Ego Alpha et Omega, primus et novissimus, principium et finis
, said the Lord. which is, and which was, and which is to come, the Almighty.

 
Mission Dolores Park
SUNSETS ON THE EVIL EYE THE HUNT FOR A LITTLE MORE TIME

avatar



☩ Reagok :
69

Utolsó Poszt Pént. Jún. 15, 2018 11:59 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3


Rejtély a ködben
Kuprit csapat Reign of the Dark  • Credit:
Chloe az utcákat járva tartja fenn ma éjszaka a rendet. Nyomozóként kihívták egy esethez a színháztól nem messze lévő parkba. Szerencsétlenségére ő ért oda először, de nem zavartatta magát. Mitől is kellene tartania egy olyan városba, ahol angyalok vigyázzák a lépteit? Harmatos fűbe lépkedve hallja meg a messziről jövő durranást. Másodpercek kérdése és a város össze fénye kialszik. A tejfehér köd végigfut a lábán, bekebelezi azt, magáénak akarja tudni. Ruhája alá furakodik be, bőrét nyaldossa a páratenger. Ahogy lépked előre úgy sűrűsödik a köd is.
Ekkor csattan ki a színház bejáratának ajtaja. Éktelen üvöltés töri meg a vészjósló csendet. Árny suhan el a fejük felett. Mi lehet ez? Egy angyal? Egy démon? A nyomozó szíve nagyot ugrik, most minden hidegvérére szüksége lesz. Oly érzések kerítik hatalmába, mit eddig még nem érzett. A félelem nem csak hogy átjárja testét, egyenesen megmérgezi azt. Vaksötét éjszaka, ahol semmit sem lát. Az eget vaskos felhők takarják, a várost pedig sűrű köd.
Csak a hangokra tud támaszkodni. Kiabálás, auto éktelen csikorgása, ahogy befordul az utcára.
Auto?
Fény gyullad ki az utcán…
Uriel békés estélyének egy szempillantás alatt végetért. Az embereken kíván segíteni, hogy mihamarabb megnyugtassa őket, kiterelje őket biztonsángba a színházból. Minden igyekezete alább hagy. Az emberek nem hallgatnak rá. Megvadultak a sötétségtől, reményvesztetté váltak. A színház több dolgozója is a kellékként funkicónáló gyertyák meggyújtására törekednek, de nem segít nekik. Magukkal sodorják a gyermeknyi testet, egészen ki az utcára. Senki sincs tekintettel rá, senkit sem érdekel, hogyha esetleg elesik, eltapossák. A sötétségbe megmutatkozik az emberek valódi természete. Magukkal foglalkoznak elsősorban.
Egyedül maradt az ark az annyira szeretett emberei gyűrűjének fogságába. A füllesztő nyári éjszaka ködje arcul csapja, mikor végre kiérnek az utcára. Mögötte siettnének, megtaszítják vállánál fogva. Kilökik az úttestre.
Hirtelen, mintha két fénylő napkorong vakítaná el szeme világát… Árny suhan át felettük, az autó mögött több méteres árny bontakozik ki a ködből. Az autó pedig csak jön és jön, nem látja a ködbe a lány testét…


Ismerős erőt éreznek meg a városban tartózkodó lények. Újak még ebben a régi világban, mi számukra teljesen kifordult magából. Felhőkarcolók, autók, elektromosság. Minden, mit valaha ismertek, megszűnt létezni. A nyelv, melyet megértettek már kihalt. Minden megváltozott, egy valamit kivéve. Testvérük törekvését.
Régről ismert erőhullám fut végig a városon, fejüket felszegve kezdenek el összegyűlni a város szíve felé. Ugyanis pontosan tudják, hogy mifélék lepték el a várost. Azt is tudják, hogy kit keresnek. Ezek szerint fivérük Seth a városban van. A lények őt keresik, érzik a szagát, mégsem képesek pontosan behatárolni helyét. Testvérei szagait is érzik, de velük egyszerűen nem törődnek, haladnak előre, mindaddig, amíg az egyikük útjukat nem állnak.
A lények bárkin és bármin átgázolnak, bárki is kerül velük szembe, ha harcra fogja az ellen a sort, egyszerűen megpróbálnak tovább lépni.
Ám, amikor egy Leviatán lép eléjük, megtorpannak. Fejet hajtanak nekik. Gyengék. Ahogy a leviatánok is. Segítenek vajon nekik? Vagy hátráltatják őket?
Szemmel láthatóan csak nekik engedelmeskednek, senki másnak.



avatar



☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
492
☩ Play by :
Raiden, Cassael, Ophilia

Utolsó Poszt Kedd Jún. 05, 2018 9:45 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3


***
Szabad a játéktér


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




avatar



☩ Reagok :
74
☩ Play by :
Keanu Reeves

Utolsó Poszt Csüt. Ápr. 05, 2018 4:40 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3


Sabrael & Michael
Újabb bizalmas? zene  • Credit:
Sajnálkozva pillantok az előttem heverő kődarabra. Miféle dolgok vannak a világban, annyira harag, s gyűlölet. Régen szép volt, legalább is nálunk még az emberek előtt nyugalmunk volt, s majdnem apánk megteremtette az embert, s jött a káosz. Olyanra teremtette, ami saját kezűleg formája a sorsát, ami akarattal bír, lelke van, s az érzelmei irányítják.
Hiába minden ellenérzetem, tiszteltem az emberek, hiszen mesés részei a világnak.
Több jót láttam embert cselekedni, mint rosszat, s igyekszem Gabreil fejébe is ezt bele verni. Az ember a döntései alapján lesz jó vagy rossz. Minden ember tisztának születik, egy sem gonosznak, hiszen egy csecsemő nem lehet gonosz, se nem lehet tisztálatlan. Meg kell adnunk az esélyt nekik.
- Azért csak óvatosan ezekkel a gondolatokkal. – Intem őt, hiszen a bosszú sose vezet jóra. – Kiderül, hogyan bizonyítasz. – Mondom, majd a vállára helyezem a kezem. Félek azért megbízni akárkibe, hiszen azért még is egy idegen.
Gondolkodnom kell ezen, hiszen ez egy bonyolult átok.
- Et még át kell beszélnünk. – Mondom. Át kell gondolni, könyveket kell bújni, hogy mi lehet az, vagy ki lehet az, aki majd segíthet neki.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



@ I believe that we're meant to be I'm bad at love But you can't blame me for tryin'You know I'd be lyin' sayin'


Utolsó Poszt Pént. Márc. 30, 2018 10:45 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3


☽ JUST ANOTHER MISSON
Broken People • szószám: xXx • Credit:
 
Michael
Sabrael


Nem célom őt átverni, sem hamis emlékeket előállítani, emlékezni akarok arra ami velem történt, hogy tudjam, mely angyalaim árultak el, és mely démon az, akit meg kell ölnöm, akár a jelenlegi állás szerint örökkön örökké, mert a saját bugyraiba sem tud visszatérni.
Biccentek Michael felcsattanásán, bár nem tudom hirtelen hova tenni, arról is csak pletykákat hallottam, hogy régi mentorom.
~ Volt huszonhét évvel azelőttig. ~ osztom meg vele hangosan is, hiszen eltűntem.
Az emlékeim átadása után, újra bezárom az elmém és lehajtott fejjel állok továbbra is, vállaim feszesek.
~ Én akarom megölni őket. Én akarok véget vetni az életüknek. ~ szűröm halkan, bár hálás vagyok annak, hogy ennyi agresszió szorult a látottak alapján Michaelbe, mert érzem, hogy komolyan gondolja amit mond és nem csak a levegőbe beszél. A métely elérte az angyalokat is, jóval atyánk távozása előtt és ez nem jó, nagyon nem jó.
~Számíthatsz rám Michael, bár… ekkora kegyben részesíteni? Előbb… beérem egy egyszerű katonádként is. A látszat ellenére szerény vagyok. ~
Osztom meg vele komolyan az észrevételemet.
~Esetleg… tudod, hogy kihez fordulhatok az átok levételében?~
Érdeklődöm tőle, én azt az információt kaptam, hogy nálam erősebb hatalmú angyal képes erre, s ki más volna erre képes, ha nem maga Michael?

avatar



☩ Reagok :
74
☩ Play by :
Keanu Reeves

Utolsó Poszt Szomb. Márc. 24, 2018 12:26 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3


Sabrael & Michael
Újabb bizalmas? zene  • Credit:
Figyelem minden rezzenését, és próbálom kiszúrni hazudik e. Esetleg elég ereje lenne át verni engem? Hamis emlékekkel? Az emberek körülöttünk csacsognak. Boldogok, pedig mennyi veszély és fájdalom van a világban, de ők még is azok. Ők a legerősebbek minden faj közül.
- Raiden?! - Kérdezek, s kiáltok fel egyszerre is. Megdöbbenek, hiszen olyan rég nem hallottam felőle. Hiányzik, hiszen ő volt az első, aki mellettem volt, és az utolsó, akiben talán megbízom. Biztosan felismerné az arcát ennek a férfinak, de őt elnyelte a sötétség.

Megnyitja az elméjét, s én látok miden borzalmat. Nem vagyok Sariel, hogy itéletet tudjak hozni, s nem is teszem. Felborult minden rend, amiben hittem, s amiben élünk szabadabb. Vissza huppanok a padra, s úgy figyelem. A pad szélébe csimpaszkodom, s az erő, az idegesség jár át, majd a fém rudat, ami ott volt a saját kezemre formálom, hajlítom meg.
- Megfizetnek! - Suttogom, majd a kezemet a vállára helyezem.

Ideges vagyok, de csendben. Arcomon nem jelenik meg más, csak a higgadtság. Kezemmel valóban elferdítettem a vasat, de azt is kellő eleganciával tettem. Michael a nyugodt Ark, maradjon ez így, s az embereket se szeretném felzaklatni.
- Mindig jól jönnek a katonák. El kellenek a bizalmasok, akikben ilyen időben megbízhatok. Számíthatok rád? - Teszem fel a kérdést. Még nem bízom meg benne, de adok egy esélyt ennek. Szeretném, ha itt maradna, és legyőznénk azt a rúnát.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



@ I believe that we're meant to be I'm bad at love But you can't blame me for tryin'You know I'd be lyin' sayin'


Utolsó Poszt Csüt. Márc. 22, 2018 4:02 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3


☽ JUST ANOTHER MISSON
Broken People • szószám: xXx • Credit:
 
Michael
Sabrael


Csak álltam Michaellel szemben, majd zsebre dugtam a kezeimet és kicsit oldalra fordultam, tépelődtem. Egész biztos, hogy azok a dolgok amiket velem tettek, kimerítik a bukás fogalmát, épp ezért nagy fába vágtam a fejszém, hiba a béklyók, nem tudtam tenni a kínzásom ellen. Annyiban hagyom, semmi okom a panaszra, az életem nehézségéről, a huszonhét év, szinte semmiség volt az eddigi életemhez képest, de kínzásból azért sok.
~ Michael, a te Iprhaemed kezei alatt szolgáltam egykor. ~ suttogom, miért suttogok? Mert próbálom felkészíteni magam az elkerülhetetlenre.
Majd megnyitom neki az elmém, a huszonhét évvel ezelőtti nappal kezdem, amikor a két társammal harcoltam, egész addig nyerésre álltam, amíg be nem vetették ellenem a démontól kapott varázslataikat, aztán szinte a kiűzetéssel egy időben csapódtam a földbe. Eztán következett a kanossza járásom, a fivéreim akiket eddig társaimnak hittem, végignézték ahogy megtörten a démon elveszi a hangom, majd erő elnyomó bilincseket tesz rám, és ők, angyalhoz méltatlanul kezdtek verni.
Ott volt a démon, az összes kínzásom alatt, a vállam megereszkedett, és szégyenemben hátat fordítottam Michaelnek is, képtelen voltam rá nézni, nem akartam, hogy lássam az arcára kiülő érzelmeket.
~Megértem, ha ezek után megvetsz, és nem szeretnéd, ha a soraidba tartoznék~
Jegyzem meg csöndesen, miközben magam elé pillantok. Még felsejlik előttem Adéla képe, utólag, hiszen neki köszönhetem a nephilimnek, hogy kiszabadultam onnan. Végig láthatja a kínzásaimat, a kurvaporostól kezdve mindent, amikor erőszakkal kényszerítettek arra, hogy nők vegyék az ajkuk közé a…az ékem. Majd Adéla, amint az egyik hosszabb pihenőm után kimenekít.
Ezután jó ideig hallgatok, egy szót se szólok, csak várok , csendben.




avatar



☩ Reagok :
74
☩ Play by :
Keanu Reeves

Utolsó Poszt Pént. Márc. 16, 2018 10:27 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3


Sabrael & Michael
Újabb bizalmas? zene  • Credit:
Nem is közvetiti már rájöttem a testéből, hogy őt atyánk harcosnak teremtette, hiszen a harcos angyal egy más faj. Ők a menny védelmezésére lettek, és a harc hajtja őket. Kedves kis történetét levázolja nekem, én pedig gondolataimban hallom. Nem engedem be a fejembe, így válaszolok szóban mind ezekre.

- Nem volt könnyű életed fiam. - Suttogom, majd lesütöm tekintettem. Vissza pillantok, és meglátom a tetoválást, ami egészen elámít. Még nem láttam ilyet, bizonyára hatalmas démon alkotta.
Lucifer megzabolázhatná a teremtményeit, ha már egyességre lépünk, hiszen amit művelnek borzalmas. Hogy képzelik ezeket? Mi készteti őket? A bosszú, vagy miért van beléjük programozva Lucifer hisztériája? Minden, amit az angyalok ellen követ el.


- Melyik ark volt az? -
Vonom össze a szemem. Nem tudtam csatáról. Bólíntok, hogy adja át emlékeit, de nem a hitelessége végett, hanem hogy lássam a démon arcát, hogy kit kell megöljek, amiért testvéremet így megbélyegezte.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



@ I believe that we're meant to be I'm bad at love But you can't blame me for tryin'You know I'd be lyin' sayin'


Utolsó Poszt Pént. Márc. 16, 2018 3:00 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3


☽ JUST ANOTHER MISSON
Broken People • szószám: xXx • Credit:
 
Michael
Sabrael


Érzem, hogy az elmém felé közeledik, de nem szeretném, hogy az engedélyem nélkül megtudja a gyászos múltam, amit az eddigi huszonhét év alatt kellett átélnem, elvégre, nem tudom ki ő. Lehet hogy egy Ark, de tudom ,hogy mi is sokat változhattunk ezen idő alatt. A figyelmeztetésére, könnyedén bár, de meglepve állok fel, ha Ark, akkor is kijár neki a tisztelet, hiszen egy feljebbvalóm. Zavarodottan emelem rá a pillantásomat, és nézek végig rajta.
~Sabrael , Harcos Angyal voltam huszonhét évvel azelőttig, egy hete szabadultam a fogságból. Valaha…nos egy Ark seregében szolgáltam, számos csatát vívtam meg az ő….arany kardja alatt.~
Michael volt az, de nem tudtam ,hogy ki ő, s azt sem, hogy melyik oldalon állunk. Ha nem vagyok szimpatikus neki, talán ő is elpusztíthat.
Válaszolok a kérdésére talán egy kicsit bővebben a kelleténél.
~Ha úgy vesszük, újonc vagyok a bukás idején a saját harcosaimmal csaptam össze, és vesztesen kerültem ki abból a harcból, mert szövetkeztek egy ősi démon ellenségemmel, keveset tudok az új állapotokról, a lány aki megmentett, azt mondta, hogy te Michael a régi eszméket vallod, ezért jelentem meg a te városodban, hogy segítséget és útmutatást reméljek tőled.~
Tisztelettel beszéltem vele, még így is. A nyakamhoz nyúltam, és látszott rajta a démoni pecsét, ami lezárta a hangszálaimat.
~Ezért nem tudok veled kommunikálni. A segítségedet kérem, az átok levételében, cserébe magamat tudom felajánlani, a kardomat és a harci tudásomat. A kardod, a végrehajtód leszek, ha szeretnéd.~
Én ízig vérig harcos vagyok, nem ismerek más utat a boldoguláshoz, csak azt, ha feladatot kapok, és elvégzem, és lehetőleg jól végezzem el azt.
Nem akartam, hogy elutasítson, nagyon nem. Szerintem ennek még Déla is örülne, ha meghallhatná a hangom.
~ Hogy lásd, hogy nem hazudok, a fogságba esésem körülményeimről, hajlandó vagyok megmutatni az emlékeimet teljesen, ha kívánod.~
Nem akartam, de ahhoz ,hogy megbízzon bennem, vagy elhiggye, hogy nem bántani akarnám, valamilyen szinten meg kellett nyitnom magam neki, és őszintén szólva féltem, mert nem csak hogy bántani nem tudtam volna, hiszen könnyedén eltörölne a föld színéről, még akkor is ha hallottam ezeket a pletykákat, hogy állítólag a fekete köd óta senki nem hal meg, visszatér, nos. Ennek ellenére sem szerettem volna packázni vele.

[/quote]

avatar



☩ Reagok :
74
☩ Play by :
Keanu Reeves

Utolsó Poszt Hétf. Márc. 12, 2018 8:31 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3


Sabrael & Michael
Újabb bizalmas? zene  • Credit:
Minden gondolatom lefoglalt, de tudtam sok itt az angyal így lemerített, hogy gondolataim rejtve tartsam. Ezért sem szeretek köztük lenni. Kimerít, hogy elzárjam azt, és legyengít, hiszen figyelmetlenné vállok, a többi érzékem, így nem olyan kifinomult.
Egy követ rugdosok, miközben szépséges Faye Cartelle-re gondolok. Talán tettem valamit? Vagy történt valami?

Miközben gondolataim tengerében evezek, valami furcsát érzékelek. Elmémbe akar valaki bejutni, s én ezt nem hagyhatom. Bezárom hát, óvom azt, majd fel pillantok hirtelen ki volt, aki olvasni akart bennem. Megpillantok egy férfit, most én próbálok bejutni az elméjébe.

Mérges vagyok, de nem aludhatta. Kevesekkel találkoztam a mennyben, kilétem ismeretlen sokuknak.
- Állj fel, már nem otthon vagy, a mennyek elbuktak. - Használom a hangom, de hagyok egy kis rést a gondolataimban, ahova bejuthat. Nem tudom miért telepatikusan akar kommunikálni velem, de hagyom. Talán most bukott le, mikor Amara már bezárta a mennyeket, s még nem szokott földi léthez.
- Ki vagy te! - teszem fel a kérdést, és szemeimben látom ő is erre kíváncsi.
- Látom újonc vagy, biztos egy újabb menekült. Nos, Michael vagyok, a város védelmezője. - Vagy is valami olyasmi lennék, ha éppen nem fenn tartózkodóm a lakosztályomban.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



@ I believe that we're meant to be I'm bad at love But you can't blame me for tryin'You know I'd be lyin' sayin'


Utolsó Poszt Hétf. Márc. 12, 2018 6:13 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3


☽ JUST ANOTHER MISSON
Broken People • szószám: xXx • Credit:
 
Michael
Sabrael


Csak álltam egyhelyben, és próbáltam eldönteni, hogy mitévő legyek. Van-e annyira megbízható a népem, mint egykoron volt? Ki fog-e röhögni Michael, vagy meg se hallgat? Vagy annyira se tart érdemesnek, hogy egyáltalán szóba álljon velem. Talán vissza kellene mennem a lányhoz, hiszen nem mondtam neki sokat, csak azt, hogy akkor elmegyek San Franciscoba, és megkeresem magamnak Michaelt, hátha segít. Most pedig itt vagyok, kissé tanácstalannak érzem magam, és elveszettnek. Sokszor visszavágytam abba a sötét lyukba, ott tudtam, hogy van körülöttem a négy fal és csak várom a következő kínzásom alkalmát. Mertem remélni, hogy a kínzóim megdöglöttek, nem néztem körbe a helyen, ahonnan megmenekültem, minél kevesebb időt akartam ott tölteni, megvolt a fegyverem és ez volt a lényeg.
A bakancsom orrát figyeltem, megéreztem más jelenlétét a közelben, arra fordítottam a fejem, megfáradt alaknak látszott, olyasvalakinek, akinek sok probléma nyomja a vállát. Akár csak nekem. Nem tudom, hogy hol van Michael rejtekhelye, de hogy nézzek szembe Adélával is, aki azzal a tudattal, reménnyel küldött az utamra, hogy megtalálom a hangom újra, mire újból találkozom vele? Egykedvűen pillantottam magam elé, és elindultam a padon ücsörgő irányába, nem tudom, hogy mit várok, várhatok tőle, de hátha többet tudok meg általa, arról, hogy merre látták utoljára a városban Michaelt. Megállok vele szemben, és félrebiccentett fejjel pillantok végig rajta. Az elméjébe próbálok bejutni, a harcos angyalt keresem, róla valamiféle hírt, de erős falakba ütközöm, nem akármilyenekbe. Ezért meglepetten teszek pár lépést hátra.
~Bocsáss meg, Ark.~
Hajtom le a fejem és végül ösztönösen féltérdre ereszkedem előtte. Odafent, így tisztelegtünk a magasabb rangú előtt. Most is ezt teszem. Nem tudom, hogy ki ő.
~Nem akartalak zavarni, már megyek is.~
Keltem fel végül a földről, zavarodottan pillantottam magam elé, és hátráltam még, tanácstalan voltam. Szegezzem neki a kérdést, hogy ki ő? Nem fedhetem fel előtte a gyengeségemet. Az elméje körüli falakat megismerem, időnként érintett az elmém ilyen erőseket, pusztán csak kommunikáció céljából, néhány pillanatra. Nem szegezhetem neki a kérdést sem, hogy segítsen rajtam, csak azért, mert megteheti, megtehetné, de tudtam ,ez a világ már másképp működik. Valamit valamiért, szívességért , szívességet. A ruháimon kívül mást nem adhatnék neki, és láthatóan ő sokkalta jobban van öltözve mint én.


avatar



☩ Reagok :
74
☩ Play by :
Keanu Reeves

Utolsó Poszt Vas. Márc. 11, 2018 10:29 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3


Sabrael & Michael
Újabb bizalmas? zene  • Credit:
Lucifer látogatása óta zavart vagyok, feszült. De az sem hagy nyugodni, hogy Faye eltűnt. Biztosan majd megint jön ordibálni nekem a húga, de nem érdekel. Ha lenne információja a nőről, rögtön itt hagynék mindent. Azt mondják ilyenkor az emberek, hogy az ördöggel is lepaktálnék, de ő nekem már ajánlatot tett az imént. Vicces, hülye közmondás.


Hallottam egy férfiról, ki nem beszél egy pecsét miatt, és azt mondták itt van a városban. Talán menedéket akar? Nem tudom, de ha felkeres gondolataink olvasásával tudunk kommunikálni.

Nem szokásom lejönni a rejtekemből, most is csak Lucifer találkozása után hajnalodott meg, s igyekszem vissza a lakrészemre sebesen. Nem kedvelem, ha az emberek valami isteni szemmel pásztáznak, így nem mutatom magam, nem jelenek meg gyakran. Meg kellett tennem, hogy megvédem őket, nem is értem miért csodálnak e miatt.
Nem értem az emberi viselkedést, és már Raiden sincs, aki taníthatna. Lassan elmennem mellőlem az emberek, s tanácstalan vagyok. Azt se tudom, hogy jól tettem.e, hogy Lucifert mellénk engedtem, hogy megvédje az embereket. Tudom, hogy ez önös érdek, tudom, hogy ez azért van, hogy a kis jövevényei porhüvelyeket kaphassanak, de nem érdekel. Hiába kellene.

Le kell ülnöm, így a fejemen még a csukja, de ülök egy kicsit az egyik padon, s a lábamat vizslatom, remélve, hogy arctalan maradhatok.




○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



@ I believe that we're meant to be I'm bad at love But you can't blame me for tryin'You know I'd be lyin' sayin'


Utolsó Poszt Csüt. Márc. 08, 2018 2:11 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3


☽ JUST ANOTHER MISSON
Broken People • szószám: xXx • Credit:
 
Michael
Sabrael


Itt voltam ebben az új világban, minden fura és új. De én sem vagyok hülye, nem most jöttem le a falvédőről. Adélát magára hagytam a városában, valamit kezdenem kellett magammal, és le kellett szedjék rólam a béklyókat, amik a beszédben gátoltak, de elvoltam a kommunikáció más formájával is. Ám egy idő után éreztem, hogy ez kezd a lány számára terhessé válni, főleg, amikor előtte öltöztem át, akkor folyton azon gondolkodott, hogy hol érinthetne meg. Tényleg nem értem, harcra lettünk teremtve, az a feladatunk, hogy harcoljunk a démonok ellen, amit az oldalán néhányszor meg is tettem, így sikerült szert tennem egy pár bakancsra is, hogy mégse mezítláb legyek, ami egyébként nem zavart, csak el kellett vegyüljek köztük. Sikerült egy bőrkabátot is beszereznem, nem a legjobb darabok, mind kopottas és használt, de legalább van. A fegyvereim is megvannak, hála a magasságosnak. New Yorkból pedig a tér meggörbítésével repültem át San Franciscoba, pár napja itt vagyok, gyűjtöm az információkat, jobbára láthatatlanul járom a helyet. Jó ötlet-e megbízni bárkiben is? Nem igazán, a korábban átéltek fényében a saját fajtámban sem bizhatok, mert pont hogy az egykori harcosaim árultak el. Így csak Michael jóindulatában bízhatok, ha még van neki olyanja. A város ezen területén nem járnak már parkba az emberek, nem is hasonlít igazán a korábbi valójára, egyedül állok itt, komoran emésztem a városban hallott pletykákat, fura dolgok történtek mostanában.  Mindenkitől azt hallottam, hogy Michael továbbra is az angyalok és az emberek pártján áll, az olyan angyaloké mellett, akik kiállnak az emberek mellett. Az én célom se az volt, sosem, hogy őket öljem, sőt! A démonoktól és az olyan bukott testvéreimtől védtem őket, akik rá akartak támadni az emberekre, vagy meg is tették. Szabad akartam lenni, szerettem volna fent szállni az égen, érezni a szelet ahogy a szárnyamba kap, most is inkább felfelé pillantottam, semmint lefele, vágytam valamire amit tán sosem kaphatok meg, igazán.  De mégis mire? Újra szolgálni szerettem volna valakit, aki utat mutat, de tudtam, hogy ezek az idők is elmúltak.  Feljebb húztam a bőrdzseki gallérját, hogy takarjam a torkomra forrt átok jeleket, de mit sem értem, csak az nem látta meg őket, aki nem akarta, volt aki tetoválásnak nézte, volt aki értett ezekhez a jelekhez, és elkerült mint a pestisest. Beszélgetni? Nem akartam beszélgetni, csak azokat hallgattam ki, figyeltem, és keresgéltem. Ám így is szárnyra kélt a pletyka, hogy van egy ember aki a nyakán visel egy tetoválást és nem beszél senkivel sem. jobban nem is hívhattam volna fel magamra a figyelmet.



Utolsó Poszt Csüt. Márc. 08, 2018 12:45 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3


***


Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett tagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 26 felhasználó van itt :: 9 regisztrált, 0 rejtett és 17 vendég :: 2 Bots




Fajaink száma
Arkangyal
8/6
Leviatánok
8/8
Angyal
2
Démon
11
Bukott Angyal
4
Ember
5
Félvér
3
Harcos Angyal
8
Vadász
8
Nephilim
3