Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Belial...


☩ Történetem :
☩ Reagok :
68
☩ Rang :
♆ Horseman of Chaos ♆
☩ Play by :
Christian Camargo
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Feb. 05, 2018 11:53 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


Party in the end
• Kyara & Belial •
Zene: Cherry Pie • szószám: 546 • Credit:

Elégedett vigyorral a képemen szívom magamba New York haláltól és pusztulástól terhes levegőjét, amint lábamat megvetem az egyik csalogató bárral szemközti járdán, kezemben egy meggyötört szórólappal, másikban pedig egy trükkös pórázzal, amelynek végén a meglepi-csepi várakozik türelmesen, kevésbé lelkesen. Kétség sem férhet hozzá, a Sötétség mindannyiunk ellensége, de komolyan elképesztő, hogyan tudnak rimánkodni a kialakult helyzet miatt akár a démonok is. Megteremtetett a földi Pokol, amerre a szem ellát, romok és nyomorúság, fájdalom s kín, minden, amelyről egy magunkfajta álmodozhat. Nincs szeglete a világnak, ahol most nem érezhetném jól magamat, mégis New York vonzott magához a leginkább. Ide sem a démoni közöny, sem az angyali összeszedettség nem ért el úgy, mint például San Fricibe, szóval itt azóta tombol a káosz, mióta a nagynénink megfingatta egy kicsit az univerzális békességet. Ez a város úgy szippant magához, mint vasat a mágnes, én meg hogyan jönnék ahhoz, hogy ellenálljak egy ilyen barátságos invitálásnak? Elvégre még a kapuk is nyitva állnak!
Mint kiderült, jól tettem, hogy hallgattam az elemi ösztöneimre, mi sem jobb bizonyítéka ennek ugyanis, mint az ujjaim között nyugvó plakát, ami megátalkodott, aljas kezek szorgalma alól került ki. Nem hittem volna, hogy néhány hét kell csupán, hogy újfent összetalálkozzunk, drága Kyara, azonban ez sem egy olyan dolog, aminek ellen szeretnék állni. Kezdődjön a parti!
A papírt félredobva rántok egyet a láncon, hogy utánfutóm felocsúdjon a szenvedéséből, és kövessen az úttesten át, oda, ahonnét a zene a leghangosabban szól, s ahonnét az emberi álmok a legvadabb módon válnak valóra. A hangokból ítélve, legalábbis. Az ajtót elegánsan belököm a lábammal, s noha korona nem ékesíti a fejemet, íj nem öltözteti testemet, Machiavelli pedig nem szolgál kényelmes ülőhelyemül, úgy lépek be a bűnbarlangba, akár egy király a tróntermébe. A bárban tomboló káosz, a kézzel tapintható bűnök úgy erősítenek, mint egykor a Pokol lángokban fürdőző, dicső valója. Ejha, ez már nagyon hiányzott!
Nagy a késztetés, hogy azon nyomban elvesszek az élvezetekben, ám a móka és szórakozás előtt még meg kell találnom az est házigazdáját, a tökéletesen és megmásíthatatlanul bomlott elméjű Kyarát. Nem mondom, a vonagló, sűrű tömegben nem olyan egyszerű a nyomára akadnom, talán egy kicsit meg is bánom, hogy nem hoztam magammal impeket az ilyen alantas feladatok elvégzésére, de néhány perc múlva szerencsére megpillantom ide-oda lődörgő valóját néhány félpucér - egy-két ennél alulöltözöttebb egyén - társaságában. Felélénkült, ördögi vigyorral közelítek hozzá, s noha háttal áll nekem, nem ácsorgok ott, mint néhány szerencsétlenség a társaságomban, akik csupán álmodni merhetnek egy ilyen veszett szukáról, hanem mögé lépve végigsimítok a fenekétől kezdve fel-fel az oldala mentén, ajkaimat pedig a nyakához érintem. Apró csók, mielőtt hiányolva vérének édes ízét, belemélyeszteném fogaimat bőrének sima felszínébe. Pusztán néhány csepp kóstoló, aztán füléhez hajolva, megnyalom a számat.
- A végén még azt kell hinnem, szándékosan csaltál ide ilyen ínyencségekkel - mosolyodok el, majd elhúzódva tőle megvárom, hogy felém forduljon. - Úgy tudom, az ilyen kis összeröffenésekre illik ajándékot is hozni, szóval… - mosolyom ismét megátalkodott vigyorba torzul, amint rántva egyet a pórázon, magam mellé kényszerítem az angyalkát, akit nemrég szedtem össze a város környékéről. Gyenge, mint a harmat, valószínűleg egy frissebb teremtmény, akire minden gond nélkül hat a rúnákkal felvértezett nyakörvem. - Nem tudtam, hogy ropogósan szereted-e a csirke szárnyakat, vagy inkább vaj puhán, így elhoztam nyersen - lököm oda neki, hadd szemlélje meg a külön-bejáratú tollasát.

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Kyara Gilberung


Tánctér - Page 2 Tumblr_inline_novarlFg8q1szaa83_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
198
☩ Rang :
I'm daddys little crazy girl
☩ Képességem :
☩ Multi :
Ophilia
☩ Play by :
Kaya Scodelario
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Feb. 05, 2018 9:22 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


Party in the end
To Belial
Hetek óta álmatlanság gyötör. Oh dehogy gyötör, épp az a bajom, hogy minden kéjem és gyönyörűségem álmomba talál meg. Noha sokszor nem hiszem el, hogy amit látok, azt valóban álmodom. Ugyanis minden éjjel meglátogat a pokol egy gyönyörűséges szülöttje. Teste fekete, nyúlánk. Kezei karmokban végződnek, lábai pedig akár ha paták lennének. Arcán csak ördögi vigyora figyelhető meg, mely engedi láttatni a pimasz fogakat. Minden éjjel kéjes, gyötrő kínokkal gazdagít. Ám mielőtt még elérném a végkifejlettet, bőröm nyisszantását, a karmok éles karmolásának csontig ható fájdalmát, hirtelen kelek fel. Lihegve, kapkodó levegővel, teljesen átizzadva.
Azonban minden egyes alkalommal egyedül vagyok kietlen és üres szobámba. Igen, szobámba. Egy new yorki bérház egyik lakását tulajdonítottam ki magamnak. Nem él itt már senki, atyámat pedig innen könnyebben elérhetem, mint New Orleansba. Valamiért szeret az emberek között mozogni, tudja a fene, hogy miért.
Hol is tartottam? Jah igen, az álmatlanság. Egyik éjjel, amikor hasonlómód ébredtem fel, luciferi szikra pattant a fejembe. Számos üres lapot és fekete szént szereztem be és munkához láttam. Napokig tartott, amíg kellő mennyiségű „plakátot” készítettem. Nem messze innen van egy elhagyatott krimó. Hát rendezzünk világvége partyt. Kizártnak tartom, hogy én vagyok az egyetlen, kinek ez eszébe jutott. Ám én leszek az egyetlen, ki meg is szervezi.
Plakátjaim feketék, sötétek, vészjóslóak. Elmondják az időpontot és a helyszínt. Emellett van rajtuk kereszt, atombombafelhő, láncfűrész, pokol kapuja, megdöglött emberek, városok. Leomlott hidak, zombik, ufók. Minden mi egy jó világvégéhez csak kellhet.
Nem is kellett hozzá sok minden.
Most már csak várnom kell. A pulton ülve keresztbe font lábakkal ülök. Kezembe egy narancsszínű gyógyszeres dobozt tartok. Az van ráírva, hogy kedélyjavító. Oh, ne aggódjatok, kedélyem az egekig ér - vagy az én esetemben a pokolig?
Egy bakelit lejátszót csatlakoztattam a hangszórókhoz és a hangulathoz illő AC/DC szól belőle. Bizony ám, maradtak még ilyen lemezek, no meg lejátszók is eme városban. Talán mégsem olyan rossz néhány dolgot megtartani, igaz? A dekorációra is volt figyelmem. Minden csupa pókhálós, koponyás, vérvörös, véres. Buja, kéjes, bűnbe invitáló. Késeim is elrejtettem számos helyen - csakhogy tudjak mindig mire számítani. Sárgálló tökök, almák, kókuszok világítanak számos helyen. Egyes részlegeken gyertyák égnek, hátha felgyújtják az egészet a fenébe. Ma úgysem tudunk meghalni.
Lassan nyitom ki a doboz tetejét és pár piros-kék-rózsaszín bogyót öntök kezembe. Hátrahajtott fejjel kapom be őket. Határozottan ragadom meg a vodkás üveg nyakát és öblítem le vele torkomat. Ugyan már, ne nézzetek így. Embereket hívtam ide. Hozzájuk szükségem van némi ellazítóra, hogy ne akarjam megölni őket.
Mire a gyógyszerek lassan hatásba kerülnek a gyógyszerrel és már a semmin is nevetni tudok, lassan megérkezik a vendégsereg. Mindenki maga szolgálhatja ki magát, nincsenek szabályok, nincs rend, nincs logika. Csak a színtiszta káosz, melyben kiélheti magát a füstöt nyelt ember.
A buli elég hamar kezd „durvulni”, a legtöbb férfi és nő, félpucérra vetkőzve tombolja ki magát, melyet máshol nem tehet meg, egy átlagos napon. Itt senki sem szégyenkezik, senkinek sem kell számot adni. Ez maga Somora és Gomora.  
Kócos hajjal, gyorsan lefojt sminkkel tengek a tánctéren. Bal kezemre aggatott ezernyi karkötő csilingel az ütemre, ahogy a zenére rázom magam. Nem ritmusra, hisz körülöttem minden lelassult. Nyakamat számos lánc szorongatja olykor. Bébidollom dögösen fekete, ahogy annak lennie is kell egy ilyen helyen. Legyek én a fő bűn ezen a partyn.
Szemeimet lehunyva élvezem a villódzó fényeket, az alkohol hatását a szervezetemben, az éjszaka lüktetését.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Why are you serious?
I talk, I smile, I laugh too

But be carefull when I'm silent

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Kyara Gilberung


Tánctér - Page 2 Tumblr_inline_novarlFg8q1szaa83_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
198
☩ Rang :
I'm daddys little crazy girl
☩ Képességem :
☩ Multi :
Ophilia
☩ Play by :
Kaya Scodelario
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Hétf. Feb. 05, 2018 9:19 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


***


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Why are you serious?
I talk, I smile, I laugh too

But be carefull when I'm silent
Ajánlott tartalom

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett tagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 11 vendég :: 1 Bot




• Fajaink száma •
Arkangyal
7/5
Leviatán
8/3
Angyal
6
Démon
12
Bukott Angyal
2
Ember
3
Félvér
3
Harcos Angyal
5
Vadász
10
Nephilim
3