Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Ophilia


Don's Place - Page 4 Tumblr_oarii8pvuK1vq1u6ao1_500
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
706
☩ Play by :
Blake Lively
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Május 09, 2018 8:49 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4


There is no unknown for me
Sin, guilt, neurosis; they are one and the same, the fruit of the tree of knowledge


Szürkében pompázó szemeimmel az alattam elterülő tájat vizslatom. New York kikötője, egykor oly gazdag népeknek adott otthon, de manapság? Kihaltnak tetszik, holott az emberi aljasság éppen hogy csak felütötte ott a fejét. Nincs is miért csodálkozni azon, hogy pont ezt a helyet választotta lakrészéről. Kezeimet hátam mögött fonom össze, tenyereimet könyökeimre simítom. Egyenes háttal, kibontott hajjal állok a hatalmas ablakba.
Nézem az egykor fényűző város romait. Sok idő telt el a füst megjelenése óta, mely csak katasztrófákat hozott magával. Ajkamra aljas félmosoly húzódik. Nem sajnálom az embereket, pontosan azt érdemlik, amit kaptak. Se nem többet, se nem kevesebbet. A világ - még ha Tom ragaszkodott is ahhoz, hogy ez nem egy világ - lassan eltűnik. Mégis úgy kapaszkodnak az apró reménybe, melynek szikráját sem lehet látni manapság. Úgy ragaszkodnak hozzá, mégsem tesznek érte semmit. Ölbe tett kézzel várják, hogy valaki megmentse őket.
Csakhogy ennek az időszaknak már vége. Nincs senki, aki megmenthetné őket. Az Öreg elment, eltűnt és többé vissza sem tér. Ha még meg is tenné, mit tehetne? Testvére napról napra erősebbé válik, hű katonáit lassacskán nyeri el a sötétség.
Még a legerősebbek sem tudnak ellene harcolni.
Lassan csúsztatom hátra jobb lábamat, bokámat jobbra fordítom. Könnyed mozdulattal fordítok hátat a városnak, az óceánnak.
Óvatos léptekkel járom körbe a puritán hajlékot. Semmi felesleges tárgyat nem tartalmaz, a stílusa mégis hasonlít ahhoz, amit én foglaltam el San Franciscoba. Ahol azóta nem jártam, mióta összefutottam a Káosszal. Vajon ha most találkoznánk… is ugyanolyan önelégült lenne?
A mosoly arcomról nem tűnik el, szeretném látni az arcát, amikor valódi erőmet mutatom meg neki. A meglepettséget az arcáról. Persze, mi angyalok nem használhatjuk csak úgy az erőnket, igaz? Csak a jó érdekébe.
Hányingerkeltő, mennyire álszentek vagyunk.
Véletlenszerű könyvet csapok fel a polcról, és huppanok le vele a kanapéra. Üvöltő szelek. Kizártnak tartom, hogy ezt valaha is olvasta volna, noha a könyv hangulata igazán magával ragadó. A két szerelmes, kik egymás örlésével töltik ki napjaikat. Szenvednek, de épp ez okoz nekik örömet. Azon fáradoznak miként tudnák a másikat jobban ártani, miközben szenvednek attól, amit tesznek. A szerelmük… olyannyira őrlő. A nő utolsó szavai…
„Összetörted a szívem. Megöltél.”
Sóhajtva hajtom hátra a fejemet. Ha jobban belegondolok… Pontosan így várt rám Belial is annak idején, nem igaz? Vajon számára is ennyire idegőrlő volt a várakozás? Olyannyira, hogy lényegében elfelejt emlékezni, hogy miért is van itt?
Tényleg, én miért is jöttem? Oly régóta várok a démonra, hogy már lassan kezdek kételkedni jövetelem valódi céljába. Nem aggódom emiatt, majd csak eszembe jut, egyszer ha hazajön.
Csak tudnám, hogy miért járja folyton a várost. Ugyanis tudom, hogy ezt teszi, nem volt nehéz kiderítenem. Az emberi elme káprázatos. Hát még, hogy oly dolgokra is emlékeznek, amikről nem is tudják, hogy megteszik. Nem állítom, hogy kevés áldozatomba került előkerítenem, de tudtam, hogy egyszer, valakinek látnia kellett, ama formájában, melyben előttünk mutatkozott. A fél várost bejártam, az emberek fejébe belenéztem, rengeteg unalmas életet néztem végig, mire végre megleltem. Persze ne higgyétek, hogy nem babráltam az emlékeikkel. Oh, a szeretett ember, egyszerre csak a gyűlölt ellenséged lett.
A mosoly mit sem olvad le arcomról.
Nagy fájdalmaim ez életben a Heathcliff fájdalmai voltak, figyeltem és átéreztem őket, kezdettől fogva. Életem nagy értelme: ő. Ha mindenki más elpusztulna, és csak ő maradna életben: általa továbbélnék én is! De ha mindenki megmaradna, csak ő pusztulna el, az egész világ idegen lenne számomra, nem érezném magam többé részesének. Edgar iránti szerelmem, olyan mint a fa lombja: az idő, tudom jól, megfogja változtatni, amint a tél is megváltoztatja a fákat.. Heathcliff iránti szerelemem olyan, mint sziklaréteg a föld alatt, kevés látható örömöt nyújt, de nem lehet mással helyettesíteni.
Olvasom a sorokat, hátamat a kanapénak döntve, lábaimat keresztbe vetve, kezemmel ütemesen dobolva a karfán, az ajtó kilincse lassan nyomdóik le, mégsem tekintek oda. Csak egy valaki jöhet be.




○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



The prettiest smiles hide
the most pain...
And the kindest heart have
been broken in million pieces

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Abaddon


Don's Place - Page 4 Giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
298
☩ Rang :
Lovas, a Háború
☩ Play by :
Cam Gigandet
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Május 09, 2018 4:44 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4



The unknown

Ophilia & Abaddon

Music


Világunk folyton változik, percről percre, pillanatról pillanatra. Szun Ce azt mondta: "A jó Harcos olyan mint a folyó." Követi a medret, alkalmazkodik, de ha kell utat tör magának. Az ilyen és hasonló szellemiség tartott életben és juttatott el egészen eddig a pontig és fog tovább is. A New Yorkban történtek óta itt ragadtam, a kapuk lezárultak, nincs lejárás a pokolba. A fegyver, odalent ragadt. De az a fonal halasztásra vár, új, ismeretlen ellen vált most prioritássá.
A szükség nagy úr, így leltem rá erre a helyre. Egyszerű, nyitott stúdió lakás. Hatalmas, egész falat betakaró ablaka a New York-i kikötőre enged kilátást, a távolban a Liberty Island on őrt álló szobor szürkülő maradványa bontakozik ki a ködös időben. Már legalább is azon üveglapokon át, melyek kellően átláthatóak, az évek nem kímélték őket. A plafon egy jókora része is hasonló üvegcsempékből tevődik össze, megfelelő fény jut be de úgy is van egy kis nyomasztó, félhomály hangulata a helynek. Ki miben leli meg a szépséget. Vasból készült csigalépcső fut fel a magasba, ennek segítségével a tetőtérre juthatunk ki a szabadba. Nem túl nagy, egyetlen, tágas szoba csupán, ebből lettek leválasztva a szükséges helységek egyszerű, paraván falakkal mint a fürdőszoba. Otthonos, éppen megfelel.

Kissé borús idő van, mondható, hogy az ominózus események óta, de ez csupán amolyan mellékvágány volna. Az emberek közt jártam, érdekel mi történt, mi lett a füsttel mely a semmiből jött és oda is tért vissza. De egyelőre semmi. Elérek az öreg téglaépülethez s belépve az ajtón a lépcsőt választva haladok fel rögtönzött lakrészembe...


Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Abaddon


Don's Place - Page 4 Giphy
☩ Történetem :
☩ Reagok :
298
☩ Rang :
Lovas, a Háború
☩ Play by :
Cam Gigandet
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Május 09, 2018 3:46 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4


Don's Place - Page 4 GaLnv3h
Ajánlott tartalom

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
4 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett tagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 1 Bot




• Fajaink száma •
Arkangyal
7/5
Leviatán
8/3
Angyal
6
Démon
12
Bukott Angyal
2
Ember
3
Félvér
3
Harcos Angyal
5
Vadász
10
Nephilim
3