Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Curacao - Napjainkban •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Hell or Heaven


Curacao - Napjainkban VQSi8OZ
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
812
☩ Rang :
Staff
☩ Képességem :
Admini erők uralkodnak bennem
☩ Multi :
Raiden, Cassael
☩ Play by :
Jason Momoa, Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 19, 2019 11:45 am
Következő oldal


***
Szabad a játéktér


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Bad Boys
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Ophilia


Curacao - Napjainkban Mektupp
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
726
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 19, 2019 11:06 am
Következő oldal


Ramiél & Delphinia
Az eddig találkozott kígyók mások voltak. Persze egyik sem hasonlított jobban a másikra, mint az természetes is az esetükbe. Nem véletlenül marták egymást, a többi elmondása alapján. Az ellenszenv azonban kölcsönös, előfordul ez bárkinél. Senkinek sem kell kedvelnie a másikat, főleg nem a mi esetünkben. Egyikünk sem jó.
- Ha Amara küldött, okkal, és ha igen, akkor mert minket keres – vonom le az egyszerű következtetést, de a témát el is engedem, láthatóan nem ő küldte, a szót meg inkább átengedem Ramiélnek. Az érzés kölcsönös, szabadulnék én is. Terveim voltak és most belerondítottak. Csepp élvezetet, örömöt, kikapcsolódást terveztem, de persze ez számunkra soha nem adatott meg. És nem is fog, van egy olyan érzésem, ez pedig bosszant.
Azonban most mégis Ramiélen van a sor, hogy okosabb legyen. Ez most mégis bosszant, kérdésözöneire szemeim villantom rá, az egyszerű, gyerekes tényen nem tudom magam túltenni.
Nem ezért jöttünk.
Végül mégis mély levegőt veszek és lassan fújom azt ki. Nincs sok értelme, hogy itt maradjak, ezt belátom. Megenyhülni nem hiszem, hogy fogok, a mostani érzéseimmel még csak ismerkedek – fogalmam sincs, hogy mik ezek. Inkább elengedem az egészet.
- A Buldogba leszek – tekintek Ramiélre, majd a kígyó felé fordulok, szelídnek ható mosolyt villantok rá.
- Egy öröm volt – még a fejem félig le is hajtom előtte, majd könnyedén fordulok meg. Korábbi beszélgetésünkre alapozva indulok meg abba az irányba, melyre sejtem a helyet. Legfeljebb rossz felé haladok, de időm mint a tenger, felfedezni a helyet pedig van időm, hiszen már szabad vagyok.
Szabadok vagyunk.

//Elnézést a késésért, és részemről köszönöm a játékot! Nektek további jó szórakozást!//


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




darkness cannot drive out darkness

only light can do that. Hate cannot drive out hate; only love can do that.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jún. 27, 2019 6:23 pm
Következő oldal


Ophilia & Delphinia
Igazából halvány lila dunsztom sincs miféle párbeszéd bontakozik ki közöttünk, azt leszámítva, hogy Ophilia nagyon fúj a kigyóra, de ez fordítva is igaz. Egyre inkább úgy érzem, én lemaradtam valamiről, amit persze velem nem osztanak meg.
- Nos, ha minden igaz, akkor egy oldalon állunk.
Kezdem a válaszadást a feldühödött vörösnek.
- Így ha az Úrnő óhajt tőlünk valamit, akkor kötelességünk tenni a dolgunkat.
Nah jah, ha teszem azt segíteni kell a kígyó lady-t, akkor segítjük. Legalább is én biztosan. Bár mindenek előtt nem ezért vagyunk itt, és ezt a tudtára kellene hozni a kakaskodás helyett.
- Az én nevem Ramiél. Én és Ophilia kikapcsolódni jöttünk ide. El akartunk szakadni a világtól egy kis időre. Téged hogy hívnak? És miért vagy itt?
Úgy gondolom ideje félretolni az acsarkodást és értelmes kérdez-felelek párbeszéded lefolytatni, vagy nem jutunk ötről a hatra és mutogathatunk itt egymásra napestig. Ha meg hibát vétünk emiatt, jaj nekünk. Egyébiránt inkább mennék vedelni, mint hogy még itt töltsek egy órát a napon, ezzel a két megvadult nőszeméllyel és nézzem végig ahogy egymás haját kezdik el tépni, mert az nem menne. Ophilia nevében nem beszélhetek, de a sajátoméban igen. Kimondtam, remélem a kígyó lady is megbékél ezzel.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jún. 08, 2019 3:04 pm
Következő oldal


Dear   angels
Ramiél && Ophilia zene  • Credit:
Égnek emelem tekintettem, s sóhajtok egyet. Kérdésére nevemmel kapcsolatosan nem válaszolok, csak némán meredek rájuk tovább. - Most megijedtem. - Jelentem ki érzelem mentes hangon, s Amara nevén felkapom a fejem. - Na és ha igen? - Vonom fel szemöldököm. Akkor örök puszipajtások leszünk? És öribarik, vagy akkor mi van, ha azt a szajhát szolgálom? Csak idő pocsékolásnak érzem ezt a beszélgetést.
- Váó. Piros pont jár a szőkének. -Mosolyodom el, mikor kitalálja a fajom eredetét. Mindjárt tart itt nekem egy faj bemutatót is, hogy szaporodásuk, vagy faj eredete. Kisebb töri óa, Na köszi nem kell, át éltem a történelmet. "Jelenleg egy senki vagy" Jaj, de belerúgnék most ebbe a nőbe.
Elpillantok a távolba magam mellé megvetően, s kezdem unni ezt a beszélgetést már.
- Túleshetnénk ezeken, s mehetne végre mindenki a saját dolgára? Vagy kell valami? - Kérdezem türelmetlenül. Nagyon unnom ezt a na én erősebb vagyok, mert te egy gyenge faj vagy jelenleg, mikor úgy hallottam Isten eltűnése úta ők se erősek. És minden angyal iylen arrogáns? Vagy csak én futok össze ilyenekkel?



reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Ophilia


Curacao - Napjainkban Mektupp
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
726
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Május 07, 2019 5:06 pm
Következő oldal


Ramiél & Delphinia
Figyelem a nőszemélyt velünk szembe. Én láttam már - még ha emlékekben is, azonban az ark nem. Nem tudhatja, hogy kik ők, vagy épp mire képesek. Nem volt ott San Francisocban akkor. Igaz magam sem, de a híreket és a lényeket hallottam. Többen is megmérkőztek velük… Egykori nagy harcosok?
A férfi mellettem feszültséget kíván oldani, nem csodálkozom. Magam sem értem, miért szikrázik ennyire a levegő kettőnk között. Talán csak nem bírom az ennyire pökhendi alakokat. Számtalan lénnyel sodort már össze a sors, talán egy volt, ki hasonlót váltott ki belőlem. Mégsem szólalok meg, miért tegyem?
Szemem sarkából látom, hogy Ramiél felém néz.
~Egy leviatán. Az egyikük emlékeiben láttam az arcát, tán néhány cselekedetét is. A nevét nem tudom.~
Azt azonban igen, hogy épp én vagyok az, aki tudja, hogy mi is ő.
Fújtatva mosolygok el, szemeimet lehunyva. Amikor felnézek először csak elnézek mellette a végtelennek tűnő tenger irányába, majd újra felé tekintek, mint akinek fontos mondandója van számára.
- Jelenleg egy senki van. Csettintésre a földbe döngölnénk - magabiztos mosolya nem hat meg. Nem ver át.
Újabb fújtatást hallatva fordulok el tőle.
- Nem vagy más, csak egy báb, ki még azt sem tudja, hogy merre lépjen, ha nem mondják meg neki - nem sok jó véleményem van a fajtájáról. Csodálkoznak? Az egyikükkel már találkoztam, sőt, kettővel is. Az egyik még impozáns is volt, ám a másik?
Egy mégis közös volt bennük. Rohadtul nem tudnak semmit a világról. Fejemet csak addig fordítom hátra, amíg hozzá beszélek, majd az épületek irányába tekintek. Az én napomat nem fogja elrontani, amúgy sem én akarok róluk többet megtudni.
~Vigyázz, hogy mit mondasz neki~ figyelmeztetem még a férfit.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




darkness cannot drive out darkness

only light can do that. Hate cannot drive out hate; only love can do that.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Május 05, 2019 2:37 pm
Következő oldal


Ophilia & Delphinia
Hamarost kérdezz-felelek alakul ki a két nőnemű egyed között, én pedig meglepődve tapasztalom, miket vág Ophilia a másik fejéhez. Ilyennek még sosem láttam, ezért is szalad fel a pillanat erejéig a szemöldököm és tanácstalanul pislogok kettejük között. Ophilia mérges valóban erre a..kígyó? Nah, ez sejteti velem, hogy biztosan azokról az izékről van szó. És ez egy lenne közülük? Leginkább egy emberre hasonlít, ha nem játszana diszkófényben a szeme.
- Te, hogy is hívnak?!
Bökök rá a karomat is kinyújtva a mutató ujjammal, mielőtt még olyant mondana, amire a szőke angyal mellettem ugrana. Valamiért feszültnek tűnik. Ezért történik utána az, hogy Ophilia felé fordulva összetalálkozik a tekintetünk, én pedig kérdőn megvonom a vállam, remélve hogy beavat ebbe az őrületbe. Az igyekezetem azonban kifullad, elkések, mert a nőcske tovább köszörüli rajtunk a kígyó nyelvét.
- Ha nem akarod kivívni a Sötétség haragját, úgy válogasd meg a szavaid és tetteid, vagy megmutatom magam milyen is az!
Jobb ötlet híján megindulok felé. Én sosem féltem semmitől, még Atyánk haragjától sem, szóval pont nem egy kígyó nyelvű fog engem rettegésbe taszítani. Ugyanakkor kíváncsi is vagyok, bár ezt könnyű leplezni két felbőszült nőszemély társaságában, akik épp egymást szidják.
- Amara küldött? És ha igen, miért?
Ha tudok, akkor egészen elé sétálok és ott cövekelek le, kérdőn tekintve rá. Nyilván ha az Úrnő küldte, úgy teljesítenünk kell az óhaját. Ha meg nem..hm. Akkor fogalmam sincs, bár nem volna szerencsés itt egymás torkának esni. Szórakozni jöttünk. Meg könnyen keresztül húzhatjuk az Úrnő számításait, és akkor mi is megtapasztalhatjuk milyen az, amikor büntet. Nem, nem vágyom rá! Ha nincs dolga velünk, akkor mi jobbra, ő meg balra, ez volna a helyes hozzáállás.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Május 01, 2019 11:00 am
Következő oldal


Dear   angels
Ramiél && Ophilia zene  • Credit:
Mióta a földön vagyok ismét, minden más. Már nem nő annyi fa, vagy valahol már csak a zöldet látni, ahogyan be vette magát a házakba. Testvéreim szét széledtek, de be vallom nem is hiányoznak nekem. Vörös hajamba bele kap az enyhe sós szél, s felidézem itteni létem szép perceit.
Szerettem az emberek közelségét, ilyenkor azt éreztem én is normális vagyok. Mikor Egyiptomban jártam kelltem, s lélegeztem. Nagyon hiányzik az az élet is, ő is. És igen, Nefertiti is. Hiszen nála ravaszabb, erősebb nőt nem ismerek, s nem is fogok.
Messze vannak, de olyan, mint ha mellettem állának még is. Kígyó! Hirtelen nézek a nőre, hogy a hajam romba omlik, melyet kiszedek, de egy sziszegő hang hagyja el számat.
Fel nevetek. - Akkor ti nem tudjátok kivel álltok szemben. - Mosolyom nem sül le arcomról, s tekintettem fel le ár közöttük. Kis angyalka nem árthat nekem. De aztán át fut elmémen a kis harcom a mit ugrásszal, s el fogy bennem a lendület, de nem mutatom.



reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Ophilia


Curacao - Napjainkban Mektupp
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
726
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Ápr. 30, 2019 9:39 pm
Következő oldal


Ramiél & Delphinia
Persze, miként is felejthettem el, hogy ő volt az, aki felhozta. Emlékszem az akkori énjére. Volt időszak, amikor nem éppen hasonlított egy angyalra, főként nem egy arka. Szerintem még a sajt testvérei sem ismerték volna fel abban a maskarába, főként ha számításba vesszük, hogy hát…
Ki tudott rúgni a hámból. Egy szelíd mosolyt küldök felé, fejemet kissé lehajtom. Halkan nevetem el magam, saját szétszordtságom miatt.
- Sajnálom - emelem rá újra a tekintetem, mielőtt újabb szereplője érkezne a társaságunknak.
Akaratlan a mozdulat, amellyel kezem a férfi kezébe simul. Gyengéden szorítom meg, ahogy közelebb lépek az alakhoz, majd tétován hátra, közelebb az arkhoz. Figyelem az alakot, emlékszem az emlékképre. Megannyi felvillan előttem. Kénytelen vagyok a tekintetem levenni róla, behunyni őket. Koporsófedőként simulnak zöldes íriszeimre, a képek mégis villódznak előttem. Egy kis idő is eltelik talán, amíg így állok némán. Ramiél érezheti, hogy kezem megremeg az övébe - ha nem húzta el azóta -  időről, időre.
A nő hangja az, amely kizökkent az emlékképekből, melyek nem az enyémek.
Aljas mosolyra húzom számat.
- Miért is kellene egy kígyónak számadást adnunk? - tekintek rá fagyosan. Az előbbi kedves arcomnak már nyoma sincs arcomon. Egy kis időt akartam eltölteni Ramiéllel. Régen nem élvezhettük egymás társaságát és amúgy is. Azt ígérte, hogy szabadok lehetünk Amarától. Erre az egyik talpnyalójával kell összetalálkozunk?
Szemöldököm kérdőn emelem rá.
- Egyébként sincs sok közöd hozzá, hogy merre jár az angyal lánya. Merészséged mégis bátorságra vall, de vigyázz a szádra - figyelmeztetem. Tudom, hogy még válaszokat keresnek.
Calypsotól tudom, hogy nem tudják, mi folyik a világba. Így honnan tudhatná, hogy mire is vagyunk képesek? Jelenleg erősebbek vagyunk mint ő.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




darkness cannot drive out darkness

only light can do that. Hate cannot drive out hate; only love can do that.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Ápr. 24, 2019 9:38 pm
Következő oldal


Ophilia & Delphinia
Nem szeretek illúziókba ringatózni, de igaz ami igaz, Ophiliának mindig mindenre van válasza. Hogy az helytálló vagy sem, nos, azt már egyikünk sem tudhatja. De nem is ez a lényeg.
- Igen. Én magam vittem fel.
Még szép, hiszen én kísértem be minden lelket az Édenkertbe. Közben még rágom magamban a Buldogról kapott információkat, de aztán csak kibököm az ésszerű kérdést.
- Jól van. Szerinted nézzük meg mi maradt belőle?
Ezután kicsivel bámuljuk meg a vízi sellőt, mivel Ophilia is látja, így már biztos vagyok benne, hogy nem ment el a józan eszem. A démon szóra örömmel ugranék, de aztán meggondolja magát. Most az, vagy nem az? Az ark-démonoknak saját testük van, őket felismerném. Ennek viszont nem, egyáltalán nem ismerős az ábrázata. Attól még lehet démon. Én még nem vágtam magam harci készültségbe, de ő igen. Bár a kérdését hallva nekem is kétségeim támadnak.
- Az attól függ, hogy ki kérdi?
Üvöltöm vissza neki, mert hát azért messze állunk tőle. A kérdés közben láthatóvá teszem neki a szárnyaim, lássuk mi lesz.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Ápr. 10, 2019 3:30 pm
Következő oldal


Dear   angels
Ramiél && Ophilia zene  • Credit:
Félelem bennem volt, s készültem már a támadásra, de látvány, hogy meglepődtek tőlem szemem újra elrejtem, s hamis emberi szempár villan meg, de fegyverem nem eresztem. Talán én lennék az egyetlen leviatán, aki mindent kétellyel és félelemmel fogad, ha nem ismerném Rubent, és Athant. Akkor fogalmazzunk úgy, hogy a hölgyek között a leg gyávább vagyok.
- Démon...chhh... - Szisszenek fel kígyósan, még magam is meglepődtem. Volt mit örökölni a papától is, ha már anyám haját örökölhettem. S kapom el sértettségemben tekintettem, mi a vzre vándorol, s annak hullámzó mozgására. Majd hallom, ahogy a kis szöszi helyesbiti kijelentését, amit megjegyzek jól is tett. Végig mérem őket lassan kezdve a lábuknál, s érzem az energiát, de azért ne maradjunk le a sablonos dolgokról.
- Kik vagytok? Mit akartok? Miért vagytok itt? – hangzanak el a szokásos ilyenkor feltett kérdések. Félek, miért? Mert mindig attól rettegek, hogy vissza dugnak engem és a többi bohócot abba a ládába, amit nem igen szeretnék.



reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Ophilia


Curacao - Napjainkban Mektupp
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
726
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Márc. 01, 2019 6:15 pm
Következő oldal


Ramiél & Delphinia
Ha eddig mosolygott is, amíg felém közeledett, ez mind elmúlt. Ajkamba harapva  tekintek rá, kissé tényleg hátra húzom a fejemet, tekintetét mégis állom. Állnám, ha azok nem kalandoznának le az ujjamra, és az ott idegesen forgatott gyűrűre. Szemöldökének mozdulása láttán, gyorsan rántom hátra a kezemet és birizgálom ott tovább, mintha egyébként valami rosszat tettem volna. Végül is… zavarom és ijedelmem tekinthető ilyennek, nem? Emékszem még az első találkozásunkra amikor…
Azonban nem szólal meg, szememmel oldalra tekintek figyelek egy homokbuckát, miből épp egy rák mászik elő. Ollóját csattogtatva mutatja az ég irányába, apró lábaival csak oldalazva tud kijutni, s mikor ez sikerül neki lerázza magáról a homokot. Egy pillanat alatt elfelejtem, hogy miért is állunk itt úgy, mint két szobor, amikor hirtelen megszólal. Én pedig ijedten ugrok egyet és halkan sikkantok is fel.
Hatalmas szemekkel tekintek a férfira.
- Ott azok is, ahol életben maradtak, vagyis valami olyasmi. Azért nem mindenhol, sokszor még mindig másoktól várják, hogy megoldják a gondjaikat, ez nem túl találékony, lássuk be - nézzük San Francisco és New York hasonlatát. Az utóbbi város magától áll meg, hogy bárki segítségét elfogadnák. Merész húzás a részükről, talán balga is, de értékelni való. De vele szemben San Francisco? Amilyen gazdag kultúrával és múlttal rendelkezik, annyira pokolra valóak az ottani emberek. Az apró rák, már a lábam mellett araszol, ollója megkarcolja bokámat… Figyelem egy ideig a horizont után. Lassan hajolok le, hogy lehúzzam cipőm a lábamról és a forró homokba mártsam a lábamat. Valahogy mégsem zavar az apró, selymes szemek forró ölelése.
- Még lehet az, nem igaz? - mosolygok rá kedvesen, halk nevetéssel karöltve. Ha mondd egy problémát, én megmondom a megoldást. Ez lenne a természet rendje, hát álljunk erre vissza. Minden csak akarat és kitartás kérdése, nem igaz? - Egyes darabjait megtartották egyébként - vonom meg a vállam, mintha nem számítana. Ha jól gondolom az egyik hotel aljába találhatóak a régi székek, a pult. Annyira rusztikusnak találták, hogy úgy gondolták, hogy ezzel fogják fenn tartani az örökségüket…
Homokba süpped minden lépésemnél a lábam, ahogy haladok előre.
- Vagyis kalózok - bólintok, összegezve egy szóba, amit ő elmondott. - Ők is csak emberek voltak és egyébként nem mindegyikük volt annyira rossz ember. Tudtad, hogy volt olyan, aki a mennybe került? - fordulok félig hátra, mosolyogva rá, amikor is… Ő is a tenger irányába tekint, ahonnan mint egy sellő bukkan elő a semmiből egy nő.
- Látom - jelzem neki lehelve. - Tényleg a vízből emelkedett ki? - teszek egy óvatos lépést a part irányába, szemem sarkából tekintve egy pillanatra a férfira.
- Ahha, egy démon - összegzem, hiszen ilyenekre a démonok képesek, nem igaz? Persze ott van Calypso, ki teljesen más, de belőlük nem sok van… Majd bevillan egy kép, melyet ő mutatott. Én néztem meg vagyis. - Vagy nem… - lehelem…
Úgy állhatunk ott, mint két bunkós bot a lakodalomba. Szinte már szánkat tátva bámulunk egy jelenséget…


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




darkness cannot drive out darkness

only light can do that. Hate cannot drive out hate; only love can do that.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Feb. 24, 2019 11:51 am
Következő oldal


Ophilia & Delphinia
Mindig elfeledkezem arról hogy Ophilia mindent látott odafentről. Hm, vajon azt is, amikor először rúgtam be úgy, mint egy csacsi? Tényleg hogy is hívták azt a nedűt? Manapság már nem kapni olyat. A Mennydörgés határeset, egy fokkal jobb a tiszta alkohol..valamiért azonban már az sem üt fejbe igazán. Szórakozottan, de mosolyogva bólintok neki a kérdésére, annak ellenére hogy a pillanat hevében sem vagyok itt, így észre sem veszem hogy ő teljesen meginog a közeledtem láttán. Igazából félelmetes egy fickó vagyok, ha nem vágnék vigyorgó arcot éppen. Szóval nem lehetne a szemére vetni, ha megijedt tőlem. A mosoly hamar lelohad, érdeklődve állok meg előtte és tekintek a nekem mutatott ujjra és vele a gyűrűre. Felfelé emelkedik a szemöldököm és igézően bámulom az ujjat, a gyűrűvel. Másfél perccel később még mindig ugyanaz a szitu. Vajon mit akart ezzel?
- Igen!
Vágom rá a kérdésre az előbbi hezitálás után, tovább lépve, magam mögött hagyom a nagy kérdőjelet, bár az agyam sötét szegletében ez még mindig egy NAGY kérdőjel.
- Ne haragudj! Azt hittem nagyobb lesz a nyüzsgés, elvégre az emberek találékonyak.
Zord vonásaim lágy ívekbe rendeződnek, a kezdeti zavart felváltja a megnyugvás. Neki is tetszik a horizont, én is szeretem, nincs itt semmi baj. Elkezdtem a kocsmáról beszélni és az emlékek örömmel töltenek el, ezért is vigyorgok rajta. Fél szemmel sandítok csak Ophiliára a horizontról, amikor kijelenti, hogy ő is emlékszik erre. Elgondolkodtató az, amit nekem mond közben. Az elveim meg én, nos...igen. Mindig sok kitérőt tettem, nem úgy mint Raphael fivérem, aki rendszeresen túllépett minden írott és íratlan szabályt, de valljuk be, én is megtettem. Elkóboroltam Atyánktól. De sose vettem semmibe ezeket a határokat. Fancsali képbe torzulva bámulom a tengert, igyekszem erőt venni magamon, de valahogy ki kell találnom mi ez a differencia. Olyasmin rágódom ami nem számít. Most nem. Később meg azon kapom magam hogy teljesen belemerülök a kerek mondatainak útvesztőjében.
- Az már nem az az épület. Többé nem.
Jegyzem meg halkan, a fejem abba az irányba fordítva, amerre mutat. A Buldogot biztosan ledózerolták, vagy átépítették egy két évszázaddal korábban. Úgy tűnik sikerült túlzásba vinnem az élménybeszámolóm, mert Ophilia is felcsigázódott tőle. Felnevetek a kérését hallva, de elvégre szórakozni jöttünk, nem?
- Jól van.
Elindult, úgyhogy követem, bármerre haladjunk is.
- Először azért vetődtem ide, mert érdekeltek a történetek és az énekek. Aztán amikor már itt voltam, rájöttem hogy hatalmas zűrbe kevertem magam és kétségeim támadtak a végkifejletett tekintve. Mert ahogy te is elmondtad, a hely rettentően zűrös volt, feslett, romlott. A népek, akik itt éltek nagyon, de nagyon egészségtelenül éltek, fertelmesen büdösek voltak és mindegyiknek volt valami baja. Tudod, bibircsókák, volt akinek néhány foga volt meg, és a leheletével meg ki lehetett volna irtani a szigetet...nah meg tegyük hozzá, hogy mindenki az aranyra, a kincsekre vágyott és ezért képes volt bármit megtenni...
Oké, bár nagyon beleéltem megint magam, most megtorpanok a vízből kisétáló nő látványától a part mentén, nem messze tőlünk. Én most hallucinálok?
- Ophilia!
Annak a nőnek villódzik a szeme és jeget készít a tenger vízéből. Lehet hogy elkaptam valami nyavalyát? Vagy az Úrnő leckéztet éppen, amiért tőle is elkóboroltam? Jah ilyen és ehhez hasonló gondolatok közepette, nem igazán tudom megítélni mi a valós és mi a valótlan, csak az a biztos hogy Ophilia velem van, szóval ha nem kósza délibáb, akkor ő is látja.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Feb. 19, 2019 3:54 pm
Következő oldal


Dear   angels
Ramiél && Ophilia zene  • Credit:
Céltalan az életem, miután újra találkoztam vele minden más lett. Démoni fatyu, ki ugyan nem tudta ki vagyok, de a nyomát viseli. Mi lesz, ha egyszer rájön? Talán rémletettem neki, mint egy délibáb. Hideg futkosott rajtam, mikor arca arcommal találkozott, s el akartam menekülni.
Tetoválásaival próbálta elfedni átkomat, s láttam még nem múlt el a hatása, ami örömöt adott nekem. De csak messze akartam lenni tőle, olyan messze amennyire csak tudok, s így közeli vízbe vetettem magam, s léptem ki egy helyen, min már jártam. Arawak nép jól rémlett nekem még Curacaoról, s mindig ámulattal néztem az ott élőket. Soha sem küldtek el, s soha sem néztek másnak. Már barátként térek vissza.
Kilépve a vízből a sírás facsargatja meg szívem. – Mi történt itt? – Kérdezem halkan, s pillantok körbe. Minden elhagyatott, sehol egy boldog arc, sehol egy ember. Ez is Gabriel műve? Ennyire romlott lett a világ? Valóban, tudtam, hogy a világ megváltozott, de nem gondoltam bele, sőt nem fedeztem még fel, hogy ennyire így lenne.
Víz mossa a partokat, de olyan lágyan, mint ha magának a víznek sem lenne kedve az élethez. Tekintettem egy pillanatra sem áll meg, mikor hangokat kezdek hallani. Ekkor egy kis vizet emelek a magasba, s dermesztem jéggé, s tartom magam elé. Szemem kígyón izzik fel, s várom, hogy kik közelednek.


reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Ophilia


Curacao - Napjainkban Mektupp
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
726
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Feb. 15, 2019 9:44 pm
Következő oldal


Ramiél & Delphinia
Szemöldököm lágyan ráncolva figyelem, hogy miként szorongatja a kaszát a kezébe. Mintha valami nem lenne vele rendbe. Szólásra nyitnám ajkaim, de helyette inkább csak belehaparok. Nem hinném, hogy lenne jogom bármit is mondani és egyébként is, ha nem mondja el, mi nyomja szívét - létezik ez nálunk egyáltalán? - akkor nem tudok vele mit tenni.
Mindig újra és újra figyelmeztetnem kell magamat, hogy már nem érdekelnek mások gondjai, ha nem állnak elő velük. Mégis Ramiél…
Ám mire átfuthatna az agyamon az egész, megindul felém. Magam sem tudom miért, de óvatosan lépek egyet hátra, kezeimet magam elé emelve forgatom meg mutatóujjamon a tucat gyűrűt. Egy boltban találtam, úgy vettem el a minap, hogy nem is fizettem érte… Az ark mégsem tarol le.
Sűrűn pislogva, zavarodottan tekintek újra a tenger irányába.
- Javíts ki, ha tévedek, de… Mintha szórakozásnak az egyik lényege, hogy többedmagunkkal vagyunk, nem? - tekintek rá újra vissza, régi zavaromnak már nyoma sincs. Vagyis legalább egy nagy nyeléssel igyekszem ezt elrejteni.
- Nehéz betelni a szépségével - jegyzem meg a horizontra, majd visszatekintek én is felé. Az ég és a víz, hol egybe ér… Mintha végtelen lenne, mintha a végéről tényleg le lehetne esni. Hányszor nevettem ki az embereket miatta, holott…
Most már minden értelmet nyer, minden költemény, minden regény, mely a háborgó tengerről szól. Posseidon kegyetlen haragjáról és Calypso páratlan szerelméről. Habár az utóbbi. Fejem lehajtva halkan nevetem el magamat. Vajon tudja, hogy mennyi rege kelt szárnya az ő neve után? Elfeledhettük, emlékeinkbe akaratlanul mégis tovább éltek…
- Emlékszem erre - kapom fel hirtelen a fejemet, halk nevetéssel karöltve. Vidáman tekintek az arkra. - Mindig a magad útját jártad, de mindig hű maradtál hozzá, de az elveidhez is… - igen, Ramiél nem olyan, mint a többi ark. Kik magasról tesznek mindenki másra, csak maguk érdekli… Azt hiszik, hogy másokért cselekednek, el akarják magukkal is hitetni ezt, de…
Kedvtelve hallgatom a meséjét, milyen lehetett itt átélni.
- Emlékszem, hogy az emberknek akkor, itt, nem nagyon volt gátlásuk, sőt mi több.. A Veszett Buldog tulaja egy bizonyos Mr. Ainsley abból gazdagodott meg, hogy a hálószobák úgy alakította át, hogy egy méterrel beljebb hozott minden falat. Ezekre úgy vágott egy szemrésnyi lyukat, hogy az egyébként felismerhetetlen legyen… Rengeteg kukkoló létezett akkoriban, de rengeteg éhes szájú katona, kik azt hitték, hogy felettesükről tudott kényes információk miatt, majd magasabbra juthatnak a ranglétrán - vonom meg a jobb vállamat könnyedén. Régi idők. Melyeket én soha nem élhettem át. Nekem látnom kellett, nem tapasztalnom. - Erre van a Buldog, nem? Vagyis volt… - mutatok az egyik irányba, ahol már mára egy több emelet magas épület áll, előtte mégis egy kis viskó jelzi, hogy nem csak üdülőparadicsom volt egykor.
- Mesélj még arról a korról, kérlek - közben pedig elindulok abba az irányba. Akkor nem élhettem át, most a történetei által, talán igen…


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




darkness cannot drive out darkness

only light can do that. Hate cannot drive out hate; only love can do that.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Feb. 12, 2019 8:46 pm
Következő oldal


Ophilia & Delphinia
Az események gyors egymás utánja időt sem hagy arra, hogy észleljem, Ophilia mellettem landolt. Csak az esik le, mely szerint az Aratóval a kezemben nem fog menni az elkapás része. Azonban mire ezt a gondolatot a reflex is követné, már mind a ketten a homokban álldogálunk. Némán meredek magam elé, görcsösen szorítva a fegyveremet. Engem állandóan megviccelnek a tető cserepek. Esés közben bekaptam néhány sérülést, de ezek mostanra már mintha nem is lennének, leszámítva a vérfoltokat, úgyhogy ideje rendbe hozni a fizimiskámat. Először a dimenzió kapu hőn imádott fegyveremnek, hogy kis időre a szegre akasszam. Aztán egy másik képesség hogy a kinézetem a régi legyen az esés után.
- Szórakozni akarunk és itt régen volt élet.
Húzom ki magam dolgom végeztén, megindulva Ophilia irányába, bár most inkább a környezetünket fürkészem.
- A horizont a régi.
Egy újabb elégedett pillantás a tenger irányába, aztán elmélázva veszek el a leginkább monszun utáni pusztítás látványában, ami a szárazföldön van. Érzékelhetően át lett építve a sziget, bizonyára a rossz életű kalózok helyét felváltották az üdülő paradicsomnak címkézett szállodák és tengerparti szórakozóhelyek sokasága. Bár most már minden a pusztítás martaléka.
- Kutya bajom.
Legyintek neki egyet lemondó sóhajjal. Valószínűleg nincs minden veszve, de a hely a régi fényét már örökre az enyészetnek áldozta.
- Legutóbb hangosan szólt a muzsika a Veszett Buldog kocsmából, kihallatszott az örömlányok néha nyerítő, néha csak szimplán idegesítően vékony nevetése..a fegyverek durranásai, amire először azt hittem Atyám reakciója az én elkóborlásomra és alaposan be is ijedtem tőlük. Aztán később leesett hogy csak az emberek újabb furfangos eszközei...a fennhangos veszekedések, a verekedések és akkoriban tengerész meg kalóz nóták szövegei ékesítették e helyet...
Így a végére leesik, nagyon beleéltem magam, hasonlóra számítottam erre kaptuk ezt. De hát tudhattam volna, azóta évszázadok teltek el és nagyot változott a világ és még ezt is tönkretettük. Ezért fordul megint szomorú élébe a hangom. Talán mégsem kellett volna ide jönni. De már itt vagyunk.
- Olyannak tűnik, mintha a végtelen óceánon kívül nem lenne már itt semmi szórakoztató.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Ophilia


Curacao - Napjainkban Mektupp
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
726
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Feb. 10, 2019 6:58 pm
Következő oldal


Ramiél & Delphinia
Hirtelen ér a nap aranyló ragyogása, amint átérünk a portálon. A sötét templomból való eljövetel után sok mindenre számítottam, de a nap aranyló vakítására aligha. Szemeimet muszáj vagyok lehunyni, de még így is ezernyi körökbe játszik a nap ártó szándéka. Fejemet oldalra fordítom, miközben óvatosan érek földet, a valamin. Egyenetlen talaj, billeg alattam.
- Uhum - jön a könnyed válasz, de még mindig nem tekintek az arkra. Először látásomat próbálom visszanyerni. Óvatosan kezdem el kinyitni szememet, aprókat pislogva, ügyelve hogy folyamatosan az egyenetlen föld irányába figyeljek. Alsó ajkamba harapva próbálok úrrá lenni a hirtelen jött szédülésen. A materiális világot még mindig nem sikerült teljes egészébe megszoknom. Furcsa számomra, hogy ilyen dolgok előfordulhatnak velem - legfőképp a szédülés. Noha pontosan tudom, hogy mi okozza. A hirtelen ért fény miatt a vércukrom leesett. Még ha angyaloknál ez csak tizedmásodpercig is tart, akkor is…
Furcsa számomra.
- Mikor utoljára itt jártál, meglehet, hogy testvéred sem gyilkolt embereket - jön a rögtönzöt válasz, akkor is, ha nem igazán nekem szólt a mondat. Képtelen vagyok szó nélkül hagyni bármit is. De majd egyszer talán hozzászokik ő is.
Alig egy pillanat erejéig vagyunk itt, a férfi már megint alkot. Hirtelen csúszik meg…
A háztetőn. Utánakapnék, de késő. Azonban így eléri azt, hogy magam is elveszítsem lendületemet. Nevetve futok le a tetőn - ha nem tenném, az első cserépbe orra buknék. Így hát engedek a lendületnek és a széléig szaladok, ahol szárnyaimat tárom szét. Lépteim nyomán szakad be egyre jobban és jobban a tető. Régen volt már, hogy bárki is lakott itt. Könnyedén hullva így le pár méter magasról.
Lábujjhegyre érek földet, a finom homokba, nem messze a férfitól. Nevetésem betölti az üres teret. S ha már itt tartunk, szétnézek, hogy hova is hozott minket.
- Miért ide jöttünk? - teszem fel a kérdést, miközben minden apróságot igyekszem felfedezni, próbálva rájönni, hogy merre is vagyunk, a nélkül, hogy megmondaná. Végül tekintetem a tenger irányába állapodik meg.
Még mindig gyönyörűséggel fog el a látvány, ahogy a horizonton alábukik a kéklő víztömeg. A mennyből… ezt sose láthattam. Pár, apró lépést közelítek a víz irányába. Majd észbe kapok.
- Jól vagy? - kérdezem most én tőle, újra felé fordulva, ha segítségre szorulna, akkor igyekszem segítségére lenni. - Jobban oda kellene figyelned a lábad elé - dorgálom le kedves szelídséggel, halk nevetéssel fűszerezve.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




darkness cannot drive out darkness

only light can do that. Hate cannot drive out hate; only love can do that.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Feb. 10, 2019 5:01 pm
Következő oldal


Ophilia & Delphinia
Egyáltalán nem hiszek a mintákban, a véletlenekben sem, mert mindig minden okkal történik, de szerintem nem a mintáknak köszönhető, amiről Ophilia beszélt. Az eltérő nézetek az egyéni megítélések termékei, így elfogadva az övét, csak bólintok egyet. Hát, ő nevezze mintáknak, nekem az nem fáj. Kissé bizonytalan vagyok annak tekintetében hogy mi vár ránk odaát. Legutóbb még évszázadokkal ezelőtt sodort oda a saját mintám és akkoriban jóval másabb törvények és körülmények uralkodtak. Közben valóban léptem párat a kapu irányába, majd vártam Ophiliára, aki enyhe túlzással, de boldogan követett. Szóval kisvártatva folytattam utamat a kapu felé és csak hamar át is értem rajta. Jó érzéssel tölt el a tudat, hogy legalább bennem megbízik, ha az Úrnőben nem is. Átléptem a sötétségből a világosságba, legalább is a retinám mindjárt kiég a napsütéstől, ami odaát fogad. Reflexszerűen emelem a kezemet a szemeim elé és pislogok körbe. Persze nem látok semmit, eltakarja a kezem. Valahogy nem a legstabilabb az, amin állok. És amikor lépkedem, mintha törne, egyszerre törik és kocog össze valami a talpam alatt. A hirtelen váltás sokkoló, kell egy kis idő, amíg hozzászokom az új környezethez, addig módszeresen végig trappolok a nem tudom min. Hamar megállok, hiszen várom még Ophiliát, aztán be kell zárnom az átjárót. Utána szörnyülködhetek azon, ami fogad. Nem kérdés, biztosan ide is eljutott a mi népünk pusztítása. Legalább is én erre számítok. Azért lépkedek valami törmeléken végig.
- Meg vagy?
Kérdem megfordulva felé, és ha hallom hogy jön, átért, akkor a mögötte lévő kapu hamar a semmivé foszlik.
- Amikor utoljára itt voltam, nem volt itt ennyi szemét.
Azt már csak magamban kérdezem meg, hogy hol az Istenben vagyunk? Nem, nem így képzeltem el az érkezést. Lassan, módszeresen engedem le a kezem. A horizont most is túlszárnyalja a földi lét gyönyöreit, ez nem kérdés. Mindig is tetszett. Talán ezért mélázom el a végtelennek tűnő tenger ritmusos masszáján. Aztán ahogy lejjebb kúszik a tekintetem. Ó, egy ház tetején vagyunk. No fene! Szórakozottan húzom végig a talpam a törött cserépen, vesztemre. A következő pillanatban elvesztve az egyensúlyomat bucskázom lefelé. A cserepek meg szorgalmasan követnek, egészen addig, míg megelégelve a dolgot, kitárom szárnyaim és elrugaszkodva a gyermeteg alapzattól, néhány szárnycsapás múlva épségben landolok a ház mellett a homokban. Nah, ez a ház se volt itt, különben nem ide nyitom a kapumat! Nincs idő az emlékek felevenítésére, el kell kapnom Ophiliát, mert ha én megcsúsztam, akkor ő is megfog.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Feb. 10, 2019 2:51 pm
Következő oldal


*** Romos kiadásban ***

Curacao - Napjainkban DSC00496

Curacao - Napjainkban Restaurant-lions-dive

Curacao - Napjainkban 79bd106ee30a2b3b289fade0edb7a8285072842c
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 19 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 13 vendég :: 1 Bot




• Fajaink száma •
Arkangyal
8/4
Leviatán
8/1
Angyal
7
Démon
13
Bukott Angyal
3
Ember
2
Félvér
3
Harcos Angyal
4
Vadász
9
Nephilim
7