit megfogtam aztán odapakoltam. Egy hosszú, üvegfal nyújtózik végig a szoba bal oldalán, amiből rálátni a kertre, meg a másik házra is, ahogy az útra is, amin ide bejöttünk. Az ajtaja zárva. Jól szigetel, úgyhogy melegen maradt idebent, még ha én ezt kevésbé is érzem. A vonalán három zöldike ékeskedik vaskos cserepekben, az ajtó mellett pedig egy sivatagi kaktusz terebélyesedik. Ezt minden alkalommal odább kell tolni, amikor ki megy az ember. A legtöbbször ezt az ajtót használom közlekedésre, sokkal jobb mint a bejárati, csakhogy a kulcsát felakasztottam a helyére, a baloldali könyvespolc melletti szögre és amikor Natalie kint zörgött, hát nem volt kedvem az éjszaka közepén a kanapé környékét kerülgetni. Nem tudom hogy ő éppen mit csinál, én viszont végig csattogok a parkettán a fotelekig és a bal oldaliba belehuppanok, kabátostul, mindenestül. A dohányzó asztalon van a nyílpuskám, mellette a kés, most a teám is ott végzi. Két fotel van ott, köztük egy kisebb asztal, szembe velük pedig egy nagy kandalló, aminek a párkánya tök üres. Jobb oldalán egy nagy halom apróra vágott fa. Csak annyi fény van idebent, amennyit a kandalló ad. Én most a már megkezdett nyilam veszem elő, meg a kést és tovább faragom. A asztal hátsó felén van még ragasztó, zsinegek, meg egy nagyon tiszta, fehér hamutartó. Közvetlen mellettem meg egy világoskék műanyag edény, amibe a farigcsa megy.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pt7lne0Ai81smfjeeo1_250
Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo5_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
352
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Képességem :
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Dec. 23, 2019 10:15 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


I'm in trouble
Zagar & Natalie
──────────── ────────────
« Szószám; 476 • Zene; The Violence»
«In any moment of decision,
the best thing you can do is the right thing,
the next best thing is the wront thing,
and the worst thing you csan do is nothing.»
Figyelem ahogy a tea tetején megül a zománc, a gőz mégis az arcomat melegíti, most kezdem el csak igazán érezni, hogy mennyire hideg van. És hogy én csak egy szál pizsamában vagyok. Egy pislogással kísért kirázás jár a székbe nekem ostoba tettemért és egy pillanatig el sem tudom képzelni, hogy miként léphettem így ki az utcára. Az elhasznált zsebkendővel megtörlöm az orrom és feltekintek a férfira.
- Kérhetek egy plédet? – kérdez meg kissé félve, egyik szemöldököm felvonva, amíg a homlokomon megannyi apró ránc jelentkezik. Kérdésére mégis bólintok.
- Valahol hallottam már ezt – de mégis hol és merre? És legfőképp, miért? Magam sem tudnám megmondani a láda eredetét. Vagy ezt csak álmodtam és nem is volt igaz? De tudom, hogy valamit tudnom kellene és az elmém mégsem segít! Eddig bármikor kellett, bármi, ott volt nekem, most pedig meg? Semmi. Üres az egész. Őrjítő ez az egész…
- Nem tudom, tényleg nem tudom Zagar. Azt akarta, hogy adjam át, vélhetőleg ha a bázison van, vagy otthon, mindkettőt démonmentessé tette, nem tud elérni hozzá. Még azt is kinézem Drakeből, hogy a kocsiját is démonmegszállás mentessé tetette, hogy biztosra menjen. Lehet csak arra kíváncsi, hogy hol tud hozzáférni, nem tudom – rázom meg a fejem. Valóban nemtudom,hogy mit szeretne, hogy mire céloz. Hogy mit akar. Eddig is kínozta, nem volt neki elég? Miért akarja még…
Mégsem értem, hogy miért engem vett elő először. Nem állunk olyan közeli kapcsolatba Drakekel. Bár tudom, hogy megfelelő alap van a kínzásomra, mégsem hiszem…
De ebbe ne menjünk bele, az önsajnáltatás semmin sem segít. Halkan szürcsölöm a teát és ha kaptam plédet, még azt is összehúzom magamon. Csak meredek magam elé, elgondolkodva. Az egész annyira valóságos volt.
Hiába hunyom le a szemeim, rögtön ki is pattannak. Képtelen vagyok Dylan hűlt arcát nézni, de tudom. Így nézett ki, amikor meghalt. Nem hazudott ez a nyomorék.
Esetlenül húzom fel mindkét vállam, ám nem nézek Zagarra, most nem.
- Nem tudom – sokadjára mondom ezt most ki. – Fogalmam sincs, hogy mit tegyek – tekintetemmel mégis az ő székének karfáját fixírozom, mintha tőle várhatnék bármilyen megváltást. – Úgy voltam vele, hogy ha megnyugszom elmondom neki, de biztos, hogy valami idióta, önfeláldozó tettre készülne utána – keserű nyál gyűlik össze számban.
Életemben először nem tudom, hogy mit tegyek, mit cselekedjek. Hogy lenne a legjobb.
- Talán… - kezdek bele és mély levegőt veszek és feltekintek Zagarra. – Engednem kellene Mammonnak – félve ejtem ki a szavaim, érzem, hogy testem, lelkem beleremeg, most mégis erősnek kell lennem. Kifújom a levegőt, mielőtt folytathatnám. – Drakenek nem mondhatjuk el, de a vadászok most veszélyben vannak, Mammon miatt. Mindenkit le akar vadászni, így akarja Drake lelkét elpusztítani… Én már tudom, hogy mire számíthatok… - befejezni mégsem tudom a gondolatmenetemet. – Talán elég okos lehet, hogy rájöjjek mi a gyengéje, miként tudnánk elpusztítani… - ez a legoptimálisabb, amit tehetünk… Mégsem tudom végig úgy elmondani, hogy rá nézzek. A végére szavaimat is már csak suttogom.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Heroes aren't always the ones who win

They are the ones who lose sometimes. But they keep fighting. They keep coming back. They don't give up. That's what makes them heroes.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Zagar Berten


Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 68747470733a2f2f73332e616d617a6f6e6177732e636f6d2f776174747061642d6d656469612d736572766963652f53746f7279496d6167652f4e7376776f4f6d324c58517549413d3d2d3531303636343934372e313530323662353038306539393331663935383533333032323030312e676966?s=fit&w=720&h=720
Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
252
☩ Rang :
Elit vadász
☩ Play by :
Norman Reedus
☩ Korom :
45
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Dec. 21, 2019 10:29 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


to Natalie
Bólintok erre, mert pontosan tudom, mit akart mondani. Viszont azt hiszem én nem fejeztem ki magam a legjobban. Bár ő is tudja, a démonok sokszor csalnak, hazugságokkal vesznek rá embereket arra, hogy belemenjenek az alkuba. De az alku, az alku, még ha voltál olyan hülye is, hogy a semmire alkudoztál. Szóval erre is csak megvonom a vállam. A víz felforr, kiöntöm a bögréinkbe, rá a filterekre. Aztán egy kis csend telepedik ránk, amíg mindenki a teájával bíbelődik. Én két kanál cukrot rakok bele, közben azt ecsetelem, hogy fejbe lőném. Nah, igen. Még teázás közben is ez a téma. Bár nem lövök mellé, tekintve hogy Natalie egész jól megvolt, amíg Mammon fel nem tűnt. Aztán a többi már meglep.
- Láda?
Nem tudok én erről semmit sem. Ládába zárta el. Viccesen hangzik, talán a démonunk mégsem szórakozott jól. Megint zsebkendő kerül elő, kifújom az orrom.
- Nem tudja hol van? Vagy hogy érted?
Még én is megtalálom, amikor szükségem van rá. Pont a démon nem találja? Vagy fél tőle? Ez esetben nyilván egyszerűbb Natalie-t piszkálni. Azért akkor sem hangzik jól, nem szeretem ha feleslegesen túráztatnak, gondolok itt Mammon-ra, mert ha összetalálkoznék vele, nálam nem válna be ez a módszer, ami Natalie-nál. Az emberek többsége berezel, engem viszont csak felidegesítene vele, hogy aztán a kezembe kerülő első vascsővel, vagy akármivel ugorjak neki dühömben. Vagy ami még rosszabb, esetleg valaki másnak. Ó, nem, azért csak tudnám magam kontrollálni annyira! Az előbb már kifejettem, noha viccesen, hogy ide nem tudna bejönni. Csak meg kell nyugodnia egy kicsit, hogy tiszta fejjel átgondolja az egészet, újra.
- Nem kell feladni Drake-et, mert ha ezt elmondjuk neki, azonnal keresni kezdi azt a démont. Szóval a kérdés az hogy mit tegyünk?
Azon túl, hogy holnap végig járjuk a házát. Ha bevonjuk Drake-et, akkor az fog történni, amit mondott. Ha nem, akkor meg nagyon nagy veszélynek lesz kitéve a tudtán kívül. Bár ő maga is számít Mammon feltűnésére, csak a mikor a kérdéses nála, így gondolom nincs veszve a dolog.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pt7lne0Ai81smfjeeo1_250
Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo5_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
352
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Képességem :
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Dec. 19, 2019 7:37 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


I'm in trouble
Zagar & Natalie
──────────── ────────────
« Szószám; 420 • Zene; The Violence»
«In any moment of decision,
the best thing you can do is the right thing,
the next best thing is the wront thing,
and the worst thing you csan do is nothing.»
Túl sok mindent mondott Mammon. A nagy részét el akarom mondani Zagarnak, tényleg. Tudnia kell, valakinek tudnia kell még rajtam kívül. Ha veszélyben vagyunk kell valaki, aki még józan ésszel tud gondolkodni, ám én erre képtelen vagyok. Érzem, hogy a félelmem lassan egy fortyogó gyűlöletté alakul át lelkembe és pontosan jól tudom, hogy ilyenkor mennyire nem tudok józanul gondolkodni.
- Csak azt akartam kifejezni, hogy bármi lehet, nem tudhatjuk. És valamire alkudsz, valamit adsz nekik - vonom fel a vállamat. Nem muszáj ennek léleknek nevezni, lehet ez bármi. Nekünk, földi halandóknak mégis ezt a legkönnyebb megemészteni. Bár túl sok jelentését nem ismerjük, nem tudjuk, hogy mi is ez valójában. Milyenek lehetnénk nélkülük.
Elveszem a bögrét, a kanalat csak a karfára teszem. Két kezem közé fogom a forró tégelyt és az orromhoz emelem. Nem teszek bele semmit, üresen szeretem. Így jönnek ki a legjobban az ízei. Halkan szimatolok bele, de érzem, hogy túl meleg lenne még.
- Vagy kicsikarhatnak olyan alkut, amit képtelen megtenni, de a lelked már eladták és majd csak a vállukat vonogatják, hogy bocsi, ők megtettek mindent - pontosan emlékszem mit ígért Mammon.
Hogy újra élhet.
Ezt még ő sem tudná megtenni, bármennyire is vágyik rá minden porcikám. Fejem megrázom. Nem szabad erre most gondolnom. Ott képes voltam józanul gondolkodni, tudtam, hogy nem szabad megtennem. Hol van már ez az erő?
Egy darabig a gőzölgő teát nézem, ahogy a felszínén a fekete tea megül, apró foltot képez. Figyelem némán. Szavaira megremegnek szempilláim és feltekintek rá.
- Ami azt illeti az utóbbi hónapokba egész jól aludtam - vallom be. Szerettem volna azt hinni, hogy hátam mögött hagytam a múltamat, hogy képes vagyok nélküle élni. Persze gondolhattam volna, hogy majd lesz valami, ezúttal valaki, aki nem fogja ezt engedni.
Kelletlenül húzom el a szám. Mely hálás mosollyá növi ki magát, ahogy megpróbálná megölni.
- Ó, akar - bólintok hevesen, mint aki pontosan tudja, hogy mit is. Tudom, minden egyes szava ott cseng a fülembe, noha nem mindent értettem. Nem csak az én nyelvemen beszélt. - Elsősorban Draket, azt hiszem, hogy bosszút akar állni azért, amiért egyrészt magába, majd valami ládába zárta? - az utolsóba nem vagyok biztos, így inkább felé intézem a kérdést, hogy ő tud-e erről valamit. - Rajtunk keresztül akar eljutni hozzá - tekintek immár komolyan Zagarra. - Az a terve, hogy mindenki, aki közel áll hozzá, akivel együtt dolgozik, addig kínoz lelkileg, amíg fel nem adja Drake és önként nem áll elé - tekintetem lehunyom.
Nem mondhatom el Drakenek. Amilyen idióta meg is tenné, amit Mammon akar.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Heroes aren't always the ones who win

They are the ones who lose sometimes. But they keep fighting. They keep coming back. They don't give up. That's what makes them heroes.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Zagar Berten


Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 68747470733a2f2f73332e616d617a6f6e6177732e636f6d2f776174747061642d6d656469612d736572766963652f53746f7279496d6167652f4e7376776f4f6d324c58517549413d3d2d3531303636343934372e313530323662353038306539393331663935383533333032323030312e676966?s=fit&w=720&h=720
Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
252
☩ Rang :
Elit vadász
☩ Play by :
Norman Reedus
☩ Korom :
45
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Dec. 15, 2019 11:31 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


to Natalie
Látom rajta hogy még mindig a ma esti sokk hatása alatt áll, mert alig figyel rám, közben már azon agyalok van-e értelme ezt a témát tovább boncolgatni, vagy beszéljünk-e még Mammon-ról, bár szerintem utóbbiról nem kéne. Sokszor kifújom az orrom, néha tüsszentek. De aztán amikor befejezem és csendben figyelek rá, kifejti az ő álláspontját. Megfordulok. A vizet teszem oda forrni, a két bögrét meg egy tálcára pakolom, rakok beléjük egy egy teafiltert, kerül melléjük kiskanál, középre meg cukor. Mire elindulok az asztalhoz, ott tartunk hogy Drake és Sam kemény munkával rájött, hogy a démonok képesek alkut kötni. Most mondjam azt hogy ezt kínzás nélkül is tudtuk eddig is? A legtöbb démon amúgy élvezi a kínzást. Szóval..nem is tudom. Olyan, mint halottnak a csók.
- Remélem az azért mégse!
Teszem hozzá a csillámpukiform emlegetésére. Mindent, csak azt ne! Közben lerakom az asztal közepére a tálcát, az egyik bögrét a kanállal neki nyújtom, a másikat magamnak. A cukros tégely is az asztal lapjára kerül, a tálcával meg teszek egy kört a pultig és vissza.
- Ha van, ha nincs, nekik ez egy játék, nekünk meg az életünk. Egyébként alkukról beszélünk. Az alkukat pedig betartatják, így vagy úgy. Ilyen szempontból halálira megbízhatóak!
Még egy ok hogy miért ne köss alkut egy démonnal, akkor se, ha tényleg nem a miénk ez az energia. Ugyanúgy angyallal se, szerintem. Bár ők kevésbé űzik ezt az ipart. Gabriel-nek meg alku sem kellett. Az asztalhoz visszaérve leülök, a kezem összekulcsolom a bögrém felett és egy ideig Natalie arcát figyelem. Igen, határozottan látszik rajta a rettegés. Dühösnek már láttam, hisztisnek is, amit abszolút nem szeretek, de annak sem örülök hogy itt sírdogál és remeg. A bolondos Natalie az jó, igaz ő is fel tud idegesíteni olykor, de akkor legalább nincs semmi baja. Rossz így látni.
- Még ha ott is volt az ágyadnál. Tudom, rémisztő, de...oka van, amiért csak állt és nem tett semmit. Leszámítva a rémálmokat. Azok nélkülük is előjönnek, így hogy ő idézi elő meg egyenesen aljas húzás. Ezért kedvem lenne pofán lőni! De tényleg!
Persze nem tudom. Most még. Mert a fene tudja igazából hol van. Biztos nem maradt Natalie lakásában, már ha ott is volt a fizikai valójában. Egy kis időre elcsendesülök, elfordulok a vízforraló felé, csak egy pillantás. Közben elhúzom a kapucni szélét, lássak is, ne csak nézzek ki a fejemből, utána visszatérek Natalie-hoz.
- Ezzel csak azt akarom mondani, hogy valamit akar. Nyilván bosszút állni, de valami mást is, tőled. Vagy tőlünk. Talán azt hogy féljünk tőle, vagy pedig azt hogy olyasmit tegyünk emiatt, ami előreviszi a tervében.
Nah ha ebből a szemszögből nézzük, akkor Nati-nál már sikere van. Nem tudom mit tudnék még neki mondani, hogy megnyugodjon kicsit, mert tutira nem fog. Ma biztosan nem. Talán még holnap sem.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pt7lne0Ai81smfjeeo1_250
Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo5_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
352
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Képességem :
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Dec. 10, 2019 7:44 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


I'm in trouble
Zagar & Natalie
──────────── ────────────
« Szószám; 537 • Zene; The Violence»
«In any moment of decision,
the best thing you can do is the right thing,
the next best thing is the wront thing,
and the worst thing you csan do is nothing.»
Fáradtan mosolygok rá, kifakadását hallva, ám nem szólok már többet. Nem ellenkezem, nem győzködöm. Valóban hálás vagyok, hogy itt lehetek, hogy most jelen pillanatban itt van mellettem, amikor más nincs. Nem fogom az oroszlán bajszát húzogatni, egyébként sem vagyok abban az állapotban, hogy vitatkozzak bárkivel is.
Letekintek az ölembe, vörösre fagyott kezeimet hajlítom be. Nem érzem a hideget, valahogy tudatomig nem jut el. Hosszú, vékony ujjaim enyhén megremegnek. Ökölbe szorítom a kezem, amikor kérdést tesz fel.
- Mh? - kapom fel a fejem és rátekintek. Igyekszem gyorsan felmérni a helyzetet, ám enyhén szólva is fázis késésben vagyok. - Jó lesz az earl grey, köszönöm - feltehetném a kérdést, hogy mégis honnan van neki!? De mindig rájövök, hogy még az apokalipszis közepén is vannak olyanok, akik tealevél termesztésből élnek. És miért ne élhetnének?
- Rettegek - vallom meg halkan, előbb rátekintve, majd újra vissza az ölembe. Szipogok egyet, orromat az ölembe helyezett rongyossá ázott zsebkendővel törlöm meg. Hajamat sután illesztem fülem mögé. -Az elmúlt hetekben rengeteg rémálmom volt, ha csak a töredéke is Mammon műve… - ám befejezni nem tudom. Az ablakon bámulok ki, legalább is egy pontra fókuszálok. Ám hiába minden akaratom, a visszatükröződésbe újra látom a démont. Arcom hófehérré változik, elkapom onnan tekintetem, lehunyom szemeim, szívem heves zakatolását igyekszem csillapítani.
- Csak remélni tudom, hogy nem minden alkalommal állt az ágyam mellett - szólok csendesen, elhalóan, leginkább magamnak.
Könyököm a szék karfájára helyezem, tenyerem pedig homlokomba simítom.
Nevem hallatán, szemöldököm ráncolva fordítom félre a fejem, szemem sarkából nézek csak rá.
- Rendben - hangsúlyom a szó végére felviszem, fejem felemelem, minden figyelmem az övé. Szemöldököm enyhén ráncolom, de csak azért, hogy tényleg megértsem minden szavát. Jó érzékkel sejtem, hogy nincs még vége, annak amit mondani akart, az egész előtt pedig nem mondanék semmit. Nem most.
- Ühm - összegzem először a hallottakat és eltekintek mellette. Próbálom összeszedni magam, a gondolataim, nem nagyon megy, ám ha egy kicsit is elterelheti a figyelmem, akkor mindent megteszek ennek érdekébe. - Jó - hajtom meg fejem, de még kettőt hümmögök.
- Tegyük fel, hogy igazad van, hiszen mi nem látunk bele teljesen, nem igazán tudhatjuk, hogy miért működik - magyarázom meg, hogy miért így kezdtem a megfogalmazásom. - Köztudott, vagy legalább is, mióta Drake és Sam kedvenc hobbija a démonok kínzása és tőlük tudjuk, hogy képesek alkut kötni az emberekkel, a lelkükért cserébe, ami így fixen a pokolra kerül, ha a démon megtesz nekik egyetlen, egy dolgot. Utána még… - itt egy kis fejszámolásra van szükségem. - Nyolc, tíz évig élhetnek, aztán jön értük a démon, ha nem halnak meg hamarabb - ám kezem még felemelem, ha közbeszólna, hogy van még mit mondanom, pillantásommal kérem gyengéden, hogy várja meg, amíg befejezem.
- Azt is tudjuk, hogy nem minden démont Lucifer teremtett, hanem vannak olyanok, akik egykor emberek voltak, ám mivel a lelkük eladták, megengedett nekik hosszú szenvedés után, hogy démonná váljanak. Vagyis. Valaminek, energiának, léleknek, levegőnek, csillámpukiformnak, valaminek lennie kell bennünk - helyezem leginkább szívem helyére a tenyerem. - Ami bennük nincs meg és amiért értekessé válunk számukra - kíváncsi vagyok, hogy mi a véleménye erről.
Ezeket csak azért tudjuk, mert az ehhez szükséges tudást megszereztük az elmúlt majd három évtized alatt. Nem kívánok veszekedni, legfeljebb békés úton, eszmét cserélni.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Heroes aren't always the ones who win

They are the ones who lose sometimes. But they keep fighting. They keep coming back. They don't give up. That's what makes them heroes.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Zagar Berten


Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 68747470733a2f2f73332e616d617a6f6e6177732e636f6d2f776174747061642d6d656469612d736572766963652f53746f7279496d6167652f4e7376776f4f6d324c58517549413d3d2d3531303636343934372e313530323662353038306539393331663935383533333032323030312e676966?s=fit&w=720&h=720
Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
252
☩ Rang :
Elit vadász
☩ Play by :
Norman Reedus
☩ Korom :
45
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Dec. 09, 2019 9:44 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


to Natalie
- Ha még egy tányér levest ide hoz nekem valaki, azt kihajítom az ablakon!
Fakadok ki rögtön, mikor kiejti a száján. Kevés emberre számíthatok, de azok aztán fanatikusak, notórikusak és makacsak, mint az öszvér. Közben a szekrényben kotrok. Miért érzem úgy hogy tök feleslegesen túráztatom magam?
- Earl Grey, narancsos, vagy...
A kezembe került valami cicomás doboz hozadéka.
- ...ez.
Inkább felmutatom neki, minthogy végig olvassam, annyi minden sz@r van ráírva. Almás, körtés, szamócás, fahéjas..nah b@zdmeg. Nem akarom tudni milyen lehet az íze, magamnak inkább earl grey-t csinálok! Látom az óvó intézkedését a poharára, aztán jön nekem megint valami közhellyel, amibe megpróbált beletuszkolni. Nem ismer. Szentimentális, de a nőknél ez nem újdonság. Mégis türelmesen figyelem, megvárom a válaszát, aztán vissza fordulok a szekrényhez.
- Nem akarsz, nem tudsz, vagy nem mersz?
Az az érzésem, azt fogja mondani hogy mind a három, pedig olyan nincsen. Kifejezetten előnyös hogy a fejemre van húzva a kabát kapucnija. Ez az este hosszú lesz. Így viszont félő, hogy elszakad a cérna és olyant mondok neki, hogy holnap reggelig bőgni fog. Hihetetlen, de pillanatok alatt elfelejtettem hogy az előbb még együtt éreztem vele! Most már azon gondolkodom, lehet nekem kéne leinnom magam, akkor megmarad a béke és harmónia holnapig. Vegyünk egy mély levegőt, csináljuk meg a teát! Közben ő is témát vált. Két bögre kerül elő, meg a vízforraló. Mikor ismét elfordulok a pulttól felé, már ugyanazt a konok tekintetet látom, amit szoktam.
- Nem tudod eladni azt, ami nem a tiéd. És lélek? Nati!
Olyasmiről beszélünk, ami nincs.
- Tudom hogy vannak angyalok, tudom hogy vannak démonok, így biztos az Istennek nevezett is létezik, mert folyton őt emlegetik. De mindegyikünk tudja hogy az érzelmeinkért az agyunk felelős. Nincs lélek, maximum energia, vagy ilyesmi. De tőlem nevezheted léleknek!
Kíváncsi vagyok a reakciójára, ezért egy kis ideig csendben figyelem, addig kifújom az orrom. Később folytatom.
- Nah már most. Az energiát Istentől kaptuk, tehát az övé. Nem a miénk.
Szépen levezettem a meglátásaimat, meglehet ez számára túl földhöz ragadt és nem fog velem egyetérteni, de nem is kell.
- Még ha az angyalok és a démonok erősebbek is nálunk, de nem különbek. Nem magasabb rendűek! Ugyan attól a lénytől származnak, mint mi.
Ezért sem értem soha, amikor azt mondja hogy ő a pokolban fogja végezni. Mert angyalt is ölt? Hát nem tudom. Tény hogy nekem nagyon szélsőséges a rálátásom a dolgokra.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pt7lne0Ai81smfjeeo1_250
Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo5_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
352
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Képességem :
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Dec. 09, 2019 7:46 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


I'm in trouble
Zagar & Natalie
──────────── ────────────
« Szószám; 425 • Zene; The Violence»
«In any moment of decision,
the best thing you can do is the right thing,
the next best thing is the wront thing,
and the worst thing you csan do is nothing.»
Mikor az ember azt hinné, hogy a másik fél már nem tudja meglepni, hiszen évek óta ismerik egymást, együtt dolgoznak… és azon túl tény, hogy alig van bármi kapcsolatunk, de együtt dolgozunk, akkor lep meg igazán. Láttam már számos arcát Zagarnak, de ezt még nem. Ezt a gondoskodót még nem. Bár tegyük hozzá, eddig a pontig ő az utolsók között volt, akihez fordulhattam volna.
Ezért is, nem kívánok másokra rátelepedni, sose kívántam, még a nyamvadt faház felajánlását sem fogadtam el annak idején. Számomra nem evidens, hogyha ilyen állapotban jövök el, akkor így is maradok itt. Vagy egyáltalán itt.
- Köszönöm - tekintek rá , elhúzott ajkakkal. Mely leginkább nem neki szól, csak ennek az egésznek… Ha mással történne ez és reagálna így, teljesen megérteném. De az, hogy én? Ez valami borzalmas. - Egészségedre - tekintek rá újra és felemelkedem tőle. - Leveset kellene enned. Forrón - és már jön is, hogy eltereljem a figyelmem, hogy a szőnyeg alá söpörjem az egészet. Mert ha oda söpröm, ha nem foglalkozom vele, akkor meg sem történt, nem igaz?
Kár, hogy ezt ezzel nem fogom tudni eljátszani.
Ismerem, hogy nem fogja nekem hagyni. Talán ezért is jöttem én hozzá.
- Nem fogok aludni - rázom meg a fejem hevesen, végighallgatva a felajánlását. - Nem tudok, nem tudnék, nem merek. Kizárt dolog - rázom továbbra is. Csak a tekintetem hunyom le és már akkor magam előtt látom a hamut, ahogy az égből hull alá, az elégetett emberi holttesteket az épület előtt, az összeégett bőr kormos látványa, a…
Tágra nyitom a szemem.
- Ígérem csendben maradok - teszem még hozzá, hiszen engem nem zavar, ha itt van. Figyelem, ahogy elrakja az italokat, tekintetem mohóvá válik.
- De roppant jó felejt - tekintek fel Zagarra, szívembe újabb fájdalom nyilal, tekintetem róla a saját ölembe vezetem. - Melletted nem válhatnék alkoholistává, mi? - teszem fel a költői kérdést. A poharat azért magamhoz húzom, bár épp most mondta, hogy nem ezt még megihatom, attól még nem hiszek neki.
Talán épp ezért lassan szürcsölgetem. Egy darabig figyelem, ahogy teát csinál, próbálok erre és csak erre koncentrálni. De a nyomorult szavai visszhangoznak a fejébe.
~ Idő kérdése, és téged is a kutyák elé vetnek majd.~
Nem kétlem, hogy így van. Szívembe kétség költözik. A rohadt életbe, elérte a célját.
- Tudtad, ha álmodban adod el a lelked, az is érvényes? - bukik ki belőlem a kérdés. Persze nekem álom, neki valóság, de hát ő játszik ezzel. Ó, áldom az eget, hogy összehozott azzal az angyallal… - Milyen rohadék dolog már! - háborodok fel, teljesen jogosan.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Heroes aren't always the ones who win

They are the ones who lose sometimes. But they keep fighting. They keep coming back. They don't give up. That's what makes them heroes.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Zagar Berten


Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 68747470733a2f2f73332e616d617a6f6e6177732e636f6d2f776174747061642d6d656469612d736572766963652f53746f7279496d6167652f4e7376776f4f6d324c58517549413d3d2d3531303636343934372e313530323662353038306539393331663935383533333032323030312e676966?s=fit&w=720&h=720
Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
252
☩ Rang :
Elit vadász
☩ Play by :
Norman Reedus
☩ Korom :
45
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Dec. 07, 2019 8:38 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


to Natalie
A tenyerem a vállán pihentetem, érzem hogy küszködik és kínosnak találja a kialakult helyzetet, noha egyáltalán nem nézem le emiatt. A kijelentésére már nem is reagálok. Nem tudja. Én a hisztijeit és az affektálását nem bírom, amit állandóan produkálni szokott, de tudom, nem most kellene ezt megvitatni. Amúgy ráférne a vadászházra, ha az is be lenne biztosítva, nem csak fegyverekkel. Fogalmam sincs miként enyhíthetnék a fájdalmán, én szerintem azon senki sem tud, néha megfeledkezhet róla, becsukhatja kis időre a fiókot, mint most is mikor a hülyeségeimen nevetgél, de attól az még ott lesz, és mindig lesz egy olyan momentum az életélben, ami kinyitja. Nah, a rém rendes család bemutatása ütött! A nevetésére én is elhúzom a számat egy vérszegényebb mosolyra.
- Nem is engedtelek volna el ilyen állapotban!
Szinte már én kérem ki magamnak, egy apró éllel a hangomban, aztán újra kínozni kezd a nyavalya. Oldalra fordulok egy tüsszentés erejéig.
- Oké.
Kifújom az orromat egy zsepibe, közben azon agyalok, hogyan segíthetnék neki ebből a rettegésből kilábalni. Valamennyire már megnyugodott, szerintem. De persze még túl friss az élmény, nem fog csak úgy pikk pakk rendbe jönni magától.
- Holnapig összeszedjük magunkat, aztán reggel elkísérlek haza, megnézzük mi a helyzet. Hozok fegyvert, meg a gránátot és utána járunk annak, miként jutott be hozzád.
Megsimogatom a vállát, közben a vörösre sírt, felpuffadt arcára tekintek.
- Nem tudok aludni, mert be van dugulva az orrom és fázok, inkább maradnék a kandalló mellett éjszakára, úgyhogy még válogathatsz is. Hálószoba, vagy a kanapé? Utóbbit csak akkor ajánlom, ha nem zavar a fény és az hogy ott vagyok.
Úgyis be fogok ájulni a fotelben, de muszáj vagyok megemlíteni, hátha zavarja az, ha valaki éjszaka ott kotor az asztalnál és különféle zajok érkeznek tőle. Mint mondjuk, ha nekiállok nyílvesszőt gyártani, az orrom fújom, néha tüsszögök, ilyenek. Most felállok mellőle, az asztalról elrakom a két üveget, vissza a mosdókagyló szekrényébe.
- Ez most egyikünknek sem tesz jót! Ha innál még valamit a pohár tartalmán kívül, akkor csinálok teát.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pt7lne0Ai81smfjeeo1_250
Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo5_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
352
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Képességem :
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Dec. 06, 2019 10:16 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


I'm in trouble
Zagar & Natalie
──────────── ────────────
« Szószám; 376 • Zene; The Violence»
«In any moment of decision,
the best thing you can do is the right thing,
the next best thing is the wront thing,
and the worst thing you csan do is nothing.»
Így, hogy leguggol könnyebben tudom átölelni. Tenyereim a hátára simulnak, ujjaim a lapockájánál szorítom meg kissé, homlokom a vállának támasztom, egy darabig csak így szipogok, próbálok túlleni saját félelmemen, rettegésen. De nem tagadhatom, hogy ennél rémisztőbb még életembe nem történt velem. Pedig nem egy démonnal néztünk már szembe, de ez más.
Még egyik sem merészkedett ilyen messzire, mint Mammon. Nem volt neki elég Drake, de még mi is kellünk neki. A város. És miért?
Igen, miért?
- Tudom, hogy nem szereted ezt – emelem fel fejem, ajkam szeglete megrándul, mosolyfélének, de most képtelen vagyok. Még tetettetni is. Könnyeim letörlöm ujjaimmal, hálásan tekintek rá, ahogy a zsepkendőket felém nyújtja. Elveszem tőle, remegő kezekkel szakítom fel a zárat és veszek ki belőle egyet.
Annyi illem még így is szorult belém, hogy elfordítsam a fejem, ahogy kifújjom az orrom, hosszan, letörlöm vele könnyeim, noha ábrázatomon sokat nem segít. Legalább már nem maszatos.
- Mondanám, hogy szívesen segítek rakni bele, de… Nem tudom, hogy használna-e – vonom fel az egyik vállamat. Meginogtam, az az igazsgát. A tudásomba, azt amit tudni véltem. Igen, Mammon egy lovas, nem egy közönséges démon, mégis olyan könnyedén hatolt be, mint ahogy kés szeli át a vajat. Semmi sem használt ellene. Jó, annyi pecsét és rúna nincs is a lakásomba.
Jólesik Zagar közelsége, vígasza. Nem számítottam rá, nem reménykedtem benne, mégis jól esik. Valahol, lelkem legmélyén vágytam rá. Hagyom, hogy átkaroljon, hogy magához húzzon. Vállának gödrébe ejtem a fejemet, tekintetem lehunyom. Rázkódó mellkasom, hátam jelezheti számára, hogy küzdök magammal. Próbálok erőt meríteni, valahonnan, bárhonnan.
Majd elkezd szövegelni és egy percig elgondolkozok, hogy mikor fogadta fel Chuck Norrist az öreg. Egyáltalán hogy lehet életbe és eddig nem hallottunk róla. Most még a szokásosnál is később esik le, hogy mit is csinál.
Hálásan nevetem el magamat, arcomat elfordítom, hogy kabátjába bújjak el. Ezúttal nem a sírástól rázkódik hátam. Keserű, mégis őszinte nevetés ez tőlem.
- Köszönöm – motyogom kabátjába, mely felfogja hangom nagy részét. Kicsit eltávolodok tőle, csak annyira, hogy felnézhessek rá. – Itt maradhatok éjszakára? – húzom össze szemöldökeim, kérlelőn. – Nem merek hazamenni – azt hiszem, hogy el kell adnom azt a lakást. Nem akarom, mert minden…
Emiatt kell eladnom.
Ha nem húzódik el, akkor visszahajtom a fejem a vállára.
- Rettegek – vallom meg hangosan is. – Sose féltem még démontól úgy, mint tőle…


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Heroes aren't always the ones who win

They are the ones who lose sometimes. But they keep fighting. They keep coming back. They don't give up. That's what makes them heroes.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Zagar Berten


Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 68747470733a2f2f73332e616d617a6f6e6177732e636f6d2f776174747061642d6d656469612d736572766963652f53746f7279496d6167652f4e7376776f4f6d324c58517549413d3d2d3531303636343934372e313530323662353038306539393331663935383533333032323030312e676966?s=fit&w=720&h=720
Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
252
☩ Rang :
Elit vadász
☩ Play by :
Norman Reedus
☩ Korom :
45
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Dec. 06, 2019 8:15 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


to Natalie
A lehajolásból gugolás lesz, mert nem akarom hogy Natalie nyújtózkodjon. Végig simítok a kezemmel a hosszú, kócos haján, közben meg egyre jobban telemegy takonnyal az orrom, néha muszáj vagyok szipogni. Mivel még mindig nem tudom mi történt pontosan, hiszen ő beszélni sem tud annyira el van kenődve, és most zokog, én nem akarok baromságokkal jönni.
- Ne sajnáld. Nincs mit.
Kicsit rám telepedik a szomorúság hallva az ő kitörését, el tudom képzelni mennyire valósnak élhette meg. Aztán meglepően gyorsan vége szakad. Elengedem és miközben helyet foglalok mellette a széken, megint a kabát zsebemben kotrok zsepiért. Egy bontatlan csomagot nyújtok neki, mert látom, jelenleg a pizsamáját használja erre a célra.
- Ebben a felállásban jobb lenne a vadászházat elkerülnöd. Nincsenek csapdák, se pecsétek lerakva.
Vágom rá rögtön, amint kifújtam az orrom. Szóval elhiszem. Azt viszont nem értem hogy tudott Nati lakásába bejutni. Ha én nem e világi volnék, akkor az lenne az a hely, amit nagy ívben elkerülnék. A másik pedig Crusaderék otthona, kertje, mindene. Folytatnám még, de közben megint elhallgat, és le merem fogadni hogy ismét könnyek gyűlnek a szemébe. Nem volt elég az a pár perc. Elanyátlanodva görnyed össze a székén. Közelebb húzom a sajátom hozzá, és átkarolom, finoman magam felé húzva.
- Nah. Itt biztonságban vagy. Az isten-komplexusos Chuck Norris-unk amióta a démonok elszaporodtak, azóta naponta csinál újabb és újabb csapdákat nekik. Démon legyen a talpán, amelyik egyáltalán át tud jönni a kerítésen, és akkor még meg kell küzdenie a kertben az akadálypályával. De ha még is sikerülne valamelyiknek, akkor még hátra van a megalkotójuk és van itt egy Rambo is, aki mindenkit le akar lőni.
Nem tudom mennyi ideig tart neki, mire leesik hogy hülyeségeket beszélek, mert próbálom megvigasztalni. Először a fivéremre gondoltam, utána meg magamra.
- Jah, és ha ezeket túlélte valami csoda folytán, meg kell küzdenie Yoda mesterrel, meg az emberevő krampuszokkal! Szerinted?
Hát, az utóbbiak, azok tényleg kegyetlenek. Egy démont is lazán az őrületbe kergetnek. Abba hagyom, nem akarom ragozni. Egy újabb orrfújást prezentálok, aztán csendben figyelem. Remélem sikerül jobb kedvre deríteni.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pt7lne0Ai81smfjeeo1_250
Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo5_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
352
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Képességem :
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Dec. 03, 2019 9:16 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


I'm in trouble
Zagar & Natalie
──────────── ────────────
« Szószám; 335 • Zene; The Violence»
«In any moment of decision,
the best thing you can do is the right thing,
the next best thing is the wront thing,
and the worst thing you csan do is nothing.»
Mindent látott és mindent tud. Nem csak Drakeből, de most már tőlem is. Minden, amit azóta tettünk, hogy Drake visszajött, mehet a kukába? Nem tudom, de az már tiszta, hogy mindennel tisztában van. Tudja minden vadász, minden lakó nevét. Ismer és tud mindent, amit Drake is.
Ez pedig…
Dylan elvesztésén már kezdtem magam tényleg túltenni. Túllenni rajta, de most újra elevenembe hatol a hiánya, a fájdalom, mely elvesztésekor éreztem. A düh, amit a tanács iránt táplálok, mely már csak parázslott újra lángra gyúlt és tudom, hogy nem szabad, elmúlt. Sok idő eltelt, az elmúlt pár óra, visszahozta, mintha valóban tegnap történt volna.
Nem várok vígaszt, tőle nem. Tudom, hogy mennyire elhatárolódik minden ilyentől, még ha mindennél is jobban esne egy ölelés, tudom, hogy tőle ilyenre nem számíthatok.
Mégis meglep, amikor elém sétál. Fejem felemelem, ahogy átölel.
- Sajnálom… - nyögök csak ennyit és nem bírom tovább.
Eltörik a mécses. Mégsem hangosan bőgök, csendben, magamba. Hátam rázkódik csak, könny mossa arcomat, érzem, ahogy szívem ezernyi darabra tör újra, torkomba gombóc keletkezik, mely miatt képtelen vagyok beszélni. Orrom bedugul, számon keresztül veszem a levegőt. Átölelem, ahogy tudom, ujjaim enyhén szorítják csak vastag kabátján keresztül.
Egy percig sem tart az egész és elengedem. Kezemmel törlöm le az arcomat, orromat, amit a pizsamámba törlök.
- Meg is ölhetett volna – tekintek fel rá, vörös szemmel, fejem rázva, hajam hátrasimítva. Felvonom a vállam. – Lazán besétált egy rúnánkkal teli lakással és még csak fel sem tűnt, Zagar – hangom újra megcsuklik. – S nem csak itt, mert a rémálmok már régóta tartanak, a bázison ott lehetett, a te park széli házadba – mutatok rá.
- Mindent el akar pusztítani, ami Drakehez köthető – itt újra csak megbicsaklik a hangom. Csak azt nem értem, hogy miért velem kezdi. Még ha nekem fontos is Drake, fordítva nem hiszem, hogy így van. Nem úgy, ahogy ő beállította.
Elmémbe újra hallom a hangját. A nevetését.
Két tenyerem fülemre simul, ujjaimat a hajamba túrom. Könyököm a combomon pihen, összegörnyedve ülök.
Össze kell magam szednem. Hang most mégsem jön még ki torkomból.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Heroes aren't always the ones who win

They are the ones who lose sometimes. But they keep fighting. They keep coming back. They don't give up. That's what makes them heroes.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Zagar Berten


Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 68747470733a2f2f73332e616d617a6f6e6177732e636f6d2f776174747061642d6d656469612d736572766963652f53746f7279496d6167652f4e7376776f4f6d324c58517549413d3d2d3531303636343934372e313530323662353038306539393331663935383533333032323030312e676966?s=fit&w=720&h=720
Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
252
☩ Rang :
Elit vadász
☩ Play by :
Norman Reedus
☩ Korom :
45
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Dec. 03, 2019 8:53 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


to Natalie
Kérdőn rá tekintek, de nem folytatja, pedig vártam. Egyébként sem értem a dilemmát, ő kért inni. De a mindig levegőben lógó szájalás ezúttal elmarad. Kifújtam az orrom, ő ivott, jelenleg a harmadik pohárnál tart, ami azért nem túl biztató. A zsepit a kezemben szorongatva nyújtózom az asztalra és figyelek. Mert jó volna tudni mi történt ma este. Már megint Dylan-nél tartunk, vagyis, neki olyan az a 7 év, mintha csak tegnap lett volna, Mammon pedig jól beletrafált a gyengéjébe és úgy tűnik, addig pengeti a húrt, amíg el nem szakad. Egy kicsit meglep, nah nem az a része, hogy a démon már megint azzal szórakozik aki sebezhető, mert ez alap, hanem, hogy be tudott jutni az ő házába, a szobájába. Beszéd közben többször is majdnem sírni kezd, ettől én egyre inkább gombócot érzek a torkomban, mert nem kellett volna úgy rá morogni az előbb. Az asztal lapjára kúszik a tekintetem, és elgondolkodva veszem sorra, amiket mond. Van benne egy erős logikai bukfenc, bár szerintem nem vette észre. Hiszen most csak maga elé meredve ül, nem beszél, mindjárt sírni fog. Még mindig a rémálmok és a valóság hatása alatt áll. Basszus! Tényleg kell neki egy kis idő, addig nem akarok kérdezni, vagy mondani semmit. Felállok és odamegyek hozzá.
- Gyere.
Lehajolok hozzá, hogy át tudjam ölelni. Most úgy vagyok vele, tényleg hülyeség volt kirakni a piát, inkább sírja ki magát, vagy hisztizzen, mint még két pohár, aztán tótágast áll nekem. És ugyanúgy nem jut túl rajta ahhoz, hogy tiszta fejjel tudjon gondolkodni rajta.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pt7lne0Ai81smfjeeo1_250
Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo5_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
352
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Képességem :
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Dec. 03, 2019 5:11 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


I'm in trouble
Zagar & Natalie
──────────── ────────────
« Szószám; 487 • Zene; The Violence»
«In any moment of decision,
the best thing you can do is the right thing,
the next best thing is the wront thing,
and the worst thing you csan do is nothing.»
Hirtelen nem is tudom, hogy mitől ijedek meg jobban. Az eddigi rettegésemtől, vagy amire utalni akar Zagar. Arcom még fehérebb lesz, ahogy a fő ház felé tekintek. A pánik kerülget, ajkaimon keresztül veszem a levegőt, de mintha nem jutna éltető oxigén a szervezetembe. Csak a fejem rázom, kétségbeesésem percről, percre nagyobb.
- Még ne – ennyit vagyok csak képes mondani. Nem akarom, mert még azt sem tudom, hogy Zagarnak hogy mondjam el, hát még másoknak, akiket fele annyira sem kedvelek, legfeljebb csak elviselek? Nem tudom, hogy mit csináljak. Kell valaki, aki hideg fejjel gondolkozik körülöttem először, aztán jöhet bárki más is.
Ne értsetek félre, segítségre lesz szükség, csak előbb az első sokkokon hadd legyek túl.
Remélem, hogy meghallja elcsukló hangomat, de ha nem, előbb-utóbb követnie kell a saját lakrésze felé, hogy utolérjen.
S követ.
Bejutunk hozzá. Kabátját gyorsan levetem, és a whiskys üvegre vetem magam. Ám nem vagyok még teljesen barbár. Pohárba öntöm ki az első adagot, de a másodikat is. A harmadikon is gondolkozom. Remegő kezem mégis megáll a levegőbe.
Szemeim rögtön a bourbonos üvegre kapom, a vágy, hogy igyak belőle… Elviselhetetlen. Felemésztő. Kínzó, de nem engedhetek neki. Nagy levegőt veszek.
- Zagar, kérlek – tekintek rá, ám nem tudok csípősen felelni neki. Még hangom sem tudom felemelni. Ehelyett, halk vagyok, reszketeg, kétségbeesett. Ma nem kell tartania attól, hogy vitába bocsátkozom vele bármi kapcsán.
Azonban nincs jó passzban. Most először tekintek rajta végig, ahogy be van bugyolálva. A vágy, pedig, hogy ne hozzá, hanem Drakehez kopogjak be, egyre elviselhetetlenebb. Mégsem tehetem, most sem.
Kérdésére csak bólintok, remegő kezemet veszem szám elé, majd temetem bele az arcomat. Eltakarom, könnyeimmel küszködök. Nem akarok sírni előtte, hátam mégis párszor megrázkódik, mielőtt újra feltekintenék, könnyeim seprem ki a szememből.
Ajkaim nyitom, hogy megszólaljak, hang most mégsem jön ki. Kell egy kis bátorító.
Még egy pohár.
Csak egy utolsó.
- Az utóbbi időbe egyre több rémálom gyötör… - kezdek bele, miután remegő kezekkel teszem le a poharat az asztalra, ujjaimmal babárok, csak hogy elvonjam a figyelmem. – Utoljára Dylant az ítélethirdetéskor láttam – kezem felemelem, kérve tőle egy kis türelmet, a végére fogok érni ennek. – Drake nem engedett utána a közelébe, elzárt… Az álmomba újra és újra megpróbálom kiszabadítani és mindig Drake állja utamat. Általában nem tudok átjutni rajta, de ma… - fejem elfordítom oldalra, nehezen jönnek a szavak a számra. Pont nekem. – Mammon szórakozik velem, és ma felfedte magát. Álmomba. Azt hittem, hogy valóság, annyira zavaros volt minden, azt hittem, hogy tényleg hét évvel ezelőtt vagyunk. Azt mondta megmenthetem Dylant, ha eladom a lelkem – pilláim megremegnek, ahogy ajkaim is, ahogy Zagarra tekintek, egy pislogással seprem ki újra szememből a könnyeket. Kár, hogy már nem tudom eladni, mert megtettem egy angyalnak…
- Aztán rájöttem, hogyha nem is hét évvel ezelőtt vagyunk, egy másik világot kreált körénk, annyira valóságos volt minden Zagar… Megpróbáltam elüldözni… A szobámba ébredtem és az ágyam mellett állt… - és nem tudom tovább folytatni.
Ott volt az ágyam mellett. A lakásomba. Mammon…


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Heroes aren't always the ones who win

They are the ones who lose sometimes. But they keep fighting. They keep coming back. They don't give up. That's what makes them heroes.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Zagar Berten


Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 68747470733a2f2f73332e616d617a6f6e6177732e636f6d2f776174747061642d6d656469612d736572766963652f53746f7279496d6167652f4e7376776f4f6d324c58517549413d3d2d3531303636343934372e313530323662353038306539393331663935383533333032323030312e676966?s=fit&w=720&h=720
Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
252
☩ Rang :
Elit vadász
☩ Play by :
Norman Reedus
☩ Korom :
45
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Dec. 02, 2019 7:25 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


to Natalie
Kicsit olyan, mintha magammal beszélgetnék, amikor harapófogóval kell mindent kihúzni belőlem. Pedig Natalie sokat beszél, állandóan, de most láthatóan zavart, fél és gyors léptekkel megindult a házam felé.
- Várj már!
Odáig eljutottunk hogy nagy bajban vagyunk. Mindenki. Akkor azt hiszem ez túl tesz a házak mindennapos vitáin.
- Szóljak neki?
Megindultam a másik ház irányába, egyrészt mert a kapu kulcsát mindig a virágágyásban hagyjuk, a bal oldaliban, a lépcsőfeljáró mellett, másrészt meg azt mondta, nagy baj van. Szóval akkor nem ártana. De aztán megáll ő is, a közlendőjéből pedig azt veszem ki, hogy először összeszedné a gondolatait. Viszont nekem úgy kell rohannom utána. Előtte a kitérőm végén a virág földjére pottyantom a kulcscsomót, aztán Natalie mellé sorolok. A köpeny zsebébe csúsztattam a kezeim és dideregve tartok vele lépést. Gyorsan odaérünk, előkotrom a kulcsomat és kinyitom az ajtót. Előre engedem és becsattogunk a konyhába, fényt kapcsolok. Egy whisky-s üveg most is ott van az asztalon, de mielőtt töltenék neki, én felveszem a szék támlájáról a kabátot, vissza, magamra és annak a kapucniját is a fejemre húzom. De még így is fázok. Nem lehet hogy csak alszom? És ilyen bizarr rémálom gyötör? Épp most fordultam meg, közben ő töltött magának, de neki ez kevés.
- Elmondanád végre, mi van?
Morgok rá, mert igen, van még pia, viszont merem remélni hogy nem ezért szaladt idáig. Azért kiveszek még egy Bourbon üveget a mosogató nyitható része alól.
- Én meg már mondtam, hogy nem vagyok jó passzban ehhez!
Komolyan az idegeimen akar táncolni? Én nem viselem jól a hisztiket. Megértem ha fél valamitől, azt is ha össze kell szednie a gondolatait, de könyörgöm. Itt fogok megdögleni! Nem tudom miért, de így érzem, főleg az után, hogy a szívem már az agyamban lüktet az előbb tapasztaltak miatt, hiszen Natalie most totálisan szétesett, az ajtóban meg olyan hangot adott ki, mint egy veszett menyét. Szóval az üveggel és egy másik pohárral a kezemben ülök le vele szembe. Én sem vagyok százas! A kabát cipzárjával vacakolok, össze akarom húzni, mondjuk alkoholt nem akarok inni, leginkább neki vettem elő. Ha ez segít?
- Találkoztál vele?
A neve emlegetése meg a tény hogy vadászik ránk, őszintén szólva nem lep meg, kicsit sem. Eddig is tudtuk, hogy számíthatunk hasonlóra tőle. Én alapból is nehezen tudok félelmet érezni bármitől. Most meg aztán főleg. A takony nem hagy élni, a láz miatt úgy érzem, hogy mínusz húsz fok van idebent.
- Ő rémített meg?
Az mindjárt megmagyarázná az idáig rohanást, mondjuk ha valahogy bejutott Nat házába. Meg a rémületet és a majdnem kiszökő könnyet a szemében. Megint zsebkendőért kotrok, és miközben beszél, egy tisztát neki nyújtok, egy másikba meg kifújom az orrom.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pt7lne0Ai81smfjeeo1_250
Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo5_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
352
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Képességem :
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Dec. 02, 2019 8:28 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


I'm in trouble
Zagar & Natalie
──────────── ────────────
« Szószám; 468 • Zene; The Violence»
«In any moment of decision,
the best thing you can do is the right thing,
the next best thing is the wront thing,
and the worst thing you csan do is nothing.»
Most még azzal sem tudok foglalkozni, hogy figyelmeztessem a kocsi miatt, eszembe sincs, hogy megkarcolhattam ezt a vén tragacsot. Egyik lábamról a másikra állok, futhatnékom van. Nem néztem, hogy követtek volna, halál felesleges volt.
Pontosan tudja, hogy hol lakunk. Pontosan tudja, hogy miként kell bejutni egy zárt lakásba. Álmomba bármikor megölhetett volna, de nem. Az túl egyszerű lett volna. A gondolatra újra remegésbe fog a testem.
Mondanám, hogy egészségedre, de képtelen vagyok még csak egy ilyen egyszerű szót is kiejteni. Fogaim összekoccannak. Mégsem érzem a hideget.
- Nagyba és mindenki - lépek be a kapun és indulok el a lakrésze felé. Tudom, hogy merre van. Nappal. Éjszaka nem jártam még itt, miét is jártam volna? De sejtem merre kell menni, meztelen léptekkel indulok is meg, legfeljebb ha rossz irányba megyek, szól, nem?
Tiltakoznék kabátja ellen, mégsem teszem. Remegésem nem csillapul. Tekintetem lehunyom egy pillanatra, hogy erőt vegyek magamon. Alsó ajkamba harapok, egy újabb könnycsepp gördül le szemem sarkából.
Utálom, hogy ilyen gyenge vagyok.
Utálom, hogy ennyire meg tudott rémíteni.
- Előbb italra van szükségem. Sokra és erősre. Zagar, én… - tekintek rá és fejem enyhén megrázom. Nem tudom elmondani, nem itt. - Ne itt… Majd bent… - többet nem is tudok mondani, mert… Mit is mondhatnék itt? Hogy kezdjek hozzá?
Hohohó, karácsonyra a fa alá, Mammont kap, minden vadász?
Felnevetnék magamon, meg is teszem, mégis egy, a tüdőmet megrázkódtató síró hang tör fel belőlem.
Megindulok. Öles léptekkel. Nem is tudok addig mit mondani, megpróbálom gondolataim összeszedni. Az álomkép egy-egy jelenete még mindig. Sose láttam Dylant azután… Sose láttam az ítélet kihirdetése után, az álomba mégis… Szempilláim megremegnek, tekintetem újra könnyel telik meg, mégis most úrrá leszek érzelmeimen. Inkább ajkaimat rágcsálom.
Csendben vagyok addig, amíg a lakrészéhez nem érünk, amíg ki nem nyitja az ajtót, amíg be nem enged. Ott csak az első szék támlájára hajítom a kabátot és lázas keresésbe kezdek valami ital iránt. Ha nem kínál. Ha kínál, akkor is keresek, vagy csak fel alá járkálok, mint egy búgócsiga. Rohannék, de nem tudom, hogy hova.
Ha kapok italt, vagy ha találok, egy nagy pohárral gondolkozás nélkül húzok le, szuszira és már nyújtom is a kezem egy újabbért.
- Ehhez sok kell - jegyzem meg, ijedten tekintve rá. Nem múlt az érzés, melyet ő hozott. Még legalább egy pohárral megiszok. - Előre szólok, hogy vélhetőleg az összes női hisztériás rohamot produkálni fogom - Drake ezt jól tudja kezelni, ő csak hallgatja, elszenvedi, nem szól, hagyja is, hogy üssem. Hozzá mégsem fordulhatok most. Tekintetem lehunyom, próbálok megnyugodni, mégsem megy. Hiába a lakásának melege - melegebb van, mint itt kint.
Újra feltekintek, ezúttal rá. Tekintetembe rémület, arcom ha lehet még fehérebb.
- Mammon vadászik ránk… - kezdem a legegyszerűbben, de egyelőre ez is elég volt, hogy a legközelebbi szék felé kapjak, hogy leroskadjak rá. Lábaim eddig bírták, feladták a harcot.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Heroes aren't always the ones who win

They are the ones who lose sometimes. But they keep fighting. They keep coming back. They don't give up. That's what makes them heroes.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Zagar Berten


Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 68747470733a2f2f73332e616d617a6f6e6177732e636f6d2f776174747061642d6d656469612d736572766963652f53746f7279496d6167652f4e7376776f4f6d324c58517549413d3d2d3531303636343934372e313530323662353038306539393331663935383533333032323030312e676966?s=fit&w=720&h=720
Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
252
☩ Rang :
Elit vadász
☩ Play by :
Norman Reedus
☩ Korom :
45
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Dec. 01, 2019 8:00 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


to Natalie
Sötét van, csak sziluetteket látok, így az hogy meghúzta a furgont, vagy hogy a kerítést is, fel sem tűnik. Szipogva kémlelem az utcát, ő meg megállt mellettem a kapuban és ott magyaráz nekem. Szóval vissza. Miért? Közben érzem egyre inkább kerülget egy jó nagy tüsszentés, úgyhogy a zsebemből kotorok elő egy zsepit. F@szom! Remélem most lőnek le! Azt egyből gondoltam hogy nagy bajban lehet, ha az éjszaka közepén pizsamában állít ide. A gondolatra megérkezik a tüsszentés is, bele a zsepibe, aztán felé fordulok megint. Valaki nagyon megijeszthette, még sosem láttam ilyennek.
- Gyere.
Tekintve hogy senki nem kezdett el lövöldözni rám, sok értelme nincs itt kint álldogálni. Hideg van, mi meg pizsamában vagyunk itt. Most is fázok mint a fene, nem látom értelmét az ajtóban maradni, elindulok befelé. Tekintve hogy ő meg halálra van rémülve, finoman befelé noszogatom magam előtt, aztán becsukom a kaput, miután mind a ketten bent vagyunk.
- Mégis mekkorában?
Nekem is idegeskednem kéne? Szóljak a falkavezérnek hogy riadó? Szedjünk össze fegyvereket és ássunk árkot a kerítés köré? Áh, csak nem! Nincs kint senki, ő jött egyedül. Közben leveszem magamról a kabátot, kikotrom a zsebeiből a zsepiket. Utóbbiak a köpenyem zsebében landolnak, a kabátot pedig az ő hátára vetem.
- Figyelj! Nem vagyok jó passzban, de ahogy elnézem te sem, úgyhogy menjünk be. Közben elmondod mi történt?
A kapu kulcsával szöszölök egy kis ideig, bezárom, kulccsal, aztán annak a kulcsa is a köpeny zsebében landol. Tökre komolyan gondolom, mert itt fogok halálra fagyni, bent a házban is fáztam. Nah meg nem kellene itt a kapu előtt, pár méterre az egyik háztól magyarázni, mert előbb utóbb mindenki fel fog ébredni. Dideregve és szipogva húzom magamra a köpeny csuklyáját, aztán megindulok visszafelé, ha neki is jó így és nem a kapuban akar beszélgetni.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pt7lne0Ai81smfjeeo1_250
Moonshine Villa (Crusader Lak) - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo5_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
352
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Képességem :
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Dec. 01, 2019 4:35 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


I'm in trouble
Zagar & Natalie
──────────── ────────────
« Szószám; 485 • Zene; The Violence»
«In any moment of decision,
the best thing you can do is the right thing,
the next best thing is the wront thing,
and the worst thing you csan do is nothing.»
Bezáródik mögötte az ajtó.
– fújok ki egy nagy levegőt, egész testembe remegek, ahogy visszadőlök az ágyra, a takarót húzom magamra és dobom is le, megpróbálok felállni, ám az izmaim nem engedelmeskednek. Nem tudok felállni.
- A rohadté életbe… - ennyit tudok csak suttogni még hosszú, hosszú perceken keresztül.
Rohadt nagy pácban vagyok.
Remegő kezekkel túrom hátra a hajamat, újra megpróbálok a felállással. Ezúttal nem esek vissza, nem esek össze. Szívem a torkomba dobog, szédülök, elmém kavarog. Magam sem tudom, hogy mit csinálok és miért és hogyan, de felkapom a köntösöm, a kölcsönautó kulcsát és már itt sem vagyok.
Úgy, ahogy vagyok szaladok le a lépcsőházba, mezítláb, egy szál pizsamába, Nadrágom gumija a derekamra csúszik, Dylan egykori pólója lóg rajtam, ütött-kupott. Mégsem foglalkozok vele.
Csak egy valamivel, hogy minél messzebb jussak el innen. Még csak be sem zártam magam után a lakást.
A hideg éjszakába a jéghideg járdán landolok, de fel sem tűnik, az orrom előtt gomolygó fehérré változó leheletemmel sem. Testem nem tud megnyugodni, remegve dugom a kulcsot a nyitóba. Elsőre ki sem tudom nyitni. Érzem, ahogy sós könnyek marják arcomat, szinte azonnal az arcomra fagynak. Látásom elhomályosul egy pillanatra. Egy erőteljesebb mozdulattal sikerül kinyitnom. Bevágódok az ülésre és szinte padlógázzal indítok.
Nem figyelek a forgalomra, az amúgy sem nagyon van. Az ismerős házak hamar eltűnnek mellőlem, hogy a város egy kietlenebb részére tévedjek. A lakások ritkulnak, a zöld terület annál inkább megnövekedik.
Határozottan kanyarodok be a régen járt ház feljárójára és kis híján a zárt kapuknak ütközöm.
- A rohadt életbe – nyögöm, hiszen a kocsi elejét sikerül is lekoccolni a kovácsoltvas kerítéssel. Még sose láttam bezárva a kapukat. De ha már emiatt kinyílt, akkor megyek egy pár métert, hogy a ház elé érjek.
Rátenyerelek a dudára és csak másodpercek – vagy percek? – múlva tudatosul bennem, hogy nem kellene. Ekkor szállok ki a kocsiból. A hideget még mindig nem érzékelem igazán. Remegek, hiszen…
Az ég szerelmére, Mammon a fejembe volt!
A lakásomba!
Mammon és…
Újra érzem, hogy a lábaim megremegnek. A kapuba kapaszkodom, és ezúttal a csengőre tenyerelek. Majd az ajtóra.
- Gyerünk Zagar, hol vagy? – remeg a hangom és minden erőmre szükség van, hogy ne essek össze. Mígnem fények gyúlnak, végre. S a feljárón egy ismerős alakot pillantok meg. Még a kocsi fényszórója sem ér el odáig.
Csak intek felé, bár integetésnek is láthatja, annyira… nem tudok uralkodni ennek az egésznek. Lelkemig hatol a félelem, a pánik, mely mindjárt átveszi testem felett az uralmat.
- Visszaa…. – kezdek bele, ám hangom megbicsaklik. Azt akartam mondani, hogy visszahoztam a kulcsát, és már nyújtom is át neki. Hatalmas szemekkel tekintek rá. Nagyot nyelek.
- Bajban vagyok – szólok csendesen, tekintetem könnyel telik meg, testem remeg, mint egy nyárfalevél, ám ennek nincs köze a hideghez. Ez nem olyan, mint amikor az embert kirázza a hideg és apró remegésbe vált át, hanem, rendesen. – Nem tudtam kihez fordulni – Alexhez? Szegénykémet nem akarom megrémíteni. Drake? Ezzel nem őt keresném fel először. Nem így.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Heroes aren't always the ones who win

They are the ones who lose sometimes. But they keep fighting. They keep coming back. They don't give up. That's what makes them heroes.
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 39 felhasználó van itt :: 13 regisztrált, 0 rejtett és 26 vendég :: 2 Bots




• Fajaink száma •
Arkangyal
8/4
Leviatán
8/1
Angyal
7
Démon
13
Bukott Angyal
3
Ember
2
Félvér
3
Harcos Angyal
4
Vadász
9
Nephilim
7