Ego Alpha et Omega, primus et novissimus, principium et finis
, said the Lord. which is, and which was, and which is to come, the Almighty.

 
Chinese town
SUNSETS ON THE EVIL EYE THE HUNT FOR A LITTLE MORE TIME

Natalie Rossmyra



☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
100
☩ Play by :
Meghan Ory

Utolsó Poszt Vas. Jún. 10, 2018 2:15 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


You're my job, you're our hope
Flora & Natalie
──────────── ────────────
« Comment; ide • Szószám; 558 • Zene; why do you want him»
« "The best protection
any woman can have...
is courage»
Egy vadász élete sohasem egyszerű. Soha nem is volt az, soha nem is lesz az. Ugyanis nekünk nincs szabadnapunk, nincs olyan, hogy most kiveszünk egy napot, egy hetet, hogy pihenhessünk. Nem tudhatjuk, hogy mikor futunk bele valamibe, ami veszélyt jelenthet bárkire is nézve.
Így indult el az én mai estém is. Az egyik kedvenc helyi bandám koncertet tart egy föld alatti placcon. Igazán kellemes muszika, nekem való. Ennek apropóján öltöztem fel szűk ruhámba, magassarkú, és magas platformú fehér szandimba. Az utóbbi hetek után igazán rám fért volna egy kis kikapcsolódás. A tükör előtt sminkelve a pillantásom lesiklik az alatta lévő asztalkára. Azon is egy cetlire, melyeket hónapok óta őrzők magamnál. Igazából csak hetek óta, de ezek hónapoknak tűnnek. Keserű szájízzel húzom el ajkamat, olvasva az egyszerű nevet. Kapokodó, robosztus írás. Ezer közül is felismerném. Főleg a nevet. Mégis mit hitt, hogy azok után, hogy eltűnik, majd nem fogom megfigyelni a nőt, akit már évek óta figyelek? Néha nem tudom, hogy Drake ilyen ostoba, vagy csak elmentek neki otthonról.
Lényegtelen is azt hiszem. Most nem ezzel kell foglalkoznom.
Hanem, hogy végre kimulatom magam! Egy füstös, neonfénnyel teli, hangzavaros helyen.
De még csak az első italomig sem tudtam eljutni. A pultnál állva magabiztosan kérem ki az italomat, mikor is megcsapja érzékeny fülemet egy egyszerű diskurzus.
- A gyerek kell nekünk.
- Az anyja a kínai negyedben van. Annak a szukának a kölyke megválthatja a világot. Rohadék…
- Nem. Senki sem figyel rá, mi pedig… - egy pillanatra nézek csak oldalra, annyi időre, hogy láthassam miként sötétülnek el íriszei kátrányfeketére.
Magamba nagyot sóhajtva mondok le a ma esti mulatozástól. Jelenetet nem rendezhetek itt - főleg nem ebben a hacukában. Arról nem is beszélve, hogy semmi sincs nálam, ami segítségével két démonnal tudnék harcolni. Túl sok a civil idelent.
Sóhajom végül felszakad torkomból, hátat fordítva a remek estémnek, leszegett orr-ral lépek ki a szabadba. Beleszimatolok a nyár kellemes illatába. Ilyenkor este viselhető el igazán ez a meleg. Gyors, apró léptekkel - mással nem is tudnék menni - nyitom ki autóm rozoga ajtaját. Csak egy fél percet tökölök az indításával és már sínen is vagyok. Hamarabb fogok ezeknél odaérni - vagyis remélem. A nő tudta nélkül a háza köré pecséteket festettem fel, démon nem tud csakúgy odateleportálni. Angyal már igen. De ezek nem azok voltak.
Csikorduló gumikkal állok meg a ház előtt, az ajtót hangosan csapom be magam után. A platóról kiveszem az egyik baseball ütőt, melyet vasból készítettek - és pár csinos rúnát tartalmaz, na meg kereszteket. Az ajtón csak azért kopogok, hogy tudják jönnek. Nem várom meg, hogy kinyissák, erre nincs időm. Magam nyitok be az épületbe.
- Flora! - kiáltom el magam. Személyesen soha nem találkoztunk még, vagyis… ismertem látásból a kórházból Dylan osztályán dolgozott, de nem rémlik, hogy aznap este is ott lett volna. Régen volt már, annyi idő alatt annyi minden változott, kivéve az, hogy ő maga ápoló maradt, engem pedig többé az épület közelébe sem láttak. Nosztalgiázásra nincs időm, amint megtalálom őket, tipegve, az egyik szobába, széles mosollyal az ajkamon szólok hozzá. Még mielőtt nekem támadna.
- Drake küldött. Úton vannak értetek. Indulni kell. Most! - nyomatékosítom, hogy az időnk véges. Elég bizonytalanul állok lábaimon, de csak azért, mert a mai hacukámat nem harcolásra terveztem. Közben hallom, hogy egy újabb jármű is megérkezik a ház elé.
- És itt is vannak - sóhajtom, megforgatva kezembe a fegyverem.

Natalie Rossmyra



☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
100
☩ Play by :
Meghan Ory

Utolsó Poszt Vas. Jún. 10, 2018 1:25 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


***
 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett tagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon
Nincs


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 2 Bots




Fajaink száma
Arkangyal
7/7
Leviatán
8/7
Angyal
2
Démon
9
Bukott Angyal
3
Ember
3
Félvér
3
Harcos Angyal
7
Vadász
8
Nephilim
3