Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

   
Új topikot nyitok
Bátran nyiss friss topikot
Új hozzászólást írok
Válaszolj hozzászólással
 
• Kísértetkastély •
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
CherryPie


Kísértetkastély - Page 8 CznVQnFIf you close your eyes and you open your mind
The veil disappears and you'll see it all

☩ Történetem :
Once upon a time...
☩ Reagok :
71
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Okt. 25, 2018 9:18 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling



Calypso nem teketóriázik, nem bonyolítja túl a sötétség megoldását. S lássanak csodát, működik a kapcsoló! A fény felgyúl, igaz, mintha kicsit berozsdásodott volna; ingatagon pislákol, zizeg, és egyébként meg valami szag is felsejlik mellette. Mint amikor égni kezd valami, de ez nem olyan, mintha fa kapott volna lángra. Athan bizony már találkozott a különös jelenséggel egy megrázó élmény formájában…
Így vagy úgy, ám a helyiséget elkezdik felhánytorgatni. Egy dolgozószoba volt hajdanán, a bútorzat még hellyel-közzel épségben, viszont az egyéb tárgyak, könyvek, papírosok szerteszét szórva. A falon egy családi kép nyugszik, rajta a két szülővel és a három gyerekkel, a háttérben pedig egy elhaladó alak. Nyilván véletlen került oda az utcát járva, bár egészen hasonlít a lenti festményen szereplő angyalhoz. Hát még ha az arca sem lenne kisatírozva… Ezen kívül nem sok hasznosra lelnek, akadnak könyvek mindenféléről, noha az egyik kicsit kitűnik a kalandregények és természettudományos gyűjtemények közül. A dolgozóasztalon megviselten hever Az ártó szellemek enciklopédiája.

Markan idő közben hátrahagyja testvéreit, és enged a nappali hívásának. Amíg halad lefelé, mintha suttogást hallana. Talán meg is áll, hogy füleljen, s habár a leheletnyire erősödő hang nem szűnik meg, rá kell döbbennie, az bizony a saját fejéből jön. Amennyiben koncentrál, kiérthet neveket; Rachel, David, Chris, Anabelle, Thomas és legvégül Agla. Nem társul hozzájuk arc vagy egyéb vízió, pusztán a nevek ismétlődnek újra és újra, amíg el nem ér a nappalihoz. Akkor elcsendesülnek, igaz, az elméje még nem szabadulhat fel. Az Ophiliát már megkörnyékező látomások őt is elérik; a piszkavas, ahogy átszúródik egy alakon, és a kiszórt cukor, mely felett valaki rendkívül bosszankodik. Aztán amilyen hamar jött, olyan hamar is szűnik meg a furcsa tapasztalás.
Másik kézről a leviatán testbe bújt angyal már bőszen ténykedik a szobában. A padló és a kanapé tele szerteszét szórt újságokkal, melyeken kivétel nélkül ’91 előtti dátumok szerepelnek - pontosan március hónapjából -, ám az utóbbi rejt magában mást is. Ahogy másodszori próbára felhánytorgatja a párnákat Ophilia, bizony egy egér rohan ki alóla, pottyan le a földre, majd iszkol, amerre lát. Semmi különös. A komód, amely a festmény szomszédságában áll, már érdekfeszítőbb, hiszen a felső fiókja egyáltalán nem nyílik. A leszakadt alsóban ezzel ellentétben nem sok minden van a döglött bogarakon és egérürüléken kívül. Tény ami tény, jól teszi, hogy visszatér a festményhez. Ugyan nem könnyű művelet leemelni a méretes példányt, de ami mögötte rejtezik, az megér minden fáradtságot. Egy széf, rajta nullától kilencig terjedő panellal. A széf mellett a falon halovány krétával felmázolt írás is rejtezik, sorban egymás alatt a következők; Család, Ellenség, Szerencseszám. Van ennek bármi értelme?

A pince csapat kalandjai egy ideig még idillben folytatódnak. A nő kedvesen invitálja a kádhoz Seth-et, noha, mikor a nevéről érdeklődik, megtorpan és csalafinta mosolyra húzza ajkait.
- Az igazit nem árulhatom el, de hívj csak Helennek! - feleli töretlen lelkesedéssel, nyoma sincs rajta a sértettségnek, mit a neve firtatásával kapcsolatban érez. Botor halandók, s halandó testbe zárt szellemek, nem ismerhetik már a régi legendákat… Gondolatban legyint. - Remélem kedvedre tesz a fürdő - s ezzel ott is hagyja a férfit, hogy újdonsült vendégéhez libbenjen. Igen ám, de amaz kevésbé örül a kéretlen vendégszeretetnek. Meglepi, amint kezei közül kiszakadnak a méretes tenyerek, habár arra még úgy sem számít, hogy ilyen aljasul megtámadják. A levegője bennreked, ahogy hátrazuhan az asztaloknak, leborítva róluk a habosbabos süteményeket, ízletes gyümölcsöket. Elkél neki néhány másodperc, míg felocsúdik a hápogásból, de akkor…
- Hálátlan… - szólal meg eleinte csöndesen, miként visszatápászkodik két lábára. - Vendégül látlak titeket, a barátságomat kínálom és az örök élvezeteket, erre ez a hála! - csattan fel hisztérikusan, amibe hirtelenjében még a ház is beleremeg. A pince fényei többségével kialusznak, a kellemes légkör a kád melegével egyetemben tovarebben, s az ízléses falak megtört pecsétekkel teli, mohás, penészes valójukat mutatják immáron. A nő arca eltorzul, fogai tűhegyesen villannak, akár az egymásba akasztott fésűk.
- Nem baj… Előbb utóbb elfogadjátok - s ezzel a nő helyét ismét a fénypaca veszi át, amely eltűnik a lépcsők irányában egy hangzatos ajtócsapódás kíséretében.
A mágiát érzékelők bizony felismerhetik, a házban uralkodó erő megint mozgásba lendült.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Okt. 25, 2018 11:29 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling


 


A lépcsőn lefelé haladva nem történik semmi különös, leszámítva a recsegést. Amint leérek, megyek tovább, amíg meg nem pillantom az újabb idegent. Őt nem láttam fent. Nem volt ott, ebben biztos vagyok. Lehet, hogy ő volt az a fény az előbb? Enyhén félre billent fejjel méregetem a nőt. Furcsa, de nem érzem a szokásos félelmet, ami el szokott árasztani az ismeretlenekkel szemben. Mielőtt bármi egyebet tehetnék, elém lép. Kezeim már övéiben is vannak, én azonban egy határozott mozdulattal rántom ki mancsaim ujjai közül. Egyek és igyak? Eszemben sincs! Nem hihetek neki! Biztos vagyok benne, hogy ő csak egy újabb szörny, talán pont ahhoz hasonló, mint aminek a testébe kerültem. Vagy amilyen elvette az enyémet.
Ahelyett, hogy felszólítanám, maradjon tőlem távol, egyet hátra lépek, majd megemelve lábam, megpróbálom gyomron rúgni a kellemetlen alakot. Kedvesnek tűnik, hiszen étellel kínál, de pont ez az, ami felkelti figyelmem. Ez a jóság csak egy gonosztól jöhet, aki megpróbál csapdába csalni. Akár sikerül a rúgás, akár nem, az ollóért lépek. A kardom nincs velem, az a testemmel maradt, ezért szükségem van fegyverre. Tudom, hogy ez az, hiszen régen pont ilyennel szúrt a démon oldalamba. Megtekerte benne, majd vigyorogva figyelte, miként folyik ki a fém mentén fekete vérem. Akkor már fekete volt.
Ha a némber nem állja utamat, tovább megyek a víz felé. Nem tudom honnan, de tudom, hogy van a közelben. Furcsa ez az egész. Ami pedig még furcsább, hogy saját magam látom meg benne ücsörögni. Elkerekedett szemekkel nézem alakomat. Sebhelyeim egyesével tűnnek fel, ahogy eltűnik a testemet borító koszréteg. Amennyiben az előbbi idegen utamat állná, hát félre lököm. Ő most nem érdekel. Meg kell mentenem saját magamat!
- Azonnal szállj ki abból a vízből és a testemből! – mordulok fel.
Magam mellé lépve, hónom alá nyúlok medvemancsaimmal és ha még nem mozdult volna, kiemelem onnan. Eleinte csak próbálnám, de rá kell jönnöm, nagyon erős lettem. Meglepően erős. Vajon ezt az erőt megtarthatom ha visszatértem a bőrömbe?


reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Athan


Kísértetkastély - Page 8 Jack's_Eyes_1301
☩ Történetem :
☩ Reagok :
244
☩ Rang :
☠ "vadászpalánta"
☩ Play by :
Alexander Calvert
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Okt. 25, 2018 1:27 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


☠️ Changeling

Rémálomföld lakói
•  szószám: 398 • Credit:

 
Nagyszerű! Örvendezik, hisz a kattogásnak immáron annyi, legalább már ennyivel sikerült könnyíteni a helyzeten. Ha másnak ez nem sikerült... ahogy észleli. Fejét csóválva sóhajt egyet, miközben testvére, vagy annak bőrébe búj bitorlója szabály szerint ostromolja a számára ismeretlen szőkeséget, aki, hát nem is értem miért nem ugrik neki rögvest, tépi le róla a ruhát, és a folytatást már tudja mindenki. Hopp-hopp, Seth valamely formában kosarat kap? Na, ezt tudja meg a család, és még két szép szemével látni is vélte. Nem tudja nem elnevetni magát, kárörvendő, csilingelő kacaja lengi be a muzsika mellett az emeletet, majd komorodik el, mert a szőkeség egy búcsúajándékot hátrahagyva már lép is lefele. Na ez már nem szerencsés helyzet.
- Könnyen jött, könnyen ment – néz utána, majd aztán fújtat egyet. Pár képkocka bukkan fel kölcsönelméjében, legalább már azt tudva, mit hiányol olyannyira. Hogy ez mennyire nem lepi meg...
- Az akkor volt, változnak az időt, de legfőképp én – paskolja meg a vállát, mintha valóban ez állna a dolgok mögött, nem pedig az, hogy itt csücsül nővére bőrében, és nem ugrik egyből a hosszas smárolásra vele. Hallatlan!
- Én többnyire nem értem őket – elégedetten szemléli, hogy helyette csinálják meg a piszkos munkát, és már libbenne ő is be, hogy így tekintsen körbe, de a lelki szemei előtt táncoló képek túlságosan lekötik, így szinte lépés közben ácsorog a küszöb előtt, és lehunyt szemmel követi a sellők, a fák és levelek libbenéseit, majd a kis táncoló pontokat közöttük. Nem olyanok mint az előbbi...? Ezek szerint több is létezik?
- Kicsoda? - rezzen össze és kapja fel fejét, mert nem figyelt másra, csak arra, ami megjelent előtte. Tovább akart menni, és megzavarták, így a kellemes léptek helyett csak a kelletlen csoszogás marad, és a türelmetlen tekintetek körbe. Nem, itt csak a zenedoboz volt eddig érdekes.
- Bőrödből? Ohh... hát már értem – nem Seth volt az, aki begörcsölt a lányok láttán, de elment annak az alakítás. Meg is tévesztette kissé.
- Én már totál kivagyok ettől a helytől – panaszolja, miközben mindent áttúr, kezdve a maradék bútorokon át, még a komód alá is bekukkantva, hátha. Ha nincs itt semmi, most majd lesz: rendetlenség.
- Amúgy idebent.. - néz fel rá, mert épp a földön guggolva keresgél – meg az öcséd van, és kezdi nagyon kényelmetlenül érezni magát. Remélem nem a seggem nézed csak, és hasznossá teszed magad! - azzal keres tovább. Azok a fénypontok...



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




We're lost children of the sea

The past is gone - - Look out, the sun is going black, black - - Time to get back on the road
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Okt. 25, 2018 12:09 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling


Leviatán vagyok, szeretem a vizet. Ha nem fürdök, annak nyomós oka van. Úgy érzem magam eme halandó testben, mint azután, hogy Amara kirázott a ládából és sokkos állapotban elindultam felkeresni az angyalom, aki válaszokkal tudott szolgálni. Egy hónapba telt, mire véletlenségből ráakadtam. Azidő alatt nem fecséreltem az időt fürdéssel. Épp csak annyira álltam meg, hogy pihenjek, új erőre kapjak vagy vadásszak valami ehetőt. De ez! Már túl sok nekem. Hiába telepedett rám valami részleges nihil állapot, mielőtt lebukdácsoltam ide, de azért tudatomnál maradtam. Szinte már irritálni kezd a pincelakó suna mézes-mázos mosolya, levakarhatatlan, mint annak a műanyag kerti udvari bolondnak. Hiába csodaszép, a tényeken, hogy felettébb furán érzem magam, ez mit sem változtat. Folyton az jár a fejemben, hogy túl szép, hogy igaz legyen. Nemcsak a nő, maga a helyzet is. A fejem búbján terpeszkedő koszfészek már úgy viszket, hogy dobbantva kádért imádkozom. A pincesuna széles mosollyal kéri, hogy kövessem. Elgondolkodom egy pillanatra, majd tétován indulok meg utána. Ha rendbe szedtem ezt a kancatestet, utána jöhet az enyém!
- Egyébként te ki vagy? - érdeklődöm hátborzongatóan szívélyes házigazdámtól, aki két lepelt felhúzva egy nagy kádhoz vezet. Egyik szemöldököm vészesen megemelkedik. Mi a tököm?
- Ez most komoly? - érdeklődöm, miközben a kádra bököm a kölcsönfejemmel. Míg én lezongorázom magamban, miféle veszélyeket rejthet ez a kád, addig a pincesuna már el is suhan mellőlem. Belegondolva, hogy ki tudja még meddig kell ebben a testben dekkolnom, gyorsan megváltoztatja  a mérleg állását. Sebesen ledobálom magamról a retkes és büdös göncöket és a sötét sarokba hajítom, majd belemászom a kádba és elmerülök benne. Máris jobban érzem magam, elégedett sóhaj tör fel apró torkom mélyéről, amint a fejem búbja ismét felbukkan a víz felszínén. Valami számomra ismeretlen dallamot kezdek el dúdolni, miközben nekiállok lecsutakolni a kölcsöntestet. Már félig meg is vagyok a művelettel, mikor meghallom, hogy más is jár a pincében. De nem zavartatva magam, a melleket is jól átdörzsölöm a szivaccsal. A lábaim közötti résnél azonban megállok. Hmm…Ilyet még soha nem csináltam. Hogy kell ezt kimosni? Nyúljak be vagy ne nyúljak?
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Okt. 24, 2018 9:51 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling

────────────  Kísértetkastély - Page 8 2944700-20181015-8mzHkk    ────────────
Since the dawn of time. Only the strong have survived
A lejátszó beindul és megszólal egy különös dallam. Másoknak kellemesnek tűnhet, de engem a hideg ráz tőle. Hasonlatos érzésem támad, mint amikor a debil bohóc megjelent.
A nappaliba kell mennem, méghozzá most azonnal. - erősödik bennem újra ez a késztetés. Nem értem miért pont oda vágyom, de valamiért úgy érzem, ott biztonságban leszek. El is indulnék a helyiség felé, de fivérem feltart. A semmiből tűnik fel, elszabadul a keze, újdonsült testem fenekét tapogatja, majd odabúgja, hogy mossam meg a hátát. Mindeközben élveteg vigyor ül ki a képére. Mi a franc? Küldenék felé egy kiadós nyakast, térjen már észhez, de túl jók a reflexei. Menetben elkapja a csuklóm és levakarhatatlan vigyorral benyögi, hogy foggal szedné le rólam a bugyimat. Szemöldököm újfent a mennyekig szökik a meglepettségtől. Életemben nem volt még ilyen beszédes az arckifejezésem és Sethet sem kívántam még ennyire, hogy térjen vissza anyánkba. Ugyanakkor fél pillanat erejéig felötlik bennem a gondolat. Valami itt nem stimmel. Ez még fivéremtől is túl erős. Vagy valóban ilyen beteg állat lenne, aki foggal tépkedi a női bugyikat...vagy megeshet, hogy ő is a testcserés támadás áldozata lett és most valaki egész más van az ő testében is. Ki tudja, lehet Athi szállta meg. Ártalmatlannak tűnik, de....gyorsan elvetem a gondolatot.
Elkap egy enyhe...hányingerszerű érzés, amikor fivérem szopkodni kezdi az ujjamat. Bugyirágás? Ujjszopás? Ez már sok. Seth olyan oldala, amit soha nem akartam látni. De ha a bugyi kéne? Végülis. Megkaphatja.

Kísértetkastély - Page 8 2954016-20181024-J8wRGt

Mielőtt ellépne mellőlem kirántom a bögyeim közé dugott csipkés piros darabot és a zsebébe gyűröm a sátortábor mellé. Legyen jó napod testvér! Azzal a lendülettel el is hagyom a szobát, elvégre engem szólít a nappali. Nincs időm Seth hülyeségeire. Mezítlábas léptekkel sietek lefelé, kócos szőke hajzuhatagom leng utánam. Kapkodom a lábam a hideg padlón. A nappali ajtajához érve kellemes meleg fogad. És biztonságérzet. Úgy érzem ott vagyok, ahol lennem kell. Még annak ellenére is, hogy egy női testben rekedtem. Annyira leköt a nappali aurája, hogy először észre sem veszem, hogy más is tartózkodik a helyiségben rajtam kívül. Jelenlétét csak akkor fedezem fel, amikor árnyéka a látóterembe vetül és egy kisebb zajt hallok jobbom felől.
-Athi? Te mit csinálsz? - döntöm oldalra a fejem, mikor felfedezem öcsémet egy kanapén állva, miközben egy képet próbál leszerelni a falról.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Kísértetkastély - Page 8 Mektupp
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
719
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Okt. 24, 2018 7:02 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling
Különös történések zajlanak körülöttem. Először az a furcsa látomás. A ballonkabátos férfi, ki úgy néz ki, mint egy perverz, aki most szabadult valami elmegyógyintézetből. Valamiért mégis ismerős. Akaratlanul is kellemes emlékek fűződnek hozzá? Vagy csak kellemes beszélgetések?
Nem akarom elhinni, hogy a testé lehet, amibe belecsöppentem. Ugyanis, ez… Valahol hihetetlen. Persze az agy tárolja az emlékeket és mivel nincs lelkem ezért… De akkor mégis mim kerülhetett át? Egyáltalán ez lehetséges?
Nincs értelme ezen gondolkozni. Nincs, mert a hirtelen fellobbanó tűz valami új dolgot is hoz magával.
A festmény. Kezeimet felemelve hessegetem el a szemem elől, de a képek nem tűnnek el. Nem, most a szobába járok. De sose voltam még itt.
Pergő cukorkahangok, ahogy egyesével a padlóhoz verődnek. Minden annyira… bizarr.
- Na jó, elárulná valaki, hogy mi a fészkes fene folyik itt? - tekintek körbe a szobába, ahol egyedül vagyok. Mégis érzem, nem. Tudom, hogy nem vagyok egyedül. Felemelem a piszkavasat, és azzal keresem tovább azt a valakit.
- Tuti valami gyerek jutott be ide és az szórakozik velünk… - de mégis ki lenne képes egy ilyen gaztettre? Egy nephilimből kinézem. Megállok egy pillanatra. Talán a kanapé párnái alatt lenne? Nem tudhatom, megnézem, újra felhánytorgatom a szobát.
Szabad kezemmel végigsimítok arcomon. Puha, gyermeknyi borostán simítok végig. Elhúzom a számat. Haladok tovább a szobába, benézek az asztal alá, felnyitom a zongora tetejét. Valaki van itt.
Végül a kép előtt állok meg. Ha tudom, akkor odatolom a széket elé, vagy egy kanapét. Cipős lábammal ráállva tekintem meg a képet. Megnézem el tudom e mozdítani a helyéről, esetleg a kép mögött van-e valami. Addig a piszkavasat leteszem a kanapéra. Valamiért érzem, hogy ez még fontos lehet a későbbiekben.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




darkness cannot drive out darkness

only light can do that. Hate cannot drive out hate; only love can do that.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Okt. 24, 2018 3:01 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling
- Köcsög. – ennyi csak a válaszom, bátyám reakciójára. De sebaj, fent már sokkal kellemesebb élmény fogad. Mármint, ami a látványt illeti. A fogadtatás már korán sem olyan, mint amire vártam. KalOph kecses kis kacsóját még a levegőben kapom el, finoman szorítok rá, érezze csak, ki az ÚR. Bent csendben figyelek, miként kerekedik felül rajtam, fivérem uralkodó, ellentmondást nem tűrő ösztöne. S hogy az ellenkezés megnyitotta a tűzoltócsapot, mely miatt lent a slag duzzadni kezd… Ez így együtt megrémiszt s arra késztet, hogy megvédjem az előttem álló angyalt, valami azt súgja, nem hagyhatom, hogy bántódása essen. – Grrr… majd még ezért számolunk... foggal tépem le rólad a bugyit. – duruzsolok mély hangomon, ahogy a méhecske döngi körbe a beporozandó virágot, s veszem ajkaim közé egyik ujját. Még mindig ott van a kettős érzés, az összemosódott emlék, a két angyal. Ezután fordulok csak magamhoz, búcsúzóul mégis ott hagyom a „Jól vigyázz, mit teszel” tekintetem. Bárki is uralja a testem, nem igazán értékeli finom közeledésemet. S hogy ez sérti e büszkeségem? Nos igen. – Na te is, milyen rideg lettél, pedig még pár héttel ezelőtt… - kénytelen vagyok engedni, mivel eltaszít magától. – Bezzeg erre jó vagyok. Nők, ki érti őket? – lépek beljebb. Mint valami olcsó költségvetésű horrorban, csak állnak a sötétben, s senkinek se jut eszébe, hogy felkapcsolja a villanyt. – Megteszi? – csapom fel a kapcsolót, s reményeim szerint lőn világosság. Besétálok, a szoba közepére és onnan fordulok a szőkeségek felé, s alattomos kígyó mosolyt küldök feléjük. Még mindig elképedek, milyen jól nézek ki. De ez a halk zeneszó, csiklandozza belsőmet, fodrozódó tenger, mely a szikláknak csapódik, sellőim csilingelő hangja… az ősz illata, a nesztelenül pergő sárga s vörös fallevelek, mint a hóesés. Könnyed kérész táncuk, míg el nem érik a rideg talajt, lenyugtatják háborgó lényemet, s egyre jobban vágyom testem után. – Gyere csak ide! – mutató ujjammal csalogatom közelebb magamhoz testem. – Igazán tudnám értékelni, ha kibújnál a bőrömből. – ölelem át vállát. – De azt hiszem, nem lesz ez olyan egyszerű, de valami azt súgja itt lesz valahol a megoldás. – mutatok körbe a szobán, miközben én is szemügyre veszem a helyet, s annak berendezését. – Keressünk valamit… valami nem ide illőt. – vonom meg a vállam, s engedem a testem, hogy ő is hasznossá tegye magát. Ki is? – Ki is vagy te? – csapom csípőre kezem, lábam oldalra csúsztatva. Nem, ezzel mindent lehet, csak kecsesnek lenni nem.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
CherryPie


Kísértetkastély - Page 8 CznVQnFIf you close your eyes and you open your mind
The veil disappears and you'll see it all

☩ Történetem :
Once upon a time...
☩ Reagok :
71
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Okt. 24, 2018 12:24 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling



Az emeleten kisebb tömegszaporulat, és rögtönzött édeshármas alakulgat Calypso, közel sem tőle származó késztetéseinek hála. Azonban nem az ő viselkedése az egyedüli furcsaság, Athannak sikerül éppen úgy helyezni a lejátszófejet, hogy sistergés, egyéb bosszantó hangok helyett a kellemes dallam szólaljon fel. Már akinek kellemes… Markan ugyan a maradás mellett dönt, de érezheti, mióta ez a muzsika megnyikkant, a hideg futkos a hátán. Éppen azt tapasztalja, mint a bohóc és a fénygömb kapcsán. Ez a valami akárkihez is tartozik, nem kedveli a jelenlétét. S ott van még a késztetés, menjen a nappaliba, vissza, a biztonságba, az ott felejtett valamiért vagy valakiért. Ezúttal vajon enged a hívásnak, vagy dacosan ellenáll, hátha megint a bohóccal fog összefutni?

A hármas fénypontja, avagy Calypso ugyan lent még be tudott volna surranni az ajtón, ha eléggé koncentrál, s nem vonja el a figyelmét az emeleti zajongás, azonban mostanra már cseppet sem bánja a döntését. Két bájos hölgy a társasága, és ez a varázslatos zene! Mintha minden porcikáját ellazítaná, a gondolatait távolabbi vizekre evezné, melyek között dicső, egykori teremtményei, a sellők bukkannak fel, aztán az ősz színeiben pompázó erdőségek, csilingelő kacaj, bohókás érzések… Ez érezheti, nem a kölcsönzött testnek szól, hanem a saját lényének. Athan is hasonlóképpen merül el a dallam hatásaiban, az ő tudatában felsejlő képek szinte ugyanazok, amelyek a nővéréjében fogannak, csakhogy az ő erdőségeiben repkedő kis fénypontok is megjelennek, mintha a elméje egy egészen bolhányi szeglete többet engedne láttatni a számára.

Míg eddig fent uralkodott viszonylagos békesség, most odalent hat nyugodtabbnak a helyzet. Ophilia hátramarad, enged az őt némán szólítgató késztetésnek, s élvezheti a kandallóban ropogó tűz melegét. Körülnéz közben, kutat-matat, de csupán akkor érezheti, hogy célt ért, amikor a festmény előtt megállapodik. A rajta foglalt részleteket ezúttal ő is megszemlélheti, s mintha mézes ízt érezne a szájában… Felettébb kellemes. A selymes, finom érzettel együtt felsejlenek benne különös víziók, mintha azok… emlékek volnának. Az övéi? Nem, biztosan nem. Lehetséges, hogy a teste elméjében őrzött titkok kezdenek kiszivárogni? Nem lehet ebben sem biztos, abban viszont igen, hogy egyik pillanatról a másikra egészen más látomásai kélnek.
Mintha a festmény kinyúlna az agya felé láthatatlan ujjaival, s azok gerjesztenék a lepergő képeket. A kandalló melletti piszkavas, aztán, amint az áthasítja valakinek a testét, majd egy alacsony alak, amint bosszúsan pislog az előtte kiszórt cukorra. S ezzel véget is ér a bizarr tapasztalás, visszatér tudata a valóságba.

Egy szinttel lejjebb a bizarr fogalma egészen más köntösbe öltözik. A gyönyörű nő nem sértődik meg az elutasítástól, az ollót félreteszi, persze úgy, az szem előtt maradjon.
- Óó! Ne bosszankodj egy percre sem, kövess! - szólítja fel lelkesen Seth-et, s amennyiben nincs ellenvetése a női testbe bújt férfinek, úgy megkerülve az asztalt, a szoba hátsó részébe sétál. Amaz eddig úgy festett, mintha a lágyan omló függönyökkel mindösszesen a csupasz falak lettek volna eltakarva, csakhogy, miként a nő elhúzza azokat, szépen megmunkált porcelánkád bukkan elő az óvásukból. Egy csettintés, és a köröttük nyugvó gyertyák fellobbannak, így könnyebb észrevenni, bizony habos, csábítóan gőzölgő víz várja Seth-et. - Végy fürdőt, ha ez az óhajod - mosolyog rá a hölgy, ám a figyelme hamar elterelődik a legújabb vendégre. Vidáman szökken oda hozzá, kezei közé fogja a férfi tenyereket. Mintha neki még jobban örülne.
- Te is megérkeztél! Kérlek, érezd otthon magad. Egyél, igyál, mit megkívánsz, nincs bennük méreg, ezt megígérhetem. Az ígéreteimet pedig mindig megtartom!
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Okt. 24, 2018 9:58 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling


 


A továbbiakban igyekszem nem figyelni arra, milyen szörnyű testbe zártak engem. Úgyis vissza fogom szerezni a sajátom és megszabadulok ettől a borzalomtól. Így kell lennie, nincs más út. Ha kell, levágom azt a fénylő valamit. Nadrágomat igyekszem úgy igazítani, hogy a rajta lévő lyuk ne legyen túlságosan látható. Ez nem sikerül túl jól. Még mindig érzem, ahogy szellőzik, levenni viszont nem fogom. Minél több réteg rongy takarja azt a növekvő micsodát, annál jobb. Miközben elindulok, lábam korábban eldobott ruháimba botlik. A fekete valamit, amit felülről vettem le, gyorsan magam köré csavarom derekamnál. Így mindjárt más, ez majd takar. A cipők továbbra sem érdekelnek.
Most már mehetünk a fény után. Követem azt, s egyre erősebbnek érzem azt a fura érzést, amihez hasonlót mások felől is érzek. Meg magamból. Korábban felfelé erősödött, most azonban arra, amerre megyek. Biztos az a démoni fény a hibás. Belőle jöhet, hiszen az jött fentről erre.
Egy újabb alakba botlok. Ő is lapos felül, a haja rövid… Tényleg, a hajam! Gyorsan megtapogatom fejem búbját, próbálva végighúzni ujjam egyik hosszú hajszálamon, de az meglepően rövidre sikerül. Megpróbálok egy másikat, de az is. Az összes! Eltűnt a hajam is. Tehát, ezekből kiindulva már biztos, hogy az a valaki, aki itt van, az hozzám hasonló. A fény viszont az ajtó felé ment, érzem. Odalépek mellé, amennyiben viszont az idegen közelebb lépne hozzám, odébb lököm egy határozottnak tűnő mozdulattal. Én tudom, hogy nem az, mert azért tenném, hogy távolabb legyen és ne jöjjön közelebb, nehogy könnyen megtámadjon.
- Maradj távol tőlem! – dörmögöm.
Lassan hozzászokik fülem ahhoz, hogy ilyen a hangom. Az ajtót kinyitom, nem is értem, miért nem tette ezt eddig a másik. Lehet, hogy ő is fél? Igen, biztosan így van. Megindulok előre, de mielőtt utánam léphetne, becsapom magam után az ajtót, ezzel nyerve némi időt, hogy előrébb mehessek. Így ha utánam is jönne, nem ér utol olyan gyorsan és fel tudok rá készülni, ha hallom a lépteit. A lépcsővel óvatosan bánok. Két tenyerem a falra, vagy ha van, hát korlátra tapasztom és úgy indulok meg óvatosan. Az egész úgy nyikorog alattam, mint azok a kis erdei állatok, amik nem nagyobbak a tenyeremnél és mindenféle magokat meg növényeket rágcsálnak. Túl feltűnő így, és szinte biztos vagyok abban, hogy ennek a nehéz medveméret testnek a hibája. Hogy lehet ilyen nagy valaki? Biztosan nem ember! Különben nem érezném azokat a dolgokat, nem tudnám, merre menjek, miután a fény lehagyott.


Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Okt. 23, 2018 5:31 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling


Sajnos nem érzem a zavart az éterben. Egyrészt a halandó test miatt. Másrészt az a rohadt kísértés vagy mi a fene annyira elvette az eszem, hogy nem a saját testemet indultam el megkeresni, hanem inkább holmi pincéket vélek felfedezni a ház alagsorában édes ételt keresve. Pedig ha tudnám, odafent húgom mit parádézik a testemmel, olyat kapna, amint visszacserélődnének a szerepek, hogy azt nem tenné zsebre. Imádkozhat, hogy ne tudjam meg! Szóval, míg a farkam odafent az emeleten haptákban áll és egy ismeretlen angyalMarkant taperolnak kezeim, illetve CalypsoAthant ölelem forró ölelésembe, addig én ennek a csőlakó nőnek a testében szorulva szedem a rozoga lépcsőfokokat lefelé lassan, óvatosan, mert ez a haszontalan még lezúgna és nem lenne szerencsés egy összetört testben vegetálni. Közben próbálom meggyőzni magamat, hogy csak rémeket látok, nem lesz itt semmi gond. Miután leérek, megszűnik a nyúzott egér hangjához hasonlatos nyikorgás is. Csak egy süketnek nem tűnne fel érkezésem. Lent meglepődve és kíváncsian tapasztalom, hogy egy rendezett kis szobába csöppentem. Nagy szemekkel pislogok a barátságos és elbűvölően szép nőre. Óvatosan közelebb lép kölcsöntestem, és ellazul a sok kedvesség láttán. Én viszont éber maradok, nem tetszik nekem a dolog, valami nem kóser. Vékony ujjaim már épp marokra fognának egy szelet habos süteményt, mikor rácsapok a kezemre. Te balga lány, mi van ha mérgezett? Mikor a nő mézes mázos mosollyal felém nyújt egy szalaggal átkötött ollót, megemelkedik az egyik szemöldököm. Ez túl szép, hogy igaz legyen! Egy pillanatra lemerevedek, nem tudom, mi tévő legyek. Egyvalamit nagyon jól megtanultam hosszú életem során, mégpedig azt, hogy semmi sincs ingyen, mindennek ára van. Nem hiszem, hogy ez alól ez a rémbarlang is kivételt képezne.
- Köszönöm, de nem fogadhatom el ezt a kedvességet. - felelem szelíd kis bárány képében. A gyomrom ismét csak megkordul és viszketni kezdek egyes helyeken.
- Áááá, ez rettentően bosszantó! Miért nincs itt egy meleg vízzel teli kád? - dobbantok ismét egyet lekonyult szájjal és vágyakozóan nézek a megterített asztal felé. Lassan a nyálam is kifolyik, de még küzdök a kapott test szükségleteivel, itt én vagyok az úr!
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Okt. 23, 2018 4:32 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling

────────────  Kísértetkastély - Page 8 2944700-20181015-8mzHkk    ────────────
Since the dawn of time. Only the strong have survived
Lekerül a bugyi, lépek kettőt és megszűnik az a szorongató érzés. Kimondottan szabadabbnak érzem magam odalent. Talán túlságosan is. A hűvös légmozgás, ami a kereszthuzatba lépve ér, sunyin besüvít a szoknyám alá és átfúj hosszú combjaim között hideg érzetet hagyva. Bele is borzongok. Ha lenne lábszőröm, most bizonyára az is égnek állna. A szellő hatására a testem ösztönösen rezdül, összébb szorítom a lábaimat, miközben a kezeim ruhám oldalára simulnak, mintha attól tartanék, hogy a fuvallat felrepíti az anyagot és belátást engedne a szoknyám alá. Pedig már nincs itt senki, aki elől a pucér seggemet rejtegetnem kéne. Ketten maradunk idefent és a kattogó hang, ami az ajtó mögül szűrődik kifelé. Lassan, nyikorgó hanggal kísérve tárul ki a szoba ajtaja. Odabent tátong a sötétség. Az a kis fény, ami a koszos ablakokon át szűrődik be, szóra sem érdemes. Fejemet oldalra döntöm, mire világos loboncom oldalra bukik. Kicsit kócos, megviselte már az ittlét. Kíváncsian, sajgó jobb szemmel pislogok befelé, majd beljebb merészkedek én is. Lépteim könnyedek, légiesek, még mindig meglep, mennyire könnyű ebben a testben a mozgás. A gyér látási viszonyok ellenére körbetekintek, s megtudom, hogy a kattogás egy régi, poros lemezlejátszóból jön. Rejtély megoldva. Hirtelen újra fura késztetést érezek, mely arra biztat, hogy forduljak a nappali irányába. Úgy érzem van ott valami és én tudni akarom, mi az. Lépnék hátra, de nagy ólomkezek nehezednek rám, amik hamar a derekamra csusszannak és végigtapogatnak.
-Mi a szar? - tör elő belőlem a kérdés meglepettségemben. Szemöldökeimet könnyedén felvonom, és azok szabályosan a homlokom tetejére kövülnek, mikor a szemem sarkából meglátom felajzott fivéremet. Az arcára is valami szokatlan vigyor telepszik...kimondottan perverznek mondanám. Halkan prüszkölök nem tetszésem jeléül. Vetek rá egy kóbor, egész alakos pillantást, de női szemmel sem jobb a helyzet. Ráadásul szemet szúr az is, hogy a gatyája durva sátrazásba kezd közöttünk, mintha egy kisebb kempingtábor költözött volna oda.
-Remek, nem elég hogy bögyöm nő, még ezt is elkapja itt a kangörcs. - elégedetlenkedve fújtatok gondolatban. Követve az előző példát, én is gyorsan kitörök a kéretlen ölelésből.
-Uralkodj már magadon! Nem otthon vagy! - keverek neki le egy sallert, bár legszívesebben ököllel mennék az arcának, de a női öklösöm is kb. pont ennyit érne most, mint egy jól irányzott tarkós. Fivérem megkapja a lehetőséget, hogy taperolás helyett ő induljon neki a szoba sötétjének. Én viszont nem mozdulok, csak a lépcsők irányába pillantok, ami a nappali felé vezet.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Athan


Kísértetkastély - Page 8 Jack's_Eyes_1301
☩ Történetem :
☩ Reagok :
244
☩ Rang :
☠ "vadászpalánta"
☩ Play by :
Alexander Calvert
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Okt. 23, 2018 12:05 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


☠️ Changeling

Rémálomföld lakói
•  szószám: 400 • Credit:

 
Egy pillanatra néz hátra, és szemöldöke karcsú ívbe emelkedve kontratálja, hogy ismét szétszéledtek, ketten maradtak csupán.
- Hmm.. - jegyzi meg halkan, és még a vállán is ránt egyet. Ennyi is elég egyelőre, nem mintha olyan hatalmas dologra készülne, csupán csak kíváncsiságán és tettvágyán akar csillapítani, no meg egy-két oda nem illő gondolatot elhessegetni. Az, amit nemrég erre érezhetett, tagadhatatlanul máshova költözött, talán épp maga a kis fénygömb volt az, aki elvitte magával, ki tudja. Akad itt még biztosan más is, főképp ez a hang, amely kitartóan veri saját kis ütemét, bemászva elméik legmélyebb pontjaiba is akár. Még meg is lepi az, amint a kilincs enged akaratának, és halk kattanással nyílik meg, majd az ajtó is, amelyet kinyitni kívánt.
- Ez túl egyszerű... - jegyzi meg kicsit félve, a küszöbön állva és onnan bekukkantva. De hát, nem kapott az új test mellé éjjel is látó macskaszemeket, igen kár érte, így vakon, azért kevéske fényt kapva lépked be, kavarva fel a padlón álló port. Tekintete szinte azonnal a lejátszóra siklik, amelyhez hasonlót látott már, noha az valamelyest kellemesebben szólt. Még egy pár, apró lépés a kattogó felé, és lehajolva, kinyúlva éri el az ugráló tűt, és lök egyet rajta. Az, hogy most ezzel elhallgattatja, vagy épp a dallamot szólaltatja meg, nem számít, csak a kellemetlenség szűnjön meg.
- Oké, erről ennyit! És most – fordulna körbe, de hát a fény nem ad sokat, nem lát többet. Automatikusan tapogat oldalához, ahol kabátja zsebe rejlene, amelybe emlékei szerint rejtett egy régi de még használható öngyújtót, amivel ereje pazarlása nélkül is bármit tud kezdeni – és mert iszonyatosan tetszik neki a szag, amely égés közben árad belőle. De hát nincs zseb, nincs öröm sem.
- Bassza meg... - morgolódik és kitolat, hogy hátha ott leli meg a választ, valamely formában, másnem abban, ami könnyen ég. És így éri a súlyos lapáttenyér el őt is, derekára simulva, amit őszintén, halk sikkantással jutalmaz majd az érkező arcba bámul.
- Mit művelsz te... nehogy most támadjon kedved itt és ne is velem – lökné el, fura emlékek buknak fel, miközben fivére megveszett. És oké, most máshogy mutat, ez tőle felettébb kellemetlen, idegen neki, ehh.. Arca fintorra húzódik, közben pedig erősebben tolja el – El se vesztem te ütődött. De most ne tapogass, be kell mennem, viszont ha már itt vagy, mehetsz előre, te ess hasra a bútorokban – int fejével befelé.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




We're lost children of the sea

The past is gone - - Look out, the sun is going black, black - - Time to get back on the road
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Okt. 23, 2018 11:17 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling
Azt hiszem, túl vagyok a kezdeti sokkon, amúgy nem s legszívesebben hisztérikus rohamot kapnék. De nem a női büszkeségem, mintha megacélozódott volna. ~ Ez nem hozzám méltó. ~ - fogalmazódik meg bennem a gondolat és igazítom meg zakómat. A lényemhez tartozó kíváncsiság mégis nagyobb, gyermeteg módon érdeklődöm testvérem alakjának elorzója után. – Ophilia…-  a név ismerős, de hiába, a névhez egy másik női arca ugrik be. Mindkettőt ismerem,de még se. Ábrázatom, minden bizonnyal zavaros idegrángások sorozatát küldik a rokon felé, meg egy bárgyú vigyort.  Tétován bólintok, majd kifelé vesszük az irányt, addig míg testvérem meg nem torpan, nézek egy darabig, aztán vállat vonva magéra hagyom. Az ajtónál, azonban összefutok még egy testvérrel, kar kar öltve fut át rajtam az utálat és a szeretett szikrája. Ha ő is be akar nyitni, ám nem állom utját feltartott kezekkel állok hátrébb. – Csak nyugodtan… - vigyorgok rá, harminckét foggal, kapja csak ő az első pofont. Ha sikerül belépnem utána, nem kérdés merre is folytatom tovább utam. Akkor van gáz, ha menet közben lefejelem az ajtót. Ebben az esetben vérző orral, arra a következtetésre jutok, hogy meg kellene keresnem, habtestem, mert szinte ez lötyög rajtam, nem beszélve arról, hogy egészen máshol domborodik. Felfelé dübörögve a lépcsőn megtalálom a cipőmet, kedvem lenne beleszuszakolni a lábam, de ezeket a marhacsülköket képtelenség lenne, kár lenne a cipőért. Két ujjamra akasztva vetem át a vállamon, s finoman érintve a korlátot az adottságokhoz képest, kecsesen kidomborított hátsóval veszem az utolsó lépcső fokokat. Belépve az ajtón, már ha nem ütközök itt is akadályba, látom meg a két szőkeséget, s kap el hirtelen a birtoklási vágy. Mindkettő iránt, Az angyalibb formát félre hajtott fejjel nézem végig, magamba ciccentve … ~ Formás koffer. ~ Ismét érzem azt, amit a szalonban is, összemosódnak emlékeim, két angyali teremtés között lavíroik kétségbe esetten ép eszem maradéka. Hangtalanul lépek be s állok meg kettejük között. Kezeimmel átkarolom derekukat. Ophilia derekáról, hátsójára csúsztatva kezem suttogom a fülébe: - Ha itt végzünk, nincs kedved megmosni a hátam? – hangom mély s brummogó. Tőle saját testem felé fordulok, s szinte elönt a melegség, s valami fel nem akarom fogni érzés, így szorosabban ölelem magamhoz magamat. Bizarr gondolat. – Meg vagy! – arcom, ami nem az én arcom, sose ragyogott így , mint most. A viszontlátás örömére még halántékon is csókolom magam, s mint elveszett kis mackóhoz dörgölöm arcomat.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Kísértetkastély - Page 8 Mektupp
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
719
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Okt. 22, 2018 9:02 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling
Odakint nincs semmi. És senki. Így nem is foglalkozok ezzel tovább, inkább a férfire vetül pillantásom. Kérdése talán különösnek hathat. De most már tudom, hogy a testem nem az, amihez eddig hozzá voltam szokva.
- Ophilia - felelem töredelmesen, ajkamba harapva. S amikor meghallom, hogy ő ki? Arcom felvidul, íriszeim akaratom ellenére is a kígyóévá válik hasonlatossá. - De jó, hogy látlak, hisz... - kezdek bele, de úgy döntök, hogy inkább csendben maradok. Furcsa emlékképek lepnek el. S ez arra enged következtetni, hogy meglehet a gazdatest is emlékezhet majd arra, amit elmondtam.
- Ha ennek vége, megkeresnél majd? - kacsintok a nőre... vagyis férfira, kiből valami melegség árad. Mint egy láthatatlan fonál vezetne hozzá. Olyan, mintha áfonyát ízlelnék. Keserű, mégis valahol édes. De van itt még egy különös érzés. Az emelet irányából. Annak inkább mézíze van. Finom, selymes, olyan... Angyali.
Majd újra a fénylő gömb után nézek. S egy újabb férfihang csattan, miszerint azt kellene követni.
Ez egy brilliáns ötlet!
Mennék is ki a nappaliból, valami mégis visszatart. Visszafordulok, mintha lenne itt még valaki. Valami... Érzek... valami... keserűt, valami... nem, ez nem áfonya, de nem is olyan finom, mint a méz, ez valami... Mh, vajon mihez hasonlít ez?
- Öhm... Ti menjetek nézzétek meg, mi az! - nézek mind a két férfira és a fény után intek, én pedig visszalépek a szobába. S úgy teszek, mint aki épp nagyon keres valamit. Vagy inkább valakit. Benézek a kanapé alá, a szekrénybe - ha van - a függönyök mögé, ha lehetséges. A kandallóba is felpillantok. De valami furcsa.
- Mi van itt? - teszem fel inkább magamnak a kérdést, megállva a szakadt fesmény előtt és azt nézve... Valami különleges gondolat jut eszembe.
Vajon milyen lehetne tüzet gyújtani a kandallóba? - ha van. S voala... Csak gondolni kellett rá. Hirtelen csappan fel a tűz én pedig vékony, férfi hang módjára sikoltok fel.
- Na jó, mi történik itt? Tuti egy rohadék démon - csapok hirtelen a számra. Ilyet sose mondanék magamtól. Mégis mi folyik itt?
~Ophilia...~ hallok meg egy érdekes hangot a fejembe... S egy képet... Egy férfiét.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




darkness cannot drive out darkness

only light can do that. Hate cannot drive out hate; only love can do that.
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
CherryPie


Kísértetkastély - Page 8 CznVQnFIf you close your eyes and you open your mind
The veil disappears and you'll see it all

☩ Történetem :
Once upon a time...
☩ Reagok :
71
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Okt. 22, 2018 2:31 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling



Az ablakon kitekintve Ophilia pontosan ugyanazt tapasztalhatja, amit a házba lépése előtt is. Rendezetlen, romos kertet, az utcán sündörgő, jelmezbe bújt emberek kálváriáját, és a zsivajt, ami az egymásba folyó beszélgetésükből fakad. Semmi szokatlan vagy megmagyarázhatatlan. Vélhetően ennek folytán nem is marad ott tovább, pillantását Calypsoéval egyetemben az előtér leghátsó ajtaján belépő női alak ragadja meg - illetve az előtte elsüvítő fénygömb -, és egyöntetűen döntenek arról, követniük kell őket. De Ophilia valóban odamegy? A nappali különös érzetet gerjeszt benne, amint elkezdene igazán eltávolodni tőle. Mintha nem akarna hátrahagyni valakit, holott nincs is ott már senki! Vajon enged a kíváncsiságának, vagy továbbra is a férfitestbe bújt leviatán társasága mellett dönt?

Calypso az angyalnővel vagy nélküle, de eljut a hátsó ajtóhoz, ami abban a pillanatban becsapódott, hogy Seth - előtte pedig a fénypaca - áthaladt rajta. Amennyiben megpróbálja kinyitni, azzal a kellemetlen helyzettel szembesülhet, hogy amaz meg sem moccan. Se ki, se be, pedig hallotta volna, ha kulcsra zárják. Egyértelműen a mágia a ludas, ami ezúttal a konyha, pontosabban a ház alól érzik a legerősebbnek. Kész szerencse, hogy Reyna is úgy határoz a nadrágszaggató és örömszerző balett bemutatója után, hogy a konyha felé tendál. Valamilyen különös oknál fogva, ha ő próbálja meg kinyitni az ajtót, az engedelmesen moccan, akárcsak Seth előtt. Már csak az a kérdés, melyikük kíséreli meg előbb átlépni a küszöböt?

Az egy ajtóval már előrébb járó leviatán némi visszakozással, azonban lefelé halad a pince gyéren megvilágított, mohás, elhanyagolt lépcsőin, amelyek minden lépténél úgy nyikordulnak, mintha legalábbis egereket taposna sorra. Na de a kellemetlen lefele utat követően megtérülni látszik mindennemű hallás-és egyéb érzékszervi ártalom, ízlésesen berendezett szobácskával találhatja szemben magát. Középütt az asztal foglal helyet, rajta megannyi ínycsiklandozó süteménnyel, gyümölcsökkel, egyéb étekkel és itallal. Az egyik hosszanti oldalán ücsörög a bájos hang tulajdonosa is, egy földöntúli szépséggel megáldott hölgyemény. Dudorászása abbamarad Seth megérkezésével, sőt, ragyogó mosollyal pattan fel, és közelíti meg a vendégét.
- Gyere, fáradj csak beljebb! És egyél, amit kívánsz - ajánlja fel lelkesen, kezei között egy selyemfonállal átkötött ollót is tartva. Szavak nélkül kínálja, reflektálva a női testbe kényszeredett férfi korábbi bosszankodására a haját illetőn.

Az emeleti - immáron kétfősre karcsúsodott - brigád az iménti izgalmakhoz képest viszonylagos nyugalommal szembesülhet. Athan magabiztosan lép be az első ajtón, mi kézügybe akad, s mely mögül a legélesebben tapasztalható az a mostanra már rendkívül bosszantó kattogás. Sötétség fogadja odabent, ám az emeleti ablakokból még mindig beszűrődik annyi fény, hogy ki tudja venni az egyik komódon nyugvó zenelejátszót, melyen minduntalan, újra és újra egy bakelitlemez forog. A lejátszó tűben végződő feje még ha nem is túl látványosan, de fel-le pattog, és ez okozza a kattogást. Amennyiben van ingerenciája közelebb lépni hozzá, mellette a lemez tartóját pillanthatja meg, Tchaikovsky, Dance of a Sugarplum Fairy címmel. Vélhetően a két leviatánnak ez nem mond sokat, ellenben ki tudja, mire lelhetnek még a szobában. Ahhoz azonban előbb valami fényforrást kell eszközölniük.
Feltéve, ha Markan marad, ugyanis hirtelenjében benne is újabb késztetés gyúl, ezúttal a nappali irányából. Olyasféle, mint ami Ophiliát is megkörnyékezi.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Okt. 22, 2018 11:59 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling


 


A testemet elvevő szörny mintha észre sem venne, úgy megy valamerre, csakhogy idővel én is másra kezdek koncentrálni. Arra a fura valamire amit a többiekből áradni vélek, na meg fentről. A lépcsők tetejéről, így arra indulok, nyomában egy nőnek. Néhány fokkal lemaradva megyek utána, miután könnyítek viseletemen. Út közben a nyakamat szorongató anyagtól is megszabadulok, ami úgy fonódik köré, mint egy kötél. Meglepően könnyű tőle megszabadulni, elég megrántanom a csomónál, ami torkomnál nyom.
Előttem megbotlik a némber, de nem teszek semmit. Kellene, vagy nem? Nem. Úgy érzem, hogy nem, pedig általában segítenék, vagy ijedten hátrálnék, azt hiszem. Meglepő nyugodtsággal figyelem miként szedi össze magát. Türelmesen várom, végigsimítva államon medveméret tenyereimmel. Miért csinálom ezt? Nem tudom, úgy jött, magától, mint az, hogy elhajoljak a felém száguldó fény elől. Egyet hátra lépnék, ami tényleg olyan, mintha én tenném, lábam viszont rosszul érkezik az alsóbb fokra és megcsúszik. Ahelyett, hogy könnyen venném ezt az akadályt, egy idő után fájdalmasan megakadnak tagjaim. Nadrágom reccsenő hangot hallat, s mintha szellősebbé is válna ennek következtében. A hideg levegő beáramlik odalent.
Miután összepakolom lábaimat egymás mellé, megküzdve a sajgással, lemegyek a lépcsőről. Ott kezdek hozzá az ellenőrzéshez. Ruhámon végig tapogatva, eljutok a nadrágon keletkezett lyukig. Azon benyúlva matatok, megnézve, nem sérültem-e meg komolyabban, mert be kell valljam, még mindig fáj. A combom környéke, mint amikor hirtelen megrántják, valami viszont itt nem stimmel.
Nem veszem le a tönkrement rongyot, de belesek alá. Ott egy újabb réteg van, így az alá is, majd megdermedek. Az is megváltozott. Lábaim között valami hosszúkás nőtt ahelyett, ami ott volt. Kíváncsian dugom be kezem, hogy megtapogathassam, de ahogy vizsgálgatom, változni kezd. Ijedten kapom ki mancsom a nadrágból, s már dugnám is köpenyem mögé, ha lenne, csakhogy nincs. A combom környékén vannak ugyan rések, de nem merek belenyúlni, nehogy azokon a lyukakon át is hasonló förmedvényekre akadjak. Mégis mibe kerültem? Milyen test ez? Vissza akarom kapni a sajátomat! Lehet, hogy az az előbbi fény volt a hibás?
- El kell kapni – morgom medvehangon magam elé, és elindulok arra, amerre repülni láttam.


Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Okt. 22, 2018 12:13 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling


Éppen elég időt töltöttem ebben a testben, melyről csak azért tudom, hogy nő, mert kidomborodik a mellkasa. És mert kitapintottam, hogy eltűnt a szerszám. Inkább a saját testem után mennék, de nem, benyitok az ismeretlen ajtón, mert gyűlölök éhezni. Ez valamilyen berögződés lehet. Csak nem az enyém. Ám reményeim tovaszállnak, amint meglátom a valaha konyhának nevezett helyiség állapotát. Morcosan dobbantok egyet és karbafont kezekkel állok meg a romhalmaz közepén.
- Hol a sütim? Hoool a sütemény??? - a fura, cipőnek aligha nevezhető lábbelimmel arrébb rúgok pár rozoga székmaradványt, a mennyei manna illata mintha a falból jönne. Utam még egy fa asztallap is állja, amit félre is dobnék seperc alatt, de hoppá, nem úgy megy az! Nehezen tudom csak megmozdítani, ráadásul a hirtelen lendületben majdnem vele együtt zúgok én is. Ismét csak emlékeztetnem kell magam, hogy egy számomra haszontalan testbe vagyok zárva, miközben visszaegyensúlyozom a testem egyenesbe és kisöpröm a szemembe lógó irritáló fejszőrt. Esküszöm, mindjárt keresek egy ollót! Semmi mágia nem ölel körbe, ez a legrosszabb. Egy pillanatra ismét tudatomnál vagyok, és megkérdem magamtól, hogy mi a fenét is csinálok, de aztán a korgó gyomrom és az illatfelhő újfent győz. No meg találtam egy ajtót. Ez vajon az éléskamrához vezet? A puding próbája az evés, lássuk! Kinyitom, nincs bezárva, ám újfent csalódnom kell. Egy hosszú lépcsősor vezet valami pincehelyiségbe. Ez most komoly? Engem szívat ez a ház, mikor ennyire akarom azt a nyavalyás sütit? Legörbül a szám széle, csoda, hogy nem kezdek el sírni. Mi a franc van már velem??? Aztán meghallom a hangot. Egy csengő-bongó, zengő női hangot, aki valami ismeretlen dalt énekel. Ő lenne a cukrosnéni? Szakács? Cukrász? Vagy a házigazda elzárva? Bárki is legyen, éhes vagyok, csillapítanom kell éhségem a finom illatú süteményeivel. Máskor lazán megfontolnám a dolgot, mert valószínűleg nem véletlenül volt az ajtó elé baszva minden nehezen mozdítható cucc, de nem vagyok teljesen önmagam és még enyhén fogalmaztam. Tehát uccu neki rögvest! Elindulok lefelé a lépcsöfokokon a fény és hang irányába.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Okt. 21, 2018 9:11 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling

────────────  Kísértetkastély - Page 8 2944700-20181015-8mzHkk    ────────────
Since the dawn of time. Only the strong have survived
Közelebbről és közelebbről hallom a kattogást, mintha csak pár lépésre lenne tőlem. Vajon mi lehet az? Nem hagy nyugodni a gondolat. Megállok az egyik ajtó előtt, ahonnan a zajt vélem kiszűrődni. Már nyúlnék a kilincs felé - egy ajtónyitás és ott a megoldás, amikor valami kellemetlent érzek a hátam mögül, de ezúttal nem a fenekembe bevágó bugyogó az. Érdeklődve tekintek hátra és azt a debil vigyorú bohócot pillantom meg, ami érkezésünkkor a bejáratnál fogadott. Hogy került ez ide? Rám vigyorog. Olyan érzésem támad, mintha Seth-et látnám, kedvem lenne levakarni azt a mosolyt az ábrázatáról. De épp csak feltűnik előttem. Értetlenül döntöm oldalra a fejem. Hová lett a bohóc? Alakja eltűnik, és helyette valami sárga villanást látok, aztán meg a nagy büdös semmit.
Azt a rohadt. - az az izé éles fájdalommal verődik a pofámba, mire félsikolyszerű hang tör fel belőlem. Még be is könnyezem a találkozást.
A picsába, mi a szar volt ez? - ösztönösen kapom a kezem a szememhez. Fél percre komolyan azt hiszem, hogy megvakultam. Csak sötétséget látok. Óvatosan megtapogatom az arcomat. Fél szemmel, hunyorogva látom, hogy az ujjbegyeimre valami fekete anyag kerül, de nem törődök vele, egyszerűen csak a ruhámba kenem. Úgy érzem kiesik a jobb szemem. Lassan, fájdalmasan emelem meg a szemhéjamat. Érzem, ahogy felduzzad a képem, ebből tuti csúnya monokli lesz. Alig térek magamhoz az első csapásból jön a következő. A bordáim között is hasonló fájdalmat érzek . Ki is billenek az egyensúlyomból. A cipő amibe a lábam préselődik se könnyíti meg a helyzetem. Imbolygok egy keveset, majdnem dobok egy hátast is, de szerencsére ott a korlát. Megkapaszkodom, így megúszva egy zuhanást megkönnyebbült sóhajjal nyúlok hátra, hogy sokadjára rántsam ki a bugyit a seggemből. Még látom elrepülni a fénygömböt, ami a lépcsőn feljövők füle mellett süvít el. Őket is megzavarja kicsit. Megfordul a fejemben, hogy a nyomába eredek, de a figyelmem újra az ajtó felé terelődik, a kattogó hang irányába. Mielőtt bármit tennék, kilépek a cipőből, majd laza mozdulattal tolom le magamról a zavaró ruhadarabot. Zsebre vágnám, hátha később szükségem lesz rá, de nincs zsebem, ezért inkább hanyagul a melleim közé gyűröm. Míg magam igazgatom egyikük benyit az ajtón. Kíváncsian dőlök oldalra a nyíló ajtó láttán. Vajon mi lehet mögötte?
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Athan


Kísértetkastély - Page 8 Jack's_Eyes_1301
☩ Történetem :
☩ Reagok :
244
☩ Rang :
☠ "vadászpalánta"
☩ Play by :
Alexander Calvert
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Okt. 21, 2018 6:36 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


☠️ Changeling

Rémálomföld lakói
•  szószám: 381 • Credit:

 
Nem kap választ, és ez egy kicsit aggasztó. De végül is, semmit se számítana az, hogy most istápolják a lelkét vagy sem. Nem változtat, hogy neki most mivel kell „megküzdenie”. Ellenben más felkapja szavait, és nem is kedvesen. Meglepve pislog rá, sőt mi több, egyenesen rákiált tekintetével, hogy ne legyen bolond. Az arc mögött is más ülhet? Fejét kissé oldalra billentve nyújtaná ki kecses ujjait felé, hogy maga mellé rántsa, mielőtt hülyeséget csinál, de lemond róla. Ezek szerint mindenki így járt, remek. Ez már valahol kicsit feldobja odabent, hogy nem csak neki kell szenvednie. De hova gondol? Fejét megrázva húzza vissza magát a jelenbe.
A lépcsőn felfele azonban koránt sem könnyű, nem azért, mert mások is így tesznek és ez zavarna meg, még inkább az, hogy az első pár magabiztos léptem után lábaim – vagyis valaki más csülkei amire illene ügyelni -, igencsak ingataggá válnak. A végén azt érem el, hogy majdnem felesek az utolsó fokon, amit elegánsan, a roncs korlátba kapaszkodva korrigálok, mégsem kellene első nőies pillanataimat azzal tölteni, hogy „önmagammal” mosom fel a padlót. A nagy botlás?
- Jól vagyok, jól vagyok! - egyenesedik fel, az arcába borult hajzuhatagot elsöpri, és amint tiszta a kép, egy gyors mozdulattal lerugdalja magáról a zavaró lábbeliket és felszusszanva tekint körbe. Pont jókor. Ha más meséli, akkor talán nem is hisz el, hogy az apró fényvalami, a gömböcske épp támadásba indul. Kíváncsi tekintettel figyel minden apró mozdulatot, már amennyit innen láthat, és viaskodik önmagával, mert egyik fele hagyná és menne tovább, a másik pedig legszívesebben elkapná és jól megvizitálná – már ha nem kapna ő is pár apró-pofont.
- Ez eléggé... érdekes volt – fordul a fény után, aztán ebben a fordulatban mintha ismerős alakot is látna. Mintha tükörbe nézne, normás esetben. Szóval ő is itt van! Túl sok inger éri egyszerre, saját bőre, testvérei alakja kicsit másképp és most még ez is. Csak az a kérdés, merre. Belül pedig csak még nehezebb, olyan dolgok mozognak, amelyek nagyon nem az övék. Hangos sóhajjal zavarja el a gondolatokat.
- Fene – ha már feljött idáig, akkor körbetekint, hátha az a valami magától jön vissza, vagy ha nem, akkor majd követi. Mezítlábas talpaival hangtalanul libben tovább a kattogás felé és az első ajtón benyit, amit megpillant. Lesz ami lesz, vagy ha épp valaki követni akarja.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




We're lost children of the sea

The past is gone - - Look out, the sun is going black, black - - Time to get back on the road
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Okt. 21, 2018 12:19 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Changeling
Az érzés csak nem akar szűnni, mintha valami ősi beidegződés és az akaratom állna egymással szembe, mégis én érzem idegennek magam ebben a harcban. A ház különös atmoszférájának tudom be, s próbálom irányítani tetteim, gondolataim. – Agla… - ejtem ki halkan a szavakat, melyet a festőmester pingált a képre. Mintha létezésem során találkoztam volna ezzel a szóval, de láthatóan túlságosan szorosan összefügg a Öreggel túl nagy jelentőséget nem tulajdoníthattam neki. S akár a teremben felaggatott függöny színe megkopott az évek során, úgy emlékeim is kifakultak a láda évszázados homályában. Tovább robogok, mint egy kis dömper, hogy sandán tekintsek testvéremre, ahogy hanyagul hajítom el a könyvet. Válaszolnék is valami frappánsat, ha valami mutáns szentjánosbogár nem pofátlankodna bele a képembe. Bökdösi az orrom, az oldalam, s ha már érzékenység, talán még a tököm fejét is megfejeli. – Na takarodsz innen, becses ékszer az ám ott! – mordulok fel, miközben próbálok neki lekeverni egy sallert, lecsapni, ahogyan a szemtelen legyeket szokták. Na, na várjunk csak… roskadok le a zongorához, miután a dög tovább hessent. – Amara löttyedt csöcseire! – húzom le pofázmányomon végig kezem, sárga szemeim alatt vérerek futnak, ahogy kisebb szatyorrá alakítom a finom bőrt. Lassan hajtom le a fejem, s veszem szemügyre a szövetnadrágot, melybe O lábait rejtette reggel s … Óvatosan fogom meg nadrágom korcát, s pillantok be a nadrág alá, talán rossz álom  ez, s a tűzoltóslag helyet mégis csak a mézes bödön van ott. De neeeem… gyorsan csukom be szemem, s engedem vissza az anyagot, hogy még a kezem is rátegyem, hátha ezzel elmúlik, s ha kinyitom a szemem, eltűnik. Őjra próbálkozásom se járt sikerrel. A ládába zárásom óta ekkora sokk még nem ért. Szokásomhoz híven táncoltatom meg szemöldököm, mikor testvérem nevem felől érdeklődik. Gyanakvóan közeledek felé, s húzgálom meg fülét, s piszkálom meg heftiét. – Te ki vagy? – tolom arcom arcába, hisz sok választási lehetőség nincs, mert, hogy nem vérem a véremből az már biztos. – Calypso, még ha nem is úgy nézek ki. – válaszolok, végig mutatva magamon, miközben beletúrok, dús barna hajamba, akár a nagyok. – Hm… jó menjünk utána. – egyezem bele bár vannak kétségeim afelől, hogy utolérjük. De előtte még visszalépek a könyvért, hogy aztán testvérem után menjek. Ha mégsem érnénk utol a kis dögöt : - Fel vagy le? – teszem fel a kérdést, de igazából én már eldöntöttem, hogy lefelé fogunk menni.
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
8 / 9 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Új téma nyitása   Hozzászólás a témáhozUgrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 16 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 12 vendég :: 2 Bots




• Fajaink száma •
Arkangyal
8/4
Leviatán
8/2
Angyal
5
Démon
12
Bukott Angyal
3
Ember
3
Félvér
3
Harcos Angyal
4
Vadász
9
Nephilim
6