Metro állomás

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Metro állomás - Page 3 Tumblr_pt7lne0Ai81smfjeeo1_250
Metro állomás - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo5_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
266
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Képességem :
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Okt. 28, 2018 1:24 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


What are you?
Reyna & Nat
──────────── ────────────
« Comment; - • Szószám; 293 • Zene; - »
« "Great perils have this beauty,
that they bring to light
the fraternity of strangers»
Most már tényleg nem tudom, hogy ez az nő teljesen bolond, vagy tényleg túl okos. Ajkaimat újra kissé elnyitom, hallgatom szavait, mik… Teljesen ennek, semmi értelme, ez így.
- De miért? - bukik ki belőlem a kérdés. - Miért csinálna bárki is ilyet? - pedig ha tudnám, hogy nemsokára kiderül meglehet nem tenném fel ezt a kérdést.
Egyelőre mégis értetlenkedve tekintek rá. Ő nem értheti az én értetlenkedésemet, én pedig az övét. Annyira magabiztosan állítja a dolgait, hogy… Akaratlanul is muszáj vagyok elgondolkozni azon, hogy velem van a baj?
Fenéket Nat, veled semmi baj. Remek, akkor lépjünk is tovább.
Állam viszont most szakad le. Egyre nagyobbra és nagyobbra tartom a számat, a pofátlan kis szavait hallva. Na igen, ilyen sem minden nap történik meg, hogy tátva maradjon bárki miatt is a szám. Gratulálok, bárki is vagy, ezúttal neked sikerült.
Lassan zárom vissza azt, és köszörülöm meg a torkomat.
- De miért hiszed ezt? - úgy tűnik, hogy ez lesz a mai napom szóhasználata. A de miért? Többre nem futja most tőlem.
Ez a lány vagy túl ostoba, vagy… Egyáltalán hogy került ide. Minek jön le bárki a városból ide? Persze romantikus elhagyatott, rusztikus épületek. A halottak napjával egyre közelebb jön az ijesztgetés időszaka. Az ember pedig - egy általam ismeretlen okból kifolyólag - élvezik, ha más emberekre hozhatják a frászt. Tényleg érthetetlen számomra.
Azonban úgy tűnik, hogy megérti. Megijed. Fél, ezt látom a szemeibe. Fegyverem elteszem és közelebb sétálok hozzá.
- Mi? Nem a nevem Natalie - rázom meg a fejemet. Honnan vette, hogy… Oh, szentséges Wallenberg. Ne mondd, hogy annyira sem ismeri a fegyvereket, hogy azt higgye, hogy az az én nevem volt. - Khm… - köszörülöm meg a torkomat. - Igen, biztos, hogy nem működik - adom meg számára a választ.
Majd pedig a magyarázatot is. Kardját pedig emeli a falhoz… Jaj ne!
A lehető leggyorsabban termek mellette, kardot tartó csuklójára szorítom a kezemet, és ha sikerül, akkor megállítom abba, hogy belekarcoljon bármit is.
- Inkább ne kísérletezzünk vele… - teszem hozzá kissé lihegve, pupilláimat tágra nyitva tekintek rá. Szívem erősebben dübörög, hallom fülembe, félő, hogy közelsége miatt…
A szag azonban most csapja csak meg az orromat. Öklendezve fordulok el tőle, kezét mégsem eresztem, amíg nem vagyok benne biztos, hogy nem karcolja fel. - Mi ez a szag? - tartom alkaromat az orrom elé, miközben ránézek.
Ha azonban nem sikerül és felkarcolja, így mögém ugrik. A szagot akkor is megérzem és akkor is… őrjítően büdös.
- Ezt próbáltam mondani… - mondom neki, orromat ekkor is eltakarva. - Ez a magyarázat minden, de nem megfelelő. Magadra haragítanál a vadonba egy farkast, csak azért, hogy megtudd, megtámadna-e? - tekintek rá, fejemet hátra fordítva. Hát ez… Kész vicc. - Viszont lehet nem működik, hogyha már bele van karcolva más is… Jobb lesz azonban, ha elmegyünk innen, de… - zsebemből egy már jócskán elhasznált krétát húzok elé. A pecsét alá rajzolok egy egyszerű démoncsapdát. Ha sikerülne legalább biztonságba legyünk...


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Heroes aren't always
the ones who win.
They are the ones
who lose
sometimes.

But they keep fighting.
They keep coming back.
They don't give up.
That's what makes them
heroes.



Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Reyna


Metro állomás - Page 3 Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Reagok :
65
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Okt. 21, 2018 8:22 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


Natalie & Reyna


 


Miért ilyen értetlen ez a nő? Minden szavamba beleköt, mintha szándékosan csinálná. Lehet, hogy így is van. Fejemet idegesen vakarom meg, amikor ugyanazt kérdezi, amit már elmondtam. Sebaj, ha kell, hát újra és újra elmondom neki, amíg fel nem fogja azzal a buta agyával.
- Nem állítom, mondom – vágom rá határozottan.
Látom én, hogy nehezen hiszi el, azt viszont nem értem, miért lenne mindez ostobaság. Úgy értem… nyilvánvaló, hogy csak úgy tudhatunk meg valamit, ha valaki elmagyarázza, vagy megtapasztaljuk. Mi is volt ez a szó? Egyszerűen jött, de nem emlékszem pontosan, hogy mit is jelent. Megvan! Átélni valamit, vagy megélni… Látni a saját szemünkkel, hallani a fülünkkel, valami ilyesmi. Igen! Szóval csak akkor tudom hogy mit csinál ez a kaparás, ha látom a szemeimmel, vagy hallom. Esetleg mindkettő.
- Nem értem, mi ebben a furcsa – vonok vállat.
Amikor kiderül, hogy a karcolások mire képesek, teljesen elvesztem magam felett az uralmat. A félelem egyetlen pillanat alatt eluralkodik rajtam, pedig megígértem, hogy nem engedem neki. Nem lenne szabad, össze kellene szednem magam. Mit csinálnék, ha egy démon itt lenne? Nem szabad reszketnem, ki kell húznom magam, erősnek kell lennem. Ennél sokkal erősebbnek, hiszen ezért gyakoroltam. Csapkodtam a fákat a karddal úgy, hogy az egész kezem belesajdult. Fájt, néha nagyon, bár inkább azután, hogy aludtam egyet. Miért fáj jobban utána, mint előtte? Nem értem.
Szerencsére nem működik. A némber legalábbis ezt állítja, akkor biztos így van. Úgy tűnik, jobban ért hozzá, mint én. Ez persze nem nagy csoda, hiszen én egyáltalán nem értek hozzá. Felkarcolni nem nehéz, kivéve, ha emiatt össze akar dőlni a fal, vagy le akar esni az eleje és újra kell kezdeni, de az is megoldható.
- Beretta Elite, biztos, hogy nem működik? – kérek megerősítést.
Ha így van, akkor visszamegyek mellé, megtartva néhány lépésnyi távolságot, úgy lesem a vonalakat, amiket mutat. Tehát nem emlékeztem jól. Akkor biztos a másik irányba kell mennie azoknak. Kardom felveszem, majd az egyik ilyennél belekarcolok egy vonalat a másik irányba.
- Így kellett volna? – nézek rá kíváncsian, fejem félre fordítva.
Ekkor jövök rá, hogy mit csináltam. A kardot újra eldobom, majd a nő mögé lépek és takarásában hátrálok. Így őt kapja el, ha jön valami. Várjunk! Ha ember, akkor nem így kellene! Nyelek egy nagyot, majd sietve megelőzöm hogy közte és a pecsét között legyek. Persze csak akkor, ha erre lehetőségem van.
- Ha nem vésem bele, hogy tudjam meg, hogy mit csinál? Csak így lehet. Vagy megkérdezni, de nem kérdezhetek meg bárkit. Mi van, ha akit találok, az egy démon?



Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Metro állomás - Page 3 Tumblr_pt7lne0Ai81smfjeeo1_250
Metro állomás - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo5_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
266
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Képességem :
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 20, 2018 8:09 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


What are you?
Reyna & Nat
──────────── ────────────
« Comment; - • Szószám; 293 • Zene; - »
« "Great perils have this beauty,
that they bring to light
the fraternity of strangers»
Szemöldököm összevonva hallgatom a nőt. Valami nagyon nem okés vele. Ajkaim enyhén szétnyílnak. Komolyan nem tudom eldönteni, hogy ennyire ostobának hisz, vagy tényleg őszinte. Nagyon kettős mérlegen áll. Vagy ennyire túl akar járni az eszemen, vagy ezt is én gondolom túl. A korábbi fáradtságnak már nyoma sincs a szervezetemben. Egyszerű kíváncsiság azonban igen. Menjek bele a játékba? És derítsem ki?
Veszélyes lehet, mert ha valóban démon, könnyedén megszállhat. De tényleg, miért nincs még rajtam a pecsét feltetoválva? Mióta is húzom, halasztom? Miért is érzem, hogy ez lesz majd a vesztem?
Magam sem értem, de érzem, hogy ez lesz.
- Szóval azt állítod, hogy úgy rajzolsz fel egy pecsétet egy falra, hogy azt sem tudod, hogy mit csinál? - kérdezem teljes mértékben értetlenkedve, egyik szemöldökömet feltornáztatva a homlokom közepére.
Közben kezemet leeresztem. Már zsibbad a karom, nem egyszerű ezt így kitartani. De semmi baj. A reflexeim még a régiek, így talán túl nagy bajom nem esik majd. Ha támadna a kardjával, könnyedén megelőzhetem. Csak ne menjek hozzá túl közel.
Csak még egy lépéssel. És még eggyel. És ha nem csinál semmi hirtelen mozdulatot, akkor kardtávolságra állok meg tőle. Ugyan már, nem vagyok én annyira ostoba egy némber, ahogy ő azt állítja.
- Lásd be, hogy ezt elég nehezen hiszem el. Ugyanis ez vagy a legnagyobb ostobaság, amit egy ember - megelőlegezem neki, hogy elhiszem, hogy az - megtehet.
Kardja hangosan csattan a műmárvány csempén, mely a régi aluljárót borítja. Visszhangzik a tompa zörej, mely a filmekben mindig annyira csilingelő volt. Arca elsápad, ezt látom még a sötétség ellenére is. Egyre jobban távolodik a faltól.
Talán tényleg igazat mondott? Lehetséges volna? A jóhiszeműségem igent akar nekem mondani.
- Nem, nem működik - vonom össze újra a szemöldökömet. - Pár jelet rosszul festettél fel - szemlélem a pecsétet. Egy-két vonás nem arra az irányba mutat, mint amerre kell. - Persze nem jelenti, hogy ez nem egy aktív pecsét, egyszerűen csak fogalmam sincs, hogy mit jelent - vonom meg a vállam. Visszatekintek a lányra, aki újra… Furán viselkedik.
- Miért festetted fel? - teszem fel újra a kérdést, de immár kissé barátságosabb hangszínnel. Kezem már nem izzad, mégis megcsúszik benne a fegyver. Ezt erősen tartom.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Heroes aren't always
the ones who win.
They are the ones
who lose
sometimes.

But they keep fighting.
They keep coming back.
They don't give up.
That's what makes them
heroes.



Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Reyna


Metro állomás - Page 3 Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Reagok :
65
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Okt. 12, 2018 7:13 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


Natalie & Reyna


 


Nem értem. Szavai nagy részéről fogalmam sincs, hogy mit jelent, éppen ezért arról is csak találgatni tudok, hogy mit magyaráz. Szám elhúzva hallgatom őt, mindent alaposan átrágva, hátha rémlik róluk valami. San Francisco… Mi a fene az? Vagy ki? Ez is inkább egy névre hasonlít, tehát bizonyára egy személy, akinek vannak… hogy is mondta? Polgárai! Ezeket a polgárnak nevezett dolgokat pedig át kell vizsgálniuk. Na ezt megértettem. Végre valamit, bár a kapu szintén idegen számomra. Minden bizonnyal egy helyet jelölhet, ahol ezeket a vizsgálatokat elvégzik. Mint a démon barlangja, ahol a kutatásait végezte, igaz, ő pont rajtam. Azok is egyfajta vizsgálatok voltak.
Fejem gondterhelten vakargatom csuklyám alatt. Nem azért, mert viszket, bár korábban még azért kapartam volna fejem búbját, hanem azért, mert kénytelen vagyok értetlen állni Berettával szemben. Aztán végre mond valamit, amiből kivételesen minden egyes hangot képes vagyok felfogni. Tehát ebben a városban nincsenek se démonok, se angyalok. Csak emberek…  Nem találkoztam sok démonnal, se angyallal, így annyira nem is meglepő, hogy nincs belőlük itt egy se. Legutóbb mikor is… Már tízszer is lement a nap, mióta találkoztam azzal az angyallal. Előtte hosszú ideig senkivel, szerencsére szörnnyel sem, csak fura szőrös lényekkel, vagy tollasokkal, de ők határozottan kisebbek voltak, mint a rám hasonlító szárnyas.
Az, hogy démonnak nevez, nagyon rosszul érint. Nem vagyok az, tudom magamról. Azt is, hogy ezt nem egyszerű bizonyítani, de éppen ezért tartom én is a kardomat. Nem tudhatom, hogy igazat mond-e, vagy sem, ugyanakkor melyik szörny tartaná fent eddig a látszatot? A nagyon gonosz fajta.
- Azért kérdezem, mert nem tudom, ostoba némber! – szólalok fel.
Ez a megnevezés ha jól tudom, a nőkre illik. Engem is hívott így párszor fogva tartóm, s bár úgy sejtem, nem szépen kívánt akkor megszólítani, most mégis kiszalad a számon. Lehet, hogy a feszültség teszi, amiért úgy nevezett, ahogy. A további magyarázatot hallva azonban úgy ledermedek, hogy kardom kihullik kezemből. Remegve lépek odébb, hogy elég messzire mehessek a falfirkától. Én… Majdnem idehívtam egy olyat… Újra hol a nőt, hol a karcolásokat lesem. Szinte kétségbeesetten kapkodom tekintetem.
- Ez… ez még nem működik, ugye? Nem hoz ide egy szörnyet…
Kezeim remegni kezdenek. Elbújtatom őket köpenyem mögé, hátha úgy nem veszi észre a másik. Mi van viszont akkor, ha pont ő lesz az, aki be akarja fejezni? Nem, nem olyannak tűnik. Akkor nem akart volna megállítani. Még jó, hogy megtette. Örülök, hogy így történt.



Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Metro állomás - Page 3 Tumblr_pt7lne0Ai81smfjeeo1_250
Metro állomás - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo5_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
266
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Képességem :
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Okt. 11, 2018 5:57 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


What are you?
Reyna & Nat
──────────── ────────────
« Comment; - • Szószám; 293 • Zene; - »
« "Great perils have this beauty,
that they bring to light
the fraternity of strangers»
Ez a nő egyre furcsább. Mit furcsább, egyre érdekesebben beszél. Nem figyelek oda, amikor épp saját testsúlyomat próbálom megtartani. Így láthatom, hogy hátrébb szökken. Ez akkor sem tűnik fel, amikor felegyenesedve újra két kézzel, biztosan tartom a fegyvert a markomba.
Egyre jobban belátom, hogy a nő idegen. Nem ebből a városból jött. Az egyetlen ami rajtunk kívül még létezik, az nem más, mint a ködös város.
- San Francisco minden egyes polgárát át kell vizsgálnunk a kapuknál - és a ez megtörténik, értesítik a bázist. Vagyis minket. Mi kapunk egy polaroid fényképet, amivel megjegyezzük az arcot és utána őt nem háborgatjuk. A lány arcára viszont nem emlékszem. Ahogy arra sem, hogy onnan az utóbbi napokba bárki is be kívánt volna jönni a városba.
Szóval ez egyre gyanúsabb. - Az a különleges, ami nálatok megvan. Vagyis itt nincs se démon, sem angyal - nagyzolok. Persze nincs igazam, de még mindig jobban kordában tartjuk a természetfelettieket, mint a másik város. És igyekszünk újra és újra rajtuk ütni.
Kardjának pengéje hirtelen dől előre, aztán újra rám szegezi. Dülledt szemekkel követem a mozdulatot. Újabb mély levegőt véve, emelem feljebb karomat. Érzem, ahogy zsibbat a tartástól, mégsem engedek. Nem engedhetek!
Ezúttal rajtam a sor, hogy fegyveremet lejjebb engedjem. Ember?
Így próbálna átverni?
Majd egy újabb kérdés. Egyre jobban kezdek összezavarodni.
- Miért kérdezed amit tudsz? Talán így akarod tesztelni a tudásom? Hát legyen. Démonokat hív ide a rúna, nem is akármilyeneket. Olyanokat, akiknek egykor Lucifer maga hozta létre a testüket. Vagyis veszélyeseket. Kit akarsz idecsalogatni? - most rajtam a sor, hogy kérdezzek, és ezzel egy időben egy fokkal lejjebb vándorolok a lépcsőn. Nem engedhetem magam becsapni, hogy ő egy sima ember.
Mégis egy belső ösztön azt mondja, hogy higgyek neki. Nem tűnik ártatlannak, főleg nem fekete vérével. Ilyet ember nem hordozhat magában. De akkor…



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Heroes aren't always
the ones who win.
They are the ones
who lose
sometimes.

But they keep fighting.
They keep coming back.
They don't give up.
That's what makes them
heroes.



Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Reyna


Metro állomás - Page 3 Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Reagok :
65
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Szept. 30, 2018 6:54 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


Natalie & Reyna


 


Egyet hátra szökkenek, amikor gyorsabban kezdi szedni a lépcsőket, annak ellenére, hogy úgy tűnik, ezúttal nem szándékosan közeledik, csupán megcsúszott. Kardom egyre feszültebben tartom. Karom remeg, oly erővel szorítom markolatát. Ujjbegyeim teljesen elfehérednek, én mégsem foglalkozom vele. Kitartok, ahogyan ő is kitart. Nem fogom előbb feladni, ebben biztos vagyok. Nem tehetem.
Szavai gondolkodóba ejtenek. Ember… amennyire én emlékszem, még sosem beszéltem másik emberrel. A szagom és a rajtam lévő kosz elég volt ahhoz, hogy ne akarjanak túl közel lenni hozzám. Éppen ezért gyanús. Biztosan hazudik. Miért tartana egy ember fegyvert egy másik emberre?
- Bármi lehet. Mi olyan különleges ebben a városban?
Kíváncsiságom éppoly nagyra nő, mint félelmem. Képtelen vagyok elhinni, hogy ez a nő tényleg az, akinek, vagy aminek mondja magát. Hiszen tudja, hogy mi az a rajz, amit megpróbáltam a falra vésni. Ettől persze még lehet vadász. Nekik tudniuk kell, hogy mivel állnak szemben. Én is pontosan valami hasonló tudásra próbálok meg szert tenni, illetve próbáltam volna, ha nem szakítja félbe dolgomat.
Szörnyen érint, amikor démonnak nevez. A döbbenet kis híján arra késztet, hogy kardom engedjem kihullni zsibbadó ujjaim közül. Pengéje már előre billen, mikor megálljt parancsolok neki. Átmozgatom rajta kezem sajgó részeit, aztán ismételten rászorítok. Fogaim erre a rövid időre erőteljesen összeszorulnak. Lélegzetem mélyebbé válik, mint mikor régen a fájdalomnak próbáltam ellenállni. Amikor csendben próbáltam tűrni, hogy ne örvendeztessem meg fogva tartómat egy újabb sikollyal.
- Nem vette el senki a testem. Ember vagyok. Mindig az voltam – magyarázom, mintha csak magamnak akarnám bizonyítani.
Tekintetem pengém hegyére vándorol, mire lassan kezd rászáradni vérem maradéka. Azé a fekete folyadéké, ami belőlem ered. Régen más volt a színe. Vörös volt, ami normális. Tudom, hogy ember vagyok. A démon is megmondta.
- Mit csinál ez itt, ha elkészül? – irányítom fegyverem a véset felé.
Továbbra sem vagyok hajlandó letenni. Lehet akármilyen határozott, mondogathatja hogy ember, nem hiszek neki. Ahhoz bizonyítékra van szükségem, csakhogy fogalmam sincs, miként lehetne ezt bizonyítani. Az angyaloknak könnyű, nekik van szárnyaik. Nekem is egyszerű, elég megmutatnom a fekete vérem ahhoz, hogy tudjam, én én vagyok, de mi van a többiekkel? Mi a különbség démon és ember között? Azon kívül, hogy az előbbi a közelembe jön?
Ezt persze nem hagynám ennek az alaknak sem. Egyedül annyit tudok tenni, hogy nem kísérlem meg befejezni ezt a valamit, ha elárulja, mire lenne jó. Ha már tudom, felesleges kipróbálnom. Felesleges kockázat lenne.



Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Metro állomás - Page 3 Tumblr_pt7lne0Ai81smfjeeo1_250
Metro állomás - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo5_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
266
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Képességem :
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Vas. Szept. 30, 2018 6:12 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


What are you?
Reyna & Nat
──────────── ────────────
« Comment; - • Szószám; 302 • Zene; - »
« "Great perils have this beauty,
that they bring to light
the fraternity of strangers»
Mikor oldalra dönti a fejét, mintha tükörbe nézni, én is abba az irányba hajtom az enyémet. Ajkaim enyhén szétnyílnak és értetlenkedve tekintek rá. Egy pillanatra átfut az agyamon, hogy talán ártalmatlan. Lehetne. Ha mögötte a fal nem erről árulkodna.
Így tehát csak továbbra is rá szegezem a fegyverem. Érzem, ahogy zsibbad a karom, nem foglalkozok vele. Nem lehet ez más, csak a fáradtság, de erre meg most itt nincs időm. Fejemet enyhén megrázom, kiűzöm magamból a fáradtságot.
Az évek során arra képeztek ki, hogy bármilyen helyzetbe is sodor az élet - és a démonok és angyalok - sose zökkenjünk ki. De valljuk meg. Igazán nehéz dolga van az embernek, ha egy fegyver nevén szólítanak téged. Annyira meglepődök rajta, hogy a következő lépcsőfokon megcsúszok. Az egyik kezemmel eleresztem a fegyvert és megkapaszkodok a korlátba. Csak három fokot csúszok, többet nem.
Szóval. Így se hívtak még, de legyen. Beretta leszek és mivel ez a ping-pong nem épp az stílusom, így válaszolok.
- Ember, vadász, mégis mi lennék? Mi az, ami fegyvert fog rád, ebben a városban, ha nem egy vadász? - nem kell nagyon észlénynek lenni, hogy erre bárki rájöjjön. Kivéve ha még sose járt itt. Ami azt jelenti, hogy természetfeletti. Ha más városból jött volna, tudnia kellene, hogy mi is ez a város pontosan.
És ekkor fordul felém. Na ha eddig azt hittem, hogy nem neveztek még fegyvernek, akkor bizony tévedtem. Démonnak sem neveztek még, főleg hogy most mondtam el, hogy mi vagyok.
- Hogyne tudnám - sziszegem én is. Pontosan tudom, hogy mire szolgál és tudom, hogy ennek nem lesz jó vége. - Ha be mered fejezni, esküszöm lelőlek, még akkor is ha egy ártatlan ember testét vedted el, Démon - igen, én is tudok vagdalkózni. Démonokat idehívni jelző rúnával? Más se hiányzik nekünk.
- Dobd el a fegyvert, lépj hátra onnan és emeld fel a kezed - parancsolom meg neki újra.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Heroes aren't always
the ones who win.
They are the ones
who lose
sometimes.

But they keep fighting.
They keep coming back.
They don't give up.
That's what makes them
heroes.



Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Reyna


Metro állomás - Page 3 Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Reagok :
65
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Szept. 29, 2018 10:23 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


Natalie & Reyna


 


Lelőne? Ezt a szót nem ismerem, a démon, akivel mondhatni éltem, soha nem használta előttem, ha egyáltalán tudatában volt, hogy létezik ilyen. Szavaiból ítélve, a támadás egyik fajtája lehet, abból pedig, hogy nem közelít, meglehet, hogy távolról próbálkozna. Talán ez egy másik kifejezés arra, amikor kést hajítanak az emberbe. Fejem értetlen billentem oldalra kissé. Sok olyan szó van, aminek jelentését nem tudom, vagy megnevezések. Olyan dolgoké, mint ez a hely is, ahol most vagyunk.
Ha ez nem lenne elég, hát újfent el kell gondolkoznom azon, miféle választ ad. Úgy hangzik, mint egy név, az enyém viszont csak egy szavas. Tudom, hogy nem ez a megszokott, leszámítva az angyaloknál. Annak, amelyik nekem nevet adott, szintén csak egy neve volt.
Tekintetem a felém irányított valami végére szegeződik, ami mint kiderül, valamilyen fegyver. Valószínűleg azzal akar „lelőni”, jelentsen ez bármit is. Ahogy az idegen közelít, úgy távolodom, lépteivel azonos mértékben. Ennek köszönhetően néhány lépésnyire eltávolodom félkész alkotásomtól, amiről szintén fogalmam sincs, hogy mit fog művelni, ha egyszer befejezem. Kockázatos, tudom, de csak így tanulhatom meg, hogy melyik démon miféle lépésre szánja el magát a harc hevében.
- Előbb te válaszolj a kérdésemre, Beretta Elite. Te mi vagy? – erősködöm.
Levéve róla pillantásom egy kis időre, a falon lévő firkálmányt kezdem el szemlélni. Így nevezte a démon az olyan rajzokat, amik vonásai közel sem voltak biztosak. Ebben is több hiba van, de azt hiszem, még működőképes lesz a maga módján. Várjunk!
Tekintetem ide-oda kezd cikázni a nő és a fal között, miközben erősen gondolkodóba esem. Azt mondta, „azt”… mintha ismerné. Lehet, hogy ő tudja, miről van szó? Akkor csakis egyvalami lehet. Már válaszokra sincs szükségem ahhoz, hogy tudjam. Ez az a jel, amivel elárulta magát.
- Te tudod, hogy mi ez… Mit csinál ez a rajz? Válaszolj, Démon! – sziszegem fogaim közt szűrve a szavakat.
Ujjaim ráfeszülnek kardom markolatára. A penge enyhén megemelkedik, amikor egy lépést közelítek a szörnyeteg felé. Akár felel a kérdésemre, akár nem, vesznie kell! Nem engedhetem, hogy áldozatokat szedjen és vígan élje az életét, ujjongva az emberek nyomorúságán. Azt pedig végképp nem, hogy engem betaszítson egy sötét lyukba.



Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Metro állomás - Page 3 Tumblr_pt7lne0Ai81smfjeeo1_250
Metro állomás - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo5_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
266
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Képességem :
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Szept. 29, 2018 9:55 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


What are you?
Reyna & Nat
──────────── ────────────
« Comment; - • Szószám; 257 • Zene; - »
« "Great perils have this beauty,
that they bring to light
the fraternity of strangers»
Fáradt vagyok. Nyűgos vagyok. A világot a hátam közepére nem kívánom, legfőképpen a bajt, mi köztudott, hogy nem jár egyedül.
Ellenben ezzel a teremtéssel, kit még nem tudok hova tenni. Egyszerűen képtelen vagyok levenni a szemem a fekete véréről. Mi lehet ez? Milyen lény képes fekete vérre? Gondolkozz Natalie, gondolkozz, mik azok a lények, amik erre képesek? Mégis bárhogy kutatok emlékeimbe, sehol sem találkoztam fekete vérrel.
Ez különös és egyben aggasztó.
Érzem, ahogy tenyerem izzad, a kezembe fogott fém szaga belekúszik az orromba. Mégsem figyelek most erre, hanem a nőre. Ki kardját szegezi rám.
- Aranyom, ne hidd, hogy hamarabb tudsz ártani azzal nekem, mielőtt lelőnélek - hajtom oldalra a fejemet, engedem, hogy hajam előrebukjon.
Sose értettem, hogy miért hadonászik bárki is egy karddal egy fegyverrel szembe? Arról ne szóljon most a fáma, hogy amúgy kevés a lőszer és lehet nekem sem kellene pazarolni. Lássuk, akkor mi van még hátra ellene?
Honnan tudnám, hiszen egy mitológiai lénynek sincs fekete vére!
- Beretta Elite - húzom ajkamat büszkén mosolyra. Tesztfegyver, azért kaptam, hogy próbálgassam. Nem sok mindent tudunk a hadsereggel kéz a kézbe felhasználni, de igyekszünk a legjobbakat… - Nem baj, ha nem ismered fel, de ha nem vigyázol az utolsó fegyver lesz, amit valaha látsz. És most válaszolj. Mi vagy te és miért írod azt fel!? - lépek le egyet a lépcsőről. Majd még egyet. Fejemmel közbe a mögötte felvésett rúnára bökök. Én tudom mi ez, vélhetőleg ő is tudja.
A kérdés akkor, hogy mit akar ezzel? Itt New Yorkba. Nem lehet annyira idióta, hogy pont a vadászokkal tömött városba fogjuk ezt hagyni!


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Heroes aren't always
the ones who win.
They are the ones
who lose
sometimes.

But they keep fighting.
They keep coming back.
They don't give up.
That's what makes them
heroes.



Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Reyna


Metro állomás - Page 3 Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Reagok :
65
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Szept. 29, 2018 8:50 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


Natalie & Reyna


 


Kardom hegye könnyedén mélyed bele a falba. A hang, amit hallat vésés közben, ahhoz hasonlít, amikor körmeimmel a barlang falát kapartam. Akárcsak most, vérem akkor is kiserkent, bár igaz, tenyerem közepe helyett ujjaim végéből. Szaga orromba kúszik, emlékeztetve múltam mindennapjaira. S akárcsak akkor, most is egy kattanás az, ami arra késztet, hogy abbahagyjam azt, amit csinálok. A félelem úgy lép szívembe, mintha saját kulcsa lenne hozzá. Kopogás és bármilyen más előjel nélkül, megdermedésre késztetve. A hang viszont, mi azt kíséri, ezúttal más. A szörnyeteg talán új alakot öltött.
Ezúttal minden más lesz! Újra és újra elmondom elmémben, miközben lábaim lomhán csúsznak odébb, hogy az ismeretlen felé fordulhassak. Fejem lehajtva, kardom magam mellé lógatva mozdulok. Ő nem férfi, hozzám hasonló. Egy nő… Az ajtó, mi fejemben előtűnt, nincs sehol. Sem az őrült, ki kínzásommal töltötte idejét. Ez az idegen tart valamit a kezében, nekem azonban fogalmam sincs arról, hogy miféle dolog az. Azt viszont tudom, vagy inkább egyre biztosabb vagyok abban, hogy meg tudom védeni magam. Meg kell! Fegyverem megemelve szegezem felé élét. Fekete vérem maradéka irányt váltva, a markolat felé veszi útját.
- Te mi vagy? – kérdem, megemelve állam, hogy jobban szemügyre vehessem csuklyám alól.
Hajam összegabalyodott tincsei arcomhoz dörgölőzve követik mozdulataim. Szagát leginkább a földhöz tudnám hasonlítani. Ennek a helynek sincs sokkal másabb, csak egy kicsit büdösebb. Mint a döglött állatoknak, amik sok ideje halottak és nem vitte el őket egy vad sem. Talán némi vizelet is keveredik bele. Mindenképp rosszabb, mint az enyém, de itt most nem is ez a lényeg. Ami fontos, a nő, aki odafent áll a lépcsőkön és csak remélni tudom, hogy nem akar ennél közelebb jönni.
- Mi az ott a kezedben? – teszek fel neki újabb kérdést, anélkül, hogy válaszoltam volna az övére.
Nem fogok neki választ adni, amíg nem árulja el, hogy micsoda ő. Igaz, nem hinném el egy szavát sem. Miért tenném? A szörnyeteg mindig álcázza magát, amíg el nem kapja az áldozatot. Vadászni is úgy kell, hogy nem ijesztjük meg a prédát. Minél nyugodtabb, annál figyelmetlenebb. Nincs szükségem többre, mint egyetlen, árulkodó mozzanatra ahhoz, hogy felfedje magát. Akkor pedig lecsapok. Fegyvertelennek tűnik, nem lehet nehéz elintézni. Amíg nem adok neki elég időt a mágiájához és átkaihoz, nem lesz baj!



Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Natalie Rossmyra


Metro állomás - Page 3 Tumblr_pt7lne0Ai81smfjeeo1_250
Metro állomás - Page 3 Tumblr_pwsxfpwbOQ1smfjeeo5_250
☩ Történetem :
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
266
☩ Rang :
Szemtelen fehérnép
☩ Képességem :
☩ Play by :
Meghan Ory
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Szept. 29, 2018 8:11 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


What are you?
Reyna & Nat
──────────── ────────────
« Comment; ide • Szószám; ide • Zene; ide »
« "Great perils have this beauty,
that they bring to light
the fraternity of strangers»
Egy újabb napnak vége. Legszívesebben itt helyben ledobnám magam egy ház tövébe, összekuporodnénk és legalább három órán keresztül fel sem kelnék. Többet amúgy sem tudok aludni, szóval ennyi épp elég is lenne.
De nem, nekem itt kell menetelnem a reggeli tömeggel. Vállaimat leejtve, lehajtott fejjel nézem lényegében a saját cipőmon. Jobb előre, majd a bal. Majd újra a jobb. Mh, az egyiken még ott van némi törmelék maradvány.
Hát nem édes?
De nincs erőm lehajolni hozzá. Érzem, ahogy az ólomsúlyú fáradtság nyomja szemhéjamat. Nem, nem bírok egy perccel sem tovább menni. Képtelenség.
Muszáj! Szedd össze magad Nat, nemsokára otthon vagy!
Nagy levegőt veszek, felnézek a reggeli tömegbe. Ekkor szúrok ki egy érdekes alakot. A város elég sok érdekességet rejt magába, de… csuklyás alakokat?
Vagy valami nagyon rossz módon próbálja titkolni valódi kilétét és feltűnésmentes lenni, de… Lássuk be, épp ezzel vonja magára a figyelmet.
Főleg akkor, amikor egy rég lezárt metró aluljáróhoz megy. Az ösztönök és a vadászvér máris éberré tesz. A tömeggel sodródva érem el magam is a lejáró szélét. Ekkor látom a köpeny szélét eltűnni a kanyarba.
Óvatos léptekkel követem én is, igyekszem a legnagyobb halksággal lenni.
A falhoz simulva nézek ki a sarkon, ekkor látom, hogy visszafordul. Amilyen gyorsan csak tudok visszasimulok a falhoz.
Valami azt súgja, hogy rosszban sántikál. Kócos hajamat a fülem mögé simítom, lélegzetemet csillapítom. Szemeimet lehunyom, a neszeket hallgatom, melyek felőle jöhetnek. Karcolás hangja. Késsel. Szemöldököm összeszűkítem.
Újra kilesek s látom, hogy…
Oh, a fenébe.
A fegyveremért nyúlok, most már nem foglalkozok azzal, hogy lebukjak.
Kilépve kattan a fegyverem, miközben kibiztosítom és a csuklyás idegenre emelem.
- Tedd le a kést és lépj el a faltól! - szólítom fel, ellentmondást nem tűrő hangom. Tekitnetemet csak ekkor csalja el a kardon végigfolyó… - Mi vagy te? - bukik ki belőlem, miközben újra feltekintek az idegenre.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Heroes aren't always
the ones who win.
They are the ones
who lose
sometimes.

But they keep fighting.
They keep coming back.
They don't give up.
That's what makes them
heroes.



Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Reyna


Metro állomás - Page 3 Tumblr_mb699in2Yw1r2368yo1_500
☩ Reagok :
65
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Szept. 29, 2018 5:42 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


Natalie & Reyna


 


Miután először megláttam, miből is áll egy város, csalódott voltam és nyugtalan. Előbbi azért, mert azt hittem, valami sokkal szebb dologról van szó, utóbbi pedig azért, mert túl sokan voltak olyanok, akiket nem ismertem. Ez a rengeteg ember, vagy inkább emberbőrbe bújt szörnyeteg mind itt élt, egyetlen településen. Úgy tudom, nem sok ilyen dolog maradt a világon, még kevesebb, amit laknak is. Én viszont pont egy lakottnál kötöttem ki.
Zavartan, sietve szedem lábaim az útnak nevezett ösvényen. Köpenyem egyre összébb vonom magamon, egyik kezemmel összetartva két szélét. Másikkal csuklyám húzom arcomba annyira, hogy ne zavarjon a kilátásban. Tudnom kell, ha valaki fenyegetőn akarna felém közelíteni, az viszont, ha eltakarom a külvilágot saját magam elől, csak gátolna ebben. Ennek ellenére, bármennyire próbálok szemmel tartani minden utamba kerülőt, nem tudom tartani velük a lépést. Túl sokan vannak. A lehető leghamarabb igyekszem megszabadulni a sok rémtől, hogy biztonságban tudhassam magam, ezért vágok le egy lépcsőn, amerre úgy tűnik, senki más akar menni.
Végre egyedül. Egy sóhajt megeresztve tudatosul bennem mindez, amint elérkezem egy fordulóhoz. Nincs itt senki, rajtam kívül. Megfordulva ellenőrzöm, nehogy mégis legyen mögöttem valaki, majd visszatérek a falhoz, minek mentén lemegyek egészen a lépcső aljáig. Itt még elég fény van ahhoz, hogy láthassam, mit művelek.
Még néhány másodpercig kivárok. Talán egy perc is eltelik, mire kardom elővéve vésni kezdem a falat. Először egy kört karcolok bele, vagy majdnem kört. Inkább csak majdnem, de ahogy láttam a démon rajzát, ennyi is elegendő lesz. Emlékeim közt kutatva, próbálom visszaidézni a jeleket és az alapján folytatni munkámat. Nem tudom, hogy mire jó ez a valami. Régi papírok egyikén láttam, de mivel magyarázat nem volt hozzá oly módon, hogy én is megérthessem, ez a módszer marad.
A vésés közben, kardom akár akarom, akár nem, tenyerembe vág. Kénytelen vagyok pengéjénél megfogni, hogy biztosabban irányíthassam a vonalakat. Fekete vérem ezt követően végigfolyik, egészen hegyéig, hol a karcolások mélyére hatol, színt adva az egésznek.



Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
Hell or Heaven


Metro állomás - Page 3 Xs6BoYF
☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
676
☩ Rang :
Staff
☩ Képességem :
Admini erők uralkodnak bennem
☩ Multi :
Raiden, Cassael
☩ Play by :
Jason Momoa, Misha Collins
Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Ápr. 13, 2018 4:27 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


***
szabad a játéktér


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○



Bad Boys
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jan. 25, 2018 3:40 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


☽ JUST ANOTHER ILLUSION
Broken People • szószám: xXx • Credit:
 
Adéla
Sabrael


Igen, hallom minden gondolatát és próbálom kizárni magam a fejéből, de képtelen vagyok rá, csak így tudok vele kommunikálni. Szánalmasnak tart, hogy képtelen vagyok beszélni és nevetségesnek a mutogatásommal. Csak megeresztek egy halk sóhajt és magam elé pillantva szárítgatom tovább a nadrágomat. Ez kellőképp lefoglal.
~Ezt eredetileg Bob Dylan írta…~
Jegyzem meg csöndesen, mintha az én bosszantásomra akarta volna betenni ezt a számot. Szomorú dal, volt pár angyal akinek tetszett a szövege, és mi megéltük azt amikor ezek a halandó emberek haldokolva a mennyek kapuihoz érkeztek, s vagy kopogtattak, vagy nem, s inkább a pokol felé kezdtek zuhanni. Embere válogatta. Dúdolok, de egy hang sem jön ki a torkomban, így a fejemben mondom a szöveget.
A következő szám ütős és pörgős és kicsit mozgatom rá a fejemet is, bár nem minden szöveg tetszik benne, ám a lényeget leszűröm, jó volna máshol lenni, hát igen… szeretnék tényleg otthon lenni, ahol egy kicsit nekiállhatnék a sebeimet nyalogatni magányosan, és helyre tenni ezt azt magamban, de az élet nem állt meg, halad tovább, még akkor is ha a feje tetejére állt a világ.
~Nem te voltál a célpont, csak egy kicsit útban voltál, de bíztam benne, hogy nem mozdulsz meg.~
Közlöm vele teljesen nyugodtan és folytatom azt, amit eddig csináltam. Mikor kidobta az impet, az utána itt maradt dzsuvára pillantok, koncentrálok, és könnyedén feltakarítom azt amit itt hagyott maga után, nyoma sincs a piszoknak a padlón, persze a bűznek kell egy kis idő, hogy kivigye a huzat.
Nem kerülte el a figyelmemet, hogy végig mozizta az öltözködésemet, talán nem lett volna szabad előtte öltöznöm? De ha a ruhám itt van? Miért mennék át másik szobába?
~ Igen, jó volna körbenézni, érdekel az új világ, sokat változhatott huszonhét vagy huszonöt év után~
Követem őt az erkélyre és bevonom őt is a káprázatba, hogy láthatatlan legyen. Elrugaszkodom a párkányról és fent a levegőben lebegve várom, lusta szárnycsapásokkal. Hiányzott a repülés, az, hogy használjam a szárnyaimat. Repülni szeretnék, minél többet, újra!
~Ez a rész, majdhogynem le van pukkanva. ~ - Feljebb szállok. - ~körzeteitek vannak, mint a régi időkben, a váraknál, a külső kör a szegény negyed, a következő az iparosok negyede, a tehetősebb családok, és végül a kő gazdagok…~ -pillantok a jó állapotban levő házak felé, és ott a nyüzsgés is nagyobb, jól látom.
Tényleg ennyire magára kellett hagynia a világot apámnak?
~Mi van a Central Parkkal? Az állatkerttel?~
Szegezem neki kíváncsian a kérdést, régen szerettem azt a helyet, a nagy alma apró kis zöldszigete.


Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szomb. Jan. 13, 2018 2:51 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next



   
   

   

   
   
Sabrael x Adéla
Oh wow! What a treasure i found!
* * *
Amikor segítek neki megcsinálni a haját, szárítás közben hátra hátra pillantgat. Paranoia? Lehet. Nem csodálkoznék, ha ennyi rabság után az lenne. Végül csak megnyugszik, hiszen semmit nem csinálok azon kívül, hogy megszárítom a haját. A fegyverem amúgy is az asztalon hever, messze tőlem. Meg hát okom sincs megölni őt. A régi világot vágyja vissza, ahogy sokan mások. Néha bemozdítja később a fejét, haját fésülő ujjaim ilyenkor végig simítanak fejbőrén. Egy halovány mosoly kerül a szám szélére. Annyira még sem idegen akkor az érintésekre. Ezután felmegy a nadrágjáért, én közben én elfoglalom magam azzal, hogy próbálom a hifi tornyot beüzemelni. Végül csak sikerül. Néha vacakol az áram. Beteszem az egyik lemezt, amely még a születésem előtt nem sokkal készült. Guns 'N Rosses. Már csak a poén kedvéért is a Knockin' on Heaven's door című számot teszem be és kezdem hallgatni, mikor Sabrael lejön a nadrágjával és elkezdi szárogatni. Aztán szóba hozza a nővéremet és az iránta való aggódásomat. Kissé vegyes érzéseim támadnak azzal kapcsolatban, hogy a fejemben turkál. Nem szeretem. Nem maradhat így az enyém egyetlen gondolat sem. Ennyi erővel akár folyamatosan beszélhetnék is, kimondhatnék mindent, hiszen úgy is hallja. Persze nem morfondírozok ezen sokáig. A hangját elvették tőle... mint a kishableánytól. Nem tud beszélni, és ha megint neki áll úgy mutogatni, mint a metróban, biztosan körbe nevetem. Nem értenék belőle semmit, ahogy akkor sem.
- A nővérem tud vigyázni magára. Gondolom pasizik. Azt szokott, ha elválnak útjaink. - mondom, miközben oda pillantok. A következő szám a Paradise City. Az már valamivel gyorsabb szám, ritmusát lábammal követem is. Ekkor látom meg az impet és fintorodok el, majd rezzenek össze, amikor Sabrael kardomat használva megöli a dögöt. Kissé elképedt arccal nézek hátra rá, hiszen majdnem engem talált el! Na mindegy.
- Eh.. Ez gusztustalan! - mondom és kilépek az erkélyre, hogy megpiszkáljam a büdös, természetellenes izét... A tapintása olyan, mintha egy kopasz macskák simogatnék. Kicsit zsírosabb a bőre. A szárnyát felemelem, megnézem. Darkbane imádná, de én azért józanabb vagyok. Kihúzom belőle a kardomat, aztán a korláthoz cipelem és átdobom rajta. Ne bűzölögjön itt nekem, a padlót már így is összemocskolta.. vérrel... meg nyállal... eh... Lecsapom a vért a kardról és amikor visszalépek a lakásba, látom meg, ahogy Sabrael felveszi a nadrágot. Nem zavartatva magamat nézem végig a showt. Nem mintha nem láttam volna már meztelen férfi testet, de na. Ha egyszer lehet benne gyönyörködni, és őt láthatóan nem zavarja, akkor meg miért ne tehetném meg? Felveszi a pólót is, elteszi a kardját, majd rám pillant, hogy mehetünk, de én megrázom a fejem.
- A nővérem után nem megyünk. De ha gondolod, a környéken körbe nézhetünk, hogy lásd, mi történt. Kérdezhetsz is. Gondolom ismeretlen számodra még mindig az új világ. - mondom, miközben bele törlöm a kardot az egyik szakadt pólómba, amit már amúgy is ki kéne dobnom.

* * *
szavak: xx - Zene - egyéb: Remélem megfelel. Very Happy - credit
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jan. 11, 2018 10:01 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


☽ JUST ANOTHER ILLUSION
Broken People • szószám: xXx • Credit:
 
Adéla
Sabrael


Megnyugodva biccentek, ahogy megköszöni a gyógyítást és elgondolkodva hallgatom a felállást, a föld felosztásával kapcsolatban. Nem tetszik amit hallok és a végére el is komorodom. De kezd körvonalazódni bennem a terv, megkeresem Mihályt, és megkérem, hogy szedje le rólam a pecsétet. Remélem segíteni fog, jó volna valamiféle útmutatás is, hogy mi tévő legyek, remélem ebben is számíthatok rá. Ha nem, akkor magamnak kell megkeresnem a saját utamat, és magamnak kell kijárnom az ösvényt.
Értetlenül pillantok rá, végül leülök a székre, mint aki karót nyelt , szó szerint és folyton hátra pillantgatok, de ő mindig visszafordítja a fejemet és végül hagyom magam, belátom ,hogy semmi rossz nincs abban, ahogyan áttúrja a hajam, leszúrhatott volna akkor, amikor ott lent meglátott a metróban, de nem tette, miért most tenné meg? Egy darabig feszesen ülök, végül a vállaim is megereszkednek egy kissé, azt kell, hogy mondjam, hogy tetszik a gyengéd érintése, és egyszer kétszer még magam is bemozdultam, ha jól esett egy, de aztán észrevettem magam, és újra feszesen ültem egy darabig. Eztán megtapogattam a kis varkocsot a fejem tetején. Elégedett voltam vele, s mikor megfordulotam, biccentve indultam el a nadrágomért. Érdekes felsőt kaptam, de hamar belebújtam, majd a nadrág következett, azért a szél már kellően kifújta, a térdeimnél kikopott, de legalább volt rajtam valami, ami elzárta az ágyékom a külvilágtól és biztonságban éreztem magam, még ha csak illúzió is volt, hamis biztonság.
Leérek a nadrágommal, és elkezdem szárítani azt.
~A nővéred, amióta megérkeztünk, érzem ,hogy aggódsz érte, elmenjünk megkeresni, ha kész vagyok?~
Nem akarok kutakodni azzal kapcsolatban, hogy hogyan váltak el a z útjaik ,vagy veszekedtek, mert ez igazán nem az én dolgom, viszont az életemmel tartozom ennek a lánynak. S lehet, hogy meg kellene ölnöm a régi rend szerint. De atyánk azért tett képessé minket az emberekkel hálni, hogy abból legyen valami, akkor miért büntette azt a lényt és azt is , aki ennek gyümölcséért felelős volt? Joguk van az élethez, ha már megszülettek, és megfelelő közegben, harcosok lehettek volna, jó harcosok, kiaknázva az összes képességükkel. De nem, helyette az irtásuk volt a fő cél. Én pedig minta birka, a jó harcos, nem kérdezek, csak ölök.
Ugyanakkor észrevettem már korábban is az el-el kalandozó gondolatait velem kapcsolatban, de egyelőre a praktikusság oltárán áldozva, figyelmen kívül hagytam eme gondolatait,ahogyan azokat is, amelyek a testvére lepedő gyűrésével voltak kapcsolatosak, személyemben. Amikor hallom a hangjából az undort és meg is érzem az elméjében is, felé kapom a tekintetemet, és látom az ocsmány impet, primitívek, de ártalmatlanok a söpredék, a kolonc, akik a morzsákból falatozgatnak. De itt nincs semmiféle morzsa.Sőt! Nem csak ,hogy morzsa, de senkinek sem kell, hogy információt szolgáltasson arról, hogy itt láthatott. A kezembe röppen láthatatlanul Adéla szeráf pengéje, a következő pillanatban pedig az imp fejében cuppan, alig kerülve el a nefilim vállát, de tisztában voltam a célzás ívével, s azzal is,ha nem mozdul, akkor eltalálom. Ezután visszafordulok a nadrág szárításához, amikor már nem olyan vizes, mint volt, fogom és felveszem magamra, nem megyek el másik szobába, az sem zavar, hogy itt van a közelemben, ledobom a lepedőt a szék támlájára és felveszem a nadrágom, majd a felsőt.
~Mehetünk, ha készen vagy~
Amikor felvettem a felsőt, észrevettem, hogy van a ruhába varrva egy merevebb tok rész, egész biztos, hogy nekem találta ki ezt a ruhadarabot, akárkié is volt előtte, mert ide a páros szeráf pengéim be fognak férni, így felrepültem a fürdőbe, a pengéimért és puhán ugrottam vissza a nappali részbe, majd a pengéket elrejtettem a háti tok részbe és el is tüntettem a fegyvereimet az avatatlan szemek elől. Csak én éreztem a súlyát, én tudtam és még Adéla ,hogy ott van.

Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jan. 11, 2018 5:34 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next



   
   

   

   
   
Sabrael x Adéla
Oh wow! What a treasure i found!
* * *
Na jó. Eddig nem tűnt fel, teljesen érthető okok miatt egyébként, hogy a "kincs", amit találtam, mennyire sármos. Sok dolgot eltudnék vele képzelni. Legalább olyanokat, mint amit azzal a Moloch-al leműveltem. Igazából az se érdekel, hogy olvasva a gondolataimat rájön, miket gondolok, képzelek róla. Szerintem elég okos, hogy tudja, Isten kiemelkedően szépnek teremtette az angyalokat, szóval nem csoda, hogy minden ember gerjed rájuk. Ezzel én is így vagyok. Egyes démonok is piszok helyesek tudnak lenni. Legalábbis egy némelyik. A legutóbbi is... Moloch gondolata azt hiszem, sokáig kísérteni fog. Odaadom neki a felsőt, de egyelőre nem veszi fel. Látom rajta a lúdbőrt. Miért nem törülközik meg..? Az angyalok furcsák... Ő biztos. Nézem, ahogy a hajszárítóval melengeti magát szárazra, ahelyett, hogy rendesen megtörülközött volna. Persze a haját nem szárítja meg, viszont a tollait igen. A képességemre tett kérdésére megrázom a fejem.
- Nem. Ezeknek van matériájuk, anyaguk. Olyanok, akár az üreges porcelán. Megfoghatod őket, sőt, még meg is szoríthatod, de ha túl erős vagy, akkor összetöröd. Csak akkor tűnik el, ha tönkre megy, vagy ha szem elől tévesztem. Esetleg már nincs rá szükségem. - magyarázom neki jelenségre nézve. Amint nincs rájuk szükség, tényleg összeesnek és elporladnak, elszublimálnak. A kérdésemre persze nem igazán akar válaszolni, egy komoly pillantást is kapok. Megvonom a vállam és csinálom tovább a dolgom, mikor hallom, hogy kikapcsolja a hajszárítót és oda lép hozzám. Szinte parancsolóan "kéri" a kezemet. Megfordul a fejemben, hogy már csak azért se adjam oda, de azzal csak én vesztenék. Tudom, hogy segíteni akar. Halkan szusszanok egyet és a matériát eltüntetve a sebes karomról, oda nyújtom neki. Végül elkezd beszélni arról, hogy elárulták őt a társai. Szar dolog ám az ilyesmi! Biztos tehát, hogy a bizalom gonddal nem lesz probléma. Szerintem a társaiban elvesztette a bizalmát ezek után. Akkor jó. Kicsit ráncolva a homlokomat figyelem, ahogy tollának olaja begyógyítja a sebeimet.
- Sokkal jobb. Köszi. - nézek rá egy fél mosollyal. - San Franciscóban találsz csak segítőkész angyalokat. Azt beszélik, hogy ott a Michael és a semlegespárti angyalok együtt élnek az emberekkel. Michael is ott van elvileg, segít a város vezetésében. Ha a pecséthez egy ark kell, ott biztosan találsz egyet. Gabriel Las Vegasban van elvileg... Gyakorlatilag a föld 99%-a az övé. - vázolom fel neki nagy vonalakban a dolgokat, aztán figyelem, hogyan bénázik a hajszárítással.
- Segítek. - lépek oda. Teremtek egy széket, leültetem rá, az általa kölcsönkért hajgumit a csuklómra teszem, aztán ujjaimmal túrva haját - fésűért most nem megyek el külön - szárítom meg a haját.
- Nem ismerted azelőtt ezt az eszközt? Úgy néztél rá. Gondolom azelőtt nem sok időt töltöttél az emberek között. - teszem fel nem kérdő kérdéseim. Amint megszáradt a haja, felfogom neki egy varkocsba a fején, felülre. Úgy vettem észre, ő magának mindig oda fogja.
- Tessék. Hozd le a nadrágod. Ezzel azt is meglehet szárítani. Aztán öltözz fel, mert ha a nővérem beállít és egy afférnak hisz, kirakja a szűrödet. - viccelődöm. Nem, nem rakná ki. Lehet, amilyen helyes, egyszer magának is tudni akarná, és csak azután rakná ki az ajtó elé. Hol a francban lehet amúgy? Az ablak felé nézek és elmerengek. Lehet, történik valami, amiről nem tudok?
- Uhg! Fúj! - fintorodom el, ahogy az erkélyen megjelenik egy imp. Az alig egy méter magas, csupasz, büdös, csúnya, szárnyas kopasz démonizék is azóta itt vannak a földön, mint a pokolkutyák. Csak őket sokkal könnyebb elkergetni. Olyanok, mint a galambok, csak sokkal többet nyáladzanak.

* * *
szavak: xx - Zene - egyéb: Remélem megfelel. Very Happy - credit
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jan. 11, 2018 12:03 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


☽ JUST ANOTHER ILLUSION
zene • szószám: xXx • Credit:
 
Adéla
Sabrael


A szemem sarkából látom ,hogy eltátotta a száját, végtére is nőből van, én meg megfürödtem, és már nem nézek ki úgy mint egy ágról szakadt. A nap sugarai, már amennyire elérnek idáig, jólesnek, melengetni kezdi a testem, még ha gyéren is.
~ Nem gond, majd megszárad az enyém~
Kicsit szakadt, kicsit viseletes, de legalább van, még jó, hogy nem teljesen meztelenül hagytak ott, de ruhátlanul is, ugyan úgy a lánnyal tartottam volna, maximum mindvégig láthatatlan maradok, amíg meg nem érkeztünk volna ide.
Miközben beszélt, láttam, ahogy a fiúkat rúgdossa ki az ágyából, és egy fura kinézetű felső rész is felrémlett előttem, tehát valami pólóhoz hasonlatos dologgal azért készült a számomra. Rendes tőle.
Majd a szavai is alátámasztják a gondolatait.
~Hajszárító?~
Ráncolom a homlokom és érdeklődve pillantok utána, amikor megjelenik, bemegyek, figyelem, hogy mit művel a konnektorokkal, újra összefogom a hajam, és megdöbbenek, hogy-hogy ezt nem vettem észre? Ha talán… nem, ez túl kicsi víz melegítésre, de test szárításra tökéletes. Átveszem tőle a szerkezetet, és a felső testemet kezdem vele átfújni, megborzongok, de máris sokkal jobb. Kevésbé vacogok, a szárnyaimat is előveszem, és azok közt is átfújok a szerkezettel, ez egész jó! Ott ahol még érzem, hogy vizes, tovább fújom.
~Hasznos holmi~
Jegyzem meg, de a lényeget kihagyom, a hajamat, az valahogy eszembe se jut, a testem felmelegítésére koncentráltam, inkább.
Eközben két bábja dolgozik azon, hogy kényelmesebbé tegyék számomra is az itt létet, a fegyveremet fent hagytam a fürdőszobában, ott egyelőre azt hiszem jó helyen vannak.
Tudtam, hogy a nefilimek képességekkel rendelkeznek, és elgondolkodva figyeltem a báb alakokat, amik pakoltak.
~Ha hozzá érnék, eltűnnének, mint azok akiket megtámadtak, igaz?~
Így könnyű ,hogy csak arra gondol ,és a kivetülései pedig teljesítik az óhaját. Praktiksu, és harcban is megvannak az előnyei, de nem fárad ki túl hamar?
~Hosszú történet. ~
Pillantok rá komoran, miközben a szárnyaimat szárítom előről, behajtom az egyiket, így könnyebb egy kicsit, jobban elérem az fedő tollakat is. Félre rakom kikapcsolva a hajszárítót és odamegyek mellé.
~Mutasd a karod.~
utasításnak hangzott, mert korábbi rangomból kifolyólag hozzászoktam ehhez a beszéd stílushoz.
Végig simítottam a szárnyamon és kiemeltem egy tollat, majd összemorzsoltam az ujjaim között a fekete tollat, mire olaj csillogott a tenyeremben, és leszedtem a kötést Adéla karjáról, majd bekentem vele a sebét. Így.
~ Két angyal társam küldött oda, szövetkeztek egy démonnal, egy régi ellenségemmel. Tőle van ez.~ bökök a nyakamra és a pecsétemre~ miatta nem tudok beszélni, egy magas rangú angyallal kellene találkoznom, hogy levegye rólam a pecsétet, de… azt mondtad, káosz és anarchia uralkodik a városban, a világban. ~
Így elgondolkodva pillantottam magam elé, majd visszasétáltam a hajszárítóhoz, a hajamnál már problémáztam, a hajam szállt, össze vissza és többször felmordultam dühösen, mert égett hajszag is érződött. Eddig olyan jól működött!!!

Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Jan. 11, 2018 6:51 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next



   
   

   

   
   
Sabrael x Adéla
Oh wow! What a treasure i found!
* * *
A pakolás gyorsan ment. Ruhák szennyes tartóba, vagy szekrénybe összehajtva, takarók előkapva, a póló itt, a szemetet kidobtuk. Van időm mindenre, még felsöpörni és felmosni is. Ahogy az angyal kinézett, azt csodálnám, ha nem holnap reggel jönne ki a fürdőből. Megteszem, amit lehet, a lakást illetően. Az órára nézek a falon. Hol a fenében lehet Darkbane..? Kissé aggódok miatta, de erős csajszi, megtudja védeni magát. Már épp valami kaját ütök össze magamnak, amikor meghallom Sabrael hangját a fejemben. Ott hagyva a melegedő serpenyőt a hatalmas légterű nappaliba sétálok át. Igazából át is nézhetnék, mert nem választja el fal a kettőt. Meglátva a férfit eltátom a számat. Két óra alatt csövesből félistenné lett. Most már látszik karakteres arca is, alkata. Kicsit legeltetem rajta a szememet.
- Hát nadrágot nem találtam neked, az nincs. - mondom, miközben figyelem, hogyan sétál ki a napra. A pasikat sajna nadrág nélkül már nem rúghattam ki másnap reggel az utcára.
- De pólót igen. Amúgy ha fázol, szárítkozz meg. Van egy hajszárítónk. - reppenek fel a fürdőbe. Hát itt még el kell pakolni.. Kiveszem az eszközt, majd lemegyek és az egyik konektorba dugom. Kipróbálom, de nem megy. Átdugom a másikba, és ezzel hajlandó működni. A következtetésére rá nézek.
- Igazából én szoktam itt aludni. Nem szeretem a szűk tereket. Igazából nem is nagyon tudnék hol. Habár nagynak tűnik a lakás, csak a tér nagy. Nem tudtunk és nem is volt szükség rendesen berendezkedni. Ha egy külön szobát akarnék, ahhoz a gyár egy másik irodáját is át kellene rendezni. De mivel szerencsénkre két kinyithatós kanapénk is akad, így mindenki tud hol aludni. - felelem, majd szavaim után meg is jelenik két embernagyságú bábom, akik hátra húzzák a két kanapét és kinyitják, megágyaznak.
- Hogy kerültél abba a lyukba? - teszem fel most én a kérdésemet, miközben visszasétálok a serpenyőhöz és bele ütök két tojást.
- Te gondolom nem kérsz. Az angyaloknak és démonoknak nincs szüksége ételre. - azért biztos, ami biztos alapon megkérdeztem.

* * *
szavak: xx - Zene - egyéb: Remélem megfelel. Very Happy - credit
Vendég

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Szer. Jan. 10, 2018 10:41 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


☽ JUST ANOTHER ILLUSION
zene • szószám: xXx • Credit:
 
Adéla
Sabrael


Az új információ morzsát meghallva meglepetten pillantottam Lightra.
~Ezek szerint, hiába öljük meg őket, nincs ami lent tartaná őket, mert el se jutnak odáig.~
Azt hiszem így a helyes, ez a helyes következtetés, ezután az események felgyorsulnak, és követem őt, végül is megteszem amit kér, láthatatlanná teszem magunkat, rá is rávonom a káprázatot, így nem látszik. Elvégre, nem használtam annyira az erőmet, mint ő, sőt most kaptam vissza, és érzem ahogy áramlik bennem , frissen, használatra készen.
Nem vagyunk túl messze, ez pedig aggasztott, én jó messze akartam lenni, a lehető legtávolabb lenni, de nincs mit tenni, a jelenlegi helyzetnél ez is jobb. Puhán éri a talpam az erkélyt majd körbe nézek, merő ruhatenger mindenhol, s ez kissé meglep, ha harcosok, arról azt gondolná az angyal, hogy szeretik a rendet, de nem, ők nem.
Meglepődve ezen a tényen, lépek beljebb, azért a tőlem telhető legnagyobb műgonddal igyekszem a mocskos mezítelen talpammal kikerülgetni a kupacokat, nem akaroom mégjobban beszennyezzni a lakásukat. Légies, egyébként tetszik, még akár repülve is meglehet közelíteni egyik hely után a másikat, és praktikus. Tetszik. A fürdőt pedig az emeleten találom, ezúttal lépkedve teszem meg az utat odáig. Egy kád van csak meg a csap, és hiába tekergetem a meleg víz csapját meg sem moccan, végül a hideg mellett döntök. Kizárásos alapon. Mire, az elindul, megered. Van mosdó is, először oda állok meg, és kezdem megmosni az arcomat, szappannal, és vizzel, hideg, majd lefagyom, de nem válogathatok,  a tisztaság, vagy huszon x éves kosz, inkább a tisztaság. A szemeim fáradtan pillantanak vissza rám, és először meg sem ismerem magam a tükörben. Hallom, hogy a víz csobog, és végül két órámba tellett, mire megtisztálkodtam, a körmöm alól is kisuvickoltam a koszt, a mocskot, és újra nap barnította lett a bőröm, jó pár törölközőt is elhasználtam, mind egy kupacban hevertek egy sarokban, egy távolabbi sarokban, a lányok holmijaitól. Két szappant is elhasználtam, és a körömkefe minden volt, csak alkalmas nem volt már fürdésre sem. A szárnyaimat is nagy műgonddal tisztogattam, persze közben majd megfagytam, ám ez ismerős volt, ismerős érzés, tudtam, hogy idővel elmúlik, legkésőbb akkor, amikor majd szundítok egy keveset. Ezután következett a szakállam, ami meglehetősen hosszú volt, kapásból levágtam, és az arcformámhoz igazítottam, majd a hajamat is levágtam, nem túl hosszúra, tudtam ,hogy a társaim csak úgy ismernének meg, ha a régi önmagam volnék, és ezt a luxust nem adhattam meg nekik. Így A hajamat is hosszabbra hagytam, ezután elképzeltem ,hogy nincs akkora szakállam, épp hosszabb mint a borosta, és afféle körszakáll keretezi az ajkam , és az orrom környékét. Amikor végeztem a külsőm átalakításával , elégedetten pillantottam magamra a tükörben. A nadrágomat még kimostam egy újabb adag vízben, és kiakasztottam szárítani, jobb híján egy fürdőlepedőt tekertem a derekam köré, amely takart a derekam v vonalától, egészen a bokámig. Nyugodtan sétáltam le a nappaliba, ahová megérkeztünk. S döbbenten vettem észre, hogy a korábbi rumlinak semmi nyoma.
~Kimostam a nadrágomat, még szárad. Gondolom itt fogok aludni, kizárásos alapon~ mert mindkettejüknek külön szobája volt, én voltam itt a betolakodó ha úgy vesszük.
Most már, hogy megtisztálkodtam, a démon pecsét tökéletesen látszott rajtam, kicsit még fáztam, ez látszott abból, ahogy időnként összecsattantam a fogaim, és átfutott rajtam a remegés. A fejem is jéghideg volt, talán ki kellene állnom a napra megszáradni. Odamentem az erkély bejárathoz, és kiálltam a napra, a hajam kiengedtem, az egyik lány gumijával fogtam össze copfba, a fejem tetején. A káprázattal pedig eltakartam magam a külső szem számára, csak Adéla láthatott.
~Annyira fájni fog, ha felébredek és újra ott a mocskos padlón találom magam~
Nem tudom ,hogy hol lehetett Light, biztos a szobájába volt, de a korábbi nadrág kiteregetős cselekvésemet megejtettem neki, gondolati úton is, ha pedig itt volt továbbra is, akkor ezt is. Hogy gond volt-e hogy nefilimmel cimborálok? Rég nem, ha minden igaz, ő kedvesebb volt hozzám az első öt percben, így talán nem érdeke átverni.
Ajánlott tartalom

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett tagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 18 felhasználó van itt :: 7 regisztrált, 0 rejtett és 11 vendég :: 1 Bot




• Fajaink száma •
Arkangyal
7/4
Leviatán
8/6
Angyal
5
Démon
13
Bukott Angyal
3
Ember
2
Félvér
5
Harcos Angyal
6
Vadász
13
Nephilim
3