Omnen dimittite
spem, o vos intrantes!
Staff, és tagok által keresett karakterek

 
• Dark Haven •
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Nov. 24, 2017 6:33 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2



   
   

   

   
   
Moloch x Adéla
Im ready for kick some ass, bitches! And you?
* * *
”Aki mer, az nyer…” szavaira egy halovány vigyort engedek meg. A nővéremmel pont így gondolkodunk. Egyszer élünk, nem? Akkor meg minek totojázni dolgokon? Persze hozzá teszi, hogy az óvatos embereket sem becsüli le. Kis nevetést hallatok.
- Az óvatos emberek nem a vadonba valóak. Bár attól függ, mit nevezünk óvatosnak. Mert hogy annak is vannak szintjei. – például mi, a nővéremmel egyáltalán nem szoktunk óvatoskodni, vagy finomkodni, csak ha valami igen nagy prédára vadászunk. Mások meg minden lépésüket megfontolják. Azt hiszem, ez a két véglet van. Koccintunk az őrültségre. Az alkohol marja a számon a sebet, de nem baj, fáj egy kicsit, de legalább fertőtlenít. A torkomat is, gyomromat is finoman melegíti az ital. Kellemes ciccegő hangot hallatok a korty után, majd megemlítem, hogy ha sebeket akarunk rendbe rakosgatni, akkor a nagy számmal kéne valamit kezdeni, mert azért túl sokáig nehezen viselem, zavar az iszogatásban. Persze ez csak vicc volt a részemről, a férfi még is felemeli a kezét és már hozzá is ér az ajkamhoz a mutatóujjával. Bizsergő érzés jár át érintésétől kezdve végig a testemen, ajkaim elnyílnak, pupilláim kitágulnak, ki libabőrösödöm. Felismerem a halovány vágyat, és a férfi apró érintése szám alatt is árulkodó. Incubus. Megnyalom alsóajkamat, egyrészt a vér, az alkohol, meg a seb tesztelése és az érintés miatt is. Figyelmeztetem magamat, hogy ezt egyetlen, aprócska érintéssel érte el, tehát meglehetősen erős lehet a maga nemében. Uralkodnom kell magamon, nehogy csapdába csaljon. Mert hát hiába vagyunk most jó fejek egymással, én vadász, ő meg démon. Ez nem egy Tarzan és Jane felállás, hanem inkább egy zsaruk kontra mad max. Legalább is a felszín alatt. Persze ez nem jelenti azt, hogy most ne lenne fegyverszünet.
- Mindig ilyen hatásosak a belépőid? – kérdezem elvigyorodva, miután a nyeszlett kis démonok összerezzennek hangja miatt. Kétségtelen, hogy erő van benne, mármint úgy az egész pasiban. Olyan vad, erős, csábító aurája van, hogy azt csodálom, hogy nem nyáladzik már rögtön három démonribi a lábánál és könyörög neki. … Miken jár a fejem! Ez is biztos a kisugárzása. A pohárra nézve lerakom a pultra azt. Talán nem kellene többet innom, a végén még kimondom ezeket az idióta gondolatokat is.
* * *
szavak: xx - Zene - egyéb: Remélem megfelel. Very Happy - credit
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Nov. 24, 2017 12:28 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


A jelek szerint igazi kis vadóc társaságot találtam. Nem baj, egy ilyen apokaliptikus világban ez még valahol nem is meglepő, hiszen leginkább a magafajták esélyei jók ilyen esetekben. Az eltartott unatkozó luxusfeleségeké meg a legkisebb, ha nem jó embert választanak... szóval az ő archetípusával egész gyakran össze lehet futni mostanság, már ami ezt a stílust illeti. A faji keveréke már... mondhatjuk, hogy ritkább s ez adja talán jobban a dolog izgalmát. Azért persze kiemelem és dicsérem bátorságát, avagy őrültségét, bár, manapság a kettő kéz a kézben jár. Csak intek neki, hogy ízlése szerint tegyen "rendet" bár ezen a helyen az tulajdonképpen lehetetlen küldetés. A lány a pult mögé kerül, én meg a pultra támaszkodom és figyelem, mit tesz. - Aki mer, az nyer. Manapság pedig hatványozottan igaz ez, mert a túlélés záloga is lehet. Félreértés ne essék, nem becsülöm alá azt sem, aki körültekintő és óvatos, de az nem megy mindenkinek. - mosolyodom el szavaim végén, csendben nyugtázva, hogy inkább kaptam fedőnevet, semmint rendeset, ha járatosabb lennék a környéken, akkor persze az többet is mondana, így azonban még üresen cseng. Délen vagyok járatos inkább, ami azt illeti. A lány egyértelműen természetfeletti, egyrészt láttam, másrészt éreztem, így nem látom értelmét és hasznát, hogy különösebben titkolózzak kilétemmel kapcsolatban. Ha ártani akarna nekem, azt itt, szemtől szembe kellene megtennie, ha pedig nem akar, akkor csak egy barátinak mondható gesztus volt ez a részemről. - Rendben, igyunk az őrültségre! - fogadom el az ajánlatot és az italt. Kár, hogy az emberek alkoholos dolgai sose voltak rám olyan hatással, mint a halandókra, de ezt használtam már sokszor előnyként is. Csilingelve koccannak a poharak, majd némán kortyolunk. A csendnek is megvan a helye és lehet jelentőségteljesen is hallgatni. - Akkor ezt tesszük rendbe. - bólintok szavaira. Hogy miért teszek ilyen gesztust? Mert úgy gondolom, a jövőben még kifizetődő lehet, bár egyelőre nem látom át miként, de Lightbane társaságában az árral sodródás a helyes megoldás, ezt hamar felmértem. Egy ujjammal könnyedén megérintem ajkát s egy gyógyító varázslatot elmormolok, hogy rendbe hozzam a sebet. Bár első sorban ártó szándékú varázslással foglalkozik, aki a pokolban tanul, de ilyet is érdemes elsajátítani. Hogy miért? Egy ilyen jónak látszó dolgot is lehet a gonosz szolgálatába állítani, gyógyulásért rimánkodó embereket csapdába csalni és igába hajtani ilyen apróságokkal, ha éppen arra van szükség. Kiváló alku pozíciót teremthet. A varázslat mellett viszont megérezhet a leányzó némit a belőlem áradó erőből, ugyanis, miután a bujaság az attribútumom, annak kisugárzását nem kifejezetten fojtom el és érintésem nagyon is jó közvetítő, még ha ő nem is halandó, ugyanakkor nőként némi fogékonyság van benne. Végül elhúzom a kezem, bár a mozdulat közben lágyan azért végigsimítok ajka alatt, majd a poharam után nyúlok és pereme felett nézek a szemeibe. - Ó, csak beköszöntem nekik, errefelé annyira nem ismernek... de azt hiszem, innentől, amíg itt vagyok, nem lesz nagy gond. - hátrafordulok, hogy az éledezőkre pillantsak. - Ugye? - hangom kicsit máshogy csendül, megtelik kicsit mindazzal a hatalommal, ami bennem lakozik s ami a fiatalabb démonkákat megrezzenti, mint szél a leveleket és igen-eket motyognak, én pedig visszafordulok a lányhoz. - Van, ahol az erő a célravezető. Itt most börtön törvények uralkodnak.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Pént. Nov. 24, 2017 7:04 am
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


A "Van mit"-re kissé elvigyorodom, és habár folyamatosan néz és közelebb lép, nem jövök zavarba. Nem ő az első, aki megbámul, bár a folyamatos szemezést nem is bámulásnak sorolnám. Ez sokkal provokatívabb, a kérdés az, milyen irányban? Kikerülve őt, meg átlépve a hullát a pulthoz sétálok, közben pedig hallgatom, hogy arról beszél, bátorságommal, vagy épp őrültségemmel felkeltettem a figyelmét, és hogy csak ezért szállt be a bunyóba, nem másért. A nevét is elmondja és egy üveget is nyújt, mert véleménye szerint egy fog már lehet, hogy az italomban landolt. Elveszem az üveget, a pulthoz lépek, amin egy ájult fickó fekszik végig.
- Egy pillanat... - szólok neki, és fél kézzel megfogom az útban lévő kocsmatöltelék grabancát, végig húzom a pulton, letörölve azt vele, majd a végén hagyom leesni. Ezután a pult mögé sétálok, a fejét fogó jó embert leültetem, és mintha én lennék a pultos, szembe állva Moloch-al, leraktam az üveget kettőnk közé, majd teljes nyugalommal kiszolgálva magunkat, a pohártartókról lekaptam két, az italhoz illő és még nem törött, vagy koszos poharat.
- Én Lightbane vagyok. És talán a bátor és az őrült közé lőném be magamat. Mondjuk úgy, túl merész vagyok. - mutatkozom be most már én is a csend.után, szavaim közben pedig kitöltöm kettőnknek az italt. Ezután leteszem az üveget, felkapom a poharat és a démonra pillantok. Ő maga árulta el magát. Ha itt szárnyas nem szokott járni, csak démon, és ő erősebb a többségnél, akkor neki is annak kell lennie. A neve sem épp angyali. Bár a sármossága meg van hozzá. Hallottam olyasmit, hogy Lucifer kézzel teremtett démonai mindig és kivétel nélkül olyan szépek, hogy a halandók egyből bele habarodnak. Bár ezek csak egy ostoba könyv ostoba sorainak hangzanak inkább.
- Mit szólnál, ha az őrültségekre innánk? Anélkül nem ismerkedtünk volna meg. - kérdezem apró mosollyal. Ha bele megy, emelem a poharam, koccintok, majd iszok. A korty után kellemesen sóhajtok és nézek rá.
- Kérdésedre válaszolva, elláthatjuk a sebeim, bár nem a legsürgősebb. Hiába sajog az oldalam, ez a seb jobban zavar. - érek felhasadt ajkamhoz finoman.
- Megnehezíti az ivást... - teszem hozzá magyarázatként egy félmosollyal. Ezután körbe pillantok, látom, ahogy a holtak lassan gyógyulnak és éledeznek. Van, aki már talpon is van. A szúrt sebes. Neki kellett a legkevesebb idő a gyógyulásra. Persze csak tesz egy pillantást Moloch felé, aztán arrébb biceg a kocsma hátsó, sötétebb részébe.
- Azt hiszem, nőtt a tekintélyed. Már ha nem volt így is elég nagy. - mondom a pulton könyökölve, s ismét a pohárba iszom közben.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Nov. 23, 2017 9:41 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


Kocsmai bunyóban tudok olyan lenni, mint Mózes a Vörös-tengernél, most pedig ki is használom ezt, mert célom van vele: nem szeretném, ha a szárnyas félvérnek baja esne. Hogy miért? Nem, nem szívjóságból, olyan eleve nincs bennem és a gondolat csírája is abszurd, csak egyszerűen érdekel. Mindenképpen különleges jelenségnek ígérkezik, szóval megéri. Arról nem is beszélve, hogy az egész eseménysor még szórakoztat is. Rendet csapok kicsit, ontok némi vért, az eredmény pedig az, hogy a leányzó kiszabadul a szorításból, a többiek, akik még talpon vannak, pedig inkább meghunyászkodnak inkább, a konfliktus forrás amúgy is megszűnt. - Van mit. - bólintok szavaira, ahogy közelebb lépek, továbbra is tartva a szemkontaktust. Szétvertük kicsit a helyet, az valamelyest ki is ürült, de ez annyira nem zavar, lehet így csak még jobb itt. Most az egzotikus félvér köt le. Kicsit megviselt a külleme, de ezen keresztül is fel tudok mérni bizonyos potenciálokat, ő pedig mindenképp érdekes társaságnak ígérkezik. - Kérek, köszi. - villantok fel egy mosolyt. - Jobb, ha töltesz magadnak is egy újat, ki tudja, a régiben lehet van már egy fog. - kuncogok finoman. Elveszem az egyik üveget és átadom neki, hogy tölthessen. - Moloch vagyok egyébként. - mutatkozom be rendesen, mert nyilvánvaló, hogy ő sem átlagos ember, így pedig erre rászolgál. - Remélem tudod, hogy a bátorságodnak köszönheted, hogy közbeléptem. Elég talpraesett voltál, szóval megoldottad volna, ehhez kétségem sem fér. - magyarázok neki türelmesen, míg a pultnak támaszkodom. - Ugyanakkor, ezzel az érdeklődésem is felkeltetted, hogy elég bátor, vagy őrült vagy egy démonoktól hemzsegő helyre berongyolni, mint szárnyas... - meg se kérdezem, hogy mit gondolt, mert a kijelentésemben tán a valóság egy része már ott volt. - Ha gondolod, rendbe tehetjük kicsit a harci sebeid.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Nov. 23, 2017 9:05 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2



   
   

   

   
   
Moloch x Adéla
Im ready for kick some ass, bitches! And you?
* * *
Az egész pub olyan lesz, mint egy feldúlt hangyaboly. Egyesek verekednek egymással, mások inkább nekem esnének. Túl sokat nem látok sajnos ezekből, tekintve, hogy Tonna Donna a látkép nagyját kitakarja, de azért próbálkozom, ahogy tőlem telik. Ordítás hangzik a háttérben, de ez nem állít meg engem és cocamamát, hogy harcoljunk egymással. Egészen felpezsdültem, felszakadt ugyan a szám egy ütése nyomán, de nem érdekel. Vigyorgok, mint a tejbe tök, ezt biztos elfogom majd mesélni Darkbane-nek és emlegetni fogom legalább egy hétig... amíg nem lesz más ehhez hasonló, közös élményünk. A hangok valahogy csendesednek, és hirtelen vér teríti be a kocamama hátát, mire oda fordul és így végre én is látom, hogy mi zajlik ... zajlott mögötte. Kissé eltátom a számat a "pusztításra", illetve a hullahalomra, amely egyenes úton ide vezet. Láthatóan Ms. Burgen Queen elsápad, és a férfi
- Húzz innen, amíg teheted. - szavaira már csörtet is kifelé, míg én tartom a szemkontaktust. Én továbbra is a falnál állok, ahova beszorított a nő és figyelem a férfit, egyelőre mindenre készen. Bár nem tudom, miért védett volna meg, ha most meg akar ölni.
- Kösz... azt hiszem. - szólalok meg, még mindig méregetve az idegen alakot. Az, hogy elbánt ennyi -valószínűsíthető- démonnal, azt kell jelentse, hogy ő biztosan nem ember.
- Kérsz egy italt? - kérdezem aztán hirtelen, és a pult felé pillantok, ahol már a pultos is szinte ájultan dülöngél oldalt.
- Én nem tudtam befejezni a sajátomat. - nézek a hullákra ismét.
* * *
szavak: xx - Zene - egyéb: Remélem megfelel. Very Happy - credit
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Nov. 23, 2017 8:35 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


Legalább hetven éve nem jártam New Yorkban, de lehet, rosszul emlékszem, mert annyira nem szoktam ezen matekozni. Szóval, ha úgy esett, az eset, hogy ismét e sáros földtekén időzök, hát miért ne lenne hely és idő egy kis turistáskodásra? Nem árt az senkinek és amúgy is azt hallottam, az apokaliptikus periódusban a legszebb a város. Vagy nem?
Egy démonnak mindenképpen... Van is egy hely, amit mindenképp érdemesnek tartok felkeresni, így az első utam oda is vezet: a Dark Haven-be. Első ránézésre semmi extra. Meg másodikra sem több. Harmadikra meg aztán végképp szürke és átlagos poros lebujnak látszik, de a valóság ennél több: ennek a helynek történelme van. Hosszú-hosszú évtizedek óta járnak ide a Földre érkező démonok, amióta csak léteznek ezek az utcák s elsőként megnyitott itt ez a hely... üzletek és fontos kapcsolatok szövődtek itt, alkuk, tervek, na meg leszámolások. Ki tudja, talán valami remekbe szabott dolgot most is találok itt. Emlékszem, amikor legutóbb erre jártam, mármint New Yorkban az 1920-as években, itt kötöttem meg azt az alkucskát, aminek révén végül Klepoth-tal dolgoztunk együtt az emberek kárára és romlására. Akkor az alvilág tagjaként amúgy is gyakran megfordultam az ilyen helyeken. Mostanára kicsit elszoktam tőle, így nosztalgiával térek be.És mire érkezek meg? Verekedés. Ez aztán a valódi nosztalgia élmény és még csak fizetnem sem kellett érte, hát nem remek? Egy pillanatra megállok az ajtóban karba tett kézzel és felmérem a helyzetet, valamint a terepet. A berendezéssel nem foglalkozom, amúgy sem sokáig lesz teljesen ép, inkább a jelenet szereplőivel. Pár Zs kategóriás, fiatalabb démon, igen, ezt kétségtelenül érzem és... na, ez új! haragjuk célkeresztjében egy szárnyas jelenés, akit olyan aura leng körbe, ami kuriózum. Erre már felszalad a szemöldököm, bár az ív is szép, ahogy az egyik delikvens repül. Egész jól verekszik a szárnyas, de nem elég tapasztalt, vagy körültekintő, mert hamarosan elveszti fölényét, mire megingatom fejem és sóhajtok. Kigombolom ingem csuklóin a gombokat, majd feltűröm a szürke anyagot csuklóig. Ugyanis haramdik támadó lép a képbe, akit fiatal lány a kocával való dulakodás miatt biztos nem fog időben észlelni, ráadásul kést is szorongat a hamis tekintetű suttyó. Ezt már nem fogom annyiban hagyni, így egy asztalról felkapott korsót hajítok felé, hogy az istenesen oldalba találja, mire megtántorodik, felém fordul és rám ront. Hiba. Gyakorlott késesként tartja eszközét és pontosan tudom, hogy, ha közel ér, kis szúrások tömkelegét akarja majd bevinni, így amíg felém fordult, már megragadtam egy üveget és letörtem a nyakát, hogy azzal fogadjam. Erre kicsit lelassít és elbizonytalanodik, ami nekem bőven elég: felé rúgok egy asztalt is, amiben felbotlik, én pedig ezt a pillanatot használom ki: megfogom a grabancát, a bútorra nyomom és az üveggel amortizálom le a porhüvelyét: egy vágás a homlokára, ami végigfut a nyakán lefelé. A vér azonnal elvakítja, én pedig istenesen arconrúgom, született démoni létem erőtartalékaival s a porhüvely állkapcsa darabosra törik, fogak reccsennek, bőr és inak szakadnak... fájdalmas üvöltés, én pedig a rúgás után az asztal romjaiba taposom, hogy pozdorja közé ékelődjön, majd átlépek rajta. Ma nincs nagy dömping, úgyhogy a verekedők köre sem olyan nagy, de késes cimborája oldalról veti rám magát, hogy ráncigálva próbáljon dulakodni és mondjuk az éles üveget felém nyomni. Nagyobb darab alak, ezért gondolta, hogy az én, szintén nem kicsi alkatom ellen lehet esélye, de azzal nem számolt, hogy én el fogom engedni az üvegcsonkot, helyette egyik kezemmel eltöröm az orrát, a másikkal pedig könyökhajlatába könyöklök olyan erővel, hogy eltörjem a csontokat, mire el is engedné a ruhám, ha hagynám, de korábban ütő kezem ráfog az ő csuklójára, majd balra csavarom, testem lendületét is beleadva, hogy társa mellé dobjam a földre, ahol társa kését rakom bordái közé meglepetésnek. Ekkor fordulok A szárnyas felé, aki a jelek szerint megoldotta, hogy ugyan azzal a két ellenféllel viaskodjon még mindig, nevezetesen a kocával dulakodik, a cingár sunyi meg szintén leakasztott egy kést és a kövér nő által fogott lány felé közelít. Több se kell, máris a cingár mögött vagyok, dupla nelsonba fogom acél szilárdságú karjaimmal, majd jobb térdhajlatába támasztok és elindulok nagy lendülettel testem bedobva lefelé. Térdre esik, súlyom alatt jobb térdkalácsa szilánkosra zúzódik, ő üvölt, én röhögök. Fogásom úgy alakítom, hogy a saját késével metsszem el a cingár torkát s közben rezzenéstelen arccal pillantok a félvér lány szemeibe, mert kétségem sincs, hogy a fröcskölő vérre, a hangokra a kocában is megfagyott kicsit a démoni "lélek". - Húzz innen, amíg teheted. - mordulok rá a vörös ruhás rusnyaságra, amint felegyenesedek s az általam elintézettek közül egy-kettő lelke fekete füstként száll fel keringeni, fokozva a káoszt kicsit.
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Nov. 23, 2017 6:40 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2



   
   

   

   
   
Moloch x Adéla
Im ready for kick some ass, bitches! And you?
* * *
Kivételes nap. Újra. Nem a zsákmány, vagy az idő miatt. Megint külön utakat járunk a nővéremmel. Elvileg valami kannal találkozik, és hát nem kívánok gyertyát tartani. Felajánlotta a csatlakozást, de ma érzékenyebb napom van. Ha már lúd, legyen kövér, és nem osztozkodom. Pedig nem ez lenne az első alkalom, hogy ketten játszunk egy harmadikkal. Még is, valahogy érzem, nem lenne ingerenciám arra, hogy a harmadik kerék legyek. Igazából semmihez nincs ma türelmem, bármibe kezdtem. Próbáltam kikapcsolódni, zenét hallgatni, sétálni, feladatok után nézni a vadászlistán, de bármibe kezdtem, két perc után meguntam. És akkor villámcsapásként belém nyilallt: inni kell! Hát persze, hogy nem jutott eszembe? Az majd ellazít.
Persze miért is ne alapon New York egyik késdobálóját találtam meg magamnak, a Dark Haven nevű pubot. Igazán érdekes név. Többször jelentettek a környékén démon aktivitást. Igazából talán csak ez a problémám. Egy jó verekedés, gyufa húzogatás kell nekem. Mások idegein akarok taposni, polgárt pukkasztani és ilyenek. A várható baj jóleső gondolatától halványan mosolyogva térek be. Elsőnek nem is szúrok szemet senkinek, mindenki el van foglalva a maga kis dolgával. A pulthoz lépve végig pillantom az ital választékot, majd néhány érmét hanyagul, fél szemmel a pultra dobok.
- Egy whiskyt. - semmi kérem, semmi légy szíves, köszike, puszika. A pultos ehhez mérten valamit morogva tölti ki az italt és teszi le elém. Tudtam, hogy valaki úgy se fogja szó nélkül hagyni, hogy ilyesmit igyak.
- Elmúltál már 18, vadász? Nem kérsz inkább almalevet? - áll mellém egy dagadtabb nő. Az a fajta, akiből simán kinézem, hogy férfi: bajszos, szemöldöke szinte összenőve, túl van sminkelve és a vörös koktél ruha egészen szép részekre tudja osztani a hájas hurkáit. Olyan, mint egy órán unatkozó gyerek által átalakított Mich...mis...mislen, vagy a franc se tudja már, hogy hívták régen azt a céget. Persze, hogy erejét fitogtassa a ránézésre falánkság démon, még meg is villantja fekete szemeit. Valahonnan ismerős. Talán láttam már valamikor.
- Almalevet csak az olyan férgek hamvasztásán iszogatok, mint te. - válaszolok teljes nyugalommal figyelve. Szavaimra egy másik személy is felkel az ülő helyéről, szemem sarkából látom, hogy mögém sétál. A falánk démon feje épp olyan vörös lesz, mint a ruha, amit visel. Lejjebb nem merek nézni, mert ha meglátom a necc harisnyába tuszkolt, kötözött sonkához hasonlító lábait, még a végén kitör belőlem a nevetés és nem fogom tudni a pókerarcot tartani.
- Hát remélem ízlett, mert a legutóbbi volt az utolsó! Most nincs itt a nővéred, hogy megvédje a seggedet! - sipákol mérgesen már érzem is, hogy a mögöttem lévő illető megragadja a vállamat. Elkapva kezét, szárnyaim és erőm segítségével dobom át a pult felett a nőhöz képest igen vékonyka férfit. Teszek egy lépést hátra, mert a primadonna azonnal torkom felé nyúl, és nem kívánok egy erős, zsíros marok szorításába jutni. Már nem tudom visszatartani a nevetés. Szó szerint arcba röhögöm, mert elhátrálva meglátom a megjósolt patákat. Idegesen vág hozzám egy bárszéket, ami pillanatnyi kiesésem után telibe talál. Habár fáj, még is elememben érzem magam. Feltápászkodnék, és a "nő" segít, megfogva bőrdzsekimet áthajít a pubon, egy asztalon landolok is nem túl elegánsan. Hátra túrva a hajamat támaszkodom fel, és épp hogy sikerül elhajolnom egy felém repülő asztal elől. A kiskoca döngve indul meg felém, én pedig egy hosszú, fehér botot megidézve mennék, hogy a szart is kiverjem belőle, mikor a vékonyka alak elkap hátulról. Nem figyeltem eléggé. Idegesen, ismét előre dobom, de közben a harcimalac már dönget felém. Mire felpillantok, nagy erővel és lendülettel ken fel a falra. Kissé megszédülök, nyögve érzem, hogy az ízületeim ropognak. Legalább nem a csontjaim. Lehet, hogy lesz egy-két zúzódásom, de üsse kő. Ezért a látványért és szórakozásért megérte! Elvigyorodom, majd a faltól ellökve magam felborítom a démon. Egy jó kis kocsmai bunyó veszi kezdetét, a gond csak az, hogy többen vannak ellenem, mint mindenki mindenki ellen.
* * *
szavak: xx - Zene - egyéb: Remélem megfelel. Very Happy - credit
Vendég
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear
avatar


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt Csüt. Nov. 23, 2017 3:42 pm
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


Dark Haven - Page 2 Dark-just-like-pubs-in
Ajánlott tartalom
reveal your secrets

Choose Hell, or Heaven
If you live it right, nothing to fear


Hell or Heaven Frpg

- CAELO VEL IN INFERNO -
Utolsó Poszt
Következő oldal Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett TagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 37 felhasználó van itt :: 14 regisztrált, 0 rejtett és 23 vendég :: 2 Bots




• Fajaink száma •
Arkangyal
8/4
Leviatán
8/1
Angyal
7
Démon
13
Bukott Angyal
3
Ember
2
Félvér
3
Harcos Angyal
4
Vadász
9
Nephilim
7