Ego Alpha et Omega, primus et novissimus, principium et finis
, said the Lord. which is, and which was, and which is to come, the Almighty.

 
Egy romos utca
SUNSETS ON THE EVIL EYE THE HUNT FOR A LITTLE MORE TIME

Online
avatar



☩ Keresett személy :
☩ Reagok :
525
☩ Play by :
Raiden, Cassael, Ophilia

Utolsó Poszt Kedd Jún. 05, 2018 9:49 am
Következő oldal


***
Szabad a játéktér


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○




avatar



☩ Reagok :
97
☩ Play by :
Emma Watson
☩ Korom :
24

Utolsó Poszt Pént. Okt. 20, 2017 8:28 pm
Következő oldal




T


Sophi & Amy

"Nem az igazságra van szükségünk, azt ismerjük magunk is, és nem tudunk mit kezdeni vele - vigasz kellene nekünk és segítség."

Balu egyre hangosabban kezd el morogni. Ilyennek se sűrűn látom. Általában egy nyugodt, vidám természet. Óvatosan figyelem, hogy mire is morog ennyire. Halk beszéd hangra leszek figyelmes, ami olyan mintha felénk közeledne. Mondjuk nem tudom elképzelni, hogy mi lehet az, amiért Balu ennyire berágott. Valami nagyon nem tetszik neki.
Mikor a két alak megjelenik előttem alaposan végigmérem őket, majd oda lépek Baluhoz és lefogom őt. A végén még nekik ugrik, mondjuk nem is tartanám vissza, csak akkor ha tudnám, hogy nem kell tőlük félnem.
Aztán a nő megszólal és mi nő meglepő Mikit keresi. Megforgatom szemeimet a neve hallatán- Még ilyenkor sem hagynak békén vele? Mégis mi közöm van ahhoz, hogy hol tartózkodik?
-Hali! Amint láthatja itt nincs Michael. Nem tudom hol tartózkodik éppen. Nem vagyok a csicskása.-Na jó Amy talán megpróbálhatnál kicsit kedvesebb is lenni.
-Maximum el tudlak titeket vezetni oda, ahol általában sok időt tölt. De nem mondom biztosra, hogy jelenleg is ott van e. A nővérem többet tudna mondani hollétéről, csakhogy jelenleg azt sem tudom, hogy ő hol van.-Rántom meg a vállam. És nem is nagyon érdekel a dolog.

Öltözet: - ʘ Zene: - ʘ Megjegyzés: -


Utolsó Poszt Hétf. Szept. 11, 2017 10:02 pm
Következő oldal


Amy&Nadine
~I feel something falling from the sky
I'm so sad I made the angels cry~

Újabban rászoktam arra, hogy csak a második keresztnevemre, a Nadine-ra hallgattam, mióta Zachriel Nannie-nak becézett. Egy kicsit kellemesebbnek is éreztem, mint a Sophie-t. Nem tartottam bölcsnek magam, törekedtem rá, de valahogy az okoskodás nem az én kenyerem.
Én inkább szeretni szerettem, és segíteni, ahol csak tudok. Amint meghallottam, hogy mi történ San Franciscóban, addig rágtam Zach fülét, amíg bele nem egyezett a költözködésbe, csak fogjam már be a csőröm.
Körülbelül ilyen volt a kapcsolatunk, nyúztuk egymást, de azért ebben ott volt a szeretet is. Mivel Mihály-párti voltam, ezért könnyebben elfogadott, és az idő baráti szövetséggé kovácsolta viszonyunkat.
Éppen ezért ő cipelte a tartós élelmiszer-szállítmányt, mivel ő a férfi, én meg gálánsan vállaltam a ruhaneműk, stb. szállítását. Repülve jöttünk, ő végig rejtetten, csak amikor biztosan beértünk, akkor jelzett nekem, hogy szálljak le. Mivel rég használtam a szárnyam, nehezen ment a kanyar, Zach kiabált is velem, hogy legyek eszemnél, figyeljek oda, kis híján egy épen maradt lámpaoszlopot is sikerült letarolnom, de szerencsére ehelyett csak megkapaszkodtam benne, és landoltam.
Kaptam egy csinos fejmosást is érte, miszerint vigyázhatnék jobban is magamra, postásmadarak gyöngye.
- Kac-kac, jót nevettem – ironizáltam. – Amióta megjelentek azóta nem használtam őket.
- Ettől függetlenül lehetnél óvatosabb is, Postagalamb-kisasszony.
- Ne hívj így.
- Jó, Nannie-m.
- Ez jobban tetszik – mosolyogtam rá, mire ő is viszonozta.
- Uh, és most hogy keressük?
- Azt hittem, te tudod, SF melyik területén tartózkodik.
- Egy frászt. Csak annyit, hogy SF-ben, azaz itt van valahol – Körbekutattunk, miután ő rejtett alakban megjelent, szárnyak nélkül, és végre valahára egy épségben levő embert találtunk. Persze, előtte a szegényeknek, rászorulóknak odaadtuk, amiért szintén ide akartam jönni. AZ adományok, reméltem, segítettek valamennyit, enyhítettek a szenvedésen.
- Szervusz – nem is értettem, egy gazdagnak tűnő hölgy mit kereshetett itt, de rá mutogattak az itteni túlélők, hogy őhozzá forduljunk a kérdéssel, kitől kell itt érdeklődni. – Ne haragudj, de fontos üzenettel érkeztem. Megtudhatnám, itt tartózkodik-e Michael arkangyal? Ő a címzett. Személyesen kell átadnom.
Zach gúnyos hangja a fejemben megszólalt, trillázva, hogy postagalamb vagyok. Legszívesebben lecsaptam volna kivételesen egy nyálas ponyvaregénnyel, de attól jobban szerettem ezt a címerest. A jelleme túl emberi lett, amióta a földet koptatta talpaival.

avatar



☩ Reagok :
97
☩ Play by :
Emma Watson
☩ Korom :
24

Utolsó Poszt Hétf. Szept. 11, 2017 9:41 pm
Következő oldal




T


Sophi & Amy

"Nem az igazságra van szükségünk, azt ismerjük magunk is, és nem tudunk mit kezdeni vele - vigasz kellene nekünk és segítség."

Az ember azt hinné, hogy ennél rosszabb már nem történhet meg. Aztán mégis csak megtörténik. A világ teljesen a feje tetejére állt. Amit eddig sikerült felépítenünk, megóvnunk mind romokban hever. Faye egyáltalán nem érdekelt engem. A házhoz akartam menni, de sehogy sem tudtam eljutni oda. Mindenhol romokban heverő épületek, szenvedő emberek. Akárhányszor elindultam olyan akadályok kerültek elém, amiktől nem tudtam tovább haladni. Ahogy telnek a napok egyre idegesebb vagyok, de nem adom fel a reményt. Félek attól, hogy rájuk dőlt a ház és várják a segítségemet, de abban is bízok, hogy Rafael sem feledkezett meg róluk.
Most is Balu társaságával együtt indultam neki felkutatni egy újabb utat, amivel talán végre eljuthatok oda. Természetesen erről mit sem tud Faye. Úgy kellett kiosonnom, nehogy észre vegyen. Nem nagyon támogatja az ilyen kiruccanásaimat főleg, ha egyedül megyek. Próbáltam elmondani neki, hogy miért olyan fontos, de mintha a falnak beszéltem volna.
Balut most nem merem szabadon engedni, így pórázon „sétáltatom”. Elején nem viselte túl jól, de csak rájött, hogy ő is nagyobb biztonságban van így. Az utca tejesen üres. Csak a szelet lehet hallani. Itt is nagy pusztítást okozott… Egyik épület sem maradt épségben. A túlélők már mind egy helyre tömörültek. Nem tudom, hogy ez okos dolog e, de tény így könnyebb rajtuk segíteni.
Ahogy tovább sétálunk Balu hirtelen megáll és morogni kezd. Meredten néz előre és morog. Én nem látok semmit, de nagyon is jól tudom, hogy ez nem jelent semmit. Neki sokkal jobbak az érzékszervei.

Öltözet: - ʘ Zene: - ʘ Megjegyzés: -


Utolsó Poszt Vas. Szept. 10, 2017 10:20 pm
Következő oldal


...


Utolsó Poszt
Következő oldal


 
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás:  



Árnyak Mögött
Belépett tagjainkFajaink létszáma

Belépett tagok az oldalon


●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 1 Bot




Fajaink száma
Arkangyal
7/6
Leviatánok
8/6
Angyal
3
Démon
11
Bukott Angyal
3
Ember
4
Félvér
4
Harcos Angyal
7
Vadász
9
Nephilim
3