Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Emelet Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
706
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Okt. 17, 2019 4:27 pm
Következő oldal


Ünnepi bál
Abaddon
Nem véletlen ez az ellentét. Ő egy démon én pedig egy angyal, ellentétei vagyunk egymásnak. Vagyis, ami azt illeti, az ő tökéletes ellentéte Raguel volt, vagy épp Uriel. A béke, a nyugalom, a meghittség, a harmónia. Esetlegesen én fajomból eredendően lehetek az ellentéte. Bár, azért, hogy az utóbbi időben én sem épp a jót képviselek, azt sem hazudtolom meg. S ennek ellenére sem tudunk egyet érteni lényegében semmiben. Ilyen az életünk, azt hiszem.
Azonban meglep, hiszen nem ellenkezik, ezúttal nem teszi meg. Hanem egyet is ért velem. Csak felvonom a szemöldököm rá, tovább magam sem szaporítom a szót a témában. Nem tudom, hogy bízik-e az emberekben, a magam részéről én nem teszem ezt meg. Lehet ez egy csapda is. De lehet, hogy nem az. Bármi lehet, a mai világban már bármi is lehet.
-- Nincsenek tisztába vele? - vonom fel a szemöldököm. Ez egy olyan dolog, melyhez nem hogy nem értek, de nem is igazán értem meg. De igen, jöhet a kérdés, tőlem, hogy miként nem ismerheti meg valaki ennyire önmagát, míg felém pedig, hogy miért várom ezt mindenkinek?
- Tudásra teremtettek, hogy tudjak, hogy ismerjek mindent és mindenkit, a legapróbb részletekig. Szerinted mi lehet a gyenge pontom? - vonom fel kérdőn a szemöldököm újra csak, ajkam szegletébe mégis jóleső, szinte már boldog mosoly vibrál. - Nem olyan nehéz rájönni - heccelem egy kicsit. Kimondani nem fogom, hiszen felesleges lenne.
Tudom, hogy a tudás hiánya, ha ezt elveszik tőlem, az az én igazi gyengém. Az, hogy a leviatánokat nem ismerem, hogy nem tudok róluk semmit, hogy nem emlékszem róluk semmire az alapjaiba dönti meg a világképemet, az arról kialakult képet, mindent, amit ismerni véltem.
Kétségbe taszított. Mit ismerhetek és mit nem?
Értetlenkedésemre mégis egyszerű választ kapok.
- Ha tudod, hogy nem értem, miért próbálkozol vele? - torpanok meg egy pillanatra a lépcsőn felfelé haladva és fordulok hátra. Pillantásom őszinte, érdeklődő, mosoly mégsincs rajta.
De a továbbiakban nem őt figyelem, egy pillanatra a közönségen tekintek végig, kik vannak itt a bálon, ki lehet fontos és ki nem, vagy, hogy egyáltalán mi is történik. Figyelem őket, és lemaradok arról, ahogy a homlokát ráncolja.
Fent pedig pillanatok alatt eltüntettem a ruhájára ragadt, csorgott, csöpögött étel- és italdarabokat.
- Miért jönnék…  - tekintek rá értetlenve. Szemöldököm ráncolom, szeretném megérteni, tényleg, de nehezen megy. - Miért gondolod, hogy mi… olyan… - fejemet rázom csak simán, még fel is fonom szemöldököm. Ám mivel hajam csalafinta módon a jobb oldalam irányába van befonva, így most a balon, kicsúszik pár kósza tincs. Könnyed mozdulattal simítom vissza azokat, ám sokat nem segítenek. Továbbra is kicsúszik, arcomba hull.
- Amit te keresel úgy vélem, azt úgy hívják, hogy bejárónő - tekintek rá újra csak komolyan. Esküszöm néha egyáltalán nem értem a pasast. - Nincs erre kifejezetten szolgátok lent a pokolba? Úgy értem a pokol már feljött - vonom meg a vállamat. Nem tudhatom, hogy foglalkoztat-e impeket, ad-e nekik munkát, megélhetést, vagy éppen nem teszi meg. Ennyire még mindig nem ismerem a pokolbéli társadalmat, felépítést.
- Miért láttam volna? - pislogok rá, fejemet enyhén félrehajtva. Végül csak egy apró sóhaj szakad fel torkomból.
- Hm? - kérdezek vissza. - Hogy hogy merre tovább? - harapok bele alsó ajkamba s érdeklődve tekintek fel rá. Közben odalent megszólal a zene, s fejem fordítom csak abba az irányba, a táncoló párokat veszek szemügyre. Szívembe nem költözik irigység tudom, hogy képtelen lennék a mozdulatokra, s ezt a velem szemben álló is tapasztalhatta már.
Credit •• Ashes


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Abaddon


Emelet Giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
298
☩ Rang :
Lovas, a Háború
☩ Play by :
Cam Gigandet
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Okt. 15, 2019 10:03 pm
Következő oldal


Ünnepi Bál
Mindenki - Ophilia • zene  • Credit:
Bárhol is járjunk, bárhol is hozzon össze a sors - vagy valami más - keze, mindig sikerül ellentmondanunk egymásnak. Végetelen verbális küzdelem ez a sötétség katonái és a fényesség seregei közt. Pontosan amennyire unjuk már pont ugyan annyira élvezzük is, ne áltassuk magunk. Hallgatom szavait, némán szótlanul, tőlem nem várt módon. Tekintetemmel követem az övét mely a vadászok felé indul szemléltetés közben. Majd visszavezetem tekitem rá. Mikor Ő is így tesz, s látom szemeiben a vágyakozást, látom rajta, hogy várja reakcióm, okfejtésem, ellentmondásom. Orcámra széles mosolyt húzok, majd... fejem enyhén oldalra lendítem. - Talán valóban így van. - Nincs ellentmondás, nincs kesztyű felvéve. Vagy éppen így teszem, hogy rá hagyom? Bizonyosan ez az eshetőség is végig fut kobakjában, s mi van ha ez a célja? Vagy csupán egyszerűen és nyíltan, nem belefolyni a dologba. Jó kérdés, mire talán sosem derül fény. Aztán a félelems a gyenge pont kerül szóba, tekintetem a poháron pihentetem miközben az ital táncát szemlélem mit a mozgásra kényszerül eljárni a kezemben. - Nem mindenki van tisztában tulajdon gyengéivel, sokan tán addig a pontig nem is tudnak róla míg szembe nem kerülnek vele. - Az igazat megvallva én magam sem tudom mi volna az pontosan, valami motoszkál bennem ott a távolban, mélyen a sötétség bugyraiban, de hogy mi volna, nem tudnám megfogalmazni. Túlzottan el voltam és vagyok foglalva a folytonos harccal, nem volt időm ilyeneken elmélkedni. Végül sokat mondón feltekintek rá, elkapom tekintetét s úgy teszem fel kérdésem. - Vajon Te találkoztál e már vele, tudod e mi volna az számodra? - Csupán kíváncsiság, bár balga dolog volna részéről ha felfedné éppen egy démon előtt. Persze nem számítok válaszra, így el is engedem a történet ezen fonalát. Jót somolygunk kérésemen s beleegyezett amint szemtanúja lesz emlékeztet reá. Így haladunk az emelet felé hol, ahogy Ő fogalmazott, kellemesebben fogom érezni, hát, állok elébe...
Bár hogyan is próbálok képtelen vagyok komoly maradni reakciójára. - Az irónia nem az erősséged még mindig. - Csóválom meg fejem enyhén a dobás elvétésére. Ezt követő szavai viszont szöget ütnek fejemben. "Mindig emlékszem, mindenre. Kivéve, amit Isten akart, hogy elfelejtsek." Szemeim parányit szűkítem össze, szinte észrevétlen, mire újra rám tekint már nyoma sincs az öszetönös cselekvésnek. Eme két mondatot elrakom későbbre. Kényelesen követem lépteit, ahogy ruhája sarkába csippent, másik kezét pedig a korláton vezeti végig kecsesen haladva felfelé. Továbbra is jót vigyorgok magamban a helyzeten.
Végül elérjük célunk, könyvespolcok amíg a szem ellát, roskadoznak különféle darabok alatt. Kezem magam elé emelem színpadias ártatlanságot színlelve. - Távol álljon tőlem! Miért tán zavarba jöttél? - Kérdezek vissza parányit közelebb hajolva, a pimasz mosoly most is ott bújkál a megszokott helyen. Figyelem mit alkot végül, hogy hogyan lesz az ingből - mely az egész étlapot tartalmazza néhány négyeztcentiméteren - hirtelen mintha csak vadonat új volna. - Hm, ügyes trükk. Vasalást is vállalsz? Nincs sok holmim, de a szekrényemben némi frissítés nem ártana. - Vizsgálgatom elismerően a művet. Úgy hiszem ezért a tudásért egyes emberek ölnének, ha halandó volnék szinte biztos, hogy Én magam is közöttük lennénk. - Köszönöm, de igazán nem volt szükséges. - Zárom azért le röviden. Végül elvigyorodok ahogy édes kettesben ácsorgunk elhúzódva a házibuli többi résztvevője elől. - Tényleg nem láttál túl sok tini filmet vagy Amerikai Pitét. - Kihagytatlan ziccer. Majd hagyom a témát s körülnézek. - S merre tovább? - Veszem szemügyre a könyveket álló helyemben. Egyelőre nem lépek semerre sem.



Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Emelet Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
706
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 19, 2019 5:49 pm
Következő oldal


Ünnepi bál
Abaddon
Visszakérdezésénél már tudhatnám, hogy egy hosszabb magyarázat fog következni arról, hogy mennyire nem is vagyunk azok. Várakozásaimat mégis felülmúlja az, amit kapok. Csak a jobb szemöldököm vonom fel.
- A különbség mindössze annyi, hogy amíg az emberek nem halnak meg véglegesen addig mi igen – hajtom mégis oldalra a fejemet, enyhe vitába taszítva magunkat. – Az emberek törvényei szerint tán hiheted azt, hogy egyenlőek vagyunk, de kérlek, nézz szét jobban – bökök fejemmel akár csak az ajtónál álló marcona vadászokra, ki a hátuk közepére sem kívánják az egész cirkuszt. – Egy rúnát, egy csapdát nem állítottak, nem védekeztek eképpen, elhitetik olcsó trükökkel, hogy nem ártanának nekünk, ám a felszín alatt jobban fel vannak készülve ellenünk, mint bármikor – vonom fel a vállamat. Csak azért mert naiv és olykor kedves vagyok nem jelenti, hogy ostoba is. Többet látok, mint ahogy azt bárki más gondolná. Mégis ezúttal fel vagyok arra készülve, hogy még egy vitába fogunk keveredni, ennyibe nem hagyja. Épp más lesz a véleménye az emberekről, mint nekem. Ezúttal talán megint csak a jót feltételezi majd róluk. Azt mégsem hiszem, hogy ténylegesen azt hiszi, hogy egyenlőek vagyunk. Különbségeink kirajzolódnak. Nem, nem vagyunk egyenlőek, csak épp mindenki ugyabban a mocsárba ragadt.
Róla az italra réved a tekintetem, ahogy a kezébe tartott pohárba meglibben az ital, táncot jár.
- Oh, biztos vagyok abban, hogy neked is van egy gyengepontod, mindenkinek van. Még Istennek is és ismered az elméletet. Nem lehet jobbat alkotni annál, ami te magad vagy – vonom meg újra a vállamat. – Egyszerűen csak az tűnik hihetetlennek, hogy az épp a halál? – nevetek halkan.
Ahogy abban is tökéletesen biztos vagyok, hogy vigyorogni fog a halállal szembe, egy szem félelem sem lesz benne. Halkan nevetek csak rajta, fejemet lehajtva. Oldalra font copfom kissé elemelkedik a bőrömtől, ellenoldalán egy kósza tincs szökik ki a laza fonatok közül. Amikor felemel tekintetem, arcom még mindig sugárzik a boldogságtól.
- Bár érdekelne, hogy mégis mi az, amitől igazán félsz – hajtom félre a fejemet, ajkamra szelíd, régről megszokott mosoly kúszik. Szavaim őszinték, nem bántóak. Hajt a puszta kíváncsiság, hogy mégis mitől félne. Mégsem kérdezek rá, nem is hinném, hogy válaszolna rá. – Mindenképp emlékeztetlek majd, ha szemtanúja leszek – bólintok egyet, halkan nevetve. Nem, nem hiszem, hogy ez bekövetkezne. Miért lennék én ott az Ő halálakor?
- Elvétetted? – hajtom értetlenül balra a fejemet, szakasztott úgy, mint első találkozásunk alkalmával. Szemöldököm ráncolom, s bárhogy is emlékszem vissza. – Nem, kifejezetten emlékszem… Hogy nem vétetted el – értetlenkedek tovább.
- Mindig emlékszem, mindenre – nincs olyan, mit elfelejtettem volna. – Kivéve, amit Isten akart, hogy elfelejtsek – utalok itt a kígyólényekre, kikből egy meg is jelent már ma este, ám vele sem foglalkozom. Azt csinálnak lényegében, amit akarnak, nem az én dolgom ez sem.
Már nem.
Ahogy elindulok hallom meg a hangját, szavai újra csak értetlenek. Megtorpanok és visszafordulok.
- Te miről beszélsz? – kérdezek rá, összevont szemöldökkel. – Amit most vázolsz fel, annak az égvilágon semmi köze… - kezdek bele, mire rájövök, a mosolya láttán, a nevetése hallatán, hogy csak ugrat. Fejemet egy amolyan, ez most komoly, mozdulattal fordítom félre és már fordulok is meg, hogy folytassam az irányt.
- Remélem tudod, hogy nincsenek biológiai szüleim – jegyzem meg, ahol már megint vétett egy logikai hibát. A lépcsőn felfelé, egyik kezemmel ruhám szegélyét csippentem fel, a másikat a korláton húzom végig, lendületet kölcsönözve magamnak. Magassarkú cipőm, mintha rám öntötték volna, meg sem botlok benne.
Valójában nem megyek messzire, az emelet egy részéről még kényelmesen rá lehet látni lenti részre. A folyosó két oldalon visz végig, korlát választja el az embert, démont a mélytől. A falak mentén plafontól padlóig terjedő könyvespolcok sorakoznak rajtuk ezernyi könyvekkel. Mohó pillantást vetek rájuk, de nem foglalkozom velük.
- Ilyenkor egyébként az a terved, hogy zavarba hozz? – kérdezek rá értetlenül, nem ez az első hasonló hasonlata. De ha nem is válaszol is elengedem a dolgokat.
Egy kellőleg elszeparált helyen, ahol nem láthatnak minket, még lentről sem fordulok vele szembe. Apró mágiát használok csak, mellyel az eredeti állapotába állítom vissza ingjét. No nem szövetté és növénnyé, de legalább étel- és italmentessé. Ennyi csupán, két másodperc sem az egész, mégsem szívesen buktatom le magam, hiszen mások is láthatták volna ezt lent.
Credit •• Ashes


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Hell or Heaven


Emelet Xs6BoYF
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
739
☩ Rang :
Staff
☩ Képességem :
Admini erők uralkodnak bennem
☩ Multi :
Raiden, Cassael
☩ Play by :
Jason Momoa, Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jún. 20, 2019 8:04 pm
Következő oldal


Emelet Gedob-xy10308
Az emeletre a bálteremből vezet lépcső, melynek tetején keskeny, a terem egészén körbefutó galériáról lehet szemlélni az odalent zajló eseményeket. Akit mégsem csábítana a bámészkodás, egy újabb, kétszárnyas ajtón juthat el az emelet fő folyosójára, vagy a túloldalt egy dolgozószobába, melyből a bejárat fölötti, kicsiny erkélyt lehet megközelíteni. A fő folyosóról egy szalonhelyiség, egy könyvtár és számos hálószoba érhető el. Több ajtó is megtalálható ezeken felül, de azok többsége zárva van. Hozzá kell tenni, az emeletre sem engednek fel akárkit, egy-egy vadász őrzi a feljutást, persze a megfelelő fizetség ellenében bizonyára ők sem ítélkeznek szigorúan.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Bad Boys
Ajánlott tartalom

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett tagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon
Nincs


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 12 vendég :: 1 Bot




• Fajaink száma •
Arkangyal
7/5
Leviatán
8/3
Angyal
6
Démon
12
Bukott Angyal
2
Ember
3
Félvér
3
Harcos Angyal
5
Vadász
10
Nephilim
3