Új topikot nyitok
Bátran nyiss friss topikot
Új hozzászólást írok
Válaszolj hozzászólással
 
Kísértetkastély

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Kísértetkastély - Page 4 Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
675
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Nov. 15, 2018 5:32 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling
Általában nagyon gyorsan összeállnak számomra a dolgok, de most valahogy mégsem. Csendesen hallgatom a körülöttem folyó diskurálásokat. A nő mellém áll, felcsapja a naplót, de már el is megy. Én pedig egyedül maradok, a gyertyát szorongatva. Pislogva tekintek utána. Sóhajtva fordulok vissza a pult irányába. A fájdalom már nem olyan vészes. Mégis praktikusabb megoldást találok. Viaszt csepegtetek a pultra és a kellő mennyiség után helyezem a gyertát rá. Remélem műkdöik.
Közben hallgatom a testem és a férfi sebkezelését. Csak szemöldököm vonom fel, hogy miért is nem telekinézist használnak, de most nincs időm erre.
Figyelmesen olvasom a naplót. Furcsa egy bejegyzés.
- A nő megszállott volt. A férje segítette volna… De… - nem világos, hogy most ellopták a gyerekeket? Gyerekeket.
Gyermekeket raboló lények. Ismerhetek én ilyet? Láthattam vajon valaha ilyet? Talán igen, talán a testemmel együtt tudnék rá választ is adni. Fel kellett volna, hogy tűnjön… Oh, hacsak nem akkor történt, amikor már nem néztem le a földre.
Közben ha megjelenik a párafolt, akkor összevont szemöldökkel nézek rá. Rúnák, ahogy a női testbe zárt valaki is mondta.
Majd újabb érdekes mondat üti meg a fülemet.
- Te mégis honnan tudnád, hogy kell vele bánni? Hétszáz évig bezárva voltál - vonom össze a szemöldököm, ahogy a másik kettőre nézek. Gyermekeket elraboló. Pince. Rúna. - Mit akar a mi testünktől? Mi nők vagyunk, de nem csak mi ketten vagyunk. Azonban ő egy ember, én angyal, mi köze lehet ehhez? - őrangyal... emberi nő. Van kapocs a kettő között. Elsőként démonra tippelnék. - Talán a nő nem tudta, hogy mik azok a rúnák, én tudhatom - kezembe veszem újra a fénygömböt. - Honnan tudod, hogy nincs a vassal barátságba? - kezd egyre zavarosabb lenni a helyzet. De a rúnák. - Rúnákkal csapdába lehet ejteni. Tudok üzenni ezzel a testtel bárkinek? - Mily kényelmes, amikor a sajátommal tudnék?
Bárhogy is van, a pince irányába kell indulnom. Valami ezt súgja. A rúnák, a pince. A vas? Bár ez képlékeny, nem alapozénk erre amíg nem tudom, hogy honnan van. A gyertyák a kezembe veszem és elindulok a pince irányába, hónom alatt a naplóval. Hátha odalent okosabb lehetek a rúnák terén. Hátha, amikor már ott állok a sötétbe feltűnhet, hogy ezek milyen rúnák. Ha addig nem jön közbe semmi és simán le tudok menni a pincébe.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Nov. 15, 2018 4:12 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling

────────────  Kísértetkastély - Page 4 2944700-20181015-8mzHkk   ────────────
Since the dawn of time. Only the strong have survived
Meglehet a tény miatt, hogy vállon talált egy vasgolyó és hogy eléggé vérzek, vagy csak a szoba gyér fényviszonyai teszik, de elsőre nem veszem észre a fegyvert, ami a kezeim közt lapul. Csak akkor tűnik fel az ottléte, amikor testem birtoklója a zseblámpa fénye miatt az arcához emeli a karját. Ha ez nem lenne épp elég veszélyes, még hadonászni is kezd vele. Párszor istenesen meglegyint, de a szárnyaimmal megvédem magam, tompítva az ütéseket.
Hé-hé, csak óvatosan azzal, még a végén újra elsül. - figyelmeztetem, mielőtt átlyukasztja az angyalbőröm, vagy rosszabb esetben magába ereszt még egy golyót. A vas említésére kicsit lehiggad. Kiderül, hogy nem először hall róla, korábban már bátyám is óvatosságra intette ez ügyben.
Igen, abból. - bólintok, majd még közelebb lépek hozzá, és amint lehetőségem nyílik rá a sebbe mélyesztem ujjaimat. Egyáltalán nem kellemes, sőt, kimondottan fájhat, de nem finomkodom. Minél gyorsabban kiveszem, annál hamarabb gyógyul és lesz jobban., mert hát jelenleg elég vacakul fest. Angyaltestem vékony, nőies ujjaival könnyedén megtalálom a lövedéket. Szerencsére egyben és nem darabokra törve, vagy csontba fúródva ért a találat. Így viszonylag elég gyorsan sikerrel járok. Angyali éles hallásomnak hála nem maradok le semmiről, hallok minden fenti szót, köztük azt is, hogy az angyalnak és az embernek nincs kiút. Meg valami mást is. Ez valami új. Mintha egy ima lenne, hozzám, méghozzá fivéremtől. Elég gáz lehet a helyzet, ha Seth imára vetemedik. Bátyám megüzeni, hogy vegyem magamhoz a fegyvert, mert még szükségünk lehet rá. Láthatóan neki egészen mások a szándékai, mint másik két testvéremnek. Hát legyen. Ha ez segít kijutni innét. Bár ha nem kéri, valószínűleg akkor is megkísérelném magamhoz venni a vascsúzlit. Rossz nézni, ahogy a lány a kezében tartja, a végén még ellövi valaki fejét. Talán pont az öcskösét. Amennyiben képes vagyok rá, úgy visszaüzenek neki, hogy "rendben".
A fénygömb nem tervez elengedni mindannyiunkat. - pillantok a testembe rekedt lányra.
A te tested és az angyalét itt tartaná. - osztom meg a fentről szerzett infókat, végülis jobb ha tudják.
De ő sincs a vassal barátságban. Add ide a fegyvert, én tudom hogy kell használni. Ha kell, lelövöm a "démont". - nyújtom felé a kezem, és remélem, hogy belátja, hogy annak jobb helye lesz nálam. Én szemrebbenés nélkül vasat eresztek a fénytündér szemei közé, ha ettől kinyílna a kastélyajtó és visszatérnénk a saját porhüvelyünkbe. Közben figyelmem angyalöcsémre terelődik és a naplóra. Ha talál benne valami hasznosat, úgy figyelemmel hallgatom szavait.  

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Athan


Kísértetkastély - Page 4 Jack's_Eyes_1301
☩ Történetem :
☩ Reagok :
238
☩ Rang :
☠ "vadászpalánta"
☩ Multi :
A gyűlöletgombóc
☩ Play by :
Alexander Calvert
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Nov. 15, 2018 9:15 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


☠️ Changeling

Rémálomföld lakói
•  szószám: 376 • Credit:

 
- Most pedig testeket. Áhh, mindent értek! - de végül csak megcsóválja a fejét, mert oké, érti ő, hogy az unalom sok mindenre képes, csak épp azt nem szereti, ha ennek ő vagy épp ők a tárgya. Persze, kíváncsisága azért még él, és ki is szedne mindent belőle, amit csak lehet, de nem sikerül. Megzavarja őket a harmadik fél, és bár őt nem, a nőt valamelyest mégis. Szusszanva emeli tekintetét a plafonra, amikor csattan és kikéri magának, mégis mit lehet és mit nem az ő engedélyével. Hát persze, az láthatóan nem zavarja, hogy majd fel lett gyújtva, de ha valaki kicsit követelőzőbb... Ki érti ezeket a fura népségeket manapság, és mire visszapillant rá, addigra a méreg egy része el is szállt, és ismét az alku ideje jött el. Hagyja Calypso-t is felfedezni, bár a papírost a fal helyett ő adja át gyorsan, miután kihalászta rejtekhelyéről és odébb lép, hogy elférjen és elérjen mindent, amit csak kíván.
- Áhh, már a tárgyalásnak nagyjából vége, most inkább... kérdezz-felelek játékot űztem – legyint egy aprót, és mit se moccan arra, ami a háttérben történik, és amit egy pillanatra megérez. Sőt mi több, még feltűnő sem akar lenni, így továbbra is csak ácsorog és figyel, de a történtek további részei nem jönnek. Kár.
- Azt mondta amúgy, van közös benne és benned. Vagy bennünk – pillant fel Seth arca mögött megbúvó nővérére, csak úgy félmegjegyzéssel. Egyelőre ő nem talált olyan emléket, ami ide való, persze, most, míg a másik beszél, keresgél, nem kint, hanem a fejben. Hátha.
- Csak előbb rakd vissza őket is a bőrükbe, az egyiküknél van a sajátom és kell – fonja karba a kezeit, nehogy már azok maradjanak hoppon és persze vele együtt ő. Leselkedésből nincs hiány, annyi szent, és mikor megérkezik a lépcső tetejére a félig alélt lányka, ő is az ajtóban állva figyel. Te jó ég.
- Benne ki is van? - érdeklődik, majd az ajtófélfának dőlve. - Én sejtem a választ, hogyan – bár ez inkább irónia, amit ő sejt, az nem épp kellemes. Megvonva a vállát, visszalép a szobába, és az eddig nem nézett szekrényt kezdi átkutatni. Ha ez a valaki infókat gyűjtött róla, talán fegyver is akad erre, amely nem árt, ha ismét hisztisebb hangulatra váltana, vagy meggondolná azt a segítséget.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




We're lost children of the sea

The past is gone - - Look out, the sun is going black, black - - Time to get back on the road

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Reyna


Kísértetkastély - Page 4 Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Reagok :
65
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Nov. 15, 2018 9:06 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling


 


Én sem örülök annak, hogy lelőttek, nem csodálom, hogy a test eredeti tulajdonosa sem. Amikor visszakapja majd, biztosan fájni fog neki, pont úgy, ahogy én is rosszul lehetek azok után, ahogy Seth a testemmel bánik.
- Észlény? Az, aki Seth testében van – felelem.
Én pedig mennék a saját porhüvelyem… ha jól emlékszem, így nevezik a démonok testét… Jelenleg azt hiszem, mindannyian ilyet birtoklunk… Szóval mennék a saját porhüvelyem után, ha nem vakítana el a lámpa fénye. Megmaradt kezem a benne maradt fegyverrel együtt emelem úgy, hogy alkarommal takarhassam szemeimet. Akkor eresztem lejjebb, amikor a világítás lejjebb megy.
Sokat hallott mondat jut el tudatomig. Számtalanszor mondta már ezt a démon, miközben vigyorogva közeledett felém. Most is jön. Felém tart, karját már nyújtva irányomba, én pedig hiába hátrálnék, falba ütközöm. Pontosabban… bútorba. Sajgó karom nem engedelmeskedik akaratomnak. Csüng tovább, mintha nem lenne jobb dolga, holott van. Távol kell tartania tőlem ezt a nőtestbe bújt férfit. Kénytelen vagyok épnek mondható végtagomra hagyatkozni. Arra, amelyikben ott van a durranó fegyver, csakhogy fogalmam sincs, hogyan kell azt használni. Nincs időm végiggondolni, miként fogta Natalie, vagy hogy Seth teste hogy használta. Ha lenne rá idő, biztosan sikerrel járnék, most viszont nincs. Ujjaimmal rászorítok kezemben lévő végére, majd jókorát lendítek, és akárcsak ököllel tenném, úgy ütök a némber felé. Még azelőtt, hogy elérnének hozzám szavai.
Meglepetten pislogok, akár sikerül őt megütni, akár nem. Karom is megáll a levegőben, mielőtt lejjebb engedném. Érzem, ahogy apránként fogy belőlem az erő. Épp úgy, ahogy korábban növekedett, ez viszont nem igazán a mágia. Most nem az fogy. Sokkal inkább az, ami bennem is van és valahányszor megsérültem és sokáig véreztem, éreztem. Ezt az elgyengülést.
- Azt már Seth is mondta, hogy vigyázzak a vassal. Az a valami is abból van, ami bennem van?
Amíg nem kapok rá választ, nem hagyom, hogy hozzám érjen, viszont amint érkezik, hagyom, hogy tegye, amit akart. Csendben tűröm, összeszorított fogakkal. Nyikkanást sem hallatok. Ez igazán semmiség ahhoz képest, amikkel régen szembe találtam magam.


Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Nov. 14, 2018 7:50 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling


Ilyen nyomorultul se éreztem még magam, még a ládafogság után sem. Túl sokan voltak a konyhában, nekem pedig friss levegő kellett és válaszok, ezért leléptem. Kint hiába is botorkálok, hiába is rángatom a kilincseket, nem nyílnak. Remek! Ezért felfelé veszem az irányt, minden egyes lépcsőfok egy merő szenvedés. Kövér izzadtságcseppek csorognak le a homlokomról, mire a legtetejére érek. Elkapom a fényasszony hangját, ahogy közli valamelyik testvéremmel, segít a kijutásban, de az angyal és az ember marad. Szóval a lenti szőkeség angyal. Még szinte fel sem érek, a cápafogas fényluvnya máris hozzám szalad, mint valami aggódó nyanya, tapizni kezd és felajánlja a segítségét. Talán a lépcsőzés tehet róla, vagy nem, de előre görnyedve kiadom gyomrom tartalmát. A csandázás után kicsit megkönnyebbülök, ha minden igaz. Talán jobban is tudok figyelni a környezetemre. Meggyógyít, ha nem veszek vasat a kezembe? Ugyan miért? Tán ő is allergiás rá?
- Megígérem. - felelem, miközben leülök a fal tövébe. Persze azt nem ígérem neki, hogy más nem fogja kézbe venni. Bizonyosan még nem láttam minden trükkjét, de azt már most tudom, hogy eszemben sincs kiereszteni a világra, van éppen elég bajunk a tollasokkal, villásfarkúakkal és a sötét Nagyasszonnyal. Nem hiányzik még egy bosszantó sakkfigura. Inkább megehetnénk a szívét, hátha elnyerjük az erejét, vagy legalábbis egy részét.
- Milyen lény vagy és hogyan bűvölted meg az ajtót, mintha élőlény lenne? - érdeklődöm tőle és felfelé remeg a szám sarka. Olyan kedvesnek tűnök, amilyennek még talán senki sem látott mindezidáig. Bár a mosolyom elég bárgyú lehet, lévén, hogy ramatyul vagyok és festhetek. Nem tudom, a nő érti e az ősi nyelvünket, de úgy szólítom meg húgom és öcsém. Amennyiben felfigyel és fülelni kezd, nem folytatom, de ha értetlenül néz rám, üzenek testvéreimnek.
- Nem szabadulhat ki! - integetek feléjük mosolyogva, mintha csak köszönteném őket. Ekkor eszembe jut valami. Öcsém a tollcsomó testében ragadt. Kaliyo révén pedig tudok egy, s mást az angyalokról. Itt van az ima ideje…Remélem, gondolatban is működik. Ilyet se csináltam még. Főleg nem imádkoztam Markanhoz. De bízom benne, hogy meghallja. Míg a lény testvéreimmel beszélget, addig én bágyadt mosollyal figyelem őket, de közben gondolatban próbálom Markangyalt elérni.
"Ó, szőke tollas testébe ragadt öcsém, ki a konyhában lófrálsz, vedd magadhoz a testedhez passzolt fegyvert és tartogasd későbbre a vasgolyót, mert szükség lehet a fényluvnya ellen, kit nem engedhetünk ki élve a házból. A szíve kell nekünk, az ereje velünk legyen! Ámen!"
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Nov. 14, 2018 5:09 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling
Szeszélyes egy entitás az már egyszer biztos. Valahol megértem, hisz én sem örülnék, ha a menedékemben számon kérnék tetteim. De a tényen mit sem változtat, hogy ez a bőr már túl nagy nekem és ki akarok jutni belőle, ahogyan a házból is, és jelenleg az ide-odacikázásával csak hátráltat. Vagy… - Igazad van, ez a te házad. Ne haragudj, de csak segíteni szeretnék. – vágok bűnbánó képet, amennyire fivérem ábrázatával ez lehetséges. Hízelgés még sose ártott, s talán kissé megnyugszik. - Átérzem a helyzeted.- körbe járva a szobát, akasztom le a papírost a falról, ha már Athan felhívta rá a figyelmem. – Lent? Történt egy kis baleset, de semmi komoly. – gondolok itt az elsült fegyverre, melynek áldozata Markan teste lett. Hogy az övé milyen állapotban van, nem tudom, hisz nem vettem a fáradságot, hogy még a nappaliba is benézzek, mielőtt felvágtattam ide. – Bocsáss meg Öcsém, folytasd csak a tárgyalást. – bólintok beleegyezően, miközben a hiányzólapot a könyvbe helyezve végig olvasom azt. Remek miért is ne a cukor? Persze, mert egy kiló sót tartogatok a zsebembe.  Míg öcsém lehetőleg szóval tartja, addig nekem teljesen más fogalmazódik meg a fejemben, az olvasottak alapján. Eddig úgy tűnt a mágiánkra nincs befolyása, így ahhoz folyamodok. Mivel még fogalmam sincs, hogy a bebörtönzött bátyám éppen felfelé igyekszik a lépcsőn, a konyhába küldöm az üzenetem. Egy pillanat. – Mi a terved velük? Bebörtönözöd őket a házba, ahogy veled tették? – fordítom felé fejem. Hol is tartottam? Reménykedem benne, hogy a konyha ablaka vagy az üveges szekrény ajtaja vagy csak egy fazék oldala elég párás ahhoz, hogy üzenetem elérjen azokhoz, akiknek szánom. HA sikerül nem mást olvashatnak ki belőle, mint „láda, pince, rúnák „. Se időm, se erőm nincs meg hozzá, hogy hosszabb magyarázatot fűzzek a dologhoz, de bízom fivérem képességeiben és eszében, hogy maga is rájöjjön. – Mi lett az itt lakókkal? – érdeklődöm tovább, ha célba ért üzenetem talán, szükségük van némi időre. – Hogy szabadulhatunk meg a kölcsön testtől? – ráncolom össze szemöldököm, miközben olykor-olykor egy - egy asztalon heverő dologgal babrálok. A nő után kidugom én is a fejem, hogy mégis ki az új jövevény. Azt mondtam bízom Seth eszében? Bíztam, míg úgy gondoltam ő is lent van.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
CherryPie


Kísértetkastély - Page 4 CznVQnFIf you close your eyes and you open your mind
The veil disappears and you'll see it all

☩ Történetem :
Once upon a time...
☩ Reagok :
63
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Nov. 13, 2018 8:28 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling

Helen • Credit:


Calypso tetteinek nyomai s káoszt szító öröksége nem vész el, Reyna, kit lelőtt, maga gazdagodik a rettegett fegyverrel, amely nem feltétlen biztos, hogy az ő kezében van a legnagyobb biztonságban. A fájdalma erős, noha egy szinte egész életében kínzott lélek könnyedebben viseli a megpróbáltatásokat. Viszont a sebe nem kezd el gyógyulni, lüktet belőle a vér, ami előbb-utóbb érezhetően meg fogja terhelni a szervezetét. Markan mindeközben felfedezi, hogy az ő testét érte a lövés, így érthető reakcióként szalad a helyzet orvoslására. Kérdés, Reyna engedni fog neki? Talán nem ártana vigyáznia, nehogy ismét elsüljön az a pimasz kis fegyver. Nyilván, ha a testében rekedt lány engedi s nem ellenkezik, sikerrel kiszedheti a golyót, ám egyéb esetben nem árt a körültekintés.
Seth sincs rózsás állapotban, a naplót még felcsapja, de sajnos nem tud belőle mit kihámozni. Kitántorog a konyhából a folyosóra, ahol lázas kutakodásba kezd. Két oldalt még egy-egy szoba, mit felfedezetlenül hagytak korábban, csakhogy ajtóikat nem tudja kinyitni. Megeshet, hogy zárva vannak, vagy éppen beragadva? Az sem lehetetlen, hogy pont a rossz irányba húzza, ilyen ködös elmével a rálátása nehézkes. Felkapaszkodik hát az emeletre.
A konyhapulton felejtett naplóra immáron az enyhülő fájdalmaival küszködő Ophiliának van gondja egyedül. Seth legalább válaszol neki a pincét illető kérdésére, de a gyertya problematikájával magára maradt, amit egyébként sikerrel meggyújtott. Biztosan ki tud ötleni valami alternatívát, ám ha megpróbálja sérült kezébe fogni, azzal sem lőne mellé, hiszen a fájdalom enyhülésével a csontja is szépen kezd beforrni. Bárhogyan is legyen, a napló felcsapott két oldalára rálát, és minő véletlen, mintha Seth ösztönnel a kellő információkhoz vezette volna őt. Persze a szövegben akad töménytelen felesleg. Az apuka írása, ki felesége megszállottságáról panaszkodik. A nő az eltűnt csecsemőket övező nyomozásáról, akiket valamilyen nem emberi lény lopkodott el a környékről, s akitől a saját újszülöttjét is félti. Az adott napi bejegyzésben egy angyal is említésre kerül, a férfi szkeptikusan ír róla, kit a neje Aglának nevezett és akit a családja őrangyalának tartott. Süt az írásból, hogy egy árva szavát sem hitte el a feleségének, sőt, aggódott a mentális egészségéért. Aznap inkább dolgozni sem ment, hanem otthon maradt a zaklatott asszonnyal és három gyermekükkel.

Az emeleten tovább zajlik a traccsparti.
- Nem, te butus! Amióta elzártak, semmit nem tudok tenni, csak szórakozni az ide betévedőkkel. Régen gyerekeket cseréltem el, most pedig…? - vonja meg a vállait, hiszen csak rádöbbent már Athan, mire kíván célozni a szemérmetlen lény. Talán többet is csicseregne, ha nem toppanna be Calypso. Voltaképpen várt rá a nőszemély, ám a szavait hallva sértődöttség ül ki az ábrázatára.
- Ez az én házam, itt én döntöm el, mikor mi történik! - morran fel karba tett kezekkel, a következő momentumban meg lelkesen fülel, mit motyog Athan a másiknak. Közben persze kattognak a fogaskerekek a fejében is az alkut emésztgetvén, s amennyiben kitárgyalták egymás közt a lenti eseményeket, újfent megszólal.
- Segítek nektek, amennyiben kijuttattok. Kivéve az angyalnak és az embernek - közli, kijjebb lépvén a szobából, s ahogy elpillant oldalvást, észreveszi az utolsó lépcsőfokon felkapaszkodó Seth-et. Aggódón fut oda hozzá.
- Ó, jaj nekem… Mit tettél magaddal? - sóhajt fel, a fejét csóválva, míg végigtapogatja nyirkos, forró arcát. - Meggyógyíthatlak, ha megígéred, vasat nem veszel a kezedbe! - ajánlkozik készségesen, nem különbül fejtegetve a furcsa és légből kapottnak ható kérését.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Athan


Kísértetkastély - Page 4 Jack's_Eyes_1301
☩ Történetem :
☩ Reagok :
238
☩ Rang :
☠ "vadászpalánta"
☩ Multi :
A gyűlöletgombóc
☩ Play by :
Alexander Calvert
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Nov. 13, 2018 11:17 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


☠️ Changeling

Rémálomföld lakói
•  szószám: 365 • Credit:

 
- Az úgy jóval kellemetlenebb – bár ő a ládában folyamatosan ezt kívánta, lenne inkább egyedül, mégsem olyan jó az hosszas idő után. Így valahogy megérti, miért annyira kellemetlen neki az, hogy nem azonnal nyitották ki neki az ajtót, és törhetett ki a szabadság felé. Ó, ha az olyan könnyű lenne, de a bezárás okkal történik és persze okkal nem egyszerű. Sorstársak ebből a szempontból, de többől nem. Nem tud róla semmit sem, csak annyit, amiket a lapon olvashat. Átfutja azt, mielőtt még eltenné, és bár sokkal okosabb nem lett tőle, úgy véli, egyelőre ennyi információ elég volt róluk, egyelőre nem az a téma, hogy bánjon el velük, hanem elsőnek megértse, hogy mit követhetett el, vagy épp mire készül velük ezzel a kis akcióval. Persze. Benne van egy kis sértettség azért, amiért így megkeverte őket testben és „lélekben”, de kezdi legyűrni, nem ez mozgatja, nem fognak így maradni örökre. Ebben biztos. Ő sem tudja, kikkel kezdett ki.
- Szimbólumokkal. Vagy úgy! Akkor már értem, hogy volt rá képes – bólogat párat, sejtve, hogy ha pontosan milyenek azt nem, de mihez hasonlók lehetnek azok, amik képesek elzárni. És amely miatt most bosszankodik. Türelmesen várja a választ, és valahol meg sem lepi az, sőt mi több, elsőre rosszabbra számított, miszerint megeszi azokat, vagy... hát feláldozza. Oké, elborult elmével bír néha.
- Tehát, te kapsz egy társat ide, ők meg egy gyereket? De akkor hol a többi? - értetlenkedik, hogy az előbb egyedül volt, kiket és mit cserél, mert ezek a gyerekek eltűntek és talán sose kerültek elő. Lehet van valami turpisság benne, csak nem veszi észre azonnal. Hmmm. Inkább járkálna még kicsit, ha lentről nem hallatszana a világvége muzsikája.
- Azok, tényleg szórakoztatóak, ebben igazat adok neked – most ő is vidámabban szól, de valamiért ott van az is, hogy a hideg rázza. Nem, valami itt akkor sem stimmel. De a felmentősereg úgymond megérkezik, nem mintha valamitől meg kellene menteni éppen.
- Épp ez is szóba került már, csak még nem jutottunk el oda. Viszont lehet... - lépked testvéréhez közelebb. - ...hogy megvan a könyvecskéd utolsó darabja. Mi van odalent amúgy? - ezt már halkabban jegyzi meg, mellékesen, a figyelem még mindig a nőé, bármit is tesz.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




We're lost children of the sea

The past is gone - - Look out, the sun is going black, black - - Time to get back on the road
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Nov. 12, 2018 4:50 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling


Már azelőtt is furán érzem magam, mielőtt bekapom a bogyókat. Semmi figyelmeztető leírást nem olvasok egyiken sem, így nem tartom veszélyesnek. De valószínűleg valami elhomályosította a látásomat, mert még furábban kezdem érezni magam, miután begyógyszerezem magam. Nem veszem észre, hogy a Calypso által kilőtt golyó eltalálja öcsém testét. Talán még azt se vettem volna észre, ha a kölcsöntestem találja el. Csak annyit fogok fel, hogy szarul fest, ezért megkínálom a gyógyszerekkel, hátha segítenek. De ő nem kér belőlük. Mire kettőt pislogok, Calypso eltűnik, helyette pedig a szőkeség testébe szorult Markan kerül elő és az Athan testébe szorult valaki, aki kizárásos alapon a szőkeség lehet. Ők is eléggé szarul festenek, amit azt hiszem meg is jegyzek hangosan. Vagy csak gondolatban? Ki tudja már. A gyomrom zuborogni kezd. Szóba kerül valami napló, ami le is kerül az asztalra. Felcsapom, de szerintem a látásommal valami bajok lehetnek, mert még mindig nem tiszta, nem tudom kivenni a szavakat, mondatokat, hiába is hunyorgok. Úgy döntök, másra hagyom a megfejtést, vannak rá elegen.
- Markan, figyelj! Lent a pincében. Zárhatták el. A fényasszonyt, aki itt garázdálkodik. Tele van a fal megtört pecsétekkel, rúnákkal, de nem mindegyik világos a számomra. Mi lehet a nő? Ja, és figyeljetek nagyon, mert itt talán a falnak is füle van, szó szerint! - figyelmeztetem őket. A gyomrom egyre jobban csikar, lehet az éhség is rátett egy lapáttal, plusz a bogyók, de nem érzem rózsásnak a helyzetet. Míg Markan azon van, hogy a sérült Reynát ellássa annak ellenére, hogy nem kér a segítségből és az idegen nő is elkezd kutakodni, meglépek a helyiségből. Valami nem kóser, úgy érzem. Nem hagy nyugodni a tény, hogy a ház, mintha élne. Mintha egy élő személyt zártak volna be a bútorzatba. Ki kell derítenem, mi folyik itt. Szédülni is kezdek a csikaró gyomrom mellett. Benézek valami nappali szerűségbe, ahol minden csupa víz és sötét. Semmi meleg. A homlokomról kövér cseppekben folyik az izzadtság, ám nem vagyok hajlandó megválni a meleget adó zakótól, mert egyik pillanatban ráz a hideg, a másikban meg úgy érzem, kirobban a testem, mint egy vulkán. A lépcsők mögötti sötétségbe veszem az irányt, már amennyiben van ott valami és benyitok minden egyes ajtón. Ha nyitva vannak. Ha találok egy budit, ott maradok és magamra csukom az ajtaját. Ha nem találok ott semmi érdekeset, elkezdem megmászni a lépcsőt, igazából a korláton húzom fel magam, mert nehéznek érzem a lábaimat.
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Nov. 12, 2018 3:24 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling
- Honnan kerültél elő, jöttél. – magyarázom a Reynának. Kissé mintha hasonlítana hozzánk. Tudatlan a körülötte levő dolgokban, talán ezért is vagyok olyan, amilyen hozzá, segítőkész. Remek. A használati utasítás melyet nem tudom, hogy Sethtől vagy Ophilliától kaptam kölcsön, de nem teljeskörű. Kis baleset a következménye. A legjobb családban is előfordul az ilyesmi. – Oh. – esetlen vigyort küldök Reyna felé, szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem a halandó testét lyukasztottam át. Bár az is biztos, hogy Markan se fogja dicséretből megveregetni a vállam. – Te tudod a nevét, akkor biztos használni is tudod. – nyomom a kezébe távozásom előtt a pisztolyt. – Kárpótlásul. – rántom meg a vállam. Felkaptatok a lépcsőn, s mivel öcsémet nem találom az üres szobában, így átcaflatok a másikhoz. A fogadtatásom egyik féltől sem a legkedvesebb. Athan megjegyzésére csak megforgatom a szemem, de inkább szóra sem méltatom, csak szótlanul várom, míg befejezi a műsort. – Ahogyan téged a fentiek. Beszélhettünk volna lent is. De most itt vagyok. Ha megmondod, hogyan kaphatjuk vissza a testünk és juthatunk ki innen, velünk együtt te is elhagyhatod ezt a házat. – lépek beljebb a szobába, hogy magam is jobban körül nézzek.  
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Nov. 12, 2018 11:25 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling

────────────  Kísértetkastély - Page 4 2944700-20181015-8mzHkk   ────────────
Since the dawn of time. Only the strong have survived
Elhagyva a nappalit a konyhába lépek át, szorosan angyalöcsém nyomában, ahol végre megpillantom saját magam és a csöves lányba rekedt bátyám. Amennyire ezt az ottani fényviszonyok lehetővé teszik, megpróbálom felmérni az állapotomat. Már majdnem megnyugszom, hogy nem ért nagy kár, mikor feltűnik, hogy a mozgásom valahogy nem az igazi. A levegőben terjengő lőporszag mellett valami mást is megérzek. Vért. Vér szagot érzek, majd megszólal a testem birtoklója, hogy meglőtték.  
Remek...  - morgom az orrom alatt, mikor rájövök, hogy a porhüvelyem lett a golyófogó.
Melyik észlény lőtt belém? - kérdezem kíváncsian, miközben a nőtestű Seth felé nézek. Valami azt súgja köze van hozzá. Közben arra gondolok, bárki is volt, bár fordítva fogta volna azt a fegyvert, mikor meghúzta rajta a ravaszt. Az angyal a naplóval kezd foglalkozni, és segítenék is neki, ha nem lőttek volna le. A tény, hogy valami vasszármazék landolt a testemben, kicsit leköti a figyelmemet. Mivel még működik, lehajolok a földön lévő zseblámpáért és azzal világítok, hogy megnézhessem, hol lyukasztottak át. Először sikerül a fejem felé irányítani a fénycsíkot. Ha nem csukta be időben a szemét, akkor nagy eséllyel sikerült elvakítanom. Majd lejjebb eresztem a műanyag fénytartót.
Hm... - észrevételezem, hogy tekintélyes vérmennyiség áztatta át az ingem.
A vállamat érte...lehetne rosszabb.. - lépek hozzá közelebb, annak ellenére, hogy kérte, hogy ne tegyük. De eszemben sincs távol maradni, amikor egy lyuk tátong a rajtam és ömlik belőlem a vér.  Tehát közelebb merészkedek, miközben az asztal szélére állítom a pilácsot. Az elszakadt ruhámra csak legyintek jelezve, hogy nem fontos.
Viszont lehet ez kicsit fájni fog...- mondom és már nyújtom is felé a kezem. Most kicsit jobban ki kell nyújtózzak, angyaltestem karjai rövidebbek sajátoménál. Testem reakcióiból ellenállásra számítok. Bárki van benne makacs, talán fél is. Nem kér az ellátásból, pedig én biztos nem akarom bántani őt.
A vas nem a barátod. Jobb ha nem tiltakozol, mert később rosszabb lesz. - magyarázom neki. Mindkettőnk érdeke volt, hogy kikaparjam belőle a vasat. Ha csápolni kezdene, úgy szárnyaimat pajzsként húzom magam köré, hogy felfogják ütéseit. Elvégre én sem akartam tovább amortizálni az angyal testét. Ha sikerül közel kerülnöm a sajátomhoz, úgy megragadom a vállát és gondolkozás nélkül belenyúlok a sebbe, hogy kihalásszam a lövedéket. Tudtam, hogy kell csinálni. Nem ez lenne az első eset, hogy vasat húzok ki magamból. Bár golyó változatban ez lenne az első. Ha nem mocorog gyorsan túl leszünk rajta.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Reyna


Kísértetkastély - Page 4 Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Reagok :
65
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Nov. 12, 2018 9:55 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling


 


Fáj… Ez nem olyan, mint amikor eltalálnak egy nyíllal. Ez sokkal fájdalmasabb. Olyan sebesen jön, hogy látni sem lehet. Durr, és már ott is van. Ezúttal a vállamban. Kezem rátapad új sebemre, miközben lerogyok a szoba egyik falának tövébe. Fekete vérem hamarosan elárasztja medvemancsom, amit hiába szorítok rá, nem javul. De hát ezt már rég tudom. Azt, hogy hiába a nyomkodás, az sosem segít. Felesleges cselekvés, mégis minden alkalommal megtettem. Valahányszor megsebesített a démon és alkalmam adódott használni kezeimet, azok sérüléseim fölött kötöttek ki, miközben görnyedtem a fájdalomtól.
Mégis, idővel már ahhoz is hozzászokik az ember, hogy megsebesül. Most sem tart sokáig összeszednem magam. Tehát ezt jelenti a lelőni. Máskor óvatosabbnak kell lennem azzal, aki ilyennel fenyegetőzik. Vagy azzal, aki egy ilyen fegyvert birtokol.
- Engem lőttek le – morgom, miközben felkelek.
Az új érkezőkön próbálok eligazodni. Figyelem, kik, vagy mik ők. Ha az angyal szárnyai még mindig láthatóak, akkor egy pillanatra elcsodálkozom. Hogy került ide egy angyal? Azért jött, hogy megmentsen? Nem, nem biztos! Phanuel azt mondta, hogy vannak rossz angyalok is. Lehet ő is olyan rossz, mint az a szörny, aki bezárt minket lentre.
- Ne gyertek közelebb! – szólalok fel.
Nem kell ellátni senkinek a kezem. Jól van az, még használható… Vagy mégsem. Amikor megpróbálom megemelni, nem sikerül. Alig emelkedik és azt is fájdalom kíséri végig. Másik kezemmel nyúlok érte és felkaromnál fogva megemelem, összeszorított fogakkal. Amikor elengedem, az visszahullik testem mellé. Tehát tényleg nem használható. Amiatt lenne ami bennem van? Érzem, hogy ott van. Az a valami, ami sebet ütött rajtam. Ez nem jön ki úgy, mint a nyíl vége. Rövidebb egy nyílnál.
Amíg én sérülésemmel voltam elfoglalva, észre se vettem, Seth mit tömött a testembe. Pedig ha láttam volna, hogy mire készül, biztos rászólok. Lassan mellé araszolok, majd végignézek rajta, hogy van-e valami változás. Várjunk! Ha rajta van a nemrég érkező… nő ruhája, az azt jelenti, hogy a némber testében az én jelenlegi testem tulajdonosa van?
- Sajnálom, elszakítottam a nadrágodat! – fordulok felé.
A gyertya tartásának feladatát nem vállalom magamra. Egy kezem maradt, azt pedig nem tudnám használni arra, hogy megvédjem magam, vagyis a testem, ha le lenne foglalva. A távolságot is tartani akarom az idegenektől. Lehet, hogy egyikük testében vagyok jelenleg, de akkor sem bízom bennük. Főleg nem így, sebesülten.



Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Kísértetkastély - Page 4 Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
675
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Nov. 11, 2018 10:27 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling
Mire áttérünk a nappaliba különös látvány fogad, és be kell látnom, bármi is uralja ezt a házat… Hát…
- Eléggé kar fétise van - jegyzem meg. Hisz az én karom még mindig sajog, s most hogy ez eszembe jutott, érzem a fádjalomnál lüktető véremet. A kínzó érzést, mely az elevenembe hasít. Csak még jobban a mellkasomhoz szorítom a fájó karom, remélve, hogy ezzel szűnik bármilyen fájdalom?
Mégis milyen reakció ez? Hisz pontosan tudom, hogy ez miként működik. Nem egy angyalnál ez egy lassú folyamat.
- Valaki kösse be a kezét… - jegyzem meg, miközben a pultra rakom a naplót. A sérült karomat továbbra is magamhoz szorítva a szabad kezemmel kutatok gyertya után. Talán ha a saját testembe lennék észre is vehetném az elemlámpát, de a fájdalom elvakít, csillagokat látok, így marad számomra a keresés.
Közben akaratlanul is az emelet irányába tekintek, mintha várnék onnan valamit. -  Mi volt odalent a pincébe? - kérdezem, hogy azzal is teljen az idő, majd!
Heuréka!
Találtam gyertyát. Már csak meggyújtani kell igaz? Mit is mondott a testem? Erősen kell koncentrálnom. Olyan erősen koncentrálok a tűzre, az anyagokra, melyek alkotják, hogy még a szemöldököm is láncba szalad.
S remélem tényleg csak ennyin múlik az egész és kapok fényt.
És ha kapok és ha nem történik semmi közbe és persze ha továbbra is ott van a pulton a napló, fölé hajolok a fénnyel. Ahha… Csakhogy… Ha az egyik kezemet nem akarom mozgatni, mert fáj, a másikba meg a gyertya van, miként is fogom akkor lapozni?
Sóhajtva fordulok a többiek felé.
- Valaki tartaná nekem a gyertyát? - kérdezem mosolyogva, szelíden. Talán másik testbe ragadtam, de a mozdulataim az enyémek. Kecsesek, megfontoltak. Viszont a karom már nem lüktet annyira. Betudom annak, hogy a sajátos gyógymódom, hogy nem mozgatom, meghozta a várt eredményt. - Megpróbálnám megfejteni, hogy mit tartalmaz a napló. Kézírás olvasásban jó vagyok - mondom, hisz ha a sajátomat ki tudom… bárki másét is ki fogom tudni olvasni.
Ha nem engedik, úgy azt hiszem, hogy utat kell nekik engednem, de ha igen, ép karommal lapozom át újra, immár a gyertya fényében a naplót. Jelek, szimbólumok, kiemelések után kutatva, ami megkapják tekintetem, ami sejteti, hogy mi is történt itt, ami megoldást hozhat számunkra.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
CherryPie


Kísértetkastély - Page 4 CznVQnFIf you close your eyes and you open your mind
The veil disappears and you'll see it all

☩ Történetem :
Once upon a time...
☩ Reagok :
63
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Nov. 10, 2018 4:06 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Úgy fest, a leviatán família töredéke is elég ahhoz, hogy rövid időn belül káoszt hozzanak a helyre, ahol éppen tartózkodnak, nem is hiába zárta el őket Isten abba a ládába. A konyhában előkerül egy fegyver, amit Reyna hamar felismer, kár, hogy a veszélyeire nem figyelmezteti a vele hadonászó Calypsot időben. A nő szerencséjére a fémmel való ismerkedés kezdeti szakaszában nem történik nagyobb baj, ámde a szándékos próba már meghozza a gyümölcsét. Még egy több ezer éves lénynek is okozhatnak meglepetést a technika vívmányai, elvégre honnét tudhatná, miként álljon, vagy hogyan támassza alá a csuklóját, ami bizony a fegyver elsütésénél és visszarúgásánál veszít a biztos tartásából. Elég néhány centit elmozdulnia ahhoz, hogy a golyó ne a szemközti falat ékesítse, hanem a Markan testében rekedt Reyna vállát. A fájdalom komoly, de a sérülés közel sem vészes. Vérzik ugyan, azonban nem talált el fontos eret, aminek okán ha ideiglenesen is, felmondhatná a szolgálatot a test. Ellenben a gyógyulása akadályozott a lövedékben található vasszemcséknek hála, és emiatt az azonos oldali karját szinte nem is tudja használni.
Nem sokkal Calypso remekre szabott produkciója után a nő már tovább is áll, helyét pedig Ophilia és Markan veszik át. Utóbbi minden bizonnyal a sötét miatt nem láthat sérültet, viszont Seth válasza egészen érthetetlen.  A korábban felelőtlenül bekapkodott bogyók, melyeknek kacskaringós írását a láz állapotában alaposan félreértelmezte, talán torzítottak az észlelési képességén? Ki tudja. Az egyedüli szerencséje, hogy a pirulák kombinációja nem okoz semmiféle káoszt a testében, ellenben üres hasa a percek elteltével morogni, glugyogni kezd.
A konyha másik súlyosabb sérültje, avagy Ophilia idővel enyhülést tapasztalhat a fájdalom tekintetében, de még közel sem tökéletes a helyzet. Az angyalnőt mindenesetre ez nem gátolja meg a feladatra való koncentrálásban. Reyna földre ejtett zseblámpáját is hasznosíthatja, viszont ha szívesebben kutatja fel a fiókokat, egy hátramaradt gyertyát találhat ott is. A naplót addig a konyhapultra teszi, mit lassacskán körbeállnak a többiek. Vajon Calypso birtoklási vágya a testvéreiben is feldereng a zsákmány láttán, vagy hagyják Ophiliát intézkedni?

Odafent a lény nagyot sóhajt és megforgatja a szemeit. Sérti az önbecsülését ez a nagy óvatosság és állandó kérdezősködés, célozgatás.
- Egyedül én - feleli szűkszavúan, arra meg csupán bólint, hogy tudja, micsodák ők. Tudja a fenét, ám nem látja értelmét elmagyaráznia, miként is működik ő, és miből következtet bizonyos dolgokra. A féligazságok pedig már majdnem lefedik a valóságot, így nem törik bele a bicskája abba a kósza bólintásba sem. Közben megint csak hagyja, olvasgasson, nézelődjön magában a leviatán. A hajtincsre nem mondd semmit, noha hozzá is közel áll, éppúgy a kiválasztott papírt sem rohamozza meg, hogy elkendőzze az igazságot. Amelyen több minden szerepel. A tündérek fajtái; vízi népek, erdeiek, hegyekben lakók és a házak falai között sunnyogók, a kavicsok alatt rejtezők vagy éppen a virágszirmok közt bujdosók. Nincsenek mind részletezve, általános leírásuk olvasható, miszerint akadnak, akik az embereket segítik, mások vicces tréfákat űznek, megint mások kisbabákat cserélnek el, vagy történetesen olyanok, akik a házakat, netán a természetet óvják. Jellemzőik és képességeik szerteágazósága nem vitás, de vannak közös pontok; hazudni nem képesek, imádják az embereket, a vágyakat kiolvassák, büszkék s sértődékenyek, illetve az illúziók és a báj mesterei. Egyébként óvakodnak a vastól, ám a cukrot sem állják. Hogy miért? Az a rész sajnos hiányzik, a lap alja sérült. Kérdés, mekkora gond ez, hisz a könyvet emberek írták, így az információk igazságtartalmára is nehéz alapozni.
- A pincébe zárt valami aljas szimbólumokkal. Szerencsére nemrég megrepedeztek, így legalább a házat átjárhatom - mosolyodik el büszkén és elégedetten a nőszemély, noha boldogsága akkor lenne teljes, ha végérvényesen kijuthatna innét. A következő kérdés megválaszolásán rágódik egy kicsit, de végül csak kinyögi. - Gyerekeket cserélek el a sajátjainkra - feleli, mielőtt elpillantana oldalra. - Vagy kavicsokra, ha nincs más - vonja meg a vállát. - Unalmas a magunk társasága, az emberek pedig rendkívül szórakoztatóak! - teszi hozzá már vidámabban, mielőtt megakasztaná a lentről dörrenő lövés hangja, s nem sokkal később az ajtóban megjelenő másik.
- Az alku? Eddig jobban érdekeltek téged a lenti dolgok - teszi karba a kezeit.
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Nov. 09, 2018 8:38 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling


Szóval jól tippeltem, Calypso hesszel a testemben. Míg húgom feltúrja a konyhát, szétnézek én is. Kicsaphatnám orrom folyadékát Markan zakójába is, de nem hiszem, hogy jó néven venné. Rontani meg nem szándékozom az amúgy sem fényes kapcsolatunkon. A függöny tiszta dudva, egy évtizednyi por ülhet rajta, szóval hanyagolom. Az ablak melletti sötét sarokban azonban észreveszek valamit. Egy polc, amin van egy csomag, amin a papírzsebkendő felirat virít. Hmmm kendő! Ez kell nekem. Kibontás után kipróbálom, majd miután már tisztábbnak érzem az orrom, a hátam mögé hajítom a használt kendőt és megvizsgálom a polcon lévő dobozokat, üvegeket, melyekben fura kis bogyókat látok. Ez vajon mi? Az egyik dobozra az van írva, hogy meghűlés elleni gyógyszer. Szájon át alkalmazandó. És gyógyít, Betegséget. A másik orrdugulás elleni orrspray. Mik vannak? Használatba is veszem mindegyiket, a bogyókat lenyelem, bár borzalmas utóízt hagynak a számban. Az orrsprayt meg fogalmam sincs, hogyan kell használni.
- Tudja valaki hogy kell ezt kinyitni? - vakarom a fejem, majd leszedem a tetejét és beleöntöm a tartalmát az orromba, jól felszívom, bele is rándul minden arcizmom, köhögni kezdek. Ez undorító! Észreveszem, hogy Calypso egy fegyverrel játszadozik. Olvastam ezekről és Kaliyo is mesélt róluk. Tudnom kellett, milyen fegyverekkel kell szembenéznem ebben az új világban.
- Veszed el azt a fejemtől! - ordítok oda húgomnak, aki veszélyes játékot űz.
- Az fegyver, vigyázz, mert a végén még….- elsül, válaszolnám, de nem tudom befejezni a mondatot, mert hatalmas durranást hallat a pisztoly magából, mire megugrom. Szerencsére senkit sem talál el balga húgom, de a tekintetemből leveheti, hogy adnék neki egy-két pofont a biztonság kedvéért. Reyna kérdésére felé fordulok. Mintha Markan pofája sápadtabb lenne a kelleténél.
- Igen, már egy jó ideje. Furán érzem magam. Te jól vagy? - érdeklődöm, majd eszembe jut a gyógyszer. A kezébe nyomom az egyik dobozt.
- Vegyél be egyet-kettőt a biztonság kedvéért. Szarul festesz. - veregetem vállba, majd visszafordulok Caly felé, kinek addigra már hűlt helye.
- B*ssza meg! - morgolódom az orrom alatt. Ekkor lép be Athan teste a szőkével kísérve, utóbbi érdekesen méregetni kezd. Lenézek magamon. Való igaz, kissé ki vagyok tárulkozva. Összegombolom a zakót, majd ismét tüsszögök egyet. Szóval Markan van a kicsike testében.
- Senkit sem lőttek le. És eláztak a göncök. Kellett valami száraz. - felelem egyszerre mindkettejüknek és az ajtó felé tekintek.
- Napló? - érdeklődöm öcsémtől. Remélem, gyorsan rájövünk mi az, mert a testem után akarok menni.
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Nov. 09, 2018 7:54 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling

────────────  Kísértetkastély - Page 4 2944700-20181015-8mzHkk   ────────────
Since the dawn of time. Only the strong have survived
A széfajtó kisebb nagyobb kellemetlenségek mellett, de "kinyílik" és a belsejében egy naplót találunk. Teszek egy kísérletet, hogy fényt gyújtsak, de az ötlet értelmét veszti, amint a tenyerembe veszem a nedves anyagot. Ez így aligha kapna lángra, de ha másért nem, a kényelemért megérte. Ugyanakkor feltűnik, hogy amint nálunk a kötet, a kötődés ami eddig a szobához vonzott, hirtelen megszűnik. Ezzel egy időben, mintha a fejemben zsongó hangok is szépen, lassan lecsendesednének. Kezdem tisztán kivenni a szavakat. Meghallom saját hangom a konyha felől. Az emeletről pedig a húgomét, valakivel beszél. Talán a fénypaca az? A beszélgetés eleje ugyan elveszett a zajban, mégis megtudom, hogy azt a valakit egy Agla nevű angyal zárta be ide. Újra a festményre pillantok, amin ő maga is rajta van. Talán nem ok nélkül börtönözték be. Elvégre Isten minket sem a jó magaviseletünkért csukott ládába. Elgördül egy lövés. Fejemet az ismerős hang irányába kapom. Az éles dörrenés azokra a kézzel működtethető miniatűr ágyúkra emlékeztetnek, amik a ládába zárásunk előtti időkben kezdtek elterjedni, mikor a hadviselés változóban volt. Angyalöcsém elindul a konyha irányába, és mivel nincs okom maradni, újra összébb húzom a tollfészket magam mögött és követem őt. A küszöbön átlépve megérzem a puskapor jellegzetes szagát, de hullát vagy golyó fogta sérültet sehol sem látok. Szemöldököm a homlokom tetejére vándorol, amint megpillantom a lányt, akit érkezésünkkor láttam először. Csavargónak tűnt.
Mondd csak! Mit keres rajtad a zakóm? És....miért vagy pucér? - érdeklődöm értetlen arccal, majd tekintetem tovább vándorol és meglátom saját porhüvelyemet is. Saját kölcsöntestem és öcsém teste után rosszabbra számítottam. Sokkal rosszabbra.  
Hm...nem is olyan vészes. - jegyzem meg végignézve magamon, miközben fura emlékek törnek rám. Lényegében a semmiből és csak egy villanásnyi ideig tartanak. Egy biztos, ezek nem az én emlékeim. Az angyalnőé lehetnek!? Nagy eséllyel. Egy temető dereng fel előttem, két alak a távolban egy harmadikat temet és látom benne magamat is.
Mi találkoztunk már? - kérdezem amolyan költői jelleggel miközben az öcsém testében rekedt angyal felé fordulok. Különös. Ha láttam már, miért nem emlékszem rá? Merül fel bennem a kérdés, de gyorsan el is engedem. Ezzel ráérek később is foglalkozni, előbb jussunk ki.  
Az Agla nevű angyal bezárt ide valakit...talán azt a repkedő fénygömböt.. - eléggé dühös volt ránk és nem volt valami kíméletes - Ez megmagyarázná a szárnyasok iránti ellenszenvét. A naplóban lehet lesz valami, amiből kiderül, hogy miért fúj rájuk.. - lépek én is a konyhapulthoz.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Kísértetkastély - Page 4 Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
675
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Nov. 09, 2018 5:10 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling
A karom fáj. Nagyon fáj. Elmondhatatlan, ha számra vennék csúnya szavakat, úgy még jobban ki tudnám magam fejezni. Ám ez nem hozzám való, így csak kétrét görnyedve szorítom a karomat a testemhez és sziszsegek halkan. A fájdalom nem enyhül, nem múlik el. Szemeimbe könny szökik, a csillagokat azokon keresztül is látom.
Talán… talán, ha másra terelem a figyelmem, akkor kevésbé fog fájni? Nyilván ez pontosan így működik. Mégis sziszegve megyek oda a széfhez és ezúttal sértetlenül tudom megszerezni a könyvet, ám a sötétség miatt semmit sem látok.
- Szóval tudok… - vonom le a nagyszerű következtetést és figyelek arra, amit mondd. Vagyis amit nem mondd. Ehelyett inkább az ablakot veszem szemügyre, ahonnan visszafordult a széf. Miért tette?
Elmém elkalandozik, egészen addig, amíg a testembe zárt valaki el nem kezd a ruhám alatt matatni. Szemöldökömet magasra vonom fel. Értetlenül - és fájdalmasan, de ez csak a karom miatt van - tekintek fel rá.
Végül meglátom a melltartómat.
- Ugye tudod, hogy ennek ott volt értelme, ahol… - kezdenék bele, amikor is lövés dörren a házba. Ismerem a hangot az emberi történelmet végigkísérte ez. Fejem rögtön arra fordítom, a naplót pedig a szabad kezemmel becsapom. A fene mód fájósat pedig továbbra is közel tartom magamhoz. Majd látom a magas pacákot felmenni a lépcsőn…
Viszont…
- Megszűnt… - nézek fel a testemre… - Az a különös érzés… - tekitnetem ezutána naplóra réved. - Menjünk ki, ott többet látunk, csak van valahol egy gyertya…
Mondom, majd remélve, hogy követ, kilépek a szobából és várom, hogy visszatér e az érzés, ha nem, tovább haladok a konyhába. Ahol ha van világosság, csak szétnézek, hogy mi is történik itt…
S itt van Marcus… Vagy legalább is az ő teste.
- Találtunk… szííí… - sziszegek a fájdalom miatt… Ahelyett, hogy beszélnék, csak felemelem a naplót. A konyhapultra helyezve, újra átlapozom, hátha most okosabb leszek valamivel.
Ha nincs fény, akkor értelemszerűen előbb gyertyát keresek…
- Kit lőttek le? - teszem fel félvállról a kérdést egyébként az egybegyűltektől.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Reyna


Kísértetkastély - Page 4 Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Reagok :
65
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Nov. 09, 2018 3:42 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling


 


- Szalajtottak? – billen oldalra a fejem.
Újabb és újabb idegen szóval találom szembe magam, de legalább arra veszi a fáradtságot, hogy elmagyarázza, amit nem értek. Eddig, legalábbis. A hízelgőt azt felismerem, így pedig be tudom azonosítani, hogy mit jelent a nyájas. És most már azt is tudom, hogy ugyanilyen a mézes-mázas.
Az elemlámpát kezdem piszkálni, amit a kezembe kapok. Erre az időre lecövekelek egy helyre a szobában. Nem olyan nagy, nem lehet baj, ha nem megyek Seth után. Bár sűrűn fellesek rá, hogy lássam, mit csinál a testemben. Ekkor veszem észre a fegyvert, amit Seth húga… ha jól emlékszem, így nevezte magát, elővesz.
- Beretta Elite! – ismerem fel.
Legalábbis ahhoz hasonlít. Gondolom, ahogy kardból, úgy ebből is van többféle kinézetű. Ez az a fegyver, amivel le lehet lőni valakit… Fogalmam sincs hogyan, de le lehet, legalábbis az a nő ezt állította akkor.
Kénytelen vagyok szipogni egyet. A mostanra felmelegedő elemlámpát ölelem magamhoz, hogy megmelegítsen. Fázok… Nem tudom miért, korábban nem volt így. Olyan, mintha saját testemben lennék. Arra emlékeztet. Kezemre nézek, de még mindig a nagy medvemancs néz vissza rám, ezért tudom, hogy még nem vagyok a helyemen. Kíváncsian lesek körbe, vajon más is érez-e hasonlót, és ekkor jut eszembe, hogy Seth fázott korábban. Érthető, hiszen az én testemben volt, ruha nélkül, vizesen. Hogyne fázna ezek után? Ostoba Seth! De ha ő fázik, én pedig eddig nem, akkor most miért? És miért folyik az orrom?
Ha eldörren a fegyver, úgy nyakam behúzva tapasztom füleimre kezeimet. Túl hangos. Hogy lehet valami ilyen hangos? Reszketve maradok így egy kis ideig, miközben a földre ejtett lámpát figyelem. A reszketés viszont nem marad abba, akkor sem, amikor már túljutok a zaj okozta meglepettségen. Tovább folytatódik, és most már az elemlámpa sincs nálam, hogy melegítsen.
- Seth, te is fázol? – kérdem, felé lesve.
Ha megindul húga után, én is nyomukba eredek, felkapva a lámpát a földről. Ha marad, úgy én is. Arra megyek, amerre ő. Nem veszíthetem szem elől a testemet, most, hogy megtaláltam. Ki tudja, hogy az az ügyetlen testrabló milyen veszélybe sodorja? Lehet, ha nem figyelek rá, komolyabb bajom esik. Vagy baja… Fene se tudja már.



Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Online
Athan


Kísértetkastély - Page 4 Jack's_Eyes_1301
☩ Történetem :
☩ Reagok :
238
☩ Rang :
☠ "vadászpalánta"
☩ Multi :
A gyűlöletgombóc
☩ Play by :
Alexander Calvert
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Nov. 09, 2018 9:36 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


☠️ Changeling

Rémálomföld lakói
•  szószám: 395 • Credit:

 
- De akkor is van valami benne, amitől nem olyan egyszerű az a kijutás. Szóval... - nem, nem adja könnyen magát, ezt láthatja is a másik, de érdeklődik. Az is valami, nem? Mondjuk, ha ő kijut, akkor ők is, feltehetőleg teljes pompájukban, és akkor mindenki nyert. No de ésszerű-e kiengedni valamit, amit bezártak? Nos, nekik kell a legjobban tudni, milyen jó is a szabadság, és bár vannak veszélyei, mindenkinek kijár. Egyelőre mégsem azonnal moccan erre, ismét a papírlapra téved a tekintete, keresi azokat a szavakat, amiből jobban megismerheti, kivel készül bármire is. Tudjátok, az apró betűs rész, már ha létezik ilyesmi. - Egyedül csak te vagy itt? Mert én ugyan csak emlékképen, de láttam egy erdőt, ahol... - ráncolja a homlokát és úgy tekint rá. - Te tudod mik vagyunk? Nahát – ez már érdekesebb. Vagy őt nem érte a tisztogatás, vagy belebújt a fejekbe és onnan nyúlt ki információkat. Az ékszerek közben nem kötik le, csak a hajtincset emeli ki és szemléli meg, enyhe fintorral az arcát.
- Ezt minek rakják el.. - csóválja a fejét és visszaejti a dobozba. Persze, egy jó átokhoz összetevő is lehetne, azonban olyat most nem művel, a szobát csak átkutatta, a lényeg előtte pihen felszögezve. Kezeit megtörli ruhájában, majd felnyúl, és ha a tábla engedi, a hiányzó lapért nyúl és leveszi onnan. Le akarja vinni abba a könyvbe, illetve az ablakhoz közelebb húzódva, immáron jobban elolvasva.
- Lényegében mind kicsit az – forgatja ujjai között a papírost, majd miután kinyerte a lényegi infókat, összehajtva, zseb híján a melltartójába tömi, mintha csak pénzt kapott volna azért, mert... szép. - Mindig az a fontos mit tett, de ha ki akarsz törni, az is, hogy hogyan. Meg talán, miért? Sose véletlen történik, ugye – támaszkodik az asztalnak, és onnan figyeli. Szemöldöke lágyan megemelkedik, majd aprót bólint. - Akkor kikkel? Miért vannak itt ezek a gyerekek? Ugyan, nekem nem kell hazudnod – kellemes mosolyt varázsol arcára, hogy neki aztán tényleg elmondhatja. Akkor is csapdának érzi ezt, de ha az, jöjjenek ki ők jól belőle. Odalent valami elrobban, hangja igencsak éles, még füle is belecsendül. Mi a francot művelnek megint? Nem akar lemenni, és csakhamar, megjelenik valaki. Nem lepi meg, ki.
- Csak nem bírod ki nélkülem, mi? - csóválja meg a fejét, és közelebb lépked, ellökve magát az asztaltól. - Egyben van, látod? - forog körbe, majd megállva figyelmét visszatereli a nőre.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




We're lost children of the sea

The past is gone - - Look out, the sun is going black, black - - Time to get back on the road
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Nov. 08, 2018 10:52 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling
- Nem tudom ki vagy, de a módszereid elég barbárak. – de hibáztassa ezért bárki is, több, mint valószínű elsőre én is ezt tettem volna.  – Honnan szalajtottak téged? – fordítom hátra a fejem, arcomon valódi értetlenség… csodálkozás? Mindegy, torz az biztos. – Nyájas, mint mézes- mázas, hízelgő, meg ilyesmi.  Ne kiabálj, nem vagyok süket.  A húgod vagyok. Ez meg elemlámpa. – nyomok egyet Rey kezébe s fordítok nekik hátat, hogy tovább kutasak. – Érdekes. – fivérem szavait hallgatva forgatom a kezeim között a hideg s nem is annyira könnyű szerkezetet. – Vajon mi lehet ez? – fogom meg a csövénél fogva először. – Olyan, mint egy kalapács. Jó fejbe lehet vele verni valakit. – legyintek vele kettőt a levegőbe, mint aki már el is képzelte a széttörni kívánt koponyát. Ha valaki azzal próbálkozna, hogy elvegye tőlem, akkor nagyon erősen tiltakozom, s akkor egy ösztönből jövő öklössel is gazdagabb lehet. Mert ez a valami, legyen ez bármi az enyém, én találtam engem illet. ~Láttam már ilyet. ~ elmémben kutakodok, de csak képek villannak be, s abban sem vagyok biztos, hogy az én emlékeim. Talán Ophilia mutatta vagy fivérem emlékfoszlányai lennének? Újra és újra megforgatom, megszagolom s a csövébe is belenézek – ha nem lövöm magam addig homlokon- az érdes műanyag markolatnál ragadom meg. Így jobb neki a fogása, s az ujjam, pont illik abba a kis lyukba, ahol az a fura kallantyú van. – Szóval azt mondod illúziót használt? - fordítom egy pillanatra a fejem a többiek felé, majd vissza a pisztolyra. – Vajon, hogy működik? Azt hiszem… - villan be egy újabb kép és követem a látottakat. Félig kinyújtva karom emelem feljebb a fegyvert, behunyom az egyik szemem. – Így… és akkor most ezt meghúzom. – ha elsül, lehet, hamar rájövök, hogy a másik szememet kellett volna lehunynom, de most már mindegy, már csak azért is, mert a dörrenéstől inkább le is dobom a lábam elé. Ám még mielőtt újra felvenném, azért a cipőm orrával megbökdösöm. – A lény s annak ereje. Ha ő irányítja a házat. Hmm… most, hogy mondod… belőle nem is éreztem mágiát. – eddig csak a zárt ajtók és a kulcs. – Meg kell találni azt a lapot. – s már fordulok is ki a konyhából, hogy kettesével szedve a lépcsőfokokat az emeltre vágtassak, befordulva az első ajtón, öcsémet nem találom, ezért az immár nyitott ajtóhoz megyek. – Akkor áll az alku? – a kérdés a nőnek szól, visszatérve a segítségnyújtásra. Már ha látom.  
Ajánlott tartalom

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
4 / 9 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Új téma nyitása   Hozzászólás a témáhozUgrás:  



Árnyak Mögött
Belépett tagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 2 Bots




• Fajaink száma •
Arkangyal
7/4
Leviatán
8/3
Angyal
5
Démon
9
Bukott Angyal
2
Ember
1
Félvér
3
Harcos Angyal
4
Vadász
11
Nephilim
3