Chinese town

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Chinese town Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
667
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Szept. 17, 2019 5:29 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Ramiel
We deserve a little joy in our darkest moment
Szemöldököm csak ráncolom a felsorolásra, hogy mégis miket nem tartalmaz az ital, melyet már fogyasztott. Ajkaim még egy pillanatra is elnyílnak, inkább a csodálkozástól, mint mástól. Mégis csak egyetlen egy dologba tudok az egészbe belekapaszkodni.
- Oh, pedig ez igazán egyszerű. Ürömfű, ánizs és édeskömény, leginkább ezek az összetevői. Az ürömfű latin megfelelője az Artemisia Absinthium, innen kapta a nevét. Gyógynövényként is sokáig használták, leginkább étvágygerjesztőnek, vagy egyéb gyomorbéli panaszoknak, ami azt illeti igazán hasznos egy növény és sokféleképpen fel tudják használni – lelkesülök be, hiszen az, hogy tudok… Az egyetlen kapocs nekem még ehhez a világhoz. Önmagamhoz.
Önmagamhoz? De hát ezt miért is… Lényegtelen is.
Végül csak megakasztom saját szavamat, óvatosan alsó ajkamba harapok.
- Bocsánat, csak a megszokás hatalma, tudod, a mindenttudás… - vakarom meg zavartan a nyakamat mutatóujjammal. Még mindig képes vagyok teljes odaadással mesélni, ha valaki épp valamit nem tud.
Óvatosan karolok bele és haladunk az árral, néha-néha belekortyolok az italba, de túl erős. Mégsem utasítom vissza, mégsem teszem le, hűségesen őrzőm, hiszen tőle kaptam. Valahol még él bennem, hogy csak egy arkról van szó, még ha ezek a határok kezdenének is elmosódni.
- Mit felejtettél el? – kérdezem érdeklődve. – Hátha tudok neked segíteni – mosolygok rá bátorítóan. Nem nyitok vele vitát, hogy mi a rosszabb, hiszen az előbbi dolog velem nem történhet meg. Legfeljebb csak többet kell gondolkodnom, ám ez nekem nem okoz problémát. De az, hogy a tudást vették el tőlem?
Még mindig keserű szájízt hagy a számban.
- Én nem teljesen így működök. Az elmém befogadóképességének nincsenek korlátjai, noha a sok tudás, emlék, amit őrzök, valóban sok. Rengeteg, sokan bele is őrülnének, ám nekem ez az erősségem, cserébe a fizikai erőnlétem, hát… Enyhén szólva is gyenge. De hát valamit, valamiért, nem igaz? Az egyensúlyról szól minden, de mindegy is. Szóval ha elsőre nem is emlékszem, ha elmerülök magamba, akkor képes vagyok visszaemlékezni. Arthur Doylenak volt erre egy nagyon jó megfogalmazása. Az egyik könyvébe, ahol egy híres detektívről írt, Angliában neki volt az egyik ilyen képessége, hogy képes volt a saját elméjének úgynevezett palotájába elmélyedni és ott átlátni a dolgok folyamatait. Valami hasonlót képzelj el nálam. És a bibi itt van. A leviatánokra egyáltalán nem emlékszem, sőt mi több! Az egyikük megmutatta az emlékeit és sok helyen nem egyezik a sajátaimmal, ami csak arra enged következtetni, hogy vagy az övé, vagy az enyém a hamis – vonom meg a vállamat kelletlenül. Ha tippelnem kellene, akkor nem az övé a hamis, erre még ők sem képesek. Egyébként sem lett volna oka hazudni nekem.
- Amara sok mindent akar, sokszor úgy tűnik, hogy egyszerre, máskor meg, hogy megfontoltan cselekszik, de sokban nem különbözik Istentől ő sem – vonom meg a vállamat. Meglehet, hogy nem akarja, hogy feledjünk.
- Hogy ne tudjunk ellen harcolni, csak gondolj bele. Egykor te kellettél az elzáráshoz, valamilyen formában én is őrzöm legyőzésének a zálogát, még ha nem is vagyok vele tisztába – vonom meg újra csak a vállamat. Az már más tény, hogy én nem akarom ellene felhasználni, én engedném a világot, hogy az enyészetté legyen. Az is más kérdés, hogy vannak, akik akarják és akik azt hiszik, hogy a navi, mindenkinek segítő angyalt vissza tudják még hozni.
- Tudni akarom, hogy mi az, ami elveszett. Mi veszett el, mi történt valójában. Kik voltak a leviatánok és mit tettek. Megtalálni, hogy csak ők voltak az egyetlenek, akiket elfelejtettünk, vagy van más is? A munkám Amara felé befejeződött, úgy néz ki, hogy másra nem vágyik tőlem. Így pedig… azt hiszem, hogy ezt nevezik szabad akaratnak, hogy azt csinálhassam, amit én akarok? – kérdezem meg tőle, hiszen magam sem vagyok biztos ebben a megfogalmazásban. Bezzeg a démon! Ő tudná rá a választ, nem is véletlenül nem keresem, sőt, kerülöm is. Nincs helye annak, hogy egy démon és egy angyal tartja a kapcsolatot.
Egy újabb kortyot iszok az italból, torkomat halkan köszörülöm meg, maró íze miatt, ujjaimmal erősebben szorítom meg a férfi kezét.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ramiél


Chinese town Tumblr_lrn8moYtlF1r19yjuo1_400
Chinese town Tumblr_mi29ch8UTj1rq2tzmo4_250
Chinese town Tumblr_ppebs4fQZo1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
210
☩ Rang :
Halál arkja
☩ Képességem :
Haláli :-)
☩ Multi :
Isten, Zagar
☩ Play by :
Johnny Depp
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Szept. 13, 2019 9:06 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Ophilia
Próbálom felidézni a Black Horse Pub itallapját, hiszen ott ittam és csak ott.
- Whisky, vodka, narancs, citrom és abszint. De ne kérdezd meg milyen összetételben, jószerivel azt se tudom, mi az az abszint! És azóta sem ittam olyan italt!
Meg előtte se, de ezt már nem teszem hozzá. Az eper jó nagy űrt hagy maga után, és látom rajta hogy ezen agyal. Aztán felnevet. Az üveget, amit neki nyújtok mégsem veszi el. Talán elég neki a Daiquiri-je. Még most is próbálok az eper témára emlékezni, és tudom hogy a nyelvemen van és mégsem. Ott van és nem! De az itallapra emlékeztem. Akkor erre miért nem? Merengésemből az érintése ráz fel, ekkor karol belém. Mi meg csak haladunk a tömeggel. Úgy teszünk, mint ők.
- Drága, Ophiliám! Nem tudni csak egy állapot, de felejteni. Nah az a bosszantó!
Ejtem ki csalódottan a kifakadása után, mely nem neki szól. De ő ezt nem tudja, szóval...
- Nevezhetsz holdkórosnak, de olyan rossz érzésem van attól, hogy vannak dolgok amikre nem emlékszem. Pedig kellene. Mi van ha te is tudod, csak nem emlékszel rá?
Ez nem Atyánk műve, ez már Amara műve.
- Az Úrnő azt akarja hogy felejtsünk?
Fordítom felé a fejemet kérdő tekintettel és pislogok egyet. Ezután meghúzom az üveget.
- Mi értelme ennek? Ha egyszer meghalunk.
Dörmögöm halkabban, miután lenyeltem az utolsó kortyot ebből a körből. Ha már a megmagyarázhatatlan és bosszantó dolgoknál tartunk, akkor ez se maradjon le a listáról.
- Természetesen, értelek. Be akarod fejezni a munkád. A jelen helyzetünkben mi volna az?
Tökre megértem hogy meg akarja találni a végzetét. Még mielőtt minden eltűnik és mi is velük együtt. Menet közben a standokat is sasolom, hátha találunk epret neki. Bár nem most van az idénye. Hm. Még erre is emlékszem.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Chinese town Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
667
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Júl. 14, 2019 12:00 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Ramiel
We deserve a little joy in our darkest moment
Szemöldököm ráncolva hallgatom, hogy milyen újkeletű dolgot talált ki. Vagy ha nem is ő, mert nyilván nem ő, de akkor más. Vagyis, aki… A fogadós. Miért volt ő fogadóba egyáltalán? Hasonlókkal nem is élünk, akkor… A gondolatok csak úgy cikáznak a fejembe, melyre nem nagyon találok választ úgy vélem.
- Mik voltak az összetevői? - kérdezem élénken, talán megtudom, hogy mit is tartalmazott ez a Mennydörgés. Érdekesnek tetszik, habár sejtem ez sem ízlene. Ahogy a legtöbb evilági étel, vagy ital. Nincs rájuk szükségünk, legfeljebb a puszta kíváncsiságom hajt, élvezetet nem lelek bennük.
Ez is olyan semmilyen, mint az eddigi életem.
Aztán fog egy üveg italt és elindul. Én pedig lépkedek utána, szorongatva a poharamat. Egy nyelvnyit ittam belőle nem többet. Még emésztem az ízeket, melyek bombaként robbantak a számba. Még nem tudtam eldönteni, hogy ízlik-e, avagy sem. Az arcomra mégis fintor ül, az utóíze kapcsán.
- Igaz, igaz, annyit mondtál, hogy savanyú és édes. Még mindig nem tudom ezt a kettőt megemészteni. Teljes mértékben ellent mondd egymásnak, akkor mégis miként lehetne igaz? - teszem fel a költői kérdést. Talán választ sem fogok rá igazán kapni. Talán nem is kell.
Felvetésére halkan elnevetem magamat és fejemet megrázom. Közben kikerülök egy embert, aki gólyalábakon közlekedik előttünk. Egy pillanatra megtorpanok, számat tátva tekintek utána. Láttam, miként gyakorolják ezt az emberek. Hogy vannak, akik nem félnek a magastól, akik tudják a testüket így kontrollálni, akik képesek magasabb eszközökön is úgy lépkedni, mintha a saját lábuk nyúlt volna meg.
Lenyűgöz továbbra is az emberi világ.
Kár, hogy elfajzottak lettek.
- Öhm, ami azt illeti - kezdek bele, hiszen az eper kapcsán kezdtünk el beszélgetni. Pár szökkenő lépéssel már mellette is termek, kezemmel akaratlanul karolok karjába. Természetesnek tűnik a mozdulat.
- Ez a lényem értelme - tekintek rá szemöldököm összevonva, mosolyogva rá. - Ha nem tudnám őket, nem én lennék, lényegében nem is lennék, ha nem kellene tudnom őket. Igazából az a legrosszabb, hogy sok mindent nem tudok, kezdenek kiderülni ezek - húzom el a számat. Na igen, a leviatánok. Semmire sem emlékszem rájuk, miért? Nem tudom, hogy a történelem lapjain mik azok, amiket ők indítottak el, és mik azok, amiket nem?
Frusztráló a gondolat.
Az üveget nem láttam, hogy nyújtotta nekem, épp bámészkodtam, így azt megtarthatja. Én még mindig a kölcsönvett papírpoharat szorongatom, amibe a kesernyés ital ül.
- Nekem számít. Tudom, hogy a világunk elvész, hogy jó esetben Isten és Amara nulláról teremt újra mindent. Nem zavar a tudata annak sem, hogy velük veszek én is. De Isten nem azért teremtett, hogy mindent tudjak? Hogy mindent lássak és lejegyzeteljek? Akkor mégis miért foszt meg ettől? - a kérdések rengetegek, amiket felteszek, válaszokat mégsem kapok rájuk szinte soha.
És ez zavaró.
- Még a vég kapujában is. Ha már meghalok, szeretnék úgy, hogy tényleg bevégeztem a munkámat - vonom meg a vállamat könnyedén. Talán nincs is az egésznek jelentősége. Csak engem érdekel, vagy csak én rugózok sokat a dolgokon. Az elmém mégsem tud megpihenni, folyamatosan jár, kel.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ramiél


Chinese town Tumblr_lrn8moYtlF1r19yjuo1_400
Chinese town Tumblr_mi29ch8UTj1rq2tzmo4_250
Chinese town Tumblr_ppebs4fQZo1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
210
☩ Rang :
Halál arkja
☩ Képességem :
Haláli :-)
☩ Multi :
Isten, Zagar
☩ Play by :
Johnny Depp
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Júl. 10, 2019 11:02 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Ophilia
Nem, nem tudom. Érdeklődve emelem a tekintetem rá, de aztán azzal fejezi be a mondatot hogy lényegtelen. Alaposan végig pásztázom az asztalt, így találom meg először a Daiquiri-t neki.
- Úgy vélem, csak az a fogadós nevezte el így a saját koktélját. És az ütött, mint Atyánk haragja a nagy böjt után.
Én meg jó fanatikus lévén persze hogy mindenhol azt kérem, és sokszor nem tudják miről beszélek. Sőt, szinte soha..nem csak az ital kapcsán. Egyértelmű, hogy nekünk nem az emberek között van a helyünk. Ophilia elveszi tőlem az italt, közben egy turpis mosoly kúszik végig az ábrázatán. Vajon miért gondoltam hogy bármire is tanítanom kellene őt? Nincs rá szüksége. Vagy talán óvni? Hiszen arra sincs szüksége. Eltöprengek, közben jön a kérdés az eper kapcsán. Megfogok egy Bourbon Whisky-s üveget és elindulok az asztaltól, tovább.
- Nem, az eper nem kesernyés.
Nem emlékszem rá mikor mondtam ezt neki, próbálok rá emlékezni, de nem jönnek elő. Megbontom az üveget és húzok belőle egyet.
- Biztos találunk itt valahol epret, és akkor megkóstolhatod.
Ha jön mellettem, akkor most oldalra nyújtom az üveget, gondolván ezt is biztos le akarja húzni. Várok egy kicsit amíg elveszi. Az előbb az emlékeim, most meg az ő nem tudása. Hm.
- Neked tényleg nem szabadna nem tudnod a dolgokat.
Jegyzem meg mosolyogva foghegyről, de az igazság az, engem is zavar. Egyre több dolog kezd homályos lenni, vagy elvész.
- Számít ez egyáltalán? Itt a pusztulás kapujában?
Ha már ivott az üvegemből, akkor most megint felé fordulva intek a kezemmel neki, hogy visszakérném, mert én innék még belőle.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Chinese town Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
667
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Júl. 03, 2019 7:24 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Ramiel
We deserve a little joy in our darkest moment
- Ha tudod… - kezdek bele, mondanómat mégsem fejezem be. Mely leginkább arról szólna, hogy mennyire nem tesz jót az egészségnek, vagy a szervezetnek. Ez nálunk teljesen elhanyagolható, mégis az ízek és az összetevők minden esszenciáját érezzük. Ez nem minden esetben áldás.
Ilyenekben pedig egyáltalán nem. Fejemet mégis megrázom.
- Lényegtelen - mondom neki mosolyogva. Ajkamba harapva hallgatom, ahogy az italokról beszél. Az első kiejtett italnak a neve mégis furcsán hat számomra. - Ez valami apokalipszis alatti ital? Előtte sose hallottam még ezt az emberektől - kérdezem, igen, sajnos - vagy nem? - tudásom tára az alkoholokra is kihat.
Ebben a dologban az emberek igazán leleményesek voltak. Na jó, ha őszinték akarunk lenni, akkor elég sok mindenben voltak azok, de hogy minden létező dologból megpróbáljanak szeszt főzni? Volt korszak, amikor állatok bőréből, húsából, vagy épp véréből is.
- Tudtad, hogy próbálkoztak azzal is, hogy vérből készítsenek szeszt? Mármint disznóvérből, hogy ne menjen kárba? - áruljam el vajon neki, hogy a kezdetek kezdetén, amikor Amara felnyitotta a szemem, magam is kipróbáltam néhányat?
Nem teszem, az orrom alá tolt ital hirtelenségére mégis kissé hátrébb húzom a fejemet.
- Rendben - mosolygok rá, majd elveszem tőle a poharat, a pereménél fogva. Óvatosan kortyolok bele, leginkább csak a nyelvem hegyét dugom bele, majd nevetve hajtom le a fejemet az ízének hatására.
- Egyszerre kesernyés. És édes - vonom össze egy pillanatra a szemöldököm, az arkra pedig jelentőségteljesen tekintek. - Ilyen ízű az eper is? Azt mondtad egykor, hogy édes és kesernyés - kérdezem tőle.
Azóta sem ettem, továbbra sincs hasonlókra szükségem. Egy kérdést most mégis megér, hiszen hátha választ találok eme talányra.
- Csak nézz az ostoba fejükbe. Nem tudnak ezek semmit sem. Oh, lassan úgy beszélek, mint Gabriel - vidulok fel, hangosan nevetve.
Ő említi hasonlóan az embereket. Azt hiszem, hogy baromnak is hívja őket. Vagy ezt már csak én költöttem hozzá? Eltekintek Ramiél válla felett és a tömeget figyelem. A felvidult és gondtalan arcokat. Akik azt sem tudják, hogy mi történik körülöttük. A világuk a pusztulás szélén áll, de semmit sem akarnak tenni ez ellen.
Érzem, hogy egyre hevesebben veszem a levegőt, mellkasom le és alá jár.
Kérdésére enyhén megrázkódom.
Ajkaimat nyitom, hang mégsem jön ki. Végül csak eltekintek mellette, fel az ég irányába, ahol is inkább csak a mellettem tornyosuló épület egyik ablakát látom. Vállamat vonom meg.
- Nem tudom. Az utóbbi időben egyre több mindent nem tudok, Ramiél. És zavar a tudata, a tudatlanságnak. Nem nekem kellene nem tudnom a dolgokat - rázom meg a fejem, majd letekintek magam elé. Az italomat fikszírozom.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ramiél


Chinese town Tumblr_lrn8moYtlF1r19yjuo1_400
Chinese town Tumblr_mi29ch8UTj1rq2tzmo4_250
Chinese town Tumblr_ppebs4fQZo1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
210
☩ Rang :
Halál arkja
☩ Képességem :
Haláli :-)
☩ Multi :
Isten, Zagar
☩ Play by :
Johnny Depp
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jún. 27, 2019 6:32 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Ophilia
- Igen, tudom.
Jelentem ki monoton hangon és az első pohárral felhörpintek. Nem gondolkozom azon, amit tettem, az olyan természetes volt nekem a jelen állapotomban, mint ez a whisky és az elfogyasztása.
- A Mennydörgés a kedvencem. Egy csomó mindent belekevernek. De neked nem ajánlom. Kóstolj meg párat, és biztosan kiderül neked melyik lesz a kedvenced.
Nem mintha muszáj volna ezekből inni. Azért egy Daiquiri kezd el cikázni az orra előtt, amit én fogok a pohár aljánál.
- Neked a koktélokat javaslom, így kezdőre.
Ki tudja honnan sikerült hozzájuk alapanyagot találnia az embereknek, de most mindenesetre tök jó hogy itt vannak ilyenek. Ha már nem terjeszthetem az Úrnő hatalmát, mert Ophilia be van rezelve tőle, akkor legyen valami szórakoztató is. Megvárom amíg elveszi, aztán csak haladunk a tömeggel, én meg hallgatom a sérelmeit és a meglátásait.
- Honnan tudod hogy nem tudják? Csak mert nem időben kezdték el?
A mostani időkben ha én ember volnék, örülnék ha néhanap megtarthatunk egy-egy ilyen ünnepséget, még ha nem is a valós, vagy vélt napján. Bár annyira érdekel, mint az árus, akit majdnem lekaszaboltam az előbb. Inkább Ophilia gondolatai foglalkoztatnak, az emberek nem. Ők csak eszközök. Eltaposni való férgek. A bátyám elkezdte, mi befejezzük.
- Miért zavar ez téged?
Bukkan fel belőlem a logikus kérdés, elvégre ő hozta szóba és ezen rugózik egy ideje. Mi más lenne, ha nem zavarná? Biztos zavarja, más indokot nem tudnék rá.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Chinese town Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
667
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jún. 08, 2019 11:28 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Ramiel
We deserve a little joy in our darkest moment
Feszülten figyelem a férfit, íriszeim oda-vissza járnak az ő lélektükrei között, mely mögött nem húzódik meg semmi. Csak a színtiszta üresség, ahogy az enyém mögött is. A mi fajtánknak nem adatott meg a lélek, sem pedig az, hogy annak lenyomatát viselhessék szempárjaink. Most mégis cikáznak a sötét szemek között, ajkamon ott vibrál a szelíd mosoly.
Ujjam, ha csak egy pillanatra is, de lesimul Ramiél kezére, óvatosan simítok rajta végig. Figyelem, ahogy engem néz, majd pedig a körülöttünk lévők szemeiből az ijedelem eltűnik. Nem nehéz rájönnöm, hogy mily módszerhez nyúl az ark. Az utóbbi időben én is elég sűrűn alkalmazom.
Halk, megkönnyebbült sóhaj csúszik ki az ajkaim közül, szemeimet is lehunyom egy pillanatra. A fegyver egy pillanat alatt eltűnik kezeink közül, így a sajátomat csak visszajetem magam köré.
Az előbb még oly gondtalannak tetsző jókedvem tovatűnni kíván, elvinné egy fuvallat, a messzeségbe. Nem akarom neki engedni, oly kevés maradt az életemből. Oly kevés idő.
- Köszönöm - mondom halkan, majd szomorkás mosollyal tekintek fel rá.
Oly kevés jutott a földi jóból, élvezetből? Oly sokáig voltam Isten, majd Amara szolgálatában, hogy elfelejtettem az egyetlen dolgot, mely számítani kellene. Élnem. Mindig másokon akartam segíteni, másokat helyeztem magam elé és mi lett a vége? Becsaptak, átvertek, elhagytak. Mindenki törődik a maga dolgával, üres szavakat használnak, hogy majd ott lesznek, amikor igazán szükségem lenne rájuk.
De így van? Tényleg ott lesznek? Amikor kérem, senki sem jön. Senki sincs itt. Egyedül lennék, ha…
Tekintete ránt ki a gondolataimból.
- Parancsolsz? - nézek rá értetlenül, majd a pult mögött álló férfira és a cukormázakra.
- Válasszon, hölgyem - mosolyog az árus én pedig szemöldököm leheletnyit ráncolva figyelem. Ajkam nyitnám, mégis becsukom, alsó ajkamba harapok. Egy halk nevetés kúszik fel torkomból.
Tényleg olyan rossz dolog, ha egy percig magammal törődök? Tényleg olyan rossz, hogy mindennek a végén már csak én számítok?
- Köszönöm? - tekintek fel a férfira kérdőn. Nem igazán tudom, hogy miért vette. Könnyedén választok magamnak három, egyszerű piskótát. Nincs rajtuk máz, sem szórás. Egyszerű piskóta.
Egy apró papírtálcán kapom kézhez, de nem eszek még belőle. Az orromhoz emelem, mielőtt megszólalna.
Lassan lépkedünk a tömegben előre.
- Valóban, de az emberek még emlékeztek, hogy miért tartják. Tisztelték a Holdat, az új évet, a természet csodáit, most? - kérdezek, de addigra úgy viharzik el mellőlem, mintha rakétából lőtték volna ki.
Hatalmasakat pislogva meredek utána és követem a lépteit.
- Öhm… - kezdek bele, végigmérve a készletet, s az ő halformájú édessége is a tálcámon végzi. - Ugye tudod, hogy ezek nagy valószínűséggel vagy pancsolt, vagy enyhén szólva is felhígított italok? - vonom fel kérdőn a szemöldököm. - Habár, volt egykor egy korszakod, amikor a pancsolt sem számított - vonom fel az egyik vállamat, halkan nevetve az emlékeken.
- Melyik volt a kedvenced? - érdeklődöm meg tőle, mellé állva, magam is végigtekintve. Sose ittam… Na jó, ez nem igaz, Tom társaságában, vagyis előtte. De azon túl? És még csak az sem ízlett. Nem értem, hogy miként tudja ezt a rengeteg ízt elviselni a férfi.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ramiél


Chinese town Tumblr_lrn8moYtlF1r19yjuo1_400
Chinese town Tumblr_mi29ch8UTj1rq2tzmo4_250
Chinese town Tumblr_ppebs4fQZo1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
210
☩ Rang :
Halál arkja
☩ Képességem :
Haláli :-)
☩ Multi :
Isten, Zagar
☩ Play by :
Johnny Depp
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jún. 08, 2019 12:59 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Ophilia
Hűen önmagamhoz most is sikerül mindenkire a frászt hozni, mondjuk ez nem is volt kérdés, az egyetlen különbség a régmúlthoz képest, hogy most pusztítani akarok. Nem is érdekel hogy kiből mit vált ki az előbbi jelenet. Sőt, mostanában kifejezetten élvezem, talán ezért is került elő az Arató. Hiszen azért jöttünk hogy jól érezzük magunkat. Mit nekem Holdújév? Goromba tekintettel figyelem a férfit, indítanám a fegyvert az útjára, csak közben Ophilia megállít. A keze a kézfejemhez ér, így aztán a móka elmarad. Szelíd tekintete és mosolya tudatja velem, egybekötve a szavakkal, hogy ő bizony másképp akar szórakozni. Érzékelem körülöttünk az emberek tekintetét, ezért egyszer körbe járnak a mély-sötét íriszek, közben teljesen átformálom bennük a látottakat, még maga a férfi is újra kihúzza magát és mérgelődve ugyan, de stabilizálja az asztalát némi ragasztószalag és faléc segítségével, aztán a portékáját kínálgatja fennhangon, mintha az előbbi jelenet meg sem történt volna. Mindenki megy tovább.
- Igazad van.
Jegyzem meg neki, ezzel egybekötve eltüntetem a fegyvert, visszakerül a helyére. Vegyes érzelmek kavarognak bennem, mert ha Ophilia nem lenne itt...ó, én olyan jól szórakoztam volna! Persze ezt a pusztítást később is megejthetem. Valóban! Attól hogy ő megrémült tőlem és a legkevésbé sem szórakoztatta a halandók nyomorgatása, nos, igen, a bűntudat nagy Úr. Főleg ha az, amit csináltál, arról kiderül hogy rossz, pedig teljesen helyénvalónak érezted. Velem van a baj, vagy vele? Őszintén úgy gondolom, tényleg csak szórakozni akar, úgy, ahogy korábban én is elhívtam őt. Jól van! A rossz gondolatoknak itt helye nincs!  Meg ne hozzak szégyent rá, ugye! Egy nagyon bizarr mosollyal az arcomon fordulok ismét a férfihoz, sorozatgyilkosokat megszégyenítő charme-mal kérek tőle hármat Ophiliának, egyet magamnak ezekből a piskótákból, és még illedelmesen ki is fizetem. Tekintve hogy mi választhatunk, így Ophiliára sandítok noszogatásképpen, válasszon, én pedig megragadok egy hozzám közel eső, kékes cukormázzal bevont tetejűt, de nem harapok bele, csak az orromhoz emelve megszagolom.
- Emlékezetem szerint a Holdújévre mindig feldíszítették a városokat, maskarába öltöztek, mindenféle vackokat ettek, mint ez is...
Emelem meg ismét a piskótát a kezemben, miközben valószínűleg már elindultunk, magunk mögött hagyva azt az árust.
- ...felvonultak az utcákon, ahogy itt is és lampionokat eregettek.
Azt nem teszem hozzá hogy rengeteg alkoholt is fogyasztottak, ami igen kecsegtető, mert akkor némely asztaloknál lesz választék bőven. A gondolatra elégedetten mosolygok a bajszom alatt. Ó, valami ínyencség nekem is jár! A mohó tekintet megteszi a maga útját, mire az első standot kiszúrom. Aztán ott meg is állok, mint a cövek. Mérjük fel a készletet! Első körben egy sötét rumos üveget akarok megfogni, de aztán rájövök hogy útban van a piskóta, bár nem sokáig, mert egyet fordulva az is Ophiliánál köt ki, az én kezem pedig magához ölelheti a teli üveget. Bár hamar el is engedi, hezitálok, válogatok. Talán egy erősebb wishky jobb volna? Whisky vagy rum? Ez a kérdés is csak addig él, amíg ki nem szúrom a tequilás üveget, majd még tovább egy vonalban a pálinkás készletet, a különféle borokat, a különféle borpárlatokat, a koktélos pancsokat az asztal átellenes szélénél. Úgy hiszem itt tovább elidőzünk, mert ez az asztal enyhe túlzással, de maga a Mennyország!

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Chinese town Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
667
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Május 26, 2019 1:23 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Ramiel
We deserve a little joy in our darkest moment
Érzem rajta a változást. Az utóbbi hónapokban - ilyenkor lep csak meg, hogy milyen gyorsan is tud telni az idő, még számunkra is - mindketten rengeteget változtunk. Egy darabig ez egy irányba haladt, aztán valami miatt szétvált. Nem tudnám megfogalmazni, hogy mégis miként. Túl komolyan vesszük az életet, pedig ha valakik, akkor mi tudjuk, hogy nem sok van már hátra. Amara bevégzi a feladatot, velünk, vagy nélkülünk édes mindegy meglátásom szerint.
Tényleg, miért… Miért ne élvezhetnénk akkor még azt, ami megmaradt nekünk?
Nem teljesen figyel rám, amikor először hozzászólok. Tekintete zavaros én pedig csak megmosolygom.
- Nem szerintem. Tévednek - helyesbítek egy apró bólintással karöltve. Ha valamiben mindig biztos voltam, akkor az a tudás, mely adatott számomra. Tudok dolgokat. Nem gondolok, nem vélek és végképp nem hiszek. Az utóbbi marhaság az angyalok számára. Persze engem soha nem kérdeznek, így honnan is tudná bárkit is ezt.
A tudásom az, mely kapaszkodó még a legsötétebb óráimban is. Addig vagyok igazán Önmagam, amíg tudok. Ebből tudom, hogy soha nem fogok elveszni, akkor sem ha azt hiszik mások, hogy elvesztem.
- A holdújév mindig január és február között van. Igazából attól függ, hogy mikor van újhold, az adja az időpontot számukra. Most bárhogy is tekintek körbe, tavasz van, május. A természet feléledt, a növények kihajtanak, zöldbe öltözik a vidék, a virágok szirmaikat bontják, különböző illatokkal… - itt elharapom a mondatom - de ezt, te is tudod. Az emberek nem emlékeznek már arra, hogy mikor ünneplik a holdújévet, csak azt, hogy megteszik - adok számára kellő magyarázatot, még ha nem is kérte tőlem.
Fejem enyhén félrehajtva tekintek rá. Hogy mit ünnepelnek? Nem nagyon számít, így csak vállamat vonom meg. Velem is nagy gondok lehetnek, ha valami nem igazán érdekel. Miért érdekelne? Mi értelme lenne?
- Ühüm, tudod, jól érezni magunkat, elfelejteni még ha egy röpke pillanatra is, ami körülöttünk folyik. Tudom - emelem fel kezemet védekezőleg. - Erre képtelenek vagyunk, de egy próbát megér - vonom fel a jobb vállamat, miközben államat is közelítem hozzá, ekként mosolygok rá kedvesen.
És ha nincs ellenvetése, akkor engedem a nem túl nagy tömegnek, hogy elsodorjon. Ezért sem láthatom, hogy közben megszerezte a legújabb barátját. Az Aratót.
Vizslatom az édességnek becézett valamit. Majd felkapom a fejemet és csak most tekintek végig rendesen Ramiélen. Szemem összevonva figyelem az Aratót a kezébe.
- Nem kevernek bele mérget, vanília rudat használnak hozzá, igaz? Összekeverik tejjel, tojással, cukorral, ha jól tudom, és jól tudom, akkor… - folytatnám, de ekkor az ark megfogja a fickó grabancát és az asztalra… dobja.
Ijedtembe kissé hátrébb ugrók, kezeimet óvón emelem magam elé. Tágra nyílt szemekkel tekintek a férfira és arra, amire készül.
- Ra… - kezdek bele, de addigra az Arató az asztalnak koppan torkomat pedig halk sikoly hagyja el. Az árus pedig lemenekült róla. Nem tudom, hogy miért de megkönnyebbülés lesz úrrá rajtam, hogy nem ártott az embernek.
Körülöttünk néhányan megállnak, kérdőn tekintenek ránk. Szám sarkát rágva lépek a férfi mellé.
- Ramiél - szólok hozzá szelíd, kedves hangon, mint egykoron. Kezem az Aratóra simul, oda, ahol ő fogja. - Amikor szórakozni invitáltalak, úgy értettem, hogy enélkül -  bökök fejemmel a fejsze felé. - Egy kis nyugalom és békesség nekünk is jár. Nem kell mindig Amara kegyeit keresned - nem mellesleg magasról tesz rólunk, így nem is értem, hogy miért tennénk. Persze az én munkám már bevégeztetett. - Később is vissza lehet jönni a városba, végrehajtani, amit szeretnél - tekintek rá mosolyogva, reménykedve, hogy hajlik a jó szóra. Most nem akarok ezzel foglalkozni.
Csak ma ne kelljen.
~Kérlek.~


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ramiél


Chinese town Tumblr_lrn8moYtlF1r19yjuo1_400
Chinese town Tumblr_mi29ch8UTj1rq2tzmo4_250
Chinese town Tumblr_ppebs4fQZo1smfjeeo1_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
210
☩ Rang :
Halál arkja
☩ Képességem :
Haláli :-)
☩ Multi :
Isten, Zagar
☩ Play by :
Johnny Depp
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Május 25, 2019 9:11 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Ophilia
Ophilia lelkesedése szakadékot képez a kötelesség útján, és amikor megnyitja a portált, engedek neki. Tök  mindegy hova megyünk, ott is folytathatom a feladatomat. Érdekel hol lyukadunk ki, ahogy az is, miért történik mindig egy éles kontraszt, amikor a közelemben van? Az előbb még azon morfondíroztam letekintve az alattunk elterülő utcára hogy minden mocsokban úszik, az emberek és Atyánk mocskában, Gabriel és Mihály mocskában, és elégedettséggel töltött el arra gondolni, hogy miként zúztam porrá egyes részeik, és hogy miként fogunk elpusztítani mindent az Úrnő oldalán. Aztán Ophilia megfogta a kezem és számomra haszontalan gondolatok kaptak szárnyra. Mint például hogy mitől ilyen boldog? Tényleg az, vagy csak annak mutatja magát? És most nekem is mosolyognom kellene? Nem tudom. Azt se tudom hova akar menni. De abban biztos vagyok, hogy vele megyek. Úgyhogy áthaladtunk a portálon. A nyugodt közönyt felváltotta a harsány örömködés és a minden irányba ugráló, táncoló emberek sokasága, amitől én egyből nyugtalanul tekintgettem körbe. Gyakorlatilag ott vagyunk, ahová egy sereggel akartam bejönni. Ő meg csak egy csettintésre elintézte. Hm. Míly egyszerű. Egy igen színesre festett bosszantó bugris mutogat előttem, akit készséggel arrébb tessékelek egy kiadós pofon kíséretében, hogy aztán megpördülve a tengelye körül nekiszaladjon a mögötte táncikáló másik bugris párnak. Sikongatás, meg bosszús szavak kíséretében távolodunk el tőlük, tőlem pedig kis időre Ophilia, akit követek. Ezt a sok vágásra szánt halandót nem is lesz ennél egyszerűbb iga alá hajtani. Igen, ezen morfondírozom és már neki is látnék szabadjára engedni a Sötétség erejét, amikor Ophilia hirtelen mellettem terem, a tőle megszokott csacsogása pedig villámcsapásként súlyt le ezekre a gondolatokra.
- Hogy?
Pattannak fel a szemeim, mert igen, ezelőtt úgy húsz kockával a jövőben jártam, éppen beteljesítvén Amara akaratát, most pedig fogalmam sincs miről beszélgetünk. Igyekszem megérteni.
- Szerinted tévednek? Még is mit ünnepelnek akkor valójában?
Logikus kérdés, ha már a téma felvetült, ne hagyjuk elvarratlanul a szálakat. Így hogy minden fontosnak vélt gondolatom ezerfelé cikázik, nincs jó rálátásom a múltra. Ahhoz emlékezni kellene, de jelenleg azt is elfelejtettem, hogy mit akartam az előbb mielőtt félbeszakított. Fanyar grimasszal mustrálják a sötét íriszek a közelünkben elrobogó emberi teremtményeket, ocsmány bűzük pedig megvetést rajzolnak a szélek mentén. Aztán a megvetés ismét közönybe, majd meglepődésbe csap át.
- Szórakozni?
Utóljára én pedzegettem ezt a szót és a jelentését, most még is Ophilia kezdeményezi ugyanezt. Vele bármikor, közben pedig lekaszabolom az utunkba esőket! Vagy ne tegyem? Az Úrnő ezt akarja, de jelenleg Ophiliával vagyok itt. De hiszen ő is ezt akarja!
- Igazad van.
Amíg beszélek én is, egy portált nyitok meg, de csak annyi ideig amíg átnyúlva rajta a kezem ügyébe veszem régi barátomat. Fel sem merült bennem hogy Ophilia szórakozás alatt nem azt értette, amit én. A portál hamar a semmi foszlik, immáron két kezembe tartva az Aratót indulok meg utána. Többen is megjegyzik mennyire hiteles a jelmezem, amire válaszul csak egy ütést kapnak. És amelyikben a sötétség magja talajt fogott, az többé nem lesz ennyire idegesítő és hangos. Aztán Ophilia megint mellettem terem, megragadva a kezemet maga után húz a standig. Én pedig azon gondolkodom, mit is akartam én csinálni vele?
- Miféle mérget kevertél ezekbe?!
Mérges tekintettel pásztázom végig az asztalt, majd a férfit aki a másik oldalán áll és partneremmel ellentétben nem igazán foglalkoztat a kérdés, hogy miből volt rá pénzük. Hamar megragadom a grabancánál fogva és rántom magam felé. Ha az asztal széles, akkor egyenesen a tetejére kényszerítve a szerencsétlent, aki láthatóan megijedt tőlem, nem sok hiányzik hogy összevizelje a gondosan odakészített..apropó piskóták. Ekkor csendül fel ismét Ophilia hangja. Oké, ennek semmi értelme! Elengedem a fickót.
- Természetellenes a színűk.
Jelentem ki hirtelen, de amikor rátekintek, a zord vonások megenyhülnek. Olyan boldognak tűnik.
- Kóstolj meg egyet!
Nekünk úgysem árthatnak vele, aztán hogy maguknak igen, az nem érdekel. Megemelem az Aratót hogy lesújtsak vele az asztalra és a férfire, ám az időközben már felpattant róla, így csak az útóbbi bánja. Krátert képezve válik ketté, a sok finomság pedig beleborul a törmelékeibe.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Chinese town Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
667
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Május 23, 2019 6:58 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


To Ramiel
We deserve a little joy in our darkest moment
A nap már kezd alábukni a horizonton, a levegő mégsem hűl le, ezen a gyönyörű tavaszi délutánon. Sőt, mi több. Mintha a Föld újra elkezdene lélegezni. Az emberek által kibocsájtott káros anyagok mind eltűntek és végre utat engedhet a természetnek. A virágok újra nyílnak, illataival részegíti a város lakóit.
Mélyet szippantok a levegőből. Érzem, ahogy az akác, a bodza és az orgona illatának keveréke szó szerint megrészegít. Egy óvatlan félrelépés és félig a férfi karjának dőlök.
Az utóbbi időben túl sok rajtunk a nyomás. Túl komolyan vesszük az életét, pedig ha igaza van Amaranak, akkor már nem sok van hátra belőle. Miért vesztegetnénk hát akkor folytonos munkával és törekvésekkel?
Meglehet, hogy csak a démon szavait fogadom meg, ki mindig azt hajtogatja, hogy éljek a mának. Túl régóta zárkóztunk be a kicsiny világunkba, a toronyba, mely az ark otthona. Nem mondtam el neki, hogy hova készülünk, annyit kértem tőle csak, hogy bízzon bennem. A következő pillanatban pedig már New York zsúfolt utcáját járjuk az emberekkel, kiket annyira megvetünk.
Akik most mégis tökéletes álcáink lehetnek.
- Ma - fordulok félig a férfi felé egy könnyed félfordulattal. - Valami bődületes marhaságot ünnepelnek. Igazából rá akarnak a kínaiakra fogni valamit, meg az újévükkel kapcsolatban, de - fújtatva legyintek egyet. Mégis honnan tudnák, hogy tévednek? Nem kötöttem az orrukra, más meg…
Más meg fele annyit sem tud, mint amennyit én. Szóval ezt el is engedem akkor.
- Gondoltam a világunk vége előtt szórakozzunk még - kacsintok a vélhetőleg mogorvább angyalra, majd visszafordulok a tömeg irányába. Az annyira nem szűk utcákon különböző árusok jelentek meg, néhol zene is felcsendül. Ahogy haladunk beljebb az ételek illata úgy kezd egyre jobban összekavarodni a tavaszi friss levegőével.
Mégsem zavaróan, valahogy… Kellemesen. Kevésbé vesz le a lábamról. A házak között vastag drótokra helyezett lampionok fogják az éjszaka az utunkat világítani.
Jól esik egy kicsit kikapcsoldóni. Szórakozni.
Valóságosan élni.
- Uh, gyere - simul a kezem Ramiélébe és kezdem el húzni az egyik árus elé, ahol apró hal alakú… valamik vannak. Ismerem, láttam már egykor fentről, hogy miként készítik őket. Apró piskóták, melyek közé különböző ízesítésű pudingot töltenek.
Fogalmam sincs, hogy mégis miből volt erre pénzünk az embereknek. Vagy legalább is erőforrásuk. Azt hinnék, hogy az éhezés küszöbén megválogatják, hogy mégis mire pazarolják el.
De nem, nem fog ma éjszaka ezen járni az eszem.
- Szerinted finom lehet? - fordulok újra a férfi felé, ajkaimon széles, boldog mosollyal.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Hell or Heaven


Chinese town Xs6BoYF
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
686
☩ Rang :
Staff
☩ Képességem :
Admini erők uralkodnak bennem
☩ Multi :
Raiden, Cassael
☩ Play by :
Jason Momoa, Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Jan. 14, 2019 12:09 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


***
Szabad a játéktér


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Bad Boys

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Volgan


Chinese town Tumblr_p3g8fl9Rjq1uutgwwo1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
98
☩ Rang :
Tanácsadó
☩ Képességem :
Szokásos, meg egy kicsit több
☩ Multi :
Raphael
☩ Play by :
Garrett Hedlund
☩ Korom :
23
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Nov. 19, 2018 9:03 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Tervetzett találkozó
Belphegor & Volgan
Első gondolata a főnökére ugrik, aki szintén Luci ellen tevékenykedik, csak kicsit más módon mint mi, de hátha változtatna a hozzáállásán, és csatlakozna ügyünkhöz. Már csak abban reménykedem nem akar majd ő lenni a fővezér.
- Emlékeztető? Hmm szerintem jobb, ha a család árnyékában tevékenykedünk. Idő nap előtt cselekednénk még lehet visszatérne, és az nem az az opció amit akarnánk. - itt most azt akarjuk, hogy ő tűnjön el nem azt, hogy visszatérjen. A pokolfajzatok „bizalma” megrendült benne, és esetleges belső háborúhoz vezetne, és meg kell hagyni van elég bajunk a szárnyasokkal. Intek a szolgálónak, aki már rohan is befelé újratölteni a bögréket. Miután elhagyta a teret, választok valami különlegeset, majd bele helyezem a vízbe.
- És sikerült már elérni valamit? Vagy annyira elvakítja a rózsaszín köd, hogy észre se veszi? - kötök bele terveibe, hiszen az hogy bosszantsuk nem túl nagy dolog. Főleg ha nem is foglalkozik senkivel.
- Nem úgy néz ki, hogy sietne rá vissza, ha odamennék, és ráülnék azt se venné észre. - jegyzem meg halk kuncogással, s keverek a teámon.
- Ki jöhet még szóba a te ismeretségeidből? - gondolkodom el hangosan, majd kiveszem a filtert, és kortyolok egyet.
- Azura már szerzett pár szövetségest, én is jelenleg minden energiámat erre fordítom. - közlöm felé a tényállást, miközben várom a válaszait.    

Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Nov. 09, 2018 11:28 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next



"Is there a heaven a hell. And will I come back.
Who can tell. Now I can see.
What matters to me. It's as clear as crystal"

Volgan x Belphegor

Már a kezdetek kezdetétől, és ezalatt a teremtésem napját értem, rühellem a sátánt. Bár megmagyarázni nem tudnám, mire fel ez a nagyfokú ellenszenv. Kereshetnék valami mondvacsinált kifogást, amire ráfoghatnám, de nem fáradok ilyesmivel. Mégis örömhöz hasonlatos érzés tölt el, amikor azt hallom, hogy valaki a helyére pályázik vagy felmerül valakiben letaszításának gondolata. Sokuknak viszont csak a szája jár, de tenni nem tesznek semmit. Mondjuk én sem, de nem is titkolom, hogy én elsődlegesen a folyamatot nézném végig. Méghozzá az első sorból. Volgi ötletében viszont meglátom a lehetőségeket, így még engem is meglep, milyen kompromisszumkész vagyok. Ebben a mókában még részt is vállalnék.
-Felvetem Belinek... - gondolok a főnire első körben - Ki tudja, lehet még a megbuktató buliban is benne lenne. Eléggé csalódott volt, mikor közöltem vele, hogy a nagyfőnök szinte észre sem vette a hiányát. - pedig nagy erőkkel erre gyúrt. De hogy vette volna, amikor Lucifer tök jól elvolt az emberi családjával. - Fel is vetette, hogy talán rászorulna egy kis emlékeztetőre...már ami a halandók múlandóságát illeti. - mesélem Volginak sunyi vigyorral. Ez túl sok jót nem ígér. Másfelől sajnálatos, hogy idáig kell fajulni. Csóró Beli, pedig mennyi időt és energiát beleölt, hogy felkeltse Luckó figyelmét - amit soha nem fogok megérteni. Mégis Beli legnagyobb erőfeszítései sem érnek fel a rózsaszín köd mögötti világgal.
-Kérek, köszönöm. - válaszolom, miközben a férfi visszatelepszik az asztal túloldalára, velem szembe. Megvárom, míg a szolgáló teletölti a csészém forró vízzel, majd kikapok egy másik ízű teafüvet.
-A megbuktatására nem igazán. Beli miatt inkább a türelme próbára tételén munkálkodunk...leggyakrabban. - pedig ha megbukna, az mekkora bosszúság lenne a számára és mekkora siker Viszály számára.
-De ha szükséges, még a trónt is ellopnám alóla, csak hogy ne tudjon visszaülni rá. - teszem hozzá ördögi vigyorral, miközben a teafilterrel játszom. Hát igen, lustaság ide vagy oda, elvetemült dolgokra vagyok képes, ha arról van szó.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Volgan


Chinese town Tumblr_p3g8fl9Rjq1uutgwwo1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
98
☩ Rang :
Tanácsadó
☩ Képességem :
Szokásos, meg egy kicsit több
☩ Multi :
Raphael
☩ Play by :
Garrett Hedlund
☩ Korom :
23
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Nov. 05, 2018 9:25 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Tervetzett találkozó
Belphegor & Volgan
Abaddon a trónra kacsingat? Teszem fel magamban a kérdést egy halk hümmögést követően. Ilyen tervei vannak, és mégse intézett semmit az ügyben? Na de nem is lényeges, hisz most arról van szó, hogy mi szervezkedünk ellene, Don egy esélyes szövetséges lehet. Reakcióm a megnyilvánulására hangos nevetést váltott ki belőle. Ezek szerint akkor csak nem gondolta komolyan a dolgot. Ez megnyugtat egy kicsit. Hatalmas gondolatokat ébresztettem benne, hiszen hosszasabb gondolkozásokba esik. Belphegor aki a kisujját nem mozdítja, ha nem muszáj, és mégis most úgy ötletel, mintha az élete múlna rajta. Vagy szimplán csak addig lusta amíg meg kell mozdulni? S miután már kirángatták a komfortzónából tevékenykedik normálisan? Nem tudom, és nem is érdekel, egy a fontos, hogy mellénk áll-e? Teszem fel magamban a kérdést, mire már érkezik is a válasz a nő szájából. És igen. Pont amit hallani akartam. Szélesnek mondható vigyor húzódik a szám sarkába, és az ő száján is egy ördögibb vigyort vélek felfedezni.
- Egyenlőre még a tervezési fázisba vagyunk. Esetleg, ha tudsz valakit aki támogatná ügyünket, nem bánom, ha fölkeresed. - Legalább már nem csak ketten vagyunk. Igaz ott vannak az angyalkák is, de bennük még annyira se bízok mint a fajtársaimban. Azura miatt foglalkozok velük más egyéb miatt kitépném az összes szárnyát, és párnát csinálnék belőle.
- Még egy teát? - teszem fel illedelmesen a kérdést, majd helyet foglalok vele szemben.
- Gondolkoztál már ezelőtt, hogy miként lehetne Lucifert megbuktatni? -  teszem fel a kérdést, miközben intek a szolgának, ha kér még egy adagot.

Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Nov. 03, 2018 12:49 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next



"Is there a heaven a hell. And will I come back.
Who can tell. Now I can see.
What matters to me. It's as clear as crystal"

Volgan x Belphegor

Alig, hogy kimondom Belial nevét, kétségek fognak el. Élvezi Luckó bosszantását, de vajon hajlandó lenne szembe is fordulni vele, hogy megbuktassa őt? Hm, fogós kérdés, amire magam sem tudom a választ.  
-Abaddonról hírlik az, hogy a trónra kacsingat. Talán őt érdekelhetné. Mammonnal viszont nem nagyon számolnék, legalábbis egyelőre. A balfék valamilyen ládába szorult, és nem tud kijönni onnét. - fűzök még ennyit a lovasokhoz a szemeim forgatva. Volgi reakciója a beválogatóshow említésére, hangos, jóízű nevetést vált ki belőlem. Ebben az egy mozdulatban benne volt minden.
A férfinak igaza van, sokat változtunk a teremtésünk óta és mi tagadás, évezredek alatt alaposan kinyílt a csipánk. Már addig vetemedünk, hogy pofátlanul szembe mennénk Luciferrel, mi, hálátlanok. De a hozzáállása nem Pokol Urához méltó, ezt mindenki láthatja, így nem csoda, hogy ennyien a vesztét kívánják. Nehezen hiszem, hogy ekkora tekintélyvesztés után lenne számára visszaút. Még ha mélyen magába nézne, és 180 fokos fordulatot venne, még az sem lenne elég. Hiába megérett az idő az új vezetőségre, ideje hogy mások lépjenek a helyére.
Kérdésre mielőtt bármit mondanék, egy hosszabb percet szánok gondolataimra. A démonok kényelmesebb fajtájához tartozom, nem jellemző ránk hogy túlfeszítenénk magunkat bármivel is. Mégis, minden csak a megfelelő motiváción múlik. Valahogy így indult a tanácsadói melóm is. A kellő ösztönzéssel bárki rávehető bármire. És Lucifer letaszítása kellően jó mókának ígérkezik, hogy ne mondjak nemet.
-Ha ez segít megoldani a jelenlegi szégyelletes helyzetünket, akkor bármire hajlandó vagyok. - felelem hosszabb hallgatás után egy ördögi vigyor kíséretében.
-Mondd, miben lehetek hasznotokra? - érdeklődöm kíváncsian, miközben újabbat kortyolok forró italomból.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Volgan


Chinese town Tumblr_p3g8fl9Rjq1uutgwwo1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
98
☩ Rang :
Tanácsadó
☩ Képességem :
Szokásos, meg egy kicsit több
☩ Multi :
Raphael
☩ Play by :
Garrett Hedlund
☩ Korom :
23
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Okt. 31, 2018 3:00 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Szóval Belial, és a lovasok. Gondolkodom el magamban. Esetleg, ha valakit meg lehetne onnan fűzni a lojalitás megrendítésére, az sokat lendítene az ügyön. Sajátos módon, csodálkozom, hogy még nem vették fejét a hülyéskedései miatt.
- Tudom mire gondolsz Belial nem egyszerű eset. Csodálkozom, hogy te ilyen jól bírod.
A következő mondatára nem is mondok semmit, tenyeremet az arcomba vágom, s lassan lecsúsztatom. Ezt egy egyértelmű jelnek tartom, mellyel azt fejezem ki, hogy mennyire primitív ötlet volt. Csak remélni tudom, hogy ő nem gondolta komolyan. Évezredeken keresztül válogathatnánk mire megtalálnánk az ideális démont.
- Olyanokra gondoltam, akik már alapból magas rangon vannak. Mint Azura. - hozom fel a főnökasszonyt példának.
- Sokat változtunk mi démonok a kezdetek óta. Lucifer hűséges alattvalóiból már eljutottunk addig, hogy gondolkozunk a megdöntésén. Ha ez ment akkor van esély arra, hogy a tanács beválik. - gondolkodom kissé hangosabban mint kellene. Látszólagos öröm telíti el mikor visszakapja imádott Arthurját. Majd következő kérdésére elgondolkodom. Én mint vezető? Soha nem gondoltam magamra ilyen módon. Csak Azura utasításait követem, és tanácsokat osztogatok. De az hogy én irányítsak? Vagy, hogy én is?
- Igazából még ezen nem gondolkoztam, de lehet menne nekem is. - válaszolok a kérdésére kedélyesen. Ismét felé fordulok, és pár lépéssel közelebb megyek.
- Te mit gondolsz tudnál irányító szerepet vállalni? - szegezem hozzá a kérdést, kissé izgatottan várom a választ, mert abból sok dolog kiderülhet a számomra, legfőképp az, hogy a következő pár perc, hogyan telik majd el. Megannyi variáció futott végig fejemben, de csak arra gondoltam, hogy Belphi milyen jó segítség lenne ügyünk elérésében.
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Okt. 31, 2018 2:21 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next



"Is there a heaven a hell. And will I come back.
Who can tell. Now I can see.
What matters to me. It's as clear as crystal"

Volgan x Belphegor

Tudok-e olyat, aki szoros kapcsolatban áll vele? Lássuk csak.
-Beli eléggé közel áll hozzá. Hogy is mondjam...elég sajátos módon...- próbálom diplomatikusan megfogalmazni azt a gyerekes szintű macska-egér viszonyt, ami köztük van, és aminek mostanság én is részese vagyok. Bár lehet ez nem is olyan nagy titok, tekintve amilyen pletyás hely a Pokol is. A főnök Luckó idegzetét teszi próbára bosszantó csínykedéseivel. De bármelyik lovast mondhatnánk. Ők elég közel állnak hozzá. Fontolóra veszem a démon szavait és gondolkodom mi lehetne jó megoldás. Ha felröppenne a hír, hogy egy ilyen kis privát démoni kör alakulna a kéngödör irányítgatására, tuti itt hemzsegnének a "jobbnál jobb" jelöltek.
-Tarthatnánk beválogató show-t. - vetem fel az ötletet, elvégre az embereknél is tökre bevált dolog. Komoly munka lenne, másfelől poén is, elnézni a sok szerencsétlent, ahogy a tagságért teper. Bólogatok Volgan szavaira. Elméleti síkon nagyon rendben van, de hogy fog kinézni ez gyakorlatban démonkáéknál? Az nagy talány. Megbízhatóság? Összefogás? Egyetértés? Bizalom? Ezek az erények ritkán mondhatók el egy ördögfattyról. Még én is gyerekcipőben járok ezen a téren, pedig már jó ideje a Beli tanácsadójaként tengek-lengek, ami feltételez némi nemű elköteleződést és hűséget. Mentségemre, amiért nem remekelek - ilyen link és kiszámíthatatlan főnököt nem élt még ez a világ. Nem könnyíti meg a helyzetet.
-Szerintem természetünkből adódóan alkalmatlanok vagyunk a közösködésre. - kortyolok bele újra a teámba. Szomorú, de igaz, bár ezzel a jellemhibával nem vagyunk egyedül.
-Ha működne is ez a dolog, csak idő kérdése, hogy valaki beleköpjön a démoni idillbe. - húzom el a számat. Szomorú, de mindig vannak ellendrukkerek. Ez a valaki nyilván nem én leszek. Nekem mindegy, hogy az alvilági kakasdombot egy személyben vagy tanácsosat játszva irányítják, a lényeg irányítás alatt van. Normális vezető egy vagy több személyben, ráférne már a Pokolra.
-Egy próbát megér, hátha rácáfol a tapasztalatokra. - teszem még hozzá.
-Mondd csak Volgan. Neked vannak vezetői ambícióid? - nézek fel rá kíváncsian, miközben magam mellé teszem Arthurt, akit közben visszaszolgáltatott nekem, sértetlenül. Én magam nem vágytam ilyen körökbe. Túl sok balhéval és munkával jár az ilyen. Na meg parával. Folyton hátra lesni, hány tőr landolt a hátadba, ha nem muszáj, nem veszek ilyen terheket a nyakamba.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Volgan


Chinese town Tumblr_p3g8fl9Rjq1uutgwwo1_500
☩ Történetem :
☩ Reagok :
98
☩ Rang :
Tanácsadó
☩ Képességem :
Szokásos, meg egy kicsit több
☩ Multi :
Raphael
☩ Play by :
Garrett Hedlund
☩ Korom :
23
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Okt. 17, 2018 3:21 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


Reméltem megtudok valami újdonságot tőle, de nem jártam sikerrel. Majd ismét a koponyára pillant. Majd jött a magyarázat, hogy miért is nem hallott információkat Luciferről. Majd folytatni kezdte. Elég érdekes megközelítés, egy olyan aki közvetlen kapcsolatba van vele... nem is rossz ötlet.
-Tudsz olyan démonról aki szoros kapcsolatba van vele? Vagy legalábbis közel áll hozzá? -kérdezem tőle, lehet kissé kapkodva. Ő is hasonlóképp vélekedik a vezetőről, semmiképp nem lehet egy kis suttyó démon az. Az mindent tönkretenne. Ide megfontolt vezető kell, jó tanácsadóval, vagy tanácsadókkal. Mikor feldobom a tanácsot komolyan elgondolkozik az ötleten. Sőt hangosabb gondolatmenetbe is kezd a felvetés hallatán. Vajon oda is kik lennének az alkalmasak?
- Viszont a tanácsba is megbízható démonok kellenek. Nem lehet mindenféle suttyót beválasztani, és meg kell határozni mindenkinek a szerepét. - kezdem félhangosan a mondandómat.
- Valahogy, úgy kellene összeválogatni, hogy mindenkinek az érdeke meglegyen, hogy ne támadják hátba egymást. Mert abból teljes anarchia lenne. - teszem még hozzá, majd az utolsó korty teámat is lehúzom. Majd felállok odasétálok az asztalhoz, és Arthurt a jobb kezembe kissé magam elé tartom, és bámulom.
- Biztosan tudod, hogy Arthur nem csak a kardja miatt volt ott ahol, hanem mert egy jó tanács volt mögötte. - Majd átnyújtom Belphinek a fejet. Mikor megbizonyosodok, hogy jó helyen van, az ablakhoz sétálok, és kinézek rajta.
- Gondolod? Van olyan démon aki alkalmas lenne egy ilyen tanácsba? - merengek kifelé az ablakon a válaszra várva.
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Kedd Okt. 16, 2018 9:55 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next



"Is there a heaven a hell. And will I come back.
Who can tell. Now I can see.
What matters to me. It's as clear as crystal"

Volgan x Belphegor

-Nem hallottam semmi újat...legalábbis úgy hiszem. - sóhajtok mélyet, miközben a teámat kavargatom és pillantásom futólag Arthurra téved, amit egy halvány mosoly követ.
-Viszályt igyekeztem előkeríteni és ez sok időbe telt. Nem sok új infót hallottam. - forgatom meg a szemeimet. Belial és a gyerekes játékai. Mindenki tudta róla, hogy Lulu bosszantása élteti. Tuti figyelemhiányos a fószer. Az utolsó balhénk után, amit egy "kisebb" apokalipszis követett, pofátlanul felszívódott és valahol nagyvilágban bujdosott a nagyfőnök elől. Engem meg ott hagyott a francba. Szép kis alak.
Volgan is osztja a véleményem, hogy Luluka alkalmatlan vezetőnek, főleg azok alapján, amit újabban produkál. Régen sem volt egy nagy durranás, de most. Népszerűségi indexe elindult lefelé, és már olyan mélyen jár, hogy onnan csak valami isteni csodának köszönhetően ívelne felfelé. A legutolsó nem hivatalos közvélemény-kutatások szerint a Pokol lakóinak 47 %-a alkalmatlannak tartja, 31% - isten tudja miért - határozottan mellette áll - még!, míg a fennmaradó 22% inkább tartózkodik.  
-Mióta megcsapta a ..... - egy pillanatba félbe hagyom a mondatot, hogy találjak egy ide illő szót, ami jól érzékelteti a jelenlegi helyzetet.
-...az új élet szele, lehet az sem venné észre, ha valaki közvetlenül alóla rántaná ki alóla a széket. - vigyorodom el. Bárki vállalná magára ezt a nemes feladatot, holtbiztos, hogy látni akarnám. Volgan visszakérdez, hogy én kit képzelnék el főfőnökként. Jó kérdés.
-Mindenképpen a felsőbb körökből... - iszok egy kortyot a teámból, majd a csészét lassan visszahelyezem magam elé az asztalra.
-...akik közel állnak a tűzhöz. Ők könnyebben le tudnák segíteni Lucifert a trónról. - alkalmuk és lehetőségük meg volna rá, egy belsőbb "bizalmi körben" mozognak. Már ha démonok közt lehet ilyesmiről beszélni, mint bizalom. Volgan előáll egy újszerű ötlettel.
-Több főnök a Pokol élén??? Érdekes gondolat. - jegyzem meg kicsit eltűnődve a démon felvetésén.
-Mint egy Pokoli Tanács...ki tudja, lehet beválna. - miért is ne, még nem próbálták ezelőtt, legalábbis nincs tudomásom róla. Mi démonok pedig minden aljasságra képesek vagyunk, így arra is, hogy összefogjunk. Bár erre kevés példát tudok.
Ajánlott tartalom

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett tagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 15 felhasználó van itt :: 7 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 1 Bot




• Fajaink száma •
Arkangyal
7/4
Leviatán
8/6
Angyal
5
Démon
13
Bukott Angyal
3
Ember
2
Félvér
5
Harcos Angyal
6
Vadász
13
Nephilim
3