Ego Alpha et Omega, primus et novissimus, principium et finis
, said the Lord. which is, and which was, and which is to come, the Almighty.

 
Gotham, Girls are crazy
SUNSETS ON THE EVIL EYE THE HUNT FOR A LITTLE MORE TIME

avatar



☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
81
☩ Play by :
Eva Green

Utolsó Poszt Hétf. Aug. 20, 2018 10:09 pm
Következő oldal


We're crazy
Gotham Girls
──────────── ────────────
« Comment; #girlpower luvu •  Zene; Welcome to Mystery »
« We are not in control. If we were, surely we'd know better than to care about anything.»
Mielőtt eltűnnék a sötétben még hallom, ahogy Ivy egy véleményen van velem Harley sapkáját illetően. Hát igen, a szöszinek nincs ki a négy kereke, talán sose volt. Bár lehet nem kellett volna összeállnia azzal a szadista állattal és akkor megmaradt volna neki egyetlen agytekervénye. Mindegy is! Nem sokáig kell elviselnem ezeket az idiótákat, amint megvan a cucc már itt sem vagyok kezemben a sok csillogó motyóval. Milyen szép lesz. Hecate is kap belőle egy gyönyörű nyakláncot, biztos imádni fogja a kis kandúr. A cél lebeg a szemeim előtt, míg kiiktatom az őröket, akik csak zavarják a köreimet. Ahogy az ajtót kinyitom a társaimnak. Ahogy kifelé pillantok látom, hogy a szemben lévő kirakat üvege be van törve, míg Harley a földön csücsül. A francba is! Erre a mihasznára még ennyit se lehet bízni? Morgok magamban, közben Ivyra pillantok, aki egy kacsintással jelzi felém, hogy már ő is akcióba lendült. Ellépdel mellettem a vöröske, mire hatalmas vigyorral az arcomon megfordulok és vele tartok egyenesen a széf irányába. Két őr indul meg felénk, az egyiket a mérgezett nőszemély kis csápja könnyűszerrel kifekteti, míg a másikat meghagyja nekünk. Ezalatt hallom, amint a banda legdilisebb hangja kiabálva siet utánunk, miszerint ne hagyjuk ki a játékból. Tényleg? Ebben az estben nagyon szívesen adok neki teret. Ahogy egy macskához illik odébb ugrok és a sötétben megbújva nézem merre lehet a többi kiiktatni való ellenség. A kincses barlangtól nem messze szembe találtam magam még egy izomagyúval. Egy-két tánclépést követően kigáncsoltam a lábát, mikor padlót fogott a saját bilincsét tettem rá és jó éjszakát kívántam az ostorom vastagabbik végével. Meow! Ivy azt hiszi, hogy pont ő fogja kinyitni a széfet? Haha, ez nagyon vicces! Tisztában vagyok vele, hogy a vöröske ért ehhez-ahhoz, de nekem sokkalta gyorsabban megy egy széf feltörése. Mi sem mutatja ezt jobban az a tény, hogy Harley letromfolja a barátosnéját. Ó, néha bírom a kis zakkant fejét, egészen addig, míg el nem rontja, ahogy most is teszi. Fújtatok egyet és a tűhegyes karmaimmal is legyintek egyet felé.
- Harl ha még egyszer így legyezgetsz felém, eltöröm a csinos kis csuklódat - ejtem ki a szavakat mézédesen, majd meg sem várva a válaszát ott hagyom. A széfhez settenkedek és hallgatózni kezdek egy-két forgatás közepette.
- Gyere a mamához! Anyuci csillogó dolgokat akar - búgom a vasszerkezetnek, majd hallgatózok. Egy forgatás balra, három jobbra, még kettőt ugyanarra, majd ötöt balra. Igen, ez lesz az! A zár megadva magát kattan, mire megpörgetem a zárat és tádááám.
- Na ezért megérte - kezdek dorombolni, miközben a csillogó gyémántokat, kristályokat és különböző értékes ékszereket szemlélem.

avatar



☩ Keresett személy :

☩ Reagok :
499
☩ Play by :
Blake Lively

Utolsó Poszt Kedd Júl. 10, 2018 5:34 pm
Következő oldal


We're crazy
I know voices aren’t real, but man do they come up with some great ideas

Gotham Girls


Feltételezésükre, miszerint, hogy nem cuki mindent amit Puddin’ csinál és tesz, szinte már felháborító! És még fogjam is be.
- Undok macska! - nyújtom ki rá a nyelvemet, szemeimet szorosan lehunyva. - Nem is szeretlek, azt sem tudom, hogy minek hívtalak - teszem kezemet keresztbe, drámaian elfordítva róla fejemet.
Tényleg nem tudom. Szerintem nem is hívtam, egyszerűen csak meghallotta, hogy mit tervezünk és ideette a pofáját a fene. Vagy, hogy is mondják ezt.
- Ne legyetek már ilyenek! -nyafogok félrehajtott fejjel, a föld irányába. De ezeket meg csak a munka érdekli.
Ezért inkább csak durcás fejet vágok. Felfújt arccal fordulok el tőlük, amikor is a kirakatban meglátok valamit.
Halk sikkantással futok az irányába. Arcomat teljes egészébe rányomom. Ez a cipő! Ez! Ez! Ez kell nekem! A sokadik, sehanyadik zsebemből előhúzom az üvegvágó kis szerkezetem. Precízen vágok egy kört az üvegen, majd nyúlom le a cipőt. Amaz persze nem jön ki a kis lyukon. A galád! Lábamat az üvegnek feszítve addig, addig feszítem, amíg az el nem törik. Én az aszfalt közepén nem találom magamat, üvegcserepek közepette.
- Megvan! - kiáltok fel boldogan, de és boldogan mutatom zsákmányomat…
Kinek is? Fejem félrehajtva vakarom meg. Ivy, hova tűntél!?
Jaj valaki jön az utcán.
- Hellóóó!!!! - pattanok fel amilyen gyorsan csak tudok és integetek az idegen felé, remélve, hogy társaim…
Hallom Ivy hangját! Na jó akkor az ügynek tegyünk pontot a végére. Testhez tapadó ruhámból húzom el a méteres fakalapácsot. A levegőbe ugorva ütöm le az érkezőt, ki foggal veszi le a betont.
Ne, ne kérdezzétek. A fizika ebben a világban nem működik.
- Hé! - kiáltok a másik kettő után, majd futó lépésbe érem csak utol a mérges barátnémat. Hehe. Mérges. Értitek! - Nem ér kihagyni a buliból! Nézd mit szereztem! - mutatom fel neki az üvegtopánt, amit szereztem, amiből…
Csak üveg maradt. Legyintve követem Ivyt. Sok dolgom nincsen, így kezeimet hátul összekulcsolva fütyörészek csak. Mily jó is, kirendelni a munkát, ők meg elvégzik ezt. Há! Nekem csak a szajré kell!
- Nem is tudsz széfet nyitni! - ellenkezve csapok le Ivyra, ahogy besasszézok mellé. - Cica, te addig intékezdj! - adom ki a parancsot, egy elegáns és eléggé sznob csuklófordítással.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





She's both, hellfire and holy water


And the flavor you taste depends on how you treat her

avatar



☩ Keresett személy :
He found me
☩ Reagok :
8
☩ Play by :
Jessica Chastain

Utolsó Poszt Hétf. Júl. 02, 2018 12:36 pm
Következő oldal




Lusta ragadozó módjára simulok neki egy, általam szempillantás alatt növesztett, óriási növénynek; karba font kezekkel támaszkodok neki a kicsikémnek, úgy figyelem a cicababa settenkedését. Még ásítok is egyet. Sok mindent el lehet rólam mondani, de azt nem, hogy a sötétségben lapuljak meg, mint egy betörő. Oh, de nem ám...! Hiszen... a természet nem ilyen. A természet – s ezzel egyidejűleg én is – hangos, vehemens, kiszámíthatóan kiszámíthatatlan. Lecsap rád, meg a cuki kis házikódra, ilyen-olyan formában – földrengés-, tájfun-, szélvihar formájában -, és elsöpör a planéta felszínéről. Huss! Mintha csak nem is léteztél volna. Mert a természet már csak ilyen; kegyetlen. És egy nap, a nem is olyan távoli jövőben majd visszaveszi azt, amit elvettek tőle: a hatalmat, az uralmat.
Miért is ne kezdhetnénk éppen itt, és éppen most, ma este, Gothamben?
Állom Harley pillantását; van benne valami őrült csillanás, amit úgy szeretek. Illetve... szerettem, de aztán ő lelécelt valami flepnis bohóccal, hogy az ő, személyes kis udvaribolondja legyen. És, amikor meghallom a nevet – a becenevet, ahogyan csak és kizárólag ő hívja azt a félkegyelmű Jokert -, Puddin’, elfog a hányinger.
- Ugh! – arcára fektetem tenyeremet, és eltolom magamtól. – Nem is tudom, mondjuk... bármi? – elfordítom róluk az arcomat, és a növényem állkapcsát simítom végig. Mert, bizony, bizony, van neki olyanja is, lévén egy húsevő. Magamhoz hasonlónak teremtettem, hidegvérű gyilkosnak, predátornak. Olyannak, mely képes megvédeni magát az emberi kezek pusztítása ellen. Olyannak, mely leharapja, letépi ezeket az ártó kezeket – tőből.
Harley szavait hallva a szemeimet forgatom, méregzöldre festett körmeimet nézegetem, melyek úgy ragyognak a holdfényben, mint a smaragdok. Nem is értem, miért álltunk össze... mind jobban szeretünk egyedül dolgozni. Az egyik mély szerelembe esett egy szadistába, aki voltaképpen csak kihasználja, és bántja. A másik meg egy megbízhatatlan, enyves kezű tolvaj, aki senkihez sem hűséges, csak önnönmagához. Nem akarok újra börtönbe kerülni, nem akarom, hogy egy magas toronyba zárjanak, messze a Föld felszínétől, messze a gyermekeimtől, egy kietlen, csupa acél, csupa beton lyukba, ahol még csak egy maréknyi föld sincsen; csak a hideg, szürke magány.
Amikor a Macskanő eltűnik a sötétben, és a bank fala-, majd tetőablaka felé veszi az irányt, addig én leguggolok, és a földbe mártom ujjaimat. Ékkövekként ragyogó, illatos magvakat vetek el, és pusztán elmém segítségével irányítom őket a bankház felé – a föld alatt. Érzem, ahogy utat tör magának a flóra, lelki szemeimmel látom, és érzem, amit ők. Még a beton sem állhatja útjukat, úgy törnek fel a terem belsejében, mintha a talaj vaj lenne, s ők pedig egy-egy éles kés. Nem jelentenek semmit a mihaszna emberek: a kicsikéim testét kitinhez hasonló kültakaró borítja, amin nem fognak az olcsó játékfegyvereik lövedékei, szájukban tűhegyes, mérgező fogak meredeznek – öt sorban, mint a homoki tigriscápáknak. Ahogy az emberi bőrbe vájják őket, egyszerre tépik a húst, és mérgezik a testet, és az elmét egyaránt.
Gyors, de szenvedéssel teli kimúlás vár az emlősökre. Olyan, amit megérdemelnek.
- Már elkezdődött – kacsintok a cicamacára, ahogy elnyújtott léptekkel elhaladok mellette, egyenesen a széfek irányába. Újabb két őr iramodik meg triónk ellen, egyik kezem intésével az egyik indámnak parancsba adom, hogy ragadja meg a bokáját, és rántsa magához. Ne csak nekünk legyen buli a mai este, hanem a gyermekeimnek is; részesüljenek ünnepi, fúziós vacsorában. A másik a társaim felé indult, azt meghagyom nekik. Ugyan kérem! Nem vagyok én irigy...
- Bizonyára vannak még többen is. Tartsátok távol őket addig, amíg nyitom a széf ajtaját – szólok hátra a hölgyeknek.



avatar



☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
81
☩ Play by :
Eva Green

Utolsó Poszt Szomb. Jún. 09, 2018 11:43 pm
Következő oldal


We're crazy
Gotham Girls
──────────── ────────────
« Comment; #girlpower luvu •  Zene; Welcome to Mystery »
« We are not in control. If we were, surely we'd know better than to care about anything.»
A bankház előtt próbálnék settenkedni, hiszen oda fogunk betörni és csak pár biztonsági őr tartózkodik az épületben. De ezt, a mellettem álldogáló bohóc teljesen elrontja. Ezek ketten képesek kikergetni a világból is. Tulajdonképpen fogalmam sincs, hogy miért álltam velük össze egy csapatba. Erélyes cicamicaként ki tudnám kaparni a szemüket egyenként. Hm, talán ezt is fogom tenni, hogy csak az enyém legyen a zsákmány. Azok a rubintok és gyémántok, bármit megérnek. Még azt is, hogy csapatban dolgozzak. Toppanásra leszek figyelmes, majd halkan sóhajtok egyet fejrázások közepette. Az épületet szemlélem kívülről, hiszen előzetesen már rá pillantottam egyszer-kétszer, így tudom hogyan juthatok be a tetőn keresztül. Testemet latex ruhába bújtattam, ami teljesen rám simul. Tökéletesen kiadja a vonalaimat és nem zavar a sok ugrálás és harc közben, arcomat pedig egy cicamaszkkal takarom el, csak stílusosan. Mindenem fekete, akár az éjszaka, míg körmeim borotva élesek. De mégis milyen legyen egy macskának? Harley megint megszólal ujjongva, mire a szemeimet forgatom. Ennek a lánynak tényleg nincs ki a négy kereke, bolondabb mint hittem. Nem is értem, hogy Ivy hogyan bírja hosszútávon, de ez az ő kettejük dolga.
- A széfben csücsülő, varázslatosan csillogó gyémántok sokkal aranyosabbak ennél
- mutatok fintorogva a sapkája bojtjaira. Éppen készülnék, hogy felugrom a falra, onnan pedig a tetőre, mikor újra megszólal a kis kattant. Áradozik az ő Puddinjáról, akinek még kevesebb ép agytekervénye van, mint neki. Sosem kedveltem Jokert, túlságosan betegnek tűnik, ellenben Batman. Vele volt már egy-két táncom, azokat bármikor megismételném. Látom, ahogy elnéz melletted, mintha keresne valamit. De nem is foglalkozom vele igazán, jobb rá hagyni a dolgokat, mint felesleges vitákba menni. A derekamra erősített lasszót kezembe veszem és lassan kibontom azt, egyet csettintek vele. Igen, még mindig gyönyörű hangot ad ki a kicsike. Kezemet megnyalom, akár egy cica és megtörlöm vele a fülemet. Ez talán az unalom jele? Kétség kívül. Nem bírom a várakozást. A szőkeség kiadja a parancsokat és előre mutat, mire egyet fújtatok és úgy teszek mintha karmolni akarnék, behajlítom a csinos kis ujjaimat.
- Harley be tudnád fogni egyetlen percre?
- teszem fel a kérdést kissé eréjesebben, ugyanakkor kedvesen. Nem fogom támadólag fellépni ellene, hiszen most egy csapatban játszunk.
- Mindenki tudja a tervet! Ivy eltereli őket az indákkal, míg én beosonok a tetőn keresztül, te addig figyelsz, nehogy erre járjon bárki
- magyarázom újra a tervet, ahogy indulás előtt is átfutottuk azt. Megvárom, míg a vöröske elhintse a kis magvait vagy miket, aztán a lasszóm segítségével felszökkenek a tetőre, az ablakon át pedig becsusszanok a bankba. Ahogy látom a három őrből kettő padlót fogott.
- Meow
- hallatom a hangom a sötétből, mire a férfi arra fordítja a tekintetét máris kap tőlem egy elaltató rúgást. Kecses, mégis ruganyos léptekkel megyek az ajtó felé, kezemben a kulcsot forgatom. Kattan a zár és máris ajtót nyitok a társaimnak.
- Kezdődhet a játék?
- teszem fel a kérdést, egy hatalmas vigyorral az arcomon.

avatar



☩ Keresett személy :

☩ Reagok :
499
☩ Play by :
Blake Lively

Utolsó Poszt Kedd Jún. 05, 2018 8:18 am
Következő oldal


We're crazy
I know voices aren’t real, but man do they come up with some great ideas

Gotham Girls


A bankház előtt állva széles vigyorral az arcomon figyelem, hova is kell ma betörnünk. Jaj, én annyira izgatott vagyok, hogy az valami elmondhatatlan! Mégis miként lehet, hogy eddig mi hárman nem jöttünk össze?
Hehe, összejönni, vajon, vajon milyen lehet. Neeeem, Harley ilyenről még csak ne is álmodozz, tudok, hogy ezek a libák teljesen az őrületbe kergetnek. Nem úgy, mint a te drága és egyetlen Puddinod, mert úgy csak ő kergethet az őrületbe. Hanem egyenesen úgy, hogy meg akarod őket fojtani. De csak néha.
Amúgy meg nagyon cukik, tudjuk jól, hehehehehe.
- Jaj én annyira, de annyira izgatott vagyok! – toppanok egyet, kezeimet összecsapva kesztyűbe bújtatott kezeimet. Fekete-piros bohócruhám testemhez tapadva, gondolhatnátok, hogy mennyire kényelmetlen. Ha tudnátok, hogy mily messze jártok a valóságtól!
Ez a világ legkényelmesebb hacukája!
És a bojtok a fejem tetején! A két felé álló szarvacskákkal!
- Hát nézzétek, mi más lehetne még ennyire aranyos cukorfalat, mint ez? - hajolok közelebb Ivyhoz, széles, őrült mosollyal az arcomon, mutogatva a bohócsapka végeire.  Irreállisan bedőlök számukra, fenekemmel pucsitok az épület irányába. Arcom bár fehérre mázolt, ez nem riaszt vissza attól, hogy egy fekete maszkkal takarjam el amúgy is felismerhetetlen arcomat.
De hát ez a védjegyem!
- S amúgy is Puddintól kaptam - kulcsolom össze ujjaimat, fejemet újra csak irreálisan hajtom bal vállamra. Kezemet felhozom egészen számhoz, ábrándos tekintetem átvezetem Macskanő válla felett. Szerelemittas sóhajt hallatva képzeletben már nem is itt vagyok, hanem az ő karjaiban táncoljuk át az éjszakát.
Hjaj milyen szép is lenne, ha most is itt lenne és vele táncolnám át az éjszakát. De hát… Ez sajnos nem így van, mert két tökkelütöttel vagyok itt.
Vagy három?
Jaj istenkém mennyien vagyunk?
Khm, na szóval!
- Na jól van lányok! Irány, surány előre! Ivy, te a kis izéiddel, azokkal a zöld kis nyálkás valamikkel csináld ki őket! Macska! Te meg karmold őket szanaszét, de közbe azért nyávogj! Irány előre! - mutatok nekik az irányt, egyenesen ujjammal. Én legfeljebb csak utánuk megyek.
Hogy miért? Ők a harci macák, ha nekem már harcolnom kell, ott nagy a gond. Senki se akarjon Harleyval harcolni! Még a végén előkerül - valamelyik zsebem rejtekéből - a méteres kalapácsom!
Amúgy is én vagyok az ész, nekem kell engedelmeskedniük, nem igaz?



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





She's both, hellfire and holy water


And the flavor you taste depends on how you treat her

avatar



☩ Keresett személy :

☩ Reagok :
499
☩ Play by :
Blake Lively

Utolsó Poszt Kedd Jún. 05, 2018 7:38 am
Következő oldal


Some tricks:
 


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





She's both, hellfire and holy water


And the flavor you taste depends on how you treat her


Utolsó Poszt
Következő oldal


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett tagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 1 Bot




Fajaink száma
Arkangyal
7/6
Leviatánok
8/6
Angyal
3
Démon
11
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
4
Harcos Angyal
7
Vadász
9
Nephilim
3