Ego Alpha et Omega, primus et novissimus, principium et finis
, said the Lord. which is, and which was, and which is to come, the Almighty.

 
Michael dolgozószobája
SUNSETS ON THE EVIL EYE THE HUNT FOR A LITTLE MORE TIME

Michael



☩ Reagok :
85
☩ Play by :
Keanu Reeves

Utolsó Poszt Hétf. Nov. 19, 2018 2:02 pm
Következő oldal


Elveszi az üveget, s felpakolja a lábát az asztalra. Vigyorgó tekintettel követem mozdulatait. - Én miért nem lehetek a padlón? Nekem is kijár, de nem mindenki azt akarja, hogy kőszikla legyek. - Mondom. Mondológja után rá nézek, s elmosolyodom, majd megfogom kis arcát. - Hát te mióta letté ilyen bölcs? - Igyekszem formázni a szavakat, s hirtelen böffenek fel egyet. - Váó ez új. - Értem a böfögésemre, majd mosolygok tovább.
- Igen, pont ezt mondom cicc..ccccám!- Válaszolom, Faye tettéért. - Mindig a hátérben voltam, ugyan megmentettem a várost, de nem tudom elfogadnak e az emberek. HIszen még is ideáig egy ember vezetett, most nekem kellene? - Belenéz a szemembe, s egy pillanatra értelmet nyerne a világ, s megértem szavait így az alkohol fátyla mögül is.
Elneveti magát, kijelentésemen, s állok fel, éppen hogy, s sétálok a hatalmas ablakhoz, megkapaszkodom. - Tudod mia vicc...ces? - Nevetek már az elején.
- A hatalmas Michael..- Hajlok meg. - Még szűz! - Röhögök, s ujjam az ajkaim elé teszem és ismét pszegek, hogy ez egy titok.
Nézek rá, majd elindulok egy másik üvegért, ami még bontatlan, s meghúzom majdnem a feléig.
- Itt vagyok, már lassan lassan 30 éve.. megbukni nem tudnék, és még nem éltem ilyenekkel. Raiden egyszer adott egy pornó újságot, deennyi. - Gesztikulálok, s végig nézek a nőn. - Még mindig szép vagy. - Emelem meg az üveget, mint aki tósztot mondott, s ismét meghúzom.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



@ I believe that we're meant to be I'm bad at love But you can't blame me for tryin'You know I'd be lyin' sayin'

Neriah



☩ Reagok :
15
☩ Play by :
Bridget Regan

Utolsó Poszt Hétf. Nov. 12, 2018 7:59 pm
Következő oldal


Michael dolgozószobája
Michael & Neriah
Zene linkje • szószám: Ide • Credit:

- Tudom. – mosolygok az orrom alatt. – Bukott vagyok, nem emlékszel? – veszem el tőle az üveget, miközben felpakolom a lábam az íróasztalra, s a számhoz emelem az üveget. Összetéveszthetetlen gurgulázó hanggal szökik ki börtönéből az ital, s miközben lassan csorog végig a torkomon, elgondolkodom rajta, én mit is vártam ettől, miután „letépték” szárnyaim. Talán a megváltást. Nem kaptam meg. Kérdésére az üvegre pillantok, mely már a hasamon pihen – miközben lazán a nyakát szorongatom- arról pedig az ablakra. Az ég alján, szürke fellegek, lomhán kúsznak, alig áteresztve a Nap sugarait. Nem hagyják elfelejteni, hogy a világra új korszak köszöntött. Halotti fátyolként lebeg a fejünk felett. A válasz pedig oly egyszerű… - Mert erős vagy, s ennél több kell, hogy padlóra kerülj. – nézek rá, kékjeimben az ő arcképe. Nem, nem erről a lőréről beszélek, melyet a hasamon ringatok, s melyből már annyit nyakalt be, hogy egy halandó rég magatehetetlenül fetrengene a saját hányadékéban s ürülékében. Arról beszélek, aminek Atyánk teremtette, s arról, melyről most, azt hiszi, kínozza. Nem vonom kétségbe, hogy valami összerántja mellkasát, mikor a lányra gondol… - Tisztában vagyok vele, mit érzel, hasonlóan érzek én is. – még mielőtt visszaadnám neki az üveget, a pohárért nyúlok, mellyel valószínűleg az elején mérte, a konyakot, stílusosan. Aztán már nem számított. A határok feszegetése, előbb – utóbb mindenkit elér. – De nem hihetjük, hogy teljesen magunkra hagyott. Úgy hiszem, a padlóra kell kerülni, hogy újra felállj. Így a válaszom, igen. De nem szabad utat adni a kétségeknek, mert az csak gyűlöletet szít. S ennek nem most van itt az ideje. – kortyolok bele a pohárba, úgy nézem tovább, miként csókolja meg az asztallapját. – A városért? – nézek ki ismét az ablakon. Semmi változást nem látok, a helyzet ugyanolyan szar, mint eddig. – Akkor igencsak rászedték, a kicsikét. – állapítom meg a tényt, de egyelőre nem ítélkezem, hisz nem tudom mi is történt valójában. Bár, ha tehetném, Lucifernél panaszt tennék. – Légy te a vezető. – mondom ki a számomra nyilvánvalót. – Igyál, tombold ki magad, tedd azt, amit a belsőd diktál, aztán bocsáss meg, hisz Atyánk mindig is erre tanított. Majd vegyél egy nagy levegőt, s csak előre tekints, a város nem maradhat vezető nélkül, s erre nincs alkalmasabb, mint te. - mire újra felé fordulok, a tekintetem az övébe tudom fúrni, hogy nyomatékosítsam szavaim. Ritkán van, olyan, hogy ne tudjak valamire válaszolni, ám a kijelentése ilyen. Egy pillanatra elkerekednek szemeim, majd hangos kacagás fakad ki belőlem, enyhén összerándulva, rázkódik meg vállam.  - Mókás vagy, ha iszol. - rázom meg fejem kissé, visszahulló tincseim lágyan cirógatják arcom, s újra beleiszok a pohárba.

Michael



☩ Reagok :
85
☩ Play by :
Keanu Reeves

Utolsó Poszt Pént. Nov. 09, 2018 4:35 pm
Következő oldal


Nem áll meg folyamatosan közeledik felém,  én élvezem a maró ízt még mindig. Italomból kér, én meg oda nyújtom neki. - Sok kell, hogy érezz is valamit. - Mondom, kicsit össze folyt szavakkal. - Tudod nem értem, mi miért nem tudok normálisan berugni? - Kérdezem szét teszem a kezem, a kérdés közben. - Olyan ürességet érzek. Hála neki. - Mutatok fel, majd rázom meg a fejem. - Vagy bárhol is legyen, mert ott nincs. - Nevetek fel. - Nem Faye miatt érzem ürességet, hanem mert nem tudom hogyan kell ezt viselnem. Hogy ez normális e? - Forgatom meg a szemem, majd rá fekszem az asztalra, s kezemet nyújtom, hogy agya vissza nekem a piát, ha így tesz megúzzom, majd vissza fekszem az asztalra.
- Eladta a városért a lelkét, mikor még lehetett, de az a démon nagyon elronthatott valamit. - dörmögök az asztalon. - Városunk vezető nélkül van, ha erre gondolsz, ha nem akkor drágám nem mászok a fejedbe, mert a végén te hányod össze helyettem magad. - Ülök fel, s nézek rá. - Te milyen szép vagy! - Pillantok rá teljes komolyasággal, majd nevetek egyet, de nem a helyzeten.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



@ I believe that we're meant to be I'm bad at love But you can't blame me for tryin'You know I'd be lyin' sayin'

Neriah



☩ Reagok :
15
☩ Play by :
Bridget Regan

Utolsó Poszt Csüt. Nov. 08, 2018 7:38 pm
Következő oldal


Michael dolgozószobája
Michael & Neriah
Zene linkje • szószám: Ide • Credit:

Nem csak vonásai, de hangja is megváltozott. Kellemes baritonja, mely olyan, mint a hajnal csendje, hűvös és nyugodt, most karcos és konyaktól ázott. Félre pillantva, látván az üres üvegeket, tudom, hogy ez nem éppen az a beszélgetés lesz, amire számítottam, de még hasonló sem. Ennek ellenére nem szakítom meg lépteimet, nyugodtan állok meg a szék mögött. – Ohh… - a hírt hallva elsőre csak ennyi szökik ki ajkaimon. Sejthettem volna, hogy az idősebbik Fay lány taszította ilyen állapotba Michaelt. Őszintén megvallva semmi bajom nem volt a nővel, addig, míg úgy nem döntött, hogy feldobja a bacskert. Igaz az előtt is elvette az eszét, de miután meghalt, egyenesen elkeserítő lett a helyzet. Addig legalább úgy tűnt, mint aki él, de utána, maga is egy két lábon járó lidércé változott. Arcomon játszi mosoly dereng fel, ahogy hallgatásra kér. A tény melyet közöl nem mulatságos, de sosem láttam még ilyennek, s ez… Talán megdorgálna érte, ha magánál lenne, de így lehet, fel sem tűnik, az a kósza mosoly arcomon, s fénye a derűnek a szememben. – Nekem is adsz vagy mind magadnak akarod? – ragadom meg a széknek a támláját, s fordítom ki, hogy beleülhessek. Közben a fejemmel a félig üres üveg felé bökök. – S te ezt honnan tudod? S egyáltalán, hogy lehetséges? Mert ez akkor azt jelenti… - nem fejezem be a mondatot. Vannak elképzeléseim, mégis megvárom, hogy ő közölje velem az igazságot vagy a saját elképzelését.   

Michael



☩ Reagok :
85
☩ Play by :
Keanu Reeves

Utolsó Poszt Csüt. Nov. 08, 2018 3:13 pm
Következő oldal


El ment. Többé nincs és nem is lesz. Miért ilyen keserű ez a kín, miért kell nekem ezt átélnem? Láttam őt, de ez a valami már nem ő volt. Hiába az alkohol nem jelent semmit, s nem is ér semmit. Meg is a maró íz, amit a nyelő csövemben érzek megnyugtat. Ez már nem az első pohár, de huszadikinál már nem számoltam.
Csak ülök, kezemben az ital s bámulom a falat. Eddig sok mindent meg bocsájtottam öcséimnek. Eddig elnéztem Lucifer játékait, de elég legyen. Soha nem bántottam, még alkut is kötöttem vele.
Kopogás majd várakozás helyett ajtó nyikorgása hallatszik. Nem is volt időm felfogni, hogy valaki az irodába lép. Iroda? Inkább hívnám sirhelyemnek már.
- Neriah! - csendül fel a hangom kissé már az alkoholtól ázva. Igen, annyit ittam, ami már egy angyalnak elég. Soha nem éreztem ezt a mámorító kotyagosságot még. Soha nem éreztem ezt az erőt, nem is tudtam milyen lehet egy ilyen állapot. Hívattam? Próbál eszembe jutni az indok, de csak fejem masszírozom.
- Biztos fontos lehetett, de már nem tudom. - mosolyod el s horkanok fel. Bizonyára nem tart sokáig részegség, de elég ahhoz már, hogy tetszeni.
- Azon kívül, hogy Cartelle démon semmi. De pssssszttt! - tartom ujjamat a számhoz. Kettőt látok a nőből és olyan, mintha repülnék.
- Ez legyen a mi titkunk. Az emberek pánikolása most nincs a napirendemben. - nyúlok az újabb adagért s kortyolok bele.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



@ I believe that we're meant to be I'm bad at love But you can't blame me for tryin'You know I'd be lyin' sayin'

Neriah



☩ Reagok :
15
☩ Play by :
Bridget Regan

Utolsó Poszt Szer. Nov. 07, 2018 3:17 pm
Következő oldal


Michael dolgozószobája
Michael & Neriah
Zene linkje • szószám: Ide • Credit:

Szolid kopogtatással jelzem, hogy megérkeztem. Ennek ellenére nem várok hívószóra, lenyomva a kilincset lépek be Michael dolgozószobájába. Milyen fura, hogy itt a Földön mennyire be lettünk skatulyázva. Mindent átveszünk az emberektől. Még mielőtt nem zárultak be a kapuk, önmagunktól börtönöztük be magunkat, falakt húztunk magunk köré, hogy elzárkózhassunk valami vagy valakik elől. Biztonságérzetet ad, mégis valahol hiányzik az a fajta szabadság, ami a sajátunk volt. – Hívattál. – szólalok meg, miközben áthaladok a szobán, lépteim zaját elnyeli az egykor puha bolyhos szőnyeg. Mára már megkopott, színe foltokban megfakul, kiszívta a Nap, ahogyan éveken keresztül szétszórta sugarait az ablakon keresztül. Ideje lenne fordítani rajta, s hagyni, hogy összeérjenek a színek. Míg ezen agyalok el is érek az asztalig, mely mögött valószínűleg ott ül. Elmerengek vonásain, tudom, hogy lehetetlen, de mintha megöregedett volna. Talán csak a fény s árnyék játéka, az teszi csalókává a szemek csillagosának fakóságát s Atyánk adta ráncok mélységének változását. Két kezemet az asztallal szembeni szék támlájára helyezem. – Történt valami? – vonom fel kérdőn szemöldököm.  

Neriah



☩ Reagok :
15
☩ Play by :
Bridget Regan

Utolsó Poszt Szer. Nov. 07, 2018 3:12 pm
Következő oldal


***


Utolsó Poszt
Következő oldal


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett tagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon
Nincs


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 2 Bots




Fajaink száma
Arkangyal
7/7
Leviatán
8/7
Angyal
2
Démon
9
Bukott Angyal
3
Ember
3
Félvér
3
Harcos Angyal
7
Vadász
8
Nephilim
3