We're gonna rule the world We don't give up
So we'll keep on starting the fires We own the future The story that they sold us

 
Jeruzsálem, Izrael
SUNSETS ON THE EVIL EYE THE HUNT FOR A LITTLE MORE TIME

Rassilon
avatar



☩ Reagok :
48

Utolsó Poszt Kedd Júl. 17, 2018 2:53 pm
Következő oldal


A Gabrielt szolgáló angyalok acélos hűvösségével figyelem a férfit. A gyerekkel túl sokat nem foglalkozom - látszólag legalábbis. Hisz nyilvánvaló, hogy csak egy ember. Nem gyerekbőrbe bújtatott démon, nem nephilim, nem félvér. Egy embergyerek. Hogy az előttem álló - ülő - lény háziállatkén tartja-e, vagy atyai vágyait éli ki rajta, az nem az én dolgom. De a férfi egy kicsit is törődik vele, talán jobban járna, ha még most bezárná egy szekrénybe. Hogy ne lásson és ne halljon semmit, bármi is fog itt történni. A végén még lenyesi egy angyalpengével és elviszi a cica a kicsi nyelvét. Noha elsősorban nem harcolni jöttem, az mindig benne van a pakliban.
- Isten háta mögött. - Ismétlem utána egy keserű, epés mosollyal az orrom alatt. Kérdés, hogy hol van Isten. Attól függ, hogy merre van a „háta mögött”. Szószátyár vagyok, mint mindig. Kimérten figyelem a szék útját és veszem szemügyre, amikor mellém kerül. Telekinézissel játszunk? Legyen. Fegyverem visszaforgatom a helyére, nyugalmi állapotba. De ahogy elvonom tőle kezem, egyetlen ujjmozdulattal indítom magam felé az embergyereket. Nem bántom, nem is bánok vele erőszakosan. Pusztán adok neki egy ösztönző kezdőlökést, hogy elém járuljon és ne legyen lehetősége máshogy cselekedni. Kissé lehajolva az álla alá nyúlok és határozott, de nem bántó mozdulattal kényszerítem, hogy rám nézzen a félig fogatlan, csupasz kis majom. - Menj át a szomszéd szobába játszani. A nagyoknak megbeszélni valójuk van. - Azzal elengedem és a férfi felé nézek. Figyelmeztetve, hogy jobban teszi, ha eltünteti a gyereket ő maga, ha a gyerek nem akarna menni. Egyszerűbb lett volna, ha egy érintésemmel teszem eszméletlenné a kislányt. De még nem biztos, hogy ez a férfi az ellenségem kell, hogy legyen. Értékelje a nagyvonalúságom. Mikor így, vagy úgy, de végre kettesben maradunk, a tőlem megszokott angyali arroganciával foglalom el a széken a nekem kínált helyet.
- Kellemes helyet találtál magadnak. - Kerülgetem a forró kását, közben alaposan megnézem magamnak a fickót. - Valóban azt gondoltad, hogy elrejtőzhetsz? - Mi vagy te? Angyal? Démon? Netán a Sötétség teremtménye? Hogy csinálod? Tudnom kell.

Ruben
avatar



☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
23

Utolsó Poszt Vas. Júl. 08, 2018 4:06 pm
Következő oldal


☽ Fight for Jerusalem

Rassilion & Ruben
zenei aláfestés • szószám: 1047 • Credit:

 
Eeegy, kettőőő, hááárom, nééégy, öt! Hááá - hááá leköröztelek Ruben bácsi!' - visítja az apró emberi lény velem szemben az asztalnál, majd kárörvendően vicsorítja felém hiányos fogsorát, hogy utána nagyot kortyoljon a rózsaszín műanyag bögréjében lévő gyümölcslevéből. Szép is ez fogváltós kor, főleg amikor neked kell kitépni a visítozó halandó szájából, akinek ilyenkor olyan a hangja, mintha nyúznák, de utána büszkén, vérző ínnyel rohan ki az udvarra, hogy megmutassa a pajtásainak, hogy neki bizony még egy foga kiesett és ő már egyre nagyobb, szinte már felnőtt és őt innentől kezdve sokkal nagyobbnak, idősebbnek kell tekinteni, miközben a gyümölcsleves dobozt nem tudja még egyedül kinyitni. Lea kicsit olyan furcsa gyerek, mintha egyszerre lenne fiú is meg lány is. Kint a többiekkel igazi sérthetetlen amazonként viselkedik, sárcsatánál úgy kell a dagonyából kiszedni, hogy legalább az orra ne menjen vele tele, a piacon úgy alkudozik a szülei helyett, mintha erre született volna, otthon viszont minden a babája beosztásához van igazítva, egy percet sem lehet késni a teázásról, minden eseményen másik ruhában kell megjelennie, különböző hajakat kell neki csinálni, ahogy Leának is egy nap legalább háromszor és csak miután a baba lefeküdt a kimerítő napközbeni teendői elvégzése után, csak utána tudunk leülni az egyik poros társas fölé, hogy hagyjam magam legyőzni, ami mostanság egyre ritkábban történik meg, mert Lea szülei szerint ideje megtanulnia veszíteni, én pedig ennek rendje s módja szerint mindennap megkapom, hogy milyen csúnya és gonosz vagyok, meg amúgy is öreg vagyok és buta, később pedig újra legjobb barátok leszünk.
'Hát ez már csak így megy, néha engem is le lehet előzni, de ne félj, nem lesz ez így sokáig.' - kapok be egy csokis kekszet és hörpintek hozzá tejet a győzelem számláló papírom mellett lévő pohárból, majd kezemet a nadrágomba törlöm és magamhoz veszem a kockákat, mialatt kinézek a nappali ablakán és visszafordulva az apró ember felé intek a fejemmel, hogy lassan ideje lenne kimenni a friss levegőre, hogy megmutassa a pajtásainak, hogy lötyög még egy foga.
' 'em ke' 'affan ki'e'i jáffa'i? - kérdezem meg tőle teli szájjal, a két kis bozontos szemöldök pedig menten összeszalad, sötét haja száll a levegőben, ahogy rosszallóan csóválja, szakasztott ugyanúgy, ahogy az édesanyja.
'Ruben bácsi ne beszélj teli szájjal, mert nagyon undorító és tiszta csoki a fogad...' - fintorítja el az orrát, én pedig szemeimet csak megforgatva kortyolok még egyet a tejből, hogy átöblítsem vele a számat gyorsan, miközben dobok a kockával és bábom anélkül zárkózik fel Leáéhoz, hogy akár hozzáértem volna. Lea tudja, hogy tudok varázsolni, ahogy ő hívja, így Panna babája napirendjét rendszerint én hajtom végre, a baba pedig úgy mozog, mintha egy nagyon apró élő ember lenne. A kislány száján lakat van az első pillanattól kezdve, hogy tudja mikre vagyok képes, általában halkan kuncogva, a szája elé tett kezekkel figyeli a mutatványokat, bár néha sajnálja, hogy nem csatlakozhatunk egy cirkuszhoz, hogy mutatványosok legyünk mind a ketten és együtt bejárjuk a világot, neki ez így is tökéletes.
'Azt akartam mondani, hogy nem kell lassan kimenni játszani? Úgy látom lassan a többiek kezdenek kiszivárogni labdákkal.' - mutatok öblögetés után az ablak felé, az apró ember pedig, mint akit puskából lőttek ki, úgy rohan oda és számolja a gyerekeket, hogy hányan vannak mégis, ott van - e a legjobb barátnője, akivel tudnak gyerekes dolgokról pletykálni, majd visszanéz rám és lassan visszakullogva a székhez huppan le rá, majd megrázza a fejét és gondterhelten sóhajtva dől hátra.
'Húha, ez nagyon nem jelent jót. Megint rossz fát tettél a tűzre kisasszony?' - dőlök hátra én is és malmozni kezdek két kezem hüvelykujjaival, a mélabúsan lehorgasztott fej pedig bólogat szomorúan.
'Eltörtem anya egyik kedvenc vázáját és azt mondtam, hogy apa volt, de aztán kiderült, hogy én voltam és most büntetésben vagyok.' - motyog, miközben a körmeit babrálja, hangját úgy halkítja le, mint mielőtt elsírná magát és összehúzza magát, akár egy csiga, aki visszabújna a házába az ellenség elől.
'Ej - ej, az bizony nem jó. De miért nem szóltál nekem, hogy javítsam meg? Megvannak még a darabok? Mert akkor összerakhatom és azt mondjuk neki, hogy találtunk egy pont ugyanilyet a piacon. Bár... eléggé kicsi az esélye, hogy elhinné, de egy próbát szerintem megér és akkor nem fog annyira haragudni, meg lehet a büntetésed is lerövidíti. Na?' - tolom elé a kockákat, hogyha már amúgy is büntetésben van, akkor ezt a meccset legalább játsszuk le, mialatt próbálom elhessegetni azt a furcsa érzést, ami reggel óta marja a halántékom, mely szerint rajtam kívül más természetfeletti lény is tanyázik a városban. Reggel óta nem hagy békén ez a megérzés, de az égnek sem tudok tőle megszabadulni, most viszont egyre csak erősödik, mintha egyre csak nőnek, növekedne és közeledne. Komor arccal meredek a boldog medvékre, akik mézes bödönökkel, kéz a kézben ugrálnak körbe a játéktéren a végtelen mezőn és valami azt sugallja, hogy jobb lenne fölkelni és odébb állni, de nem hagyhatom mégsem cserben ezeket az embereket, különösképpen ezt az apró hajas babát nem, de még mielőtt eltemetném mélyre ezt a megérzést és azt mondanám, hogy ez egy idióta paranoia a bejárati ajtó félreismerhetetlenül nyikordulva kitárul, de léptek és hangos köszönés nem tárul hozzá. Ezek nem lehetnek sem a szülők, sem pedig a kis pajtások, mind a két opció hangos léptekkel és zsivajjal járna, így székemen csak oldalra fordulok és a háttámlára támaszkodom, hogy szembe tudja nézni a besurranóval, aki az életével játszik, hogyha ide szeretne betörni, de legbelül tudom, hogy ennek az alaknak semmi köze nincs a betörők brigádjához, hiszen a kaparó megérzés, ami egész nap rágta a fülem, most már leginkább letépné és beleordítaná, hogy 'Itt áll előtted te vadbarom!'. Ki lehet ez?
'Hadd találgassak. Nem vagy idevalósi, még sosem láttalak és nem is úgy vagy öltözve. Új szomszéd nem lehetsz, mert rajtam kívül senki nem akar ide költözni az Isten háta mögé. Betörő nem lehetsz, mert itt nincs mit elrabolni, a tőröd meg túl nagy egy kis fenyítéshez. Miben tudok segíteni?' - figyelem a férfit szinte pislogás nélkül, miközben intek egyet és az asztalunknál lévő maradék két szék közül a bejáratnak háttal néző odacsúszik az ismeretlen mellé, arcomra mosoly görbül és mint jó házigazda mutatom neki, hogy nyugodtan foglaljon helyet ha szeretne. Lea amazonos bátorsága azonnal elszáll és apró lábait szedve bebújik mögém, s a vállamba kapaszkodva lesi az idegent. Ha azt a tőrt szeretné bennem megmártani, biztos vagyok benne, hogy nem leszünk túlzottan nagy barátok.


Rassilon
avatar



☩ Reagok :
48

Utolsó Poszt Pént. Júl. 06, 2018 11:51 am
Következő oldal


Ruben & Rassilon
Bakancsom talpa élénk vérnyomokat hagy, ahogy kisétálok a Hurva zsinagógából. Mögöttem két másik angyal alakja is hamar kirajzolódik. Egyikük épp a páncélja alatt húzódó szövetbe törli a halandó mocskot a kezéről. Az épület a mai napig meglepően jó állapotban van, hála Mihály angyalainak, akik megvédték az itt zajló csaták során egykoron. Mi sem bántottuk a falait. Csak egy kicsit azt, ami benne van. Csak egy kicsit. Tudom, hogy valami különös zajlik a világban, de akárhogy is futok utána, képtelen vagyok elérni és megfogni a valóját. Érzem, hogy egy új veszély ütötte fel a fejét, mégis képtelen vagyok kinyúlni érte. Legalábbis eddig képtelen voltam. De hosszú munka után végre szagot fogtam. Tudom, hogy valamit találni fogok Jeruzsálemben. Már csak a halandókirakósnak az ide nem illő darabkáját kell megtalálnom. Meg kell találnom valakit, aki csak nem rég érkezhetett a letiport szent városba. Nem öltünk meg a zsinagógában senkit, de gondoskodtunk a megfelelő információ áramlásról. Hamar megered a nyelved, amikor valaki méregként írtja a gondolataidat és foszt meg minden emlékedtől és tulajdonságodtól, ami emberré tesz. A vér pusztán addicionális volt. Ám nem csak emlékek után kutattam, hanem mágia után is. Tudtam, hogy ha valaki ilyen jól el tud rejtőzni a hírszerzés elől, az nem pusztán magát bújtatja álruhába, hanem a halandók gondolatait is palástolja, korruptálva a róla szóló emlékeiket.
S lám, igazam lett. Magam mögé pillantva biccentek két kísérőmnek, hogy szálljanak fel és tartsák szemmel a várost. Nem szeretnék meglepetéseket. Remek felderítők, bízom a képességeikben. Na jó, valójában soha nem bízom semmiben - igen igen, szörnyű így élni - de osztódni még nem tudok, így szükségem van katonákra. Micsoda meglepetés. Majd én magam is elrugaszkodom a talajtól és jóval keletebbre szállok alá, a kis családi házhoz érkezve, melyet az egyik halandó korruptált emlékei közt leltem meg. Nincs fegyver a kezemben, csak okot adnék vele, hogy rám rontsanak, bármit is találok odabent. Persze kellően készenlétben állok ahhoz, hogy egész lényemből fegyvert csináljak, ha szükséges. Finom érintéssel lököm be az ajtót és haladok előre nesztelen léptekkel. A széles boltív alatt állok meg, mely a - felteszem - nappaliba vezet. Egy nyüzüge alak és egy kislány társasjátékozik. Deja vu érzést kelt bennem az őket körül lengő erő. Egy másodpercre azon is el kell gondolkodnom, hogy vajon melyikükből árad. Végül a férfin állapodik meg tekintetem és ujjaim közé forgatom az angyalpengémet. Megvagy.

Rassilon
avatar



☩ Reagok :
48

Utolsó Poszt Pént. Júl. 06, 2018 11:50 am
Következő oldal


***


Utolsó Poszt
Következő oldal


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  
Chat Box
mennyei hangoküzenj a többieknek




friss írások
UTOLSÓ HOZZÁSZÓLÁSOKposztok, hírek neked!
Mantas
Today at 12:25 am
☽ Elkészültem

Azura
Yesterday at 11:34 pm
☽ Hiányzásnapló

Mantas
Yesterday at 10:30 pm
☽ Mantas

Calypso
Yesterday at 2:43 pm
☽ Ancient Baths




friss írások
ÖSSZESÍTETT LISTABELÉPETT TAGOK, FAJOK LÉTSZÁMA

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 16 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 1 Bot




Fajaink száma
Arkangyal
8/7
Leviatánok
8/6
Angyal
2
Démon
12
Bukott Angyal
2
Ember
9
Félvér
2
Harcos Angyal
4
Vadász
11
Nephilim
7